Reaktor

Egy utolsó buli a korlátozások előtt?
Egy utolsó buli a korlátozások előtt?

A koronavírus hatásairól már rengeteg cikk készült tudományos, gazdasági, társadalmi megközelítésből. Most, hogy újra „aktuális” lett a korlátozás, talán tudunk tanulni az első hullám sikereiből és kudarcaiból. Fiatalként, egyetemistaként egy egészen más szemszögből  is lehet közeledni a témához. Amikor a szociális ingerekre és a társas kapcsolatokra vágyó tömegektől elvesszük a szórakozás lehetőséget, az mindenképp frusztrációhoz vezet. Bár talán mindenki érti az intézkedések okát és célját, nehéz nem összeszorult szívvel gondolni az elmaradt diplomaosztókra, gólyabálokra, táborokra, szalagavatókra.

Van egy dobozod? Megadom, eskü! - több száz kollégista vágott neki a világnak tegnap délután
Van egy dobozod? Megadom, eskü! - több száz kollégista vágott neki a világnak tegnap délután

A november 9-én tett miniszterelnöki bejelentés a tízórás előadások közepette érte a hallgatókat. Bár a szigorítás, miszerint a kollégiumokat újra kiürítik, hivatalosan csak akkor lép életbe, ha az Országgyűlés által adott felhatalmazás megtörténik, mind az egyetemek, mind a kollégiumok másfél napon belüli távozásra szólítják fel a diákokat. Vannak kivételek, akinek kedden-szerdán jelenléti zárthelyije lett volna, annak még ez a felállás többnyire marad, ezeknek a kollégistáknak csodás két napja lesz a doboztetőkön való tanulással, hiszen a zh után este nyolcig haza kell érniük - lakjanak az ország bármely pontján.

Exkluzív, képes tudósítás egy budapesti kollégiumból

Különbség zh-t író, és utolsó féléves között:

124721219_395155371667262_5734850657075624487_n.jpg

A kolleginának nem volt doboza, nekem volt:

123967032_362476381514021_5884579215641282105_n.jpg

124860915_840081180094775_8095269629253590913_n.jpg

Valaki jól járt, meglett az érettségi bizonyítványa (bocsi, pajti, kicsit beljebb toltam, a szőnyeged alá, hogy ne látszódjék a neved): (Az a padló, azok a rétegek! Hol kezdődik a beton, hol a linóleum? Ragasztó? Tapéta?  - a szerk)

124803292_288682085725400_2279220892883703407_n.jpg

Szeretném jegyzőkönyvbe vetetni, hogy az én szobatársam a legjobb:

124754597_368548721152468_4961647115453179408_n.jpg

Ami nem fért be, elpakoltuk:

124843059_951644468692545_6676033450908160023_n.jpg

Mindent le is pakoltunk, emeletenként gyűjtve (vagy ahogy sikerült). Aztán már jöttek is értünk az oldalági ismerősök a tilosba parkolni, hogy aztán mindenki kedvére borogathassa a szemeteszsákjait a csomagtartóba.

Innen ajánlom figyelmébe minden társamnak, aki kicsit gondban van azzal, hogy 3 nap alatt hirtelen máshol kell életvitelét folytatnia, hogy a méltányossági kérvények nem biztos, hogy érvényesek lesznek, még a külföldi hallgatókról sincsen semmi hír.

Tehát senkinek nem ajánlott arra apellálni, hogy a kérvényét le tudja adni, vagy ha leadja, akkor elfogadásra kerül

és még ha az átfutási idő rövid is, a korlátozás hatálybalépése valószínűleg megelőzi a kérvények kézhez kapását, hiszen az erre szakosodott egyetemi szervek nagyon leterheltek.

Amíg erre nincs megoldás, könnyítsük meg a társaink életét, és csatlakozzunk olyan kezdeményezésekhez, mint a Hallgatói Szakszervezet "szolidáris lakhatás" programja! Ha van egy szabad felületetek megőrizni egy társatok cuccait, akiért nem tudnak autóval jönni, vagy ha van egy szabad kanapétok a diplomavédésekig (amik potenciálisan jelenlétiek lesznek), vagy csak bevállaljátok a záróvizsgák előtti ingvasalást (mert a vonat gyűr), akkor a közösségi média felületeken feltüntetett fórumokon tudtok jelentkezni.

Ha pedig hallgató vagy, és nem tudsz hazamenni, ugyanitt jelentkezhetsz a segítségért. 

Riasztóan kevés fiatal gondolkodik vállalkozásban - Podcast Radácsi Lászlóval
Riasztóan kevés fiatal gondolkodik vállalkozásban - Podcast Radácsi Lászlóval

radacsi_laszlo_trustme_workshop.jpg

Mi lett az egyetemi padokból egyből felsővezetői székbe ülő közgazdász-nemzedékkel? Vonzó-e a vállalkozói pálya a mai egyetemistáknak? Miért kell egy vállalatnak boldogságot teremtenie maga körül? Radácsi Lászlót, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) rektorhelyettesét kérdeztük.

Milyen verseny jellemző most az egyetemi világban? Mit lát a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) rektor-helyetteseként és mit szakemberként?

Az elmúlt évtizedek meghozták azt a versenyt, amire oly sokan oly sokáig vártunk. Kezdenek kialakulni azok a világos profilok, amik megkülönböztetik az egyes gazdaságtudományos képzéseket, egyetemeket Magyarországon. A legtöbb közgazdasággal foglalkozó felsőoktatási intézmény a helyi piacra termel, ha ezt csúnyán, személytelenül akarom megfogalmazni. Vidéki nagyobb egyetemek a saját földrajzi vonzáskörzetükben találnak hallgatókra. Kevés intézmény van, melynek van országos piaca. A gazdasági képzések közül kiemelkedik a Corvinus, az én alma materem, amely évtizedek óta a szakterület első számú képző intézménye. Egy klasszikus tudományegyetem, ahol magas szintű oktatás és kutatás is zajlik. Vidéken vannak még sokkal kisebb hallgatói létszámokkal ilyenek. És vannak vegyes profilú egyetemek, mint a BGE, ami pár évvel ezelőtt még oktató főiskola volt.

Az egyetemi státusszal az alkalmazott tudományok egyetem kifejezést hozták létre és legalizálták. Ezek olyan felsőoktatási intézmények, amelyek továbbra is a magas szintű oktatást tűzik ki célul, de elkezdenek a gazdaság, társdalom számára hasznos területeken kutatni is. Ezt a kutatást visszaforgatják az oktatásba, az érintettek felé, érthető tudománykommunikációval.

 A BGE évek óta az ország 3. legnagyobb felvételi létszámát produkálja.

