Az Az európai monarchiák bemutatásával foglalkozó cikksorozat utolsó részében további két államot tartok fontosnak bemutatni: Belgiumot és Dániát. Ugyan mindkét országot alkotmányos monarchiaként szokás kategorizálni, a két monarchia története és működési modellje sajátos vonásokat mutat ami egy részletes elemzést is indokolttá tesz.
Belgium
A Belga Királyság az 1830-as forradalom végeztével születtetett meg, hiszen az ország ekkor függetlenedett Hollandiától. I. Lipót belga király megkoronázása egyben az ország alkotmányos monarchikus berendezkedésének kezdetét is jelentette, ugyanis más, hosszabb történelemmel rendelkező európai monarchiákkal ellentétben Belgiumban a királyi hatalom már a kezdetektől fogva mellőzte az abszolút monarchia jegyeit – legalább is elméleti szinten. Az uralkodó szerepe a kezdetekben még dominánsabb volt – I. Lipót a belga külpolitika (gyarmatosítás) fő ideológusa volt – de a funkció az évtizedek során egyre inkább ceremoniálissá vált. Belgium politikai közélete mindig is érzékeny volt a monarchikus hagyományok és a modernizáció közötti egyensúly fenntartására, így az államforma morális szempontból napjainkban is sok támadás célkeresztjében áll.
A belga monarchia egyedülállóságát az is alátámasztja, hogy az ország rendkívül diverzifikált etnikai és kulturális képpel rendelkezik. Az ország két fő népcsoportja – a flamandok és a vallonok közötti feszültségek enyhítésében a király hagyományosan semleges és egységesítő szerepet játszik. Ez a funkció különösen fontos volt Albert király uralkodása alatt, aki a XX. század elején rendkívül népszerű volt mindkét népcsoport körében.
Az 1934-ben elhunyt I. Albert király
Forrás: Britannica
Jelenlegi Fülöp király ül a belga trónon apja 2013-as lemondása óta. Fülöp sokak szerint a modern belga monarchia megtestesítője, aki nagy figyelmet fordít a nemzetközi kapcsolatokra, különösen az Európai Unión belüli szerepre. A király rendszeresen képviseli az országot külföldi állami látogatásokon, miközben az országon belüli szociális és kulturális projektekben is aktív szerepet vállal. Az uralkodó családja közkedvelt és nagy tiszteletnek örvend, de a monarchiaszkeptikus politikai szereplők hangja időről időre felerősödik, ami kedvezőtlen fényben tűnteti fel a monarchia intézményét, különösen a királyi család 19. századi – emberi jogokat sértő gyarmati és rasszista cselekedetire hivatkozva.
Dánia
A Dán Királyság nagy kontrasztban áll a belgával, hiszen Dánia a világ egyik legrégebbi monarchiája, amely több mint ezer éves történelemre tekint vissza. 2024. januárjáig II. Margit királynő, 1972 óta szolgálta országát és rendkívüli népszerűségnek örvendett megnyerő személyisége miatt mind Dániában, mind a világ többi pontján. Margit királynő az első női uralkodó volt az ország történetében, miután az 1953-as alkotmánymódosítás megszüntette a nők trónöröklésének akadályait.
A királynő művészi érzékenysége és kultúra iránti elhivatottsága hozzájárult ahhoz, hogy a dán monarchia modern és progresszív arculatot kapjon. Margit királynő nem csupán, mint dán uralkodó, hanem mint nemzetközi szinten elismert festőművész vált híressé, ami a személyét övező tiszteletet tovább erősíti. 2024-ben fia, X. Frigyes javára mondott le a trónról 52 év uralkodás után.
II. Margit korábbi dán királynő
Forrás: index
A dán uralkodói dinasztia nagy figyelmet fordít a környezetvédelemre és a globális felmelegedés elleni küzdelemre. A királyi család több tagja rendszeresen vesz részt klímavédelmi akciókban és a fenntartható innováció támogatásában, amivel a dán politikai és társadalmi összhang egyik fontos példájává váltak. A fenntarthatósági szemlélet a királyi paloták üzemeltetésétől kezdve a nemzetközi érdekek képviseletéig áthatja a monarchia mindennapjait.
Belgium és Dánia monarchiái különleges helyet foglalnak el Európa történelmi és kulturális palettáján. Mindkét monarchia sikeresen talált egyensúlyra a hagyományok tisztelete és a modernizáció között. Belgiumban a király szerepe az etnikai és kulturális feszültségek enyhítésében meghatározó, míg Dániában a fenntarthatóságra és a kulturális értékek megőrzésén van a hangsúly.
Cikksorozatunk utolsó részének végére kijelenthető, hogy az európai monarchiák változatos történelmi fejlődésen mentek keresztül. Néhány országban akár a középkor kezdetéig kell visszatekintenünk az államforma történetének áttekintéséhez, valahol azonban elég pár száz évet vizsgálnunk. Néhol a monarchikus berendezkedés instabil és kihívásokkal néz szembe, de sok államban sikeresnek és jövőtállónak tekinthető az alkotmányos monarchia intézménye. Az összes bemutatott országra igaz azonban, hogy a 21. század változó értékrendje nagy hatással van az uralkodói családok cselekedeteire és az államfők által képviselt ügyek alakulására.
