Reaktor

Folytatjuk a 20. század meghatározó forradalmainak, illetve puccsainak bemutatását.

Az autoriter rezsimváltásnak négy kategóriáját különítetjük el:

Az első a puccs ebbe beletartozik a párton belüli riválisok megerősödése és az ennek folyományaként létrejövő vezetőváltás is. A második az uralkodó halála utáni irányváltás, de ezeket az eseményeket az utóbbi két kategória esetében csak is abban az esetben írtam bele a táblázatban, ha azok a későbbiekben eklatáns reformokkal jártak. A harmadik pedig a népharag/forradalom, ide számítom azokat a békés hatalomátadásokat, amiket a népakarat kényszerít ki, de békés módon zajlanak le. Majd végül van egy külön kategória, amely a közvetlen külső behatásnak van fenntartva.

Magyarország

Magyarország 20.sz-i történelme egyből egy roppant nehezen bekategorizálható eseménnyel kezdődik az Őszirózsás forradalommal. A király Hadik János grófot nevezi ki miniszterelnöknek majd a közhangulat és a forradalmi események hatására lemond és a király kinevezi Károlyi Mihályt miniszterelnöknek. Itt egyfelől egyértelműen nagyon nagy a világháború miatt a külső ráhatás, de végső soron mégsem történik a közvetlen ráhatás a külföldi hatalmak részéről. Ilyen szempontból tartom más kategóriának a tanácsköztársaság bukását, amely esetében a hadsereg és a nép demoralizálódása nagymértékben fakad a Clemenceau jegyzéknek és az utána való román ellenállásnak. Hasonló folyamat játszódik le amikor német nyomásra Horthy kinevezi Szálasi Ferencet vagy éppen Nagy Imre és Kádár kinevezése esetében is, ezért is kerültek ezek az események a 3. kategóriába.

Szintén kérdéses Nagy Imre esete, ahol a forradalom kezdetben csak Nagy Imre kinevezését szerette volna elérni és de ezzel valójában csak egy párton belüli átrendeződés, elitváltás történt volna, nem pedig a népből kiemelkedő rendszer ellenzék ragadta volna meg a hatalmat, ami az én értelmezésemben egy kardinális kérdés. Ennek ellenére a későbbi Nagy Imre politika radikálissága miatt végül mégis inkább a forradalomhoz került beírásra. Szintén kettős értelmezésre ad okot a rendszerváltás, amely a nép nyomásra teret engedett a pártállamtól független formációk megjelenésére tehát beleférhetne az első kategóriába. Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, hogy ez esemény olyan mértékben, illeszkedik be a nemzetközi trendekbe, hogy erősen kérdéses, hogy itt valóban egy autentikus magyar megmozdulásról beszélhetünk-e, vajon valójában a nép kényszerítette-e ki ne pedig a reform elit hatására történtek meg a változások emiatt célszerűnek találtam ezt az eseményt nem bekategorizálni.

A 20. századi magyar történelem folyamatát szemlélve jól látható, hogy a kis államiságunkból adódóan feltűnően sok változást a közvetlen külső ráhatások okoztak, illetve ami nem azok a változások is sok esetben belesimulnak a nemzetközi trendbe.

Olaszország

Olaszország 20. sz-i történelme relatíve eseménytelen az egyetlen puccsszerű esemény amikor a fasiszta nagytanács meneszti Mussolinit és a hatalmat átadja a királynak aki kinevezi Badogliót miniszterelnöknek, aki érezve a háború végét és a harc feleslegességét be akarja fejezni a harcokat. Később még a németek Mussolinit kiszabadítják és létrehozza Észak-Itáliában az “Olasz Szocialista Köztársaságot”, amit aztán rövides időn belül felemésztenek a partizánharcok és a polgárháború. A háború után az olaszok leszavazták a monarchiát és ennek hatására máig a köztársasági államforma van érvényben.

Portugália

Az egykori fényűző Portugália az 20. századra Európa egyik legszegényebb országává válik nem kis mértékben a nem hatékony autoriter vezetésnek köszönhetően. 1910-ben a hadsereg átállt a tüntetők oldalára a király elmenekül és kitör a forradalom. Ezután nem tudták konszolidálni a helyzetet ezt jól mutatja, hogy 1910 és 1924 között 45 kormánya volt az országnak. 1926-ban Manuel Gomes da Costa tábornok államcsínyt követ el, ami hatására lemond a köztársasági elnök. Elnökök jönnek mennek majd 1928-ban nevezik ki Salazart pénzügyminiszternek, aki a sikeres válságkezelésnek köszönhetően 1932-ben már miniszterelnök. 1933-ban új alkotmányt ír és kikiáltja az új államot az Estado Nuovot (ezt a második típusú hatalomátvételhez soroltam be a táblázatban) és innentől egészen 1968-ig az ország tejhatalmú miniszterelnöke. Élete vége fele egészségügyi állapota miatt leváltják, helyére Marcelo Caetano nevezik ki. Sokatmondó, hogy annak ellenére, hogy 68-ban leváltották Salazarral nem merték közölni ezt a tényt és 70-ben azzal a tudattal hal meg, hogy még mindig ő az ország vezetője. Marcelo Caetano azért nem kap helyet a táblázatban a 4. kategóriában mivel tulajdonképpen a Salazar féle politikát viszi tovább egészen 74-ig amikor is a rendszert ellenző katonai vezetők megdöntötték a hatalmát. Ezt az eseményt szegfűs forradalomnak is szokták nevezni és ezután 76-ban új alkotmányt írnak és megindul a demokratizálódási folyamat.

Spanyolország

Az Ibériai-félszigeten tovább haladva Spanyolország történetét szemlélve nem sok az elemzés szempontjából mérvadó eseménnyel találkozhatunk. 1923-ban Primo de Rivera tábornok a királlyal kooperálva puccsal átveszi a hatalmat. Noha a kormányzása alatt számos előremutató reform is történt, ennek ellenére a kor meghatározó diktátoraival ellentétben neki nem sikerül széleskörű társadalmi vagy politikai bázist kiépítenie. Ennek következtében 1930-ban a gazdasági nehézségek hatására a népben lévő ellenérzéseket látva a hadsereg több puccskísérletet is megkísérel majd 1930-ban véglegesen kihátráltak mögüle és ezért lemondásra kényszerült. Itt megint csak kifejezetten nehéz megítélni, hogy inkább egy puccsról volt-e szó vagy pedig egy forradalomról, emiatt az esemény nem kap helyet a táblázatban.  1931-ben az előtte lévő Primo de Rivera diktatúrával való kooperációnak és a világtrendnek köszönhetően 13. Alfonzzal megbukik a királyság. Ezt megint csak nem írnám az egyik kategóriához se mivel a királyhoz kevésbé kapcsolódik egy politikai agenda. inkább egy ilyen jelkép, ami miatt nem illeszkedik a szűken értelmezett témához.

Ezek után a Spanyol történelem alighanem egyik legnagyobb hatású figurája következett Franco tábornok, aki megnyerve a 1936-1939-es polgárháborút egészen 1975-ös haláláig a hatalomban maradt. 1947-ben az országot monarchiává nyilvánította és halála után I. Jakab követte őt a trónon, aki fokozatosan demokratizálta a rendszert. Noha ez az eset sok aspektusból hasonlíthat a 4. kategória eső esetekhez, de kritikus különbség, hogy itt valamiképpen egy dinasztikus jelölt lett behívva és nem a Franco táborából lépett elő valaki reform programmal.

Noha a táblázat nem teljes mégis egészen érdekes tanulságokat le lehet vonni belőle. Jól látható, hogy a 4. kategória a vezető utáni párton belüli reformerpolitika azokban az országokban volt jellemző, ahol a demokratikus hagyományok jószerivel sohasem voltak jellemzőek mint például Kína vagy Oroszország. Az erős vagy legalább is erősebb demokratikus hagyományokkal rendelkező országok esetén az erős vezető halála sok esetben egyfelől okozott pillanatnyi instabilitást, másfelől megindította a demokratizálódási folyamatokat. Szintén ugyanez jellemző a puccsokra. A puccsisták jellemzően akkor tudták megőrizni hatalmukat, ha az országban a demokratikus hagyományok meglehetősen csökevényesek voltak ellenkező esetben a puccsisták jellemzően viszonyultak valami régebbi legitimációs forráshoz, adott esetben királyhoz vagy köztársasági elnökhöz. Szintén jól kivehető, hogy a külső nyomás következtében meginduló reformfolyamatok (3. kategória)  kifejezetten a kis államok jellemzője lásd: Magyarország.

Milyen jövőkép várhat ezek alapján Kínára? (Kína jelenlegi stabilitása ne tévesszen meg minket, hiszen Kínában megbukott már a több ezeréves császárság is.) A táblázat precedensei alapján első látásra a forradalmak vannak többségben, de látni kell azt, hogy ezek a királybuktató események a legtöbb esetben a 20. század elején történtek, amikor is a monarchiák elavultnak tűntek, illetve az országok az I. világháború után gazdasági nehézségekkel küzdöttek. Ezek alapján elsősorban a 2., illetve a 4. típusú politikai változások tűnnek racionálisnak, de ezen változások esetén, szemben a forradalmak többségével a társadalom liberalizálása nem feltétlen szükségszerű, sőt a táblázat alapján többségben vannak azok a reformer vezetők, akik kifejezetten nem liberalizáltak, hanem adott esetben még szigorítottak is.

