Reaktor

Donald J. Trump, az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke kétségkívül az USA modernkori politikatörténetének egyik legmeghatározóbb és legmegosztóbb alakja. Amikor 2015 júniusában feleségével, Melania Trumppal lejött a saját manhattan-i felhőkarcolójának mozgólépcsőjén és bejelentette aspirációját az elnöki pozícióra, senki sem gondolta komolyan, hogy egészen a Fehér Házig fog menetelni.

Donald Trump győzelmét a 2016-os republikánus előválasztáson Barack Obama 2008-as győzelme óta a legnagyobb politikai bravúrként tartják számon. A politikai intézményrendszeren kívülálló jelölt a Republikánus párt jelöltségét majd a végső győzelmet számos tényező mesteri felhasználásával és okos stratégia alkalmazásának kombinációjával biztosította.

Előválasztás

A kezdeti alig 1%-os támogatottságáról megindulva óriási meglepetést okozott, amikor hosszú hónapnyi nehéz küzdelmet követően megverte a Republikánus Párt olyan profi politikusait az előválasztáson, mint Ted Cruz texasi szenátort, vagy Marco Rubio floridai szenátort.

Előválasztási győzelme sokkolta saját pártját is. A sikerben olyan tényezők játszottak szerepet, mint Trump médiaaktivitása. Provokatív kijelentései és szokatlan kommunikációs stílusa széles körű médiavisszhangot váltott ki, pozitívat és negatívat egyaránt. Ez segített neki uralni a hírciklusokat, és a nyilvánosság előtt maradni. Trump fellépése a republikánus párti vitákon gyakran emlékezetes és szórakoztató volt, ami segített neki kitűnni a jelöltek nagy mezőnyéből. Kampánygyűlései lelkes tömegeket vonzottak, és energiával töltötték fel bázisát.

A közösségi média használatával (különösen a Twitterrel) Trump közvetlenül kommunikált támogatóival, és megkerülte a hagyományos médiacsatornákat. Ez lehetővé tette számára, hogy ő maga formálja a narratívát kampánya körül és ne a hagyományos média bélyegezze őt meg.

Trump kampánycsapata megértette a republikánus előválasztási rendszer működését, és a kulcsfontosságú államokban koncentráltak a küldöttek megszerzésére. Azon dolgozott, hogy minél több küldöttet szerezzen a különböző államokban a választási rendszer különlegességeit kihasználva, még akkor is, ha nem minden államban nyerték meg a szavazást.

Elnökválasztás

Ennél is nagyobb volt a megrökönyödés a politikai elemzők körében, amikor az USA egyik legtapasztaltabb politikusát, a teljes Demokrata Párt, a kulturális, pénzügyi és politikai elit által teljes mellszélességgel támogatott Hillary Clintont is legyőzte a novemberi elnökválasztáson.

Donald Trump győzelme a 2016-os amerikai elnökválasztáson egyszerre több tényező együttes közrehatásának is betudható volt. Noha 2016-ban 63 millió szavazatot kapott, 2 millióval többet, mint 2012-ben Mitt Romney, amit aztán 2020-ra 76 millióra növelt, a Demokrata Párt nagyobb számban tudta növelni a Joe Bidenre leadott szavazatok számát, és ezzel tudtak nyerni. Trump 2016-os bázisa azonban sziklaszilárdan megmaradt, sőt a latinok, és a nagyvárosi szavazók eltolódásának köszönhetően növelni is tudta a támogatottságát.

Milyen tényezők dobták meg Trump támogatottságát?

A politikai elitekkel szemben alkalmazott retorikája rendkívül szimpatikus volt a szavazók számára. Az amerikai társadalom egy nagyon jelentős része elégedetlen volt a politikai berendezkedéssel, és úgy érezte, hogy aggodalmaival a hagyományos politikusok nem foglalkoznak.

Ez a Demokrata Párton belül is megfigyelhető jelenség volt, ugyanis Bernie Sanders szélsőbaloldali anti establishment jelölt több mint 13 millió szavazatot kapott a Demokrata előválasztáson. Nem kevés Sanders szavazó végül Trump mellett tette le az X-et novemberben. Trump kívülállóként pozícionálta magát, aki ahogyan fogalmazott "lecsapolja a mocsarat", megszünteti a politikai elitek korruptságát és megkérdőjelezi a washingtoni status quót.

Trump a kampányában olyan gazdasági kérdésekre összpontosított, mint például a munkahelyteremtés és a protekcionista kereskedelmi politika, ami erősen rezonált olyan Rozsdaövezetekben (Michigan, Ohio, Pennsylvania, Wisconsin) élő kiábrándult egykori demokrata és független szavazók között, akik úgy érezték, hogy a globalizáció és a gazdasági változások miatt romlik az életszínvonal.

Trump egyenes és olykor ellentmondásos kommunikációs stílusa visszhangra talált a lakosság egy olyan szegmensében, amelyet a politikai elit figyelmen kívül hagyott. Ők azok a szavazók, akik nem foglalkoznak politikával, így a szofisztikált politikai média nem éri el őket. Ez a társadalmi réteg a hagyományos republikánus-demokrata tengelyen kívül áll, és több millió, akár 3 millió végső Trump szavazót is magában foglalhatott 2016 novemberében. Ezen emberek elérésében az is szerepet játszott, hogy Trump a közösségi médián keresztül közvetlenül tudott kommunikálni a támogatóival.

Trump határozott álláspontja a bevándorlással kapcsolatban és a határfal felépítésére tett ígérete megütötte a fülét azoknak a választóknak, akik aggódtak a határbiztonság és az ország változó demográfiai helyzete miatt. A bűnözés, a fegyveres lövöldözések száma jelentősen megugrott a főleg bevándorlók által lakott területeken. Emellett a bevándorlóknak köszönhetően emelkedtek az ingatlanárak, azonban alacsonyan tartották a fizetéseket.

Vidéki és rozsdaövezeti támogatás: Trump jól teljesített a vidéki területeken és a Rust Belt államokban, ahol a gazdasági hanyatlás és a munkahelyek elvesztése miatt település szegényedett el. Az olyan iparágak újjáélesztéséről szóló üzenete, mint a gépgyártás, a szénipar, megszólította és mobilizálta ezeket a régiókat.

Trump szokatlan kampánystílusa széles körű médiavisszhangot váltott ki, pozitív és negatív egyaránt. Ez a tudósítás hozzájárult neve ismertségének további növeléséhez és üzenetének felerősítéséhez.

Az ellenfél gyengeségeire is ügyesen játszott rá. Hillary Clinton, a demokrata jelöltnek számos kihívással kellett szembenéznie férje, Bill Clinton elnöksége kapcsán, az e-mailjeinek használatával kapcsolatos vitákkal kapcsolatban, és egyesek a politikai berendezkedés képviselőjének tekintették, hiszen egy több, mint 30 éve a politikában lévő emberről volt szó, a karrierpolitikus mintapéldája.

Az elektori kollégium rendszerének köszönhetően ügyesen használta ki az amerikai választási rendszer furcsaságait. Trump stratégiája a kulcsfontosságú ingadozó államok megnyerésére összpontosított az Elektori Kollégiumban,

Összességében ezek a tényezők vezettek Trump 2016-os győzelméhez. Az a társadalmi koalíció, amely ő mögötte akkor felsorakozott, továbbra is készségesen támogatja a politikáját. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a 2024-es győzelemhez.

Donald Trump ugyanis a 2024-es elnökválasztáson a visszatérésre készül, és egy olyan politikai bravúr véghezvitelére, amelyre utoljára Grover Cleveland elnök volt képes az 1890-es években.

Bár pont Donald Trump azaz ember, aki nem egyszer kijátszotta már az amerikai politika vastörvényeit. A jelenlegi közvéleménykutatások alapján nincs okunk azt feltételezni, hogy nem újból Donald Trump lesz a republikánus elnökjelölt, a nagy kérdés most az, hogy mit kezd majd a hivatalban lévő kihívó elnökkel, Joe Bidennel szemben?

