A digitális pénzek használata rohamos ütemben terjedt az elmúlt években, többek között a fintech cégek tevékenységének köszönhetően. Mindenki hallott már a Bitcoin, Ethereum vagy a Tether kriptovaluták valamelyikéről, de sokaknak nem világos, mire valók ezek a fizetőeszközök és arról sem, milyen korlátokkal számoljanak, ha használni kezdik őket. Lássuk milyen érvek támasztják alá a feltételezést, miszerint a digitális pénzek hiányosan látják el a tradicionális fizetőeszközök funkcióit és miért félnek sokan attól, hogy a kriptovalutákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat kínáló fintech vállalatok kockázatokat hordoznak.
A pénz funkcióit hiányosan ellátó digitális fizetőeszközök
A pénz elszámolási egység, értékőrző- és csereeszköz. Ezeket a funkciókat már a föníciaiak által használt érmék, a napjainkban forgalomban lévő fizetőeszközökhöz hasonlóan betöltötték, a digitális pénzek ezzel szemben hiányosan látják el a szerepköröket. Az ezt bizonyítandó érvek három csoportba rendezhetők.
Először is, a digitális pénzek nem használhatóak univerzálisan. Ugyan egyre elterjedtebbé válnak a kriptovalutákkal történő tranzakciók, a teljeskörű elfogadottság távol áll a realitástól. Habár nem kizárható a változó tendenciák megjelenése, napjainkban a vállalatok és magánszemélyek nagy része még mindig a készpénzes vagy bankkártyás pénzmozgást preferálja. Egyesek akár el is zárkózhatnak a likviditás teljes hiányát szenvedő digitális pénzektől, melyek többsége nem konvertálható fizikai formájúvá. De nem csak a pénz, hanem az ügyintézés is immateriális, hiszen az emberközeliséget tovább csorbítja a személyes ügyintézés hiánya, melyet a hagyományos pénzintézetekkel szemben a fintech cégek nem tudnak felmutatni. Az univerzális használatot nehezíti az is, hogy a digitális pénzeket kezelő platformok közötti kapcsolat minimális, a pénzek nem átválthatóak ezzel limitálva csereértéküket. Ki bízik ezek után bennük?
A QAN blockchain vállalat logója – a QAN platformja forradalmi újításnak számít
Forrás: thequantuminsider.com
Másodsorban, a kriptovaluták megbízhatósága megkérdőjelezhető. A fintech cégek aláássák a digitális pénzek felé irányuló bizalom kialakulását, hiszen az online platformokon tárolt, szakszerűtlenül, a digitális személyazonosság ellenőrzése nélkül kezelt adatok visszaéléseknek, csalásoknak vannak kitéve. Nem jellemző rájuk a stabil árfolyam, nagy volatilitásuk széles körű használatukat akadályozza. Ennek fényében sokan nem tárolnak jelentős összegeket digitális fizetőeszköz formájában, ami pedig a pénzek felhalmozási, értékőrző funkcióját teszi kétségessé. Ennek fényében felmerül a kérdés, hogy a kockázatok milyen összefüggésben vannak a fintech vállalatok IT infrastruktúrájával, vagy éppen a kérdéskör jogi helyzetével.
Végül pedig, a digitális fizetőeszközök jogi és infrastrukturális háttere kialakulóban van. Még nem beszélhetünk egységes jogi keretrendszerről, továbbá a fintech vállalkozások nem állnak a központi bankok felügyelete alatt. A hagyományos pénzintézetektől eltérően rájuk eltérő jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, ami az ügyfelek körében bizalmatlanságot okozhat, a szolgáltatások adaptációját lassítja. A trendet erősíti a fintech technológiai infrastruktúrájának lokális differenciáltsága, vagyis a földrajzi különbségek a szolgáltatások elérhetősége és minősége között. Ez utóbbi szintén a csereeszköz funkciót cáfolja.
A Revolut globális neobank székháza Londonban – a bank több százezer ügyféllel rendelkezik Magyarországon is
Forrás: CNBC
A digitális jegybankpénz, mint potenciális megoldás
A digitális pénzek számos előnyét megtartva, de a hiányosságokat áthidalva a fent említett problémák megoldása lehet a digitális jegybankpénz bevezetése, mely a központi bank által kibocsátva hivatalos fizetőeszközként használható. A fintech cégek által gyakran gyakorolt módon a CBDC (Central Bank Digital Currency) is elektronikus formában létezhet, bankszámla nyitása nélkül is használható. Volatilitása már létező, stabil valutához igazítva, vagy aranyfedezettel mérsékelhető, adatbiztonsági kockázata pedig a jegybank által meghatározott módon, kódolással (encryption) vagy biometrikus azonosítással minimalizálható. A központi bank és a kormányzat tevékenysége nyomán kialakított jogi keretek feloldhatják az ügyfelek bizalmatlanságát és univerzális, megbízható fizetőeszközzé tehetik a digitális jegybankpénzt. A digitális jegybankpénzhez fűzött remények jelentőségét az elmúlt évek kutatásai és befektetései igazolják.