Kínában Hu Csin-tao (2002-2012) lemondásával a Nyugat kollektív reményét fejezte ki, hogy Kína elindult az alkotmányosság és a jogállamiság felé vezető úton. Ennek előzménye az volt, hogy az egymás követő két pártfőtitkár két ciklus után visszavonult. Ugyanakkor Hszi Csin-ping a harmadik ciklusával ez a halvány remény is szertefoszlott. De racionális várakozás-e Kína liberalizálódását a pártvezetésben lezajló változásoktól, esetleges puccsoktól várni vagy ilyen esetekben csakis a nép tudja kikényszeríteni a változást. A cikkben ezeket az átalakulásokat vettem sorra a 20.század meghatározó országaiban, ugyanakkor fontos látni, hogy a cikknek semmiképpen sincsen tudományos jellege, hiszen a legtöbb esetben korántsem egyértelmű, hogy egyáltalán autoriter rezsimről beszélünk-e továbbá mégis melyik átalakulást történt meg ugyanakkor mégis szemléletformáló lehet, hogy bizonyos jelenlegi társadalmi mozgásokat történet távlatban vizsgálhassunk.

Az autoriter rezsim váltásnak négy kategóriáját különítettem el. Az első a puccs, amibe beletartozik a párton belüli riválisok megerősödése és az ennek folyományaként létrejövő vezetőváltás is. A második az uralkodó halála utáni irányváltás, de ezeket az eseményeket az utóbbi két kategória esetében csak is abban az esetben írtam bele a táblázatban, ha azok a későbbiekben eklatáns reformokkal jártak. A harmadik pedig a népharag/forradalom, ide számítom azokat a békés hatalomátadásokat, amiket a népakarat kényszerít ki, de békés módon zajlanak le. Majd végül van egy külön kategória, amely a közvetlen külső behatásnak van fenntartva. A megvizsgált eseteket a cikk végén látható táblázatba szedtem az előbb felsorolt szempontok alapján. Mindezt azért, hogy plasztikus számszerű képet kaphassunk az átmenetek valószínűségéről. Szemlélődésem központjában a relatíve híresebb nemzetközi példákat próbáltam helyezni, mint például: Oroszország, Kína, Németország, Olaszország Dél-Korea, illetve nyilván hazánkat. A cikk során a terjedelemre való tekintettel megpróbáltam csak a nem feltétlen egyértelmű eseteket górcső alá venni, hogy megindokoljam, hogy egyes esetek miért egy adott kategóriába kerültek vagy pedig egy-egy esemény miért nem kapott helyet a táblázatban.

Kína

A történések kezdetét a kérdés feltevésünk kiindulópontjának szülőhazájában kezdeném Kínában. Itt a 20.sz-i rezsimváltások kezdetét az 1911-es Xinhai forradalomhoz datálom, ahol is a leváltják a majd 300 éven át uralkodó Csing dinasztiát és ezzel véget vetnek a több ezeréves császárságnak, illetve eggyel növelik a számításainkban a forradalmak számát. Ezek után ugorjunk Mao Ce-tung halálához, ahol is az események központjába Deng xiaoping kerül, aki meghirdette a reformfolyamatokat erre is utal az ő hozzá kötött idézet azaz: “Maonak 70 százalékban igaza volt, 30 százalékban pedig tévedett”. Deng halálát követő két vezetőt nem különösképpen tartom megfelelőnek a 4. kategóriához egyszerűen abból adódóan, hogy nem figyelhető meg az Deng által kijelölt irányvonalhoz képest radikális változás.

Oroszország

Tovább is lépnék Oroszországra, ahol az első kétséges eset a Lenin halálát követő irányváltáshoz kötődik. Itt azért tartom indokoltnak a kiemelést mivel a Sztálini diktatúra mind az elnyomás mértékben, mind pedig a gazdaság szerkezetében (erőszakos iparosítás), mind pedig maga a kommunizmus egy országban való koncepcióval jelentős irányváltást hozott elődjéhez képest. Megkérdőjelezhető módon nem került be a táblázatba Csernyenko, illetve Andropov, akiknek ha amúgy lett is volna jelentős irányváltási hajlandóságuk akkor sem tudtak igen rövid idejű főtitkári tevékenységük alatt számottevő reformokat véghez vinni. Sőt bizonyos rossz nyelvek szerint Csernyenko megválasztása korára való tekintetből adódóan kifejezetten a reformerők és a konzervatívabb erők összecsapásának késleltetéseként létrejövő kompromisszumként is értelmezhető.

Szintén kérdéses lehet Jelcin szerepe (aki bejelentette a Szovjetunió felbomlását ezzel delegitimálta Gorbacsovot), hogy az ő politikája mennyiben volt koncepcionálisan más Gorbacsovéhoz mérten. Itt azt említeném, hogy a Jelcin messze piacilag liberálisabb volt, mint azt a kuponos privatizációs megoldásából láthatjuk, ezzel laudálva magát a 2. kategóriába. Jelcin 8 év elnökség után egyedülálló módon önként vonul vissza tehát ha volt is rajta nyomás, hogy egészségügyi állapota miatt mondjon le, ennek ellenére puccsról semmiképpen semmilyen értelemben sem beszélhetünk.

Dél-Korea

Szintén különösen érdekes Kínával egészen könnyen párhuzamba állítható, Dél-Korea esete, ahol is kezdetben autoriter rezsim változott demokráciává. Ezt érdemesebb részletesebben tárgyalni, hiszen a koreai történelem menete talán kevésbé ismert Európában.  A 20. század kezdetének a történelme nem sok jóval kecsegtetett Korea számára. 1910-ben Japán teljes mértékben gyarmatosította a Koreai-félszigetet és ezaz állapot egészen Japán 1945-ös kapitulációig fennállt. Ekkor a szovjet és amerikai huzavonának köszönhetően az ország két részre szakadt. De 1948-ban létrejön a koreai köztársaság, amelynek első elnöke Li Szin Man, aki egészen 60-ig különféle ügyeskedésekkel, illetve nem feltétlen demokratikus eszközökkel meg tudja tartani a hatalmát. Utolsó megválasztását követően országszerte diáktüntetések törnek ki, aminek hatására a tömegbe lövetnek és ennek következtében 125 ember hal meg. Ennek hatására még több ember vonul az utcára majd Li Szin Man lemond és elmenekül az országból, tehát ezen esetben is egy tágan értelmezett forradalomról beszélhetünk.

Ezt követően zavaros idők következtek egészen 61-ig amikor is Pak tábornok a hadsereg vezetője puccsot hajt végre és ezzel egészen 79-ig magához ragadja a hatalmat. Noha ezen idő alatt ugyan voltak választások ennek ellenére azt azért nem lehet elmondani, hogy ezen idő alatt a jogállamiság kritériumai teljes mértékben érvényesültek volna. Ezen időszak alatt valósult meg a máig példaként ábrázolt Dél-koreai gazdasági csoda, amelyet az 1979-ben Cson Du Huan a titkosszolgálat igazgatója által elkövetett puccs zár rövidre. Ezek után megint csak zűrzavaros idők következtek, amelyben sok vérengzés árán Cson Du Huan a hadsereg egyik parancsnoka ragadta magához a hatalmat, de ezek után mégis megindul egy demokratikus átalakulás, amely a 90-es évekre konszolidálja Dél-Koreát. Észak-Korea történelmét a kutatás témája szempontjából kevésbé érdemes vizslatni ugyanis a kettészakadás óta mindösszesen 3 vezetőjük volt, akik pedig dinasztikus alapon kerültek kiválasztásra és egyenlőre nem látszódik lényegi reform folyamat végrehajtása. 

Konklúzió

Jól látható, hogy a 4. kategória a vezető utáni párton belüli reformerpolitika azokban az országokban volt jellemző, ahol a demokratikus hagyományok jószerivel sohasem voltak jellemzőek mint például Kína vagy Oroszország. Az erős vagy legalább is erősebb demokratikus hagyományokkal rendelkező országok esetén az erős vezető halála sok esetben egyfelől okozott pillanatnyi instabilitást, másfelől megindította a demokratizálódási folyamatokat. Szintén ugyanez jellemző a puccsokra. A puccsisták jellemzően akkor tudták megőrizni hatalmukat, ha az országban a demokratikus hagyományok meglehetősen csökevényesek voltak ellenkező esetben a puccsisták jellemzően visszanyúltak valami régebbi legitimációs forráshoz, adott esetben királyhoz vagy köztársasági elnökhöz.

 A mesterséges intelligencia gyakori téma napjainkban, hiszen életünk számos területén találkozhatunk vele. Az orvoslásban, oktatásban és közlekedésben már évek óta jelen vannak olyan technológiák, melyek a mesterséges intelligenciához kötődnek, így nem okozhat meglepetést, hogy a mezőgazdasági termelés is egyre több AI alapú megoldást használ.  Hogyan képes a mesterséges intelligencia hozzájárulni a fenntartható agrárium kialakításához? 