„Karim Benzema hivatalosan is aláírt az Al-Ittihadhoz”, „Kanté is az Al-Ittihadhoz szerződik”, „Jordan Henderson az Al-Ettifaknál folytatja” az elmúlt hetekben számtalanszor olvashattunk ezekről és más hasonlóan megdöbbentő összegű átigazolási hírekről, top játékosokról, akik szaúd-arábiai csapatot választottak pályafutások következő úti céljának.  

A fociban nem új jelenség, hogy top játékosok levezetésképp olyan országok csapataiba igazoljanak, melyek nem szerepelnek jelentős kupasorozatban és ligájuk sem túl erős, azonban kedvező szerződési feltételek miatt, azaz gigafizetéseket kínálva nekik, könnyen elcsábuljanak visszavonulásuk előtt 1-2 évvel.

Hasonló történt pár éve a Kínába induló játékosokkal, gondoljunk csak a Chelsea-ből átigazoló Oscarra vagy Ramiresre. Szaúd-Arábia azonban csavart a dolgokon: rekordátigazolási összegeket fizettek ki olyan játékosokért, akik még bőven 30 alatt vannak és bizony akár karrierjük csúcsán járnak. Erre egy nagyon friss példa a Celta Vigóból átigazoló Gabri Veiga, akiért a Chelsea is érdeklődött. Ő inkább elhagyva Európát az al-Ahli csapatába igazolt, pedig szakértők szerint a tehetsége megvan ahhoz, hogy nagy csapatban játsszon.

A kérdéskört érdemes két szemszögből vizsgálni: Mi teszi vonzóvá a játékosok számára a szaúdi pro ligát, milyen motivációk bújnak meg leginkább az átigazolások mögött? A másik szempont pedig talán még ennél is fontosabb, miért éri meg ez Szaúd-Arábiának? Miért fektet az ország ennyit a fociba?

A szaúdi költekezéseket meg lehet-e magyarázni csupán a sportmosás, azaz a sportswashing jelenségével?

A sportmosás fogalma a pénzmosás szóból ered, lényege pedig, hogy országok, vagy óriáscégek sportcsapatok vagy akár nagy közönséget vonzó sportesemények finanszírozásával eltereljék a figyelmet, vagy tisztára mossák hírnevüket, mely az emberi jogok sérülése vagy akár a környezetszennyezés miatt csorbát szenvedett. Alapvetően Szaúd-Arábiának meg lenne az oka a sportswashing alkalmazására, hiszen elég csak a jemeni konfliktusra gondolni, azonban kiemelendő, hogy ha az alapvető motiváció ez is volt, a sport ilyen mértékű támogatását nem lehet csupán ezzel magyarázni, a szaúdi helyzet esetében meg kell említeni a Vision 2030 programot is.

Mohammed bin Salman szaúdi koronaherceg által támogatott Vision 2030 Szaúd-Arábia legfontosabb programjai közé tartozik, melynek lényege a szaúdi gazdaság kiterjesztése az olajon túlra. Ebben a programban pedig a turizmus növelése- akár a sport útján kiemelt szerepet kapott. Tehát, ha a motivációkat keressük a költekezések mögött, mindenképp érdemes figyelembe kell venni mindkét lehetőséget.

Benzema Al-ittihadi bejelentése. Kép forrása: https://www.nytimes.com/2023/06/06/sports/soccer/karim-benzema-saudi-arabai-al-Ittihad.htm

A Szaúdi foci támogatások kezdete:

2021 októberében a Saudi Public Investment Fund véglegesítette a Newcastle United angol első osztályú csapat megvételét. A PIF kezeli az ország olajból származó bevételeit, és különböző befektetésekre használja a pénzt. A Newcastle United felvásárlásával követték a már Közel-Keleten elindult top ligás csapat vásárlásokat, úgy, ahogyan Katarnak a PSG, az Arab Egyesült Emirátusoknak pedig a Manchaster City-ben van tulajdonjoguk. A Newcastle a 2021-es átvétele után, 2023-ban már Bajnokok Ligája indulóvá vált a befektetéseknek köszönhetően, míg előtte a kiesés elkerüléséért küzdő csapat volt.

A következő mérföldkő Cristiano Ronaldo al-Nassrbe történő igazolása volt, ahol akkoriban szerződése a rekordot jelentő közel 600 millió dollárt is elérte. Ronaldo igazolása megadta a kellő löketet, 2023 júniusától a PIF elkezdte fejleszteni a hazai bajnokságot és a Newcastle után 4 hazai csapatot is megvásárolt. Az al-Ittihadot, al-Nassrt, al-Hilalt és az al-Ahlit érintették a vásárlások és csak Karim Benzema szerződése elérte a 430 millió dolláros összeget.

Persze Benzemán kívül számtalan másik világsztár is nagy összegű szerződéseket kapott, például N’golo Kanté, a Chelsea-vel BL-t nyerő világklasszis középpályás, vagy a Liverpool volt csapatkapitánya Jordan Henderson. A szaúdi-liga ilyen nagy arányú felvásárlásaival bizony az érdeklődés is megérkezett a bajnokság iránt. A ligát az idei évtől 170+ ország közvetíti, beleértve Magyarországot is.

Mi lehet a motiváció az országba igazoló játékosok számára?

Persze a transzfereket vizsgálva érdemes a játékosok szempontjait is figyelembe venni. A karrierjüket levezető idősebb játékosok esetén viszonylag egyszerű a képlet, mivel sok esetben szinte az összes megnyerhető trófeát és díjat elvitték (pl. Kanté), nekik a siker már kevésbé fontos, és sokkal inkább motiváló lehet az akár a nyugdíjas éveket is megkönnyítő gigafizetés, és cserébe a felelősség és a terhelés is kevesebb, mint a topligáknál. Ezzel szemben bizony vannak olyan játékosok is, akik még bőven harminc alatt vannak és mégis a szaúdi-ligát választották, ilyen Veira igazolása is.

Esetükben is persze valószínűsíthető, hogy a fizetés adta meg a transzfer lökését, azonban nekik az ambícióikra és a trófeákra is gondolniuk kellett, hiszen a szaúdi ligával megfosztották magukat az európai szereplés lehetőségétől egyelőre. Azonban a hangsúly az egyelőrén van, hiszen a Bajnokok Ligája új formátumának köszönhetően a szabadkártyás (Wild Card) indulási lehetőség megnyitását kérik a szaudi csapatok előtt az UEFA-tól. Még nincs semmi sem eldöntve, de az UEFA-t ismerve annyira nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a szaúdi csapatok is részt vehessenek a Bajnokok Ligájában.

Mindezeket figyelembe véve nem teljesen reménytelen és ambíciómentes az országba igazoló fiatal játékosok jövője, hiszen gyorsan fel tudták tölteni szupersztárokkal a ligát, ez pedig egyértelműen arra enged következtetni, hogy a szaúdiak komolyan gondolják a projektet és szeretnének felérni a csúcsra, nem csak a Newcastle szaúdi kézben lévő angol csapattal, de akár hazai csapataikkal is.

A világpolitika aktív megfigyelői már 2008-as válság idején is, de legkésőbb Donald Trump Kína központú kampányának köszönhetően rádöbbentek, az addigra már nyilvánvaló igazságra, hogy Kínát most már nem lehet félvállról venni, mint gazdasági kihívót. De mik is voltak Kína legjelentősebb gazdasági kihívásai a közelmúltban, illetve mik lesznek a jövőben

A kínai gazdaság 2008-ban is nyugati mércével nézve jelentős, 5% feletti növekedést tudott felmutatni, holott a válságnak köszönhetően a külföldi felvevő piacai jelentős mértékben összehúzódtak. Eközben az Egyesült Államok GDP-je 4,7%-os csökkenésen ment keresztül. (Noha ez a különbség első pillantásra rendkívül szignifikánsnak tűnik, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kínai gazdaság az utóbbi évtizedben mindig kétszámjegyű növekedést tudott felmutatni.)

