Reaktor

Ebben a cikkben a világ leggazdagabb országainak boldogságát hasonlítjuk össze, hiszen csak akkor mérhető két ország boldogságindexe egymáshoz, ha a lehetőségeik közel azonosak és azonos problémákkal kell megküzdeniük, de a küzdelemhez különböző utakat választanak és így különböző eredményekre jutnak.

Összehasonlításunk alapjaihoz meg kell ismernünk a három különböző szociális rendszer típusát: 

• 1. Liberális: ezt a modellt a magántulajdon és a piac határozza meg. Itt az állam szinte csak a szegénység csillapításának érdekében avatkozik be. Az egyénnek nagyobb szabadsága van, viszont ezzel együtt nőtt a felelőssége is. (pl.:USA, Új-Zéland)
• 2. Szociáldemokrata: ez a rendszer az egyenlőségre törekszik, nem csak a legszegényebb rétegeket támogatja és nem csak munkavállalók számára nyújt támogatást (pl.:Svédország, Dánia, Hollandia)
• 3. Kereszténydemokrata: ez a modell arról szól, hogy amit meg lehet oldani helyi szinten azt nem szabad feljebb vinni, azaz nem függ a támogatás a munkavállalástól, de nem akadályozza meg a társadalmi rétegződést sem. (pl.: Ausztria, Németország, Franciaország)

Láthatjuk, hogy a legboldogabb 5 országból négy a szociáldemokrata modellt követi és a legboldogabb 10 országból pedig hat jár ezen az úton.

Ellenben az angolszász országokra jellemző liberális modell képviselői közül  Új-Zéland és Svájc található a TOP10-ben, a többi angolszász ország a hasonlóan magas jövedelmeik ellenére csak a legjobb 20-ban lelhetőek fel.

A kereszténydemokrata modell képviselői közül viszont egy se tudott a legjobb 10-be bekerülni annak ellenére, hogy jövedelmeik többnyire hozzámérhetőek a szociáldemokrata országok jövedelmeihez.

Szerintem ezekből az adatokból látszik egyfajta séma ami afelé mutat, hogy a szociáldemokrata rendszer a leghatékonyabb, hiszen miképp mérjük egy állam hatékonyságát, ha nem az állampolgárai boldogságán keresztül. De mik is ennek a pontos okai? Nézzük meg közelebbről az alábbi négy szempont alapján:

Szociáldemokrata modell

1.Egyetem, egészségügyi ellátás:

• Ingyenes vagy alacsony tandíj.
• Ingyenes vagy alacsony költségű ellátás.

2.Munkanélküliség és szociális támogatás:

• Jelentős munkanélküliségi támogatások és szociális segélyrendszerek.
• Hangsúlyos a rehabilitáció és az aktív foglalkoztatási politika.

3.Szociális lakhatási támogatás:

• Elérhető szociális lakhatási támogatás, a lakhatás gyakran könnyebben hozzáférhető.

4.Családtámogatások:

• Jelentős családtámogatások és flexibilis születési szabadságok.

5.Adók

• Jellemzően magasabb adók.

Liberális modell

1.Egyetem, egészségügyi ellátás:

• Privatizált, gyakran magas tandíjas oktatás.
• Privatizált, magas költségekket igényelő szolgáltatások is lehetségesek.

2.Munkanélküliség és szociális támogatás:

• Az állami beavatkozás minimális, a piac szabadon működik, csak a szociális hálók fenntartására és a szegénység csökkentésére korlátozódik.

3.Szociális lakhatási támogatás:

• Az egyénre nagyobb felelősség hárul, csak szűkebb szociális háló van.

4.Családtámogatások:

• Jellemzően nem családcentrikus, inkább az egyéni felelősségre támaszkodnak.

5.Adók:

• Jellemzően alacsonyabb adók.

Kereszténydemokrata modell

1.Egyetem, egészségügyi ellátás:

• A felsőoktatás ingyenes vagy mérsékelt méretű tandíjak vannak az állampolgárok részére
• Kötelező egészségügyi biztosításon alapuló, ezért alacsony költségű 

2.Munkanélküliség és szociális támogatás:

• Erős munkavállalói jogok, az állami beavatkozások száma a liberális és a szociáldemokrata rendszer között mozog.
• Az erkölcsre és az emberek közötti szolidaritás épít.

3.Szociális lakhatási támogatás:

• Szociális helyzeten alapuló lakhatási támogatás van.

4.Családtámogatások:

• A családok többféle családtámogatás is igénybe tudnak venni.

5.Adók:

• Az adók alacsonyabbak mint  a szociáldemokrata modellben, de magasabbak mint a liberális modellben.

Izrael

Láthatjuk, hogy Izrael annak ellenére is belefért a legboldogabb országok közé, hogy a közvetlen közelében igencsak feszült a helyzet a külpolitika terén.

A szociális rendszer hasonló a szociáldemokrata rendszerekhez, de az adók mérsékeltebbek és a piaci alapú cégek megjelennek az állammal közösen az egészségügy piacán, így terheket vesznek le az állam válláról, de mégis mérsékelt összegeket kell fizetni a kezelésekért.

Izrael példáján látszik, hogy a szociális rendszerek minőségének ugyan nagy befolyásoló tényezője van az emberek boldogsága terén, viszont az emberek boldogságát nagy mértékben befolyásolja az adott kultúra és a társadalmi elfogadottság, hiszen az Izraeli rendszer politikailag talán kevésbé stabil, mint sok  Európai országé, de azért mert önmaguk lehetnek, ez nem látszódik a boldogság indexükön..

Konklúzió

Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy a legtöbb ember akkor boldog amikor az állam a lehető legtöbb szolgáltatást nyújtja, a lehető legjobb szociális hálóval, annak ellenére is, hogy az egyén szabadsága kissé korlátozva van a piaci beavatkozásoknak és a magas adóknak köszönhetően. Ez talán abból a szempontból nem is annyira meglepő, hogy a legtöbb ember alkalmazott és nem vállalkozó ami felelősséget vesz le az egyének válláról és biztonságérzetet ad, pont mint a szociális háló, ami hogy ha ők elbuknak akkor is kisegíti őket.

A kereszténydemokrata rendszerek egyik problémája talán az lehet, hogy kicsit eljárt felettük már az idő. Mivel meghatározó alapelvük a szubszidiaritás amelyet XI.Piusz hirdetett meg 1931-ben, amely nagyban épített a saját környezetünk felé mutatott empátiára és szolidaritásra, amely a mai társadalmakban az internet elterjedése óta folyamatosan csökken.

A másik meghatározó problémája pedig az, hogy se a vállalkozó típusú se az alkalmazott típusú emberek nem tudnak igazán kiteljesedni, mivel a rendszer egyiküknek sem kedvez igazán, ami ahhoz vezet hogy mind a kettő típusú ember a másik típus rendszer után fog vágyakozni amely megnehezíti azt, hogy boldogok legyenek. Így lehetséges az, hogy Ausztria jövedelme egyénenként meghaladja, mint Svédország mint Finnország jövedelme.