Reaktor

Ha bármilyen halloween-i, farsangi vagy más jelmezes összejövetelre megyünk, nagy valószínűséggel találkozni fogunk hippinek beöltözött emberekkel. Az öltözék felkapottsága nem csak abba rejlik, hogy (a szülők fiatalkorából megmaradt padlásra rejtett zsákokból) könnyedén beszerezhető, hanem olyan pozitív jelzőkkel azonosítjuk, mint a fiatalság, a szabadság és a jövőbe vetett hit. A hippi mozgalom azonban sokkal több volt, mint néhány hosszúhajú, szakadt farmert viselő fiatal nyári fesztiválozásai, és a mai társadalomra is sokkal komolyabb hatásokat gyakorolt, mint a hippi jelmezek.

A hippi mozgalomnak (mint a legtöbb társadalmi jelenségnek) nehéz pontosan meghatározni a kezdetét és a végét. Az 1960-as évek Amerikájában fiatalkorát érte a babyboom generáció, mely a 2. világháború szörnyűségeit átélő szüleik után már a jólétet tapasztalta meg. A vietnámi háború és az ahhoz kapcsolódó politikai viták egyre inkább a háborúellenesség irányába mozdították el a fiatalok nézeteit, akik tömegesen tagadták meg a Vietnámban folyó háborúra kényszerítő katonai szolgálatot. A „hippi” kifejezést először egy amerikai TV riporter használta, amikor 1964. április 22-én arról tudósított, hogy ülősztrájkot tartottak a vietnámi háborút ellenző fiatalok. A hippi szó az angol „hipster” kifejezésből ered, mely alternatív gondolkozású személyt, illetve a laza, bohém életmódot folytató jazz- és blues zenészeket jelentett.

Kép forrása: Jogász világ

Az első hippiknek a San Francisco-i Állami Egyetem hallgatói tekinthetőek, akik tanulmányaikat abbahagyták, és kommunákban kezdtek el élni San Francisco Haight-Ashbury negyedében. 1966-ra már 15 ezren, míg 1967 nyarára már 100 ezren éltek a kommunákban, ahol ingyenes egészségügyet és étkezést szerveztek meg. A hippiket a mai napig számos külsőséggel azonosítjuk, melyek alapjai szintén a 60-as évek fiataljainak szokásaiban fedezhetők fel. Természetesen lehetetlen emberek nagy csoportját kollektíven néhány tulajdonsággal és szokással azonosítható, de a hippikről elmondható, hogy általában a férfiaknak is hosszú hajuk volt, mintás, bő ingeket, pólókat és farmernadrágot viseltek, gyakran használták a béke jelet (peace jel), és saját maguk által készített ékszereket viseltek. Az öltözködésükön túl összefogta a hippi közösséget a drogok és az alkohol nagymértékű fogyasztása, a szexuális szabadság elvének nyílt felvállalása és az olyan bandáknak, mint a Beatles-nek a szeretete.

A hippik mozgalomnak komoly politikai indíttatásai és hatásai voltak. Elítélték a háborút, a politikai diszkriminációt, kiálltak azonban a vallási és kulturális sokszínűség mellett. A yippiek, akik tekinthetőek a hippi mozgalom politikai szárnyának, 1968 augusztusában próbát tettek egy Pigasus nevű disznó elindításában az elnöki pozícióért.  Az eseményre a Demokrata Párt chichagói elnökjelölő konvencióján került sor, ahova egy tömegtüntetést szerveztek. A történet vége egyszerre szomorú és mosolyogtató: a tüntetést a rendőrség feloszlatott, Pigasust pedig letartóztatták.

A hippi mozgalomról nem lehet átfogóan beszélni a woodstocki és az altamonti fesztiválok megemlítése nélkül. Ezen két eseményen mutatkozott meg ugyanis a hippi mozgalom valódi arca. A két esemény jelentőségét véletlenül se szeretném lekicsinyíteni, így azokat egy külön cikkben mutatom be.

 A hippi mozgalom olyan társadalmi kérdéseket sürgetett, mint a nők és a feketék egyenjogúsága, a mai szóval pacifizmusnak nevezett háborúellenesség, a környezetvédelem és a fenntarthatóság. Mindezen gondolatok a mai napig általános jelleggel határozzák meg a politikai diskurzust és a társadalmi változásokat. A hippi mozgalom egy olyan korszakban született meg, ahol sok évtized után a viszonylagos jólét teret biztosított a túléléssel közvetlenül nem összefüggésben álló kérdések megválaszolására tett próbálkozásokra.

A hippi korszak minden szempontból újdonságnak számított, a benne rejlő érdekességet pedig számos könyv és film hivatott megfogni. Az alábbi lista a teljesség igénye nélkül sorol fel a hippi korszakban játszódó könyveket és filmeket:

Könyvek:

• Jack Kerouac: Úton
• Jan Kerouac: Gázos bébi
• Tom Wolfe: Savpróba
• Agatha Christie: A harmadik lány
• Elmore Leonard: Dinamit
• Barry Miles: Hippik
• Maróti Lajos: Hippi akvárium
• Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról
• Sükösd Mihály: Hippivilág
• Sükösd Mihály: Beat, hippi, punk; 2. bőv. kiad.; Kozmosz Könyvek, Bp., 1985
• Sebők János: Woodstock népe

Filmek:

• Szelíd motorosok (Easy Rider) – rendezte: Dennis Hopper (1969)
• Zabriskie Point – rendezte: Michelangelo Antonioni (1970)
• Eper és vér (The Strawberry Statement) – rendezte: Stuart Hagmann (1970)
• Elszakadás (Taking Off) – rendezte: Miloš Forman (1971)
• Hair – rendezte: Miloš Forman (1979)
• Forrest Gump – rendezte: Robert Zemeckis (1994)
• Frisbee: The Life And Death Of a Hippie Preacher (Frizbi – Egy hippi prédikátor élete és halála) – rendezte: David Di Sabatino (2005)
• Woodstock a kertemben (Taking Woodstock) – rendezte: Ang Lee (2009)
• Volt egyszer egy... Hollywood (Once upon a time in... Hollywood) – rendezte: Quentin Tarantino (2019)

A hippi mozgalom fiatalok egy olyan generációjának útkeresése volt, akik a rengeteg szenvedés utáni, sokkban álló világba születve, a boldogságot, a szabadságot és az egyenlőséget keresték. Természetesen számos esetben kritizálhatóak a módszereik, de a cél mindenképpen nemes: egy jobb hellyé szerették volna tenni a világot, és már csak néhány előttük teljesen tabunak számító kérdés feltevésével személyesen hiszem, hogy értek el sikereket.