Reaktor

Donald Trump azt ígéri, hogy megszerzi országának a Panama-csatornát. De vajon képes lesz rá, vagy ismét blöfföl?

Az ígéretet 25 évvel azután tette, hogy az USA a csatorna teljes ellenőrzését átadta Panamának. A panamai politikusok szerint ez olyan, mintha Panama megpróbálná megszerezni a Brooklyn-hidat. Panama elnöke szerint az ország soha, semmilyen körülmények között nem adná át a csatorna feletti ellenőrzési jogot az amerikaiaknak. Donald Trump válaszul akár egy amerikai katonai beavatkozás lehetőségét is lebegteti.

A Panama-csatorna története

A februári panamai útja során Marco Rubio külügyminiszter kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció szerint Panama megsértette azt a szerződést, amelyet az USA-val írt alá, amikor átvette a csatorna feletti ellenőrzést. Az USA erre a feltételezésre alapítja a követelését.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter Panama csatornánál. (Kép forrása: Autoridad del Canal de Panamá)

A szerződés értelmében a csatornának tartósan semlegesnek kell maradnia, vagyis nem részesülhet előnyben egyetlen ország sem, például: az áthajózási díjaknak igazságosnak, észszerűnek és méltányosnak kell lenniük minden állam felé. Trump egyik fő érve arra, hogy Panama megsérti a szerződést, az, hogy - mint mondja:

„Kína üzemelteti, kínai!”

A panamai hatóságok kitartanak amellett, hogy a csatorna teljes mértékben Panama ellenőrzése alatt áll. Ez de jure igaz, mivel az amerikai aggodalmak nagy része abból fakad, hogy a kínai vállalatok jelentős mértékű beruházásokat hoztak a régióba, ami egyesek szerint nemzetbiztonsági kockázatokkal jár az USA-ra nézve. Fókuszban a csatorna két végén elhelyezkedő kikötők állnak, amelyeket eddig egy hongkongi üzemeltető, a CK Hutchison üzemeltetett. Ez a helyzet március elején ez megváltozott.

A CK Hutchinson által eddig üzemeltett kikötők egyike. Mostantól amerikai vállalatok tulajdonában van. (Kép forrása: Panama News Room)

„Éppen ma, egy nagy amerikai vállalat, bejelentette, hogy megvásárolja mindkét kikötőt a Panama-csatorna körül”

- dicsekedett Donald Trump az évértékelő beszédében. A BlackRock által vezetett befektetői konzorcium megállapodott, hogy megvásárolja a kikötők többségi részesedését a Hutchisontól, így azok amerikai tulajdonba kerülnek. Más projektek is aggodalmat keltettek az USA-ban, például egy 2018-as beruházás, amikor kínai cégek építettek egy új hidat a csatorna felett. Egyes szakértők szerint ez kockázatokat rejt magában. Egy híd által nem lehet irányítani a csatornát, de arra fel lehet használni, hogy szabotálják vagy elzárják a kereskedelmet. Egy hídban szkennereket és érzékelőket lehet elhelyezni a betonban.

(Kép forrása: TYlin)

John Feeley Barack Obama elnöksége alatt, majd Donald Trump hivatali idejének első évében is az Egyesült Államok panamai nagyköveteként szolgált, ideológiai nézeteltérései miatt mondott le posztjáról Trump alatt. Diplomáciai szolgálata idején komoly figyelmeztetést fogalmazott meg Kína Panama-csatorna körüli szerepvállalásával kapcsolatban. Feeley szerint Kína ugyan nem feltétlenül jelent közvetlen fenyegetést a csatorna biztonságára, de rámutatott, hogy Peking világszerte gyakran összekapcsolja kereskedelmi terjeszkedését kémkedéssel, szellemi tulajdon eltulajdonításával és titkos információgyűjtéssel. Éppen ezért – bár nem ért egyet Trump harcias, konfrontatív hangvételével – Feeley sem bagatellizálja Kína panamai jelenlétének kockázatait, és megérti az amerikai elnök aggodalmait, még ha azok kezelésében más eszközöket is tartana helyesnek.

Peking washingtoni nagykövetségének szóvivője azt mondta:

„Kína mindig tiszteletben fogja tartani Panama szuverenitását a csatorna felett, és elismeri a csatornát, mint állandóan semleges nemzetközi vízi utat”, és hogy „azok az állítások, hogy Kína kémkedésre használja a létesítményeket, rágalmak”.

