Reaktor

Afrikáról nagy részünknek az éhezés, a nyomorúság, a nevető fekete kisgyermekek, a humanitárius segélyszolgálatok juthat eszébe. A folyamatos európai és amerikai ráhatás miatt kicsit azt érezhetjük, ha valami kultúrmorzsa el is szóródik a térségben, az inkább a mi hagyományainkra hajaz majd, semmint a "bennszülötti" formavilágra. Azonban korán sem ez a helyzet: az afrikai kultúra ugyanolyan természetes evolúción megy keresztül, és ha figyelmesen szemléljük, olyan megdöbbentő hasonlóságot vehetünk észre a saját világunkkal, hogy el is felejtjük pár pillanatra az éhezést, és a nyomort.

Prince Gyasi - színterápia, ahogy Ghánában szokás

A ghánai művész úgy tartja - színekből soha nem elég. A klasszikus európai festészetben részben az alapanyagok miatt, részben az arany szín kiemelése végett, mind a freskókban, mind a többi festményen a pasztell árnyalatok, a szürkébb, lágyabb tónusú színek dominálnak, így a mi szemünk is ezt szokta meg. Az afrikai kontinensen viszont senki nem hígította, kevergette lággyá a színeket. Ahogy a természetben az élénk és illatos természet adta őket, úgy kenték mindenhová: arcra, ruhára, sátorra, házfalra. Gyasi az utómunkálatokban a színekre még kontrasztot is ad, és élénkebbé varázsolja őket, hogy a szemünk ne tudjon mellette pislogás nélkül elmenni. A Gyasi-féle művészetterápiának a lényege is a színekben rejlik: a szinesztézia, az érzékszervek közötti szokatlan átfedés nem csak a versekben létezik: kiben erősebben, kiben gyengébben van jelen. Gyasi például a reményt rózsaszínnek látja, valakinek a sárga jóllakottságot és elégedettséget sugall. Megint másoknak ugyanezek a színek a szerelmet és a nyarat jelentik, egyeseknek pedig a nyugalom és az öregség kombinációja. Azért lát mindenki mást a képeken, mert saját maga is társít külön érzékelhető momentumokat egyben, így mindenki megszólítva érzi magát. 

Forrás: anothermag.com

Yinka Illori - az afrikai utcák terméktervezője

"Kinek lenne kedve játszani egy olyan országban, ahol ekkora probléma kigazdálkodni a napi betevőt?" - kérdené egy laikus, ha egy mosolygós brit-nigériai srác egy színpompás afrikai játszótér terveit tenné elénk. Pedig kevesebb lenne a világ a nevetés nélkül, ami a vibráló színű, fémből és műanyagból alkotott körhinták tájáról érkezik. Illori emellett bútordesignnal és legális graffitivel is foglalkozik. A pandémia alatt ikonikussá vált londoni felirata: "Better days are coming, I promise". Terek, színek, üzenetek - így gyógyítja egy kicsit mindennap, a szerinte alapjaiban boldognak teremtett világot, a nigériai művész.

Forrás: https://yinkailori.com

Forrás: https://yinkailori.com

Forrás: https://yinkailori.com

Imane Ayissi, a hordahtó haute couture divattervezője

Hordható haute couture ruhát tervezni nem egyszerű. Itthon a szó hallatán extravagáns anyagtömegekre asszociálunk, vagy olyan unalmasabb alapdarabokra, amik sem szabásukban, sem textúrájukban nem követik az irányzatot - csupán könnyebb őket ezzel a címkével eladni. A haute couture szerelmesei viszont keresik a középutat, Ayissi munkáiban pedig nem csalódtunk. Egy-két extra darabtól eltekintve - amik inkább Milánónak készültek - a kameruni tervező modellként pontosan tudja, hogy az igazi divat nem ott kezdődik, ahol a modellek képtelenek megmozdulni a fura kombinációkban, hanem a feleségeknél, az anyáknál, a diáklányok bulizós szettjeinél. Ide pedig hordható haute couture ruhát tervezni nem lehetett egyszerű. Mégis sikerült.

