2024. október 1-jével új vezérigazgatója lett a PwC Magyarországnak, a világ egyik vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó cégének, Radványi László személyében. Radványi első interjúját az Index.hu-nak adta, melyben kitért 5 olyan világtrendre, melyek, ha nem is alapjaiban, de megfogják változtatni a minket körülvevő világgazdaságot. A PwC vezetője által említett 5 trend, a klímaváltozás, a technológia fejlődése, a demográfiai válság, a vélemények polarizációja és a szociális instabilitás volt. Habár ezen trendek egyszerre éreztetik hatásukat, érdemes megvizsgálni azt is, hogy külön-külön milyen hatást tudnak gyakorolni a mindennapi éltünkre, és a makrogazdaságra is.
Valószínűleg mindannyian használtuk már az AI (mesterséges intelligencia) valamilyen formáját.
Az OpenAI által 2022 novemberében piacra dobott ChatGPT szó szerint letarolta a világot, alig 5 nap alatt felhasználóinak száma túllépte a 100 milliót, 2023 februárjára pedig látogatóinak száma meghaladta az 1 milliárdot.
A ChatGPT látogatóinak száma. (forrás: SEO.ai; Oecenomus Gazdaságkutató Alapítvány)
A ChatGPT-ről nem túlzás kijelenteni: a mindennapi életünk része lett. Érdekessége és egyben egyedisége azonban az AI-nak, hogy míg a korábbi technológiai innovációk elsősorban a munkaintenzív iparágakba hoztak a termelést megkönnyítő és hatékonyabbá tevő újításokat, addig az AI főként a tipikusan fehérgalléros iparágakba tud hatékonyság növelő hatásokat kiváltani. Az Indeed vállalat felmérései szerint, a generatív AI a szofteverfejlesztési és programozási feladatok 95%-át képes ma már ellátni, ezt követően pedig leginkább a jogi, számviteli területeken lehet alkalmazni. Ezek után nem meglepő, hogy az IMF (Nemzetközi Valutaalap) 2024-es felmérései szerint, a fejlettországokban az állások kb. 60%-át érinti az AI megjelenése valamilyen formában, míg ez az arány a fejlődő országok esetében csak 20-30%.
Az AI mára már szinte minden iparágba beszivárgott valamilyen szinten. A technológiai újításnak azonban (nem különbözve elődeitől) egy célja van: a hatékonyság, a produktivitás növelése. Ezek mellett, a vállalatok várakozásaihoz hozzátartozik még a költségek csökkentése, a K+F támogatása és a magasabb hozzáadott értékű feladatok felé való elmozdulás is.
A világon a szervezetek által a generatív mesterséges intelligenciától várt legfontosabb előnyök 2024-ben. (Forrás: Statista; Oecenomus Gazdaságkutató Alapítvány)
Jogosan merül fel a kérdés, hogy a generatív AI megjelenése a mindennapi életünkben, milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és hogyan fog hatni a mai standard munkakörök alakulására?
A robotizáció és automatizáció kapcsán korábban, mondhatni jogosan merült fel az a félelem, hogy el fogja venni az elsősorban kékgalléros, munkaintenzív iparágakban a humánerőforrás szerepét. Utólag azonban látható, hogy ez a félelem, ha nem is teljesen, de alaptalan volt, hiszen a piac egyik (bár nem túl sok van) jó tulajdonsága közé tartozik a megváltozott körülményekhez és preferenciákhoz való gyors alkalmazkodás.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint, habár 1990-ben még csak 2,3 milliárd munkavállaló volt, addig ez a szám 2020-ra további egy milliárd fővel duzzadt fel, mindezt úgy, hogy a technológiai vívmányok egyre nagyobb mértéket öltöttek és egyre elterjedtebbekké is váltak.
Mindez a munkaerőpiac folyamatos átrendeződésének köszönhető. Az idők során, a technológiai vívmányok folyamatosan alakították a munkaerőpiac strukturális berendezkedését, állások tűntek el és újak jöttek létre.
Habár a felelőtlen optimizmus mindig veszélyes, némi kétkedéssel ugyan, de tekinthetünk a generatív AI munkaerőpiaci hatásaira is bizakodóan. Az AI egyelőre nem vesz el konkrét munkaköröket, habár ez a jövőben feltehetőleg meg fog változni, mégis számíthatunk a piac alkalmazkodóképességére és az intézmények felelősségteljes magatartására. A komplex, stratégiai összefüggéseket átlátó, problémamegoldó feladatokat még nem képes elvégezni, az egyszerűbb, főként adminisztratív feladatokat már most is kiválóan tudja végrehajtani az AI. Ebből fakadóan számíthatunk arra, hogy főként ezeken a területeken látható majd munkaerőpiaci átrendeződés, mely egyben gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést is indukálhat majd magával.
Az AI-nak a vállalati életbe való aktív beintegrálódásának számos jóléti következménye is lehet. A generatív AI segítségével a vállalatok magasabb produktivitást tudnak elérni, közel azonos erőforrásokkal, így végre valós realitássá válhatnak olyan jóléti intézkedések is, mint a 4 napos munkahét, vagy a rövidebb munkanapok.
Egy biztos: az Ipar4.0, korunk ipari forradalma, sokkal gyorsabban fogja alakítani a gazdaság és munkaerőpiac struktúráját, mint elődei. Ennek elsősorban versenyképességbéli okai vannak. Az a vállalat, amelyik nem integrálja folyamataiba az AI-t, olyan lemaradást fog elszenvedni, mely hosszútávon nem lesz behozható. Ennek okán, sem nekünk civileknek, sem pedig az államnak nem szabad tétlenül tekintenünk ezekre a folyamatokra. Az államnak készen kell állnia, az AI okozta piaci torzulásokat a formális intézményeken keresztül való kezelésére, nekünk pedig arra, hogy minél gyorsabban kezeljük az AI okozta kihívásokat.
