Az Egyesült Államok új elnöke az összes, jelenleg az USA-ban tartózkodó illegális bevándorló kitoloncolására készül. Az elemzők ennek a grandiózus ígéretnek a megvalósítását körülbelül 315 milliárd dollárra becsülik. Donald Trump az amerikai történelem legnagyobb deportálási műveletének nevezi tervét.
Összehasonlításképpen Magyarország éves GDP-je körülbelül 200 milliárd dollárra tehető. A legóvatosabb becslések szerint is a terv megvalósítása rendkívül drága, bonyolult és bürokratikus folyamat lesz. Vannak, akik 162 milliárd dollárra teszik a költségeket. Még ez is több mint amennyit az Egyesült Államok a legtöbb szövetségi ügynökségére (pl.: oktatás, egészségügy) költött 2024-ben.
Kép forrása: Center for Migration Studies
Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy egy ilyen méretű művelet miért kerülhet több százmilliárd dollárba az amerikai adófizetők számára, és milyen kihívásokkal fognak az amerikai hatóságok szembesülni?
A választásokat követően az NBC News riportere a következőt kérdezte a frissen megválasztott elnöktől:
-Ragaszkodik ahhoz a tervéhez, hogy a következő négy évben mindenkit deportáljon, aki illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban?
-Donald Trump: Nos, szerintem ezt meg kell tenni, és ez egy nagyon nehéz feladat lesz.
A terv áttekintése
Az elnök kijelentése azt jelenti, hogy nagyjából 13 millió illegálisan az USA-ba érkező bevándorlót fognak kitoloncolni, ami hozzávetőlegesen az USA jelenlegi lakosságának körülbelül 4%-a. Ahhoz, hogy ezt a számot perspektívában láthassuk: az USA-ban 2022-ben körülbelül 1,9 millió ember (0,6%) tartózkodott börtönökben és büntetés-végrehajtási intézetekben. Ennyi ember deportálása hatalmas kihívást jelent a szövetségi kormánynak.
Aaron Reichlin-Melnick, az Amerikai Bevándorlási Tanács, egy liberális bevándorlással foglalkozó szervezet csoportvezető munkatársa szerint Trumpnak több mint négyszeresére kellene növelnie az ICE (Immigration and Customs Enforcement) által egy évben letartóztatott bevándorlók számát csak ahhoz, hogy a kitoloncolások éves szinten elérjék azt a számot, amit korábban az Obama-adminisztráció alatt tapasztaltunk.
Kép forrása: Immigration Impact
A terv részleteinek kidolgozása még folyamatban van. De még ha azt is feltételezzük, hogy Trump úgy dönt, hogy évente csak 1 millió embert deportál az USA-ból. az is nagyjából 88 milliárd dollárba kerülne évente, és így több mint 11 évig tartana az összes illegális bevándorló kitoloncolása (ha a déli határvédelem megerősítését követően valóban nem érkezik senki ezen időtartam alatt). És ekkor azt is feltételezzük, hogy az illegális bevándorlók 20%-a önként hagyná el az országot.
Jelenleg a szövetségi kormány nem rendelkezik elegendő pénzügyi, személyi- és infrastrukturális feltételekkel ahhoz, hogy nagy számban toloncoljon ki embereket. Ahhoz, hogy ezt a feladatot és a határvédelmi feladatokat egyszerre el lehessen látni, a jelenlegi források átcsoportosítására és további forrásbevonásokra lesz szükség.
Jobboldali bevándorlási szakértők szerint Trump tömeges kitoloncolási tervének tényleges költsége jóval alacsonyabb lesz, mint az Amerikai Bevándorlási Tanács 315 milliárd dolláros becslése, mivel egy erőteljesebb, nagyszabású végrehajtási terv, mint amilyenben Trump elnök is gondolkozik, jelentős méretgazdaságossági előnyöket rejt magában.
Letartóztatások
Minden kitoloncolási eljárás az érintett személy letartóztatásával kezdődik. A szövetségi hatóságoknak 13 millió célzott letartóztatást kell végrehajtaniuk (az USA-ban évente átlagosan 7,5 millió embert tartóztatnak le, ez a szám a terv végrehajtásával több mint 35%-kal nőne).
Kép forrása: The Washington Post
Ehhez előre fel kell építeni egy óriási adatbázist, amely alapján felállítható egy prioritási sorrend, hogy az elsődleges érintettek hol találhatók meg a legnagyobb valószínűséggel. Ehhez számos nyomozati eljárást kell foganatosítani. A kitoloncolást azokkal a személyekkel szeretnék kezdeni, akik valamilyen bűncselekményt követtek el. Tehát első körben a letartóztatások végrehajtásához az ICE tisztviselőinek azonosítaniuk kell azokat, akik jelenleg is börtönökben tartózkodnak, vagy elmennek az illetők otthonaiba, munkahelyükre, tartózkodási helyükre.