Forrás: notjustalabel.com/imane-ayissi

Utazós sorozatom következő állomása, a párok és social media influencerek mekkája: Santorini. Ki ne hallott volna már az apró Görögországhoz tartozó szigetről, ahol kis fehér házikók, kék kupolás templomok, és a világ egyik legszebb naplementéje várja az utazókat? Nekem is régi vágyam volt, hogy ellátogassak erre a csodahelyre, ami idén szeptemberben sikerült is. Most egy kis útinapló következik Santoriniből, válasszal a nagy kérdésre: tényleg jogos a felhajtás?

Elsőként szeretném leszögezni: Santorini nem az a hely, ahol az ember egy igazán szűkös költségvetésből tud gazdálkodni. Lehet spórolni sok mindenen, de az árak elég borsosak itt, és hamar összeadódnak az apró költések. Nekünk Budapestről még viszonylag kényelmes, hiszen a WizzAir egész gyakran repül közvetlen járattal főszezonban, és ha időben foglalunk, akkor valóban olcsón ki tudjuk hozni az utazást. Láttam már jegyet 6, de 80 ezer forintért is, szóval mondhatni lutri az egész. Hozzá kell tenni azonban, hogy a napok és az indulási időpontok nem a legideálisabbak, ezért mindenképp rugalmasnak kell lenni. 

Santorininél nagyon igaz, hogy amit az Instagramon látsz, az a sziget kb 20%-a. A két legnépszerűbb város - Fíra, és Oia - valóban csodaszép, és szinte minden sarkon valami gyönyörűbe botlik az ember, A sziget nagyrésze azonban lakatlan és kopár. Eső szinte sosem esik, ezért a növényzet is csak száraz bozótokból és egy-egy elvétett kóróból áll. Ezekről nem találni annyi képet a neten: okkal. Kivételt teszek most tehát, a sok csodás kép közé kerüljön egy fotó a sziget "népszerűtlen" oldaláról:

Általános szabály tehát Santorininél: a szép része nagyon szép, a másik oldalt meg inkább hagyjuk. :)

A szállás helyzet is ez alapján osztható két csoportra. Vannak az olcsóbb helyek, ahol a sziget egy kevésbé népszerű részén száll meg az utazó, cserébe minden reggel és este fél órát buszozik a városokba, majd vissza. Ezekre a buszokra olykor sokat kell várni, és a tömeg valamint a hőség garantált. Ki lehet fogni a sziget ezen részein igazán szép szobákat szuper áron, így ha nem szeretnénk több havi fizetést egy nyaralásra elkölteni, akkor sem kell kétségbe esni.

A második csoportba a legszebb helyeken található szállások tartoznak, ahol az ember a naplementére ébred, és kb. 5 perc sétára vannak a butikokkal és éttermekkel övezett sétálóutcák. Itt már azért bőven 50-60 ezer / éjszaka az induló ár, és akkor még az étkezésről nem beszéltünk. A határ a csillagos ég: vannak privát medencés, jacuzzis szobák saját terasszal, és olyan reggelivel ami majd megszólal. 

Na de mit kapunk ha úgy döntünk mégis belevágunk az utazásba? Az időjárás májustól szeptemberig szinte tökéletes, eső egyáltalán nincs, maximum a szél miatt érdemes pakolni egy dzsekit a hűvösebb estékre. Ha az időjárás jelentés 25 fokot ír, az a napon legalább 35-nek érződik, és pont ezért érdemes az 50+ faktoros naptejjel szoros barátságot kötni. 

Az emberek hihetetlenül kedvesek, a görög vendégszeretet mindenhol érződik, és át is ragad az emberre ez a felszabadultság. Itt a szabályok elég "lazák", az emberek a bárokban is dohányoznak, és nem igazán tartják be a közlekedési szabályokat. A STOP táblát például csak jótanácsként fogja fel a többség, így ha autót bérlünk, vagy quaddal járnánk be a szigetet, nagyon figyeljünk. Az utcán szembejövő csacsik mindennapinak számítanak, és az éttermekben ha kedves vagy a pincérekkel, akkor szinte biztosan kapsz egy ajándék pohár Masztikát. (A masztika, eredetileg a híoszi pisztáciafa gyantájával ízesített alkoholos ital.)