Cél az, hogy minél több hallgató legyen?

Ennek van egy gazdálkodási, közgazdasági méretgazdaságossági része; bizonyos funkciókat könnyebb működtetni, hogyha sok hallgató van. De a méretről mi úgy gondolkodunk, hogy óriási felelősség. Az üzleti alapszakokon piacvezetők vagyunk, az üzleti életbe kikerülő fiatalok többsége a mi egyetemünkről jön ki. Egyáltalán nem mindegy, hogyan végezzük a dolgunkat. A rendszereink képesek ilyen nagyságrendet kezelni. 17 ezer aktív hallgató van, első sorban alapszakosok. Sokkal izgalmasabb, értelmesebb hallgatói közösségek is tudnak létrejönni egy ekkora egyetemen, de mi érezzük a felelősség részét is a dolognak.

received_452300029068762.jpeg 

Mit tanulnak a hallgatók? Mi a különbség az üzleti és a közgazdasági képzések, egy üzletember és egy közgazdász között?

A világ több kultúrájában ezek külön válnak, Magyarországon eléggé összefolyt ez a két fogalom.

A közgazdász tipikusan közgazdasági elemzéseket végez. Lehet tudományos kutató, szakpolitika hátterében, vállalatnál is. Trendeket elemez, modelleket alkot, adatbázisokkal foglalkozik. A menedzsment képzések a tudásanyag gyakorlatibb vonatkozását célozzák meg. A menedzser valamilyen szervezetben felelősséggel bíró vezető.

A gazdálkodástudományi képzések arra szolgálnak, hogy az üzleti szervezetek különböző területein felkészült, az adott problémákat érteni, kezelni képes szakembereket képezzünk. A diplomák megnevezésében ez Magyarországon összefolyik. A gazdálkodástudományi, üzleti alapképzések, kevesebb mint 10 ilyen van, iparágra vagy vállalati funkcióra vonatkoznak. Az emberi erőforrás menedzsment inkább egy vállalati funkció, a turizmus és vendéglátás pedig inkább egy iparág megnevezése mentén választja külön a szakokat. De ezeknek a specializációknak, szakterületeknek is jelentős a közös halmaza. Ugyanazt a módszertani alapképzést kapják a hallgatók az országban és sok kötelező tárgyuk egy ideig legalábbis azonos, utána válnak szét az egyes szakoknál a tantárgyi blokkok.

Ugorjunk a diploma utánra. Divat lett vállalkozónak lenni. De nemzetközi összehasonlításban kevés diplomás pályakezdő gondolkozik abban, hogy vállalkozást indít. Szüksége lenne a piacnak vállalkozókra és miért gondolkodnak ezen kevesen?

Attól tartok, hogy inkább divat lett erről beszélni. Vállalkozóvá válni a számok szerint sajnos nem lett divat. Mi a BGE-n egy 4 éve meghirdetett stratégia mentén különleges figyelmet fordítunk arra, hogy arra ösztönözzük a fiatalembereket, hogy próbálják ki, éljék meg ezt a létformát is.

Ne abból induljanak ki, hogy mindenképpen egy nagy szervezet hierarchiájának aljáról indulva fogják a karrierjüket végigcsinálni. Kétségtelen, hogy ez nem egy egyszerű kihívás.

Ha megnézzük a nemzetközi számokat; nagyon alacsony a felsőoktatásban végzettek között és a felsőfokú képzésben nem részt vevő fiatalok között is azok száma, akik egyáltalán el tudják képzelni azt, hogy valaha vállalkozóvá váljanak.

Azt tanítjuk, hogy egy gazdaságnak, helyi, nemzeti, globális szinten is az elsődleges mozgatórugója az innováció, új ötletek, új termékek, új üzleti megoldások.

Ami azt jelenti, hogyha nincsenek új szereplők, saját innovatív ötlettel betörő vállalkozások, akkor egy idő után a gazdaság lelassul, megszűnik az a fejlődés, ami ideálisan jellemzi a közgazdászok szerint. Azért kellene sok vállalkozó, mert ezt az innovációt tipikusan ők hordozzák. Azaz ha nincs elég új vállalkozás, akkor lelassul a gazdaság. Ez az Európai Unióban különösen égető kérdés.

Riasztó az az adat, hogy a fiatalok körében nem trendi dolog a vállalkozás.

Egy nemzetközi kutatási rendszer a világ sok országában kétévente megnézi, hogy hányan szeretnének vállalkozni. Magyarországon a felsőoktatásban lévő hallgatók, a generációk elitjei folyamatosan 5-8 % közötti arányban mondják csak azt, hogy egyáltalán el tudják képzelni, hogy végzés után vállalkozzanak. Hosszabb távon ez az arány megnő. Ha azt kérdezzük, hogy 5-10 év múlva el tudja-e képzelni. El tudja képzelni, de ez nem azt jelenti, hogy vállalkozóvá is válnak. Sokkal átlagosabb az a megoldás, hogy végzés után elmegy egy nagy szervezethez, megtanul dolgokat, folyamatosan előrébb jut a ranglétrán, és majd valamikor esetleg kipróbálja magát vállalkozóként, de aztán jellemzően ez aztán már sosem fog megtörténni.

Mi kellene ahhoz, hogy belevágjon a vállalkozásba? Lehet-e például egy játszóteret csinálni, hogy ne arról szóljon a történet, hogy az egyetemen kísérletezünk? A papír mindent elbír, de utána élesben kell kipróbálni magamat. Lehet-e a szárnypróbálgatásokhoz valamilyen platformot biztosítani?

Ha megnézzük akár még a hivatalos uniós dokumentumokat is, amelyek arról szólnak, hogy milyen módon lehetne a vállalkozások számát, a vállalkozási hajlandóságot növelni, akkor azt találjuk, hogy a vállalkozóvá váláshoz elsősorban kompetenciákra van szükség, kommunikáció, tervezés, csapatban működés, önmagamért való kiállás, stb.

Ha végiggondoljuk, hogy ezek milyen kompetenciák, rá lehet jönni, hogy ezek nem csak a vállalkozáshoz szükséges kompetenciák, hanem a normál élethez szükséges társas készségek. Ha azt találjuk, hogy nagyon alacsony a vállalkozási kedv, akkor azt kell gyanítanunk, hogy ezekben a kompetenciákban nem állunk jól.
Nagyon sokat lehet olvasni mindenféle oktatással kapcsolatos kutatásokról, arról hogy a magyar általános és középiskolák hogyan és mire készítenek fel nagyon jól, illetve mire nem készítik fel annyira jól a fiatal generációkat. Itt eléggé nyilvánvaló az az összefüggés, hogy ebben a kockázatvállalási hajlandóságban, bizonytalanságtűrésben, másokkal való együttműködésben nem túl jók a fiatalok, és mire ők 18-19 évesen megérkeznek az egyetemre, ezen a szemléletmódon már nem olyan könnyű változtatni. Az a képzési rend pont nem annak kedvez, főként a nagy létszámú képzések.

