Reaktor

Augusztusban jött ki a Netflix streaming platform legújabb sajátgyártású sorozata, A gyilkos csodaszer (angolul Painkiller) néven, amely az amerikai Sackler családhoz köthető Purdue Pharma gyógyszeripari nagyvállalat sikertermékének, az oxicodon alapú OxyContin fájdalomcsillapító térnyeréséről, illetve pusztításáról szól. A sokaknak ismerős lehet: állami jóváhagyás mellett, agresszív marketingkampány segítségével az OxyContin rövid idő alatt az Egyesült Államok legnépszerűbb vényköteles fájdalomcsillapítójává vált. Az ígértekkel ellentétben azonban nagyon gyorsan függőséghez vezetett, elszabadítva az azóta is tomboló opioid-járványt a tengerentúlon. Ez a számok nyelvére lefordítva az jelenti, hogy 2021-ben nagyságrendileg 107 ezer ember halt meg drog túladagolásban az Egyesült Államokban, amely érték hatszor magasabb az 1999-es adatnál. Továbbá a 107 ezer eset háromnegyedénél találtak opioid származékot az elhunyt szervezetében, derül ki a Centers for Disease Control and Prevention kutatásaiból. Cikkünk célja, hogy a témában rövid háttérismeretet biztosítson az olvasó számára.

Az 1980-as évek második felére jelentős változás állt be az Egyesült Államok egészségügyi gondolkodásában. Egyre nagyobb hangsúly helyeződött a fájdalom kezelésére, elsőként a különböző rákos megbetegedéssel küzdőknél, majd ezt követően más, nem rákhoz kapcsolódó fájdalom esetében. A 2000-res évek elejére megváltoztak az általános elvárások is a betegellátó központok felé a fájdalomcsillapítás terén.

Ebben a környezetben került piacra 1995-ben a Purdue Pharma legújabb fájdalomcsillapítója, az OxyContin, amely a vállalat korábbi termékének az MS Continnak a továbbfejlesztése volt. Ami megegyezett a két termékben, az a tabletta speciális bevonata, amely lehetővé tette, hogy a hatóanyag késleltetve oldódjon fel a szervezetben, ennek köszönhetően hosszabb ideig tudta kifejteni a hatását.

Már maga az engedélyeztetés is hosszas procedúra volt, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) majdnem 1 év után engedélyezte csak a forgalmazását, a mai napig tisztázatlan körülmények között. Második kategóriás besorolást kapott, amely azt jelenti, hogy bár van elfogadott használati módja az orvoslásban, de a potenciális visszaélésre való esélye magas.

A jogi procedúrát követően megkezdődött a gyógyszer forgalmazása, ami köré a multilevel-marketing (MLM) technikáját alkalmazva, több száz fős értékesítő csapatot toboroztak. Ők pontos adatokkal rendelkeztek az egyes orvosok által felírt fájdalomcsillapítók mennyiségéről, hatóanyagáról, valamint az ügyfélkörük nagyságáról, azok demográfiai adatairól. Ezáltal célzottan tudták keresni azokat az orvosokat, akik nagyobb eséllyel írtak fel OxyContint. Emellett plüssöket, kampánydalt, valamint a gyógyszer elégedett fogyasztóival készült videókat is bevettettek. Utóbbiak közül többen bevallottan függők lettek. A Purdue marketing stratégiáját az Egyesült Államok Kábítószer-ellenes Hivatala (DEA) is túl agresszívnak tartotta, amely olyan orvosokat is megcélzott, akiknek nem volt megfelelő képzettsége fájdalomcsillapítás területén. Több esetben előfordult az is, hogy olyan hirdetést alkalmaztak, amelyek jogellenesek voltak. Szakértői vélemények alapján ezek mind hozzájárultak a visszaélések elszaporodásához.

Az eladások évről évre növekedtek, a Purdue bevétele 2001-re átlépte az 1 milliárd dollárt, aminek nagyságrendileg 90%-át adta az OxyContin. Ekkora már több mint 1000 ember felelt kizárólag ennek az egy gyógyszernek a promóciójáért, amely szám huszonötször nagyobb, mint az FDA azon dolgozóinak a száma, akik a gyógyszeripari reklámok ellenőrzéséért felelnek. A térnyeréssel egyidőben pedig rohamosan nőni kezdtek a visszaélések is. Egyre több jelentés érkezett arról, hogy a tablettát összetörve porként fogyasztották, így a hatóanyag nem késleltetve, hanem azonnal kifejtette hatását, ezáltal könnyen túladagoláshoz vezetve.

Ezen folyamatok következtében drasztikusan megugrottak a receptre kapható opioid alapú termékekhez kapcsolódó halálozások, valamint a kórházi ellátásra szoruló emberek száma. Az ügyet a sajtó is felkapta, azonban jelentősebb jogi vagy gazdasági következmények a 2010-es évekig nem születtek. 2019-re végül a vállalat csődöt jelentett, elkerülve a 27 tagállam, valamint a számtalan túladagolásban meghalt személy hozzátartozói által elindított jogi eljárásokat.

Heath Ledger, A Sötét lovag c. film Jokere is (más opioidok mellett) oxicodon túladagolásban halt meg/

Fotó: Warner Bros.

Az OxyContin indította el azt a hatalmas lavinát, amelyre azóta sincs megoldás az Egyesült Államokban. Jelenleg is százas nagyságrendben halnak meg emberek vényre kapható, opioid alapú gyógyszerek túladagolása miatt. Összességében pedig már bőven félmillió felé tehető azon emberek száma, akik ennek a járványnak estek áldozatául.

A történet tökéletesen megmutatja azt, hogy a gyógyszeripar, valamint az ahhoz köthető reklámtevékenységek elképesztő állami alulszabályozottsága, és a gyógyszerlobbi félelmetes ereje, illetve erőforrása – csak a Purdue elköltött 200 millió dollárt marketing célokra 2001-ben – mekkora károkat tud okozni. Mindezt ráadásul teljesen legálisan, hiszen a Sackler család jogilag sosem lett felelősségre vonva, és bár a vállalatukat elvesztették, mind a mai napig milliárdosként élik nyugdíjas életüket.