A hatalmas tengerjárók kedvelt állomása Santorini, így - főleg a hétvégi napokon - megtelik minden turistákkal. Ezért érdemesebb a májust vagy a szeptembert választani, hiszen a főszezonban az elviselhetetlen meleg mellett a tömeggel is számolni kell. Nekünk egyáltalán nem volt zavaró az a pár tucat turista akik a hajókról érkeztek, jó hangulat volt az utcákon, és abszolút élvezhető volt az ottlét. 

Az éttermek kínálata lenyűgöző, az eredeti görök ételektől kezdve a sushi-ig mindent megtalál az ember. A naplementét okkal nevezik a világ egyik legkülönlegesebb élményének, hiszen itt minden este mesébe illő. A végtelen tenger, és az ezer színben pompázó napnyugta a legcsodálatosabb kép amit valaha láttam. Nem véletlenül népszerű helyszín Santorini a nászutasok körében: romantikus helyszínekből nincs hiány.

Tudják az itteniek, hogy mivel lehet idecsalni a turistákat. Az utcazenészek görög zenét játszanak, és a szabadtéri mozik is a Mamma Mia c. filmet vetítik szinte minden este. A sétálóutcák tele vannak virágokkal, és a vendéglősök az üvegkorlátos teraszokra invitálják az elhaladókat, hogy egy különleges koktél kíséretében élvezzék a naplementét. Kicsit talán sok, kicsit "nyálas" lehet sokaknak, de meg kell hagyni: bűbájos. Olyan érzése van az embernek, mintha egy teljesen másik világba csöppent volna. Még az idő is egy kicsit máshogy telik itt. Mintha a napok sokkal hosszabbak lennének.

Rengeteg múzeum, templom, kiállítás van azok számára akiket érdekel az ottani kultúra és történelem, de a kalandvágyóknak lovaglás, jetski túra, vagy akár helikopteres körutazás is foglalható. A vörös, és a fekete homokos strandok nagyon különlegesek, de szinte minden szállás rendelkezik közös használatú medencével a hőség miatt. Nagyobb boltok csak a városok külső részein találhatóak, de az utcák roskadoznak a legkülönfélébb termékektől. Ruhák, ékszerek (rengeteg ékszer!), cipők, táskák, krémek, italok, szuvenírek... a lista rendkívül hosszú. 

Összességében úgy gondolom a "túlárazott turistacsalogató" elnevezés nem téves, de ez nem feltétlenül baj. Bár való igaz: a sziget csupán töredéke ami megéri az utazást, de az tényleg megéri. Nem való mindenkinek ez a hely, hiszen pár nap alatt be lehet járni az egészet, és hamar elfogynak az újdonság varázsával ható dolgok. Azoknak, akik az aktívabb, pörgősebb kirándulásokat szeretik, valószínűleg túl lassú lesz az élet Santoriniben, így nekik egy hétvégi kiruccanás lehet a legideálisabb. Akik viszont pihenni szeretnének, és egy teljesen új, nyugodtabb életstílust megismerni, azoknak nagyon ajánlom.

+Tipp: Október, November már utószezonnak számít, így a szállások sokkal olcsóbbak, de az idő még mindig a nyarat idézi. Ha a jövő évre keresünk helyszínt egy kiruccanásra, akkor a májusi előszezont is érdemes lehet megfontolni ugyanezen okok miatt. 

Ahogy pörgetem a Facebookon a hírfolyamot, olykor ráakadok olyan cikkekre, amelyek azt taglalják, hogy melyek a világ top 10 filmjei.

De például az IMDB-nek (Internet Movie Database) is van egy listája a világ legjobb filmjeiről, itt viszont az a lényeg, hogy nem egy kritikus zsűri pontozta a filmeket és állította össze a listát, hanem a nézők, egyenként értékelték a filmalkotásokat. Ami az IMDB listáját megkülönbözteti a többi ilyen oldal listáitól az az, hogy az IMDB számít a világ leglátogatottabb filmes weboldalának, ezért az ottani lista az általános véleménynek megfelelőnek tekinthető.