A papírok nélkül érkezett illegális bevándorlók túlnyomó többsége nincs semmilyen bűntetőjogi vagy büntetőeljárási intézkedés hatálya alatt. Legtöbbjük soha nem is követett el semmilyen bűncselekményt. Ezáltal a legtöbb embert fel kell kutatni és otthonukban, munkahelyükön, vagy más helyen kell letartóztatni őket. Ez az úgynevezett „szabadlábon lévő letartóztatás”, mely gyakorlat alkalmazásától eddig meredeken elzárkózott a Bevándorlási Hivatal, azonban most kénytelenek lesznek a Hivatal munkatársai millió számra ilyen eljárási cselekményeket végrehajtani.
A gyakorlat logisztikailag rendkívül bonyolult, drága és ellentmondásos, azonban a Trump-kormányzat tervének középpontja a tömeges kitoloncolás. Nem aggódnak amiatt, hogy nem fognak elegendő embert találni. Csak idő és befektetett energia kérdése, hogy hány szabadlábon lévő embert fognak el tekintettel a körülményekre, az információk elérhetőségére és a rendelkezésre álló erőforrásokra.
Egy ember elfogásához és letartóztatásához több szövetségi ügynökre van szükség, és maga a végrehajtás is több napot vesz igénybe, ugyanis az ICE tisztviselői szabadlábon lévő emberek esetén nem rendelkeznek elfogatóparanccsal. A bevándorlási szabályok megsértése az Egyesült Államok (egyelőre még) nem bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy a letartóztatáshoz elrendeléshez szükséges bírói engedélyhez az önmagában nem elég alapos ok, hogy valaki papírok nélkül lépett az USA területére. Előfordulhat tehát, hogy órákat kell a tisztségviselőknek arra várniuk, hogy az illető elhagyja a házát. Lehet, hogy ki kell figyelniük egy munkahelyet, és a munkaidő lejártáig ott kell várakozni.
Az Amerikai Bevándorlási Tanács becslése szerint egy ilyen mértékű letartóztatási művelet végrehajtásához az ICE-nek több mint 30 000 új bűnüldözési ügynököt és alkalmazottat kellene felvennie, amivel a Hivatal a szövetségi kormány legnagyobb bűnüldöző ügynökségévé válna. Mások szerint ez a szám túlzó, és az állami és helyi rendfenntartó bevonása segíthetne a nagyszámú letartóztatások végrehajtásában.
Fogvatartás
A letartóztatás után a következő lépés a bevándorlók fogvatartása, ami az egész folyamat legdrágább része. Azoknak a személyeknek a fogvatartása, akik ICE létesítményekben kerülnek őrizetbe körülbelül naponta 200 dollárba kerül. A Kongresszus a 2025-ös költségvetési évben legalább 41 500 fogvatartási ágyra biztosított elegendő kiadási fedezetet. Ez azonban alig töredéke még az évi 1 millió ember fogvatartásához is, arról nem is beszélve arról, hogy Trump 4 év alatt 13 millió embert szeretne kitoloncolni. Az Amerikai Bevándorlási Tanács szerint az ICE-nek a terv végrehajtásához évente 216 új fogvatartási létesítményt kellene építenie minden évben.
Ezek ideiglenes sátorszerű építmények lennének, melyeket jellemzően az amerikai-mexikói határ közelében használnának. Aki nem kerül fizikai őrizetbe, azt elektronikus készülékkel (pl.: lábperec) megfigyelés alá helyeznének (bűnügyi felügyelet), aminek üzemeltetése személyenként naponta körülbelül 4 dollárba kerülnek. Arról még nem is beszéltünk, hogy mind a bevándorlókat, mind a hivatal munkatársai szállítani is kellene az ICE fogdái és a bíróságok között, ami további költségeket jelentene.
Trump szerint az álmodozók (dreamers: ők azok, akik gyermekként vándoroltak be illegálisan az Egyesült Államokba) kivételt képeznek a kitoloncolás alól, ők maradhatnak az USA-ban. Azonban kérdés, hogy a gyermekek szeretnének-e maradni, ha családjaikat kitoloncolják. A gyermekek őrizetbe vétele szintén megdrágítja a folyamatot. A családi fogvatartás a legdrágább formája fogvatartásnak, mert az amerikai kormányzatnak törvényi kötelezettsége minimális ellátást biztosítani, pl.: ezeknek a gyerekeknek a helyszínen gyermekjóléti szakembereke és gyermekorvosokat kell biztosítani. Valamint lehetővé kell tenni számukra, hogy iskolába járhassanak, ha hónapokig vagy akár évekig is fogvatartják őket.
Kép forrása: NPR
Trumpék szerint a költségek csökkentésének egyik módja a meglévő fogvatartási központok, például a Guantanamo-öböl átalakítása lenne. Egy harmadik ország, például Panama vagy esetleg Mexikó beleegyezhetne abba, hogy harmadik országok állampolgárait náluk tartsák fogva, hogy a megfelelő eljárást lefolytathassák, ezzel csökkentve a költségeket, és egyfajta elrettentő üzenetet küldve a bevándorlóknak, hogy az Egyesült Államokban nem tudnak bejutni és ottmaradni. Ez önmagában is csökkenteni fogja az illegális határátlépésre törekvő személyek számát. Számítások szerint több mint egymillió olyan bevándorló van, akiket már jogerősen kitoloncoltak, de soha nem tudták az ítéleteket végrehajtani. Ezeket az embereket nem kellene sokáig fogvatartani. Nagyon gyorsan ki tudnák őket juttatni.