Kínai gazdaság szerkezete

Kína híres arról, hogy az állampolgárainak rendkívül magas a megtakarítási hajlandóságuk. Ez több indokból is levezethető többek közt a jóléti és szociális kiadásoknak a deficitességéből, valamint az egyke politikából. Továbbá szintén szerepet játszanak a nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenségek. 2021-ben a Gini együttható Kínában 0,46-ot mutatott, míg ugyanebben az időben Magyarországon ugyanez a szám 27,4 volt.

A legtöbb Nyugati államban az emberek kölcsönökből finanszírozzák az előrehozott fogyasztásukat, ezzel szemben Kínában ez a folyamat még gyerekcipőben jár, az emberek inkább a megtakarításokat preferálják a hitelfelvétel helyett. Ennek a sajátos társadalomszociológiai jelenségnek köszönhetően alakulhatott ki, hogy a 2010-es években a beruházási ráta végig 42% felett volt. (Ugyanezen időszak alatt Magyarországon ez a szám 26%-on volt, ami kiemelkedőnek számít a régióban.)

Ezen tényezők következtében gyakorlatilag a Kelet-Ázsiai országok, köztük legfőképpen Kína finanszírozta az Egyesült Államok deficitjét, valamint értékelte le és tette versenyképessé a kínai jüant, illetve ezáltal járult hozzá a 2008-as válság kialakulásához.

2008-as válság kezelése

Kína a felzárkózást az export vezérelt gazdaságpolitika segítségével valósította meg. Legfőbb felvevő piacai az Egyesült Államok és az Európai Unió. Nagyságrendileg az ország GDP-jének a 40%-át az export adja, emiatt bizonyos gazdasági szakemberek a jelentős piacvesztés miatt úgy vélték, hogy a 2008-as válság nagy csapás lesz majd a kínai gazdaságnak. Erre vonatkozik Soros György alábbi idézete is: „Könnyen lehet, hogy abszurd módon éppen a kapitalizmus válsága járul hozzá a kínai kommunista rendszer végéhez.” Ezzel szemben, noha a kínai gazdaság is vesztett a növekedési üteméből ennek ellenére sose került recessziós a periódusba a 2000-es évek vége felé. Na de mégis hogyan is sikerülhetett ez? Kína költségvetése az előző években szufficites volt, aminek következtében azon kevés országok közé tartozott (Kanada, USA, Németország, Franciaország) akiknek rendelkezésére álltak a kereslet élénkítéshez szükséges pénzügyi források. Ezeknek hála a kínai jegybank szerepét ellátó People’s Bank of China elkezdte csökkenteni a betéti és a hitelkamatokat egyaránt, majd két hónappal később az államtanács bejelentette, hogy mérsékelt jegybanki politika mellett fiskális expanzió fog történni és jelezték, hogy erre már elkülönítettek 4000 milliárd jüant (Magyarország éves GDP-jének a négyszeresét, amivel az elképzelésük szerint pótolni tudják a külföldi piacok kereslet csökkenését.)

Kína számára előnyökkel is kecsegtetett ez a válság. A külföldi keresletcsökkenés következtében az árak is csökkeni kezdtek, aminek hatására a felhalmozott nagy valutatartalékoknak hála a kínai vállaltok áron alul tudták rátenni a kezüket különféle kulcsfontosságú nyersanyag forrásokra: olaj, ásványok fémek, valamint szereztek tulajdont külföldi nyersanyag kitermelő vállalatokban Venezuelában, Franciaországban, Brazíliában.

Kína aktuális gazdasági problémái

2010-es évek után Kína teljes tényezőtermelékenysége stagnálásnak indult miközben az egykepolitikának köszönhetően a 2010-es évek óta a munkaképes korú lakosság egyfolytában csökken. (TFP)

Mindezek ellenére a kínai gazdaság továbbra is stabilan növekszik még ha nem is abban az ütemben ahogy az eddigi 20-30 évben. A mostani rezsim méltán ismert nagy programja a válság következtében létrejövő kapacitásfelesleggel küzdő építőipari cégek számára lett meghirdetve az “One Belt One Road” program. A program jól illeszkedik a már fejlettebb országok sajátos külkereskedelmi mérlegéhez, amely többet exportál, mint importál és a különbséget a kifelé áramló tőke mennyiség egyenlíti ki.

Ez a folyamat 2010 után még inkább hangsúlyosabbá vált, amit jól mutat, hogy a külföldre áramló tőkemennyiség 2008 és 2015 között meghatszorozódott. (NBSC 2016). Ez a dinamikusan növekvő működő tőkemennyiség különösen jól tapintható Afrikában, illetve Dél-Ázsiában, ahol sok esetben állami vállalatok jelennek meg és építenek infrastrukturális kapacitásokat vagy éppen termelnek ki erőforrásokat. A jövő jelentős kérdése lesz Kína számára, hogy mit kezdjen a dollár kulcsvaluta pozíciójával. Az utóbbi 10 év történelme jól mutatja, hogy Washington nem fél nyomásgyakorlásra használni az általa vezérelt pénzügyi rendszert. Lássuk csak Irán és Oroszország kizárását a Swift rendszerből, valamint az orosz valutatartalékok befagyasztását. A jegybankok által tartalékolt valutáknak az 58%-a máig dollár míg ezzel szemben a jüan aránya továbbra is csak 3%. Ennek előnye, hogy az USA jelentős időn keresztül képes fizetési mérleg hiányt felhalmozni leértékelődés nélkül, továbbá a felértékelődés nem feltétlen van rossz hatással az amerikai iparra hiszen az alapvetően nem az olcsó munkaerőre, hanem inkább a hightech, magas hozzáadott értékű iparágakra épül. Szintén az amerikaiak előnyére válik, hogy az országra különösképpen jellemző az alacsony megtakarítási ráta, amelyet a dollár kulcsvaluta jellege miatt (a jegybankok nem tiszta dollárt, hanem többnyire állampapírokat szoktak tartalékként tartani) kedvező kamatszint mellett tud belföldi megtakarítások hiányát kompenzálva eladósodni a külföld felé. (Érdekesség, hogy az amerikai állampapírok hozama még a 2008-as válság következtében sem nőt meg sőt mivel gyakorlatilag alternatíva nélküli biztos befektetés, emiatt még csökkent is a kamat)

Mik a Kína előtt álló opciók?  Egyre többet lehet olvasni egy BRICS országok által létrehozandó alternatív kulcs valutáról. Ugyanakkor ennek a funkcionalitása erősen megkérdőjelezhető már csak belegondolva a gazdaságilag sokkal inkább összefonódó Európai Monetáris Unió strukturális kríziseit szemlélve. Azonban ahhoz, hogy Kína a jüant alternatív kulcsvalutává tudja tenni a tapasztalatok szerint deficitesé kell tegye a kereskedelmi mérlegét, ami az eddig merkantilista, kereskedelmi többletre játszó Kína esetén jelenleg nem elképzelhető. Eközben pedig megindult a Kínai gazdaságpolitikai irányváltás, amely a külső helyett a belső fogyasztásra épülő gazdaság szerkezeti berendezkedést piorizálja. Ennek az eredményei már most jól láthatóak, ugyanis a 2007-ben a fizetési mérleg többlet 10% volt, 2022-re ez már csak 2,2% lett. Ezenfelül, további kihívást fog jelenteni a jüan konvertibilitásának a megteremtése, amitől a kínaiak ez idáig ódzkodtak a spekulatív tőke megjelenése miatt.

A kínai szándékok és reformok távlati hatása ma még kifürkészhetetlen, de érdemes rajtuk tartani szemünket, hiszen Kína egy eddig egyedülálló felzárkózást valósított meg olyan sajátos gazdasági és szociológiai szisztémával, amely mellett nem mehetünk el csukott szemmel.