Az IMDB listája szerint a világ legjobb filmje a Remény rabjai (The Sashank Redemption) 9,3 pontos értékeléssel, 2021. március 9-én 2.359.551 szavazat alapján.

Meghallgattam Puzsér Róbert ezzel kapcsolatos kritikáját (Puzsér Róbert – A 100 legjobb film, amelyen a Remény rabjai a 63. helyet foglalja el), amiben Puzsér kifejtette, hogy a Remény rabjai tényleg nagyon jó film, de túlzás lenne azt állítani, hogy a világ legjobbja. 

Az, hogy mi jó, szubjektív

Érdekes, szerintem a világ legjobb filmje a Jurassic Park, még kb. 20 évvel ezelőtt láttam először, és azóta is nagy kedvencem, máig lenyűgöz a látványvilága. A filmnek (a könyvvel ellentétben) nincs különösebb mondanivalója, nem művészfilm, hanem egyetlen célja a szórakoztatás.

Így felmerül bennem a kérdés,

ezeknek a listáknak van értelme?

Az, hogy egy film jó-e vagy rossz, hogy zseniális vagy csak elmegy, szubjektív megítélés kérdése. Persze van, ami objektíve rossz, például a Titanic 2-re senki sem mondaná, hogy „ez de jó film volt!”, viszont érdekes módon a jó filmeknél nem merném állítani, hogy van objektíve jó.

Például a sokak által imádott Ponyvaregény (Pulp Fiction) nekem soha sem jött be, és igen tudom, ezért sokan meg fognak kövezni, de nekem még mindig nem jött át a mondanivalója. Nem rossz, de nem is zseniális.

De, hogy védjem az álláspontom, más meg pont így van a Jurassic Parkkal. Van, aki ki nem állhatja. Sőt, vannak, akik meg nem szeretik a Star Warsot, pedig talán az számít a világ legnépszerűbb filmjének. Vannak, akik Star Wars karaktereknek beöltözve ülnek be a moziba megnézni a filmet.

Jó, bevallom, én is szoktam Jurassic Park rajongóknak szánt filmes relikviákat gyűjteni, például Jurassic Parkos pólót, de van, akinek még az ágyneműje is Jurassic Parkos.

A elitista filmesek

Az elitista filmrajongók körében csak az elvont, nagyon mély mondanivalóval rendelkező filmek jöhetnek számításba.

Ha egy film egyszerű, első célja a szórakozás, akkor az említett filmrajongóknál szóba sem jöhet, sőt az ilyen filmeket általában lenézik.

Nemrég néztem meg a Paddington című családi vígjátékot, és az én szerény véleményem szerint az a film zseniális! Nagyon egyedi a rendezése, a humorvilága kiemelkedő. Az IMDB-n azonban csak 7.2-es értékelést kapott, és bár ez ott jónak számít, szerintem ennél azért lényegesen jobb.

Nincs benne öldöklés, nem folyik benne vér, és nem is kokóznak a főszereplők. Viszont szívet melengető a történet, aranyos a főszereplő, ami a filmes elitnek nem fog tetszeni. Nekik ez túl giccses.

Azonban nem csak attól lesz jó egy film, hogy mély a mondanivalója! Az a film, ami enged kikapcsolni, ami örömet szerez, ugyanolyan jó lehet, mint amely mély gondolatokat ébreszt az emberben.

Te döntsd el, hogy mi tetszik!

A lényeg, hogy a "jó" teljes mértékben szubjektív megítélés kérdése. A top filmes listák nem jelentek rossz kiindukási alapot, de ha csak rájuk hagyatkozol az esti film kiválasztásánál, lehet csalódni fogsz! 

Nyelvet tanulni már a járvány előtt is népszerű volt. A rendhagyó helyzet – és a szörnyű bezárkózás – azonban új lendületet adott sokak számára, nem is csoda, hogy a méltán híres Duolingo felhasználóinak száma 300 százalékkal nőtt például 2020 márciusában. A Duolingón túl egyre többen kezdtek el különböző külföldi médiaszolgáltatók által sugárzott filmeket nézni idegen nyelven, ahogy persze a Google keresések száma is megnőtt a nyelvtanulás iránt. De pontosabban milyen nyelvek iránt?