Egy ún. agribot paradicsomot szüretel egy üvegházban

Forrás: PBS

Az agrárium hazai és globális kihívásai

A 21. század mezőgazdaságot érintő kihívásai hasonlóak a Föld minden pontján. A klímaváltozás miatt megváltozó környezeti tényezők, a megnövekedett lakossági igények és a hatékonyabb gazdálkodás szükségessége a világ számos pontján teszi időszerűvé az új, innovatív megoldások és agrártermelési struktúrák kialakítását. A szektorban jellemző munkaerőhiány ugyan az automatizációval és gépi tanuláson alapuló intelligens agribotokkal, traktorokkal mérsékelhető, de a mesterséges intelligencia (továbbiakban MI, a szerk.) szélesebb körű alkalmazása nélkül nem csökkenthetőek jelentősen az üzemelési költségek. A mezőgazdaság környezetszennyező hatását is olyan, robotokat és drónokat használó automatizált rendszerek mérséklik, melyek MI-n alapszanak. A koncepció mely különböző aktuális kihívások integrált kezelését irányozza elő nem más, mint a precíziós gazdálkodás, mely egyszerre jelenti az ágazatot érintő problémák – köztük az említett példák: munkaerőhiány és környezetvédelem – összehangolt kezelését. A smart farming/precíziós gazdálkodás tehát nem egy szemlélet beteljesülése, hanem az átfogó agrárdigitalizáció nyitánya.

A precíziós gazdálkodás ezt az összefüggést felismerve használja a MI-t, a termelési folyamatokban keletkező hatalmas adatmennyiség feldolgozására. Mivel az adatok értékét felhasználásuk módja határozza meg, a drónok, műholdak és szenzorok által begyűjtött információ optimális feldolgozása nélkül a jövedelmezőség, környezetvédelem és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok kialakítása nem elérhető.

Hogyan használja a mesterséges intelligenciát az agrárium?

A MI képes olyan adathalmazok elemzésére, melyeket korábban a számítógépes technológiák nem tudtak feldolgozni, az adatkombinációk elemzése pedig naprakész információkat közöl a növények állapotának javítására, a hozam növelésére. A hozamszintet befolyásolhatják az időjárási tényezők, talajminőség és más faktorok, melyek jól vizsgálhatóak a MI-val. A terméshozam maximalizálását tehát – egy adott földterületen - nagyban elősegíti a MI, így a gazdák könnyebben tudnak megfelelni a piaci trendeknek, eredményelvárásoknak. A növekvő terméshozam mellett annak kiszámíthatósága is fontos tényező, melyet valós idejű szenzoradatok és drónokkal készített vizuális analitikai információk révén érhetnek el a gazdák. A ma is monitorált változók mellett újak vizsgálata is lehetővé válik a MI-val, mint pl.: műtrágya jelenléte, természetes tápanyagszintek vagy a nedvesség.

A MI bővülő piaca az ázsiai és csendes-óceáni térségben, Forrás:GrandViewResearch

A MI által elérhetővé vált talajelemzéssel, termésfigyeléssel és tápanyag-visszapótlással javítható a növényvédelem hatékonysága, hiszen a kártevők és egyes növények rendellenes fejlődése a legújabb technológiákkal könnyen kimutatható, valamint kezelésükre a precíz permetezés is rendelkezésre áll, mely mennyiségi csökkenéssel (irányított kezelés) akár 80%-os költségcsökkenést is jelenthet. Az állattartók számíthatnak a MI diagnosztikai újításaira, így növelhetik a haszonállatok gondozási színvonalát. Ezenkívül kiemelendő, hogy a mezőgazdasági tevékenységek nagy részét érintő vízpazarlás is jelentősen mérsékelhető olyan intelligens öntözőrendszerek telepítésével, melyek a MI-t használva optimalizálják a vízgazdálkodást.

Mi várható a közeljövőben?

Az agráriumban egyre szélesebb körben használt robotika a MI terjedésének fő mozgatórugója. A MI piaca a mezőgazdaságban előrejelzések szerint 2029-ig eléri 1,7 milliárd dollárt, a precíziós gazdálkodás területén különösen nagy növekedés várható. A MI további fejlődése segíti majd a döntéshozatalt, ezzel növelve a hozamokat és megkönnyítve a gazdák munkáját. Mindezek következtében pedig a MI-val működő robotok a jövőben jó eséllyel – a drónokhoz hasonlóan – az agrártermelés elengedhetetlen eszközeivé válhatnak. A mesterséges intelligencia tehát választ adhat a mezőgazdaságot érintő kérdésekre és hozzájárulhat a fenntartható agrárium megteremtéséhez.

A következő évtizedekben várhatóan növekvő élelmiszerigény a precíziós gazdálkodás eszköztárával és hatékonyságnöveléssel kiszolgálható, így mérsékelve a bolygó különböző pontjain rendszeresen fellépő éhínség okozta humanitárius katasztrófák súlyosságát. A globális felmelegedés hatására változó környezeti tényezők nagyban befolyásolják a mezőgazdasági termelés alatt álló földterületek talajminőségét, nedvességi szintjét és az időjárási kondíciókat is, melyek korábban nem tapasztalt módon módosítják a növények és állatok fejlődési fázisait. Ezen változások előrejelzésére, monitorozására és szükségszerűen ezek kezelésére is innovatív megoldást jelentenek a MI alapú szoftverek és eszközök. A növekvő lakossági igények és az egyre kedvezőtlenebb környezeti viszonyok tehát egyrészt komoly kihívás elé állítják a gazdákat, másrészről viszont a MI adottságait figyelembe véve és felelősségteljesen felhasználva az agrárium fenntarthatósága valós alternatívává válhat.

Lassan 2024-et írunk, és kimondható, hogy az elmúlt 10 éve hazánknak az Unió részeként egy kibontakozó csatatérként alakult. A migrációs krízis, a jogállamiság, a Covid járvány kezelése és az ahhoz köthető helyreállítási alapok szétosztása, a befagyasztott EU források és a háborúval kapcsolatban megfogalmazott különböző álláspontok mind fontos mérföldkövei az elharapózó konfliktusnak.

Természetes, hogy felmerül a kérdés, hogy a jövőben hogyan alakul tovább a kapcsolat. És teljesen jogos is ezzel foglalkozni, hiszen mindannyiunk életére közvetlen hatással van. Az elkövetkezendő évtizedben gazdasági és politikai kapcsolatainkat ápolnunk kell az Uniós tagállamokkal, hiszen egymásra vagyunk utalva.

“I have come to the conclusion that politics are too serious a matter to be left to the politicians.”

- Charles de Gaulle

Az Unió gazdasági szövetségekből alakult, politikai céllal. A Montánunió (1952), az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom (1957) alappilléreiből szerveződött Európa konszolidálásának céljából a szabadság,  emberi méltóság, demokrácia, egyenlőség, az emberi jogok (beleértve a kisebbségi jogokat) és a jogállamiság értékei mentén. Erre már a kezdetektől fogva eltérő elképzelések voltak a tagállamok között. Charles de Gaulle, prominens alakja az Unió megalakulásának, a szupranacionális Európában nem hitt, de az Unió megalakulását és Franciaország belépését szorgalmazta, mivel a felemelkedés ígéretes lehetőségét látta benne. Kimondottan a nemzetek Európáját proponálta és ezzel szembe is került a holland-német elképzelésekkel. Több évtizeden keresztül húzódott a konfliktus (többek között a brit belépést érintve), ami az európai integráció első nagy kihívásának bizonyult.

(forrás:Frederic Köberl,Unsplash)

Maastrichtban megállapodtak az akkori tagállamok a közös európai polgárságról, az euró, mint közös valuta bevezetésének szándékáról, közös kül- és biztonságpolitikáról és az igazságügy összehangolásáról. Kialakultak a koppenhágai kritériumok, azaz belépés feltételei és 2004-ben sikeresen Magyarország is része lett az Uniónak. Innentől kezdve Magyarország is részese lett a politikai kooperációnak, a közös piacnak, munkaerő és befektetések szabad áramlásának. 5 évvel később hatályba lépett a lisszaboni szerződés, amely tisztázta a hatásköröket kizárólagos, megosztott és támogatott szerint.

A gazdaságunk egyhamar megérezte a hatást, a közszféra beruházásait rövid idő elteltével már az Uniós források finanszírozták és a beruházásokhoz való hozzájárulásoknak köszönhetően olyan látványos adatokat produkált az ország, mint a beruházások viszonyított aránya, amely a 2007. évi 0,8%-ról  2013-ra 17,2%-ra emelkedett.[1] A gazdaságnak jót tett és ez a magyarok foglalkoztatottsági rátájában is meglátszott, tehát egyenesen a családok zsebeiben. 2010-ben 10,8% volt a munkanélküliek aránya, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint ez jelenleg 3,8%, mindössze 186 ezer fő.

