Reaktor

Az lenne az első kérdésem, hogy ön egy született vállalkozó, vagy vállalkozóvá vált?

Mi nem hiszünk a született vállalkozókban, tehát ezért nem is mondanám azt, hogy született vállalkozó vagyok. Sorozatvállalkozó vagyok, mert van egy ilyen beidegződésem, hogy ha abbahagyok egyet, akkor rögtön azon gondolkodom, hogy mi legyen a következő. Tehát nem bírom abbahagyni. Mi azt tanítjuk, hogy bárki válhat vállalkozóvá. Mondjuk van hozzá érzéke, de igazából ezek a képességek fejleszthetők, és elég jól fejleszthetőek.
Tehát én úgy gondolom, hogy akiben van kitartás, motiváció, az meg tud tanulni vállalkozni. Igazából én inkább azt mondom, hogy a kitartásra, a motivációra van szükség. Ez egyfajta adottság valahol, hogy ki milyen attitűddel áll hozzá a dolgokhoz. Ezeket gondolom az ember a neveltetése során kapja, és ezt általában elég kis korban. Tehát nem is felnőtt korban. És hogyha ezek megvannak, akkor én úgy gondolom, hogy bárki meg tud tanulni vállalkozóvá válni.

És ez a vállalkozói lét, ez igazából egy alkat, egy szerep, vagy igazából csak egy munkakör? Hogyan kell ezt elképzelni?

Nagy különbség van amúgy az Egyesült Államokban meg Magyarországon a vállalkozói létben. Az a nagy különbség, hogy az Egyesült Államokban az teljesen elfogadott, hogy valaki három évig vállalkozik, utána meg három évig alkalmazotti státuszban éli az életét. Nálunk sokkal jobban elkülönül. Tehát nálunk a vállalkozók nagyon ritkán mennek már vissza, hacsak nem kényszer hatására. És ugyanígy az alkalmazottak is inkább csak kényszer hatására, hogyha elvesztik a munkahelyüket és nem látnak más megoldást, akkor lépnek át a vállalkozói oldalra.
Én azt mondom, ez egy életforma, ez egy karrierválasztás. Tehát egy karrierút, és az ember megválaszthatja jó esetben, hogy milyen útra szeretne lépni. Tehát ez a választás egy, hogy mondjam, lehetőség. Azt tudnám mondani, hogy annak, aki nem szereti a bizonytalanságot, tehát nem tudja kezelni azt a helyzetet, hogy nem tudja, hogy jövő hónapban miből fog megélni, annak nem ajánljuk ezt a vállalkozói létet.
A vállalkozói létnek ez egy nagyon nagy hátulütője. Igen, ez az úgymond bizonytalanság és a stressz. Viszont egy másik oldalon meg a szabadság, a függetlenség az meg egy sokkal erősebb motiváció tud lenni. Tehát, hogy akinek ez a függetlenség fontosabb, akkor az simán azt mondja, hogy inkább elviseli ezt a bizonytalanságot, és beéri ugyan kevesebbel. De cserébe a saját magának a főnöke, nem más osztja be az idejét.
Ez tényleg egy visszatérő motívum szinte a legtöbb vállalkozónál, amikor megkérdezzük, hogy miért is lépett erre az útra. Az első hely az mindig a függetlenség. A második meg, hogy megvalósítsak egy álmot, egy elképzelést, a saját dolgomat vigyem véghez.

És akkor önnek is ez a fajta függetlenség volt a célja? Hogyan kezdődött a vállalkozó élete?

Hú, nagyon régen kezdődött. Utólag azt szokás mondani, hogy az első milliót nem szokás elmesélni.
Nekünk úgy kezdődött, hogy az egyik barátom, úszótársam, osztálytársa kikerült Bangkokba, mert az édesapja lett a Bangkoki Malév irodának a vezetője. Akkor így hívott minket, hogy tud bármilyen pólót küldeni, amilyen nekünk szükséges.
Itthon akkor még elérhetetlen volt számunkra ezek a No Fear, vagy az Alien Workshop, és ezek az iszonyú márkás tüszi vagy hasonló gördeszkás márkák. Először csak magunknak kértünk, hogy akkor küldjön. Emlékszem, minden héten szombaton egyszer jött a Malév gép, és a pilóta hozta nekünk bőröndben a pólókat.
Közben magunknak hoztuk. Mindenki látta az iskolában, hogy milyen jó pólóink vannak. Nem hoznátok-e nekünk is? Egy idő után már ilyen heti 50-60 megrendelésünk volt a pólókra, és hát végül is hoztunk. Igazából már csak azt sajnáltuk, hogy a pilóta nem bír el öt bőröndöt a reptéren.
De minden szombaton ott álltunk a Malév járatánál, a ma már Liszt Ferenc repülőtéren, és vártuk az újabb adag pólókat. Ma már azért sokkal egyszerűbb.

De mai napig amúgy Thaiföld és Bali az egyik legnagyobb központja ezeknek a hamis és félhamis pólóknak. Igazából ez nagyon nehéz kérdés, hogy hamis-e, mert ugyanabba a gyárba gyártották le, mint az eredetit, csak nem hivatalos úton jutottunk hozzá a pólókhoz.
De hogyha mondjuk vizsgálat alá vetették volna ezeket a pólókat, akkor az derült volna ki, hogy nem tudják megmondani, hogy ez most eredeti vagy hamisítvány, mert ugyanott készültek. Mindenben egyeztek a pólók, amiket mi igazából most kvázi féllegálisan, inkább illegálisan forgalmaztunk így gimnáziumban.
Így akkor, amikor az ember elkezdi, nem is gondol bele, de egy idő után már nagyon megtetszik neki ez a dolog, hogy kereskedik. Főleg úgy, hogy minket ezek a pólók érdekeltek is. Ebből a szempontból ez egy nagyon izgalmas korszak volt. Amúgy addig tartott, amíg az ismerősünk édesapjának le nem járt a megbízatása Bangkokban. Nagyon sajnáltuk. Aztán később meg is szűnt a Malév bangkoki járata, úgyhogy így már végképp nem működött tovább az üzlet. A szállítási útvonal szűnt meg.

Kezdő vállalkozóként, és most már, ha mondhatom így, veteránabb vállalkozóként mennyire más az élet? Alapvetően mik azok a problémák, melyek most már nincsenek, vagy esetleg éppen most vannak?
Teljesen más. Mai fejjel sokkal gyorsabb vállalkozni, mert egy csomó hibát nem követek el. Azért nekem ma már 5266 kontaktom van a telefonomban. Tehát ha bármire szükségem van, akkor lekeresem az illetőt. Mondjuk, tegyük fel, kéne egy lakatos. Akkor nem kell hívogatnom az internetről lakatosokat, akik megbízhatatlanok, átvernek, vagy becsapnak, hanem egyből olyat hívok, akiről tudom, hogy holnapra, az ismeretség okán megcsinálja nekem azt a munkát, amire megkérem.
És hát a másik nagy előnye az idősebb kornak, hogy már nem kell ilyen biztonsági tartalékokon stresszelni. Tehát az embernek akkor már van annyi felhalmozott vagyona, hogy nem azon kell gondolkodnia, hogy ha most nem jön be valami, akkor holnap nem lesz mit enni a családnak. Igazából csak annyit kell átgondolni: ha most nem jön be, akkor el kell minél hamarabb ismerni ezt a kudarcot, és tovább kell lépni.

Fiatalként azért ezt tragédiaként éljük meg. Főleg az első bukások a legnehezebbek. Az első bukásnál az ember azt hiszi, hogy az élete ért véget. Holott később rájön, hogy nem ért véget az élete, csak maga az az üzleti ötlet bukott meg, az nem működött.
És általában az sem azért nem működött, mert nem volt jó ötlet, hanem mert vagy rosszkor léptünk piacra — túl korán, vagy túl későn, amikor már előrébb jártak a versenytársak —, vagy egyszerűen nem ismertük eléggé az iparágat, és hiányzott a tapasztalat.
Kezdő vállalkozóként az ember egy kicsit újszülött: minden vicc új. El fogjuk követni ugyanazokat a hibákat. Persze mások hibájából lenne jó tanulni, de sajnos ez a legnehezebb: mások hibájából tanulni. A legtöbb kezdő vállalkozó például alul fogja becsülni a tőkeigényt. Úgy fog belevágni, hogy kevés pénze van. Ennek nagy hátránya, hogy az idejét arra fogja fordítani, hogy pénzt szerezzen, nem pedig arra, hogy az üzletet építse. Ez máris egy óriási hátrány: az idő nagy részét befektetők kajtatásával, hitelezők meggyőzésével töltöd, ahelyett hogy új ügyfeleket szereznél, vagy a meglévő ügyfeleidet magasabb színvonalon és minőségben szolgálnád ki. Úgyhogy óriási a különbség. De mindenki volt egyszer kezdő vállalkozó, akiből sikeres lett. Tehát ezen a keresztségen mindenki átesik.

Miket ajánlana fiatal vállalkozóknak, vagy akár azoknak, akik most éppen nézik az adást?

Hát, túl sokat beszéltem már, de ha eddig kibírták, akkor hadd mondjam el: olvassanak könyveket, nagyon jó könyvek vannak. Hallgassanak podcastokat! Vannak például olyanok, mint a How I Made This, vagy a Speakers' Corner. Ezek elképesztően hasznosak tudnak lenni. Ezekben a vállalkozók elmesélik, hogyan jöttek rá valamire, vagy mi volt az a döntő pillanat, ami meghozta számukra az áttörést. És az ember rájön, hogy ezek sokszor teljesen banális dolgok. Nem hatalmas piackutatások, nem szofisztikált számítások előzik meg a döntéseiket, hanem megérzések, vagy egyszerűen csak észrevettek bizonyos mintázatokat a piac viselkedésében. Ha ezekre a mintákra jól reagálsz, ha jól értelmezed őket, az óriási versenyelőnyt adhat, mert akár azonnal nyílhat előtted egy új piaci lehetőség.
Én magam is ezért mondom, hogy ezek a podcastok, beszélgetések mindenki számára elérhetők, és tényleg nagyon sokat lehet belőlük tanulni. A mai napig fel tudnám sorolni, hogy mit tanultam például Hild Imrétől, aki a Hild-örökjáradék alapítója volt, vagy Bojár Gábortól, vagy legutóbb épp Nagy Eleket hallgattam. Ő is számtalan nagy vállalkozást visz, és például arról beszélt, hogyan tudta az Uber pillanatok alatt visszaszerezni a piacát. Ezek olyan ismeretek, amikhez másképp nem igazán lehet hozzájutni, csak ha beszélgetsz ezekkel az emberekkel, vagy meghallgatod az előadásaikat.

Úgyhogy én tényleg ezt tanácsolom. Lehet, hogy pont egy podcastban mondom ezt, de nem baj: hallgassatok sok podcastot, olvassatok sok könyvet! Mondok is két egyszerű könyvet példaként: Lényeglátás vagy a Sokféleség. Ezek nagyon jól megmutatják, hogy kétféle út van. Az egyik az, amikor egy dologra fókuszálsz, és minden energiádat egy irányba összpontosítod. Így gyorsan tudsz haladni, és hamar eredményeket érhetsz el. Ez az út, amit például Tiger Woods választott, aki négyéves kora óta ugyanazt a lendítést tökéletesítette, hogy a világ legjobb golfozója legyen.

Én viszont a sokszínűség irányába tettem le a voksomat. Nagyon sok területen vállalkoztam már, és ezekből a területekből mindegyikhez értek egy kicsit. Ez a sokféle tudás pedig arra elég, hogy amikor egy új probléma jön szembe, sokkal több nézőpontból, többféle kombinációban tudjak megoldást találni. Így egy összetettebb, jobb megoldást tudok kínálni, mint az, aki csak egy szakterület specialistája.
De ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Ezek a könyvek pontosan leírják, hogy miért jó az egyik út, és miért jó a másik. Általában az derül ki, hogy a specializáció akkor jó, ha a szabályok fixek – például sakkban, ahol nem változnak a szabályok, tehát folyamatosan tudsz fejlődni. De ha olyan környezetben mozogsz, ahol minden állandóan változik – például a mesterséges intelligencia most felborít iparágakat –, akkor lehet, hogy a sokszínűség fogja meghozni azt a képességet, hogy új, kreatív megoldásokat találj. Mert az MI inkább azokat a jól paraméterezhető dolgokat tudja átvenni, amikhez nem kell kreativitás vagy kombinációs gondolkodás. 

A cikk a fent található podcast rövidített, összefoglalt leirata.