A Rákóczi-szabadságharcban néhol igen terhelt, súlyos események is előfordultak, amelyekre nem szívesen emlékezünk – gondoljunk csak az ónodi országgyűlésen történtekre, amikor is Turóc vármegye követeire támadtak, egyikőjük helyben meghalt, míg egy másik követet kivégeztek. Hasonlóan sötét konfliktus tört ki 1708-ban a kurucok nyitrai táborában – amely során Rákóczi kedves katonája, Esze Tamás is életét vesztette.

Rákóczi nemesi híveit mindig is sértette előmenetele, és részben ezzel is magyarázták halálát, ugyanakkor ez nem tűnik valószínűnek. Az Esze család későbbi leszármazottai egyébként igyekezték önmagukat egy dunántúli, Veszprém vármegyei nemesi családból származtatni, de ezt a tiszántúli vármegyék sosem fogadták el, és egyetlen forrás sem támasztja alá.

Esze Tamás (forrás: Wikipedia)

Esze már a kezdetek kezdetén jelen volt a kurucok körében: a Tokaji Ferenc-féle hegyaljai felkelésben csak azért nem vett részt, mert Károlyi Sándor börtönbe vetette, de később természetesen folytatta a szervezkedést, részben személyes sérelme folytán (sókereskedelemből élt, de a császáriak elkobozták a lovait és szekereit). Esze Tamás volt az, aki az ekkor emigrációban élő Rákóczit javasolta egy esetleges felkelés pártfogójának, és ő maga is járt a későbbi vezérlő fejedelemnél. A szabadságharc kezdetére Rákóczi ezredese volt.

Sikeres katona

Esze Tamás ezredes már a harcok előtt kitűnt szervezőkészségével, az egész szabadságharcban inkább ez, mint hadi képességek jellemezték, de nem volt éppenséggel rossz vitéz.

már 1703-ban felszabadította a jobbágysorból, 1708-ban pedig nemességet adományozott családja számára. Legmagasabb rangja a brigadéros (tábornok) volt.

Kurucok labanc rabokat hajtanak (forrás: Wikipedia)

Eleinte a Tiszántúlon vett részt, ott volt Kálló (ma Nagykálló), Szatmár (ma Szatmárnémeti) és Tokaj ostrománál, később a Felvidéken (például Kassa védelmében is részt vett) és Erdélyben harcolt.

Egy vitatott eredetű összecsapás

Sokáig azt tartották, hogy a tábori istentisztelet után a reformátusok és a katolikusok csaptak össze a táborban olyannyira, hogy ágyútűzzel kellett őket szétválasztani. Később az is elterjedt, hogy az ágyúra azért volt szükség, mert a nemeseket zavarta Esze Tamás karrierje – Esze ugyanis bár eredetileg nem vett részt az összecsapásban, a helyszínre ment, mert szét akarta választani a kurucokat. A valóság ugyanakkor úgy néz ki, kicsit más.

A kuruc vizsgálat, amely igen alapos volt, lévén a fejedelem egyik legkedvesebb katonája halt meg, illetve egyéb iratok alapján is úgy tűnik, hogy

– vagyis Esze mégis erősebben érintett volt, mint azt hitték. Valószínűleg a vallási ok biztos, bár nem református-katolikus, hanem református-evangélikus vitáról kell beszélnünk, de sokkal valószínűbb, hogy nemzetiségi színezete is volt a dolognak, hiszen Esze reformátusai magyarok, míg Czelder lutheránusai németek voltak – éppen úgy, mint az ellenséges császáriak.

Kuruc lovaskatona (forrás: Wikipedia)

Az ágyútűz okozta halál sem tűnik valószínűnek, ugyanis a legtöbb visszaemlékezés arról tesz bizonyságot, hogy a brigadéros a verekedés közben halt meg.

Az Esze család sorsa

hajdúit saját maga alá osztotta be, Esze szülőfalujának, a beregi Tarpának pedig hajdúkiváltságot adományozott. Esze Tamás öccse, János kapitányi rangot kapott (korábban alezredes volt). A gyilkosság kivizsgálását többször is kérték – főleg az özvegy –, amelyért a fejedelem igyekezett közbenjárni – ennek ellenére máig sem látunk tisztán az ügyben, és ez valószínűleg így is marad. Az Esze család pedig jobbágysorban maradt…

Borítókép: Veszprémi Endre: Rákóczi Ferenc találkozása Esze Tamással és gyalogos jobbágykatonáival, a talpasokkal a magyar-lengyel határon. 1953. (forrás: Wikipedia)

2023. július 1-től új korszak indul a magyar hulladékgazdálkodásban, ugyanis a MOL Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt. veszi át a magyar hulladékgazdálkodás irányítását. 