A görög gazdasági válság kapcsán azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a monetáris unió ingoványos talajon áll. Az államcsődtől mentő övet többek között Szlovákia is finanszírozta, ahol a minimálbér ekkor 327 euró volt, míg Görögországban 876,62.[2] Így került fejenként minden szlovák állampolgárnak 214 eurójába a görögök csalafinta belépése az eurozónában, majd a kimentésük a fenyegető államcsőd elől.[3] Ez viszonylag visszaszorította a magyar kormány igyekezetét az eurozónába és céldátumról már réges-régen nem hallottunk friss prognózist. Ez egy olyan része az európai integrációnak, ami előnytelennek tűnik a magyarok számára és ha nem merül fel rá hirtelen külső nyomás, a következő 10 évben nem is fog megtörténni.

(forrás: Feyza Nur Demirci, pexels.com)

A prominens problémák 2015 tájt kezdődtek, a migrációs krízis defenzív hazai kezelésével, ami szemben állt a nettó befizető országok befogadó politikájával. Ez a mai napig releváns krízis, csupán a médialefedettsége csökkent a Covid-19 járvány, valamint az ukrán-orosz háború miatt. Nem hallani már gyakran, de csak a múlt hónapban 18.689 illegális bevándorlót sikerült feljegyeznie UN Migration Global Data Institute-nak.[4] Ebben az évben főként Elefántcsontpartról, Szíriából, Guineából, de Pakisztánból és Marokkóból is érkeztek a bevándorolni szándékozók. Ezek népes országok és a jelen állás szerint se Pakisztánból, sem Szíriából nem számíthatunk enyhülésre, hogy csak a legszembetűnőbbeket említsem újra. Október eleje óta az Izrael és Gáza övezet közötti fegyveres konfliktus is minden bizonnyal menekülésre kényszeríti majd a palesztinok számottevő részét.

Ez a jelenlég az Unió tagállamai között hazánkra nézve kifejezetten kártékony, a határvédelem megerősítése körülbelül 8,5 milliárd forintot emésztett fel, aminek 50%-os támogatására Orbán Viktor miniszterelnök még 2017 nyarán felkérte Jean-Claude Junckert, az Európa Bizottság akkori elnökét, sikertelenül.[5]

Jelentős a médiában viszont a nyílt háború Magyarország EU-s pénzügyi és jogi részesedéseiről. Ez egyrészt a Magyarország által már aláírt 2021-2027-es költségvetési ciklusból járó jutalékokat érinti, ami a fentiekben leírt, a tagsággal kialakult gazdasági függés miatt erőteljes húzás. A Kohéziós Alap és Helyreállítási és Rezílienciaépítési eszköz (RRF) forrásait befagyasztotta az Unió. Mindennek az alapja fenntartások az alkotmányosság, választási rendszer, bírói függetlenség, korrupció, szólásszabadság, akadémiai függetlenség, vallásszabadság, egyenlőség, kisebbségek jogai, menedékjogok, valamint az ESCR sértésének (jog a megfelelő étkezéshez, lakhatáshoz, oktatáshoz stb.) terén hazánkban, vagyis a Sargentini-jelentés ezeket nevezi meg. Az Európa Parlament szemet hunyt a tartózkodó képviselők jelenléte fölött a kétharmados többség megformálásához. Magyarország fellebbezésére az Európai Unió Bírósága közel 3 év után kimondta, hogy nem történt hiba az eljárásban, így a Sargentini-jelentés elérte az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárás implementálását Magyarország ellen.

(forrás: Wikimedia Commons, pexels)

Napjainkban az Európai Tanács elnöksége áll a nézeteltérések fókuszában. 

„Katasztrófához vezetne, ha Magyarország betölthetné az elnökséget, a miniszterelnök a saját terveit próbálná megvalósítani”.

- Thijs Reuten, holland képviselő

442 – 144 arányban eltiltásunkra szavaztak a képviselők. Az akkori igazságügyi miniszter Varga Judit szerint politikai nyomásgyakorlásról van szó, semmi többről. Az Európai Parlament döntése nem jár jogi következménnyel. Jelenleg stabilizálódni tűnik a magyar elnökség, de ahogy azt az elmúlt években láthattuk, könnyen fordul a kocka. Az előző 10 év alapján a következőben meg kell tanulnunk kiegyezni és tárgyalni az Unióval. A gazdasági érdek és a szerződések kötnek ezer szállal a gazdasági közösséghez, amiért szuverenitásunk részeit meg is osztjuk vele. Viszont az autonómiánkkal rendelkezhetünk a saját érdekünknek megfelelően és ez a jól működő kooperációt is szolgálja.

[1] Losonczi, M. (2014) Magyarország 10 éve az EU-ban – mekkora volt a mozgástér?. Közgazdasági Szemle.

[2] Központi Statisztikai Hivatal (2015) Minimálbérek 2004-2015. https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak

[3] Szlovákia – Fejenként 2014 euróba kerül a görög mentőöv. (2016). Jokortv.hu

[4] United Nations Migration, Displacement Tracking Matrix (2023. 07. 17.) https://dtm.iom.int/europe/arrivals

[5] Fizesse ki az EU a határvédelmi költségek felét! (2017. 08. 31.). Belügyminisztérium. https:// kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/

 Borítóképek: Artur Roman, pexels | 36876, pixabay

Fejfájás, kimerültség és alvászavar, általános rossz közérzet vagy idegrendszeri problémák: mind találkozhattunk már ezekkel a tünetekkel, főként a borús, téli napokon. Az időjárási körülményektől eltekintve, kevesen gondolnak arra, hogy ezek hátterében látásprobléma állhat, melynek korrigálása létfontosságú minden korosztály esetében.

Látásunk, mint egyik legfontosabb érzékünk egészsége szorosan összefügg az életminőséggel és a teljesítménnyel, melyeknek maximalizálására törekszünk az iskolapadban, később a munkahelyünkön. Ennek megvalósításban nagy segítségünkre van a különböző életviteli tanácsok – például vitamindús táplálkozás, megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás és alvási idő - betartása, ugyanakkor nem lehet eltekinteni olyan genetikai és környezeti tényezők szerepétől, amik az egészséges életmód ellenére is teljesítményrontók. Erre kimondottan aktuális példa a myopia, másnéven rövidlátás.

A rövidlátás olyan látáshiba, melynek során a nagyobb távolságra lévő dolgok elmosódottá válnak. Ez azért történik, mert a szemünkbe érkező párhuzamos fénysugarak a szemgolyón áthaladva az ideghártya (retina) előtt találkoznak, emiatt csak a kis távolságra levő tárgyak jelennek meg teljes élességükben.

Ennek a jelenségnek kétféle változata létezik, az egyszerű és a betegségnek minősülő myopia. Az egyszerű myopia főként gyermekkorban alakul ki, progressziója körülbelül 24-25 éves korig tart, ekkor általában stabilizálódik. A szemészeti vizsgálaton a fénytörési zavarokon kívül nem lehet megállapítani egyéb rendellenességet, a szemgolyó alakja normális. A Myopia.hu oldalon írtak alapján a szemüveg viselése ugyan korrigálja ezt a problémát, de nem feltétlenül szünteti meg. A rövidlátás folyamatosan haladhat előre, a 25 év feletti romlás lehetősége sem kizárt. Itt érdemes megemlíteni, hogy

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója és a Látás hónapja 2023 kampány myopia szakértője, megerősítette, hogy a világszerte tapasztalt növekvő tendencia Magyarországon is egyértelműen észlelhető. Különösen a 18 év alatti fiatalok esetében volt nagyobb arányú növekedés, ami részben a digitalizációnak tudható be. A szemek mindennapos megerőltetése a kis és nagyon közeli képernyőkre fókuszálva erősen befolyásolhatta ezt a növekedést, de emellett a genetika is szerepet játszik a rövidlátók számának megnövekedésében. Kimutatható még továbbá, hogy negyven év felett már magától öregszik a szem, még inkább indokolt a látásunkra kellő figyelmet fordítani. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a kisebb (például általános iskolás) gyerekek nem ismerik fel, hogy nem látják jól a távolabb levő tárgyakat, de szüleik, illetve tanáraik gyaníthatják ennek okát, amikor a gyerekek hunyorogva és ráncolt homlokkal nézik a táblát vagy a televíziót, nagyon ráhajolnak a könyvre vagy a füzetre olvasás és írás közben, vagy gyakran panaszkodnak fejfájásra, nem érdeklődnek a távoli látást igénylő tevékenységek iránt. 

Kép: https://www.aao.org/eye-health/tips-prevention/misight-orthok-atropine-myopia-nearsighted-child

Mit tehetünk a rövidlátás fokozódása ellen?

 Szakértők szerint a myopia progressziójával történő küzdelemben a rendszer, rendszeresség lehet a kulcsszó. Egyrészt, a folyamatos közeli fókusz - vagy ahogy a szakmában nevezik; ’közelnézés’ - miatt szükséges mindennapjainkba bevezetni az ún. 20-20-20 szabályt, melynek lényege a szem 20 percenként történő pihentetése. A másik két szám pedig azt jelöli, hogy érdemes egy tőlünk cirka 20 lábra eső (körülbelül 6 méter) pontot kiszemelni, majd 20 másodpercen keresztül nézni azt. Ha lehetőség van rá, megéri ezt a gyakorlatot a szabadban végezni, ugyanis a rövidlátás kialakulásának másik oka az állandó, zárt térben végzett monoton tevékenység lehet. Ez a rutintevékenység a szemben kialakuló alkalmazkodási görcs leküzdésében segít.

