A fenntarthatóság és az energiatudatosság iránti igény egyre inkább meghatározza az energiaszektor fejlődését világszerte. A szektor jelentős mértékben hozzájárul a környezeti terheléshez, így a hulladékkeletkezés csökkentése és hatékony kezelése kiemelt fontosságú. Az ágazatban történő hulladékkezelésre való összpontosítás lehetővé teszi az erőforrások fenntarthatóbb felhasználását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az általános környezeti hatások mérséklését.

Az energiaszektorban fellépő hulladékkeletkezés két fő forrása az energetikai tevékenységek melléktermékei és a hulladékenergia kezelése. Az energetikai tevékenységek melléktermékei olyan hulladékok, amelyek az energia előállítása, feldolgozása vagy hasznosítása során keletkeznek. Ezek a melléktermékek lehetnek szilárd, folyékony vagy gáz állapotú anyagok, és sok esetben jelentős mennyiségben képződnek. Például a szén- és olajfinomítás során keletkező szilárd anyagok és a széntüzelésből származó hamu és kipufogógázok mind az energetikai folyamatok melléktermékei, melyek kezelése és elhelyezése kritikus jelentőséggel bír a környezeti hatások szempontjából.

A hulladékenergia kezelése olyan folyamatokat foglal magában, amelyek célja a hulladékból származó energiát hasznosítani vagy kezelni.

A biomassza biológiai eredetű anyagok összességét jelenti, amelyek élő szervezetekből származnak, vagy azok anyagcseréje során keletkeznek. Ezek a biológiai anyagok általában növényi vagy állati eredetűek lehetnek, például fák, növények, agrártermények, állati hulladékok stb.

A biomassza energiaforrásként is használható. Például a faapríték, növényi szemét és hulladék, valamint állati trágyák égetése vagy biogáz előállítása során energiát lehet termelni. A biomassza energiatermelése környezetbarátabb lehet, mint a fosszilis tüzelőanyagok (pl. szén, olaj, gáz) használata, mivel a biomassza elégetése során felszabaduló szén-dioxid az atmoszférából származó szén-dioxidot körforgásban tartja, ellentétben a fosszilis tüzelőanyagok égetésekor bekövetkező, hosszú időn keresztül raktározott szén-dioxid-kibocsátással.

A hulladékkeletkezés figyelembevétele az energiaszektorban számos előnyt kínál. Először is, lehetővé teszi az energiaforrások hatékonyabb felhasználását és az energiahatékonyság növelését. Az újrahasznosított vagy a hulladékból származó energia felhasználása csökkenti a hagyományos fosszilis energiahordozók iránti igényt, így csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását és a klímaváltozásra gyakorolt hatásokat.

Emellett az energiahulladék kezelése csökkenti a szennyező anyagok mennyiségét és a környezeti terhelést, javítva ezzel a levegő- és vízminőséget. Kezelése az energiaszektorban új lehetőségeket teremt a megújuló energiaforrások hasznosítására is. Az organikus hulladékokból és biomasszából származó energia hasznosítása nemcsak az energiahordozók sokszínűségét növeli, hanem hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a hulladék újrahasznosításához.

Az energiaiparban a hulladékkeletkezés csökkentése és a hatékony hulladékkezelés szorosan összefonódik az energiahatékonysággal és a fenntarthatósággal. Az új technológiák és a fejlett hulladékkezelési módszerek elősegítik a környezetbarát energiatermelést és az alacsony széndioxid-kibocsátást, ami kulcsfontosságú a klímaváltozás és a környezetszennyezés elleni küzdelemben.

Az energiaágazat hulladékkezelése komplex és sokszínű terület, ahol a fenntarthatóság és a környezetvédelem kiemelt szerepet játszik. A megfelelő hulladékkezelési stratégiák segíthetnek csökkenteni a kibocsátást, növelni az energiaipar hatékonyságát és hozzájárulni a fenntartható energiahasználathoz.

Kapcsolódó cikkünket itt olvashatjátok.

Ebben a cikkben megismerjük a magyarországi lakossági hulladékudvarok szerepét és jellemzőit. Megvizsgáljuk, hogy milyen típusú hulladékokat lehet leadni ezekben a központokban, és hogyan működik az újrahasznosítás folyamata. Fedezzük fel azokat az előnyöket, amelyeket a hulladékudvarok nyújtanak a lakosságnak, például a kényelmes és biztonságos hulladékkezelés lehetőségét. Ismerjük meg azokat az intézkedéseket és kezdeményezéseket, amelyek segítik a lakosságot a tudatosabb hulladékkezelésben és a környezetbarát gondolkodásmód kialakításában. Járjunk utána, hogy hogyan járulnak hozzá a magyarországi lakossági hulladékudvarok a fenntartható jövő megteremtéséhez és hogyan támogatják a környezetvédelem szélesebb körű elérését az országban.

Magyarországon a lakossági hulladékudvarok jelentős szerepet játszanak a hulladékkezelés és újrahasznosítás területén. Ezek a speciálisan kialakított központok lehetővé teszik a lakosság számára, hogy megfelelően kezeljék és leadják a háztartási hulladékot, elhasznált berendezéseket, valamint veszélyes hulladékokat.

A lakossági hulladékudvarokban számos különböző hulladékfajta adható le a megfelelő kezelés érdekében. Az egyes hulladékudvarok kínálata lehet változó, de általában az alábbi típusú hulladékokat fogadják:

1. Kommunális hulladék: Háztartási hulladék, mint például ételmaradékok, műanyag csomagolóanyagok, papír, textil, műanyag, üveg, fa, fém, stb.
2. Zöldhulladék: Kerti hulladék, mint például fűnyesedék, falevél, ágak, nyesedék, stb.
3. Veszélyes hulladék: Vegyszerek, festékek, lakkok, akkumulátorok, elektronikai hulladék (elektromos készülékek), fluoreszkáló lámpák, stb.
4. Építési és bontási hulladék: Építési és felújítási munkálatok során keletkező építési törmelék, sitt, betonmaradványok, tégla, stb.
5. Nagy méretű hulladékok: Bútorok, matracok, háztartási gépek, amelyek a háztartásból kerülnek ki.

