Kevesebb, mint egy hónap múlva rendezik a választásokat Németországban. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg a Friedrich Merz vezette jobbközép CDU-CSU pártszövetség fog nagy valószínűséggel győzelmet aratni, így ők fognak a következő német kormány élére kerülni. De mit várhatunk Németország következő kancellárjától, Friedrich Merztől?
Ebben a cikkben a CDU-CSU 2025-ös választási programjának áttekintésével és a legfontosabb politikai irányvonalak ismertetésével magyarázzuk el, hogy pontosan mit is szeretne Merz kezdeni a 85 milliós Németországgal.
Kép forrása: bpb.de
Gazdaság
Az első téma a programban természetesen a gazdaság. A CDU-CSU elsődlegesen csökkenteni akarja az alacsony és közepes jövedelműek adóterheit, különösen a jövedelemadó-kulcsok csökkentésével, a túlórapénzek adóztatásának megszüntetésével és a németországi ingázási támogatások növelésével, ami lehetővé teszi, hogy az emberek visszaigényelhessék a napi ingázásuk után járó pénzt.
A munkaidő jogi fogalma terén is reformokra készülnek azáltal, hogy a maximális napi munkaidőt heti munkaidőre váltják a német munkajogban, így a munkáltatók több munkaórát tudnak a munkavállalóknak előírni. Emellett egy új „Munka és Tartózkodás Ügynökség” létrehozását is kezdeményezik, ami a külföldi munkavállalók munkavállalói vízumát, valamint a munkaközvetítéssel és letelepedéssel kapcsolatos kérdéseket kezelné.
Kép forrása: Wirtschaftswoche
A cégek, gazdasági társaságok, vállalatok működését a bürokrácia csökkentésével, valamint a társasági adó jelenlegi 29,9%-ról 25%-ra történő csökkentésével kívánják megkönnyíteni. Megszüntetnék az „ellátási láncról szóló törvényt” (Lieferkettengesetz), ami előírja, hogy a Németországban több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak azonosítaniuk és csökkenteniük kell az emberi jogokat és a környezetet érintő kockázatokat az ellátási láncukban. Emellett a program szerint „vissza kell fordítani Németország túlzott megfelelését az európai uniós jognak”.
Érdekesség, hogy a CDU-CSU a többi német párthoz hasonlóan nem rendelkezik hivatalos állásponttal Németország adósságfékszabályáról (Schuldenbremse). Aki követi a német politikát, az tudja, hogy az ország éves költségvetésének finanszírozása a jelenlegi balközép koalícióban óriási nézeteltéréseket okozott az Schuldenbremse néven ismert intézkedés miatt.
Ezt az alkotmánymódosítást még Angela Merkel kancellársága alatt 2009-ben, a pénzügyi világválság során hozták meg. Ez alapján a szövetségi kormány éves finanszírozási hiányát a GDP 0,35%-ában korlátozza. Emellett az alkotmány alapján a 16 tartomány (Bundesland) nem vehet fel hitelt, így fenntartva a teljes német államháztartás kiegyensúlyozottságát és fenntarthatóságát. Mivel azonban a német gazdaság stagnál, egyre többen követelik az Schuldenbremse reformját, hogy az állam hitelfelvétellel beruházásokat ösztönözzön és stimulálja a gazdaságot.
Kép forrása: BILD
Egy ebben a hónapban végzett új közvélemény-kutatás szerint a németek 55%-a támogatja az Schuldenbremse reformját vagy eltörlését. Ez az arány az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedik. Hogy ez megtörténik-e, az Merztől fog függeni, akinek a saját pártja is megosztott a kérdésben. Merz egyébként nemrégiben egy interjúban azt sugallta, hogy nyitott lehet a reformra, annak ellenére, hogy korábban még határozottan ellenezte azt.
Novemberben például Merz utalt arra, hogy nyitott lehet a beruházások fellendítését célzó reformokra, bár továbbra is elég homályosan fogalmazott, mondván, hogy a reform kapcsán a kérdés az, hogy miért, milyen célból, milyen eredményt hozna egy ilyen átalakítás.
Ettől függetlenül azonban az alkotmányos reformokat csak 2/3-os parlamenti többséggel lehet elfogadni, ami azt jelenti, hogy ha az AfD-nek és az FDP-nek, az adósságtörvény reformját határozottan ellenző két pártnak sikerül a szavazatok 25%-át megszereznie, ami lehetségesnek tűnik, feltéve, hogy az FDP átlépi az 5%-os parlamenti küszöböt, akkor ez némileg megakadályozhatja a reformok megvalósítását.
Energia
A CDU-CSU Merz vezetésével ígéretet tett arra, hogy az előző baloldali koalíciós kormány éghajlatvédelmi politikáját elveti, és a programjában „ideológiailag vezéreltnek” nevezi azt. Ígéretet tettek arra, hogy véget vetnek az emberek fűtésszámláiba való bürokratikus állami beavatkozásoknak, eltörlik a Scholz-kormány fűtési törvényét, hivatalosan az épületenergetikai törvényt (Gebäudeenergiegesetz), amely 2023-ban heves politikai viták tárgyát képezte.
A törvény célja az épületekben - és végső soron az emberek otthonában is - az olaj- és gázfűtési rendszerek fokozatos megszüntetése, amihez szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelő új berendezések, például hőszivattyúk vásárlását írná elő. Ez a rendelkezés törést okozott a balközép koalíción belül is, és ellenérzéseket váltott ki, miközben azoknak a pártoknak a politikai hasznára vált, mint a CDU-CSU, amely kritikusan állt ehhez a szabályhoz.
