Reaktor

Egyre több alkalommal hallhatjuk a greenwashing fogalmat. Mit jelent ez? Miért aktuális nekünk?

A greenwashing egy olyan marketing- vagy PR-stratégia, amelynek az a célja, hogy egy vállalat, termék vagy szolgáltatás környezetbarátnak, fenntarthatónak tűnjön, miközben a valóságban nem felel meg ezeknek az elveknek. Lényegében a vállalatok zöld kezdeményezésekről szóló állításokat tesznek, hogy jobb képet fessenek magukról a fogyasztókkal szemében, de ezek az állítások gyakran megtévesztőek vagy alaptalanok.

A fenntarthatóság azonban nem játék: globalizált világunk környezetszennyező hatásai nem áltevékenységekért kiáltanak, hanem tényleges cselekedetért.

A greenwashing etikailag végtelenül aggályos.

Ennek oka alapvetően az, hogy félrevezeti a fogyasztókat. A vállalatok gyakran környezetvédőnek mutatják magukat, miközben semmit nem tesznek a fenntarthatóság érdekében. Ezzel azonban a vásárlókat arra ösztönzik, hogy olyan termékeket vagy szolgáltatásokat válasszanak, amelyekről azt hiszik, hogy környezetbarátak. Ez a fajta megtévesztés aláássa a vállalatok és a fogyasztók közötti bizalmat. Amikor kiderül, hogy egy cég nem tartja be ígéreteit a fenntarthatóság terén, hitelessége megrendül, ami hosszú távon negatív hatást gyakorol a profittermelésére és a megítélésére:

A legfontosabb azonban, hogy a greenwashing akadályozza a valódi változást, mert eltereli a figyelmet azokról a cégekről, amelyek ténylegesen törekednek a fenntartható működésre, és helyette egy hamis zöld imázs mögé bújnak: ahelyett, hogy a vállalatok valós lépéseket tennének a környezet védelme érdekében, csupán látszatintézkedésekkel és megvezetéssel próbálnak előnyt kovácsolni.

 (forrás: https://www.un.org/en/climatechange/science/climate-issues/greenwashing)

Hogyan ismerheti fel az individuum a greenwashingot?

A vállalat által kommunikált üzenetek konzisztenciája kulcsfontosságú tényező a fenntarthatóságra vonatkozó állítások hitelességének értékelésében: ha egy cég egy terméket „ökológiai” vagy „fenntartható” minősítéssel hirdet, érdemes alaposan megvizsgálni, hogy az adott üzenet mennyire következetes a cég többi terméke és szolgáltatása tekintetében. Az ilyen üzenetek és a kereskedelmi gyakorlatok közötti eltérések ugyanis gyanúra adhatnak okot, hiszen könnyen arra engednek következtetni, hogy a vállalat csupán marketingfogásokra támaszkodik. Továbbá a hirdetésekben alkalmazott kifejezések pontos jelentése szintén elengedhetetlen a greenwashing azonosításához. A „zöld” jelzővel ellátott termékek esetében a fogyasztóknak muszáj részletesen átgondolniuk, mit takar ez a megfogalmazás. A hirtelen narratíva-változások, a homályos vagy üres kifejezések, valamint a konkrét, ellenőrizhető adatokat nélkülöző állítások azt jelentik: a cég nem rendelkezik valós környezeti elkötelezettséggel.

A harmadik fél, például a Greenpeace vagy a Cruelty Free International által kiállított tanúsítványok megléte meghatározó a fenntarthatósági állítások hitelességének ellenőrzésében. Célszerű figyelembe venni, hogy a vállalat szerepel-e olyan fenntarthatósági indexeken vagy jelentésekben, amelyek objektíven értékelik a cég környezeti teljesítményét. A kibocsátó éves fenntarthatósági jelentései szintén értékes forrást nyújtanak, amelyekben részletesen bemutatják az elért eredményeket, a jövőbeli terveket és azokat a kihívásokat, amelyekkel szembesülnek a fenntarthatósági céljaik megvalósítása során.

Mi akkor a helyes lépés? Milyen szempontok alapján vásároljunk, ha tenni akarunk a környezetünkért?

A másodkézből való vásárlás a túltermelés és a túlfogyasztás egyik hatásos eszköze. Amennyiben a népesség túlnyomó része használt termékeket, pl. textíliákat, bútort, járművet… vásárol, a nagy cégek, amelyek a világ széndioxid-kibocsátásának jelentős részéért felelnek, hosszú távon csökkenteni fogják a termelést, így kevesebb árucikk kerül a piacra, majd a szemétbe, hiszen ezen dolgok nagy része sohasem jut el a vásárlók otthonába. Ez a fogyasztói hozzáállás egyébként nem kizárólag a környezetünknek, és így a fenntartható fejlődésnek kedvez: a pénztárcánkat is jelentős mértékben megkíméli, emellett pedig tudatosabb életre nevel minket.

A fenntarthatóság kérdése nem csupán a nagyvállalatok felelőssége, hanem minden egyes fogyasztóé, így bizony a miénk is. A környezettudatos választások tudatosítása, a greenwashing felismerése és elkerülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy valós változást érjünk el a bolygó megóvásában. Az egyéni felelősségvállalás révén támogathatjuk azokat a vállalatokat, amelyek tényleges erőfeszítéseket tesznek a fenntartható működés érdekében, és elutasíthatjuk azokat, akik csupán látszatintézkedésekkel igyekeznek jobb színben feltüntetni magukat. Merjünk utánanézni adatoknak, és megkérdőjelezni a társadalmi nyomást a túlfogyasztásra! Ezáltal nemcsak a környezetünkért, hanem a hiteles és átlátható vállalati gyakorlatokért is aktívan tehetünk.

(Borítókép forrása: https://www.mightybytes.com/blog/digital-greenwashing-guide/)