1938 óta a Harvard Felnőtt Fejlődés Vizsgálat azt kutatja, mi teszi az embereket igazán boldoggá és kiegyensúlyozottá. A kutatás kezdetben 724 résztvevővel indult – bostoni, hátrányos helyzetű és problémás családokból származó fiúkkal, valamint a Harvard Egyetem hallgatóival –, majd később bevonták az eredeti résztvevők házastársait, és az utóbbi években több mint 1300 leszármazottat is. A kutatók rendszeresen interjúkat készítenek a résztvevőkkel, kérdőíveket tölttetnek ki velük, és adatokat gyűjtenek fizikai egészségi állapotukról.
A kutatás igazgatója és igazgatóhelyettese is végigkísérték, ahogy a résztvevők párkapcsolatokba lépnek és kilépnek, sikereket és kudarcokat élnek meg a munkájukban, valamint anyává és apává válnak.
franckreporter - Getty Images
Ez az emberi életet vizsgáló leghosszabb, mélyreható longitudinális kutatás, amely egy egyszerű és mélyreható következtetéshez vezetett: azok az emberek, akiknek erős, támogató kapcsolataik vannak, boldogabbak, egészségesebbek és hosszabb életet élnek, mint azok, akiknek gyenge vagy problémás kapcsolataik vannak. A tanulmány azt is megállapította, hogy a társadalmi alkalmasság, vagyis az erős kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának képessége fontosabb a hosszú és boldog élethez, mint a gének, a társadalmi osztály vagy az IQ.
„A magány öl. Ugyanolyan erős, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus.”
- Robert Waldinger, pszichiáter, Massachusetts General Hospital
Hosszú távú, longitudinális vizsgálat
A vizsgálat rendkívül hosszútávúnak számít, ami azt jelenti, hogy évtizedeken át követik nyomon ugyanazokat az embereket az élet különböző szakaszaiban.
Ennek során a kutatók:
- rendszeres időközönként interjúkat készítenek a résztvevőkkel;
- kérdőíveket töltetnek ki velük az életminőségről, kapcsolataikról, élethelyzetükről és hangulatukról;
- egészségügyi adatokat gyűjtenek, beleértve fizikai vizsgálatokat, orvosi leleteket és modern technológiák segítségével történő méréseket is.
Idővel a módszerek is fejlődtek: az eredeti vizsgálat kezdetén még antropometriai méréseket végeztek (pl. csont- és szöveti adatok, kézírás elemzése), ma pedig vérvizsgálatok, DNS-tesztek és MRI-szkennerek is részei a protokollnak.
Mit vizsgálnak a kutatók?
A vizsgálat célja nem egyetlen terület elemzése, hanem az emberi élet összetett pályájának feltérképezése. A kutatók minden életszakaszban figyelik például:
- személyes kapcsolatok alakulását (barátságok, házasságok, családi kötelékek);
- karrier és életpálya változásait;
- egészség és életminőség változásait;
- mentális és fizikai állapotot az idősödéssel.
A vizsgálat során arra is keresik a választ, hogy a korai életesemények – például a gyermekkori élmények – hogyan befolyásolják a későbbi élet egészségét és boldogságát.
A kutatók, akik hatalmas mennyiségű orvosi feljegyzést, több száz személyes interjút és kérdőívet elemeztek, szoros összefüggést találtak a férfiak virágzó élete és a családjukkal, barátaikkal és közösségükkel való kapcsolataik között. Számos tanulmány kimutatta, hogy az emberek 50 éves korban a kapcsolataikkal való elégedettségének szintje jobban előrejelzője a fizikai egészségnek, mint a koleszterinszintjük.
A kutatók azt is megállapították, hogy a házassággal való elégedettség védő hatással van az emberek mentális egészségére. Egy tanulmány részeként a 80-as éveikben boldog házasságban élő emberek arról számoltak be, hogy hangulatuk nem romlott még azokon a napokon sem, amikor több fizikai fájdalmat éltek át. Azok, akiknek boldogtalan házasságuk volt, több érzelmi és fizikai fájdalmat is éreztek.
Mit tanultak ezzel?
Bár a kutatás rengeteg adatot gyűjtött az évek során, az egyik legfigyelemreméltóbb eredmény az, hogy a jó emberi kapcsolatok – családi, baráti, társas – kulcsfontosságúak az egészség és a boldogság szempontjából, még fontosabbak lehetnek, mint pénz, társadalmi státusz vagy genetikai tényezők.