A Wordtips nemrég arról jelentett meg egy összefoglalót, hogy a különböző országok Google felhasználói mely nyelvek iránt érdeklődtek a leginkább kereséseik során az elmúlt időszakban. Persze a kutatás rendelkezik bizonyos limitációkkal (már csak abból is kiindulva, hogy bizonyos országokban nem elérhető / népszerű a keresőrendszer), ám mégis érdekes képet mutat a főbb preferenciákat illetően.

Valószínűleg nem nagy meglepetésként szolgál, de a keresések alapján a legtöbben angolul kívánnak tanulni, az angol ugyanis 98 országban volt elsődleges választás.

Az angol közvetítőnyelvként már most is legtöbbek által beszélt nyelv a világon – több mint 1.1 milliárdan, a világ lakosságának hozzávetőlegesen 15 százaléka sajátította el –, a közeljövőben pedig szinte biztosan nem változik elsődleges szerepe. Vannak ám meglepő preferenciák, így nézzük is kontinensekre bontva a főbb érdekességeket!

Európa

Ahogy a többi kontinensen, úgy Európában is az angolt övezi a legnagyobb érdeklődés. Az angol 34 országban (többek között Magyarországon) a legnépszerűbb, ám kivételek itt is vannak.

A német iránti érdeklődés erőteljesebb az angolnál például Dániában (Németország szomszédja) és Szlovéniában (Ausztria szomszédja), miközben a britek (nyilván nem a saját anyanyelvük iránt érdeklődve) a spanyol felé orientálódnak.

Az örmények az orosz nyelvet tanulják leginkább, míg Ukrajnában az ukrán a legnépszerűbb: ennek fő oka az lehet, hogy az ország bizonyos régióiban az oroszt beszélik – a lakosság hozzávetőlegesen 30 százalékának orosz az anyanyelve –, a közelmúlt feszültségei, illetve az egyre nagyobb vitákat gerjesztő nyelvkérdés miatt pedig sokan szeretnék az ukránt is tökéletesíteni.

Észak- és Közép-Amerika

Az Egyesült Államok lakóinak választása egyből izgalmas eredményt hoz, ugyanis körükben a japán a legnépszerűbb. A japán kulturális és gazdasági hatás már jó néhány évtizede jelen van az országban, az amerikaiak körében pedig Japán népszerű desztináció is – a Japánban élő külföldiek között az amerikaiak a hatodik legnagyobb közösség.

Az amerikaiak érdeklődése Ázsia iránt egyre nagyobb, Japán pedig sok szempontból megfelelő választásnak tűnik: kulturális értékén túl anyagilag is racionális, biztonsági szempontból pedig alapvetően szintén kiváló helyszín.

Bár a cikk végén röviden lesz róla szó, ám az Egyesült Államok kapcsán már most érdemes megemlíteni, hogy a japán nyelv után a második legnépszerűbb a koreai. Végülis napjainkban hasonló lehetőségeket kínál a két ország, nem igaz?

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanadában is a japán a legnépszerűbb nyelv, míg Mexikóban – érthető okok miatt – az angol. Furcsának tűnhet, hogy a régióban miért több országban a spanyol dominál az angol helyett (a spanyol 9, az angol csak 6 országban az első): a magyarázat az lehet, hogy számos országban az őslakosok nyelvei még mindig relevánsak, Guatemalában például 23 maja indián nyelvet beszélnek, az országok lakosai pedig még nem sajátították el megfelelően a spanyolt sem.

Dél-Amerika

A fejlett kelet-ázsiai államok populáris kultúrájának hatása észlelhető Dél-Amerikában is. Különösen igaz ez Peruban és Chilében, ahol a legtöbben koreait tanulnak. Mindkét országot egyszerűen meghódította a K-Pop, számos zenekarnak pedig hatalmas rajongótábora van a területen

Említésre méltó lehet Argentína esete, ahol a legtöbben olaszt tanulnak: becslések szerint az argentin lakosság hozzávetőlegesen 60 százalékának vannak olasz felmenői, így végül is nem is annyira meglepő a jelenség.