Ahogy az év utolsó negyedéve beköszönt, az ősz pompás színekben tündököl és felkínálja a lehetőséget, hogy felfedezzük a természet varázslatos oldalát. Az októberi kirándulás remek alkalom arra, hogy kiszellőztessük a gondolatainkat, feltöltődjünk a friss levegőn és közben felelősségteljesen élvezzük a természetet. Íme néhány tipp, hogy hogyan teheted ezt hulladékmentesen:

1. Tervezz előre és csomagolj okosan: Mielőtt útnak indulnál, gondold át, hogy mire van szükséged, és csak azt csomagold be. Hagyd otthon az egyszer használatos műanyag csomagolású ételeket és italokat, és válassz helyettük újrahasznosítható edényeket és italtartókat.

2. Hozz magaddal újrahasznosítható palackot: Ne felejtsd el feltölteni újrahasznosítható kulacsodat vagy palackodat vízzel. Így elkerülheted az egyszer használatos műanyag palackok használatát.

3. Válassz természetes személyes higiéniai termékeket: Ha szükség van higiéniai termékekre, válaszd a természetes alapanyagokból készült verziókat. Kerüld az egyszer használatos műanyag csomagolásokat.

4. Vigyük magunkkal a szemetünket: Mindent, amit magaddal hozol, vigyél el onnan is. Az út során szemetet ne hagyj a természetben, hanem helyezd el a megfelelő szemetesekben vagy vigyél haza.

5. Kerüld az egyszer használatos műanyagokat: Ne használj egyszer használatos műanyag evőeszközöket, poharakat vagy szívószálakat. Válassz újrahasznosítható alternatívákat, például bambusz vagy rozsdamentes acél eszközöket.

6. Élvezd a természet csendjét és szépségét: Az őszi kirándulás során lassíts le, és engedd, hogy a természet csodálatos hangulata körülöleljen. Fotózd meg az őszi színeket és élvezd a csendet.

7. Tanulj a környezetvédelemről: Használd az októberi kirándulást arra is, hogy tanulj a környezetvédelem és fenntarthatóság fontosságáról. A természet közelsége inspiráló lehet a környezettudatosság fejlesztéséhez.

Az októberi kirándulás ideális lehetőség arra, hogy összekapcsolódj a természettel, feltöltődj és közben tiszteletteljesen és felelősségteljesen bánj a környezettel. A hulladékmentes életmód kis változtatásokkal kezdődik, és egy őszi kirándulás remek alkalom arra, hogy ezt gyakoroljuk és megtapasztaljuk. Indulj el a természetbe, hozd magaddal a jó hangulatot és hagyj csak nyomokat a szépséges tájban!

Franciaországban 2004 márciusában elfogadásra került egy törvény, mely szigorúan szabályozza a különböző vallásokhoz köthető ruházatok állami közoktatási intézményekben való viselését. Ezen szabályzáson szigorítottak 2023. augusztus 24-én amikor Gabriel Attal francia oktatásügyi miniszter bejelentett, hogy az új tanévtől tilos az abaja viselése. Az abaja egy hosszú, laza, köntösszerű ruha, amelyet jellemzően az egész muszlim világban hordanak a nők. Teljesen zárt viselet, általában fekete színű szokott lenni, de egyre gyakoribbak a színes változatok is. A döntés heves, és nagyon változatos érzéseket váltott ki a társadalomból.

Kép forrása: RABIH MOGHRABI/AFP

Franciaország nem csak Párizsról és a gasztronómiájáról híres, hanem vallási sokszínűségéről is. Az Observatory for Secularism 2019-es jelentésében Franciaország muszlim közösségének nagyságát 3 milliós és 5 millió közöttire becsülte, ami a társadalom 4-7%-át tette ki. Az iszlám vallás mellett muszlimok, zsidók, katolikusok és ortodoxok is nagy számmal vannak jelen. Részben a vallásukat aktívan gyakorló tömegek tették szükségessé, hogy Franciaországban már a 20. század elejétől kezdve érvényesüljön az állam és egyház elválasztásának elve. Laicitásnak nevezik a francia államnak az egyházakhoz, vallásokhoz való viszonyát, ami az alkotmányban is rögzítve van. Szájbély Katalin A vallási jelképek viseléséről szóló törvény Franciaországban című írásában részletesen bemutatja, hogy milyen folyamat vezetett ahhoz a 2004-ben elfogadott törvényhez, ami megtiltotta a vallási jelképek viseletét az állami fenntartású közoktatási intézményekben. A törvény célja, hogy egy osztályterembe belépve ne lehessen megállapítani a diákok vallási hovatartozását, ezzel is szemléltetve a francia állam önállóságát az egyházaktól. A 2004-es törvény nem csak a muszlim vallásúak által viselt ruhadarabokat, például fejkendőket tiltja ki az iskolákból, hanem a zsidók kipáit és a keresztények keresztjeit és rózsafüzéreit is, így ez a törvény az ellene felhozott vádakkal szemben nem tekinthető muszlimellenesnek. 2010-ben a francia nemzetgyűlés megszavazta az iszlám nők által viselt, teljes arcot eltakaró burka viselésének betiltását a nyilvános helyeken.

A törvényen való mostani szigorítás annak előzményeit tekintve nem tűnik meglepőnek, viszont a francia társadalmat erőteljesen megosztotta. A 2004-es törvényt követően sok esetben az intézményvezetők hatáskörébe került annak eldöntése, hogy egy adott viselet vallási vagy kulturális jelentéssel bír. Az adminisztrációs tisztviselőket tömörítő szakszervezetek támogatták az abaja betiltását, ugyanis ezzel a döntés terhét leemelték az igazgatók válláról, és egy egységesebb szabályozás született a kérdésben. A Muszlim Hit Francia Tanácsa (CFCM) ellenzi a ruhadarab betiltását, ugyanis az szerintük nem egy vallási, hanem egy kulturális jelkép, ami a Közel-Keleten egy gyakori viselet. A döntést a muszlim közösség elleni diszkriminációnak tartják, amit egy publikációban is megfogalmaztak.

A kérdés a francia politikát is megosztotta. A jobb oldal támogatta a döntést, míg a baloldal a szabadságjogok és a nők jogai megsértését és a muszlimok megkülönböztetését látta a szigorításban.

A 24.hu cikkjében közölte, hogy a diákok nevében Loubna Regui, a Franciaország Muszlim Diákjai nevű egyesület elnöke szólalt fel, igen erős megjegyzést küldve a kormány felé:

„Az abaja köztudottan nem vallási ruha. Ez egy kulturális kérdés valójában, bár úgy tűnik, a kormány nem törődik ezekkel az információkkal, inkább csak betiltja [az abaját], ami azért érdekes, mert így Afganisztán és Irán mellett Franciaország még az az ország, ahol jogszabály írja elő, hogy a nők mit viselhetnek, és mit nem.”