Amikor a saját hallgatóink vállalkozásfejlesztésének ösztönzéséről gondolkodunk, pontosan olyan megoldásokat keresünk, amik - ahogy említetted - valamilyen játszóteret próbálnak meg szimulálni. Nagyon sok kis csoportban működős, együtt gondolkodós, összefeszülős, a konfliktuskezelés kipróbálására lehetőséget adó helyzetet hozunk létre, és közben olyan tervezési módszertanokat tanítunk, legyen az a design thinking vagy az üzleti modell vászon, amik nagyon egyszerű eszközök arra, hogy valaki egy ötletből nagyon gyorsan üzleti tervet formáljon.

Talán a legfontosabb a társas készségek fejlesztése, tapasztalataim szerint ez megy a legnehezebben a fiataloknak.

Összeszokni, megtanulni elfogadni egymást, érvényesíteni a saját akaratomat, de ezt nem agresszív módon tenni, megoldani konfliktusokat, kiegyezni, konszenzust létrehozni.
Tehát egyszerre kell kompetenciákat fejleszteni és módszertanokat is tanítani kell, mert a normál egyetemi képzéseknek tipikusan nem része az, hogy kisvállalkozónak készítsék fel az embereket. Nagyvállalati rendszerek megoldásait tanítjuk stratégiából, termelésmenedzsmentből, logisztikából. Ezek nagyon ritkán és nagyon korlátosan alkalmasak egy kisebb vállalkozás végiggondolására.

Hogy ezen kívül mit tud még tenni egy egyetem? Azt, hogy próbál inspiráló alkalmakat létrehozni, amikor át lehet élni ennek a vállalkozás-életformának az örömét.

A Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozásfejlesztési Központjában rendszeresen szervezünk olyan eseményeket, amiken gyakorló vállalkozókkal lehet beszélni. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy odajönnek és elmondják az életüket, hanem ezek inkább intimebb beszélgetések, ahol

arra törekszünk, hogy ténylegesen bele lehessen nézni az ő mindennapjaikba, elmeséltetjük velük az élettörténetüket, de nem csak a sikereket, hanem a nehézségeiket is. Igyekszünk a jelenlévő fiatalok számára egy olyan közeget teremteni, ahol jobban meg tudják érteni, meg tudják élni, hogy mit is jelent vállalkozónak lenni.

A vállalkozási hajlandóságot vizsgáló statisztikák adataiban van egy rész, ami különösen elgondolkodtató, miszerint azok a fiatalok, akiknek a családjában van vállalkozás, sok esetben egyáltalán nem mérlegelik, hogy ők szeretnének abba beszállni vagy egyszer átvenni ezt a vállalkozást. Magyarországon a családi vállalkozások száma nagyon magas, 60 százalék körül van. A családi vállalkozások egy részében egyáltalán nincs természetes utód, mert nincsenek fiatalok, de a maradék családokban is nagyon jellemző az, hogy a fiatalok egyáltalán nem szeretnék átvenni a szülök vállalkozását.

Ennek különböző okai vannak, például a nálunk egyenletesebb történelemmel rendelkező országokban tudják a vállalkozó családok, hogy erre rá kell szoktatni a fiatalokat, ami már gyermekkorban kezdődik. A vállalkozás bemutatása, nyári gyakorlatokon a munkába való belekóstolás, annak megértetése, hogy a tulajdon felelősség, azért van rajtad tornacipő, mert azt valaki megtermeli neked, annak megmutatása, hogy ez egy kemény életforma.

Egyrészt elfelejtették megtanítani a fiataloknak, hogy van egy nagy felelősséget jelentő családi vagyon, amit működtetni kell, másrészt azt látják a fiatalok, hogy ez egy gyilkos életforma.

A rendszerváltás környékén induló vállalkozások generációja nagyon eggyé vált a vállalkozásukkal, túl sokat áldoztak fel a vállalkozás érdekében. Ennek tipikusan a családok látták kárát, és az ezekben a családokban felnövő gyermekektől emiatt egyáltalán nem meglepő, ha ők nem akarják folytatni ezt az utat.

Kutatta a rendszerváltás utáni első vállalatvezetői generációt, könyvet is írt róluk. Bele lehet tanulni a kapitalizmusba? Fejlődünk benne?

Annak idején ez egy nagyon személyes indíttatású kutatás volt. Én végzés után a Közgazdaságtudományi Egyetemen maradtam doktoranduszként. A ’90-es években még egy egyetemi karrierben is nagyon gyorsan haladt előre az ember. Azt vettük észre magunkon kortársainkkal, hogy késő huszonévesen, kora harmincévesen tanszékvezető-helyettesek vagyunk, olyan tudományos rangot érünk el, amit más egyetemeken nyugdíjazott professzorok szoktak elérni. Saját tantárgyaink voltak. Ugye ez egy viszonylag légüres piac volt. Többen azon kezdtünk el gondolkodni, hogy azok, akik elmentek az üzleti világba, ők hogyan élik meg ezt. Ugyanis a rendszerváltás után beérkező multinacionális nagyvállalatok sokszor szó szerint az iskolapadból emelték ki a vezetőiket. „Elgagyogsz angolul, legyél te a CEO-ja (ügyvezető igazgató) ennek és ennek a márkának.” Olyan márkák voltak, amikről nem tudtuk, hogy azok tényleg a világ legnagyobb vállalatait jelentették. Ez a generáció egyszerűen elfoglalta a felsővezetői helyeket. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon ők hogyan élik meg azt, hogy túlságosan is fiatalon jutottak ezekhez a lehetőségekhez. Ennek eredtünk utána. Nagyon érdekes volt egyébként, hogy nagyon hasonló megélések voltak az ő köreikben is. Tehát ezek nem csak az egyetemen maradottak vagy bármilyen más szférában gyorsan lehetőséghez jutottak dilemmái voltak. Az is látszott, hogy nagyon gyors önfejlődést igényelne egy ilyen felgyorsult karrier. Azért abba bele kell nőni, hogy emberekért, emberi közösségekért tartozik felelősséggel az ember. Sokaknak ez nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem ment. Ez sok csalódással járt. Nyilván ez a gépszíj el is kapta az embereket. Nagyon hamar létrejöttek azok a munka-magánélet konfliktusok, amiket egy egyenletesebb, lassabb, tervezettebb, kiegyensúlyozottabb karrier mellett nem kellett volna megélni. Nagyon érdekes volt a kutatás. Láttuk, hogy az emberek már harminc-negyven éves korukra megfásulva, kiábrándulva találták magukat. Nyilván nagyon nagy vagyont összegyűjtve, de ennek a boldogságát meg nem élve álmodoztak arról, hogy most már abbahagyják. Borásznak mennek, asztalosok lesznek és végre valami teremtő munkába fognak. Megkérdeztük egyébként őket tíz év múlva is, nem mentek sem asztalosnak, sem borásznak. Ugyanott ültek.

received_1045995799177122.jpeg

A vállalati társadalmi felelősségvállalás hol tart ma Magyarországon?