Több újdonság mellett talán a legnagyobb a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, amivel kapcsolatos tudásotokat az alábbi kvízzel tesztelhetitek le!

Kapcsolódó cikkünk a témában: Az Új Korszak Kezdetét Jelzi: Magyarország 2023. július 1-jétől Kiterjesztett Gyártói Felelősség Rendszerével - Reaktor

A műanyagmentesség nem csak egy divatos kifejezés – ez az elkötelezettségünk a fenntartható jövő iránt. Csökkentjük a szemét mennyiségét, védelmezzük a vizeinket és a természetet, és gondoskodunk az egészségünkről is.

Az idők kihívásai arra ösztönöznek bennünket, hogy együtt tegyünk azért, hogy megváltoztassuk a világot, és élhetőbb környezetet teremtsünk. A műanyagmentesség egy olyan mozgalom, amely egyre több embert inspirál és összehoz, hogy csökkentsük a műanyaghulladék mennyiségét és védelmezzük a természeti kincseinket.

Gondoljunk csak arra a hatalmas mennyiségű műanyag hulladékra, amely a világ óceánjaiban sodródik, és a természetes élőhelyeket, az állatvilágot veszélyezteti. Egyértelmű, hogy egy környezettudatosabb életmódra van szükségünk, és ez az, amiben Te is bekapcsolódhatsz!

Az út a műanyagmentes jövő felé nem könnyű, de együtt és apró lépésekkel is megvalósítható. 

A műanyagmentesség előnyei:

Környezetvédelem: Az egyszer használatos műanyagok számos környezeti problémát okoznak, beleértve az óceánok szennyezését és az állatvilág károsítását. A műanyagmentesség segít csökkenteni az ökológiai lábnyomot. Az egyszer használatos műanyagok nagy része nem lebomló, ami hosszú idő alatt bomlik le apró mikroműanyagokká.

Az óceánokban található hatalmas műanyagszennyezés problémát jelent a tengeri élőlényekre és az ökoszisztémákra nézve. Az egyszer használatos műanyagok, például műanyag palackok, zacskók és szívószálak, eljutnak a vizekbe, ahol hosszú éveken keresztül maradhatnak és kárt okozhatnak. A műanyagmentesség csökkenti az ilyen műanyagszennyezést. A műanyagszennyezés nemcsak a vizeket, hanem a talajt is veszélyezteti. Az egyszer használatos műanyagok lebomlása során toxikus vegyi anyagok szabadulhatnak fel, amelyek a talaj minőségét csökkenthetik, és károsíthatják a növényeket és az állatokat. 

Egészségvédelem: Bizonyos műanyagok káros vegyi anyagokat tartalmazhatnak, amelyek egészségünket veszélyeztethetik. A műanyagmentes életmód segít minimalizálni a káros anyagokkal való érintkezést. Néhány műanyag típus, például a biszfenol-A (BPA) és a ftalátok, káros anyagokat tartalmazhatnak. Ezek a vegyi anyagok kapcsolatba kerülhetnek az emberi szervezettel a műanyagok használata során, ami egészségügyi kockázatokkal járhat.

Fenntarthatóság: Az egyszer használatos műanyagok gyártása energia- és erőforrás-igényes folyamat. A műanyagmentesség elősegíti a fenntarthatóbb alternatívák elterjedését. A műanyagok előállítása sok energiaigényes és olajalapú erőforrást igényel.

Megújuló források támogatása: A műanyagmentesség ösztönzi az olyan alternatívák használatát, mint a növényi alapú és lebomló anyagok, ami kevesebb környezeti terheléssel jár.

Gazdasági előnyök: A műanyagmentes kezdeményezések ösztönzik az innovációt és új piaci lehetőségeket teremtenek környezetbarát termékek és csomagolások terén.

Hulladékcsökkentés támogatása: Az egyszer használatos műanyagok nagy mennyiségű hulladékot termelnek, ami sokszor nehezen lebomló. A műanyagmentes életmód elősegíti a hulladék mennyiségének csökkentését, ami kevesebb szemétlerakóba kerülést és kevesebb szemétégetést eredményez.

Környezettudatosság: A műanyagmentesség előmozdítja a fogyasztói tudatosságot és felelős vásárlási döntések meghozatalát.

Támogatás a természetes ökoszisztémák számára: Az óceánok és a földi környezet védelme hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a természetes ökoszisztémák egészségének fenntartásához.

A műanyagmentesség tehát nemcsak az élővilág és a környezet védelmét szolgálja, hanem az egészségünket és a jövő generációk jólétét is elősegíti. Az egyének és a társadalom közös erőfeszítéseinek összefogása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket az előnyöket valóban elérjük.