Fontos megjegyezni, hogy az egyes hulladékudvarok speciális hulladékfajtákat is elfogadhatnak, és az elfogadott hulladéktípusok listája településenként eltérő lehet. Ennek oka, hogy az egyes hulladékudvarok a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazodva működnek.

Budapesten ennek részeként 18 szelektív hulladékgyűjtő-udvar, más néven hulladékudvar működik, melyek fontos szerepet töltenek be a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósításában. Ezek az udvarok lehetőséget nyújtanak a lakosságnak arra, hogy szelektíven gyűjtött hulladékukat leadhassák, hozzájárulva ezzel a környezettudatos szemlélet terjedéséhez.

A hulladékudvarok két fő típusa különösen kiemelkedik a városi infrastruktúrában. Az újrahasználati központokkal összekapcsolt udvarok egy ingatlanon helyezkednek el, és kifejezetten az újrahasznosítás célját szolgálják. Ezen kívül találunk olyan udvarokat is, amelyek a veszélyes, speciális kezelést igénylő, valamint csomagolási hulladékfajták fogadására specializálódtak.

A hulladékudvarok átvételi szolgáltatásai ingyenesen vehetők igénybe, amennyiben a lakosság magyarországi lakcímkártyát, tartózkodási engedélyt, hatósági bizonyítványt, regisztrációs igazolást vagy bejelentőlapot mutat be. Ezen dokumentumok bemutatása után a lakosság meghatározott napi és éves limitig díjmentesen adhatja le a hulladékfajtánként elkülönített anyagokat, segítve ezzel a város hulladékkezelési folyamatainak hatékony működését.

A hulladékudvarok hozzájárulnak ahhoz, hogy a város lakói aktívan részt vegyenek a fenntartható hulladékgazdálkodás folyamataiban, és így közösen gondoskodjanak a jövő generációinak tiszta és egészséges környezetről. Az újrahasznosítás útján járva, a hulladékudvarok a tudatos és felelős városlakók számára valódi központokká válnak a fenntarthatóság és környezetvédelem terén.

A hulladékudvarok célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a lakosság számára a hulladék helyes és környezetbarát kezelésére, valamint az újrahasznosítás folyamatának elősegítésére. Fontos, hogy a hulladékudvarokba csak az adott helyen elfogadott hulladéktípusokat adjuk le, és kövessük az ott dolgozók utasításait a hulladékok helyes elhelyezéséhez. Ezzel együtt aktívan hozzájárulhatunk a fenntartható fogyasztáshoz és a környezetvédelemhez.

Az elkövetkezendő időszak egyik legmegosztóbb kérdésköre lehet a vendégmunkások magyarországi munkavállalása. Az Orbán-kormányok foglakoztatási politikájának szerves részét képezi az úgynevezett teljes foglalkoztatás, azonban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint az elért eredmények ellenére is előfordulnak olyan munkahelyek és szektorok, ahol munkaerőhiány van, ezt az Unión kívüli, harmadik országbéli munkavállalókkal lehet enyhíteni. Az elfogadott jogszabály értelmében a vendégmunkások 2+1 évet dolgozhatnak Magyarországon (a három év lejárta után újrakezdhetik), nem hozhatják magukkal a családjukat, illetve nem telepedhetnek le.

Ezen felül egy kvótarendszert is bevezetnek, amely a Magyarországon tartózkodó és dolgozó vendégmunkások összlétszáma mellett az országonkénti létszámot is maximalizálja, ennek következtében várhatóan 2-300 ezer új munkaerőre lehet számítani. Az államtitkár arra is rámutatott, hogy a régión belül Magyarország alkalmazza a legkevesebb vendégmunkást, ugyanis

„Megnéztük, hogy adott ország foglalkoztatottjainak számához képest hány harmadik országbeli dolgozik a V4-ek munkaerőpiacain. Ebből kiderült, hogy látványosan Magyarországon van a legkevesebb harmadik országból érkező, míg Lengyelországban ez az arány 6,1 százalék, Csehországban 4,4 százalék, Szlovákiában 3,2 százalék, addig hazánkban mindössze 1,7 százalék."

De mit tud mindezzel kezdeni a politika? A vendégmunkás-kérdésben egyértelmű a pártpolitikai törésvonal: a kormánypártok - miután ők a kezdeményezők - támogatják azt, illetve az ellenzéki pártok (jelentős különbségekkel) elutasító véleménnyel vannak. 2024-ben önkormányzati és Európai Parlamenti választásokat rendeznek, hónapok kérdése és a pártok elkezdenek intenzíven kampányolni a választók mozgósítása és meggyőzése érdekében. Vajon képes-e a vendégmunkás-kérdés az ellenzék zászlóshajó-ügyévé, valamint fő kampánytémává válni? Milyen alapon támadhatják az ellenzéki pártok a kormánypártok döntését és az milyen keretezést tesz lehetővé számukra? Megégetheti-e magát a Fidesz-KDNP ebben a kérdésben?

(kép forrása: telex.hu)

A Fidesz-KDNP majd mindenképpen megpróbálja a saját témáival uralni a napirendet, várhatóan a háborúval kapcsolatos, az európai fősodorhoz képest különutas álláspont (békepártiság) sulykolása lesz a domináns üzenet, illetve a baloldali ellenzékkel szembeni negatív kampány (háborúpártiság). Az ellenzék várhatóan a gazdaság állapotával, a jogállamisággal és a demokráciával kapcsolatos kritikáit fogja hangsúlyozni, illetve a HUXIT-ot tényleges kormányzati akaratként feltüntetni. Mennyiben lehetséges az ellenzék számára "kiaknázni" a vendégmunkások megjelenését?