Közel-Kelet és Közép-Ázsia

A régiót az angol-arab kettős dominálja, aminek érdekessége, hogy az összes olyan országban is arab a hivatalos nyelv, ahol az arabot akarják a legtöbben tanulni. Két fontos szempontot figyelembe kell venni azonban: egyrészt a tehetősebb arab országokban rengeteg külföldi munkás dolgozik – például Katarban vagy az Egyesült Arab Emirátusokban –, másrészt a nagyon diverz kulturális közegben a helyi lakosok egy része is az arab egy bizonyos variációját beszéli, így ők okkal törekedhetnek fejleszteni (vagy átalakítani) nyelvtudásukat. A Közel-Kelettel szemben Közép-Ázsiában kivétel nélkül az angol a legnépszerűbb.

Kelet-Ázsia és Óceánia

Az Egyesült Államokhoz és Kanadához hasonlóan Ausztráliában és Új-Zélandon is a japán a legnépszerűbb választás, ám a történelmi ellentétek ellenére például a dél-koreaiak is a japánt tanulják leginkább. A térség országainak többségében az angol a domináns – a magától értetődőnek nevezhető Indián és Pakisztán túl például Thaiföldön vagy Malajziában –, ám több dél-ázsiai államban a koreai: ilyen a Fülöp-szigetek is, ahonnan alapvetően sok bevándorló jut el Dél-Koreába. Kiemelendő

Fidzsi esete is, a szigeten ugyanis a Hindi a legnépszerűbb. Ennek megértéshez vissza kell tekinteni a brit gyarmati időszakra, hisz ebben az időszakban érkeztek rengetegen Indiából cukornád ültetvényeken dolgozni. Fidzsiben a lakosság 38 százaléka most is indiai felmenőkkel rendelkezik.

Afrika

Bár az angol Afrika esetében is elsődleges szereppel bír, a többi kontinenshez viszonyítva (megint csak nem meglepően) itt akarják a legtöbben a franciát tanulni – például a volt gyarmat Algériában, illetve a korábbi protektorátus Marokkóban is.

Újra felmerülnek elsőre furcsának tűnő jelenségek, például az, hogy Egyiptomban a legtöbben az arabot tanulnák: mindez annak tudható be, hogy az egyiptomiak a modern standard arab nyelvtől eltérő dialektust használnak, így szeretnék jobban elsajátítani a nyelv formális változatát.

De kik akarnak leginkább tanulni?

A keresések alapján azt is mérték a kutatás végzői, hogy mely országban akarnak a leginkább nyelvet tanulni – és erre összesen hányan keresnek rá. Íme a top 10-es lista:

És mi a második választás?

Végezetül pedig itt a kutatást készítők térképe arról, hogy mely nyelv a második legnépszerűbb egy adott ország esetében. Érdemes böngészni, hisz vannak váratlan eredmények (kissé ilyen Magyarországé is).

A térkép forrása a Wordtips oldala. A teljes kutatás ide kattintva elérhető. 

23:45 - Le is zárjuk az élőt, egy igazi magyar csavarral: ha Merkel öröksége az Északi Áramlat 2, akkor ezen a hétfőn Szijjártó a Muttihoz méltóan búcsúztatja a kancellár asszonyt egy Ukrajnát megkerülő gázszállítási megállapodással. Nagy lépés ez a Nyugat felé nekünk. Gute Nacht!

12:45 - Mi várható nekünk, magyaroknak? Szerkesztőségünk szerint a német külpolitika 360 fokos fordulatot vesz.

7:40 - SPD és Zöld erősödés VS CDU/CSU gyengülés (via Guardian):

7:35 - A Merkel-korszak végén egy markánsan megosztott Németország:

Ez pedig a szász AfD-bunker:

7:31 - Továbbra is jelzőlámpa-Jamaica a kérdés, az előbbi a valószínű.

7:28 - Jó reggelt!