2023. július 1-jétől életbe lép a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere Magyarországon, melynek célja az Európai Unió hulladékpolitikájának megfelelés és a fenntartható hulladékkezelés előmozdítása.

Az EU öt termék/anyagáram esetében teszi kötelezővé az EPR rendszer alkalmazását, ilyenek például az egyszer használatos műanyag termékek, az elektromos és elektronikai berendezések, a csomagolások, a járművek és az elemek. A magyarországi elképzelés ennél is tovább megy, és hat további anyagáramra tervezik bevezetni az EPR rendszert, mint például a sütőolaj, gumiabroncs, irodai papír, reklámhordozó, textil és fabútor.

Az elfogadott törvénymódosítás mellett néhány anyagáram esetében megtartják a termékdíj fizetési kötelezettséget is, de a rendelet lehetővé teszi az EPR díj összegének levonását a termékdíjból. Az új rendszerrel együtt járnak adminisztratív változások is, például az EPR díjhoz egy új KF kódot rendelnek.

A tényleges végrehajtásért felelős Koncesszor pályázaton keresztül kerül kiválasztásra, és a Magyar Állam feladatai közé tartozik majd a hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme és kezelésre történő átadása. A gyártók ezeket a feladatokat az EPR díj fizetésével finanszírozzák.

Emellett egyes csomagolások esetében meg fog jelenni a kötelező visszaváltási díj, és a visszaváltási rendszer üzemeltetésének költségeit is a gyártók fogják viselni.

Az EU szabályozása szerint az EPR díj és a visszaváltási rendszer költségei nem lehetnek nagyobbak, mint az indokolt költségek mértéke. Az intézményi résztevékenység keretében beszedett EPR és visszaváltási rendszer üzemeltetési díjból nem lehet a közszolgáltatás veszteségét finanszírozni, és a gyártóknak nyilvánosan el kell számolniuk a befizetett EPR díjjal.

A gyártóknak lehetőségük lesz egyénileg teljesíteni a hulladékgazdálkodási kötelezettségeket alvállalkozói szerződések alapján, és az ilyen esetekben az EPR díj csökkenthető lesz a költségekkel. A döntés támogatása és költség-haszon elemzése az egyéni teljesítés és a kollektív teljesítés között szakértők segítségével is lehetséges.

A magyar államnak és a vállalatoknak egyaránt kihívást jelent majd a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének bevezetése, de az új rendszer a fenntartható hulladékkezelés irányába tett lépést jelenti, amely elősegíti a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását és a környezet védelmét. A megfelelő felkészüléssel és tanácsadók segítségével a vállalatok sikeresen alkalmazkodhatnak a változásokhoz és előnyeikre fordíthatják az új rendszer nyújtotta lehetőségeket.

Manapság egyre többen motoroznak hazánkban, legyen szó utcai vagy pályamotorozásról, vagy akár motocrossról. Aki ilyen formában szeretne két keréken gurulni, az nagyon széles körben megtalálhatja a kedvére valót. De mi az, ami közös bennük a sebességélményen túl? A válasz a jogosítvány. Így cikkünkben utánanéztünk, hogy milyen típusok is léteznek, illetve személyes érintettség okán a pályamotorozásra és a magyarországi versenypályákra is kitérek.

Kép forrása: www.kalmarmotor.hu

Azokhoz a járművekhez szükséges jogosítvány, amit nem emberi erő hajt és 300W teljesítmény feletti motor segíti a működését.

Motoros jogosítvány kategóriáknál a következő típusok léteznek: AM, A1, A2, A, B1.

A kategóriáknál a motorkerékpár teljesítménye, a súlya és a hengerűrtartalma (hány köbcentis a motor), a sofőr életkora és a motoros tapasztalata is számít.

Az AM kategóriás motor („kismotor”) jogosítvány típussal 2, 3 vagy 4 kerekű járművek vezethetőek, amelyeknek a motorjának a lökettérfogata nem haladja meg az 50 cm3-t, teljesítménye maximum 4 kW, sebessége maximum 45 km/h, saját tömege maximum 350 kg. Az AM motor jogosítvány életkori feltétele: 15,5 év.

Az A1 kategóriás motor jogosítvány maximum 125 cm3 hengerűrtartalmú és maximum 11kW teljesítményű motorkerékpár vagy quad vezethető, életkori feltétele: 17,5 év.

Az A2 motor jogosítvány kifejezetten népszerű a fiatalok körében, hiszen ennél a minimum életkor az A1-hez hasonlóan csak 17,5 év (a tanfolyam ennyi idősen kezdhető el, egyébként 18 éves kortól lehet gyakorlati vizsgázni és élesben vezetni az A2-es járműveket). Ennél a motor kategóriánál a hengerűrtartalom nincs korlátozva, azonban maximum 35 kW teljesítményű lehet a jármű, teljesítmény/tömeg aránya pedig nem haladhatja meg a 0,2 kW/kg-ot.