A 2015-ös migrációs krízist az ellenzék elsősorban a kötelességmorál felől közelítette meg, ugyanis a baloldali-liberális, humanista világnézet előírta számukra, hogy a jelenséget humanitárius válságként értékelje és ezért a befogadást, mint egyedüli emberséges válaszként vázolta fel. A kormánypártok és a Jobbik egy következménymorálra alapozó választ adott az embertömegek érkezésére; ugyanis úgy értékelték, hogy a menekültek/migránsok befogadása magában hordozhatnak veszélyeket is (asszimiláció nehézsége, terrortámadások, mint kontextus, az állam eltartóképessége).

A Demokratikus Koalíció a vendégmunkások bejövetele kapcsán a magyar munkahelyek védelmét, a közbiztonságot és közegészségügyet érő lehetséges negatív fejleményeket kéri számon. Az MSZP a kritikáját a munka világán keresztül fogalmazza meg (a pártnak hagyományosan vannak kapcsolatai a szakszervezetekkel), ugyanis a vendégmunkások kevesebb bérért, kedvezőtlenebb munkafeltételek mellett, érdekvédelmi csoportosulások létrehozatala nélkül vállalnának munkát, amely akár kedvezőtlenül is érintheti a magyar munkavállalókat. Komjáthi Imréék ezért szorgalmazzák a vendégmunkások szakszervezetekbe történő szervezését és kollektív szerződések megkötését, valamint a minimálbér kiterjesztését. Az LMP a vendégmunkások helyett az akkumulátorgyárakat tartja nagyobb problémának, helyette kkv szektort támogatná és a globális ellátási lánctól való függetlenedést szorgalmazza.

A legmeglepőbb reakciókat a Jobbik - Konzervatívok és a Mi Hazánk Mozgalom adta. Előbbi olyan választ adott, mint amilyet az utóbbitól várnánk. A Jobbik Gyöngyösi Márton elnökletében megpróbál közeledni az európai jobbközéphez, azonban némileg ellentmond annak a radikális jobboldalra jellemző lakosságcsere hangoztatásával. Gyöngyösi megpróbálja a migrációt és a vendégmunkásságot "összemosni", ezáltal a következménymorálra hivatkozva kéri számon az idegenek magyarországi tartózkodását. A párt elnöke szerint 300-500 ezer vendégmunkás veszélyt jelent Magyarország homogenitására. A Mi Hazánk ezzel szemben (kicsit meglepően) sokkal pragmatikusabb volt, nem kommunikál lakosságcseréről (legfeljebb "tartják magukat ahhoz, hogy Magyarország magyar-ország"), a munkaerőhiány jelenségére válaszul gazdasági szerkezetváltást javasolnak, amelynek keretében fejlesztenék a magyar mezőgazdaságot és a feldolgozóipart.

(kép forrása: blikk.hu)

A Publicus mérése alapján a magyar társadalom elutasító a vendégmunkásokkal szemben. Az ellenzékiek túlnyomó többsége, illetve a kormánypárti szavazók valamivel több mint a fele nem ért egyet a harmadik országból származó munkavállalók foglalkoztatásával. A kormánypártok meglehetősen pragmatikusan, makrogazdasági szempontokra hivatkozva próbálja meg a kritikus véleményeket semlegesíteni, nem alkalmazza az érzelmi politizálás eszköztárát. Ezzel szemben az ellenzék bár kritikus; felfedezhetők árnyalatnyi különbségek.

A Jobbik a lakosságcsere és az Orbán-terv emlegetésével megpróbál minél élesebben elválni a volt szövetségeseitől, míg a Mi Hazánk (talán a kormányképesség felmutatásával) potens alternatívát akar felállítani, míg az ellenzék elsősorban a magyar dolgozók érdekeit (és adott esetben a vendégmunkásokét is) képviselve fogalmazzák meg a kormánykritikájukat. Az ellenzéknek valamilyen formációban célszerű lesz együttműködni az önkormányzati választásokon. Egyelőre nem tiszta, hogy ebben ki fog részt venni és mi lesz a tartalma, valamint egy olyan közös ügyet találni, amelyben megtudják szervezni a társadalmi többségüket. A Publicus mérése alapján a vendégmunkás-kérdés egy ilyen ügy lenne. Az azonban kérdéses, hogy a társadalmat leginkább érintő problémák között ez hanyadik helyen áll, illetve ezt az ellenzék fel tudja-e tornázni a legfontosabb problémák közé.

Napfény járja át a szívem újra, 

csak egy szál bikinit hoztam el az útra. 

Újra érzem a balatoni lázat, 

 Budapest várhat míg vége van a nyárnak. 

A Balaton tündöklő vizénél eltöltött nyári napok igazi kikapcsolódást és felüdülést kínálnak. Azonban amíg a fürdőzők élvezik a napsütést és a hűs hullámokat, fontos, hogy felelősségteljesen kezeljük a tó környezetét is. A hulladékmentes strandolás gyakorlatával nem csak a gyönyörű Balaton élővilágát óvjuk, hanem elősegítjük a fenntartható jövőt is.

Íme néhány tipp, hogyan élvezhetjük a Balaton partját anélkül, hogy környezetszennyezést okoznánk:

1. Csomagolj okosan: Vigyél magaddal újrahasznosítható, tartós élelmiszer-tárolókat és italtartókat. Így elkerülheted az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok használatát.

2. Válassz természetes anyagokat: Használj olyan törölközőt és fürdőruhát, amelyek környezetbarát anyagokból készültek, és minimális mennyiségű mikroszálat bocsátanak ki a környezetbe.

3. Távozz szemét nélkül: Minden, amit magaddal hozol a strandra, vigyél el onnan. Szemétgyűrűket és kukákat keresve támogathatod a helyi tisztaság megőrzését.