Nagy ugrás. Ez az egész téma szintén a ’90-es években merült fel. Akkoriban a világgazdaságban egyre nyilvánvalóbbá vált olyan hatások működése, amik rákényszerítik a vállalatokat arra, hogy sokkal tudatosabban, a környezetükért, munkavállalóikért, fogyasztóikért sokkal nagyobb felelősséggel kezdjenek el működni. Akkoriban kezdett el recsegni-ropogni az a klasszikus közgazdaságtani, vállalati modell, ami addig uralkodott. Ugye ez arról szólt, hogy a vállalatok és a vezetőik felelőssége az, hogy pénzt termeljenek a tulajdonosnak. Ekkorra kiderült az, hogy ez nem ilyen egyszerű. A tulajdonos ugyanis nem tud pénzhez jutni addig, amíg a vállalat nem teremt boldogságot maga körül. Kockázat-menedzsment oldalról nem okoz kárt. Egyszerűen fogalmazva a fogyasztók nem voltak hajlandóak elfogadni, hogy mindenféle minőségű, mindenféle manipulatív-pszichológiai módon rájuk erőltetett módszerekkel működjenek a vállalatok. A munkavállalók nem voltak hajlandóak elfogadni, hogy kizsákmányolják őket. Az ekkor már egyre nagyobb számban jelenlévő, magasan képzett munkavállalói réteg ráadásul már nem úgy volt irányítható, mint az előző generációk. Jöttek a jelzések az ökológiai rendszerünk állapotáról szóló, egyre riasztóbb hírekkel együtt. A vállalatoknak nagyon mélyen végig kellett gondolniuk, hogy miért is léteznek a világban és hogy hogyan működnek. Megkezdődött egy azóta is tartó folyamat, amelyben a világ legnagyobb vállalatai, vállalatrendszerei és hálózatai elkezdtek nagyon tudatosan ezzel a témával foglalkozni. Azon kezdtek el morfondírozni, hogy hogyan lehet a vállalati folyamatokban, rendszerekben biztosítani ezeknek a nagyon fontos társadalmi, gazdasági szempontoknak az érvényesítését. Hogyan lehet vállalatot építeni és menedzselni úgy, hogy közben nem romboljuk a környezetet és a munkavállalók jólléti feltételeit? Hogyan lehet úgy tisztán, szépen és egyenrangúan kommunikálni a fogyasztóinkkal, hogy azt ők is annak érezzék? Hogyan lehet a termék előállításánál biztosítani azt, hogy az európai, észak-amerikai fejlett piacok fogyasztója biztos lehessen abban, hogy nem harmadik világbeli, embertelen életkörülményre, kizsákmányolásra épülő gyárakból jönnek az ő csilli-villi termékei? A vállalatok elkezdték újraépíteni az üzleti modelljeiket. Ez a folyamat Magyarországon sokkal később kezdődött. Nem is áll olyan fényesen.

Ezek szerint azért a fogyasztók kiharcolják a társadalmi felelősségvállalást.

Vannak piacok, ahol kiharcolják. Ez az egész fogyasztóvédelmi ügy az Egyesült Államokban, a ’60-as években kezdődött. A fogyasztók öntudatra ébredése évtizedekbe telt, még a fejlett piacgazdaságokban is. Évtizedek kulturális alakulása kellett ahhoz, hogy legyenek fogyasztói bojkottok. Az pedig még későbbre, a 2000-es évekre tehető, hogy a fogyasztók elkezdtek tudatosan, számukra fontos szempontok alapján választani. Tehát mondjuk egy fogyasztó azt mondja, hogy ő a női egyenjogúság diverzitás szempontjai alapján fog szűrni a mosópor választásában. Utána fog annak járni, hogy az ezeket a háztartási szereket előállító vállalat a menedzsmentjében hogyan bánik a nőkkel, hogyan kezeli a sokszínűség témáját. Valaki például az alapján fog mobilszolgáltatót választani, hogy az adott cég mit tesz a használt eszközökkel, hogy tesz-e bármi jót azzal a hihetetlen hatalommal és lehetőséggel, amit a kommunikációs rendszerek birtoklása jelent (például foglalkozik-e a digitális írástudatlanság felszámolásával). Egyre nagyobb arányban jelentek meg a tudatos fogyasztói értékrenddel rendelkező vásárlók. A vállalatok nagyon jó reagáló automaták. Látjuk a történelem során, hogy ha nagy a nyomás, legyen az szabályozási, piaci vagy fogyasztói, akkor reagálni fognak. A vállalatok elkezdtek a tudatos fogyasztásra reagálni. Kétségtelenül látszik mostanra, hogy civilizáltabbak, kultúráltabbak, tudatosabbak, megfontoltabbak lettek. Nem csak a nagyvállalatok központjaiban, hanem akár az egész beszállítói hálózatukban sokkal jobban odafigyelnek a termékek útjára, a munkavállalóik jóllétére. Kétségtelen, hogy ez egy most is zajló folyamat. Magyarországon, Közép- és Kelet-Európában nagyon ritkán látni ennek a jeleit. Azt biztos, hogy a nagyvállalatok legnagyobb, legfejlettebb vásárlóerővel rendelkező piacaikon való működéséből nagyon sok minden átszivárog a kisebb piacokra is.

Mennyire válságállóak a magyar kis- és középvállalkozások a koronavírus-járvány alatt? Milyen tanulságok vonhatóak le, adhatóak tovább?

A Budapesti Gazdasági Egyetemen évek óta kutatjuk a magyarországi KKV szférát. Ennek a szférának sokkal több információra lenne szüksége saját magáról, valamint a szakpolitikának is nagyobb tudással kellene rendelkeznie erről a vállalati körről. Néhány éve belevágtunk egy rendkívül kiterjedt kutatási sorozatba. Úgy hozta a sors, hogy a magyar KKV felmérésünk idei szakasza éppen májusra esett, tehát már hetek óta tartott a járvány. Tudtunk készíteni róluk egy pillanatképet, ráadásul ezt össze tudtuk hasonlítani az elmúlt évek adataival.