A női abajára vonatkozó korlátozást később kibővítették a férfiak által viselt kamízra is.

Franciaországban szeptember 4-én kezdődött meg az oktatás, amikor a 12 millió tanulóból 289-en jelentek meg abajában. Gabriel Attal nyilatkozata szerint 67 diák kivételével mind levették a hosszú öltözéket a tantermekbe lépés előtt, míg az erre nem hajlandók inkább hazamentek. A francia kormány több mint 2000 szakembert képzett ki a szigorítás betartatására, akiket abba az 513 középiskolába küldenek, amelyekről úgy gondolják, hogy érintettek a problémában.

Clermont-Ferrandban nem engedtek be az iskolába egy abaját viselő tizenegy éves lányt miután nem volt hajlandó azt levenni a normál ruháiról. Ezt követően a lány apja az iskolaigazgatót és több munkatársát halálosan megfenyegette, aminek következtében letartóztatták és őrizetbe vették.

Az abaja viselésére vonatkozó szabályozás minden szempontból feszültté tette a francia iskolakezdési hangulatot. Egy olyan döntés született, mely felszínre hozta a 21.századi francia politika komoly kérdéseit: a vallási és kulturális sokszínűséget, a szabadságjogokat, a nők és lányok helyzetét, illetve a jobb és a baloldal közti komoly ellentéteket. A tanév már lassan egy hónapja tart, de az abaja és a kamíz iskolákból való kitiltásával kapcsolatos helyzet továbbra se stabil, így hát a jövőben mindenképp érdemes lesz a francia belügy fejleményeit követni.

A fenntartható építkezés, gyakran "zöld építészet" vagy "zöld kaláka" néven is ismert, a modern építészeti irányzatok egyik kiemelkedő sarkköve. Ez a megközelítés arra törekszik, hogy az épített környezetet olyan módon alakítsa, ami harmóniában van a természettel és minimalizálja a környezeti terhelést. A fenntartható építkezés három kulcsfontosságú tényezője az energiatakarékosság, az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság elveinek megvalósítása.

Az energiatakarékosság terén az építészek olyan tervezési és építési módszereket alkalmaznak, amelyek minimalizálják az épületek energiafelhasználását. Ennek során a hatékony szigetelés, a passzív házak tervezése, a napenergia hasznosítása és az intelligens hűtés-fűtés rendszerek kiemelkedő szerepet játszanak.

Az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság elvei inspirálják az építészeket és építtetőket arra, hogy olyan anyagokat és technológiákat válasszanak, amelyek minimalizálják a hulladékot és maximalizálják az anyagok újrafelhasználhatóságát. Például, a régi épületek bontásakor a felhasználható anyagokat visszagyűjtik és újrahasznosítják, így csökkentve a lerakatok terhelését.

Az újrahasznosítható anyagok sokfélesége lehetővé teszi, hogy kreatívan és fenntarthatóan építsünk. Néhány példa:

1. Újrahasznosított fa: Régi épületekből származó faanyagokat lehet újrahasznosítani a családi házak építéséhez, például gerendák, parketták vagy akár bútorok újrahasznosításával.

2. Szigetelőanyagok: Természetes szigetelőanyagok, mint például cellulóz, kender, pamut vagy gyapjú, hatékonyan szigetelhetik a házakat, csökkentve a fűtési és hűtési költségeket.

3. Újrahasznosított üveg: Az újrahasznosított üveg használata ablakokban és ajtókban lehetővé teszi a természetes fény beáramlását, miközben csökkenti az új üveg előállításával járó környezeti terhelést.

4. Napenergia rendszerek:A napenergia hasznosításához szükséges paneleket és rendszereket is lehet újrahasznosított anyagokból gyártani, csökkentve az új anyagokra való igényt.

5. Szürkevíz-hasznosítás: A szürkevíz (pl. zuhanyvíz) újrahasznosítása a növényöntözésre vagy WC-csöpögésre alkalmazva csökkenti a vízpazarlást és fenntarthatóbbá teszi a vízhasználatot.

6. Szerves hulladék komposztálása: A konyhai és kertészeti hulladékot komposztálhatjuk, és a keletkező humuszt használhatjuk a talaj tápanyagellátására.

7. Újrahasznosított acél és beton: Az építéshez szükséges acél és beton anyagok részben újrahasznosított anyagokból is előállíthatók, csökkentve a termelési költségeket és a környezeti hatásokat.

8. Biológiai anyagok: Például bambusz, kender vagy gyapjú használata a bútorok és berendezések készítésénél is fenntartható megoldást jelenthet.

Ezek csak néhány példa azokra az újrahasznosítható anyagokra, amelyeket a fenntartható építkezés során fel lehet használni. Az ilyen anyagok használata hozzájárul a hulladékcsökkentéshez, az erőforrások megőrzéséhez és a környezetvédelemhez, elősegítve a fenntartható fejlődést és a körforgásos gazdaságot.

Az épületek tervezése során az okos elrendezés és a természetes megvilágítás kiemelt szerepet kap, minimalizálva a mesterséges világításra és hűtésre való szükségletet. Ezenkívül, a zöld tetelek és vert kertek használata nemcsak esztétikus, de hűtő hatással is rendelkeznek az épületek környezetbarát módon való hűtésében.

A fenntartható építkezés tehát egy olyan zöld forradalmat hoz az építészeti és építőipari szektorba, amely nemcsak a környezetvédelem szempontjából fontos, de hosszú távon is költséghatékony és élettérünk minőségét javító megoldásokat kínál. A zöld kaláka nem csupán egy divatos kifejezés, hanem egy elköteleződés a jövő generációi iránt, hogy tiszteletben tartsuk a Föld erőforrásait és megőrizzük azt a jövő számára.

Kép forrása: discovermagazine.com

A világ az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésének és az éghajlatváltozás elleni küzdelmének egyik kulcsa a megújuló energiaforrásokkal működő villamosítás, ami a közlekedési eszközök és az épületek, vagy komplett városok villamosítását jelenti.

Ha megújuló energiáról van szó, akkor mindenki a nap-, szél- és vízenergiára gondol első körben, de ennél sokkal több lehetőség áll rendelkezésre. A megújuló energiaforrások (a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, az óceánból nyert energia, a geotermikus energia, a biomassza és a bioüzemanyagok) a fosszilis tüzelőanyagok (például az olaj és a gáz) alternatíváit jelentik.