4. Kerüld az egyszer használatos műanyagokat: Ne használj egyszer használatos műanyag evőeszközöket, poharakat vagy szívószálakat. Válassz újrahasznosítható alternatívákat, például rozsdamentes acél vagy bambusz eszközöket.

5. Támogasd a helyi vállalkozásokat: Vásárolj helyi termékeket és szolgáltatásokat, amelyek előnyben részesítik a fenntartható és környezetbarát megoldásokat.

6. Vegyél részt tisztítóakciókban: Csatlakozz helyi vagy közösségi tisztítóakciókhoz, amelyek célja a Balaton partjainak tisztán tartása és a szemét eltávolítása.

7. Tudatosítás és oktatás: Ossz meg a barátaiddal és családoddal a hulladékmentes strandolás elveit, hogy minél többen támogassák a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot.

A Balaton élővilága és gyönyörű tája egy hatalmas kincs, amelyet meg kell őriznünk a jövő generációk számára is. A hulladékmentes strandolás egy apró lépés lehet mindenki számára, hogy hozzájáruljon a tó és környezete védelméhez. Legyen a Balaton partja tiszta és élhető a jövőben is - cselekedjünk ma a fenntartható holnapért!

Az interneten és a közösségi médiában nap mint nap megszámlálhatatlanul sok új tartalommal találkozhatunk, és a YouTube egyike azon platformoknak, melyek a legnagyobb befolyással bírnak a tartalomfogyasztás terén. Az ezen a platformon található csatornák közül néhány kiemelkedik nézettségi szám tekintetében, ám a legnépszerűbbek listája néha meglepő lehet, és nem feltétlenül azokat a csatornákat tartalmazza, amelyekre elsőre gondolnánk.

YouTube statisztikák egy helyen

A SocialBlade.com statisztikai adatai alapján összeállítottam egy listát a legnépszerűbb magyar YouTube csatornákról. Ez az oldal kiváló eszköz az online tartalomgyártók és -fogyasztók számára, hogy nyomon kövessék a különböző csatornák nézettségi statisztikáit, feliratkozóinak számát és egyéb releváns adatait. Az alábbiakban a legnépszerűbb magyar YouTube csatornákat mutatom be, össznézettség és feliratkozó szám szerint rangsorolva. Ezen lista bemutatja a magyar YouTube közösség sokszínűségét és azt, hogy milyen széles érdeklődési körrel rendelkeznek a magyar nézők.

(forrás:SocialBlade.com)

Nézzük is meg az első toplistánkat, ami az összes csatornára feltöltött videó megtekintési számát veszi alapul:

Nézettségi TOP 5

• 5. KEDD https://www.youtube.com/channel/UC6Ap2GH9CQAO_bVjt9W4VhA
  összesen: 748 891 310 megtekintés
  
  
• 4. ZGSTUDIO Official 1 https://www.youtube.com/channel/UC2792INZh8oSwwqJO_6j2vw
  összesen: 829 004 393 megtekintés
• 3. Magneoton https://www.youtube.com/channel/UCFV8olM7DkdgxAiIaSimXuw
  összesen: 1 101 423 132 megtekintés
  
  
• 2. By Alex https://www.youtube.com/channel/UCVU9k7MMxfrfC2IVIHgqf0A
  összesen: 1 179 991 034 megtekintés
  
  
• 1. KerekMese https://www.youtube.com/channel/UCQXr3evmYzQZ435UUxEWeKg
  összesen:1 284 369 875 megtekintés

Az ötödik helyezett a KEDD egy gyermekeknek szóló animációs videókat gyártó csatorna, a leírásban ez olvasható: "Folyamatosan bővülő kínálattal, sorozatokkal, rövidfilmekkel, mozi előzetesekkel, zenével, bábokkal várunk minden gyermeket és felnőttet. Csatornánkon találod a Bogyó és Babóca, az Egy kupac kufli, a Magyar népmesék, Mesék Mátyás királyról, Leo és Fred sorozatokat is, valamint külön csatornánkon követheted Pocoyo kalandjait!"

A negyedik helyezett a ZGSTUDIO, külön érdekesség, hogy a csatorna magyar viszonylatban egészen idősnek mondható, csatlakozásuk dátuma: 2007. ápr. 25. A leírásuk első mondata angolul olvasható: "Hungary organization whose only important to the Roma traditions, culture and the presentation and grooming!" azaz: Magyar szervezet, melynek egyetlen fontos célja a roma hagyományok, kultúra bemutatása és ápolása! Majd ezután a mondat után magyarul összefoglalják egy rövid mondatban, hogy: "Munkáink kizárólag promóciós céllal készülnek!" És igen sikeresen promótálják a munkákat, hiszen 8 videójuk is 10 millió megtekintés felett jár.

A képzeletbeli dobogó legalsó fokán, tehát a 3. helyen a Magneoton csatorna található. A leírásban olvashatjuk, hogy: "Kövesd te is kedvenc magyar és külföldi előadóid új megjelenéseit! Lejátszási listáinkon megtalálod a Majka, Curtis, DR BRS, Freddie, Berkes Olivér, Lotfi Begi... (hosszú felsorolás) legújabb dalait és klipjeit." Saját magáról a Magneoton így ír a weboldalon: "A Magneoton eddigi történelme során volt már független, majd a Warner Music Group leányvállalata, aztán pedig újra független, az ország meghatározó indie kiadója."

A második helyezett YouTube csatorna pedig a By Alex. Nem szabad azonban összekeverni az énekes, előadó ByeAlexel, az ő csatornájának a neve ugyanis: ByeAlexIttVan. A listánk második helyezett By Alex csatorna ugyanis futball témájú rövid videókat tartalmaz, játékosok legnagyobb pillanatairól és egyéb összefoglaló videók. A leírásban röviden csak ennyit ír: Football great content, azaz: Remek futball tartalom. 