Nagyon világosan látszik, hogy azok a cégek tudtak és fognak tudni viszonylag jól kikerülni a válsághelyzetből, akik már a járvány előtt is sokkal tudatosabban működtették a vállalkozásukat.

Ez élesen kettéválasztja a magyar KKV-k körét. Látszik, hogy kik azok a vállalkozások, akik valamilyen helyi piaci lehetőségre reagálva, tudatos tervezéssel, cégépítéssel nem sokat foglalkozva, eddig is napról napra éltek és kik azok a vállalkozások, akik eddig is innovatív módon működtek, folyamatosan keresték, kutatták az új piacaikat. Tették ezt akár külföldön is, építve az üzleti kapcsolatrendszerüket. Sokkal gyorsabban voltak képesek reagálni, sokkal tudatosabb lépéseket tudtak hozni azok a cégek, akiknek ez a fajta rugalmasság, reagálóképesség egyébként is benne volt a működésükben. Természetesen az igaz, hogy van néhány olyan iparág, amiben a legrugalmasabb, leginnovatívabb, legtudatosabb cégek is nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Minden újságolvasó, rádió- és podcast-hallgató tudja, hogy melyik iparágakban kerültek reménytelen helyzetbe a vállalkozások. Ugyanakkor az is látszik, hogy a kereskedelemben, logisztikában nagyon sokan akár óriási ugrást is végre tudtak hajtani ezekben a hónapokban. Óriási sikertörténetek vannak, például az online kereskedelem fellendülésében, a házhoz szállításban. Van egy csomó olyan kísérő jelensége a járványnak, amit meg lehetett volna lovagolni. Azok a vállalkozások, akik akár üzleti modelljükkel, finanszírozási lehetőségeikkel, vezetői tudatosságukkal készen álltak ennek a lehetőségnek a kihasználására, nyertesei lettek ennek a válságnak. Közben azoknak, akik ugyanezekben az iparágakban rögtön siralomházba vonultak és magukat sajnáltatva, segélyekért könyörögve próbálták megoldani dolgokat, nehezebb helyzetben voltak. Most nem azokról beszélek, akiknek a piacaik tűntek el, akiket a bezárások ellehetetlenítettek. Akár ugyanannak a fellendülésre lehetőséget adó iparágnak is lehetnek nyertesei és vesztesei.

Mi az az etikai törvény, morálfilozófia, amihez visszanyúlhat egy valamilyen üzletpolitika megalkotója?

A legnagyobb tanulsága az üzleti és az általános morálfilozófiai elvek tanulmányozásának, hogy a vállalatvezetők elsődleges felelőssége a tudatosság.

Tudatosság az érintettjei, vagy ahogyan nagyképűen szoktuk mondani, „stakeholderei” felé. Egy olyan odafigyelő, gondoskodó, tervező vállalatvezetés, amelyik figyelembe veszi, tudatosítja, elemzi, mérlegeli az ő érintettjeinek jogait, érdekeit, elvárásait. Aki így tesz, biztos, hogy sokkal nagyobb eséllyel fog etikusan működni. Kik ezek az érintettek? A munkavállalók, a fogyasztók, a természeti környezet, a civil szervezetek. Mindazok a szereplők, akik akár formális, akár nem-formális kapcsolatban állnak egy adott vállalkozással. Előny, hogyha őket megkérdezve, velük folyamatos párbeszédben a vállalatok képesek megérteni, hogy ezeknek a szereplőknek milyen működéssel kapcsolatos elvárásaik vannak. Képesnek kell lenniük folyamatosan biztosítani a jogszabályoknak való megfelelést, tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen elvárások fognak érkezni a jövőben, mire kell felkészülniük. Ha mondjuk egy üdítőital gyártó már évtizedekkel ezelőtt megérthette, hogy az elhízást előbb-utóbb a cukros élelmiszerekre fogják fogni, és emiatt szabályozási változások és bojkottok várhatóak, egy ilyen értelmes elemző, az érintettjeivel párbeszédben lévő vállalkozás hamarabb tud felkészülni ezekre a változásokra. Ezekben az esetekben, ilyen tudatosan működő vállalkozásoknál nem csak arról van szó, hogy ők etikusabban működnek, hanem egyúttal sikeresebben is működnek üzletileg. Ezek nem egymást kizáró fogalmak. Azt gondolom, hogy a jövő vállalatai közül azok lesznek jövőállóak, amelyek sokkal társadalom-tudatosabban, környezettudatosabban működnek. Nem arról van szó, hogy van néhány olyan etikai alapelv, aminek a betartásával garantált az etikus működés. Szerintem ez egy folyamatba beépített párbeszéd, odafigyelés, érdeklődés, tudatos felkészülés, tervezés, visszacsatolás. Inkább egy másfajta működési mód, semmint valamilyen tízparancsolat.

Az interjút készítette: Papp Ferenc

Statisztikai alapon lassan a testtel!
Statisztikai alapon lassan a testtel!

Neve elhallgatását kérő, természettudományos területen aktív olvasónk válaszát közöljük a tegnapi, Benford-törvénnyel kapcsolatos cikkünkre. Ő amellett érvel, hogy a törvény az általunk bemutatott esetekben félrevezető lehet.

inverted.png

A Benford-törvény az olyan adatsorokról szól, amikor sok számot veszünk fel, és azokat a tízes számrendszerben reprezentáljuk. Azt látjuk, hogy az első számjegy gyakran 1-es, és nagyon ritkán 9-es. Közte meg folytonosan csökken a valószínűség. A jelenség csak akkor lép fel nagy bizonyossággal, ha olyan adatsort nézünk, ami sok nagyságrenden át vesz fel értékeket. Ilyenkor egyszerűen arról van szó, hogy ha a logaritmikus skálán nagyjából egyenletes az eloszlás néhány nagyságrenden át, akkor ha ezt levetítjük az első számjegyre, akkor a log függvény miatt feltétlenül felülreprezentált lesz az 1-es.

De ez az egész csak akkor működik jól, ha tényleg több nagyságrenden át kb egyenletes a log skálán az eloszlás. Ugyanis szükséges az, hogy az egyes számjegyekhez rendelt értékeket különböző nagyságrendekből gyűjtsük össze. Tehát legyenek értékek mondjuk 1 és 10 közöttről is, de ugyanúgy 10 és 100 közöttről és 100 és 1000 közöttről is. Korlátozott különbségű értékek esetén, vagy akár csak 1 nagyságrendet átölelő értékeknél nem igazán alkalmazható a törvény. Vagy ha van is nyoma az egésznek, az nem lesz annyira pontos.