A CDU-CSU emellett csökkenteni akarja az áramadót és a hálózati díjakat, és biztonságosabbá szeretné tenni Németország energiaellátását. Bár a programban nem mondják ki kifejezetten, hogyan fogják ezt megvalósítani, de utalás történik arra, hogy visszahozzák az atomenergiát, és prioritásként kezelik a negyedik és ötödik generációs nukleáris technológia, a kis moduláris reaktorok és a fúziós erőművek kutatását.
Ugyanakkor nem ellenzik a fenntartható energiát sem: ígéretet tettek a megújuló energiaforrások fejlesztésére, és elkötelezték magukat a kibocsátáskereskedelem mellett, ahol a kormányok a kibocsátott szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére ösztönzik a cégeket azáltal, hogy minden egyes kibocsátási egységért kibocsátási engedélyt vásárolnak és azzal kereskednek.
Kép forrása: Spiegel
Digitalizáció, bevándorlás
Egy másik érdekes szakpolitikai terület a digitalizáció. A CDU-CSU a tech-digitalizáció és a mesterséges intelligencia révén szeretné Németország újraiparosítását előmozdítani. Ennek érdekében pedig ígéretet tettek egy új szövetségi digitális minisztérium létrehozására, valamint arra, hogy 2030-ig a GDP 3,5%-át kutatásra és fejlesztésre fordítják. Emellett az űrkutatásba is be akarnak fektetni egy ambiciózus űrstratégián keresztül.
A bevándorlással kapcsolatban a CDU-CSU a migráció szigorú korlátozását szorgalmazza, amit több harmadik ország biztonságos származási országgá nyilvánításával, a kitoloncolás felgyorsításával, a családegyesítés felfüggesztésével, a kitoloncoltak számára korlátozott szolgáltatások biztosításával és a menedékkérők biztonságos harmadik országokba, például esetleg Ruandába történő áthelyezésével kívánnak elérni. A belföldi biztonságra is összpontosítani fognak egy „360 fokos stratégia” révén, ami kemény állami fellépést ígér a szélsőségesség, az erőszak és a terror minden formája ellen, különösen a kiutasításokkal. A tartózkodási engedélyek vagy a német állampolgárság megvonása, a jobb- és baloldali szélsőségesek elleni küzdelem, az antiszemita kijelentések és az alkotmányellenes jelképek büntetése, a gyűlöletet hirdető mecsetek bezárása és egy új vámrendőrség létrehozása.
Kép forrása: Germany visa
Külkapcsolatok
Európa és a külpolitika tekintetében a CDU-CSU az EU mellett áll, de azt is mondják, hogy Németország nemzeti érdekeit stratégiai szempontból kellene jobban képviselni, ahelyett, hogy „nemzetközi partnereinket gyámkodnánk”. Erősebb, versenyképesebb EU-t szeretnének, és azt, hogy Németországnak jobbak legyenek a kapcsolatai Franciaországgal és Lengyelországgal is. A CDU-CSU ellenzi az európai adósságmegosztást is, kijelentve, hogy „határozottan elutasítjuk a német felelősségvállalás minden formáját más uniós államok adósságaiért”. Ukrajnával kapcsolatban a CDU-CSU azt ígéri, hogy diplomáciai pénzügyi és humanitárius eszközökkel, valamint fegyverszállításokkal fogja támogatni Ukrajnát, és továbbra is kiáll Izrael mellett a terror elleni jogos harcában.
Kép forrása: CDU Deutschlands
Katonai kérdésekben a CDU-CSU szeretné megerősíteni a német védelmi ipart, hatékonyabban együttműködni más európai államokkal az anyagok és felszerelések beszerzése terén, elkötelezik magát a NATO 2%-os védelmi kiadási célkitűzése mellett, és vezető szerepet vállalni az európai rakétavédelmi pajzs kiépítésében.
Talán ellentmondásosabb terv azonban a sorkötelezettség újbóli bevezetése, ami a balti és skandináv államokban már megtörtént, de Nyugat-Európában még nem.
Kultúra
Végül a kulturális kérdésekben a CDU-CSU azt mondja, hogy kötelező integrációs programokat vezetnének be, és jobb lehetőségeket teremtenének a német nyelvtanuláshoz. A pártszövetség meg akarja akadályozni azt is, amit irányított iszlámnak neveznek, vagyis azt, hogy külföldi kormányok befolyásolják a német muszlimokat.
A fiatalokkal kapcsolatban a párt kötelező szünidei évet akar bevezetni, ami szerintük lehetőségeket nyit és az összetartozás érzését teremti meg. Ugyanakkor hatályon kívül akarják helyezni az előző kormány önrendelkezési törvényét is, amely lehetővé teszi, hogy 14 éves kor alatt bárki legálisan megváltoztathassa nemét és nevét a hivatalos dokumentumokban.
Végül pedig a családi kérdésekben a CDU-CSU javítani szeretne a szülői szabadságon és növelni a juttatásokat, növelni akarják a gyermekgondozási segélyt, és javítani akarják a gyermekgondozás megfizethetőségét azáltal, hogy több gyermekgondozást adólevonhatóvá tesz.
Összességében a választások közeledtével a német politikában csak a feszültségek növekedésére számíthatunk.