Van még egy kategória, a B1, ami a négykerekű motorkerékpárt (L7e) jelenti. Ezek terheletlen tömege nem haladja meg a 400 kg-ot (áruszállító jármű esetében 550 kg-ot), elektromos jármű esetén az akkumulátor tömegét nem számítva. Teljesítmény esetén a 15 kW az az érték, amit nem haladhatnak meg. Korosztályt tekintve 16 éves kortól tehető le ez a típus.

Milyen pályák (ringek) látogathatóak jelenleg Magyarországon, ha valakit érdekel a pályamotorozás?

Hungaroring

       Kép forrása: www.myracingcareer.com

A Hungaroring versenypályát valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, sőt világviszonylatban is kiemelkedő helyezést ér el a versenypályák között. Itt egy teljes kör kb. 4,5 kilométeres, ami az átlagnál szélesebb, mivel alapvetően a négykerekűek (például Forma-1) számára épült. A betonozott bukótér hasznos lehet a kanyarok külső ívén, hiszen egy elnézett féktáv után könnyen vissza lehet térni a pályára. Több helyen 200 km/h feletti sebességgel lehet haladni, a célegyenesben pedig a 250 km/h-t is elérheti valaki a visszafordító előtt, így a jól kivitelezett féktávokat is meg lehet tanulni itt.

Pannonia-Ring

        Kép forrása: myracingcareer.com

A Hungaroringnél picit hosszabb, 11 jobb és 7 balkanyarból áll a pálya. A csaknem 13 méter szélességű ringet kifejezetten motorosoknak tervezték, jó vonalvezetésű, lendületes pálya, kevés helyen kell erőteljesen fékezni. A bukóterek itt nem aszfaltozottak, a szegélyköveket pedig festett szegélyvonal helyettesíti. Ez utóbbi olyan jól tapad, hogy nyugodtan használható ledöntött motorral is. Néhány ponton 200 km/h fölé is leget gyorsulni, a célegyenesben pedig nagyjából 220-240 km/h-s tempónál kell féktávot venni. A Sárvár környékén található, de ismertebben Ostffyasszonyfa település melletti Pannonia-Ring Budapesttől nagyjából 200 kilométerre található.

Euro-Ring

        Kép forrása: myracingcareer.com

A Kecskemét közelében lévő pálya 2750 méter hosszú, de több mint 10 méter széles. A pálya rövidsége miatt a Hungaroringhez hasonló hosszú célegyenes nincs, de éppen ezért már egy 400 köbcentis motorral is jó időt lehet futni. Maga a pálya taktikusabb, így itt is jól lehet fejleszteni a motorozás technikáját. A Pannonia-Ringhez hasonlóan itt is sok motoros oktatást szerveznek éves szinten.

Kakucs Ring

         Kép forrása: myracingcareer.com

A Budapesttől 35 kilométerre, Kecskemét felé az M5-ös mellett, Inárcs és Újhartyán között található pálya kis méretű, hossza 1050 méter, azonban a füves bukóterek szélesek, az aszfalt jó minőségű és rendszeresen takarítják. A kezdetekhez képest jelentős hozzáépítések, módosítások történtek, például a nagyobb motorok miatt kiiktattak egyes kanyaríveket, és kiszélesítették a célegyenest 12-ről 16 méter hosszúra. Mivel technikás az aszfaltcsík, így látogatottsága nagyon vegyes: versenyrobogók, szupermotók, többféle köbcentis nagyobb járművek (400-600-750 köbcentisek) is látogatják, de kisebb gépek is (például pitbike).

Balaton Park Circuit

     Kép forrása: www.motorsport.com

A Balaton Park Circuit Balatonfőkajár szomszédságában magánfinanszírozás által épült versenypálya, amit tíz év előkészítés és építés után 2023. május 16-án adták át és ami az elmúlt 15 évben a legmagasabb FIA-osztályzást kapó új építésű versenypálya lett Közép-Európában. A 4,1 km-es, óramutató járásával ellentétes irányú pálya hat jobb- és tíz balkanyarból áll, tízezer fős lelátóval rendelkezik, amelynek kapacitását 120 ezerre is lehet növelni. A létesítmény a 2024-es szezontól tervez nemzetközi futamokat rendezni.

Ha valaki nem motorozna, de érdekli vagy kedve támad kilátogatni a különféle pályákra, akkor menjen, hiszen folyamatosak a nyílt napok és a versenyek. Segítségképp a 2023-as naptáron megtekinthetőek az időpontok.