Jogi feldolgozás
A fogvatartás alatt folyik le a jogi procedúra, ami a bevándorlási jogi szakértők szerint a tömeges kitoloncolási legnehezebb állomása. A 10,6 millió ügy közel 2000 új bevándorlási bírót és több mint 1100 új tárgyalótermet igényelne. Nemcsak a bevándorlási bíróságok oldalán jelentene a jogi eljárás plusz költségeket, hanem az ICE oldalán is, mivel ezeket az új ügyészeket be kell tanítani. Támogató személyzetre van szüksége a bíróknak, az ügyészeknek, a bírósági jogtanácsosoknak, valamint az adminisztratív munkatársaknak.
Kép forrása: Austin Kotcher
A személyzet finanszírozása több mint 2500 dollárba kerülne ügyenként. Az új tárgyalótermek gyors felállítása érdekében a kormány valószínűleg sátoros bíróságokat építene, mint amilyeneket 2019-ben építettek a migránsvédelmi protokollok végrehajtása érdekében.
Ekkor az illegálisan az Egyesült Államokban élő bevándorlókat visszaküldték Mexikóba, hogy ott várakozzanak a bírósági eljárásuk idején. A határ közelében lévő sátorbíróságokra kellett menni, hogy a bírók előtt virtuálisan megjelenjenek.
Ezeket a meghallgatásokat sokkal gyorsabban meg lehetne tartani, logisztikailag több bíró és több meghallgatás lenne egy nap alatt. Ahogyan a fogvatartási helyekkel kapcsolatos új hatékonysági megoldások megtalálása, ez is egy olyan dolog, amelynek megvannak a maga korlátai. A texasi Laredóban a sátorszerű tárgyalótermek megépítése 16 millió dollárba került, működtetésük pedig évente 143 millió dollárba.
Elutasítás
Az eljárásnak három végkifejlete lehet: végleges kitoloncolási határozat, vagy egy későbbi időpontban kell jelentkezni kitoloncolásra, vagy a kitoloncolásig fogvatartásban kell várakozni. Ekkor az amerikai kormánynak kell ténylegesen megszerveznie a kitoloncolást. Ez azt jelentené, hogy az illetőt felültetik egy buszra, és elküldik Mexikóba.
De ha Kanadán és Mexikón kívül bármely más országból származik az adott bevándorló, akkor ez azt jelenti, hogy repülőre kell ültetni és elrepíteni őket a végső célállomásra. Egy ilyen méretű művelethez évente több mint 6000 kitoloncolási járatra lenne szükség. Összehasonlításképpen az ICE a 2023-as pénzügyi évben mintegy 1200 kitoloncolási járatot hajtott végre. Az ICE átlagos kitoloncolási járata óránként körülbelül 17 000 dollárba kerül. Ez a szám emelkedhet, ha az ICE-nek repülőgépeket és pilótákat biztosító magánvállalkozók emelik az áraikat.
Az ICE számos saját repülőgéppel rendelkezik, amelyek már ma is szolgálatban vannak. Az Igazságügyi Minisztériumnak, a Marshall Szolgálatnak is vannak saját szállító repülőgépei. Egy nagyobb léptékű igény a hadseregtől származhat.
Trump novemberben azt mondta az NBC Newsnak, hogy nincs felső határa a tervének. A költségeket valószínűleg több évre osztják majd szét, mert nem lenne praktikus évente akár 1 millió embert is deportálni. Nemhogy mind a 13 milliót egyetlen egyszeri műveletben. - Ebben az esetben ez valószínűleg túlzás. Trump valószínűleg azt akarja üzenni mindenkinek, hogy „amikor átveszem a hatalmat, a bevándorlási törvény újra működni fog”. És ennek nagy hatása lesz, aztán a nyilvánosságon múlik majd, hogy betartotta-e a szavát.
Kép forrása: NPR
Finanszírozás
Egy ilyen méretű művelethez azonban elengedhetetlen lesz, hogy a kongresszus elegendő finanszírozást biztosítson. A szenátus republikánus képviselői azt mondták, hogy a határfinanszírozási törvény elfogadása lesz a jövő év első számú prioritása. Határbiztonság, több férőhely, hogy ne kelljen olyan embereket szabadon engedni, akiket nem kellene. És több ICE-ügynök, hogy kitoloncolhassák azokat az embereket, akik veszélyt jelentenek Amerikára, és akiknek eleve nem kellene az országban tartózkodniuk. Ebben a ciklusban a republikánusok irányítják a kongresszus mindkét kamaráját, de csak szűk többség, így az ilyen mértékű kiadások politikai fedezetére nincs garancia.