A legnagyobb nézettséggel rendelkező csatorna a magyar YouTubeon nem más, mint a: KeresMese. A gigáőszi szám 1 284 369 875. Szédületes megtekintés a mesés csatornán, ami a leírásában ez olvasható: "A KerekMese a kicsiknek szóló gyerekdalok, mesék, Tomi mesék sorozat, és a nagyoknak szóló Tomi Filmek sorozat hivatalos csatornája." A Számoló dal (1-től 10-ig),  , Állathangos dal gyerekeknek és a Doki dal is 30 milliós nézettség felett jár.

borítókép: https://pixabay.com/photos/youtube-laptop-notebook-online-1158693/

A fenntarthatóság és az erőforrás-hatékonyság fontossága egyre nagyobb figyelmet kap a világban. Az Európai Unió (EU) 6. tematikus célja a körforgásos gazdaság létrehozása, amely a fenntartható jövő irányába vezet bennünket. Magyarország is elkötelezett az EU által kitűzött célok támogatása iránt, és számos kezdeményezéssel járul hozzá a körforgásos gazdaság eléréséhez.

Mit jelent a körforgásos gazdaság és miért fontos ennek elérése?

A körforgásos gazdaság egy olyan gazdasági modell, amelyben az erőforrásokat újrahasznosítják, újrahasználják és regenerálják, ahelyett hogy folyamatosan új erőforrásokat használnánk fel. Ez az ellentéte a hagyományos lineáris gazdasági modellnek, amelyben az erőforrásokat kitermeljük, felhasználjuk és kidobjuk.

A körforgásos gazdaság létrehozása rendkívül fontos, mivel segít csökkenteni a természeti erőforrások kimerülését, minimalizálja a hulladék mennyiségét és csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátást. Ezáltal hozzájárul a környezetvédelemhez és a fenntartható jövő kialakításához.

Hogyan segíti a körforgásos gazdaság a környezetvédelmet és az erőforrások hatékonyabb felhasználását?

A körforgásos gazdaság elősegíti az erőforrások hatékonyabb felhasználását, mivel azokat nem használjuk el egyszerűen, hanem újrahasznosítjuk és visszaforgatjuk a gazdasági folyamatokba. Például a hulladékújrahasznosítás és a termékek újrahasznosítása csökkenti az új erőforrások kitermelésének szükségességét.

Ezenkívül a körforgásos gazdaság minimalizálja a hulladék mennyiségét és a szennyezőanyag-kibocsátást, csökkentve ezzel a környezeti terhelést. Az anyagok visszanyerése és újrafelhasználása a termelésben jelentősen csökkenti a környezetre gyakorolt negatív hatásokat.

Az EU támogatása és a kormányi kezdeményezések a fenntartható gazdaságra való átálláshoz.

Az EU nagy hangsúlyt fektet a körforgásos gazdaság elérésére, és támogatást nyújt a tagállamoknak, hogy megvalósítsák a fenntartható gazdaságra való áttérést. Magyarország is részt vesz az EU által koordinált projektekben és programokban, amelyek célja a környezetvédelmi célok elérése és az erőforrás-hatékony gazdaság kialakítása.

A magyar kormány is számos kezdeményezést indított el a fenntartható gazdaság elősegítésére. Pénzügyi támogatást nyújtanak a környezetbarát projekteknek, az újrahasznosítás és a hulladékképződés csökkentése érdekében. Emellett szigorúbb környezetvédelmi szabályozásokat vezetnek be a szennyező tevékenységek elleni küzdelem érdekében.

A hulladékképződés megelőzésének fontossága és hogyan segíthetjük ezt elérni.

A körforgásos gazdaság alapvető része a hulladékképződés megelőzése. Az előállított hulladék mennyiségének minimalizálása kiemelkedő fontosságú a fenntartható gazdaság elérésében. Ennek elérése érdekében az embereknek tudatosabban kell vásárolniuk és használniuk a termékeket, valamint támogatniuk kell a fenntartható termelést és az újrahasznosítást.

A megelőzéshez szükség van a környezettudatosság növelésére és a környezetbarát megoldások népszerűsítésére. Az oktatás és a tudatosság növelése segít abban, hogy az emberek jobban megértsék a körforgásos gazdaság előnyeit és hogy miként járulhatnak hozzá a fenntartható jövő kialakításához.

Magyarország elkötelezett a körforgásos gazdaságra való áttérés iránt, és számos lépést tesz annak érdekében, hogy támogassa az EU 6. tematikus célját. A körforgásos gazdaság segíti a környezetvédelmet és az erőforrások hatékonyabb felhasználását, csökkentve a környezeti terhelést és elősegítve a fenntartható jövő kialakításában.

Lassan közhelyként lesz számon tartva az a megállapítás, hogy a világrend átalakulóban van. Az Amerikai Egyesült Államok hegemóniáját egyre erőteljesebben megkérdőjelezi a feltörekvő Kína (új globális valuta létrehozásában fáradozik a BRICS országokkal együttműködve; komplett kontinensek első számú kereskedelmi partnerévé vált; az Új Selyemút programjával megpróbálja átformálni a világkereskedelem szerkezetét). Sokan a fő konfliktus vonalát a Kelet és a Nyugat között húzzák meg - nem is alaptalanul -, de érdemes megemlékezni a Globális Délről, hiszen egyre nagyobb figyelem hárul rájuk is.

Júliusban két igencsak fontos csúcsértekezletet volt: az Európai Unió Latin-Amerikával próbálta szorosabbra fűzni a kapcsolatait, nem sokkal utána hasonló kísérletet tett Oroszország az afrikai jelenlétének növelése érdekében. Azonban nem lehet azt mondani, hogy az Európai Unió és Oroszország maradéktalanul elégedett lehet a találkozók után, hogy minden céljukat elérték.