           Táblázat forrása: www.mams.hu

Végezetül pedig egy Valentino Rossi idézettel zárnám az áttekintést: "A motorozás olyan, mint egy művészet, amit azért csinálsz, mert érzel magadban valamit."

A nyári melegben nincs is jobb, mint egy finom, hűsítő fagylalt. A bolti változatok – bár finomak - viszont sajnos tele vannak adalékanyagokkal és cukorral, így nem mindenkinek fér bele az étrendjébe egy látogatás a fagyizóba. A családomban is van cukorbeteg, illetve laktózérzékeny is, ezért mai cikkem egy általuk inspirált kérdésből ered: miért ne készítenénk el inkább saját fagylaltunkat otthon? Íme három nagyon egyszerű, alap, házikészítésű fagylalt recept, amelyekkel garantáltan lehűthetjük magunkat a forró nyári napokon – és még a hozzávalókat is kedvünkre variálhatjuk!

Vaníliás fagyi

Hozzávalók:

• 500 ml tejszín
• 200 ml tej
• 1/2 csésze cukor
• 1 vaníliarúd
• 4 tojássárgája

+1: A receptek elkészítéséhez a legegyszerűbb fagylaltgépet használtam, de ha nincs ilyen gépünk otthon, akkor helyette jégkrémformába, vagy akár régi joghurtos pohárba is beletölthetjük a fagyi keveréket, ami aztán néhány óra pihentetés után el is készül a mélyhűtőben.

+2: Laktózérzékenyeknek növényi tejjel és tejszínnel, cukorbetegeknek pedig édesítővel helyettesíthetjük az alaphozzávalókat!

Elkészítés:

1. A tejszínt, tejet és cukrot egy serpenyőbe öntjük, majd közepes lángon felforraljuk.
2. A vaníliarúd belsejét kikaparjuk, majd hozzáadjuk a tejszínes keverékhez. Pár perc múlva a rudat is beletesszük, majd az egészet elkezdjük lassan kevergetni.
3. A tojássárgáját egy külön tálban felverjük, majd hozzáadjuk a tejszínes keverékhez, és folyamatos keverés közben addig melegítjük, amíg besűrűsödik.
4. A keveréket átszűrjük, majd hűtőbe tesszük amíg teljesen kihűl.
5. A kihűlt masszát a fagylaltgépbe öntjük, majd a gép használati utasítása szerint elkészítjük. Ahogy már korábban is írtam, ha nincs ilyen gépünk, akkor kisebb műanyag dobozokba is beletölthetjük a fagyi keveréket, majd pedig a mélyhűtőben pihentethetjük. A fagyi állaga nem lesz annyira krémes, de az íze garantáltan ugyanolyan finom marad!

Epres fagyi

Hozzávalók:

• 500 g eper
• 1/2 csésze cukor
• 500 ml tejszín
• 1 vaníliarúd

Elkészítés:

1. Az epret megmossuk és félbevágjuk.
2. Egy serpenyőben a cukrot felolvasztjuk, majd hozzáadjuk az epret. Addig főzzük, amíg az eper szét nem fő.
3. A vaníliarúd beljesét kikaparjuk, majd hozzáadjuk az eperhez. Az egészet összeturmixoljuk, majd hagyjuk kihűlni.
4. A tejszínt felverjük, hozzáadjuk az eperpüréhez, és óvatosan összekeverjük.
5. A keveréket a fagylaltgépbe öntjük, majd a gép használati utasítása szerint elkészítjük.

Csokoládés fagyi

Hozzávalók:

• 500 ml tejszín
• 200 ml tej
• 1/2 csésze cukor
• 100 g étcsokoládé
• 4 tojássárgája

Elkészítés:

1. A tejszínt, tejet és cukrot egy serpenyőbe öntjük, majd közepes lángon felforraljuk.
2. Az étcsokoládét apróra vágjuk, majd hozzáadjuk a tejszínes keverékhez. Addig keverjük, amíg a csokoládé teljesen felolvad.
3. A tojássárgáját egy külön tálban felverjük, majd hozzáadjuk a csokoládés keverékhez, és folyamatos kevergetésközben addig melegítjük, amíg besűrűsödik.
4. A keveréket átszűrjük, majd hűtőbe tesszük amíg teljesen ki nem hűl.
5. A kihűlt keveréket a fagylaltgépbe öntjük, majd a gép használati utasítása szerint elkészítjük.

Ez csak néhány példa a sokféle házikészítésű fagylalt recept közül, következő cikkemben egy kis csavar is kerül a történetbe... Kísérletezzünk bátran a kedvenc ízeinkkel, és élvezzük az otthon készített, finom és egészséges fagylaltokat a nyári melegben! Fagyira fel!

