Csád 3 év átmeneti kormány után megtartotta első demokratikus választását az átmeneti időszak után. A választásokat az eddigi junta vezető a korábbi elnök fia, Déby nyerte, kihívója pedig saját minisztere Masra volt. A csádi választásoknak magyar vonatkozásban is van jelentősége, hiszen egy demokratikusan választott kormánnyal sokkal könnyebb az együttműködés és a misszió megítélése is jobb fénybe kerül.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2023 októberében ismertette a csádi katonai misszió terveit, ami kb. 200 fős magyar kontingenst jelente a száheli országban. A misszió fő motivációja a miniszter szerint a migráció, melyet elsősorban nem a határainkon kell kezelni, hanem a migrációt kiváltó okokat kell megszüntetni a helyszínen, ezt szemléletmódot a magyar Nemzeti Biztonsági Stratégia is képviseli. Tehát az afrikai misszió ebből a szemszögből nézve nem volt váratlan, sőt előzményként lehet tekinteni a puccs által elmosott Takuba-misszióhoz való csatlakozásra is.
Csádi-külügyminiszter látogatása Magyarországon. Kép forrása: MTI
Fontos kiemelni, hogy a Száhel-övi migráció egyik fő kiváltó oka a Maliban és a Liptako-Gourma határvidéken kialakult dzsihádista felkelés, maga a felkelés és néhány egyéb tényező miatt (puccs, Wagner-csoport), a 2024-es évben Európában regisztrált menekültek közül eddig magasan kiemelkedik a Maliból érkezők száma, 6000 fővel. A második legtöbben Szenegálból érkeztek, de Mauritániát is megtalálhatjuk a tízes listán.
Természetesen nem ez az egyetlen konfliktus a Száhel-övben, amely fokozza a migrációt, elég csak a Csáddal szomszédos Szudánra gondolni, ahonnan a több ezren menekültek Csádba. Ilyen környezetben helyezkedik el Csád, mely stabilnak tekinthető a térségben, azonban maga sem mentes a dzsihádistáktól.
A Csád-tó medencéje, Csád, Kamerun, Niger és Nigéria közös határvidékén a Boko Haram megjelenésével megjelent az erőszak. A Boko Haram dzsihádista szervezet felelt 2014-ben 2014-ben több, mint 200 lány elrablásáért Nigériában, Chibok városában. 2015-ben az Iszlám Államnak esküdtek fel, és nevüket Islamic State in the West African Province-ra (IWAP) cserélték.
2016 óta Csád és szomszédjai az erőszakos szélsőségességet katonai és nem katonai eszközökkel is kezelték, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy több ezren hagyták ott a dzsihádista szervezetet és annak egyik ágát a JAS-t. Abubakar Shekau JAS vezető halála után kb. 70.000 fő hagyta ott a szervezetet.
Csádban 2021-ben történt váratlan fordulat, amely egy időre instabilitás felé tolta az országot. Idriss Déby Itno csádi elnök 30 éves hatalma után váratlanul meghalt, kormányellenes lázadók elleni küzdelemben ölték meg. Idriss Déby halálát követően fia, Mahamat Idriss Deby Itno tábornok a hadsereg segítségével azonnal magához ragadta a hatalmat.
Mahamat Déby, Csád elnöke. Kép forrása: Africa Intelligence
A tábornok hatalomátvételt követően azt ígérte, hogy 18 hónapos átmenet után demokratikus választásokat fog tartani. Ezt ahogy már láthattuk több országban is, nem tartották be. A mai napig ő az ország elnöke. A 18 hónapos átmenetből, közel 3 hónap lett, azonban végül 2024 májusára Déby kiírta a választásokat. Az út azonban a választásokig nem volt probléma mentes.
Csádban, pont egy időben a csádi külügyminiszter magyarországi látogatásával, február 28-án az országban „puccskísérlet” tört ki, melyet az ellenzék vezetett. Ezt azonban gyorsan leverte a csádi elnök, megölték a párt vezetőjét Yaya Dillót, aki egyébként a legnagyobb kihívója volt az elnöknek. További érdekesség a csádi választásokban, hogy Déby elnök megígérte korábban, hogy nem fog indulni az elnöki pozícióért, ezt azonban megszegte és ő lett az elsőszámú jelölt a május 6-ai választásokon.
Csád legnagyobb problémája a dzsihádisták mellett a politikai erőszak, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy az ACLED számításai szerint, 2022 és 2024 márciusa között 270 politikai erőszakot követtek el az országban. 2022-ben az átmeneti időszak további hosszabbítása elleni tüntetés elfojtásakor több, mint 70 tüntetőt öltek meg. Mint láthatjuk nem egyedi példa, hogy a kormányellenes tüntetések erőszakos elfojtása történik meg.
Ezek után nem meglepő, hogy Débynek nem volt igazán ellenfele a májusi választásokon. A győzelem után Déby már népfelhatalmazással irányíthat és az átmeneti kormánynak is vége. Déby 61%-kal nyert a választásokon, így bőven túlment az 50%-os határon.
A győzelmet követően azonban tragikus baleset is történt, az elnök győzelmét ünnepelni kívánó hadsereg egyes csoportjai ünnepi „díszlövéseket” adtak le, melyek embereket találtak el, kb 9 fő halálával végződött ez az ünneplés és több, mint 60 ember kórházba került emiatt.
A csádi választások tehát nem hoztak új eredményeket, de az átmeneti időszaknak vége, és így talán a politikai életben is stabilabb irány várható, amely kedvezhet a gazdasági fejlődésnek és a társadalmi békének is.