De mi a helyzet az akkumulátorokkal?

A megújuló energia tárolásának fő módját az akkumulátorok jelentik, de ennek a technológiának a fejlesztése elmarad a szél- és napenergiáétól, pedig sem a napenergia, sem a szélenergia nem számít megbízható energiaforrásnak. Azonban amikor nem fúj a szél, nem süt a nap, vagy éjszaka van, az akkumulátorok akkor is képesek extra villamos energiát gyűjteni és tárolni, ezzel biztosítva a további munkavégzést és az energia gazdaságosabb felhasználását.

Jelenleg a legelterjedtebbek az ólomsavas és a lítium-ionos mélyciklusú akkumulátorok. Ez a két legfontosabb megoldás a megújuló energia tárolására. A lítium-ion (Lion) akkumulátoroknak a hagyományos akkumulátorokhoz képest sokkal jobb a teljesítményük, a hatékonyságuk és a biztonságuk, jelenleg pedig a mobiltelefonoktól kezdve a számítógépeken át az elektromos autókig mindenben használják. Ezen túlmenően az akkumulátorokban tárolt energia felhasználható a nagyobb közüzemi, de a kisebb, otthoni áramellátás és a hálózat stabilizálása esetében is.

Kép forrása: istockphoto.com

Mivel az elektromos járművek száma is folyamatosan nő, így az azokat működtető akkumulátorok nemcsak a fosszilis tüzelőanyagokat iktatják ki a közúti járművekből, hanem növelik a hálózati rendszerekben az időszakos megújuló energia mennyiségét is.

A lítium-ion akkumulátorok jellemzően a plug-in hibridekben és a teljesen elektromos autókban vannak jelen. A tisztán elektromos járművek, a plug-in hibrid elektromos járművek (PHEV) és a hibrid elektromos járművek energiatárolási technológiákat, leggyakrabban akkumulátorokat (HEV) igényelnek.

Az akkumulátorok mellet szól az is, hogy az áruk folyamatosan csökken. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) adatai szerint például Németországban 2014 vége óta több mint 60 százalékkal csökkent az áruk.

Az egyszer használatos vagy újratölthető elemek újrahasznosíthatók, ha van erre alkalmas újrahasznosító létesítmény. Az ólomsavas akkumulátorok egyébként tulajdonságaikból fakadóan fenntarthatónak minősülnek és csaknem 90 százalékukat újra felhasználják. A használt autóakkumulátorokat például egy hivatalos újrahasznosítóhoz szállítják, ahol az összes alkatrészét felhasználva újrahasznosítják, majd eladják az akkumulátorgyártóknak.  

A The Wall Street Journal már korábban felsorolt több olyan kereskedelmi létesítményt is, amelyek már használják az akkumulátoros technológiát, vagy amelyek hamarosan üzembe helyeznek ilyeneket. Vannak olyanok, amelyek kis méretűek és otthonokba vagy kisebb épületekbe telepítettek, míg a nagyobbak irodákat, gyárakat, bevásárlóközpontokat és városrészeket támogatnak.

Ha az akkumulátorok olcsó tömeggyártása megvalósulna, az forradalmasítaná az elektromobilizációt. A jelenleginél háromszor nagyobb kapacitás, harmadannyi töltési idő és feleekkora előállítási költség lehetővé tenné, hogy az elektromos járművek minden szempontból felvegyék a versenyt a belsőégésű motorral felszerelt járművekkel és akkor már a hétköznapi ember olcsó közlekedési eszköze is lehetne az elektromos autó.

Mi a helyzet a magyarországi akkumulátorgyár-építéssel?

Az akkumulátoripari üzemekben elengedhetetlen a vegyi folyamatok alkalmazása, amik magukban hordozzák a szennyezés lehetőségét. Tény, hogy az iparágban használt anyagok káros hatással lehetnek a környezetre, emiatt a helyi lakosság jogos igénye, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az üzemek milyen szabályok mentén működnek, és milyen előírásokat követnek a fenntarthatóság érdekében.

A helyi lakosok érthető követelése, hogy biztosak lehessenek abban, hogy az üzemek szabályosan működnek. A környezetvédelmi előírások szigorú betartása és a legjobb gyakorlatok alkalmazása az alapanyagok előállításától egészen a feldolgozásig, valamint az újrahasznosításig kiemelten fontos. Az üzemeknek a helyi és a nemzetközi előírásoknak megfelelően kell működniük, hogy biztosítsák az emberek és a környezet védelmét. A Magyar Akkumulátor Szövetség tagjainak is az az érdeke, hogy az iparág környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható módon fejlődjön Magyarországon. 

Az iparágban érdekelt 35-40 külföldi befektető már beruházott Magyarországon, a befektetések összege pedig mára eléri a 13-14 milliárd eurót. Az eddig megtett beruházások már 14-15 ezer új munkahelyet teremtettek, míg a debreceni új üzem ehhez 9 ezer új munkahelyet ad majd hozzá.

Amikor az akkumulátoriparról beszélünk, nem csak a debreceni gyárra kell összpontosítanunk. Ez egy teljes iparági értékláncot foglal magában, a kitermeléstől a cellagyártáson keresztül a termékek gyártásáig.

Az elektromobilitás és a hálózati energiatárolás a legnagyobb felvevőpiacok, és az ehhez kapcsolódó informatikai megoldások szintén fontosak, ahogy az újrahasznosítás is kulcsfontosságú az egész ipar számára.

Nem csak az akkucella gyártásnál, hanem más pontokon is vannak üzleti lehetőségek, például a szoftverfejlesztés, vezérlés, ellenőrzés, ezeken a területen erősek a magyar kis- és középvállalkozások.

Ezek igen magas hozzáadott értéket képviselnek és egyre inkább bekapcsolódnak az akkumulátoripar értékláncába is. Persze még a folyamat elején járunk, érdemes felidézni, hogy amikor az első nagy autógyárak megjelentek Magyarországon, akkor még csakugyan a futószalagmunkát hozták ide, most viszont már ott tartunk, hogy nálunk is fejlesztenek a prémium gyártók.

Az akkumulátorgyártás területén viszont már most látjuk annak az első jeleit, hogy a cégek oktatási-kutatási megállapodásokat kötnek magyar egyetemekkel. Már csak ezért is erősen vitathatónak tartom azt az érvelést, hogy tartósan alacsony hozzáadott értéket hozna ide ez az iparág. Ennek a területnek pedig Európában akkora perspektívája van, mint az elektromobilitás. 