Trump szerint az amerikai hajóknak magasabb díjat kell fizetniük a csatorna használatáért. Ezt a panamai hatóságok tagadták. Ráadásul véleménye szerint az USA-nak történelmi joga van a csatornához: az USA finanszírozta és felügyelte a csatorna építését, és mintegy 375 millió dollárt költött a projektre, ami mai áron számítva több mint 11 milliárd dollárnak felelne meg.

(Kép forrása: Mike Hyman)

A csatorna megépítéséről szóló megállapodás részeként az USA a csatornaövezetet is ellenőrizte, és az évtizedek során a jelenléttel kapcsolatos feszültségek egyre csak nőttek. A latin-amerikai riválisok az amerikai imperializmus jeleként tekintettek a csatorna amerikai fennhatóságára. Az Egyesült Államok éppen ezért adta át a csatorna ellenőrzését Panamának: attól tartottak, hogy egy ellenséges környezetben lehetetlen lesz a csatorna kezelése.

„Hiszem, hogy ez a szerződés a megértés új korszakát nyithatja meg.” (Jimmy Carter 1977).

A csatorna átadásáról szóló döntést Jimmy Carter elnök hozta meg az 1970-es évek végén. Jimmy Carter döntése akkoriban ellentmondásos volt, és sokan, köztük Donald Trump szerint az USA ezzel a lépéssel stratégiai hibát követett el.

Szerződésszegés

A kérdés tehát az, hogy szerződés állítólagos megsértése feljogosítja-e az USA-t a csatorna visszaszerzésére?

Nos, önmagában nem.

Az 1977-ben aláírt szerződés Panamának adta az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, és nem hagyott kiskaput arra az Egyesült Államoknak, hogy akkor szerezze vissza az ellenőrzést, amikor azt szükségesnek érzi. Trump ezt ürügyként használja az amerikai beavatkozás igazolására.

Első lépésként az USA tárgyalásokat a panamai hatóságokkal a Kínával kapcsolatos aggodalmak eloszlatása érdekében. a panamai hatóságok meg is kezdték a Hutchison működésének ellenőrzését. Rubio azt mondta, hogy

„ha nem történnek változások, akkor az Egyesült Államok intézkedéseket fog tenni a szerződésben foglalt jogainak védelme érdekében.”

A szakértők szerint „az USA a szerződés megsértésével megpróbálhat jogilag igazolni egy katonai inváziót”.

A szerződések egyébként nem csak jogot, hanem kötelezettséget is írnak elő az Egyesült Államok számára a csatorna megvédésére, ha bizonyítani tudják, hogy Panama nem képes vagy nem hajlandó megvédeni a stratégiai fontosságú vízi utat. Azonban Trump is tétovázott az USA tengerentúli katonai jelenlétének növelésében, és valószínűtlennek tartja annak Panamában történő alkalmazását.

Rubio látogatását követően a panamai elnök bejelentette, hogy Panama nem fogja megújítani a pekingi Övezet és Út kezdeményezéssel szerződését, amely Kína hosszú távú törekvése arra, hogy világszerte infrastruktúrafejlesztéseket hajtson végre. Rubio az X-en méltatta a döntést, és nagyszerű lépésnek nevezte az amerikai-panamai kapcsolatokban. A szerződésen kívül az amerikai vállalatok fejleszthetnék a csatorna infrastruktúráját, hogy konkurenciát állítsanak Kínával szemben.

A BlackRock kikötőkre vonatkozó megállapodása segíthet enyhíteni a nemzetbiztonsági aggályokat, mivel növeli az Egyesült Államok részesedését a csatorna infrastruktúrájában. A csatorna teljes átvételét illetően azonban Trumpnak igazából csak egy lehetősége van: megvenni vagy tárgyalni a tulajdonjogáról. Ehhez azonban Panamának bele kellene egyeznie, és a panamai tiltakozások világossá tették, hogy ez nem fog bekövetkezni. A panamaiak számára a csatorna alapvető része a nemzeti identitásnak.

Mi lesz a következő lépés?

Bárhogy is dönt Trump, az nagy hatással lesz a Panamával való kapcsolatokra. Jogos aggodalomra ad okot a kínai kereskedelmi terjeszkedés, nem csak Panamában, hanem egész Latin-Amerikában, viszont a jelenlegi agresszív politika következtében az USA elveszítheti azokat a partnereit, akikre mindeddig szövetségesként számíthatott.