Az emberiség előtt álló kihívások egyre inkább ráirányítják a figyelmet a fenntartható fejlődés fontosságára. Az Agenda 2030, melyet az Egyesült Nemzetek által elfogadott globális tervnek nevezhetünk, kiemelkedően meghatározó a fenntartható jövő megteremtése szempontjából. Ennek a tervnek az évfordulóját szeptember 25-én ünnepeljük, mint a Fenntartható Fejlődés Világnapját, amely egy olyan mozgalom, amely az egész világot arra ösztönzi, hogy gondolatban és tettekben egyaránt foglalkozzon a fenntarthatóság kérdésével.

Az elmúlt évtizedekben a világ egyre inkább ráébredt az emberi tevékenység okozta környezeti kihívásokra és azok hatásaira. Az üvegházhatású gázok kibocsátása, az erdőirtás, az erőforrások kimerülése és a hulladékproblémák mind olyan jelenségek, amelyek sürgetik a társadalmat és a gazdaságot az új, fenntartható irányok felé való elmozdulásra.

Cristiano Ronaldo 2022. december 30-án bő két évtized után, sikerekben gazdag európai karrierjét hátrahagyva, 2.5 évre a szaúdi Al-Nassr csapatához igazol, szezononként csillagászati összegeket, összesen mintegy 200 millió eurót bezsebelve. Az azóta eltelt idő megmutatta, hogy példája nem egyedi eset, több tucat "kollégája" követte.

OFFICIAL: Cristiano Ronaldo joins Al Nassr, here we go! Contract valid until 2025 #Ronaldo

Fabrizio Romano, Twitter

Az eleinte meglepettséget kiváltó reakciók ellenére az idő Ronaldot igazolja, valóban több topjátékos tette át székhelyét az öreg kontinensről az Arab-félszigetre az elmúlt hónapokban, emelve a liga presztízsét, mely értékét a Transfermarkt már több, mint 1 milliárd euróra taksálja, nem beszélve arról, hogy papíron az előbbi számot figyelve a Saudi Pro League már olyan bajnokságokat közelít vagy előz meg, mint a török, a portugál vagy a holland. Reálisnak tűnő cél a világ tíz legjobb bajnokságai közé való beférkőzés.

Na de mi ezzel a baj? Illetve mi mozgatja a szaúdiakat?

Azért az olaj úr – írhatta volna a közel-keleti Petőfi kissé más kontextusban. Az első király – Ibn Szaúd – amellett, hogy nevét viseli az ország, amivel olyan díszes társaság tagja, mint Kolumbusz, Simón Bolívar vagy félig-meddig Amerigo Vespucci – ügyes taktikát választott...

Az 1932-es függetlenséget követően a harmincas évek második felében fedezték fel az első kőolaj-készleteket, majd miután az amerikai cég (SOLAC – Standard Oil Company of California) leányvállalataiban a világháború utáni években okosan koncessziót szereztek, megkezdődhetett az ipari mennyiségű kitermelés és a kitermelésből történő részesedés, ami azóta sem veszítette el központi szerepét az ország életében.

Másik fontos szereplőnk a 73-as olajválság előtti években alapított PIF (Public Investment Fund), amit a BBC-n angolosan csak „big pot of money-ként” definiáltak és nem, ezzel kicsit sem lőttek mellé. A konglomerátum tulajdonképpen az állam malacperselye, mely lehetővé teszi a komoly kiadásokat megannyi sportágban, akár e-sportban vagy golfban is, kihagyva – Európával ellentétben – a térségben nem létező Pénzügyi Fair Play rendszerét, magyarul bármennyit költhet az Al-Hilal vagy az Al-Nassr felülvizsgálat nélkül, ezért kereshet annyi pénzt CR7-től Firminon át Benzemáig minden leigazolt labdarúgó.

A grafikon remekül megmutatja, hogy a liga szinte csak költ – az augusztus 7-e utáni leigazolt játékosokért kiadott összegek (ld. Neymar) nincsenek bekalkulálva – bevételi oldalról csekély eredményt felmutatva.

A könnyed antrét követően jöjjön a vallás és politika szegmense.

Szaúd-Arábia a korábban említett monarchikus rendszer lakossága 4/5 részben szunnita, a maradék síita, hindu, illetve akad némi keresztény is főleg az olykor sanyarú sorsú vendégmunkásoknak köszönhetően és talán, ami a leglényegesebb: – ez úgyszintén visszaköszön a sportpolitikában – a világ legteokratikusabb állama. A vallás kötelező, számtalan nekünk alapvetőnek tűnő elem, ekképpen a blaszfémia, a pártalapítás, a nyugati filozófia vagy a (nyugati) zene tiltott, ellenőrzött. A kontrollt az ún. „vallási rendőrség” köznapi nevén a Mutavviún végzi, mely bár a szűk ötven éve alakult, igazán aktívnak 2016-ig tekinthető ilyen és efféle cselekedetekkel. Számos más javarészt arab országban bevett szokás. 

A modell lehet bármennyire kompakt, a legitimációját indokolnia szükségeltetik, olykor egyaránt kifelé és befelé erőt, eredményeket felmutatva. Az egyik legerősebb, legősibb közösségeket összehozó – jelen esetben egy egész nemzetet – tevékenység (a vallás mellett) a sport. A törekvés nem egyedi: példának okáért Magyarországon az Országos Testnevelési és Sportbizottságot 1951 januárjában azon szándékkal hozták létre, hogy szovjet mintára szakszervezeti (és fegyveres testületi) alapon szervezzenek csapatokat. A belügyé lett megannyi Dózsa nevű csapat, a Honvéd a Honvédelmi Minisztérium és a Néphadsereg csapatává vált, a Bástya elnevezésű csapatok pedig az ÁVH-hoz tartoztak. Eme „szervezetek” számtalanszor erőszakkal soroztak be játékosokat magukhoz - nem csak labdarúgásban.

Kiemelkedő az ígérgetésben és fenyegetésben élen járó Honvéd esete. A kegyvesztett Fradiból, ahol „nagy számban bukkantak fel reakciós elemek” és még fasisztának is lett titulálva, a legjobbakat – így Kocsist és Budai II-t – pont ide vezényelték át. Czibor eleinte ellenállt, végül Farkas Mihály (!) személyesen kezeskedett a szélső zökkenőmentes átigazolásáról. Nem véletlenül lett ily erős a Honvéd a focipályán. A sporteredmények, az 52-es Helsinki Olimpia óriási siker, szilárd bizonyíték. Egy szó, mint száz: a legtöbb rutinos rendszer kijátssza eme kártyát, feledtetve jó néhány problémát.

2023 júniusában a Saudi Vision 2030 keretein belül a PIF 75%-os részesedést szerzett négy csapatban. A Vízió abból indul ki, hogy a világ változik: 2014 és 2020 között felére csökkent az olaj ára, a külföldi tartalékok 737-ről 475 milliárd dollárra zsugorodtak, a túlságosan bőkezű jóléti rendszer fenntarthatatlan, ezért esedékes diverzifikáció a gazdaságban, nagy hangsúlyt fektetve a technológiára és a szolgáltatásokra, ennek része a sport, mint kulturális szolgáltatás.
Négy, azóta az átigazolási piacon vadul költekező együttes észlelhető, zárójelben a Top3 igazolás:

• Al-Hilal – (Neymar, Rubén Neves, Kalidou Koulibaly)
• Al-Ahli – (Riyad Mahrez, Édouard Mendy, Roberto Firmino)
• Al-Nassr – (Cristiano Ronaldo, Sadio Mané, Marcelo Brozovic)
• Al-Ittihad – (Karim Benzema, N'Golo Kanté, Fabinho)

 (Kép forrása: Khaleej Times)

A cél egyértelmű: országimázs, reputáció fel. Minden, ami kétséget szül, arra boruljon rá Ronaldo neve és cselei, Firmino mesterhármasa a nyitófordulón vagy a regnáló aranylabdás Benzema jelenléte. Egyes lapok említik, hogy eme lépések a 2030-as világbajnokság megszervezésére irányulhatnak az egyiptomiakkal és a görögökkel karöltve, ám a katari vb fényében fogadjuk kétkedve a spekulációt.