A statsguyphd által közölt adatok valószínűleg helyesek, azonban az értelmezésükkel számos probléma van:

  • Egyik, és legfontosabb, hogy a választókörzetek nagysága nem fog át több nagyságrendet. Megyei szinten biztos nem. Emiatt eleve nincs okunk feltételezni, hogy a Benford-törvény megvalósul.
  • Másik, hogy kis adatszámú sorozatokat néztek (bár lehet, hogy ez más típusú adatnál elegendő lehet, ezt nem tudom)
  • Harmadik, hogy nincs pontos kimutatás arról, hogy más megyékben hogyan néznek ki az adatok. Első ránézésre ez 24 kiragadott grafikon 5 megyéből. Ennél jóval több megye van az USA-ban. És pontosabban kellene tudni számos tényezőt, hogy megbecsüljük az ilyen adatsorok előfordulásának valószínűségét. Számos tényezőt a szavazókörök nagyságairól, a szavazatok eloszlásáról. Illetve össze kell hasonlítani korábbi évek adataival.

A számadatokat én nem kezdtem el részletesen elemezgetni. Az elemzéshez azt kell megnézni, hogy egy adott megyében (vagy államban) eleve hogyan oszlik el a szavazókörök száma, és hogy a demográfia milyen. Vagyis hogy a Biden-re meg Trump-ra szavazók azonos vagy különböző méretű szavazókörökből jönnek-e. Ismeretes, hogy a demográfiai eloszlás erősen különbözik (nagyon-nagyon leegyszerűsítve: Trump szavazók vidéken, Biden szavazók a városokban), így nem meglepő, ha a megyékre lebontott statisztikák az eloszlásnak más részeit érzékelik.

Mások már nekiálltak a pontosabb elemzésnek. Egy konkrét magyarázat megtalálható itt.

Ez Allegheny megye adatait mutatja, amit statsguyphd is elemzett. Itt látszik, hogy miből van a probléma: a Bidenre érkezett szavazatok olyan körökből jöttek főként, amik nagysága egy nagyságrenden belül van. Így a Biden-re jött szavazatok többsége mondjuk 150 és 550 közötti pontokat fog hozni. Akkor nyilván dominálni fognak az első számjegyben az 1 és 5 közötti értékek, mondjuk nagyon gyakori lesz a 2 és a 3. Semmit nem jelent. A Trumpra érkezett szavazatok nagy része meg a kisebb körökből jön, mondjuk 200 vagy 300 alattiakból. Itt a 100 alattiak hozhatnak egy olyan adatsort, ahol az első számjegyek eloszlása nagyjából stimmelhet az 5-9 közötti számokra. Az 1,2,3-nak mondjuk így is felülreprezentáltnak kell lennie, és a konkrét megyénél ezt is látjuk:

allegheny.png

Tehát legalábbis Allegheny megye adatait teljesen jól meg lehet magyarázni. Trump adatai jobban illeszkednek, mert az ő számai már eleve két nagyságrendből jönnek (10 és 100, illetve 100 és 1000 közöttről), és nem csak egy nagyságrendből.

Tehát ez volt Allegheny. És akkor ugyanezt az elemzést meg kell ismételni az összes megyére. Véleményem szerint hasonló magyarázatokat fogunk találni. Ezek a magyarázatok talán meg is fognak jelenni egymás után.

A neten egyébként lehet találni számos olyan adatsort, amelyik mindenféle irányú kitéréseket tartalmaznak. 2012-ben és 2016-ban pl Trump adatai mutattak nagy kilengést Iowa-ban és Mississippi-ben, és ez nem jelentett akkor se csalást.

Ha az országos adatokat összegezzük, akkor pedig nagyobb eséllyel fog kijönni a statisztika. Vélhetően azért, mert az egyes kis eltérések kiegyenlítik egymást. Minél több mindent átlagolunk, annál valószínűbb, hogy a végén valami elméleti jóslat stimmelni fog. Idén konkrétan stimmel az országos átlag az USA-ban.

Ez lehet attól, hogy különböző államok különböző megyéiben nem ugyanaz a felállás van, mint a fent említett Allegheny-ben. Az egyes eltérések kioltják egymást.

Az amatőr elemzésen túl, amennyire rövid olvasgatás alapján látom, a tudományos cikkek NEM javasolják, hogy ezt  a módszert alkalmazzák. Konkrétan:

Ezt írják:

,,It is not simply that the Law occasionally judges a fraudulent election fair or a fair election fraudulent. Its “success rate” either way is essentially equivalent to a toss of a coin, thereby rendering it problematical at best as a forensic tool and wholly misleading at worst.’’

- Publius PhD

Statisztikai alapon valami nagyon nincs rendben az eredményekkel
Statisztikai alapon valami nagyon nincs rendben az eredményekkel

Egy névtelenséget kérő amerikai statisztikus elemezte a gyanúsabb választói körzetek eredményeit, ahol Joe Biden látványosan elhúzott, és tegnap éjjel részletesen publikálta az eredményeit. Elmagyarázzuk, bemutatjuk és le is ellenőrizzük ezeket!

 

Háttértörténet

Egy inaktív Twitter-fiók, @statsguyphd elkezdett a választások után Benford-törvénnyel vizsgált anomáliákat posztolni, nem csak az eredményeket, hanem a korai módszereit, amit itt elolvashatsz.

Ekkor még egy kicsit ködös volt, hogy pontosan mit és hogy dolgozott fel, de megígérte, hogy részletesebben és hitelesebben közzé fogja tenni. Ezt meg is tette ma éjjel és ezen a GitHub linken mindenki számára elérhető.

Erről részletesen majd később, előbb ismerkedjünk meg a módszerrel.

 

A módszer: Benford-törvény

Nem ismeretlen azoknak, akiket érdekel a matematika, azon belül is a meghökkentőbb alkalmazási területei, például választások tisztaságának ellenőrzése anélkül, hogy megfigyelőket kellene az adott országba küldeni.

2018-as magyarországi országgyűlési választások után, már csak a valasztas.hu emlékezetes átmeneti leállása okán is felmerült a csalás gyanúja, és az Index akkor alkalmazta ezt a módszert a rendelkezésre álló adatokra:

"A legsúlyosabb vádat, a rendszerszerű csalás lehetőségét azonban alaposan ellenőrizhetjük statisztikai alapon is. A választási csalások gyanújánál érdemes például alapból megnézni a Benford-törvény alapján a számok előfordulásának gyakoriságát. A számjelölő rendszereink nyelvtani szerkezetéből adódóan a számok előfordulási gyakorisága nem azonos, ha átírogatják a számokat, akkor ennek az anomáliának meg kell látszania a szavazóköri eredményeknél is." 

