Donald Trumpot, az Egyesült Államok 47. elnökét január 20-án iktatták be. Az elnök első, 2017-től 2020-ig tartó ciklusa előtt, közben és után is a közbeszéd tárgyává vált az amerikai jogállamiság és a demokratikus hagyományokra leselkedő veszély, amelyet Trump külön utas politikai elképzelései és kommunikációja jelent. A 2024-es kampány során az elnökjelölt egyre szorosabbra fűzte viszonyát Elon Musk üzletemberrel, aki a világ jelenleg leggazdagabb embere. Ez az összefonódás sokakban már tavaly ellenszenvet váltott ki, de akkor még senki nem gondolta, hogy a hagyományosan demokrata érzelmű tech világ vezetői beállnak a republikánus elnök mögé.
A tech óriások befolyása
Az USA-ban tucatnyi olyan tech cég működik, melyek egyenként nagyobb éves forgalommal rendelkeznek, mint egy-egy közepes európai ország. Ezek a cégek hatalmas vagyonkoncentrációjuk mellett kiemelt fontosságúak, hiszen a termékek és szolgáltatások melyeket kínálnak stratégiai fontosságúak. A különböző elektronikai eszközök, telekommunikációs és szoftver szolgáltatások minden háztartásban szükségesek, ezáltal ezen cégek komoly szerepet játszanak a közösségi média és az internetes hirdetések befolyásolásában is. Az USA tech oligarchává alakulásának elmélete újabb lendületet vett Trump második beiktatási ceremóniát, ahol a Szilícium-völgy legtöbb jelentős tech mogulja tiszteletét tette. Ott volt Mark Zuckerberg, a Meta, Jeff Bezos, az Amazon, Elon Musk, az X, Tim Cook, az Apple, valamint Sundar Pichai a Google vezére is. Mi több, nem csak hogy részt vettek az eseményen, fontosságukat jelzi, hogy Trump-tól mindössze az elnök legközelebbi családtagjai választották el, Elon Musk Trump Barron nevű fia foglalt helyet.
Elon Musk és Barron Trump, Donald Trump beiktatásán
A ceremónián felsorakozó tech vezérek a nyilvánosság szemében az elnök köreihez dörgölőző mogulként jelentek meg, akik Trump kegyeit keresve szeretnék elérni, hogy első ciklusához hasonlóan a második ciklusában se vezessen be olyan adórendszert, mely a leggazdagabbakat sújtja. A beiktatás utáni napokban az amerikai sajtó – különösen a demokraták felé húzó lapok – egy ún. Szilícium-völgy oligarchia, vagy röviden siligarchia kialakulásáról írtak. A leköszönő elnök is hisz az oligarchikus átrendeződésben, melyet jól bizonyít, hogy egyik utolsó nyilvános beszédében az Amerikai Egyesült Államok oligarchiák általi elpusztításáról beszélt. A tech vezérek jelenléte és Elon Musk személyes karrierjének alakulása az amerikai kormányzatban valóban aggodalomra adhatna okot, ennek ellenére az USA tech oligarchiává válása koránt sem ennyire reális veszély.
A Szilícium völgy szerepe a gazdaságban
Igaz, hogy a Szilícium-völgy néhány óriásvállalata, mint például az Apple vagy a Google egyes országok GDP-jével összemérhető éves bevétellel rendelkezik, ez az összes szinte eltűnik az USA éves össztermékében. A világleggazdagabb embereinek cégei, az Amazon, a Meta és a Tesla együttesen nagyjából az Amerikában jegyzett összes részvény értékének csupán 10%-át teszik ki. A felsorolt cégek gazdasági ereje még ennél is csekélyebb: az Apple-lel és az Alphabet-tel kiegészülve is mindössze 3.1%-át adják az éves GDP-nek. A nominálisan hatalmasnak tűnő számok tehát, melyek ezeket a tech óriásokat jellemzik, megfelelő kontextusba helyezve eloszlatják a kételyeket, miszerint pár tech vezér véleménye formálhatja a jövőben az amerikai törvényhozás és gazdasági élet működését.
A Meta, Amazon, Google és X vezetői pár lépésre egymástól
Milyen egy igazi oligarchia?
2004-ben – amikor az orosz statisztikai hivatal utoljára közölt megbízható adatokat – az orosz vezető üzleti kör (~oligarchák) nagyjából a teljes munkaerőpiac 20%-át foglalkoztatták és az ipari termelés közel 80%-a az éredekeltségeikbe tartozó vállalatokhoz volt köthető. Fontos megjegyezni, hogy a 2010-es évekig Oroszországban nyugati szemmel vizsgálva sem volt jellemző a túlzott mértékű autokrácia, így ezek a számok orosz viszonylatban akkoriban normálisnak voltak mondhatóak. Természetesen nagy valószínűséggel az orosz politikai és gazdasági elit befolyása tovább növekedett, így nagy magabiztossággal állítható, hogy a 2004-es statisztikai adatok már nem helytállóak. Magyarország példája is említhető, hiszen itthon a kormányzati és gazdasági elithez köthető jogi entitások a gazdaság éves termelésének nagyjából negyedét adják.
Orosz oligarchák és vagyonuk
Az amerikai belpolitika következő pár éve lehet, hogy nagyobb mértékben fonódik majd össze a Szilícium-völgy tech vezéreinek lobbitevékenységével, de az aligha valószínű, hogy az USA vezető politikusai a tech óriáscégek érdekei mentén hoznának politikai vagy gazdasági döntéseket. Joe Biden és a demokrata oldal siligarchiával kapcsolatos félelmei szinte biztosan alaptalanok.