(Kép forrása: Saudi Gazette)

A PIF tulajdonosa egyébként a koronaherceg és 2022-től miniszterelnök Muhammad bin Szalman. Az ország de-facto uralkodójára számos esetben terelődött a nemzetközi reflektorfény. Tipikus eset a Ritz-Carlton luxusszállodában (királyi lakosztály: potom 8000£/éjszaka) történt affér, ahol a szaúdi viszonylatban reformernek tekinthető bin Szalman 11 herceget plusz a politikaitól az üzletin át a katonai elitig több tucat befolyásos embert tartóztatott le, akikre a korrupció gyanújának árnyéka vetült. Hasonlóképpen Dzsamál Hasogdzsi emigráns újságíró meggyilkolása 2018-ban az isztambuli konzulátuson, ahová egy októberi napon belépett, viszont sohasem jött ki.

Pénzből a bevezetőben említett okokból nincs, egyelőre nem is lesz hiány, másból annál inkább. Nehéz dilemma. A burjánzó kérdésekre kielégítő, reális választ bizonytalan, hogy lehet adni. A sportban a vb rendezés gátlása, mint szankció működhet, ahogy a fokozatosan felhízlalt csapatok Európán kívül tartása, Bajnokok Ligájában való indulási kísérletük csírájában való elfojtása. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nyáron egy halom nemzetközi és európai sportcsatorna – hazánkban a Spíler – szerezte meg a szaúdi liga közvetítési jogait, nem feledtetve, hogy az elérhetőségen és nézettségen alapuló piaci logika felülír bizonyos témákat.

 A rijádi Ritz-Carlton „hallja” (Kép forrása: Remote Lands) 

Megemlítendő, hogy az idei átigazolási szezonban kristálytisztán látszódik a tendencia, hogy a Rijádot választó nagy nevek túlnyomó többségben 30 fölötti, pályájuk második felében/végén járó játékosok. És vajon mit hoz a jövő? Hasonló folyamatokra lehet számítani a nemzeti bajnokságok korosodó (top)játékosainak szaúdi szivárgását illetően. Ami elbillenhet az a kevésbé kiemelkedő, átlagos minőséget képviselő, de a magas fizetést előnyben részesítő profik megjelenése valamely csapatban, kérdés beengednek-e akárkit.

Annyi bizonyos, hogy a szaúdi politika hirtelenjében nem fog gyökerestül megváltozni, marad a kihirdetett út, az ismert keretek. Amíg ezt a kedves olvasó olvassa, újabb üzletek végére kerül pont, újabb tervek véglegesülnek: a vb-n Marokkóval a 4. helyet bravúrosan megszerző kapus, Yassine Bono, a cikk írásának kezdeti fázisaiban még a jelenlegi EL-győztes Sevillában védett, azóta az Al-Hilal újdonsült szerzeménye. Lépni kell, a labda már nem Rijád térfelén pattog.

 "Itt van az ősz, itt van újra," ahogyan Petőfi Sándor versében is írta, és ezzel a sorral köszönt minket az ősz varázslatos időszaka. A természet megkezdi átváltozását, és ahogy a levelek lassan lehullanak a fákról, úgy teremtenek új színpalettát az életünkhöz. S szép, mint mindig, énnekem. Az őszi táj olyan szépséget mutat meg előttünk, amely mindig elvarázsolja a szívünket. A meleg, aranyló napfény, a hűvös szellők és a természet csendes öröme mind hozzájárulnak ahhoz a különleges varázshoz, amit az ősz hoz magával. Tudja isten, hogy mi okból szeretem? de szeretem. Talán azért, mert az őszi időszak lehetőséget kínál a megújulásra és a reflektálásra. Ahogyan a természet változik, úgy változunk mi is, és az ősz a belső átalakulás időszaka is lehet. Az elszáradó virágok és lehulló levelek emlékeztetnek bennünket az élet múlandóságára, és arra, hogy értékeljük az adott pillanatot. Az őszi kertészkedés is ezt az üzenetet hordozza magában. Az őszi növények ültetése és gondozása olyan tevékenység, amely az elkövetkező évszakra való felkészülést is jelenti. A magok elültetése és a talaj trágyázása egyfajta reménység, hogy a jövőben új élet sarjad majd. Ahogyan a verse is sugallja, az ősz szépsége és vonzereje magával ragad minket, és a természet átváltozása inspiráló lehetőségeket kínál az életünkben.

 Az ősz újra beköszöntött, hozva magával a színpompás faleveleket és a hűvösebb időjárást. A természet átalakulása és az évszakváltás kiváló lehetőséget kínál arra, hogy közelebbről megismerjük és élvezzük az őszi varázst. Az erdők, parkok és kertek új arculatot öltenek, miközben számos tevékenység és öröm vár ránk az őszi hónapokban.

A környezetváltozás inspiráló hatással lehet kreativitásunkra. A természet festői szépsége, a vörös, narancssárga és sárga árnyalatok összjátéka számtalan lehetőséget rejt magában a fotózás és művészi alkotások terén. Az őszi táj a szépség és a harmónia forrása, melyet érdemes megörökítenünk.

Az őszi hónapokban a természetajándékok gyűjtése is különleges élmény. A séta az erdőben vagy a parkokban lehetőséget kínál arra, hogy színes leveleket, diót vagy gesztenyét gyűjtsünk. Ezeket a természetes kincseket kreatív projektekhez, díszítéshez vagy akár kulináris élvezetekhez használhatjuk fel.

Az őszi kertészkedési teendőkkel is gazdagabbak leszünk. A zöldségkertben vagy dísznövényekkel teli kertben végzendő munkák révén átélhetjük a növényekkel való közvetlen kapcsolat örömét. Az őszi ültetés és trágyázás elősegíti a növények egészséges növekedését és a következő évszak előkészítését.

Az őszi hónapokban érdemes odafigyelni a fenntartható életmódra és a környezettudatosságra. Az energiatakarékos megoldások, az esővízgyűjtés és az újrahasznosítás mind hozzájárulnak a fenntartható életvitelhez. Az őszi időszak kiváló lehetőséget kínál arra, hogy elgondolkodjunk saját környezeti lábnyomunkról és hogyan tehetünk érte a mindennapokban.

Az őszi környezeti változásoknak nincs párja. A természet megmutatja az átalakulás szépségét és az élet ciklikus természetét. Az őszi időszakban megélhetjük a visszafogottabb, nyugodtabb életet, miközben inspirálódunk a természet színpompás ajándékaitól.

Az ősz beköszöntével érdemes megfontolt módon kertészkedni, figyelembe véve a fenntarthatóság és a hatékony hulladékgazdálkodás szempontjait. Az őszi kertészkedés ideális lehetőséget kínál arra, hogy harmonizáljunk a környezettel és élvezzük a természet szépségét.

Az őszi növényi hulladék, mint például a lehullott levelek és növényi maradványok, értékes erőforrásokat jelenthetnek a komposztálás során. Ezen anyagok komposztálása tápanyagban gazdag talajt eredményez, amely elősegíti a következő szezonban termesztett növények növekedését és fejlődését.

Az esővíz gyűjtése az őszi csapadékos időszakban praktikus megoldás a vízfelhasználás csökkentésére és a fenntartható öntözésre. Az esővízgyűjtők segítségével a növények öntözéséhez szükséges vizet hatékonyan hasznosíthatjuk.

Az egyszer használatos műanyagok kerülése is fontos lépés a fenntartható kertészkedés felé. Válasszunk környezetbarát, újrahasznosítható anyagokból készült eszközöket és növényvédő szereket, hogy minimalizáljuk a környezeti terhelést.

Az őszi kertészkedés alkalmával érdemes a növényi hulladékot és maradványokat helyesen kezelni. Ezek apróra vágásával és komposztálásával nem csak a hulladék mennyiségét csökkenthetjük, hanem értékes komposztot is előállíthatunk.