Az újrahasznosítás életünk kikerülhetetlen része, és reméljük egyre többeknek egyre inkább azzá fog válni. Ahhoz, hogy minél inkább csökkentsük az emberiség környezetkárosítását, érdemes minél többet tudni az újrahasznosításról és arról, miként tehetünk meg mindent a környezetünkért.

Kvízünkből megtudhatod, te mennyire vagy otthon az újrahasznosítás témájában!

Cikkünk a témában: Milyen újrahasznosítási stratégiákat ismersz? - Reaktor

Cikkünkben bemutattuk nektek röviden az új hulladékgazdálkodási rendszert. Lássuk mire emlékeztek belőle!

A Reaktor Alapítvány egy komplex online kutatást végzett a magyar fiatalok körében a hulladékgazdálkodással és körkörös gazdasággal kapcsolatban. A projekt egyedülálló volt, mert összekapcsolta a véleményfelmérés és az online kvízek módszereit. A résztvevők véleményt formálhattak a jelenlegi és tervezett hulladékgazdálkodási intézkedésekről, és információikat, ismereteiket is vizsgálták a témában. A kutatás célja volt azonosítani azokat a területeket, ahol a kommunikáció erősítése szükséges, és megvizsgálni a fiatalok közötti környezettudatosság, a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek szintjét, valamint a zöld törekvések társadalmi támogatottságát.

A kutatásban szereplő kvíz első része a körkörös gazdaság fogalmát vizsgálta a fiatalok körében. Öt állítást adtak meg, melyek közül egy nem kapcsolódott a körkörös gazdasághoz, és a résztvevőknek ezt kellett kiválasztaniuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok többsége (59%) nem volt tisztában a körkörös gazdaság fogalmának pontos értelmével. Ez a jelenség különösen aggasztó, tekintve a körkörös gazdaság jelentőségét a klímaváltozás és fenntarthatóság témakörében. A felsőfokú végzettségű, fővárosban élő fiatalok jelentős mértékben nagyobb arányban válaszoltak helyesen a kérdésre.

Megújuló energiaforrások

A kvíz következő kérdésében azt vizsgálták, hogy a fiatalok tisztában vannak-e azzal, mi számít megújuló energiaforrásnak, mivel ez a körkörös gazdaság egyik kulcseleme. Az eredményekből kiderült, hogy a fiatalok többsége (53%) nem tudja, hogy a földgáz nem számít megújuló energiaforrásnak. A helyes válaszadók között a legmagasabb arányban a felsőfokú végzettségű (69%) és budapesti (56%) fiatalok szerepeltek. Sok fiatal tévesen gondolta, hogy a fabrikett nem számít megújuló energiaforrásnak (35%), holott az EU karbonelszámolási rendszere szerint az. A fa és a fából készült fűtőtermékek annyi szén-dioxidot nyelnek el életük során, mint amennyit elégetésük során kibocsátanak, ezért megújuló energiaforrásnak tekinthetők. Ugyanez érvényes a vízre, a geotermikus energiára és a napenergiára is. A földgáz viszont korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és jelentős mennyiségű szén-dioxidot termel elégetése során, ezért nem tekinthető megújuló energiaforrásnak.

Jótállás, garanciaidő, egyszer használatos műanyagok, háztartási hulladék

A fiatalok többsége tisztában volt azzal, hogy a jótállási idő Magyarországon a termék árától függően akár 3 év is lehet.

Egyszer használatos műanyagok forgalmazásának tiltását, mely 2021. július 1-től lépett érvénybe Magyarországon, a fiatalok jól ismerték. A tiltás érinti többek között a műanyag evőeszközöket, szívószálakat, és bizonyos műanyag zacskókat.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a fiatalok túlzottan nagy súlyt fektetnek a háztartási hulladéktermelésre, mivel a teljes hulladéktermelésnek csak kevesebb mint 10 százalékát teszik ki a háztartások (Eurostat 2020). A hulladék mintegy 75 százalékát ipari tevékenységek, mint például az építőipar és a gyártás, állítják elő. Csak 8 százalékuk tudta megfelelően becsülni a háztartási hulladék arányát.

Szelektív hulladékgyűjtés, szelektív hulladék felhasználása

A szelektív hulladékgyűjtés fontos része a körkörös gazdaságnak, és a fiatalok többsége is tisztában van azzal, mely anyagokat lehet szelektíven gyűjteni: az alumínium, a papír, az üveg és a műanyag PET palackot 82%-uk helyesen azonosította újrahasznosítható hulladékként.

A hulladéktípusok szín szerinti szelektálása azonban már kevésbé ismert: csak 52% tudta, hogy a papírt a kék, a színes vagy sötét üveget a zöld, a műanyagot pedig a sárga színű kukába kell dobni.