Afrika és Latin-Amerika két erőteljesen periférikus részei a világpolitikának, ennek főleg történelmi okai vannak. A Globális Délt jellemzően a fejlődő országok képezik, amelyek történelmük során európai gyarmatok voltak, most pedig egyre keményebben próbálják meg az érdekeiket érvényesíteni a nemzetközi politikában a centrummal folytatott diskurzusokban. Az Európai Unió, Oroszország és Kína egymással versenyezve próbálnak gazdasági és politikai tényezők lenni (főleg a versenytársak kárára), a fejlődő országok pedig olybá tűnik olyan helyzetben vannak, hogy borsosan megkérhetik a partnerségük árát.

Az Unió és a régi-új partnere egy "elfeledett" együttműködést szándékoznak feleleveníteni, illetve megoldani azokat a problémákat, amelyek a 2019-es EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény elfogadása után keletkeztek. Fontos megemlékezni arról, hogy a két fél az ezredforduló után bekövetkezett válságoknak köszönhetően távolodott el egymástól (2008-as gazdasági mélyrepülés, adósságválságok kezelése, migráció, BREXIT). 

A jövőbeni kereskedelem egyik sarokpontja az európaiak által elfogadott környezetvédelmi standardok elfogadása és betartása, amelyet a fejlődő országok sorát bővítő latin-amerikaiak nehezen tudnak lenyelni. Még a környezetvédelem mellett elkötelezett Lula elnök se tudja maradéktalanul elfogadni az uniós követelményeket, mivel azok mögött a gazdasági protekcionizmust vél felfedezni, sőt elfogadhatatlannak tartja a belügyekbe való beleszólást. Azonban vitathatatlan, hogy fontos előrelépésekről is be lehet számolni az EU-CELAC csúcs kapcsán: az EU a Global Gateway keretén belül 45 milliárd eurónyi beruházást jelentett be, ellensúlyozandó a kínai befolyást.

Azonban az is tény, hogy a csúcs eredményességét erőteljesen beárnyékolta az orosz-ukrán háborúra adott eltérő válaszok milyensége. A latin-amerikaiak elutasították, hogy Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök részt vegyen a csúcson, kivettek minden Ukrajnára utaló napirendi pontot, illetve meglehetősen elutasítóak voltak Ukrajna támogatását illetően, a háborút pedig európai belügynek titulálták. Továbbá a latin-amerikaiak alkalmazták a sérelmi politika eszközeit, amikor a transzatlanti rabszolga-kereskedelemre és a gyarmati időkre hivatkozva a kárpótlás kérdését is elővették.

Most áttérek az orosz-afrikai csúcsértekezletre, amely szintén több érdekes észrevételre adott okot. A szentpétervári értekezletnek az volt az elsődleges célja, hogy "felélénkítse és megerősítse" azokat a történelmi (szovjet időkből származó) kapcsolatokat, amelyek Oroszország és Afrika között fennállnak és elmélyítse a két fél politikai, biztonsági, szociális és gazdasági együttműködését. Putyin elsősorban az afrikai országok valós és vélt Nyugat-ellenességére alapozva próbálja meg a világpolitikai ambícióhoz hozzárendelni Afrikát. Azonban ez a "szovjet maradék", az antiimperializmuson nyugvó Nyugat-ellenes szövetség nem olyan erős, mint ahogyan azt az oroszok várták.

A 2019-es csúcshoz képest kisebb volt az érdeklődés: az afrikai országok korábbi részvételi aránya a harmadára csökkent, és több ország nem is küldte el csúcsvezetőit Moszkvába, öt ország meg sem jelent, és az államfők száma mindössze 17 volt. Moszkva a Nyugatot vádolja az alacsony részvételért. Hogy volt-e vagy nem bárminemű nyomás az Európai Unió vagy az Egyesült Államok részéről: nem tudni. Annyi biztos, Oroszország hagyományosnak vélt befolyása megingott.

Az afrikaiakat meglehetősen súlyosan érintette Oroszország kiválása az ukránokkal kötött gabonaegyezményből, ugyanis az biztosítani tudta az élelmiszerárak globális stabilitását, illetve a gabonaellátást, ami kulcsfontosságú Afrika stabilitása szempontjából. Az afrikai vezetők határozottan és összehangoltan sérelmezték az egyezmény egyoldalú felmondását, amire válaszként Putyin komoly engedményeket ígért. A következő 3-4 hónapban Burkina Fasónak, Zimbabwének, Malinak, Szomáliának, a Közép-afrikai Köztársaságnak és Eritreának egyenként 25-50 ezer tonna gabonát fog Oroszország ingyen szállítani, illetve 23 milliárd dollárnyi adósságállományt tervez elengedni - egyelőre nem tudni mely országok a kedvezményezettek.

A Globális Délnek egyre jelentősebb szerepet tulajdonítanak az új világrendszer formálói erő, sőt, Latin-Amerika és Afrika egyre inkább hatalmi tényezőkként kezdtek el viselkedni. Az Európai Uniónak és Oroszországnak egyaránt meg kell küzdenie az elhanyagolt kontinensek visszaédesgetésében a feltörekvő Kínával, amely megállíthatatlanul terjeszti az infrastruktúráját és szaporítja kereskedelmi kapcsolatait. A Dél át akarja formálni a nemzetközi rendet: az uni- vagy bipoláris világrend helyett egy multipolárisat szorgalmaz, melynek új erőviszonyait a nemzetközi fórumokon és intézményeken belül is foganatosítanák (lásd ENSZ BT kibővítése nem állandó tagokkal).