Hallgassátok meg kapcsolódó poodcastjeinket is: 

AZ EURÓPAI UNIÓ ZÖLD VÁLLALÁSAIRÓL - CÉLKITŰZÉSEK A RACIONALITÁS HATÁRÁN BELÜLA tiszta energiával kapcsolatos technológiák közül az akkumulátorok számítanak a fenntartható energia jövőjének egyik legfontosabb energiaforrásának.

ZÖLDRE FESTÉS ÉS ZÖLD SZÉGYENÍTÉS - MI A VALÓDI MENTŐÖV A BOLYGÓNK SZÁMÁRA?

RESPRAY - A VILÁG ELSŐ ÚJRATÖLTHETŐ FÚJÓS DEZODORA

A fenntarthatóság és környezetvédelem egyre hangsúlyosabbá válnak a globális agendában, ahogy egyre többen ébrednek rá, hogy felelősséget kell vállalnunk a Föld erőforrásaiért és jövőjéért. Az újrahasznosítható anyagok – azok a kulcsfontosságú elemek, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy lépést tartsunk a fenntartható jövő felé.

Az újrahasznosítás olyan folyamat, amely során a már használt anyagokat újra feldolgozzák és új termékek létrehozásához használják fel. Ez lehetőséget kínál arra, hogy az anyagok élettartamát meghosszabbítsuk, minimalizáljuk a hulladékot és csökkentsük a termelési folyamatok negatív hatásait.

Az újrahasznosítható anyagok rendkívül változatosak, és szinte minden iparágban megtalálhatók. Például a műanyagok területén a PET palackok, polietilén és polipropilén hulladék is újrahasznosítható. Az üveg, papír és fémek is széles körben használt újrahasznosítható anyagok.

Az újrahasznosítás nem csak a környezetvédelemre, hanem a gazdaságra is pozitív hatással van. Az újrahasznosítás lehetővé teszi a nyersanyagok és energia megtakarítását, valamint a termelési költségek csökkentését. Emellett csökkenti a lerakásra szánt hulladék mennyiségét, ami hozzájárul a szemétlerakók terhelésének csökkentéséhez.

Az újrahasznosításnak számos kihívással kell szembenéznie, mint például a hulladék szelektálásának nehézségei, a tiszta és minőségi újrahasznosító anyagok előállítása, valamint a tudatosság hiánya a fogyasztók körében. Az oktatás, tudatosság-növelés és az újrahasznosítás infrastruktúrájának fejlesztése mind hozzájárulhat a hatékonyabb újrahasznosításhoz.

Az újrahasznosítható anyagok kulcsfontosságúak a fenntarthatóság jövőjének alakításában. Az újrahasznosítás elősegíti az erőforrások hatékony felhasználását, csökkenti a környezeti terhelést és hozzájárul a globális kihívások kezeléséhez, mint például a műanyagszennyezés és a klímaváltozás.

Az újrahasznosítható anyagok szerepe kiemelkedő, de fontos hangsúlyozni, hogy minden egyes ember felelősséggel tartozik a fenntarthatóság iránt. A hulladék szelektálása, az újrahasznosítás támogatása és a fenntartható termékek választása mind olyan lépések, amelyek hozzájárulnak a fenntartható jövő kialakításához.

Az újrahasznosítható anyagok nem csupán egy divatos trend, hanem egy elkötelezett megoldás a globális kihívásokra. A tudatosság, az innováció és a kooperáció révén az újrahasznosítás területe tovább bővülhet, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövő generációi számára élhetőbb és egészségesebb bolygót hagyjunk magunk után. Az újrahasznosítható anyagok azon alapvető eszközök közé tartoznak, amelyek segítségével formálhatjuk a fenntarthatóbb és harmonikusabb jövőt mindannyiunk számára.

Az 1994 óta folyamatosan fel-fellángoló konfliktus a Kaukázusban 2023. szeptemberében újra feléledt, ami eddig már több, mint 200 ember halálát követelte. A cikkben a hosszú szembenállás bemutatásán kívül a háttérben meghúzódó geopolitikai érdekekre is kitérünk.

Hegyi-Karabah és a Kaukázus elhelyezése a térképen:

A Kaukázus etnikailag, nyelvileg, vallásilag diverz terület, elég csak arra gondolni, hogy régióhoz három ország Örményország, Azerbajdzsán és Georgia tartozik, amely mind-mind különböző érdekekkel rendelkezik és önálló politikát folytat. A térség 1991-ig a Szovjetunió tagköztársaságaihoz tartozott, és mai napig Oroszországgal határos, azonban a Kaukázus hegyvidéki lakosai nem a szláv népekhez, hanem inkább a türk és a perzsa kultúrához állnak közelebb.

A déli határvidéken a NATO-tag Törökországgal, és Iránnal is szomszédos. Tehát három regionális, Oroszország esetében nagyhatalmi ambícióval rendelkező állam szomszédjaként, a Kaukázus vidéke, elkerülhetetlenül, geopolitikailag fontos területté vált. Ennek a játszmának a figyelembevételével kell megvizsgálnunk a a cikk tárgyát a Hegyi-Karabah konfliktusát is.

Geopolitikai szálak a Hegyi-Karabahban:

1994-ben Azerbajdzsán 20%-a (Hegyi-Karabah Autonóm Körzet+7 db azeri megye) örmény megszállás alá került, előtte a terület Azerbajdzsánhoz tartozott, melyet még Sztálin csatolt az országhoz, a magas számú örmény lakosság ellenére. A konfliktus eredményeképp létrejövő kvázi-államot Hegyi-Karabahot még maga Örményország sem ismeri el független államként.

2016-ban Azerbajdzsán megpróbálta visszaszerezni a területeket egy frontális támadás megindításával, azonban nem sikerült jelentős területeket visszafoglalni. 2020-ban elérkezett egy újabb azeri támadás ideje, köszönhetően az erőviszony változásoknak: olajmilliárdos Azerbajdzsán megtehette, hogy felfegyverkezzen a konfliktusra és teljes erőfölényt szerzett meg Örményországgal szemben. történt. Törökország támogatásával, a támadás egy 44 napos háborút eredményezett, melynek orosz közbenjárású béke vetett véget, amely eredményeképp orosz békefenntartók érkeztek a térségbe.