"Ha megnézzük az utolsó számjegyet a Fideszre leadott szavazóköri szavazatok számánál és az ellenzéki pártokra leadottaknál, akkor alapvetően azonos mintázatot kapunk, ami önmagában elég erősen kizárja, hogy komolyan belenyúltak volna választásba."

Az Index akkor nem talált csalásra utaló jelet a statisztikai analízis alapján, az eredményük gyönyörűen illeszkedik a várt eloszlási görbére:

"Ha csak az első számjegyek eloszlását vizsgáljuk meg, ott se látunk jelentős anomáliát"

Aki jobban szeretné érteni, annak ez a magyar Youtube videó részletesen elmagyarázza a jelenség hátterét:

Tudomány! Ha mindenkinek sikerült ezen a ponton elég mélyen elmerülnie a témában ahhoz, hogy bízzon benne,  akkor folytassuk Amerikában!

 

Statsguyphd eredményei 

Statsguy 5 államból közölt eredményeket, nem a teljes államot vizsgálta, hanem bizonyos körzeteket. 2 esetben úgy tűnik, hogy minden rendben - egyfajta kontroll -, míg 3 esetben igen jelentős anomáliára bukkant.

Kezdjük az egyik leglátványosabbal, Chicagóval:

screen_shot_2020-11-06_at_9_03_23.png

Amíg Trump eredményei követik az eloszlást, Biden esetében egyértelmű az eltérés.

Távolabbról megvizsgálva a chicagói eredményeket az is látszik, hogy a harmadik utas jelöltek is illeszkednek, kizárólag Biden lóg ki:

chicago.png

(N = szavazókörzetek száma, amikben a jelöltre jött szavazat)

Hasonló a helyzet Milwaukeeban, azzal az extra poénnal, hogy a beírt jelöltek (például protest szavazat, "Nagy Árpi") is követik a várt eloszlást, csak Biden nem:

milwaukee.png

Ráadásnak egy pennsylvaniai körzet, ahol a Benford-törvény által várt leggyakoribb számjegy esetében látható  súlyos deficit Biden eredményeiben:

allegheny.png

Allegheny, Pennsylvania

Végezetül két körzet, ahol a módszer szerint minden rendben ment, vagy ha csaltak is, az nem lehetett annyira tömeges, hogy az eloszlás ne térjen el látványosan a várttól, Georgiából és Floridából:

fulton.png

Fulton megye, Georgia

miami_dade.png

Miami-Dade megye, Florida

 

Konklúzió

Ha elfogadjuk, hogy @statsguyphd nem akar minket átverni, akkor a fenti eredmények alapján az a konklúzió, hogy a Benford-törvényt alkalmazva a publikált választási eredményeken, Joe Biden esetében olyan eltérések tapasztalhatóak a fenti három körzetben, amelyek jelentős csalásra utalnak.

Van okunk megbízni egy látszólag pedáns, névtelenségbe burkolózó nerdben?

Amennyiben megbízol, köszönjük a figyelmed, oszd meg a cikket, like, subscribe, miegyéb!

 

kor1.gif

 

Ha nem bízol, vagy csak biztosra akarsz menni, olvass tovább!

 

GitHub csomag vizsgálat 

Itt található: https://github.com/cjph8914/2020_benfords

(Saját mirror az általunk vizsgált változatból.)

screen_shot_2020-11-06_at_11_46_50.png

Töltsük le és tömörítsük ki. Tartalom:

screen_shot_2020-11-06_at_11_48_17.png

Data mappa:

Adatok három, fent bemutatott körzetből: Chicago, Fulton megye és Allegheny. XLS és CSV fájlok, összesen hat.

Az XLS fájlok az adott körzet választási irodáiból származnak:

screen_shot_2020-11-06_at_12_01_51.png

A CSV fájlokat @statsguyphd csinálta ezek alapján, egységes formátumban, amit a feldolgozó scriptje elfogad:

screen_shot_2020-11-06_at_12_01_17.png

Images mappa: a cikkünkben is szereplő képek.

Valamint a gyökérben öt "ipynb" fájl az öt körzetről. Értelemszerűen a csomagban csak háromhoz van - jelenleg - adat. Ezek munkafüzetek, amiket a Jupyter Notebookkal tudunk használni.

 

Jupyter Notebook

A munkafüzet betöltéséhez látogassunk el a Jupyter oldalára, tekerjünk le a Jupyter Notebookhoz, majd kattintsunk a "Try it in your browser"-re.

Ezután "Try Classic Notebook", amire elindul egy új munkamenet inicializálása. (Ez nem biztos, hogy elsőre sikerül, attól függ, hogy van-e az oldalnak szabad kapacitása, minden munkamenet egy virtuális gép 8GB memóriával. Az is lehet, hogy a munkamenet időközben / inaktivitás miatt megszakad).

Ha sikerült, egy új munkamenetben leszünk:

screen_shot_2020-11-06_at_12_15_16.png

 

Itt "File" => "Open", amire egy új böngészőfülön megnyílik a filekezelő:

screen_shot_2020-11-06_at_12_15_36.png

Itt a jobb felső sarokban kattintsunk az "Upload"-ra, majd válasszuk ki a "Chicago_Wards_Precincts_Benfords_Data.ipynb" fájlt. Ezután egy kék "Upload" gombbal meg kell erősíteni a lépést, ugyancsak jobbra fent. 

Ugyanígy töltsük fel a "chicago_dataexport.csv" fájlt a "data" mappából.

Ha minden jól ment, ez látszik a filekezelőben:

screen_shot_2020-11-06_at_12_16_17.png

Ezután kattintsunk a "Chicago_Wards_Precincts_Benfords_Data.ipynb" fájlra, amire egy új fülön megnyílik a munkafüzet:

screen_shot_2020-11-06_at_12_16_47.png

 

Itt egy teendőnk van még, a második cellába kattintva írjuk át az alapértelmezett input file nevét "dataexport.csv"-ről "chicago_dataexport.csv"-re:

screen_shot_2020-11-06_at_12_17_48.png

 

Majd kattintsunk az első cellára, és utána a "Run" gombra a menüben. Minden "Run"-ra kattintásra lefut egy cella, és ugrik a fókusz a következőre, amíg a legvégén a script el nem ér a grafikonok kirajzolásához.

Ha minden jól ment, akkor a bejövő adatokból a script a cikkben is látott chicagói grafikont gyártja le, sikeresen reprodukáltuk a várt eredményt!

 

De mit csinál a script? Biztos azt, ami Benford törvénye?

