2025. januárjában közel 300 magyar iskolát Kellett kiüríteni egy egységes szövegezésű fenyegető email miatt, mely a különböző félelmetes ígéretek mellett azt is állította, hogy robbanószerkezeteket helyeztek el az érintett intézményekben. Ugyan a bombariadók kihirdetése után kivonuló rendőrség egyik helyszínen sem talált bombát, sokakban felmerülhet a kérdés, vajon hová vezetnek az ilyen agresszív akciók és van-e félni valónk Magyarországon. Erre a kérdésre választ kaphatunk, ha visszagondolunk a 21. század első két évtizedére, ekkor ugyanis számos nyugat-európai országban váltak mindennapossá a bombafenyegetések, melyeket sajnálatos módon rövidesen valódi terrorcselekmények is követtek. Ebben a cikkben négy olyan terroreseményről olvashatnak, melyek az elmúlt években történtek Európában.
A madridi vonatrobbantások
2004- március 11-én, Spanyolország fővárosában történt a 21. század első komolyabb, európai országot érintő terrorcselekménye. Ekkor Madrid elővárosi vasúthálózatának négy különböző pontján hajtottak végre pokolgépes merényletet, melyben 192 ember meghalt és közel 2000-en sérültek meg. Az akció különlegessége, hogy pontosan kettő és fél évvel a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után, valamint három nappal a spanyolországi választások után történt. Az elkövetők az al-Kaidához köthető szervezet tagjai voltak, motivációjuk pedig a spanyol hadsereg iraki háborúban való szerepvállalása elleni tiltakozás volt. Az iszlamista szélsőségesek célja – a félelemkeltés mellett - nagy valószínűséggel a parlamenti választások eredményének befolyása volt.
A madridi vonatrobbantások egyik helyszíne
A 2015. januári terrortámadás Párizsban
2015. január 7-én a párizsi székhelyű szatirikus lap, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen hajtottak végre merényletet muszlim terroristák, akik a lap újságírói által megjelentetett, muszlim személyeket ábrázoló karikatúrák általuk feltételezett kegyeletsértése miatt akartak bosszút állni. A támadás során két fegyveres férfi erőszakosan betört a szerkesztőség épületébe, majd 12, a lapnál dolgozó személlyel végzett. A terrortámadást végrehajtó Kouachi testvérek ezt követően elmenekültek a helyszínről. A rendőrség nagy erőkkel kereste az elkövetőket, akik azonban két teljes napig szökésben voltak. Egy, a testvérpárral kapcsolatban álló harmadik iszlamista eközben egy rendőrrel is végzett, a testvérpár egyik tagja pedig egy rövid ideig tartó túszdrámáért is felelőssé tehető. A három férfi végül egy Párizs környéki nyomdaépületben rejtőzött el, ahol a rendőrség és a katasztrófavédelem tűzharcban végzett velük. A Charlie Hebdo elleni merénylet a 2010-es évek Franciaországot sújtó terrorcselekményeinek sorában sajnos csak az első, de nem az utolsó helyen szerepel.
A Charlie Hebdo szerkesztőségében dolgozó áldozatok
A párizsi Bataclan terrortámadás
2015. november 13-án Párizs három különböző pontján követtek el merényletsorozatot iszlamista támadók. A támadások összehangoltan, közel egy időben történtek, pisztolyok, gépfegyverek, valamint különféle robbanószerek használatával. A támadók több helyszínen több, mint 130 emberrel végeztek és több százan megsérültek. A legnagyobb áldozatokat a belvárosi Bataclan színház elleni támadás követelte, itt 89-en vesztették életüket. Az összes támadó valamilyen formában az Iszlám Állam terrorszervezethez tartozott és a támadás hátterében valószínűleg a nyugati életmód és kultúra iránt érzett ellenszenvük kifejezése volt. A Bataclan színház látogatóit támadó férfiak este 9 után lendültek akcióba és több tucat ember kivégzése után a színház területén barikádozták el magukat, ahol túszokat is ejtettek. A kiérkező rendőrség és katasztrófavédelem hosszú órákig küzdött a támadókkal, akiket végül hajnali egy órakor sikerült lelőni. A 2015. novemberi merényletsorozat kiemelt fontosságú a francia történelemben, hiszen a második világháború óta ekkor fordult elő először, hogy Franciaországban szükségállapotot vezettek be és elrendelték az ideiglenes határellenőrzést.
A Bataclan előtt elhelyezett virágok és képek a támadást követő napokban
A 2016-os nizzai támadás
Szintén Franciaországban, Nizza városában hajtottak végre terrortámadást 2016. július 14-én, mely 86 ember életét követelte és több, mint 400 ember sérült meg. A támadás napja francia nemzeti ünnep volt, így a Földközi-tenger partján fekvő Nizza tengerparti sétányán nagyjából 30.000 ember gyűlt össze az ünnepi programsorozatot lezáró tűzijáték megtekintésére. A támadást egy 31 éves, tunéziai származású férfi hajtotta végre, aki egy 19 tonnás kamiont vezetve hajtott az ünneplő tömegbe azzal a céllal, hogy minél több embert halálra gázoljon. Az iszlám szélsőséges elkövető ugyan nem tudott elmenekülni, de nem veszítette életét a támadás következtében. A szomorú eseményt büntetőeljárás követte, melynek eredményeként egy sokak számára elfogadhatatlan ítélet született: a 86 ember haláláért felelős támadót ’csupán’ 18 év szabadságvesztésre ítélték.
A helyszínelő rendőrök a támadó által használt 19 tonnás kamion környezetében
Ugyan a magyarországi bombariadók és a bemutatott halálos áldozatokkal járó terrortámadások között nem érdemes közvetlen párhuzamot vonni, a fenyegetések egyre gyakoribbá válása mind Spanyolországban, mind pedig Franciaországban idővel emberi élteket követelő terrorcselekményekké fajultak. Reméljük ez hazánk esetében másként alakul!