Hegyi-Karabah és a Lachin-folyosó térképe. Kép forrása: https://new.thecradle.co/articles/russias-reluctance-to-secure-an-indecisive-armenia-will-weaken-both

A 2020-as háború eredményének megértéséhez meg kell vizsgálnunk a cikk elején felvázolt geopolitikai helyzetet: a Hegyi-Karabah konfliktusban Azerbajdzsán mellett Törökország állt, amit felszínesen ráfoghatunk a közös iszlám kultúrára, azonban ki kell emelni, hogy míg Azerbajdzsán az iszlám síita ágához, addig Törökország főként a szunnita vallást követi. Inkább az etnikai és nyelvi kötelékeket hozhatjuk fel közös pontként. 

A török-azeri kapcsolatban a legfontosabb fordulópont az 1994-es konfliktus kirobbanása után következett be, hiszen Törökország döntési kényszerbe került az örmény-török és az azeri-török kapcsolatok ápolásában. Ennek köszönhetően Törökország megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Örményországgal. Törökország támogatása, több, mint 6500 drónnal nagy mértékben hozzájárult a bár, békével záruló, de egyértelmű azeri győzelemhez.

A térség másik nagy játékosa, Oroszország, Örményország oldalán áll a konfliktusban, bár Azerbajdzsánnal sem szüntette meg a kapcsolatát, azonban ki kell emelni Örményországgal kimondottan szoros kapcsolatban állt, ezt bizonyítja, hogy Örményország a Független Államok Közösségének és az Eurázsiai Gazdasági Uniónak is tagja. Szinte a teljes energiaellátását Oroszország fedezi és katonai együttműködések terén is közeli kapcsolatról beszélhettünk. Azonban 2020-tól kezdve a kapcsolat romlásnak indult, Örményország úgy érezte, Oroszország cserben hagyta őt a 2020-as azeri támadás után, mely eredményeképp Hegyi-Karabah egy része visszakerült Azerbajdzsánhoz.

Irán, mint a déli szomszéd esetében is jelentkeznek érdekek a térségben, többek között a stratégiai fontosságú Ganja-rés miatt is. Oroszországhoz hasonló politikát folytatva a térségben, Örményországot támogatja. Ez kimondottan érdekes annak fejében, hogy Azerbajdzsánnal ugyanúgy az iszlám síita ágához tartoznak, azonban több konfliktus is van az ország között: határkonfliktusok, vagy az azeri-izraeli kapcsolat. Irán esetében érdekekről beszélünk- Azerbajdzsán középhatalmi törekvései a regionális hatalmi ambíciókkal rendelkező Iránnal ellentétesek, hiszen Irán nem szeretne egy erős államot a szomszédban.

Meg kell említeni egy negyedik, feltörekvő játékost is a térségben, mégpedig Izraelt. Izrael Törökországgal együtt Azerbajdzsánt támogatta a 44 napos háború során, leginkább haditechnikai eszközökkel, továbbá megnyitotta az első izraeli nagykövetséget is Bakuban.

A stratégiai jelentőségű Ganja-rés:

A Ganja-rés egy Azerbajdzsán és Georgia között húzódó 60 km-es szakasz, mely lehetővé teszi a kőolaj és a földgáz Európába történő áramlását Oroszország és Irán megkerülésével. A Ganja-rés ahhoz a hegyi-karabahi területhez tartozik, mely már 1994 óta folyamatos összetűzéseknek ad helyet. Három kulcsfontosságú vezeték folyik át a Ganja-résen: Baku-Tbilisi-Ceyhan vezeték, Baku-Supsa vezeték és a Déli gázfolyosó.

A Ganja-rés, és az Azerbajdzsánon átfutó gázvezetékek. Kép forrása: https://www.reuters.com/graphics/ARMENIA-AZERBAIJAN/jbyprxxqbpe/

Azeri támadás 2023-ban:

A konfliktus 2023-ban újra fellángolt, mégpedig 2023. szeptember 19-én, mikor Azerbajdzsán terrorellenes műveletként definiált katonai akcióba kezdett Hegyi-Karabah területén, amit a területre vezényelt orosz békefenntartók képtelenek voltak megakadályozni. Azerbajdzsán a támadását egy hat ember halálával végződő feltehetőleg örmény robbantással indokolta. A helyzet már december óta feszült volt, hiszen Azerbajdzsán lezárta a Lachin-folyósót, amely biztosította a hegyi-karabahi örmények ellátását Örményországból.

Azerbajdzsán időzítése kiváló volt, hiszen az orosz-ukrán háború miatt Moszkva erői le vannak kötve, kizárható, hogy bármilyen jelentős reakció legyen az orosz fél részéről. Az Európai Unió függősége is nőtt a háború miatt Bakutól, több ország válasza az orosz földgáz felváltására Azerbajdzsán volt. 

Lachin-folyosó az örmény-hegyi-karabahi határon. Kép forrása: https://oc-media.org/opinions/opinion-azerbaijan-cannot-be-allowed-to-normalise-its-lachin-checkpoint/

Az azeri művelet 24 óra leforgása alatt sikerrel járt, és az örmény szeparatista erők letették fegyvereiket. Az azeri elnök, Ilham Aliyev ígéretet tett arra, hogy a területen élő örmények (kb. 120.000 fő), szabadon használhatják nyelvüket és vallásukat is gyakorolhatják, azonban az örmény lakosság megkezdte a menekülést az elfoglalt- vagy visszafoglalt területekről.

Milyen szerepet játszott a 2023-as támadásban Oroszország és Törökország?

Oroszország békefenntartói nem tudtak segíteni az örményeknek a helyzet kezelésében, és a Kreml a támadás megtörténte után sem kritizálta Bakut. Oroszország tudomásul vette a helyzet változását a Hegyi-Karabahban és nem fog ellenlépéseket tenni, gyakorlatilag hátat fordított a térségnek az örmények szemében.

Törökország a 2020-as összetűzéssel ellentétben 2023-ban nem játszott szerepet az azeri támadásban, de támogatta az ország törekvéseit.

Örményországnak a területvesztésen túl, meg kell küzdenie az országába áramló, eddig a Hegyi-Karabahban élő örmény menekültekkel is, akiknek humanitárius segítségnyújtást kell biztosítaniuk. A lakosok az azeri ígéretek ellenére úgy hiszik, az együttélés lehetetlen hosszútávon.

