Hamis bombariadók Európa-szerte a moldovai nagykövetségeken. Néhány oroszbarát pártot eltiltottak az indulástól, miközben több millió eurót költöttek dezinformációs kampányokba. Nagyjából így jellemezhető a moldáv választási kampány az apró, 2,4 millió lakossal rendelkező országban.
Ez volt az ország modern kori történelmének legfontosabb választása, mert az eredmény eldöntötte, hogy az ország tovább közeledik-e az Európai Unióhoz és támogatja Ukrajnát, vagy Oroszország befolyási övezetébe fog-e tartozni. A választás előtti időszak rendkívül feszült volt. A miniszterelnök orosz beavatkozásra figyelmeztetett, és odáig ment, hogy ezt a választást „a végső csatának az ország jövőjéért” nevezte. (Erről bővebben ide kattintva lehet olvasni.)
(Kép forrása: EuroNews)
A botrány mindenhol jelen volt
A tavalyi EU-népszavazáson a moldovaiak szűk többséggel ugyan, de az uniós csatlakozás mellett szavaztak. A voksolás azonban zűrzavarosra sikerült: nemzetközi megfigyelők szabálytalanságokról számoltak be, az ellenzéki csoportok pedig országszerte csalást kiáltottak. Idén még inkább élesedett a kampány. Több oroszbarát pártot is eltiltottak az indulástól, köztük a Győzelem Blokkot és a Moldova Mare szervezeteket. A hatóságok azzal vádolták őket, hogy titokban orosz pénzeket fogadtak el, és az ország destabilizálására törekedtek. A kritikusok szerint ez csupán a kormány módszere arra, hogy elhallgattassa az ellenzéket.
Ki nyerte a választást? Sikerült az EU-párti erőknek győzni, vagy az oroszbarát erők veszik át az irányítást? Nézzük az eredményeket
Az első helyen az Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) végzett, a szavazatok közel 50%-ával a cikk írásának pillanatában. Ez egy jobbközép, EU-párti formáció Igor Grosu, valamint Maia Sandu, Moldova jelenlegi elnöke vezetésével. Az Európai Néppárthoz kötődik a párt, tehát ugyanahhoz a politikai családhoz tartozik, mint Németország CDU-ja. A PAS vezette eddig is az országot, és ez a választási eredmény lehetőség arra, hogy továbbra is az EU felé irányítsák Moldovát.
A második helyen a Hazafias Választási Blokk (BEP) áll körülbelül 25%-kal. Ez a baloldali, oroszbarát szövetség Igor Dodon, Moldova volt elnöke és a szocialisták (PSRM) vezetője köré szerveződött. Hozzájuk tartoznak még a kommunisták (PCRM), a Moldovai Jövő Pártja, sőt, a mostanra betiltott Heart of Moldova is.
A harmadik helyen az Alternatív Blokk (Alternativa) végzett körülbelül 8%-kal, Ion Ceban vezetésével. Ez a párt kifejezetten érdekes. Papíron nagyon EU-pártiak, de sokan trójai falónak nevezik őket, mivel vezetőik múltja erősen oroszbarát és EU-ellenes. A céljuk, hogy megszólítsák azokat a mérsékelten baloldali, EU-párti moldovaiakat, akik nem rajonganak a PAS liberális politikáiért, de inkább Európát választanák Oroszország helyett.
Kép forrása: Wikipedia
Negyedik helyen a szintén oroszbarát A Mi Pártunk végzett, a szavazatok 6,2%-kal. Ők szintén oroszbarátok, gazdasági téren baloldaliak, de társadalmi kérdésekben inkább konzervatívok. Az ötödik és hatodik helyen a PPDA és a PSDE pártok szerepeltek.
Az eredmény igen szorosra sikerült. A PAS lett a legnagyobb párt a parlamentben, és többséggel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy Maia Sandu pártjának nem kell koalíciót kötnie más politikai erőkkel. Moldova európai integrációs törekvései szempontjából ez jó hír: jelenleg az ország teljes politikai rendszere az EU mögött sorakozik fel. Az elnök EU-párti. A parlamentet EU-párti többség irányítja. A kormányt a PAS fogja adni, a miniszterelnök a PAS soraiból kerül ki. A népszavazás pedig jelentős társadalmi támogatást mutat az EU-csatlakozás mellett.
Az oroszbarát pártok már előre bejelentették, hogy tiltakozni fognak, bármi is legyen a végeredmény. Lehet, hogy megtámadják a választás kimenetelét, vagy akár nem ismerik el az új parlament legitimitását. Ám mivel a PAS-nak többsége van, nagyon nehéz lesz megakadályozniuk, hogy Moldova tovább haladjon az EU felé.
Hogy áll Moldova EU-csatlakozási folyamata?
Az uniós tagság felé vezető útnak hat szakasza van: először a jelentkezés, aztán az értékelés, majd a tagjelölti státusz. Ezt követi a tárgyalási szakasz, végül a ratifikáció. Csak ezután válhat egy ország az EU tagjává.
Moldova 2022. március 3-án nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét. A döntés közvetlenül Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után született — és miután Lukasenko belarusz vezető egy tévéműsorban kiszivárogtatta a támadási terveket, amelyekben Moldova is célpontként szerepelt.
Az első lépések gyorsan zajlottak. Az EU néhány hónapon belül elvégezte az értékelést, és 2022 júniusában Moldova Ukrajnával együtt megkapta a tagjelölti státuszt. Ezután azonban lelassult a folyamat. Közel három év kellett ahhoz, hogy 2025. szeptember 22-én az Európai Bizottság megerősítse: Moldova befejezte az úgynevezett „screening process”-t, vagyis az előkészítő szakaszt, amely gyakorlatilag a „házi feladat” a tényleges tárgyalások előtt.
Kép forrása: The New Union Post
A legnehezebb rész most következik: a tárgyalások. Moldovának össze kell hangolnia jogrendjét az EU 35 fejezetből álló szabályrendszerével. Mindegyik fejezetet egyenként meg kell nyitni, megtárgyalni, majd lezárni. Ráadásul minden egyes fejezet lezárásához az EU összes tagállamának egyhangú jóváhagyása szükséges. Ezért Moldova csatlakozási folyamata még mindig a legelején jár — ahogy a legtöbb tagjelölt ország esetében.
Miért tart ilyen sokáig a csatlakozása?
Az első indok az EU belső politikája miatt van. A folyamat legtöbb lépésénél a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges, és nem minden kormány siet bővíteni az uniót. Egyesek attól tartanak, hogy instabilitást importálnának, mások pedig attól, hogy a kisebb államok túlzott befolyást kapnának.
A második lehetséges ok maga Moldova. Az ország valóban tett reformokat, különösen Maia Sandu elnöksége alatt, de a korrupció, a gyenge intézmények és az oligarchák befolyása továbbra is komoly aggodalomra ad okot.
Végül a széles értelemben vett geopolitikai helyzet is hátráltatja az országot. Oroszország katonákat állomásoztat Transznisztriában, Moldova szakadár régiójában. Ez a „befagyott konfliktus” az EU-kormányokat is óvatossá teszi: nem akarnak túl gyorsan beléptetni egy olyan országot, amelynek területén idegen katonai jelenlét van.