Emellett a rendszeresség még úgy is értelmezendő, hogy évente legalább egyszer szükség van látásunk ellenőrzésére. Erre ad lehetőséget a Magyar Optikus és Optometrista Szövetség (MOOSz) minden évben megrendezésre kerülő kampánya, mely az említett látásélességhez köthető, örökölt vagy külső környezeti hatások miatt kialakult problémák ellenőrzésére igyekszik felhívni a figyelmet. Az Október a látás hónapja!című programjuk keretében a kampány résztvevő optikái együttműködésével, országszerte közel háromszáz szaküzletben biztosítanak díjmentes látás-, illetve szemüvegellenőrzést és szaktanácsadást.

Idén éppen a fentebb ismertetett tendenciák miatt a Myopia Kontroll Tanácsadás került a program fókuszába. Ezesetben érdemes megemlíteni, hogy maga a program nem nyújt ingyenes Myopia Kontroll látásvizsgálatot, hiszen annak vizsgálata egy technikailag összetettebb és időigényesebb folyamat, de a kampányoptikák szakértői és szemészorvosai segítenek rámutatni a rendellenességekre és megválaszolják a felmerülő kérdéseket. Szabadi Zsolt, az MOOSz elnöke szerint a kampány időintervalluma sem véletlen, hiszen az iskola- és munkaszezon aktív megkezdése különös terhet ró mindenkire, így fontost fényt deríteni az esetleges látásromlásra, hogy az ne hátráltasson senkit mindennapi tevékenységében. Továbbá hozzátette, hogy a maximális éleslátás élménye mindenkit megillet, így érdemes évente legalább egy alkalommal egy kis időt a látásellenőrzésre fordítani.

Kép :https://albaoptika.hu/latas-es-szemvizsgalat/

A 2022-es országgyűlési választás relatív győztese a Mi Hazánk Mozgalom volt, amely a Jobbikból való kiválását követően saját jogán is képes volt parlamenti jelenlétre szert tenni. Azonban komoly vita van arról, hogy a radikális jobboldali párt mennyiben önálló szereplője a magyar pártarénának. Elemi erejű ellenérzést váltott ki a baloldali és liberális ellenzéki pártok körében a párt választási törvény módosítására irányuló javaslata, mivel az restaurálná az ellenzék által dominált Budapest választási szisztémáját. A Mi Hazánk azonban tartózkodott a szavazáson, mivel azt összekötötték az országgyűlési választások arányosabbá tételével.

A kormánypárti többség viszont ennek ellenére visszahozta a 2014 előtti listás rendszert a főváros esetében. 2014 óta a Közgyűlés összetételét a kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bejutók adták. A városatyák a változás értelmében listás rendszeren keresztül kerülnek a Közgyűlésbe, ahol az országgyűlési rendszerhez hasonlóan 5%-os küszöböt kell átugrania a pártlistáknak. Érdekesség, hogy egy telexes elemzés szerint ez a módosítás nem feltétlenül eredményezne több mandátumot a Fidesz számára. Az egyedüli lehetséges nyertesei a reformnak a Mi Hazánk és a Kutyapárt lehetnek. Utóbbi esetében az erős fővárosi jelenlétnek köszönhetően reális lehet az egy mandátum.

Amennyiben az ellenzéki szavazók újra elkezdenek kiábrándulni a baloldali és liberális ellenzéki pártokból, akkor a kettő mandátum is lőtávolságon belül lehet Kovács Gergelyéknek. Toroczkaiék esetében korántsem ennyire egyszerű az egy mandátum megszerzése. A párt a 2022-es választást követően ugyan erősödött, azonban jelenleg stagnál a támogatottsága, a Jobbiktól elpártoló és a Fidesznél kikötő nemzeti radikális szavazók úgy tűnik még nem fedezték fel a Mi Hazánkot annyira, hogy módosítsanak a pártpreferenciájukon. A Mi Hazánkra fokozottan érvényes a vidék pártja jelző, a fővárosi támogatottsága alulmarad az országosnak. Ennek ellenére, ha megtalálja a Toroczkai-párt azokat az ügyeket, amelyekkel ha rövid időre is, de formálni tudja a napirendet, lehet, hogy lesz egy radikális jobboldali tagja a fővárosi Közgyűlésnek a 2024-es önkormányzati választást követően.

Sokak úgy vélik, hogy a Mi Hazánk javaslatát igazából a Fidesz dolgozta ki és küldte el a "szatelitpártnak", az csak előterjesztette és az egész folyamat csak egy színjáték volt. Gyakori vád a Fidesz jobboldali ellenzéki pártjával szemben, hogy az nulla autonómiával rendelkezik, a Fidesz "laboratórium-pártja", szatellitpárt és még lehetne sorolni. Az úgynevezett szatellitpártok olyan tekintélyelvű rendszerekben léteztek, ahol a valódi pluralizmustól félő elit adni akart a látszatra; ezért megengedték néhány megbízható politikusnak, hogy a rendszer logikáján belül, azt meg nem kérdőjelezve működtethessenek ellenzékinek tűnő pártokat. Akik ilyen véleményen vannak, azok nagy eséllyel magának a magyar politikai rendszer demokratikus jellegét is megkérdőjelezik, annak ellenére, hogy Toroczkai László előszeretettel hívja fel arra a figyelmet, hogy a frakciója többször szavaz együtt az ellenzékkel, mint a kormánypártokkal.

A Mi Hazánk megítélése tehát nagy mértékben összefügg azzal, hogy ki hogyan ítéli meg a magyar demokráciát. Akik úgy gondolják, hogy Magyarország már nem demokrácia, hanem autokrácia/diktatúra, azok egyértelműen a "Fidesz nácitagozataként" fogják számontartani a pártot. A magyar demokrácia megítélése olyannyira polarizált lett, hogy már szinte el sem lehet képzelni, hogy létezhet olyan ellenzéki pozíció, ami eltér attól, amit a baloldali pártok képviselnek. Toroczkai László egyik első felszólalásában jelezte, hogy bármilyen javaslatot hajlandók megszavazni akár a kormánypártok akár az ellenzék részéről, ha arról ők azt gondolják, hogy a nemzet érdekét szolgálja.

A magyar politika számára ez a magatartás nem véletlenül "idegen", hiszen a szekértábor-logika számára értelmezhetetlen attitűd. A Mi Hazánk úgynevezett "konstruktív ellenzékisége" más országok számára cseppet sem idegen. A képviseleti demokrácia egyik velejárója, hogy több párt verseng ugyanazon választók kegyéért. Természetesen a különböző törésvonalak mentén kialakulhatnak olyan választói tömbök, amelyek következetesen kitartanak egy-egy párt mellett, nem szavaznak át az "ősellenségre". Azonban létezhetnek olyan szavazók, akik úgy ítélik meg, hogy "A" és "B" pártok között nincs akkora távolság, így képesek változtatni az eredeti elgondolásukon, amely átszavazásban is kifejeződhet.

A Mi Hazánk és a Fidesz esetében a szavazók egy rétege számára van átjárás, hiszen a Jobbik néppártosodásának köszönhetően sok volt jobbikos szavazó tért át a Fideszhez, azonban ugyanezért a szavazókért az új nemzeti radikális párt is beszállt a "ringbe". Az LMP kivételével az ellenzék "lemondott" arról, hogy a kormánypárti szavazók felé nyissanak, így a rendre csak ugyanazt a tortaszeletet osztják el újra és újra. Az LMP megpróbál egyfajta "higgadt" ellenzékiséget képviselni a "hisztis" ellenzékkel szemben. Ez kimondatlanul is arra irányul, hogy olyan potenciális szavazók számára legyen az LMP alternatíva, akik kiábrándultak a bal és jobboldal közötti feszült politizálásból és békére vágynak.

Az elmúlt hónapok reakciói alapján nem szükséges felidézni, hogy hogy változott az LMP megítélése a baloldali ellenzéken belül. Az ellenzéki pártok és szavazói számára továbbra is páriának tűnik mindenki, aki nem fogalmaz meg olyan vehemens kritikákat a kormánypártokkal szemben, mint az "elvárt". Vajon ez lenne az, amin az ellenzéknek érdemes lenne változtatnia annak érdekében, hogy eredményesebben tudjon politizálni? Az olyan pártok szerepének értelmezésében mint a Mi Hazánk Mozgalom komoly szerepet játszik a magyar demokrácia megítélése - vagy elítélése. Az utóbbinak komoly társadalmi támogatottsága van, így értelemszerűen népszerű is. Mindennek ellenére az ellenzék legfőbb céljának szempontjából ugyanakkor kontraproduktív is, hiszen nem teszi lehetővé az olyan jellegű kooperációt, ami az ellenzékiség különböző fokán lévő pártok között valósulhatna meg, ami ténylegesen veszélyes is lehetne a kormánypártokra.