Érdemes megvizsgálni az Európai Unió és az Egyesült Államok hozzáállását is a konfliktushoz: a nyugat szemet hunyt az egész térség felett, amikor Azerbajdzsán lezárta a Lachin-folyósót, és elzárt több, mint százezer örmény hozzájutását örmény termékekhez, támogatásokhoz. Az Európai Unió elnézése magyarázható Azerbajdzsán Európába történő energia ellátásában nyújtott szerepével is.

Láthatjuk tehát, hogy a konfliktust nem lehet kizárólag Örményország és Azerbajdzsán szempontjából elemezni, meg kell vizsgálnunk a geopolitikai mozgatórugókat, a regionális hatalmak, Irán és Törökország szerepét és érdekeit, hogy jobban megérthessük az okát, hogy miért is tart ez a konfliktus egészen 1994 óta a Kaukázusban.

Megtartotta a politikai évadnyitó beszédét a Demokratikus Koalíció pártelnöke, amely több érdekes elemet tartalmazott. A DK az elmúlt közel másfél év nyertese az ellenzéki térfélen, hiszen töretlenül kiemelkedik a többiekhez képest. A Demokratikus Koalíció jelenleg az ellenzék egyedüli közepes nagyságú pártja, a Momentum és a Mi Hazánk az egyedüli két párt, amelynek jelenleg nem kellene egy választáson aggódnia a bejutási küszöb miatt. A Gyurcsány-párt létrehozta az árnyékkormányt, illetve több ellenzéki politikust is át tudott igazolni. Ám ez egyelőre csak annyira elég, hogy az ellenzék legerősebb pártjának tudhassák be magukat, még igencsak messze állnak attól, hogy a kormánypártok tényleges alternatíváját jelentsék.

Az elmúlt hónapok során mintha a Demokratikus Koalíció kommunikációjának a szerves részét, sőt, egyik főbb üzenetét képezné a szociáldemokrácia szükségességének hangsúlyozása, annak előmozdításának a szándéka. Természetesen voltak kormánykritikus kiszólások a beszédben (a hazafias dalok éneklésével nem lehet a boltban fizetni; akik visszahozták a vármegyéket és az ispánokat azok nem konzervatívok, hanem bugrisok; a kormány "szellemekkel harcol", stb.), azonban olyan panelekről is be lehet számolni, amelyek akár vízióvá is össze tudnak állni.

A DK magát Magyarország legeurópaibb pártjaként aposztrofálja, a párt elnöke mégis élt némi visszafogott kritikával a Nyugattal szemben - ez nem jellemző rá, ez viszonylag új elem. Szerinte ahogy Magyarországon, úgy Nyugaton is sok bizonytalanság és rossz közérzet közepette élnek az emberek. Ennek a gondolatnak a taglalásához in medias res a második világháborút követő hosszú, konjunkturális időszak jóléti államának a modelljéhez tér vissza, ahol az állam mindenkinek hosszútávú perspektívát, kiszámíthatóságot és méltányos életet tudott biztosítani. 

Ennek a békeidőnek azonban az olajválság vetett véget, a szociáldemokraták által kiküzdött (illetve a szélsőséges politikai erőktől való félelem miatt létrehozott) jóléti állam tarthatatlannak bizonyult, ennek következtében köszöntött be a neoliberalizmus gazdasági paradigmája. A neoliberalizmus a szabadságra helyezte a hangsúlyt, nem az újraelosztásra; a közszolgáltatásokat gyakran privatizálták; az adókulcsokat csökkentették. A közteherviselés helyett mindenki szabadon gazdagodhatott - és elszegényedhetett. Az alapkoncepció az volt, hogyha a gazdagok gazdagodnak, akkor majd abból a profitból a jólét majd transzferek nélkül is lecsurog a társadalomhoz (Trickle-down economics), mivel a felső rétegek a többletet innovációkba fektetik, amelyek növelik a jólétet és serkentik a gazdaságot.

A 2008-as válság után Magyarországon az Orbán-kormányok ezt a gazdasági paradigmát kezdték ki az unortodox gazdaságpolitikával, mondván, hogy "a nyugati modell kifulladt, az új korkérdésekre új válaszok kellenek". A neoliberalizmus bírálata áthatotta a kormányzat politikáját, amelyet összekapcsoltak a baloldali kormányok kritikájával is.  Amikor Gyurcsány Ferenc kormányra került, akkor az Anthony Blair által fémjelzett új, harmadikutas szociáldemokráciát próbálta meg átültetni a magyar viszonyok közé, amely alapvetően jobbra tolta el a szocialisták gazdaságpolitikáját, ezáltal magára hagyva a leszakadókat.

Ezt a térvesztést a magyar baloldal azóta se tudta kiheverni, az MSZP Gyurcsány nélkül többször próbálkozott már - ahogyan most is - a baloldali fordulat végrehajtásával, azonban ennek alig mérhető sikere van a közvélemény-kutatások tükrében. Most úgy tűnik Gyurcsány Ferenc akarja visszahódítani a baloldali gazdaságpolitikát a baloldal számára. A pártelnök nagyon sok tekintetben fogalmaz meg olyan kritikákat, amelyeket 2010 előtt és után a jobboldal intézett pont a neoliberális establishment ellen.

Az új Alaptörvénynek a szerves részét képezi az a szemlélet, amely az egyén szabadsága mellett ugyanolyan fontosnak tartja a közösség iránti felelősséget és kötelezettségeket. Az egyénnek nem csak joga van élnie a szabadságával, hanem amit tesz, azzal hozzá kell járulnia a közjóhoz, a közösség érdekét a sajátja elé kell helyeznie. Gyurcsány Ferenc hasonlóan látja a kor kilátástalansága mögött meghúzódó okokat, ugyanis szerinte a gazdagok esetében a nagy fokú szabadossággal nincs kéz a kézben a felelősség, addig a szegények az újraelosztó mechanizmusok hiányában nem tudnak élni a szabadsággal.

Gyurcsány Ferenc úgy tűnik markánsabban akarja képviselni a baloldali értékeket, a szociáldemokráciát. Szorgalmazza a többségi akarat érvényesülését, az állami újraelosztás és transzferek fokozását, a gazdagok nagyobb mértékű hozzájárulását a társadalmi jólét növeléséhez. A DK elnöke olybá tűnik, hogy hasonlóképpen próbálja meg kikezdeni az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, illetve a rendszert, ahogyan azt a Fidesz tette ellenzékből a kétezres évek közepén-végén.