Amikor a kérdés a műanyagok szelektálásának specifikusabb aspektusaira terelődött, például mely műanyagokat nem szabad a szelektív műanyagos gyűjtőbe dobni, a válaszadók már kevésbé voltak biztosak. Csak 28% tudta, hogy a PVC-t, amelyet 03-as számmal jelölnek a csomagoláson, nem szabad a sárga kukába dobni. A PVC újrahasznosítása bonyolultabb és potenciálisan egészségkárosító, ezért nem része a háztartási műanyaghulladékok szelektív gyűjtésének.

Összefoglalva, a fiatalok körében végzett kutatás azt mutatja, hogy a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság témája általában ismert és érdekli őket.

A használt sütőolaj újrahasznosítása is jól ismert: 70% tudta, hogy az olajat például hulladékudvarokban, közösségi gyűjtőszigeteken, egyes benzinkutaknál és áruházakban lehet leadni.

A szürke víz, ami az enyhén szennyezett háztartási víz, és amit például növénylocsolásra lehet használni, szintén ismert volt a válaszadók közel kétharmada (65%) körében.

A szelektív hulladékgyűjtés egy másik fontos aspektusa a komposztálás, ahol a szerves hulladékokat - mint a falevél, levágott fű, tojáshéj, gyümölcs- és zöldségmaradék - lebontják, és a tápanyagokat visszavezetik a természetbe. Itt is jó eredményeket láttunk, 79% tudta, hogy a húsmaradékot nem szabad a kerti komposztba dobni.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a fiatalok tisztában vannak a körkörös gazdaság alapjaival, és aktívan részt vesznek a szelektív hulladékgyűjtésben és újrahasznosításban. Ez reményt ad a jövőre nézve, mivel az ilyen viselkedésminták hozzájárulnak a fenntartható gazdasági növekedéshez és a környezet védelméhez.

Összefoglaló

A fent említett kutatás eredményei arra utalnak, hogy a fiatalok jelentős része elkötelezett a körkörös gazdaság iránt, és támogatja a hulladékgazdálkodás terén tervezett szakmapolitikai intézkedéseket.

• A megkérdezett fiatalok 96%-a fontosnak tartja a hulladéktermelés csökkentését, különösen a 30-35 év közötti, diplomás, megyei jogú városban élő nők körében. Ugyanakkor csak 40% gondolja nagyon fontosnak ezt a kérdést.
• A fiatalok 83%-a támogatja a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztését, különösen a biohulladékok és a textilek tekintetében.
• A fiatalok 87%-a támogatja a betétdíjas rendszer kiterjesztését, amely a visszaváltható termékek körét bővítené, és növelné a visszaváltóhelyek számát.
• Ugyancsak 87% támogatja a termékinformációk bővítését, ami a tudatos vásárlást és a hulladéktermelés csökkentését segítené elő.
• A fiatalok többsége, 75%, a javíttatást preferálja az új eszköz vásárlása helyett, ha a meglévő eszköz elromlik. Csak 4% választana mindenképpen újat.

Ezek az eredmények ösztönzően hatnak a politikai döntéshozókra és a vállalatokra, hogy a körkörös gazdaság elvei szerint működjenek, mivel a fiatal generáció, amely a jövő vásárlója és választópolgára, nyilvánvalóan támogatja ezeket a törekvéseket. Ezek az eredmények azt is jelzik, hogy a fiatalok tisztában vannak a hulladéktermelés és -kezelés környezeti és gazdasági hatásaival, és elkötelezettek a fenntarthatóbb jövő iránt.

Következtetések

A felmérés eredményei alapján tehát az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

1. A fiataloknak van alapvető tudásuk a körkörös gazdaságról és a hulladékgazdálkodásról, de ez a tudás fejlesztendő. Bár a fiatalok többsége elvben támogatja a fenntartható gyakorlatokat, a konkrét ismeretek és a szakszerű hulladékkezelési technikák tekintetében hiányosságokat találtunk.

2. A fiatalok "szavakban zöldebbek, mint tetteikben". Míg elvben támogatják a körkörös gazdaság elveit, a gyakorlatban kevesen használják ki teljes mértékben a körkörös gazdasággal kapcsolatos lehetőségeket.

3. A fiatalok körkörös gazdasággal kapcsolatos ismeretei arányosak a településméretükkel, korukkal és iskolai végzettségükkel. A nagyobb településeken élő, idősebb és magasabb iskolai végzettségű fiatalok általában jobban ismerik a körkörös gazdaság alapelveit és gyakorlatait.

