2025 január 20-án elérkezett az a pillanat, amitől az emberi civilizáció egy jelentős része rettegett, egy része pedig megváltásként üdvözölte: Donald J. Trump újra az Egyesült Államok elnökévé vált. Hírnevét, mint a bolygó egyik legmegosztóbb embere mind a mai napig fenntartotta, azonban Grönland megvásárlásán, Kanada 51. államként való beolvasztásán és a Panama-csatorna visszavételén túl Trump előrukkolt egy új lépéssel is: a techmilliárdosok már belső körét alkotják.
Egyáltalán hogy következett ez be?
Elon Musk, Mark Zuckerberg és Jeff Bezos triumvirátusa már Trump beiktatásán, közösen ünnepelte politikai szövetségesük trónra lépését. Együtt látni őket felsorakozni egy politikai szereplő mögé gazdasági és hatalomtechnikai szempontból nem túl szokatlan, a három milliárdosnak pedig kifejezetten nyomós oka van a Republikánus pártra fogadni.
Az első közös pont: adót fizetni senki sem szeret
Ha az Egyesült Államok politikai palettájának elmúlt évtizedeit nézzük, egyáltalán nem meglepetés, hogy a megakorporációk fejei pénzügyi támogatások sorát és lobbitevékenységüket nyújtják annak a jelöltnek, aki képes lesz a bevételeiket negatívan érintő adóterhek semlegesítésére.
Ez a nagyvállalati és piaci gondolkodásmód alapvető hozadékának tekinthető, a Republikánus párt pedig már több mint 45 éve asszisztált ehhez: Ronald Reagan elnöksége alatt (1981-1989) a kormányzat megkezdte a piaci dereguláció folyamatát, ami a nagyvállalati adóztatás radikális lecsökkentését jelentette.
(Forrás: electrek.co)
A Reagan-időszak alatt nagypolitikába emelt „Tricke-down economics” alapján a nagyvállalatok állami profitnövelése a szegényebb polgárok jólétéhez is hozzájárult volna, azonban az ezt követő évtizedekben ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk.
A radikális szinteket elérő piaci szabályozatlanság olyan spirálba sodorta bele az amerikai gazdaságot, ami alapján a magukat kinövő megavállalatok folyamatosan újabb előjogokat képesek maguknak követleni, ehhez pedig hatalmi eszközrendszerük is adott.
Számos milliárdos a közvetlen befolyás útját választva nyílt politikai pozíciót is vállalt már a Musk-Zuckerberg-Rockefeller Triumvirátus előtt. Például az olajmágnás családból származó Nelson Rockefeller 1974 és 1977 között az alelnöki pozíciót töltötte be Gerald Ford elnöksége alatt.
A fentiekből kifolyólag nem meglepő, hogy az a párt válik a feltörekvő milliárdosok számára vonzóvá, ami a mindenkori gazdasági érdekeiknek megfelelő döntéseket hoz, ráadásul következetesen a ’80-as évek óta. Ahogy Zuckerberg tervei sem érhetnek senkit meglepetésként.
Az örökös harc 2025-ben: Zuckerberg vs. EU
A Meta-vezér a fenti mintához hasonlóan a külföldi harcaiban is igénybe kívánja venni az új amerikai elnök segítségét.
Zuckerberg a Joe Rogan Podcast adásában kifejtette, hogy az a tény, mi szerint az Európai Unió folyamatosan bírságolja a trösztellenes és más versenyjogi intézkedéseket megszegő vállalatát, az kifejezetten a Biden-elnökség impotenciájának a megjelenése.
Trump kormányzatától határozottabb intézkedéseket vár, amik véleménye szerint alkalmasak lesznek az amerikai gazdasági érdekek (az ő érdekei) külföldön való védelmére más gazdasági blokkokkal szemben.
(Forrás: people.com)
Így kicsi áldozat volt a Republikánusoknak tett belpolitikai gesztus, amit a Facebookon keresztül valósított meg: Az Egyesült Államokban leállította a Facebook tényellenőrző mechanizmusát és a cenzori tevékenység egy jelentős részét. Elmondása szerint a cég intézkedései a sajtószabadság helyreállítását célozzák, „igazolást” adva Trump szavaiank, aki a Demokrata elitet a valóság manipulálásával vádolta.
Elon Musk: A politikai és üzleti pozíció szerelme
Elon Musk és Donald Trump közeli viszonya mindkét személy természetes stratégiai érdekéből következik. Az elnöknek szüksége volt Musk szinte kimeríthetetlen forrásaira, és Musk erős társadalmi és Social media-jelenlétére, a Tesla-cégvezér pedig végre a gazdasági élet uralása után a visszatérő elnökben látta a politikai hatalma kiterjesztését, amit most egy szövetségi ügynökség élén meg is valósíthat.
A politikai törekvések mellett Musk kriptovalutába történő befektetéseit is szerette volna viszont látni. Az internetes meme-nek indult Dogecoin értéke Musk érdekeltségében kilőtt miután Donald Trump kriptopárti nézeteket kezdett hangoztatni, mára pedig elértük, hogy 1 Meme-kutya fejével ellátott kriptovaluta értéke 143,54 Forint legyen.
(Forrás: ncbnews.com)
Harmadik szempontként pedig az űrprogram támogatása sem elhanyagolható. Trump beiktatási beszédében -összhangban Musk egyéni terveivel- technikailag bejelentette az űrverseny folytatását: a Mars emberi elérése már a szövetségi politikai részévé vált, amit a cégvezér folyamatos nyomása is megerősít. Ezekből kifolyólag „természetesen” következett, hogy az addig általa elutasított Trump hirtelen 2024-re támogatott jelöltjévé vált.
Jeff Bezos: A hódoló tartományúr
Jeff Bezos és Trump viszonya nem volt olyan simulékony mint más szereplőké: Bezos többször is a „woke” ideológiának megfelelő módon irányította és szervezete meg vállalatait, (ez egyértelműen megmutatkozott az Amazon Prime nevű streamingplatform felhozatalán is),
(Forrás: nytimes.com)
2016-ban pedig Trumpot a demokráciára leselkedő veszélynek nevezte, ezt követően pedig a Vanity Fairnek nyilatkozva elítélte a Trump által alkalmazott demagóg kommunikációt és populista taktikákat, amiket a véleménynyilvánítási szabadság megcsúfolásának nevezett, emellett azon a véleményen volt, hogy Hillary Clintont börtön fenyegeti egy esetleges Republikánus-győzelem esetén. Donald Trump ezzel szemben Bezost ideologizáltsága miatt támadta.
Egy ilyen nyílt politikai jellegű kiállás azonban az üzleti értékek oltárán bármikor feláldozható, ezt Bezos pedig meg is tette 2025-re, csatlakozva a fent már említett milliárdosokhoz, akik saját érdekeik és ambícióik szárnyalását várják a következő 4 évtől.
(Borítókép forrása: NPR)