Az őszi termés nem csak az asztalon, hanem a fenntartható étkezésben is fontos szerepet játszhat. Az elkészített lekvárok, savanyúságok és tartós élelmiszerek segítenek csökkenteni az élelmiszerpazarlást.

Az őszi kertápolás során figyelmet kell fordítanunk a talajminőség megőrzésére. A megfelelő talajelőkészítés és trágyázás hozzájárul a növények egészséges növekedéséhez és jó alapokat teremt a hidegebb hónapokra.

A talajélet fenntartása és támogatása szintén fontos szempont az őszi kertészkedés során. A talajban élő mikroorganizmusok és élőlények segítenek megőrizni a talaj termékenységét és egészségét.

Az őszi időszak lehetőséget kínál a szezonális és helyi élelmiszerek fogyasztására. A friss zöldségekből és gyümölcsökből készített ételek támogatják a fenntartható életmódot és a környezetbarát kertészkedést.

Az őszi kertészkedési gyakorlatok átgondolt megvalósítása révén hozzájárulhatunk a fenntarthatóbb és környezettudatosabb életmód kialakításához. Az őszi időszakban megvalósított kertápolás lehetőséget teremt arra, hogy felelősségteljesen gondoskodjunk környezetünkről és élvezhessük a kert adta örömöket.

Az elmúlt időszak egyik legforróbb politikai témája volt a Budapest 9., valamint 11. kerületében lévő Déli Körvasút fejlesztése. Ennek keretében három új vasútállomás kerülne kialakításra: egy a Népligetnél, - ezzel biztosítva az M3-hoz való csatlakozást -, egy a Közvágóhídnál, amely a csepeli-, valamint a ráckevei hévekkel való kapcsolódást segítené, egy pedig a Nádorkertnél, amely a Kopaszi-gát környékén épülő új városrészt – benne a Mol toronnyal – szolgálná ki. Emellett a Kelenföld és Ferencváros közötti jelenleg 2 sávos vonalat, szakasztól függően 3 vagy 4 sávra bővítené. A beruházás ugyanakkor nem aratott egyöntetű sikert.

Jelenleg a projekt támogatói oldalán találjuk a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot, Vitézy Dávid a beruházást elindító – azóta megszűnt – Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. (BFK) volt vezérigazgatóját, valamint feltételes módon – ennek oka cikkünk későbbi részében részletesebb kifejtésre kerül –, de a Fővárosi Önkormányzatot is. Ellenzői oldalon a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (POPÉK) elnevezésű civil szervezetet, az Újbudai önkormányzatot, valamint a helyi ellenzéki összefogásban résztvevő pártokat azonosíthatjuk. Cikkünkben igyekszünk bemutatni, hogy jelenleg hol tart a projekt, valamint milyen folyamatok történtek eddig. 

A beruházás közvetlen előzményének tekinthető a Rákóczi híd mellett párhuzamosan futó Déli összekötő vasúti Duna-híd felújítása, valamint kibővítése, amelynek a kivitelezése 2019-ben kezdődött, átadása pedig 2022 augusztusában történt meg. Ennek keretében a korábbi két vonal helyett most már három áll rendelkezésre, azonban a Déli körvasút megvalósulásáig ez nem kihasználható, ugyanis jelenleg a semmiben végződik.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd jelenlegi állapota/ Forrás: Vitézy Dávid facebook

A Déli-körvasút fejlesztése már régóta részét képezi a különböző kerületi-, és országos szintű beruházási terveknek, amely az első környezetvédelmi engedélyét 2020 májusában kapta meg, - amit az említett civil egyesület több másikkal kiegészülve azonnal meg is támadott. Ezt követően az építtető több megállapodást is kötött az érintettekkel. Elsőként 2020 februárjában született megállapodás a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat között a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, amely kimondta, hogy a projekt támogatásra és megvalósításra érdemes. Ezt követően egy évnyi intenzív tárgyalássorozat után újabb aláírás történt, ezúttal a kivitelezői oldalról az azóta megszűnt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., és Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt., valamint az Újbudai Önkormányzat között. Az eseményt mindkét fél sikerként könyvelte el, előbbi a projekt megvalósulása, utóbbi az eredetinél kedvezőbb feltételek miatt. Az egyezség után megkezdődött a közbeszerzési eljárás, amelyhez az Európai Unió Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projekt alapú pályázatán támogatást is sikerült nyerni.

A következő fordulat 2022 februárjában következett be, amikor a bíróság a civil egyesületek által indított eljárás keretében visszavonta a Déli körvasút korábban kiadott környezetvédelmi engedélyét. Az indoklás szerint több környezeti hatást nem vizsgáltak meg a tervezési folyamat során, valamint nem készült alternatíva vizsgálat sem. Az építtetők egyből jelezték, hogy javítani fogják az említett hiányosságokat, a civil szervezetek pedig óriási sikerként könyvelték el a vasúti beruházás leállítását, valamint kritikával illették az Újbudai Önkormányzatot, akik meglátásuk szerint nem segítettek nekik a perben.

Az áprilisi országgyűlési választások után újabb érdekes fejlemények láttak napvilágot. Elsőként az addigi ellentétes viszony rendeződött a POPÉK egyesület, valamint az Újbudai Önkormányzat között. A civil szervezet pénzbeli támogatást, valamint kitüntetést is kapott a kerület vezetésétől. Ezt követően szintén a 11. kerület javaslatára a Fővárosi Önkormányzat elfogadott egy határozatot, amelyben kezdeményezi a kormánynál a Budapestet elkerülő V0 előkészítését, valamint a Déli körvasút azonnali felülvizsgálatát. Ezzel egyidőben az Újbudai Önkormányzat egyértelműen kijelentette, hogy nemet mond a beruházásra.

Mindezek ellenére a finanszírozási döntést elhalasztotta a környezetvédelmi engedély megszerzéséig. Ezt 2022 novemberében újból kiadta a Kormányhivatal, a civil szervezetek pedig ismét bírósági úton támadták meg, ezúttal már a Fővárosi-, az Újbudai-, valamint a Ferencvárosi Önkormányzattal kiegészülve. Ebben az ügyben 2023 májusában hirdettek ítéletet, amikor a bíróság ismét megsemmisítette a projekt környezetvédelmi engedélyét, ezúttal is a nem megfelelően előkészített és kidolgozott tervek miatt. Ugyanakkor a civil szervezetek sem lehettek teljesen elégedettek, mert a bíróság az általuk alternatívaként javasolt V0-t – amely Budapestet délről elkerülő, tehervonatok számára készülő vasútvonal lenne – környezeti terhelés szempontjából károsabbnak ítélte.

Az azóta eltelt időben Lázár János Építési és Közlekedési miniszter ismételten kiállt a Déli körvasút szükségessége mellett, valamint bejelentette, hogy újból – immáron harmadik alakalommal – beadták a kérelmet a környezetvédelmi engedély megszerzésére. Az Európai Unió is megerősítette támogatási szándékát, valamint lehetővé tette a források késedelmes lehívását. A POPÉK egyesület bejelentette, hogy jogorvoslattal él a korábbi bírósági döntéssel kapcsolatban, amelyben továbbra is támogatja őket Újbuda önkormányzata. Nem így tett azonban a fővárosi vezetés, akik idén augusztusban már úgy nyilatkoztak, hogy támogatják a projektet, amennyiben az megszerzi a környezetvédelmi engedélyt.

