Robert Fico moszkvai útja már egy hete téma a szlovák belpolitikában és a nemzetközi médiumoknál. Alexander Vučić szerb államfő értesülésére hivatkozva indult el a politikai diskurzus. Az eredeti információ szerint csak hétfőn, 23-án találkozott volna a Vlagyimir Putyin és Robert Fico. A két vezető utoljára 2016-ban találkozott személyesen. Robert Fico miniszterelnök tervezetten jövőre ment volna az orosz fővárosba a fasizmus feletti győzelem napi ünnepségre. A tervezett utat felülírta, hogy Ukrajna az orosz gáz szállítmányt leállítja január 1-től.
A szlovák államfő moszkvai tárgyalását megelőzően a legnagyobb szlovákiai ellenzéki párt, a Progressziv Szlovákia elnöke Michal Šimečka Facebook oldalán számolt be követőinek a tárgyalással kapcsolatos gondolataival.
„Robert Fico utazása Vlagyimir Putyinhoz Szlovákia szégyene és a nemzeti érdekek elárulása. Ha a miniszterelnöknek valóban a gáztranzit érdekelte volna, akkor az ukrán féllel kellett volna tárgyalnia, nem pedig Szlovákiát Putyin propagandájának eszközévé tenni….”
Fico moszkvai megérkezését követően Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő számolt be, miszerint a szlovák kormányfő vasárnap, 22-én megérkezett és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kezdett négyszemközti megbeszélést. A megbeszélést kommentálva azt mondta, hogy nem tudja milyen témákat tervez megvitatni a két ország vezetője. Amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, azóta kevesebb Európai Uniós ország vezetője ment tárgyalni Moszkvába. Fico nézetei az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban eltérnek az európai mainstream politikával szemben. A szlovák miniszterelnök választási győzelmet követően, kampány ígéreteihez hűen megszüntette az Ukrajnának nyújtott szlovák katonai támogatást.
Fico a tárgyalást követően vasárnap este a Facebook oldalán számolt be az orosz elnökkel való találkozásáról.
„Ma Moszkvában munkamegbeszélésen vettem részt az Orosz Föderáció elnökével, V. Putyinnal.
Megismétlem, hogy szuverén politikát szorgalmazom mind a négy oldalon. Az EU vezetőit pénteken tájékoztattuk utazásomról és annak céljáról. A mai találkozóm válasz volt az ukrán elnöknek, V. Zelenszkijnek, aki csütörtöki személyes kérdésemre azt válaszolta, hogy ellenzi a gáz Ukrajnán keresztül történő bármilyen tranzitját a mi területünkre.”
Fontos szempont, hogy az év végén lejár az orosz gáz ukrán területen keresztül történő tranzitjára vonatkozó szerződés. A Kelet-Ukrajnai harcok miatt bármikor leállíthatják a szállítást. Ezért fokozottan sürgős Robert Fico számára a gáz szállítások tárgyalása.
A szlovák miniszterelnök posztjában, így folytatja: „Az ukrán elnök ugyanígy támogatja az Oroszország nukleáris programja elleni szankciókat. Ilyen hozzáállásával anyagilag károsítja Szlovákiát, és veszélyezteti a szlovákiai atomerőművek áramtermelését, ami elfogadhatatlan. Az orosz elnök V. Putyin megerősítette az Orosz Föderáció készségét, hogy továbbra is szállít gázt a Nyugatnak és Szlovákiának, ami az ukrán elnök hozzáállása miatt 2025. január 1. után gyakorlatilag lehetetlen.
Egy hosszú beszélgetés során V. Putyinnal folytatott beszélgetésünk során véleményt cseréltünk az ukrajnai katonai helyzetről, a háború mielőbbi békés befejezésének lehetőségéről, valamint a Szlovák Köztársaság és az Orosz Föderáció közötti kölcsönös kapcsolatokról, amelyeket szabványosítani kívánok.
Ehhez hozzájárulnak majd a II. világháború befejezésének és a fasizmus feletti győzelem 80. évfordulójával kapcsolatos tevékenységek is, amelyekben az oroszok, fehéroroszok, ukránok és a volt Szovjetunió más népei döntő szerepet játszottak.”
A fasizmus feletti győzelem szlovákiai vonatkoztatásának fontosságát alátámasztja, hogy Szlovákiában a fasizmus feletti győzelem napja munkaszüneti nap.
Karácsony második napján, 26-án folytatódott a történet, amikor Putyin újságírói kérdésre válaszul azt mondta, hogy Robert Fico miniszterelnök felajánlotta Szlovákiát béketárgyalási helyszínként. Az orosz elnök ettől a lehetőségtől nem zárkózott el, hiszen azt mondta, hogy „Ha eljutunk odáig, miért is ne? Szlovákia ugyanis szemszögünkből semleges álláspontot képvisel.” Tárgyalások legfőbb témájának az ukrajnai konfliktus békés rendezését nevezte meg az orosz elnök.
Putyin elmondta azt is, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz tranzitjára vonatkozó megállapodást. Az év végével lejáró megállapodás, mind Szlovákiát, mind Magyarországot egyaránt érinti. Orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is kész gázt szállítani Európába a Lengyelországon áthaladó Jamal-Európa vezetéken keresztül.
Róbert Fico az állítást alátámasztotta 10 perces videójával, amit 27-én a közösségi oldalán közzétett. A videóban Fico is elmondja, hogy Szlovákia megfelelő helyszín a békekezdeményezés megrendezésére, hogy az ukrán-orosz konfliktust lezárják. A szlovák miniszterelnök bejelentette diplomáciai útjait, ahol a háború lezárásával akar foglalkozni. Januárban Törökországba, majd februárban Vatikánba készül elutazni. Ezáltal három helyszínen is tárgyal az ukrajnai katonai konfliktus lezárásának módjáról.
Fico videó üzenetben arról is beszélt, hogy felmérik annak lehetőségét, hogy viszonválaszt adjanak Ukrajna számára, ha nem jönne a gáz szállítmány. Felvetette annak a lehetőségét is, hogy Szlovákia leállítja az elektromos áram szállítását Ukrajnába. „De kit érdekel Szlovákia, ugye Zelenszkij úr? Amikor viszont önnek van szüksége valamire, például, hogy télen ne fagyjon meg, akkor hangosan kiabál” Fico így kritizálta Zelenszkij elnök döntését és videójában az ukrán elnököt tartja felelősnek a kialakult helyzetért.
Volodimir Zelenszkij erre válaszát az x közösségi oldalán fogalmazta meg, hogy „úgy fest, Putyin arra utasította Ficot, hogy nyisson egy második energiafrontot Ukrajna ellen a szlovák emberek kárára”. Szlovákia idén január és november között 2,4 millió megawattóra áramot szállított Ukrajna számára.
Az ukrán-orosz konfliktusban a gázszállítás és a béketárgyalás kérdései továbbra is napirenden vannak. Mind a béketárgyalás elindítása, mind a gázszállítás fontos a régió stabilitása érdekében. Fico jövőbeli diplomáciai lépései további érdeklődésre adhatnak okot. Érdemes lesz követni Szlovákia jelenlegi külpolitikai aktivitását.
