Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy a következő választásokat május 3-án fogják tartani a szigetországban. A május 3-i dátum miatt alig öt hétig tart kampányidőszak, amely eddig Albanese és pártja, a Munkáspárt javuló közvélemény-kutatási eredményeit hozta. Könnyen előfordulhat hogy ő lesz az első ausztrál miniszterelnök John Howard 1998-as újraválasztása óta, aki egy második ciklusra is felhatalmazást kap a választóktól.
A választás korai meghirdetése nem érte váratlanul a politikusokat. Albanese logikus módon időzítette a választás időpontját, mert előtte még gyorsan keresztülvitt egy jelentős adócsökkentési csomagot a parlamenten. Nyilvánvalóan az volt ezzel a célja, hogy elnyerje a választók szimpátiáját – főként annak a nem kevés bizonytalan szavazóét, akik jelenleg a megélhetési válságot és az inflációt tartják Ausztrália legégetőbb problémájának.
Az elfogadott intézkedések értelmében az évi 18 200 és 45 000 ausztrál dollár közötti jövedelemmel (41 millió és 103 millió Ft) rendelkező állampolgárok személyi jövedelemadója egy százalékkal csökken 18%-ra 2026-ban, majd 17%-ra 2027-ben. Ez átlagosan évi 268 dolláros (kb. 62 000 Ft) megtakarítást jelent egy átlagembernek 2026 közepétől, amely 2027-től eléri az 536 dollárt (kb. 130 000 Ft). Ugyanakkor az adócsökkentés komoly kihívást jelent a költségvetésnek: a korábban 2026-ra 40 milliárd dolláros hiánycélt 42,1 milliárd dollárra növelték.
Az ellenzék vezetője, Peter Dutton éppen ezért hevesen bírálja a kormány költségvetését, amely szerinte csődbe viszi az országot, és szinte semmit nem javít az emberek életszínvonalán.
Viszont nincsenek könnyű pozícióban: mivel Dutton és a Liberális–Nemzeti Koalíció ellenzi az adócsökkentést, ez azt is jelentené, hogy a választási kampány során egy jóléti intézkedés ellen kell kampányolniuk, ami sosem könnyű egy politikusnak.
Anthony Albenese, Ausztrália miniszterelnöke
Dutton úgy nyilatkozott, hogy ha pártszövetsége megnyeri a májusi választást, még tovább is mennek az adócsökkentésekben. Azt ígérte, hogy az ő vezetésük alatt az adók összességében alacsonyabbak lennének, mint a Munkáspárt alatt, amit nagyrészt az üzemanyag jövedéki adójának csökkentésével érnének el. Dutton kampánya láthatóan arra épül, hogy gazdasái-megélhetési kérdéseket helyez a középpontba.
„Jobban élünk most, mint három éve? Jobb hely lett az országunk?” teszi fel a kérdést rendszeresen a miniszterelnöki posztra pályázó ellenzéki politikus.
Nagyon sokáig úgy tűnt, hogy Dutton gazdaságközpontú stratégiája be fogja váltani a hozzáfűzött reményeket. A felmérésekben stabil, ötpontos előnyt mértek a jobboldali pártszövetségnek 2025 elejéig a Munkáspárti kormányal szemben, akiknek komoly gazdasági nehézségekkel és súlyos lakhatási válsággal kellett az utóbbi években megküzdeniük. Sydney és Melbourne ingatlanpiaca elérhetetlenné vált az ausztrálnak, a két város a világ tíz legdrágább városa közé került, ami tovább rontotta a kormány megítélését.
A közvéleménykutatásokban azonban egy példanélküli fordulat következett be.
Pár hete, amikor Albanese bejelentette a választás időpontját, a közvélemény-kutatások szerint a lakosság 54%-a nem tudott megnevezni egyetlen olyan kormányzati intézkedést sem, ami javított volna életszínvonalán – mindössze 29% volt erre képes. A kormány támogatói közül a legtöbben az energia-támogatásokat emelték ki pozitívumként. A kudarcos helyzet ellenére a kormány támogatottsága az utóbbi hetekben emelkedni kezdett.
A legfrissebb felmérések szerint a kétpárti versenyben a Munkáspárt már 53%-on áll, míg a jobboldali koalíció 47%-on – ami egy szinte teljesen kiegyenlített küzdelmet vetít előre. Mandátumra lefordítva ez azt jelenti, hogy a Munkáspárt körülbelül 78-80 helyet szerezne a parlamentben, ami a parlamenti többséget jelenti. Így jó esélyük lenne a kormányalakításra. A fordulat oka az elmozdulás a Munkáspárt javára, ami tíz billegő választókörzet elvesztéséhez vezethet a jobboldal számára – amik korábban még nyerhetőnek tűntek.
Kép forrása: Wikipedia
Mi magyarázza a baloldal látványos erősödést?
Először is, bár a megélhetési válság még mindig komolyan érinti az ausztrál háztartásokat – különösen az élelmiszer-, üzemanyag- és energiaárak terén –, az infláció mértéke jelentősen csökkent. A tavalyi 7,8%-os csúcsról 2024 decemberére 2,4%-ra esett vissza. Mivel ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a választókat, a javuló gazdasági mutatók, kiegészülve az adócsökkentéssel, érezhetően erősítették Albanese pozícióját.
Másodszor, úgy tűnik, Donald Trump visszatérése is – ha közvetetten is – a Munkáspárt malmára hajtja a vizet. Noha nem lehet egy az egyben párhuzamot vonni Dutton és Trump között, az ellenzéki vezető több alkalommal is nyitottabb hangot ütött meg a trumpi populizmus irányába. Egyik, (immár ráégett) beszédében például azt állította, hogy azért lenne alkalmas az amerikai–ausztrál kapcsolatok megerősítésére, mivel politikai értékrendje közel áll az amerikai elnökéhez. Ráadásul több, Trumpéhoz hasonló intézkedést is kilátásba helyezett: az állami szektor visszavágását, inépszavazás kiírását a kettős állampolgárságú bűnözők kitoloncolásáról.
Kép forrása: Trading Economics
A probléma azonban az, hogy Trump egy kifejezetten népszerűtlen ember Ausztráliában: a lakosság 56%-a szerint veszélyt jelent a világbékére, 61%-uk pedig úgy véli, elnöksége káros az ausztrál gazdaságra. Ráadásul Trump nem hosszabbította meg az ausztrál acélra és alumíniumra vonatkozó vámtarifa-mentességet sem, ami tovább rontotta az imázsát. Így Dutton Trumphoz való közeledése sok választóban bizalmatlanságot váltott ki.
Harmadrészt az is látszik, hogy az ausztrál szavazók egyre nagyobb számban fordulnak el a populista politikától – főként Trump második elnökségének külpolitikai hozzáállása és az amerikai elnök nyugati szövetségeseivel való viszonya miatt. Albanese kampánystratégiája az elmúlt hetekben alig változott. Még a választás előtti osztogatása is viszonylag visszafogott volt. A fordulat oka inkább az, hogy a nemzetközi politikai hangulat megváltozott, és ez most a baloldalnak kedvez. Ami korábban hátrány volt a visszafogottságában, most előnnyé vált – míg Dutton esetében éppen ennek az ellenkezője történik.
Kép forrása: Peter Dutton
Összefoglalva tehát: egyértelműen látható, hogy a közvélemény-kutatási adatok Albanese javára mozdultak el. De mit kell tennie ahhoz, hogy ezt az előnyt meg is tartsa a választásig?
A legfontosabb feladat, hogy továbbra is hangsúlyosan kommunikálja gazdaságpolitikai üzeneteit, miközben Duttont egy olyan populista szereplőként mutatja be, aki túl közel áll Trumphoz – egy olyan figurához, akit az ausztrál választók többsége elutasít. Hogy Albanese képes lesz-e ezt a narratívát következetesen fenntartani, az döntheti el, ki alakíthat kormányt a Kenguruk földjén.
(Borítókép forrása: https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20250328-majus-3-an-lesznek-a-parlamenti-valasztasok)