Az érintett szakasz és az új megállók/ Forrás: delikorvasut.hu

Jelenleg tehát van egy félkész projekt, amelyet mind a kormány, mind az Európai Unió kiválónak értékel – utóbbi a beruházáshoz szükséges forrás egy részét biztosítja is –, potenciálisan százezres nagyságban tudná növelni a legzöldebb közlekedési eszköznek számító vasutat használók számát, ugyanakkor már harmadszor futnak neki a környezetvédelmi engedélyeztetésnek. Van egy hangos civil szerveződés, amely a teherforgalom drasztikus növekedésétől, valamint az ezzel járó negatív élettani hatásoktól, illetve a zöld terület csökkenésétől és nagyjából 1000 fa kivágásától tart. Céljuk, hogy a Déli körvasút bővítése helyett a V0 elnevezésű, Budapestet elkerülő, új vasútvonal épüljön meg. Ennek kapcsán ellenvéleményként a hosszabb megvalósítási idő, a nagyobb környezeti teher, a magasabb költségek, valamint a két vonal eltérő szerepe szokott felmerülni. Ott van a Fővárosi Önkormányzat, amely először támogatta, később elutasította, most pedig feltételesen támogatja a beruházás megvalósítását. Hasonló ívet járt be az Újbudai Önkormányzat is, ők azonban a kezdeti támogatás óta jelenleg már egyértelműen elutasítják a projektet. Végezetül vannak az ellenzéki pártok, akik közül az LMP Magyarország Zöld Pártja ellenzi a legrégebb óta és a legaktívabban a vasúti fejlesztés megvalósulását, de a többi párt tagjai között is találni olyanokat, akik ezen a véleményen vannak.

Azonban a pozíciók még meglehetősen kérdésesek, ugyanis jelen állás szerint a kormánypártok, valamint a főváros ellenzéki vezetése támogatja az Európai Unió által zöldnek ítélt beruházást. Ezzel szemben az újbudai ellenzéki pártok kiegészülve a helyi civilekkel környezetrombolónak ítélik azt, és a leállítása mellett érvelnek. A két fél között egyezség nem látszik reálisnak, a legfontosabb kérdések ezért feltehetően a bíróságon fognak eldőlni. Az idő azonban fogy, hiszen nem csak a választások vannak a nyakunkon, de az is kérdéses, hogy az Unió meddig tartja fenn a megvalósításhoz szükséges forrásokat a projekt számára. Amennyiben ezt már nem teszi tovább meg, akkor a „zöld” vita végén végül könnyen lehet, hogy semmilyen vasúti beruházás nem kerül megvalósításra, Budapest utcáin pedig egyre több és több autó fog közlekedni.

Nemrég látogattam Görögországba, és az elvárásaimhoz képest meglepően eltérő benyomások értek.  Görögország tagja az euróövezetnek, és bár a 2010-es évek során többször is külső segítségre szorult, az egy főre jutó GDP még mindig majdnem 20%-kal magasabb a magyar adatoknál. Ennek ellenére a görög partokat, utcákat járva az embernek aligha támadna azaz érzése, hogy hogy az ottani környezet és életminőség lényegesen fejlettebb lenne, mint az otthoni. Továbbá míg Törökországban és Horvátországban azt tapasztaltam, hogy a turistáknak szánt területek rendkívül igényesen vannak kialakítva, még akkor is, ha az ország más részein nem feltétlen ez a szint, addig Görögországban a turistáknak kialakított helyeken sem volt észlelhető az ilyen jellegű igényesség. 

A görög gazdaság története

A történések mozgatórugóinak a megértéséhez lehetetlen lenne eléggé visszamenni, legyen elég annyit mondani, hogy a Görög állam már 2001-es Eurozónához való csatlakozás előtt is súlyos pénzügyi gondokkal küszködött. 1990-ben az államadósság még csak a GDP 73%-át tette ki míg 2001-re ez a szám elérte a GDP 108%-át.  Összehasonlításképpen ugyanezen időszak alatt a nem különösebben könnyű helyzetben lévő magyar állam az adósságát az 1989-es 70,7%-os összegről, amely nagyságrendileg nem különbözik a Görögországi számtól 18%-al mérsékelni tudta. 2001-ben az ország belépett a Gazdasági és Pénzügyi Unióba miközben az ország nem teljesítette a maastrichti kritériumokat. (Ekkor már az ország adóssága a GDP 108%-an állt, ami jól láthatóan nem elégíti ki a 60%-on maximalizált államadósságra vonatkozó kritériumot.)

Az euroövezethez való csatlakozás következtében Görögország külkereskedelmi mérlege kóros deficitbe fordult. Ez a probléma 2008-ban csúcsosodott ki a globális pénzügyi válság következtében. Ebben az időszakban a görög import 60,7 milliárd euróra emelkedett, miközben az export mindössze 17,3 milliárd eurót ért el. Ennek oka az volt, hogy a görög gazdaság fő exportterméke, a turizmus, jelentősen visszaesett a válság következtében. Mivel a valutaövezet minden tagországának a kockázati besorolása azonos volt emiatt jelentős tőkeáramlás történt a déliek felé, köztük Görögország felé is, aki külkereskedelmi mérleghiányát eladósodással finanszírozta.

Ebben az időszakban az ország beruházási rátája csupán 17,4% volt, ami a régió legalacsonyabbja volt. Emellett a beruházások jelentős része az építőipari szektorban történt, amely jelentős buborékok kialakulásához vezetett. Ugyanakkor a méltányosság kedvéért fontos megemlíteni, hogy hasonló folyamatok játszódtak le más kevésbé fejlett országokban is, például Spanyolországban és Írországban az expanzív pénzpolitika hatására hatalmas ingatlanprojektek indultak, ami végül ingatlanbuborékokhoz vezettek, amelyek a 2008-as válság során összeomlottak.

Görögországokban a krach a 2008-as válsággal ütött be, amikor is a piac nem volt hajlandó tovább ugyanazon a kamatszinten finanszírozni a megnövekedett deficitet. 2009-ben a költségvetési hiány kétszámjegyű lett, miközben a hosszú távú állami kamatlábak 2008-ban jól láthatóan olyan magasra emelkedtek, mint sehol máshol az eurózónában. 2010-re az államadósság aránya már elérte a GDP 147%-át, és az államcsőd lehetősége innentől kezdve csak nemzetközi támogatással vált elkerülhetővé. A nemzetközi segítség megérkezett az Európai Unió és az IMF részéről, egy 110 milliárd eurós segélycsomag formájában. Mindazonáltal Görögország továbbra sem tudta újra finanszírozni korábbi hiteleit ugyanazon a kedvező kamatszinten, és ezért egy adósságspirálba került, aminek következtében 2011-re az államadósság az ország GDP-jének 184%-ára emelkedett. Mindezek után 2015-ig még további két mentőcsomag lett folyósítva Görögország számára miközben ezekben az években a görög beruházási ráta mindössze 10-11 százalékos volt GDP arányosan. Ez a helyzet rendkívüli kihívások elé állította a gazdaságot, súlyosan befolyásolva a kilábalás lehetőségeit.

2015-re a munkanélküliségi ráta elérte a 27%-ot, a bérek továbbra is csökkentek, ezzel együtt az államadósság továbbra is a GDP 179%-át tette ki. Ezen körülmények hatására még az IMF is felismerte, hogy a további megszorításoknak nincs értelme, és azt ajánlotta, hogy az Európai Uniónak enyhítenie kellene a terheken, például azáltal, hogy az adósságok egy részét elengedik. Ugyanakkor a gazdagabb európai országok óvatosságból és a déli államokkal (például Spanyolország, Olaszország) fennálló követeléseik miatt nem kívántak olyan precedenst teremteni, amely még lazább pénzpolitikára sarkalná őket.

2015-ben a radikális Sziriza párt került hatalomra, azáltal, hogy egy baloldali programot tett le az asztalra: ígéretet tettek arra, hogy véget vetnek a megszorításoknak, és inkább a neokeynesiánus keresletösztönzést fognak végrehajtani.  

Azonban egy ilyen kis országban, ahol a multiplikátor hatás csak ilyen korlátozott mértékben tud működni az import szivárgás miatt, ez aligha lehet több mint parasztvakítás. Miután Ciprasz belátja, hogy az adósság mérséklésére a trojka nem ad lehetőséget ekkor úgy akar a Trojkára nyomást gyakorolni, hogy népszavazást írt ki a kérdésben, hogy elfogadnának-e egy újabb megszorítást amire természetesen az emberek 61%-a nemet mondott de ebből pürroszi győzelem lett ugyanis a kormány gyakorlatilag az Unió protektorátusa alá került és minden megszorítást végrehajtottak.