4. A hulladéktermelés csökkentése iránti elköteleződés és a tervezett hulladékgazdálkodási intézkedések támogatása nem mutatott jelentős különbségeket a különböző demográfiai csoportok között. Ez azt jelenti, hogy a hulladéktermelés csökkentése iránti elkötelezettség és a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási intézkedések támogatása általánosan magas a fiatalok körében, függetlenül attól, hogy mely demográfiai csoportba tartoznak.

Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy szükség van a fiatalok környezettudatosságának és a körkörös gazdasággal kapcsolatos ismereteinek további fejlesztésére. A fiatalok általános támogatása a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási gyakorlatok iránt pozitív jel, de a konkrét cselekvések és ismeretek terén még van hová fejlődni. Ezen eredmények figyelembe vételével a kormányzatnak és a nevelési-oktatási intézményeknek olyan stratégiákat és programokat kell kialakítaniuk, amelyek elősegítik a körkörös gazdaság alapelveinek és gyakorlatainak jobb megértését és alkalmazását a fiatalok körében. Az oktatásnak és a tájékoztatásnak központi szerepet kell játszania ebben a folyamatban, hogy a fiatalok ne csak elvben, hanem ténylegesen is támogassák és alkalmazzák a körkörös gazdaság és a fenntartható hulladékgazdálkodás alapelveit. A kormányzatnak és a helyi hatóságoknak olyan infrastruktúrát és rendszereket kell kiépíteniük, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára a körkörös gazdaság gyakorlati alkalmazását, például a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás és a hulladéktermelés csökkentése területén. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően a fiatal generáció aktív szereplővé válhat a fenntarthatóbb jövő megteremtésében.

2023. július 1-től új hulladékgazdálkodási rendszer indul Magyarországon. Az új rendszer értelmében egy koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer lép életbe, mely szerint egész Magyarországon a Mohu, azaz a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja végezni a hulladékgazdálkodást.

Az új rendszer szükségessé tette, hogy a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjét a jogalkotó újraszabályozza. Így ezzel a névvel született meg a 8/2023. (VI.2.) energiaügyi miniszteri rendelet, mely az új rendszerrel együtt, 2023. július 1-jén fog hatályba lépni. A rendelet részleteit ismertetjük.

Az új rendelet legfőbb újítása, hogy megerősíti azt a nemzetközi szinten elterjedt környezetvédelmi stratégiát és általános elvet, miszerint környezetszennyezés esetén a szennyező fizessen. Raisz Anikó, a minisztérium illetékes államtitkára azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy

,, A szennyezőnek ugyanis többet kell majd fizetnie a hulladék elszállításáért, kezeléséért és megsemmisítéséért”.

(forrás: https://mohu.hu/media/hirek/bemutatkozik-a-mohu-a-mol-nyrt-altal-alapitott-uj-hulladekgazdalkodasi-ceg.html)

A rendelet célja emellett, hogy a környezetszennyező vállalatokat ösztönözze a magasabb díjakkal arra, hogy törekedjenek az újrahasznosításra, minél kevesebb hulladékot termeljenek a működésük közben.

Az energiaügyi miniszteri rendelet egyik eszköze lehet majd annak az uniós elvárásnak, miszerint a teljes hazai települési hulladékmennyiség 65%-a újra legyen hasznosítva 2040-re. A rendelet ezt a célt -többek között- a kiterjesztett gyártói felelősség eszközével igyekszik elérni.

(forrás: https://media1.hu/2021/02/16/a-kornyezetvedelem-es-az-ipar-kapcsolata/)

A rendelet hatálya kiterjed: a kiterjesztett gyártói felelősségi díjra, a gazdálkodó szervezetnél képződő, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, elkülönítetten gyűjtött hulladék képződésének a megelőzésével, illetve e hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti díjra, végül a települési önkormányzat által a koncessziós társaságnak az  önkormányzat köztisztasági feladatainak ellátásával összefüggésben a koncessziós társaság által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekért fizetendő díjra.

A rendelet mellékletében szerepelnek négy táblázatban a július 1-től alkalmazandó díjak.

(forrás: https://www.signanddisplay.hu/nyomdaipar-es-kornyezetvedelem-a-lehetetlen-nem-letezik/)

A rendelettel bevezetett új díjrendszer az alábbi termékeket és berendezéseket fogja érinteni: csomagolások, egyszer használatos műanyagtermékek, sütőolaj- és zsír, fabútorok, bizonyos textiltermékek, gumiabroncsok, elektromos és elektronikus berendezések…

Nem! A lakosság számára a szemétszállítási díjak változatlanok lesznek. Mindemellett a jogalkotó reméli, hogy javulni fog a szolgáltatás minősége, az ország pedig tisztább lesz.

 (Borítókép forrása. https://www.vg.hu/energia-vgplus/2023/01/mohu-neven-indul-a-mol-hulladekcege)