Egyelőre a Globális Észak nem tudja ráerőltetni az akaratát az egykor egyértelműen alárendelt szerepet játszó Délre. Latin-Amerika és Afrika egységesen tudta képviselni az érdekeit az Európai Unióval és Oroszországgal szemben, vonakodnak elköteleződni az orosz-ukrán háború kapcsán. Az Unió lépéshátrányban van Kínához képest a világ periférikus részein, jelenleg csak követni tudja az eseményeket, formálni kevésbé. Oroszország tekintélye és múltbéli teljesítményei nem predesztinálják arra, hogy Afrika tárt karokkal várja, azonban Kína már itt is komoly hídfőállásokkal rendelkezik és kirobbanthatatlannak tűnik.

A fenntarthatóság iránti globális aggodalom és az éghajlatváltozás kihívásai egyre inkább ösztönzik az építészeti ipart a zöld épületek tervezése és kivitelezése felé. A zöld épületek olyan innovatív megoldásokat alkalmaznak, amelyek csökkentik az épületek környezetre gyakorolt negatív hatásait és növelik az energiahatékonyságot, ezáltal hozzájárulnak a fenntartható jövő kialakításához.

A zöld épületek létrehozása számos előnnyel jár, kezdve a környezeti fenntarthatóságtól a gazdasági megtakarításig és az egészségesebb életminőségig. Ezek az épületek olyan tervezési elveken alapulnak, amelyek csökkentik az energiafogyasztást és a széndioxid-kibocsátást, illetve növelik a megújuló energiaforrások használatát. Az energiatakarékosság mellett a zöld épületek megfelelő szigetelése és napenergia hasznosítása tovább csökkentheti a hőigényt, így minimalizálva az üzemeltetési költségeket.

A zöld épületekben az újrahasznosított anyagok és az alacsony karbonlábnyommal rendelkező anyagok használata is elterjedt. Az ilyen anyagok nemcsak környezetbarátak, hanem hozzájárulnak az épületek hosszú távú fenntarthatóságához és tartósságához. Ezen kívül a zöld épületek tervezésekor fontos szempont a vízhasználat hatékonyságának növelése is, így csökkentve az ivóvíz pazarlást és a vízellátási problémákat.

A zöld épületek nemcsak a környezet számára kedvező hatással vannak, hanem az épületben élők egészségére is pozitív hatással vannak. A jobb levegőminőség és a természetes napfény hasznosítása javítja a lakók fizikai és mentális egészségét. Az ilyen épületek törekednek a természetes hűtés és fűtés megvalósítására, így minimalizálják a mesterséges hűtő- és fűtőrendszerek használatát.

A zöld épületek egyre növekvő népszerűsége új lehetőségeket teremt az építészeti ipar számára. A kormányok és a vállalatok is egyre inkább elkötelezik magukat a fenntarthatóság és a klímaváltozás elleni küzdelem iránt, és támogatják a zöld építészet fejlődését. Az ilyen épületek építése és üzemeltetése hosszú távon költséghatékonyabb lehet, mivel az energia- és vízmegtakarítás csökkenti a fenntartási költségeket.

Azonban a zöld épületek tervezése és megvalósítása nem kis kihívásokkal jár. Az innovatív technológiák és anyagok használata új szakértelmet és szabályozásokat igényelhet. Az építési költségek kezdetben magasabbak lehetnek, ami kihívást jelenthet a kisebb költségvetésű projektek számára. Emellett az építészet terén még mindig szükség van további kutatásokra és fejlesztésekre, hogy még hatékonyabbá és elérhetőbbé tegyék a zöld épületeket.

Összességében a zöld épületek megjelenése és elterjedése az építészeti ipar egyik legígéretesebb és legfontosabb irányává vált. A fenntartható építészet nem csak az épületek minőségét és hatékonyságát javítja, hanem hozzájárul a bolygó egészének védelméhez. Az új technológiák és tudományos fejlesztések folyamatos előrehaladása lehetővé teszi, hogy a zöld épületek még inkább elterjed

Az idén augusztus 2-ára esett a  Globális Túlfogyasztás  Napja, amely egy erős üzenetet közvetített a fenntarthatóság fontosságáról. A Global Footprint Network friss adatai alapján a Föld által újratermelhető és elnyelhető erőforrások határát ezen a napon lépte át az emberiség. Ezen a kritikus ponton felmerül a kérdés, hogy vajon képesek vagyunk-e megtartani az erőforrásokat a jövő generációk számára, vagy továbbra is túlzott fogyasztással terheljük a bolygót.

Az előző évekhez képest a Globális Túlfogyasztás határa mindössze heteket változott, de ez az apró változás is szemlélteti, hogy milyen jelentőségű problémáról van szó. Az 1970-es évekhez képest drámai a változás: akkor még december végén értük el a túlfogyasztás határát, ami azt jelenti, hogy akkoriban jóval fenntarthatóbban élt az emberiség.

Magyarországon is komoly kihívás elé nézünk. A WWF Magyarország által végzett közvélemény-kutatás rámutatott arra, hogy bár a lakosság 59%-át valódi környezettudatosság jellemzi, a fiatalabb generációk körében a hozzáállás romló tendenciát mutat. Az úgynevezett "pszeudo-környezettudatosak" csoportja, akik látszatintézkedések erejéig érdeklődnek a környezetvédelem iránt, továbbra is jelen van.

Az adatok azt is mutatják, hogy a lakosság részben tájékozatlan a környezeti problémákról és azok hatásairól. A szénerőművek és a lakossági fatüzelés környezetkárosításáról például csak kevesen hallottak, és a fiatalabb generációk esetében a megoldást jelentő teendőkkel kapcsolatos ismeretek is hiányosak.

Az idei Globális Túlfogyasztás  Napja egy újabb emlékeztető arra, hogy a fenntarthatóságért folytatott küzdelem nemcsak egy napra szóló esemény, hanem folyamatos elkötelezettséget és változást igényel. Az információáradat és a zűrzavaros vélemények ellenére mindannyiunk felelőssége, hogy tájékozott döntéseket hozzunk, és cselekedeteinkkel a jövő generációk számára is fenntartható bolygót alakítsunk. A Globális Túlfogyasztás Visszafogásának Napja arra buzdít, hogy ne csak a problémákat ismerjük fel, hanem keressük azokat a megoldásokat is, amelyek hozzájárulnak a fenntartható jövőhöz.