Élvezze Budapest varázsát az ünnepi időszakban, amikor a város téli csodaországgá változik. Az idei karácsony varázslatos hangulata igazán különleges, és mindennek középpontjában a kötelezően látogatandó budapesti karácsonyi vásár áll. A 2023. november 18-tól 2024. január 1-jéig nyitva tartó piac az ünnepi hangulat központi központja, amely a hagyományos magyar kézműves mesterségek, a kulináris élvezetek és az ünnepi szórakozás egyedülálló keverékét kínálja. Ha olyan ünnepi élményre vágyik, amely ötvözi a történelmi nevezetességek varázsát az évszak melegségével, a budapesti karácsonyi vásár a tökéletes úti cél.

Készüljön fel, hogy elragadja Budapest varázslatos ünnepi hangulata! Képzelje el, ahogy a város téli csodaországgá változik, miközben a káprázatos díszítésekkel és csillogó fényekkel díszített, bájos utcákon sétál. Budapest történelmi nevezetességei, mint például az ikonikus Szent István-bazilika és a Lánchíd, az ünnepi szezonban különleges varázst árasztanak, és varázslatos élmények hátterévé válnak. A levegő megtelt az öröm szellemével, a hangulat pedig egyenesen megbabonázó. Ez az az időszak, amikor Budapest gazdag történelme zökkenőmentesen keveredik az ünnepi hangulattal, felejthetetlen ünnepi hangulatot teremtve, amely ámulatba ejt. Vegye hát fel a legbújósabb sálját, és fedezze fel a város nevezetességeit, amint azok életre kelnek a karácsony melegségétől és varázsától.

Merüljön el a magyar kultúra vibráló szövevényében a budapesti karácsonyi vásáron, ahol a levegő megtelik a hagyományos finomságok csábító illatával, és az utcák ünnepi fényekben pompáznak. Sétáljon végig a piac standjain, amelyek mindegyike a hagyományos magyar kézműves és kézműves termékek gazdag tárházával van megrakva. A bonyolult szövésű textíliáktól a kézzel készített díszekig ez a tökéletes alkalom, hogy hazavigye az ország gazdag örökségét tükröző egyedi és hiteles szuveníreket. Akár a hímzett népművészet varázsa, akár a kézzel készített csecsebecsék varázsa vonzza, a budapesti karácsonyi vásár olyan kellemes vásárlási élményt ígér, amely túlmutat a hétköznapokon.

A budapesti karácsonyi vásár szívében kényeztesse ízlelőbimbóit a magyar specialitások ízeivel. Kezdje a Kéményes kaláccsal, egy édes és tésztás magyar csodával, amelyet mindenképpen meg kell kóstolnia. Ismerje meg ezeknek az ünnepi finomságoknak az elkészítésének lenyűgöző folyamatát, és élvezze az örömöt, amit okoznak. Merüljön el a Glogg néven ismert magyar forralt bor melegségében és gazdag ízében, ahogy az beleszövődik a magyarországi ünnepi hagyományokba. Igyon egy kortyot, és tapasztalja meg ennek az ünnepi italnak a vigasztaló ölelését. Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy elmerüljön a helyi konyha világában, arra ösztönözve a látogatókat, hogy kényeztessék magukat az autentikus magyar ételekkel. A Kürtőskalácstól (kéményes kalács) a lángoson (sült laposkenyér) át a hagyományos kolbászokig a piac ínycsiklandó ízek sokaságát kínálja, amelyek megragadják a magyar karácsonyi hagyományok lényegét.

A budapesti karácsonyi vásár szívében kényeztesse ízlelőbimbóit a magyar specialitások ízeivel. Kezdje a Kéményes kaláccsal, egy édes és tésztás magyar csodával, amelyet mindenképpen meg kell kóstolnia. Ismerje meg ezeknek az ünnepi finomságoknak az elkészítésének lenyűgöző folyamatát, és élvezze az örömöt, amit okoznak. Merüljön el a Glogg néven ismert magyar forralt bor melegségében és gazdag ízében, ahogy az beleszövődik a magyarországi ünnepi hagyományokba. Igyon egy kortyot, és tapasztalja meg ennek az ünnepi italnak a vigasztaló ölelését. Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy elmerüljön a helyi konyha világában, arra ösztönözve a látogatókat, hogy kényeztessék magukat az autentikus magyar ételekkel. A Kürtőskalácstól a lángoson át a hagyományos kolbászokig a piac ínycsiklandó ízek sokaságát kínálja, amelyek megragadják a magyar karácsonyi hagyományok lényegét.

Míg a budapesti karácsonyi vásár az ünnepi öröm jelzőfénye, a Financial Times három másik varázslatos piacra is rávilágít, amelyek felfedezésre várnak. A németországi Kölnben több piac is az ünnepi hangulat jegyében telik, amelyek mindegyike egyedi élményt nyújt. Merüljön el a Markt der Engel varázslatában, ahol csillogó fények százai teremtenek égi hangulatot, vagy fedezze fel a szeszélyes Nikolausdorfot, amely a 13. századi Hahnen-kapu fenséges hátterével a Szent Miklós történetét meséli el.

Berlin, a történelem és a modernitás metszéspontjában fekvő város mintegy 80 karácsonyi vásárral büszkélkedhet, köztük a Gendarmenmarkt téren található nagyszabású Weihnachtszauberrel. Itt rengeteg a művészeti és kézműves termék, ami festői környezetet teremt, és tökéletes azok számára, akik az ünnepi hagyományok modernebb értelmezését keresik. Ha adrenalinlöketre vágyik, látogasson el a Potsdamer Platzon található Winter Worldbe, ahol a téli sportok állnak a középpontban: szánkózás, curling és egy gyerekbarát korcsolyapálya várja. Salzburg, Ausztria, Mozart szülővárosa, arra hívja a látogatókat, hogy gyönyörködjenek az ősi hagyományok szépségében. A 15. századot idéző piaci bódékban kézzel kötött zoknikat mutatnak be, és nyugodt hátteret nyújtanak a dóm előtt naponta megrendezett ingyenes koncertekhez. Vegyen részt az ünnepi hangulatban a keddi énekléseken, merüljön el a karácsonyi dalok megnyugtató dallamaiban. Ezek a Financial Times által ünnepelt topjelöltek az élmények faliszőnyegét ígérik, így kellemes alternatívák azok számára, akik Budapest csodáin túl is szeretnék kitágítani ünnepi látókörüket.

Az ünnepi időszak beköszöntével Budapest téli csodaországgá változik, csillogó fényekkel, varázslatos piacokkal és a szívet rabul ejtő hangulattal. Magyarország fővárosának szívében a karácsonyi vásár varázsolja el a helyieket és a látogatókat egyaránt, hogy átadják magukat a hagyományos magyar finomságok, például a kéményes kalács és a forralt bor melegének. A levegőt az ünnepi énekek dallamai töltik meg, és a történelmi nevezetességek háttere varázslatos hangulatot kölcsönöz az élménynek. A magyar kézművesség gazdag szövevényétől a Szent István-bazilika vidám hangulatáig a budapesti karácsonyi vásár nem csupán egy esemény, hanem az öröm, a közösség és az ünnepi időszak időtlen varázsának ünnepe. Merüljön el az ünnepi forgatagban, teremtsen kedves emlékeket, és hagyja, hogy a budapesti karácsony varázsa még sokáig megmaradjon a szívében, miután az évszak elszállt.

II. rész:

Az előző cikkünkben kifejtettük német-francia javaslat néven elhíresült Európai Uniós reform tervezetnek a jogállamisági eljárással kapcsolatos és néhány az intézményi keretekre vonatkozó módosítási koncepcióját. Ebben a cikkben pedig a többsebességes Európa elképzelését és az Európai Uniós csatlakozási feltételek új 9 pontjának ötletét fejtjük ki.

 Az Európai Unió megreformálása:

A javaslat írói meghagynák a jelenlegi Európai Unióról szóló Szerződésekben azokat az elemeket, amiket a tervezet alapján konszenzus hiányában nem lennének képesek megváltoztatni. Ugyanakkor új együttműködési kereteket hoznának létre az Európai Unión belül és azon kívül. Ezzel megkerülve a konszenzuális döntések meghozatalának nehézségeit az EU-n belül, illetve új integrációs területeket lérehozván az Európai Unión kívűl az ahhoz kötődni kívánó országok körében. Ez az elképzelés a többsebességes Európa néven vált ismertté.

Többsebességes Európa:

A Többsebességes Európa 4 szintből állna, úgymint:

1. A Belső Kör
2. Az Európai Unió
3. A Társult Tagok
4. Európai Politikai Közösség

2030-ra alkalmassá szeretnék tenni az Európai Uniót további tagállamok csatlakozására, ugyanakkor ehhez szerintük egyelőre reformokra van szükség, mivel az EU nem áll készen a bővítésre. A többsebességes Európa elképzeléssel és a különböző országcsoportok közötti differenciálással az Európai Uniós célok hatékonyabb elérését szeretnék megalapozni..

1. Belső kör:

Egy az Európai Uniós tagállamokon közötti belső kört szeretnének létrehozni, amit a közös értékekkel rendelkező országok szoros közösségeként képzelnek el, mélyebb szintű integrációt alkalmazva. A szervesebb integrációs elképzelésükhöz hasonló példának gondolják azon országok közösségét, akik tagjai a schengeni övezetnek vagy az eurozónának. Az integrációt szeretnék bővíteni például a klímaügyi, energiaügyi és adóügyi területeken is

2. Az EU:

Az Európai Unió jelenlegi formájában.

3. A Társult Tagok:

Ide tartoznának az Európai Unióba csatlakozni kívánó országok. Nincsenek leírt politikai kötelezettségeik, ugyanakkor az Európai Uniós közös elvekhez és értékekhez való elkötelezett közeledésük elvárt, olyan területeken például, mint a demokrácia vagy a jogállamiság.

A részvétel központi eleme az egységes piacban való részvétel lenne. Az Európai Parlamentben és a Bizottságban nem vehetnének részt, ugyanígy a Tanácsban se lenne szavazatuk, de ott lenne hozzászólási joguk. Emellett a releváns EU-s ügynökségeken felajánlanák számukra a társult tagságot,

Ugyanakkor az Európai Bíróság joghatása alá esnének, befizetési kötelezettségük lenne az Európai Uniós költségvetésbe, (pl. a közös intézményi költségek fedezésébe), illetve nem férnének hozzá a kohéziós vagy a mezőgazdasági alapokhoz sem.

Ez a formáció szerintük leegyszerűsítené az olyan országokkal való együttműködést is, mint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok (Izland, Norvégia, Liechtenstein), Svájc vagy az Egyesült Királyság.

4. Európai Politikai Közösség (European Political Community - EPC)):

A külső kör az Európai Politikai Közösség nem tartalmaz a közös piachoz való hozzáférést, geopolitikai közeledést viszont igen, illetve politikai együttműködést, például szakpolitikák terén, úgymint a biztonság-, energia-, környezet- és klímapolitika, ahol kölcsönös célok fogalmazhatóak meg.

Ennek lehetnek intézményi strukturális alapjai is, amik tovább fejlődhetnek egy megegyezéssé. Így akár szabadkereskedelmi együttműködések is létrehozhatóak és a fent említett szakpolitikai területeken is kooperáció alakítható ki, pl. egy energiaügyi unió keretében. Egy minimum közös alap minden résztvevőtől elvárt, mint például az Európa Tanácsban és az Emberi Jogok Európai Egyezményében való részvétel.

2030-ra szeretnék, hogyha kész lenne az EU új országok csatlakozására. Amelyek csatlakozását kisebb csoportban támogatnák.

A csatlakozási feltételek 9 pontja:

A csatlakozási feltételekhez egy elvi alaprendszert szeretnének létrehozni, amit 9 pontban fogalmaztak. Az első 5 pontot a csatlakozási kérelemhez való jogosultságról, az utolsó 4-et pedig a kérelem dinamikájára vonatkozólag.

• 1. Először az Alapok Elv:
  • Első és legfontosabb az EU-s elveknek való megfelelés, ami már a közös piachoz való csatlakozásnál is elvárt, például a jogállamiság és a demokratikus elvek tekintetében.
• 2. Geopolitikai Elvek:
  • A csatlakozó országoknak teljesen egyhangba szükséges kerülni az Európai Uniós kül- és biztonságpolitikával, beleértve az EU-s szankciós politikát és az ENSZ Alapokmányát is.
• 3. Konfliktus megoldási elv.
  • Nem csatlakozhatnak olyan országok, akik tartós fegyveres konfliktust viselnek. Illetve olyan országok sem, akik egy tagjelölt országgal vagy tagállammal területi konfliktusban állnak.
• 4. Technikai és pénzügyi támogatás elv:
  • Az Európai Unió nyújtson segítséget a csatlakozási célok elérése érdekében a csatlakozó országoknak.
• 5. Demokratikus legitimitás elve:
  • A demokratikus legitimitást támogassa az Európai Unió a csatlakozási folyamat során. Becsatlakozhassanak a csatlakozni kívánó országok lakosai az Európai Uniós demokratikus diskurzusokba, vitákba, a csatlakozási folyamat megértésébe, a dezinformáció elleni harcba.
• 6. Egyenlőségi elv:
  • A csatlakozási feltételeket mindenki számára egyenlővé kell tenni
• 7. Rendszerezési elv:
  • A csatlakozást a csatlakozni kívánó országok fokozatos integrálása előzi meg például a szabadkereskedelmi övezetbe. Az ágazati integrációt és az EU-s intézményekben való részvételi jogot úgy gondolják még részletesebben ki kell dolgozni.
• 8. Reverzibilitás elve:
  • Hogyha egy tagállam integrációja előrehaladott, ugyanakkor a csatlakozási kritériumok sérülnek, akkor az integráltságát ennek megfelelően vissza kell építeni.
• 9. A minősített többség elve:
  • A csatlakozási folyamat stádiumai közötti lépéseket minősített többséggel fogadhassák el a tagállamok, így kiküszöbölve, hogy egy tagállam nemzeti érdekeiből adódóan megvétózhassa azt. Ugyanakkor a végleges csatlakozást dupla konszenzussal lenne szükséges megszavazni, azaz, az összes tagállam belegyezése lenne hozzá szükséges, illetve a csatlakozásnak a nemzeti parlamentekben történő ratifikálása is kritériuma lenne.

Lesz-e EU Reform?

Az Európai Unió 3 évtizedes története során ment már keresztül intézményi reformokon, a legutóbbi nagy mértékű változtatást a 2009-es Lisszaboni Szerződés jelentette. Azóta is felmerültek időről-időre módosítási javaslatok. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban a reformok említése egyre gyakoribbá vált és megjelent az ebben a cikkben is tárgyalt német-francia javaslat, amit az EU 2 legnagyobb népességű tagállamának felkért szakértői készítettek el. Ezt követően az októberi választásokon a lengyelországi PIS-nek nem sikerült megszereznie a kormányalakításhoz szükséges többséget, így Donald Tusk az Európai Parlament korábbi elnöke lehet a következő lengyel kormányfő. Mindezek által a következő időszakban felerősödhetnek az Európai Uniós reformok megvalósítására tett intézkedések.

Aktualitások

Az utóbbi hónapokban egyre több az Európai Unió megreformálása tett javaslat látott napvilágot. Elég csak a széles körű módosításokat előirányzó 120 oldalas Verhofstadt jelentés-tervezetre gondolni.

A legnagyobb port azonban a német-francia javaslat néven elhíresült tervezet kavarta, amelyet a 2 legnagyobb európai uniós tagállamból felkért szakértők dolgoztak ki. A javaslatot elolvastuk, a cikkben ennek részletei olvashatóak.

Jogállamisági Eljárások:

Az Európai Bizottság 2022-ben jogállamisági eljárást indított Magyarország ellen, így a jogállamisági eljárást érintő módosítások kifejezetten érdekes lehetnek.

A javaslat indítványozza, hogy az Európai Unióról Szóló Szerződés 2-es cikkelye alapján lehessen jogállami alapon szankciókat bevezetni, illetve az olyan területeken történő szisztematikus visszaélések esetén is lehessen eljárást indítani, mint a demokrácia, a szabad és tisztességes választások, a média szabadsága vagy az Alapjogi Chartában megfogalmazott alapvető jogok.

A 7-es cikkely szerinti eljáráson is módosítanának. A teljes konszenzus minusz 1 tagállam, helyett elegendővé tennék a 80%-os többséget az eljárás elindításához. Az ügy előrehaladásához különböző kötelező döntési határidőket írnának elő. Valamint az eljárást megkezdését követő 5. évben automatikus szankciókat vezetnének be az ügyben érintett tagállammal szemben, a megkezdést követő 10. évben pedig növelnék a szankciók mértéket. Erre a változtatásra az eljárás felgyorsítására tett törekvésként tekintenek.

Intézményi Reformok - Kevesebb Biztos, Több Jogállamiság

Intézményi területen több módosítással élnének

• Létrehoznának egy új Európai Uniós intézményt az Átláthatósági és Feddhetetlenségi Hivatalt, amely az Uniós szerveket felügyelné a tisztesség, az átláthatóság és a korrupcióellenesség szempontjából.
• Az Európai Unió Tanácsának (Miniszterek Tanácsa) elnökségi ciklusait megváltoztatnák, az eddigi 3-as elnökség helyett - amikor 1,5 éven keresztül fél évente váltotta egymást a 3 elnöklő tagállam -, 5-ös elnökséget hoznának létre, ami 2 és fél évre, fél Európai Uniós ciklusra szólna, ahol szintén fél évente váltaná egymást az 5 tagállam a soros elnökségben. Ehhez kapcsolódóan a Többéves Pénzügyi Keretet, az Európai Unió kvázi költségvetését 7 év helyett 5 évesre terveznék és hozzá igazítanák a képviselői ciklusokhoz.
• Létrehoznák a Legfelsőbb Bíróságok és Törvényszékek vegyes kamaráját, ami egy mélyebb jogi és törvénykezési együttműködést biztosítana a tagállamok számára.
• Átírnák a minősített többség definícióját, ami eddig a tagállamok 55%-át és népességének 65%-át jelentette. Ami a változtatásokat követően a tagállamok 60%-át, és a népesség 60%-át jelentené. Ugyanakkor a módosítások mellett továbbra is előfordulhatna az a szituáció, hogyha a legnagypbb 3 népességgel tendelkező ország a 27 tagországból 3 blokkolna egy minősített többséggel meghozandó döntést, akkor annak a döntésnek semmiképp nem lenne meg a kellő támogatottsága.
• Növelnék az Európai Uniós költségvetést a növekvő feladatokra és terhekre hivatkozva.
• 2029-ig az Európai Uniós választásokat harmonizálnák minden tagállamra vonatkozólag.
• Maximalizálnák az Európai Parlamenti képviselők számát 751 főben
• Indítványozzák, hogy az Európai Bizottságban tagállamok kétharmada vegyen részt biztosi szinten, az eddigi egyenlő képviselet elvével szemben. Hogyha ez a változtatás nem élvezne kellő támogatottságot indítványoznák, hogy építsenek hierarchiát a biztosi rendszerbe és lennének vezető biztosok és biztosok.
• Mielőtt további tagállamokat vennének fel az Európai Unióba előtte támogatnák, hogy a jelenlegi konszenzust megkövetelő kérdéskörökben konszenzus helyett kétharmados többségre legyen szükség, kivéve a kül-, biztonság- és védelmi politikában. Mindezzel egyhangban kezdeményeznék, hogy ezen ügyekben az EP, rendes eljárási döntésmenetben hozzon döntést, ezzel erősítve egy kvázi kétkamarás rendszert az Európai Unión belül.
• Támogatnák a közös Európai Uniós hitelfelvételeket, amivel adott esetben kedvezőbb kondíciókat érhetnének el a hitelfelvevő országok.
• Informális előre egyeztetett kommunikációs formákat jelölnének ki a Bizottság és az Európai Parlament számára, hogy különböző Európai Parlamenti választási eredmények mellett, hogyan zajljanak az egyeztetések a Bizottság elnökének személyével kapcsolatban, hogy elkerüljék az olyan konfliktusos eseteket, amikor a Bizottság jelöl valakit az elnöki székbe, akit ezt követően az EP nem szavaz meg a Bizottság elnökévé.
• Támogatják, hogy a Bizottság legyen az egyértelmű végrehajtó szerv, a Tanács pedig a legfelsőbb kamara
• Úgy gondolják a NextGenerationEU pénzeszközök felszabadításának a jogállamiság betartásától való függővé tétele eredményes volt. Javasolják, hogy a jövőben minden uniós pénzeszköz kifizetésének feltételeit - akár a többéves pénzügyi kereten belül, akár azon kívül - ezen feltételek alapján tervezzék meg.
• Valamint indítványozzák, hogy a jogsértések állandóságának és súlyosságának egy bizonyos szintjétől kezdve az országok már ne maradhassanak uniós tagállamok
• Az Európai Uniós csatlakozás legyen konszenzusos döntés, ugyanakkor a csatlakozási folyamat lépéseit minősített többséggel is ellehessen fogadni, hogy egyes tagállamok szuverén érdekből, politikai nyomásgyakorlásból ne akadályozzák a folyamat köztes lépéseit.
• Szeretnék továbbá tisztázni az ECB jogait a bankunión belül.
• Növelnék a Többéves Pénzügyi Keretet, amit a többlet terhek növekedésével indokolnak, pl. zöld célok elérése.
• Hogyha nem sikerül a reformokat megszavazni, összelehet szerintük őket kötni a további csatlakozási szerződésekkel.

Amennyiben nem sikerülne a reformokat megfelelően megvalósítani, annyiban egy nagyobb reformtervezetet a többsebességes Európa létrehozását indítványoznák, ezzel az elképzeléssel a következő cikkben foglalkozunk, amiben az Európai Uniós csatlakozási feltételek újabb 9 pontjának a tervét is kifejtjük.

A napokban jelent meg a sokak által várt GTA VI játék előzetese, ami már önmagában óriási hírértéket képviselt, pedig előtte is könnyen találkozhattunk a játék helyszínét és más jellemzőit érintő találgatásokkal.

Én nagyon sokat játszottam, a mai napig van, hogy ha csak a nosztalgia miatt is, de elindítom egy-egy régi nagy kedvencemet és szánok rá egy kis időt. Legtöbbször a gyermekeket féltjük a túlzásba vitt “kockulástól”, pedig valójában ők csak azt teszik virtuálisan, amit előtte a fizikai valóságban csináltak: játszanak. A felnőttek esetében viszont más a helyzet, hiszen egy bizonyos kor felett nem helyes, ha a legfontosabb életesemények egyike, ha végre játszhat valaki egy adott játékkal.

Nekem is hatalmas poén volt gyerekként, hogy szabályok nélkül azt csinálhattam, amit akartam a játékban, de fel kell fogni, hogy ez nem a való élet, ráadásul hátráltat a valóságban

Természetesen felnőttként is megvan az értelme ezeknek a játékoknak. A már példaként említett GTA sorozatban tombolhatunk, a legdurvább bűncselekményeket elkövethetjük úgy, hogy a való életben csak az időnket pazaroltuk, más hátrányt nem szenvedünk. Azt viszont látni kell, hogy az időpocsékolás épp elég baj, ezek a játékok ugyan is a szórakoztatás mellett energiába és rengeteg időbe kerülnek. Ha a virtuális valóság helyett a saját életünkre szánjuk ezt, akkor könnyen lehet, hogy job less az életünk és lehet, hogy nem less öt Ferrari a garázsunkban, de sokkal nagyobb élmény egy igazi Toyota Corolla, mint bármelyik virtuális autó.

Sokak tehát egyfajta illúzióba esnek az egyre élethűbb és részletesebb virtuális világban, mert a monitoron látottak számos embernek menekülési utat jelentenek a valóságból. Pedig a technológia éppen, hogy előre kell vigye nem csak az emberiséget de egyúttal az egyén életét is. Jó példa erre, hogy az emberiség egyre inkább tudás és munka alapra rendezkedik be, és éppen ennek az eredményeképp bárki számára elérhető az interneten rengeteg forrás, amiből tanulhat és később magasabb hozzáadott értékkel tud dolgozni, aminek az eredménye a jobb életkörülmény.

Ahhoz, hogy a STEM munkák egyikében helyezkedjünk él fejlődni is tudjunk benne, az angol nyelv ismerete alapvető fontosságú

Hogy ne csak filozofáljak és okoskodjak, én is elkezdtem a STEM JOBS egyikéhez megfelelő tudást megszerezni a Google mindenki számára elérhető tananyagából. Említésre érdemes egyébként a Facebook képzési oldala is, de lehet találni rengeteg másik kurzust is. Három hét alatt odáig jutottam, hogy elkészítettem életem első Android alkalmazását is, és nem sokára a másodikon fogok dolgozni, amit terveim szerint publikálok is majd a Play Storeban. Teszem ezt jogász hallgatóként, ráadásul munka mellett úgy, hogy sportolni is eljárok. Nekem óriási könnyítés, hogy a hozzáférhető tudás miatt már karrierváltás előtt is meg tudom ismerni a a programozás egy-egy szeletét, ugyan is rájöttem, hogy szuper a jogászi munka, de engem az informatika jobban érdekel, így a jogász szak mellett el is fogok kezdeni egy informatikai szakot.

Véleményem szerint nem szabad bekategorizálni az embereket, hogy valaki "humános" vagy "reálos". Alapvetően az érdeklődési körön és a tanulási mennyiségen múlik, ki miben jó igazán. Senki nem született úgy, hogy tudja az alkotmányjogot vagy éppen ismeri az objektumorientált programozást. Persze van, aki könnyebben memorizál, vagy lehet olyan aki gyorsabban megérti az adott témakör logikáját, de többnyire a belefektetett energián és az érdeklődésen múlik az, hogy miben vagyunk jók. Engem is éppen az indított el az informatika irányába, hogy jobban érdekel gyerekkoromtól fogva, mint az általam választott egyetemi szak. Mivel gimnáziumban a matematikával nem foglalkoztam annyit, arra gondoltam, hogy biztonságosabb a jogász szak. Mivel azonban nem sokára lediplomázok belőle, már tudom, hogy képes vagyok tanulni sokat, és van elég önbizalmam ahhoz, hogy belekezdjek valami újba, ami egyébként jobban érdekel.

Tehát a technológiát is tudni kell felhasználni tanulásra, értelmes tevékenységre és szórakozásra is, ameddig az nem menekülési útvonal. Nem a technológia a probléma, hanem az, hogy az egyén a digitalis vívmányokat nem eszközként, hanem bizonyos értelemben drogként használja. Ugye bár a ragasztó is nagyszerű találmány ameddig nem nejlon szatyorból “szagolgatják”.  A nyugati világban az emberek többségének az internet óriási lehetőséget ad mára: tanulhatunk nyelveket, programozást, varrni, de ez csak néhány kiragadott példa. Ne a GTA karakterünk skilljeit fejlesszük, hanem a saját tudásunkat.