Kérdéses, hogy mindezt Gyurcsány Ferenc hitelesen tudja-e megtenni? Ugyanis miniszterelnöksége alatt rengeteg neoliberális reformot próbált meg végrehajtani, amelyek túl gyorsan akartak túl nagyokat változtatni. A blairi szociáldemokrácia máshol ugyan sikeres volt (egy darabig) máshol, azonban ez egy olyan hitelességi-deficitet okozott a baloldal számára, amelyet még nem tudott kezelni. Török Gábor politológus szerint ameddig Gyurcsány Ferencet és a 2002-2010-es korszakot nem tudja a baloldal rehabilitálni, addig a kormányváltásnak nincs esélye. Ez egy megfontolandó, érdekes gondolat. Kérdéses, hogy lehet-e egyáltalán. Azonban a jelenlegi folyamatok ismeretében nem úgy tűnik, hogy erre a rehabilitációra lenne bárminemű akarat (és esély?), sokkal inkább a szőnyeg alá lett söpörve. 

Változó Világ

Az utóbbi időben egyre több helyről hallani arról, hogy az Egyesült Államok dominanciája egyre kevésbé egyértelműbb a nemzetközi térben és a Szovjetunió felbomlását követően kialakult egypólusú világrend felbomlóban van. Na de mit mondanak a számok? Erre keressük ebben a cikkben a választ.

Export-Import

1990-ben Kína exportja a világ teljes exportjának a 3,26%-át tette ki, míg 2020-ban már több, mint 14%-át. Import tekintetében 1990-ben a világ importjának 2,55%-át tette ki Kína importja, míg 2020-ban picit kevesebb, mint 14%-át. Így Kína 30 év alatt a világ huszadik legnagyobb exportőr országából a legnagyobb exportőr országává és 9. legnagyobb importőr országából a 2. legnagyobb importőr országává vált.

Forrás: Visual Capitalitst

Forrás: Visual Capitalist

Elsődleges Kereskedelmi Partnerek

A következő ábrák remekül szemléltetik, milyen változáson ment keresztül Kína az elmúlt közel 30 évben. Kína 1990-ben 5 országnak volt az elsődleges kereskedelmi partnere. Ez a szám 2016-ra 124-re változott. 26 év alatt közel meg 25-szörőződött. Kína 2016-ban több, mint kétszerannyi országnak volt elsődleges kereskedelmi partnere, mint az Egyesült Államok

Forrás: Visual Capitalist

Forrás: Visual Capitalist

Ritkaföldfémek

A ritkaföldfémek olyan technológiai eszközök meghatározó alapanyagai, mint a mobiltelefonok, számítógépek, laptopok, televíziók, hibrid autók, szél erőművek vagy a napelemek. 1990-ben a kínai kitermelés a globális ritkaföldfém termelés 37,7%-át tette ki, míg az Egyesült Államok kitermelése a 32,7%-át. 2020-ra ez az arány 62,9%-ra nőtt Kína esetében, míg az Egyesült Államok részéről 12,4%-ra csökkent. 2020-ban a világ ritkafölfém tartalékának 36,7%-a található Kína területén, míg 1,2%-a az Egyesült Államokén. 2015 és 2018 között az Egyesült Államok ritkaföldfém importjának 80%-a Kínából származott. Mindezek rávilágítanak arra, hogy Kína dominálja a ritkaföldfémek piacát.

Külföldi Közvetlentőke-befektetések (FDI)

Az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés részeként Kína egy infrastruktúra fejlesztési politikát hirdetett meg, mellyel a kereskedelmi útvonalak infrastruktúrájának fejlesztését, az energiainfrastruktúra határokon átívelő összekapcsolását tűzte ki célul. A kínai állam és a kínai állami bankok együttesen a kezdeményezés finanszírozására több, mint 43000 milliárd forintnyi összeget különítettek el.

Kína külföldi közvetlentőke-befektetése 2012-ben 649 milliárd dollár volt, ami a globális külföldi közvetlentőke-befektetés 5%-át adta, az USA-é 3383 milliárd dollár volt, ami a globális külföldi közvetlentőke-befektetés több, mint 26%-át tette ki.

2020-ra a kínai külföldi közvetlentőke-befektetés 137%-kal 1537 milliárd dollárra nőtt, míg az Amerikai Egyesült Államok külföldi közvetlentőke-befektetése több, mint 31%-kal csökkent 2032 milliárd dollárra. Így 2020-ban Kína külföldi közvetlentőke-befektetése a globális külföldi közvetlentőke-befektetés 23,41%-át adta, míg az Egyesült Államoké a 35,33%-át tette ki.

Az utóbbi években Kína jelentősen növelte külföldi közvetlentőke-befektetésének mértékét és kezdi megközelíteni az Egyesült Államok részesedését a globális aggregátumból.

Párhuzamos Rendszerek

Kína a globális pénzügyi rendszer intézményeinek megfelelőjeként elkezdte kiépíteni a saját intézményeit. Például a New Development Bank-ot, a BRICS Contingent Reserve Arrangement-et és a Chiang Mai Initiative-t a Világbank és az IMF alternatívájaként vagy a VISA és Mastercard alternítívájaként a Unionpayt, esetleg a hitelminősítők terén Standard & Poor’s alternatívájaként a Universal Credit Rating Group-ot.

Az alábbi ábra jól szemlélteti a szakirodalom által csak árnyék intézményrendszernek hívott struktúrát. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy ezek az intézmények globálisan még messze nem annyira elterjedtek, mint a meglévő nemzetközi intézményrendszerek.

Forrás: Mercator Institute for China Studies

Új Világrend

A cikk során számos területen bemutatásra került Kína növekvő globális jelenléte és tény, hogy több területen például a globális export tekintetáben megelőzte már az Amerikai Egyesült Államokat, valamint léteznek előrejelzések, amik szerint 2050-re Kína GDP-je megelőzi majd az összes több országét.

Ugyanakkor érdemes látni, hogy amikor a mostani USA dominálta világrendről beszélünk Kínának nem csak az Egyesült Államokat szükséges megelőzni ahhoz, hogy vezető világhatalmi szereplővé váljon, hanem az angolszász kulturális háttérrel rendelkező országok közel együttesét.

Ennek ellenére Kína jelentős, dinamikusan fejlődő ország, aki a fennálló hatalmi berendezkedés kihívójaként lép elő a nemzetközi porondon. Így szerepét nem érdemes alábecsülni, hisz a következő években jelentősen megváltozhat a nemzetközi rend, ahogy eddig ismertünk.