2019-ben előrehozott választásokon Új Demokrácia nyeri el a választók bizalmát és Ciprasz veszít, Kiriákosz Micotákisz az új miniszterelnök.  Ezzel visszatérhet a hatalomba az a régi garnitúra, amely 2004–2009 és 2012–2015 között vezette az országot. Ebben az évben már 3%-os költségvetési többlete volt a költségvetésnek.

Görögország kilátásai

Milyen perspektíva van Görögország előtt, aki mára a 2007-es GDP-jenek az ¼-et elvesztette? Bár valóban igaz, hogy az adósságállomány elérte a GDP 200%-át, fontos megjegyezni, hogy az adósság 70%-a nem piaci szereplők felé áll fenn, hanem a trojka felé. Emellett az állománynak rendkívül alacsony a kamatozása. Az adósság teljes futamideje meglehetősen hosszú, elérve az átlagosan 18 évet, és jelenleg csak évi 2%-os kamatköltséggel jár, ami ezáltal hosszú időn keresztül mérsékelt marad. 2022-ben a véget ért az Uniós pénzügyi gyámság Görögországban, aminek hála Görögország újra önálló szuverén gazdaságpolitikát folytathat.

A Görögországban lezajlott események húsbavágóan tanulságosak: egyfelől természetesen támpontként áll minden olyan populista vezető előtt, aki nem a saját valutájában adósodik el és fordítja mindezt jóléti kiadásokra, miközben pedig rávilágít az Euroövezet strukturális problémáira ara, hogy mivel jár, ha egy ország nem tud leértékelni (vagy éppen felértékelődni), mennyire lehetetlen az EKB-nak egy központi kamatlábat meghatároznia és hogyan vezet mindez a divergenciához. Válság jelei már ma jól láthatóak. Olaszország adóssága már most is a GDP 147%-a, amely adóssági szintet csak az EKB kötvényvásárlása tud finanszírozni. De ez nem egyedülálló eset, Spanyolországban az adósság a GDP 118%-án míg Portugáliában 127% -án áll, a Görögökről már nem is beszélve. A jövő vízválasztó próbája lesz, hogy mit tud ezzel a helyzettel kezdeni az Unió.

 2023 augusztusában nem túlzás kijelenteni, hogy a világ szeme Budapestre szegeződött. A 420 ezer látogatót számláló Sziget fesztivál éppen véget ért, amikor a város már az Atlétika Világbajnokságra készülődött. 2023. augusztus 19. és 27. között került megrendezésre Magyarország történelmének legrangosabb sporteseménye, ami nem csak a sportolók számára, hanem minden kilátogatónak, sőt az eseményt otthonról követőknek is maradandó élmény lett. Viszont meglepő eseményektől a magyar VB sem volt mentes. Az élmények feldolgozására mindenkinek szüksége volt egy kis időre, így egy hónappal az eseményt követően egy teljesen átfogó képet láthatunk az augusztusi történtekről. És az ősz közeledtével talán még jobb érzés visszagondolni az izgalmakkal teli meleg nyári estékre, mint bármikor.

Az atlétika világbajnokságot több éves felkészülés előzte meg, ami magába foglalta a Csepel-sziget teljes átalakítását, és egy 35.000 férőhelyes atlétika stadion felépítését. A Duna parti létesítménnyel a tervezők célja volt, hogy az ne csak a világbajnokság ideje alatt legyen kihasználva, hanem azt követően a város javát szolgálja. Az építkezések következtében a magyar atlétika új hazája mellett a főváros egy parkot, és a lakosság számára is nyitott sportolási és kikapcsolódási lehetőségek sokaságát nyerte.

Kép forrása: https://napur.hu/munkak/nemzeti-atletikai-kozpont-epitese/

A Nemzeti Atlétika Központ (NAK) szépsége akkor mutatkozott meg leginkább, amikor augusztus 19-én, a világbajnokság első napján megtelt élettel, majd 9 napon keresztül többször teltházzal biztosította a sportolók számára az egyéni és országos rekordjaik, és esetenként a világrekordok megdöntéséhez szükséges atmoszférát.

Egy ilyen világméretű eseménynél sem feledkezhetünk meg az emberekről, akikről valójában az egész szólt: a szervezők, a sportolók és a nézők számos kellemes, és kevésbe kellemes helyzettel színesítették a világbajnokság napjait. És éppen ezáltal lett ilyen emberi, és ilyen szerethető a magyar atlétika VB.

Haná Burzalová a női 35 km-es gyaloglás versenyének végéhez érkezve a már nagyon várt célvonal mellett a párját, a szintén szlovák gyalogló Dominik Černýt láthatta meg. Ő viszont nem kisebb meglepetéssel készült a párja számával, mint egy eljegyzési gyűrűvel. A sportolónőnek sikerült megőriznie a nyugalmát a táv befejezéséig, majd boldogan mondott igent a nem mindennapi lánykérésre. Abban biztosak lehetünk, hogy az ifjú pár mindig emlékezni fog Budapestre, és reméljük, hogy egy nagyon boldog közös élet elé néznek!

Kép forrása: Slovenský atletický zväz

A világbajnokság boldog pillanatainak nagy számát köszönhetjük Youhuu-nak, a racka juhnak, aki energiájával a VB egyik főszereplője lett. A szaltózó, cigánykerekező és sportolókat ijesztgető kabala mindig a saját feje után ment, amivel néhányak szerint átlépett pár határt, de felszabadultságával pont olyan vidám pillanatokkal ajándékozott meg mindannyiunkat, amire szükségünk volt. Abban, viszont még Youhuu kritizálói is biztosan egyet értenek, hogy a magyar kabalák felhozatalában az atlétika VB racka juha magasan túlszárnyalta elődjeit.

Kép forrása: https://hungarytoday.hu/the-men-behind-world-athletics-championships-mascot-youhuu/

A világbajnokság sikeréhez sokezer ember munkája járult hozzá, de közülük is kiemelendő az a 2500 önkéntes, akik idejüket és energiájukat nem sajnálva dolgoztak a teljes rendezvény alatt. Az ő munkájuk elismeréseként, a szervezőbizottság társelnöke, Fürjes Balázs Nemzetközi Fair-Play díjra jelölte a több, mint 120 országból érkező önkéntesek csoportját Sebastian Coe, a World Athletics elnökének egyetértésében.

Kép forrása: https://m4sport.hu/atletika/cikk/2023/08/28/furjes-balazs-nemzetkozi-fair-play-dijra-jelolte-a-vb-onkenteseit/

Ez mindössze egy a számos gratuláció, köszönet és elismerés közül, amely Budapestet érte a világbajnokság magas színvonalú megszervezéséért és lebonyolításáért. Halász Bence kalapácsvetésben szerzett bronzérmével, és számos magyar atléta kiemelkedő teljesítményével bebizonyítottuk, hogy bár még nem vagyunk az atlétikában legsikeresebb nemzetek között, de sportolóink meg tudják állni a helyüket a legmagasabb szinten is. És ha a mostani VB meghozta pár kisgyerek kedvét az atletizáláshoz vagy általában a sportoláshoz, akkor már megérte az egész.

Arra pedig nem is kell nagyobb bizonyíték, hogy ha képesek vagyunk elengedni az ellentéteket és a közös érdeket tekinteni, akkor képesek lehetünk olyan sikeresnek lenni, mint amilyenek voltunk - mint ország - a 2023-as Szabadtéri Atlétika Világbajnokság megrendezésével.

Ha pedig az egyre hűvösebb őszi napok beköszöntével bárki egy kis nosztalgiázásra vágyna, ahhoz a World Athletics összefoglaló videójánál nincs is jobb mód: