2025 június 12-én az idei év legsúlyosabb légikatasztrófája rázta meg a világot, amikor az Air India 171-es járatát baleset érte. A Boeing 787 Dreamliner alig harminc másodperccel felszállás után zuhant le Ahmedabad városában. A fedélzeten tartózkodó 242 ember közül 241-en meghaltak, a földön pedig további 19 ember vesztette életét a becsapódás következményeképp, így összesen 260 halálos áldozatról beszélhetünk. Az eset nemcsak az indiai közvéleményt sokkolta, de az egész nemzetközi repülésbiztonsági közösséget is megdöbbentette. A július 12-én nyilvánosságra hozott előzetes vizsgálati jelentés több sokkoló részletet is feltárt, ám a baleset kiváltó oka továbbra sem tekinthető tisztázottnak, cikkkünkben ezeket fogjuk részletezni.
A BBC térképe a balesetről. Kép forrása: BBC
A 171-es járat menetrend szerint helyi idő szerint 13:39-kor szállt fel az ahmedabadi Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőtérről. Az időjárás kedvező volt, nem jelentettek sem vihart, sem madárrajt. A gép a felszállás után 625 láb (kb. 190 méter) magasságig jutott, majd hirtelen süllyedni kezdett. Alig 40 másodperccel a felszállás után a repülőgép a Byramjee Jeejeebhoy Orvosi Egyetem menzájába csapódott, robbanást és tüzet okozva. A tragédiában az ott ebédelő orvostanhallgatók közül is többen életüket vesztették. A becsapódás erejét jól mutatja, hogy több száz DNS-mintára volt szükség az áldozatok azonosításához.
Egyetlen túlélőről tudni: a 11A ülésen helyet foglaló Vishwashkumar Ramesh valószínűleg azért élte túl a balesetet, mert a repülőgép azon része, ahol ült, nem ütközött közvetlenül az épületbe és közvetlen a vészkijárat mellett ült. A baleset után így nyilatkozott: „azt hittem, meg fogok halni. Aztán kinyitottam a szemem, kioldottam az övemet, és próbáltam kimenekülni a törmelékek között.”
Teóriák és az első feltételezések: emberi vagy műszaki hiba?
A baleset után azonnal beindultak a találgatások. Az első feltételezések szerint a probléma vagy a hajtóművek tolóerejével, vagy a szárnyakon található flapek (felhajtóerő-növelő elemek) meghibásodásával függhetett össze. A CCTV-felvételek és a lakosság által rögzített videók alapján a repülőgép nem tudott megfelelő emelkedést produkálni, úgy tűnt mintha elfogyott volna az ereje.
Felmerült a karbantartás hiányosságának lehetősége is: a repülőgép bár műszakilag modern, de már több mint egy évtizede repült, és évente több száz felszálláson vett részt. Korábban is volt példa arra, hogy az Air India karbantartási gyakorlatai nem feleltek meg teljesen a nemzetközi sztenderdeknek.
Néhány elemző, elsősorban politikai érzékenységek miatt, a szándékos szabotázst sem zárta ki, utalva Gujarat állam politikai feszültségeire, illetve arra, hogy a gép röviddel felszállás után rendellenesen viselkedett.
Mindezek ellenére a legnagyobb figyelmet hamarosan egy sokkal konkrétabb jelenség kapta: az üzemanyag-ellátás teljes megszűnése.
Az Indiai Repülőbaleset Vizsgáló Hivatal (AAIB) által kiadott előzetes jelentés szerint a repülő két hajtóművébe vezető üzemanyag-ellátás gyakorlatilag egy másodperc alatt megszűnt méghozzá mindkét oldalon. Az okot pedig valószínűsíthetően emberi kéz okozta: a pilótafülkében található „fuel control switch” karokat valaki manuálisan lekapcsolta, vagyis a „RUN” pozícióból „CUTOFF” állásba tolta őket, hiszen a két kar magától nem képes pozíciót váltani, azokat manuálisan 3-4 mm-t ki kell húzni, majd elfordítani, ráadásul mindkét kar külön-külön rendszer, így az egyszerre történő meghibásodás lehetősége szinte 0. Ez a művelet pedig egyértelműen leállítja az üzemanyag-ellátást, és ezzel együtt a hajtóműveket is.
A pilótafülkéből származó hangfelvételen a következő párbeszéd hallható:
– „Miért kapcsoltad le?”
– „Nem én voltam.”
A hangok személyazonossága egyelőre nem ismert, így nem tudni, hogy a gépet vezető másodpilóta vagy a kapitány mondta-e a kérdést vagy a választ.
Shawn Pruchnicki repülésbiztonsági szakértő szerint „fizikailag is szinte lehetetlen, hogy valaki véletlenül mindkét kapcsolót ilyen gyorsasággal és szinkronban mozdítsa meg.”
A két pilóta, a kapitány Sumeet Sabharwal 15.638 repült órával, és az első tiszt pedig Clive Kunder voltak. Kép forrása: Reuters
A kapcsolók ráadásul 2023-ban kerültek cserére a gépen, és azóta nem jelentettek hibát. A gyártó, a GE Aerospace, nem talált semmilyen szerkezeti hibát.
Újraindítás: túl késő, túl kevés
A repülési adatok szerint a pilóták gyorsan reagáltak, és visszakapcsolták a karokat „RUN” pozícióba, azaz megpróbálták újraindítani a hajtóműveket. Az egyik motor valóban beindult, a másik viszont nem tudott kellő tolóerőt leadni. Az emelkedéshez szükséges energia azonban már nem állt rendelkezésre a gép így is süllyedt tovább.
A repülőgép automatikusan aktiválta a Ram Air Turbine (RAT) segédrendszert is, amely vészhelyzetben biztosít minimális energiaellátást az alapvető rendszerek működéséhez. Ez is megerősíti, hogy mindkét hajtómű leállt, vagyis teljes energia és hidraulikavesztés lépett fel.
A futóművek szintén nyitott állapotban maradtak, ami megerősíti: a pilótáknak gyakorlatilag nem volt idejük a szokásos eljárások végrehajtására. A prioritás egyértelműen a kényszerleszállásra irányult de a városi környezet és az alacsony repülési magasság ezt lehetetlenné tette.
Az AAIB és az amerikai NTSB, valamint a Boeing, a GE Aerospace és más nemzetközi szereplők továbbra is vizsgálják az esetet. Az előzetes jelentés kifejezetten hangsúlyozza, hogy „nem ajánlottak semmilyen módosítást” sem a Boeing 787-es géptípusra, sem a GE hajtóművekre, azaz egyelőre nincs bizonyíték gyártási hibára vagy szerkezeti problémára.
A végleges jelentés várhatóan 2026 nyarára készül el, addig az áldozatok családjai, a közvélemény és a légiközlekedési szakma is csak találgatni tud.
A baleset különösen érzékenyen érintette az Air Indiát, amely a Tata Group tulajdonában éppen egy modernizációs és imázsjavító kampány közepén járt.
Fontos leszögezni, hogy ezek egyelőre előzetes jelentések csupán, ne vonjuk le következtetéseket, addig, amíg ki nem jön a teljes jelentés. Azonban a bizonyítékok emberi fordulat gyanúját vetik fel, a következő lépés pedig a piloták párbeszédének elemzése lesz.