Első ránézésre azt:

screen_shot_2020-11-06_at_12_29_42.png

Második pillantásra a script rövid, no-nonsense, és nincs benne olyan IF ág, hogyha Biden, akkor insert torzítás.

Az "ipynb" fájlt megvizsgálva sincs eldugva semmi, vannak benne beágyazott képek, de azokat nem használja adatforrásnak, amikbe cseles módon el lenne valami dugva. A script a munkafüzetben teljes valójában, meztelenül előttünk van.

Egy helyen lehetünk még megvezetve, ha @statsguyphd belenyúlt az input adatsorba. 

 

Adatok ellenőrzése

Most, hogy értjük, láttuk és tapasztaltuk, hogy a CSV fájlból szerzi a az adatokat a script, vessük össze a CSV tartalmát a hivatalos, választóiroda által publikált Excel fájllal.

Ezt mellékeli a csomagban, de ne higgyünk neki, töltsük le saját példányt a hivatalos forrásból.

screen_shot_2020-11-06_at_12_41_31.png

Itt a "Submit"-ra kattintást követően válasszuk az XLS letöltését, kis várakozás után elkészül és megkapjuk. A kapott XLS mérete - a mi vizsgálatunkban - egyezik azzal, amit @statsguyphd mellékelt, tehát jó úton járunk.

Ezután szúrópróba szerűen összevethetjük a CSV és az XLS számait. Például a 35-ös választókörben:

screen_shot_2020-11-06_at_12_43_29.png

screen_shot_2020-11-06_at_12_43_55.png

Egyezik!

Ismételhető ad infinitum, egyezik. A másik két körzethez a link a hivatalos forráshoz az "ipynb" fájl elején található a kiváncsiaknak.

Működik a Benford-törvény választási csalások vizsgálatára? 

Elvileg igen. Röviden.

Hosszabban: nem csak két jelöltről van szó, hanem akár 6-ról, és a lehetséges torzító tényezők nincsenek hatással rájuk sem, illeszkednek. Az ő illeszkedésük a legerősebb érv arra, hogy alkalmazható az eredményekre a törvény, még az olyan kiszámíthatatlan eseteknél is működik, mint a protest szavazatok.

Egyik olvasónk azzal érvel, hogy a Benford-törvény az itt bemutatott eseteknél félrevezető lehet. Ha idáig eljutottatok, mindenképpen olvassátok el! Közben az Azonnali.hu-n is megjelent egy magyarázat a Benford-törvénnyel bemutatott anomáliákra Karsánszky Ferenc közgazdásztól.

Konklúzió

1. A script a Benford-módszert implementálja
2. A scriptben nincs elrejtve Biden-specifikus torzítás
3. A script által használt input adatok megfelelnek a hivatalos számoknak
4. A script az input adatokkal reprodukálja a cikk elején látott képeket.

5. A fenti eredmények alapján az a konklúzió, hogy a Benford-törvényt alkalmazva a publikált választási eredményeken, Joe Biden esetében olyan eltérések tapasztalhatóak Chicagóban, amelyek jelentős csalásra utalnak.


Meggyőzött? Van kifogásod? Kövess minket a Facebookon és tedd szóvá!

Érdekel, hogy  mi lesz a vége? Akkor kövesd az élő közvetítésünket!

Ha pedig ellenőrizted, és úgy gondolod, megalapozottan, hogy a módszer itt nem használható, írd meg nekünk:  szerkesztoseg@reakt.hu.

Detroitban a halottak is szavaznak! (Frissítve!)
Detroitban a halottak is szavaznak! (Frissítve!)

Hálistennek csak levélben, a szavazóhelyiségbe még nem tántorgott be egy sem, de így is rémisztő. Ezért nem szabad Halloweenhez közel választást tartani. Nem hiszed? Van pár száztizenéves amerikaink, akikkel te is kipróbálhatod!

file-20200916-14-1ejd7j7.jpg

A Wikipedia szerint a legidősebb élő amerikai Hester Ford, aki 115 éves. De nem ő a legidősebb, aki részt vett a mostani választáson! Michiganben kísérteties dolgok történtek az előző hónapokban, a holtak kértek, kaptak és vissza is küldtek szavazatokat, és hála a Michigani Választói Információs Központnak, ezt te is ellenőrizheted az itt megadott adatokkal.

 

Az első túlvilági levélszavazónk Bill. Adatai:

William Bradley, március, 1902, zip: 48207.

Ellátogatva a fenti oldalra, ezt a formot kell kitölteni:

screen_shot_2020-11-05_at_14_50_17.png

Majd "Search by name". Ezután láthatsz minden fontos infót, ami egy halottnak kellhet a szavazáshoz. William 9/11 évfordulóján kért levélszavazást, és október 2-án érkezett meg a voksa.

 

 

A legidősebb detroitink James, aki 120 és fél évesen küldte be a szavazatát, nem siette el a dolgot, a választás előtt egy nappal érkezett meg. Ő egy nyugodt kísértet. 

James Bradley, január, 1900, zip: 48234 

 

Michigan közepén is akad parajelenség, June 120 évesen érthetően tartott a COVID-tól, ezért ő is levélszavazást kért Jackson mellől. 

June Aiken, augusztus, 1900, zip: 49201

 

Donna pedig a Michigan-tó partjáról kísérti a 2020-ban élőket, és már júliusban kérte, hogy levélben szavazhasson:

Donna Brydges, január, 1901, zip: 49431

 

Mi a magyarázat? Kire szavazhattak? Mi nem bolygatjuk a holtakat ennél jobban, a mi fiatal demokráciánkból nézve amúgy sem érthetnénk.

Nyugodjanak békében!

Frissítés

A cikk megjelenése óta előkerült 14.500 másik szavazó halott is. Mi szúrópróba szerűen vettük Helent:

HELEN,NIESPIAL,1917,48193

A születési hónap nincs az adatok között, azt próbálgatni kell, Helen esetében július volt a helyes válasz. Ő is szavazott:

screen_shot_2020-11-06_at_7_43_17.png

Próbáld ki te is!

 

Kövesd nálunk a választásokat, ma is élőben közvetítjük az eseményeket!

 

Csalás! Itt hallottad először!
Csalás! Itt hallottad először!

Elkezdett terjedni egy kép az interneten az egyik előrejelző oldalról, ahol Joe Biden Michiganben egyik pillanatról a másikra rengeteg szavazót kap, behozva a lemaradását Trumptól. Ez nyilván lehet hamisítvány, vagy természetes jelenség, ha nem egyszerre frissítjük az adatokat. Egy jelölt kap, majd kap a másik is. De a másik nem kapott, a többi sem. Ez egy Biden-exkluzív kör volt, akkor, amikor senki nem nézett oda!

süti beállítások módosítása