2024 tavaszán, amikor a Reaktor hasábjain először foglalkoztunk a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK, angolul DRC) keleti tartományaiban zajló háborúval, az M23 lázadócsoport előretörése és a helyi etnikai milíciák harcai már súlyos humanitárius válságot okoztak, de a nemzetközi közvetítések, az Afrikai Unió és az ENSZ békefenntartói jelenléte némi optimizmusra adott okot.
Sajnos 2025 nyarán a helyzet súlyosabb, mint valaha. Az elmúlt másfél évben a KDK keleti és nyugati régiói szinte állandó harctérré váltak: új frontok nyíltak, városok estek el, százezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat.
A M23 hadjárata: Goma, Bukavu, Uvira
2025 elején a nemzetközi híroldalakat bejárta a hír, hogy a M23 lázadók január végén bevették Gomát, Észak-Kivu tartomány székhelyét. Ez volt a legnagyobb katonai előretörésük 2012 óta, és több mint 400 000 ember menekült el napok alatt. A kormányerők (FARDC) gyorsan összeomlottak, a civil lakosság pedig – sokszor minden nélkül – a közeli erdőkben vagy Ruanda felé keresett menedéket.
A M23 nem állt meg: februárban Bukavut, márciusban pedig Walikalét is elfoglalták. Dél-Kivuban az Uvira felé irányuló offenzíva újabb tömeges kitelepítésekhez vezetett. A térségben a kongói hadsereg mellett különböző pro-kormány milíciák és külföldről támogatott fegyveres csoportok is harcolnak, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
A nemzetközi közvetítések idén júliusban végül elértek egy törékeny dohai tűzszüneti megállapodást a KDK kormánya és a M23 vezetése között, de a helyszíni jelentések szerint az összecsap
ások sok helyen nem csillapodtak. A felek kölcsönösen egymást vádolják a tűzszünet megsértésével.
Nyugat-Kongó és Ituri: elhúzódó erőszak
Miközben a nemzetközi média figyelme főleg a M23-ra szegeződik, Nyugat-Kongóban is véres harcok dúlnak. A Mobondo nevű etnikai milícia 2022 óta támad falvakat és közösségeket a Mai-Ndombe és Kwilu tartományokban. A konfliktus eddig több mint 3 000 halálos áldozatot követelt, és több százezer ember menekült el.
Az északkeleti Ituri tartományban az Allied Democratic Forces (ADF) iszlamista felkelőcsoport folytat támadásokat. Július végén a Komanda településen történt brutális merénylet, ahol egy templom ellen intézett támadásban legalább 38 ember vesztette életét. Az ADF-et régóta az Iszlám Államhoz kötik, és célzottan a civil lakosságot terrorizálja.
Humanitárius katasztrófa és geopolitikai játszmák
A konfliktusnak humanitárius ára van: a keleti és nyugati tartományokban összesen több millió ember él belső menekültként, élelmiszer és tiszta ivóvíz nélkül. A segélyszervezetek jelentései szerint az éhezés egyre nagyobb fenyegetést jelent, főként a gyerekek körében.
Az erőszak elől menekülők. Forrás: United Nations
A háttérben geopolitikai érdekek is feszülnek. A M23-t sokan Ruanda támogatásával vádolják, amely a határmenti ásványkincsek (koltán, kobalt) kitermelésében érdekelt. Uganda és más regionális szereplők is érintettek a helyzet alakításában, ami bonyolítja a béketárgyalásokat. Az Egyesült Államok és az EU új szankciókat fontolgat a fegyveres csoportokat támogató államok ellen, de a diplomáciai nyomás eddig kevés kézzelfogható eredményt hozott.
Van-e kiút?
A kérdésre, hogy van-e esély tartós békére, jelenleg kevesen tudnak bizakodva válaszolni. A dohai megállapodás megmutatta, hogy a felek hajlandóak tárgyalni, de a kongói kormány és a M23 közötti bizalom gyakorlatilag nem létezik. A Mobondo-milíciával vagy az ADF-fel folytatott konfliktusokra pedig még ennyi rendezési kísérlet sincs.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a KDK hatalmas területén a központi kormány ellenőrzése gyenge, a hadsereg demoralizált, a civil intézmények pedig sok helyen működésképtelenek.
