A magyar tudományos és mérnöki tehetség számos módon járult hozzá az űrkutatás és a világűr megismeréséhez. A Holdra irányuló úttörő kísérletektől kezdve az Apollo-programban használt holdjárók fejlesztésén át, egészen a modern mikrotechnológiákig és űreszközökig.
A kezdetek: Holdradar és radarcsillagászat
Az űrkutatás első komoly magyar eredményei a világhírű Bay Zoltán nevéhez köthetők, aki Papp Györggyel és Simonyi Károllyal együtt 1944-ben kezdett Holdradar-kísérletekbe. A csoport úttörő technikákat alkalmazva bizonyította be, hogy a radarhullámok visszaverődnek a Hold felszínéről. A kísérlet sikeressége mérföldkő volt: igazolta, hogy a világűr mélyebb megismeréséhez nem feltétlenül van szükség közvetlen vizsgálódásra.
A Holdradar sikere után 1946-ban Bayék újabb projektbe fogtak: a napvisszhang-kísérletekkel, amelyek során a Napból érkező elektromágneses sugárzást és annak visszaverődését vizsgálták. Ezzel a magyar kutatók megalapozták a radarcsillagászatot, amely ma a távoli égitestek tanulmányozásának egyik kulcsfontosságú módszere. Bay Zoltán később a George Washington Egyetemen professzorként folytatta munkáját, és az Egyesült Államok Szabványügyi Hivatalánál részt vett a méter modern, fénysebességen alapuló definíciójának kidolgozásában.
Kármán Tódor és a Kármán-vonal
A világűr és a földi légkör határát 100 km magasságban húzzuk meg – ezt az elképzelést a magyar származású Kármán Tódor fogalmazta meg. Ez az a magasság ahol egy légijármű már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, és ahol az adott gépnek el kell érnie az első kozmikus sebességet (7,9 km/s) a fennmaradáshoz.
A földi lékör és az űr határán forrás: Sciencealert.com
A Holdjárók magyar mérnöke
Az űrkutatás történetében kevés olyan jármű bír akkora jelentőséggel, mint az Apollo-program Lunar Roverje, amely lehetővé tette az asztronauták számára a Hold felszínének részletes vizsgálatát. A jármű egyik vezető tervezője a magyar származású Pavlics Ferenc volt, aki a General Motors csapatában dolgozott. Pavlics tervezte a holdjáró elektromos hajtásláncát és futóművét, biztosítva, hogy a jármű a szélsőséges holdi környezetben is működőképes maradjon.
Pavlics Ferenc a Lunar Roving Vehicle modelljével forrás: csillagaszat.hu
A Hubble és a magyar precizitás
A Hubble Űrteleszkóp, amely az univerzumról alkotott tudásunkat forradalmasította, szintén kapcsolódik magyar mérnöki tevékenységhez. Szajkó Árpád, a teleszkóp egyik minőségi ellenőrzésért felelős szakembere, a teleszkóp precíziós eszközeinek végső jóváhagyásában játszott kulcsszerepet.
A Pille doziméter: Egy világhírű magyar eszköz
Az űrbéli sugárzás mérésére szolgáló Pille doziméter minden idők egyik legismertebb magyar űreszköze. Az Apáthy István vezette mérnökcsapat fejlesztette a KFKI Atomenergia Kutatóintézetben, és Farkas Bertalan 1980-as űrutazása során használták először. Az eszköz lehetővé tette a kozmonautákat érő sugárzás pontos mérését. A Pille később a NASA érdeklődését is felkeltette, és alkalmazták az űrsikló-programban is.
Magyarország az Interkozmosz űrprogramokban
Magyarország az Interkozmosz program révén csatlakozott a szovjet űrkutatáshoz. Az 1967 és 1992 között zajló együttműködés során magyar fejlesztésű műszerek kerültek a világűrbe, többek között sugárzásmérők és más tudományos eszközök. Az együttműködés csúcspontja Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós 1980-as űrutazása volt, amely során számos magyar fejlesztésű kísérletet is végrehajtottak.
Farkas Bertalan az első magyar űrhajós forrás: szeretlekmagyarország.hu
Magyar műholdak
A 21. században Magyarország az űrkutatásban is nemzetközi hírnevet szerzett saját fejlesztésű műholdjaival. Ezek a kisméretű, mégis innovatív eszközök nemcsak technológiai bravúrok, hanem fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak. Íme néhány magyar fejlesztésű űreszköz:
Masat-1 - Magyar Satelit-1 (2012): Magyarország első műholdja, amely 2012. február 13-án indult a világűrbe a Vega hordozórakéta fedélzetén. A mindössze 10x10x10 cm méretű piko-műhold feladata az volt, hogy demonstrálja a magyar mérnökök által tervezett technológia működését az űrben. A műhold sikeresen kommunikált a földi állomással, adatokat továbbított, és bizonyította, hogy Magyarország is képes a modern űripar követelményeinek megfelelni.
SMOG-1 (2019): a világ első működő zsebműholdja (pocket cube), amely mindössze 5x5x5 cm méretű. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mérnökei fejlesztették, és fő feladata az elektroszmog – az ember által generált elektromágneses hullámok – mérésére irányult. A SMOG-1 nemcsak az űrtechnológia új szintjét képviselte, hanem fontos környezetvédelmi adatokkal is szolgált.
WREN-1 (2024): Az eddigi legnagyobb magyar műhold, amelyet a SpaceX rakétájával bocsátottak fel a világűrbe a Vandenberg űrközpontból. Ez a műhold új távlatokat nyitott a magyar űripar számára, hiszen a nagyobb méret több technológiai és tudományos lehetőséget kínál.
WREN-1 a legnagyobb magyar műhold (2024) forrás: űrvilág.hu
HUNOR program
Magyarország űrkutatási ambíciói a HUNOR program keretében újabb lendületet kaptak. A cél, hogy magyar űrhajós is részt vegyen a nemzetközi űrprogramokban, különösen az Európai Űrügynökséggel (ESA) való együttműködésben. Magyarország 2021-ben indította útjára új űrprogramját, a HUNOR-t. Ennek a kezdeményezésnek a fő célja, hogy egy magyar kutatóűrhajós eljusson a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), és ott tudományos kísérleteket végezzen. Ez az esemény nemcsak a magyar űrkutatás történetében jelent mérföldkövet, hanem az egész ország számára büszkeségforrás.
A program több szakaszt ölel fel: a jelentkezési időszakot, a szigorú kiválasztási folyamatot, az intenzív kiképzést az Egyesült Államokban, majd végül az űrutazást. A kiválasztott űrhajós feladata lesz, hogy magyar kutatók által kifejlesztett kísérleteket hajtson végre a világűrben.
2024 májusában a HUNOR program négy űrhajósjelöltre szűkült keretéből választották ki Kapu Tibort mint a program első számú hivatásos kutatóűrhajósát. Terv szerint az Axiom Mission 4 (Ax-4) küldetés négyfős legénységének tagjaként utazik a 2025-ben Nemzetközi Űrállomásra, hogy ott elsősorban magyar fejlesztésű űrkutatási eszközöket teszteljen, és magyar kutatók által előkészített tudományos kísérleteket végezzen.
