Az orosz-ukrán háborúban vannak bőven érdekelt felek, és mind a saját igazát képviseli: Moszkva hazudik. Kijev hazudik. Még a BBC is hazudik. Rákeresni a hírekre a Google Newsban rettenetes élmény a gőgös, 21. századi embernek, mert azzal szembesül, hogy nem is változott semmi a régi világhoz képest, nem vagyunk jobbak bugyuta őseinknél, amikor propagandáról van szó.
Ki a jó? Ki a gonosz? Ebben a sztoriban melyik a Harry Potter és melyik a Darth Vader? Leszúrta a férjét, de a férje ivott és verte. Melyikük a jó oldal? Nekem szükségem van rá, hogy legyen egy! Fogadtam is rá online. Ez az infantilis valóságértelmezés egy átlagember esetében megbocsátható, azonban a sajtónak tudatosan felül kellene emelkednie ezen, nem rájátszani.
Meglövődött az atomerőmű - harsogja a magyar sajtó. Szenvedőben, és látványosan szenved is az újságíró, aztán az olvasó is a kommentekben, ki-ki a maga oldalának igazsága szerint. Magyarországnak, ahol jelenleg adott az a luxus, hogy objektíven viszonyuljon ehhez a háborúhoz, megvan az a lehetősége, hogy ne kelljen pártoskodnia egy-egy incidens kapcsán.
Mivel a magyar közélet képtelen volt felnőni a feladathoz, rákerestem az angol nyelvű forrásokra. Még a mai, rohanó világunkban, ahol mindenkinek a zsebében lapul az internet sem olyan egyszerű ez, mert magyarul is puskáznom kell Zaporizzsját, hát akkor mi lehet ez angolosítva? Hála az égnek a Google kiegészíti, ha csak annyit írok, "zapo". Pro tip!
Az így kapott orwelli trágyahalomból gyémántként emelkedik ki a szélsőjobboldali konteó hívőnek, vagy putyinista szócsőnek egyáltalán nem nevezhető NPR: eredeti szándéka szerint amerikai "közszolgálati" média, de kb. annyira az, mintha a Klubrádiót telenyomnák nemváltó hormonokkal.
A cikkben nagyon színvonalasan és üdítően pártatlanul, hisztériamentesen elemeznek műholdképeket, közösségi média posztokat és nyilatkozatokat. Aki lusta és igénytelen kattintani, annak itt egy idézet, ami eladta nekem a tartalmat:
Július 22-én az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési szárnya tweetelt egy videót a[z atomerőmű belsejében létesített katonai] tábor elleni nyilvánvaló dróncsapásról.
Hoppá, mi? Szóval ezek szerint nem olyan nagy titok, hogy ki lövi az atomerőművet: az ukránok! Akit érdekelnek a nüanszok, annak a link mögött ott a részletes elemzés. (A russzofil olvasó bontson egy szovjetszkoje igrisztojét, "Z" meg minden, Putyin bölcs és igazságos, igaz Oroszországban azért nem élnék.)
Nem ennyire egyszerű azért a helyzet. Összefoglalva, ha górcső alá tesszük azt a róka fogta csukát, ami a zaporizzsjai atomerőműnél folyik, dióhéjban ez a szituáció:
Az oroszok elfoglalták tavasszal. Azóta orosz katonák tartózkodnak a területén. Az ukránok szerint az oroszok pajzsként használják az erőművet. Emiatt az ukránok csapást mérnek az erőmű területére. Az ukránok azt szeretnék, ha az erőmű demilitarizált terület lenne.
Melyik félnek van igaza? Melyik engedjen? Az ukránok hagyják abba a csapásmérést, vagy az oroszok fogadják el, hogy egy atomerőmű demilitarizált terület? Mindkettőnek és egyiknek sem. Az ukránok nem fogadják el, hogy az oroszok pajzsként használhassanak egy atomerőművet. Az oroszok nem fogadják el, hogy ukrán követelésre elhagyják az erőmű területét. Mindkét fél makacsul ragaszkodik a saját pozíciójához.
A nemzetközi szervezetek (megannyi betűszó), amelyeknek már március óta verniük kellett volna az összes elérhető asztalt, hogy Zaporizzsja valami különleges státuszban legyen felügyelve a háború menetétől függetlenül, megkésve és impotensen hápognak, hogy ööö srácok ezt nem kéne. Ez területileg még mindig egy pici, lokális konfliktus, az ENSZ palota aktatologatói mégsem képesek a világ által rájuk bízott feladat elvégzésére akkor, amikor igazán szükség lenne rá. Nem rohangálnak az erőműben GoProval a fejükön kéksapkások. Enged-e Moszkva nekik? Amennyi sérelmet elkönyveltek az oroszok a független szervezetek részéről február óta, nem annyira magától értetődő, hogy megnyitják a kapukat hip-hop, had streameljen a békefenntartó tik-tok.
Ha végül valami katasztrófa történik, ki lesz a hibás? Kinek kellett volna engednie? Nekünk, magyaroknak, de a világ nagy részének is, széliránytól függően, akkor már lényegtelen lesz. Addig viszont lássunk tisztán!
