Donald Trump már az első elnöki ciklusában is komolyan hozzányúlt a vámokhoz, 2018-ban szigorúbb vámintézkedéseket tett elsősorban Kína ellen. A 25%-os vámtarifák összesen mintegy 250 milliárd dollár értékű kínai importot érintettek. A cél egyértelmű volt: csökkenteni Kína kereskedelmi többletét, miközben az amerikai vállalatoknak kedvezőbb feltételeket kívánt biztosítani. A vámok bevezetése azonban nemcsak Kínát érintette, hanem globális hatásokkal is járt.
A vámok elsődleges célja, hogy a Kínából származó termékek árát megemeljék, ezzel kevésbé vonzóvá téve őket az amerikai fogyasztók számára. Az amerikai vállalatoknak, amelyek kínai importra támaszkodtak, többet kellett fizetniük az alapanyagokért, ami végső soron az árak növekedéséhez vezetett, ezért Trump az új kampányában ennek a többletnek az ellensúlyozására az adók csökkentését lengette be. Az Amerikai Gazdasági Kutatóintézet (NERA) 2019-es tanulmánya szerint a Trump által bevezetett vámok évente 1,4%-kal csökkentették az amerikai GDP-t. Ezzel párhuzamosan a háztartások számára az éves költségek átlagosan 831 dollárral nőttek, ami az alacsonyabb jövedelmű családokat érintette a leginkább. A „Made in America” kampány során a hazai gyártású termékek előnyben részesítését ösztönözte a republikánus jelölt, azonban azt is fontos megjegyezni, hogy a gyártáshoz, mint említettem gyakran szükséges a kínai import.
Kép forrása: AP News
Kezdve az állami intézkedésekkel, Kína szankciókat vezetett be az amerikai termékek ellen, illetve elkezdte diverzifikálni az importforrásait. Az egyik legnagyobb stratégiai lépésük a kereskedelmi útvonalak átalakítása volt. Mivel a vámok miatt a közvetlen amerikai import drágábbá vált, Kína új piacokat keresett, különösen az Ázsia-szerte és az Európai Unióban való bővülésre koncentrált. Az ilyen áthelyezett importok értéke évről évre növekedett, és Kína előnybe került egyes iparágakban, mivel az új partnerek gyorsan reagáltak a megnövekedett keresletre.
A kereskedelmi háború következményeként Kína a Délkelet-Ázsiai országokba, például Vietnámba, Thaiföldre és Malajziába helyezte át a gyártást. Az így elterelt gyártás hatására ezek az országok is profitáltak, mivel Kína a gyártási kapacitás egy részét áttelepítette hozzájuk, amivel új munkahelyeket teremtettek és erősítették exportjaikat. Egyes források szerint 2019-ben a Kína által Délkelet-Ázsiába irányított ipari termelés 7%-kal nőtt.
A globális ellátási láncok ezáltal kissé átalakultak amely a legfontosabb hosszú távú következményei közé tartozik Trump vámjainak köszönhetően. A vámok miatti megnövekedett költségek és a termelési kapacitások elterjedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy Kína fokozatosan áthelyezte gyártóegységeit más országokba. A World Bank becslése szerint a globális kereskedelem a vámok hatására évente 0,7%-kal csökkent 2018 és 2020 között. Ez globálisan mintegy 700 milliárd dolláros veszteséget jelentett, mivel a kereslet csökkent, és a termelés helyettesítő lehetőségei is egyre szűkebbé váltak.
A vámok nem érintették súlyosan Kína gazdaságát: Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben a kínai gazdaság 6%-os növekedést produkált, ami, bár elmaradt a korábbi évek ütemétől, még mindig pozitív előrejelzést mutatott a globális szinten tapasztalt gazdasági visszaesés ellenére.
Példán bemutatva az amerikai mezőgazdaságot is érintette a Trump-adminisztráció vámintézkedései. Az Egyesült Államok egyik legfontosabb exportterméke, a szójának a legnagyobb felvásárlója Kína volt, de a vámokra válaszul érkezett szankciók miatt Kína inkább a brazil szójára tért át, az említettek szerint átalakította az ellátási láncát amerikát jobban büntetve, mint saját magát… Ez hosszú távon csökkentette az amerikai mezőgazdaság globális piaci részesedését. Ennek hatására számos amerikai gazda jelentős veszteségeket könyvelhetett el, miközben a termelési költségek tovább emelkedtek.
A Trump-féle vámháború hatásait hosszú távon is érezhetjük. Az amerikai fogyasztók és vállalatok közvetlenül érezték a megnövekedett költségeket, míg Kína a stratégiai áttelepítéssel és a belső reformokkal igyekezett mérsékelni a negatív hatásokat. Azonban az ellátási láncok átalakulása és a kereskedelmi zűrzavarok globálisan is hatással voltak a gazdasági növekedésre. A jövőbeli kereskedelmi politikák és vámstratégiák különösen azokban a területeken éreztetik majd hatásukat, ahol Kína és az Egyesült Államok közötti feszültségek továbbra is fennállnak.
Kína tehát képes volt reagálni a vámháborúra, de a hosszú távú hatások még mindig nem teljesen láthatók. Az új kereskedelmi utak és a belső gazdasági reformok biztosították számára a túlélést, de a globális gazdaság továbbra is a Trump által elindított vámháború nyomait hordozza.