A globális túlfogyasztás elleni harcban a körkörös gazdaság lehet a kulcs a fenntartható jövő felé. Az erőforrások megóvása és az életminőség javítása érdekében elengedhetetlen, hogy átértékeljük a fogyasztási szokásainkat, és irányt váltsunk a környezetbarát és hatékony gazdasági modellek felé.

Forrás:WWF

A 18. század az újjáépülés korszaka volt Magyarországon – a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc utáni kompromisszum megkötése után ugyanis megindulhatott az ország fejlesztése. Csakhamar előtérbe került az áruszállítás problémái miatt a két fő folyó, vagyis a Duna és a Tisza összekötése. A stratégiailag fontosabb Közép-Magyarországra tervezett csatorna máig torzó, ugyanakkor a Délvidéken megvalósult egy hasonló projekt.

A visszafoglalt Délvidék

Magyarország török alóli felszabadítása ugyan már 1699-re lezárult - kivéve a Bánságot -, az újjáépítés még annyira sem volt egyszerű, mint a korábbi katonai akciók. Az alföldi területek ugyanis amellett, hogy elnépesedtek - nem ritkán éppen a felszabadító háború miatt -, újabb és újabb kihívásokat hoztak, mivel a gazdátlan természeti környezetet a mocsarak, lápok jellemezték. A korabeli Temesvárt például éppen emiatt az idegen utazó úgy írta le, mintha lakói már-már élőhalottak lennének, ugyanis a vizes környezetben a malária és a hasonló betegségek komoly táptalajra leltek.

- írta Born Ignác udvari tanácsos 1770-ben.

Temesvár ma - a 18. századi utazó sokkal rémisztőbb képet látott a városról (forrás: Wikipedia)

Amellett, hogy a környezet komoly egészségügyi problémákat okozott, gazdaságilag sem volt kifejezetten előnyös ez a helyzet. A mocsarak alatt ugyanis termőföld rejtőzött, a Magyar Királyság éléskamrája. További probléma volt emellett az, hogy nem igazán voltak utak, így a kereskedelmet is vízen kellett bonyolítani - miközben a lóvontatású hajók lovai a mocsarakat nem bírták, ráadásul a Duna elég nagy kitérőt tesz a Délvidéken.

A csatorna

Több kísérlet után Kiss József kincstári mérnök és testvére, Gábor 1793-ban részvénytársaságot alapítottak egy csatorna megtervezésére és -építésére. A munka az ő felügyeletük alatt indult el, és bár később mellőzötté váltak, a csatornát 1802-ben átadták. Ferenc király nevét kapta, aki egyébként járt is a vidéken.

Az építési (3 millió forint) és fenntartási költségeket önmagában a csatorna nem tudta volna fedezni, így a részvénytársaság bérbe kapta a Bács vármegyei kamarai birtokokat, egészen 1827-ig. Az ezt követő hosszas jogi huzavonát végül 1841-ben zárták le, amikor is a kincstár vette át a csatornát.

A csatorna az eredeti torkolatától nem messze, Bácsföldvárnál (forrás: Wikipedia)

A csatorna 227 kilométerrel rövidítette meg a dunai hajózást, nagyjából három héttel csökkentve azt. Ugyanakkor a 19. század a nagy vízszabályozások kora, így természetesen a történet itt még nem ér véget.

Az új csatorna

A Duna medrének megváltozása miatt az 1850-es évekre új zsilipet építettek Bezdánnál, vagyis Monostorszegtől északra 1854-ben, így meghosszabbították a csatornát; illetve szükségesség vált a felújítás - erre Türr István alapított részvénytársaságot. Baja és Bezdán közt egy új, szintén hajózható, de alapvetően tápláló- és öntözőcsatornát építettek. Mivel fokozatosan az öntözés is a társaság tevékenységének része lett, így a '70-es években megépítették a Ferenc József-csatornát (Sztapár és Újvidék között). Mindeközben pedig a Tiszát is átvágták Bácsföldvárnál, amelynek következtében a csatorna egy holttágba torkollott, tehát itt is meghosszabbították, mégpedig szintén észak felé. Az új torkolat Óbecse lett.

A csatorna mai torkolata a Tiszába (forrás: Wikipedia)

A csatorna további érdekessége, hogy 1895-1900 közt itt hozták létre a Türr István-zsilipet, amely Európa első, elektromos árammal működő hajóátemelő zsilipje. A bajai születésű Türr István 1848-ban az olasz szabadságharcban vett részt, az általános amnesztiát követően azonban szülőhazájába, vagyis Magyarországra jött. 1870 után a kincstári tulajdonban lévő csatornát ő vette használatba.

A csatorna jelentősége amellett, hogy rövidítette a dunai hajózási útvonalat, ezzel pedig elősegítette a kereskedelmet az is, hogy segítette a vizek lecsapolását, így lehetővé tette mintegy 150 ezer hektár földterület művelés alá vételét. A vasút megjelenése után kereskedelmi funkciója jelentősen lecsökkent, majd gyakorlatilag eltűnt.

Egy revíziós dal

A már említett, sztapári-újvidéki leágazás, vagyis a Ferenc József-csatorna elsősorban az öntözés miatt volt fontos, azonban a trianoni békediktátum után másképpen ismerte meg a magyar ember. Egy revizionista katonai induló tette ugyanis halhatatlanná a csatorna nevét:

A borítókép forrása: hajozas.hu

Az idézetet közli: Kapronczay Károly: A hazai vízszabályozások hatásai a magyar közegészségügyi állapotra.  Orvostörténeti Közlemények 188-189. (2004) 5-30.