22:02 - Amit az eredmények névtelensége miatt csak exit poll árulhat el: kor szerinti megoszlás

21:48 - Éjjeli update: az első választási csalás mém! A Linke az istennek sem akar 5%-ról elmozdulni, mintha a gyíkemberek be akarnák tolni a Bundestagba.

Persze lehetséges, hogy a gyíkemberek ki akarják ejteni, és az ellen-gyíkemberek küzdenek a bennmaradásáért. Reggelre okosabbak leszünk.

20:44 - Ismerve a lentebb felvázolt,

hárompárti jelzőlámpa-Jamaica

koalíciós opciókat, holnap reggelig mi is takarékra tesszük az élőt, amikorra már bőségesen lesz eredmény. 

Ha csak most érkeztél: kezd az oldal legalján!

20:41 - "Útban az SPD hamburgi eredményváró bulijára. Az első exit pollok előtt jó volt a hangulat, utána inkább visszafogott... Sokaknak hosszú éjszaka lesz a mai!"  

Unterwegs für @Hamburg1 auf der Wahlparty der SPD. Vor den ersten Prognosen war die Stimmung gut, danach eher verhalten... Es könnte für viele hier eine lange Nacht werden! #btw21 #SPD #Bundestagswahl pic.twitter.com/FJ3jW4CAE4

— Benjamin Kümmel (@BenjaminKuemmel) September 26, 2021

20:30 - A 4chanen a szokásosnál is vidámabb a hangulat:

20:18 - Hubertus Heil, az SPD munkaügyi minisztere elutasította az SPD és a CDU/CSU közötti nagykoalíció folytatását.

:kaki emoji:

20:12 - Egy másik update (ARD)

20:02 - Exit poll: így választott a hidegháborút megélt demográfia:

19:58 - Eggyel finomítottabb becslés valami alapján:

19:51 - Szavazatszámlálás: mint nálunk.

19:44 - Dióhéjban:

SPD és CDU/CSU fej fej mellett a csúcson.

Mind az FDP, mind a Zöldek nyitottak bármelyik kettővel koalícióra lépni.

Nincs más, mint várni a valódi eredményeket. Bárhogy is lesz, már lehet sört bontani!

19:26 - A Zöldek csalódottak:

„Többet akartunk” - mondta a Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock. Véleménye szerint a nyár eleji közvélemény-kutatásokhoz képest gyenge eredmény a saját, kampány elején elkövetett hibáiból ered. Így is 6%-kal magasabb várható, mint 2017-ben.

A Zöldek ugyan közelebb érzik magukat az SPD-hez, de egy CDU/CSU koalíció részeiként is el tudják képzelni magukat, nyilatkozta Robert Habeck, a párt társelnöke.

19:24 - Bárhogy alakul, a Linke ellenzékben képzeli a következő ciklust, és bíznak benne, hogy megugorják az 5%-ot.

19:18 - Az FDP kormányozni akar, bármelyik "nagy párt" megfelel, amíg a harmadik utas a Zöld párt.

„A kormány részei akarunk lenni” - mondta Wolfgang Kubicki, az FDP elnökhelyettese az ARD televíziónak. Az FDP „elég egyértelműen” előnyben részesíti az úgynevezett jamaicai koalíciót a CDU/CSU-val és a Zöldekkel, de nem akarta kizárni az SPD -vel és a Zöldekkel való „közlekedési lámpás” koalíciót sem.

19:13 - "Természetesen örülök az eredménynek" - mondta Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje az SPD székházában, és hozzátette: "Ez nagy siker." Azt mondta, hogy az eredmény egyértelművé tette, hogy az emberek kormányváltást akarnak, "és azt akarják, hogy a kancellár Olaf Scholz legyen".

Mindeközben Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje világossá tette, hogy a konzervatív tömb megpróbál kormányt alakítani, még akkor is, ha a végeredmény nem világos.

"A CDU/CSU-ra leadott szavazás egy baloldali szövetségi kormány elleni szavazás" - mondta Laschet a támogatóknak CDU berlini központjában. „Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy szövetségi kormányt alakítsunk a CDU/CSU vezetésével. Mert Németországnak most olyan koalícióra van szüksége a jövőre nézve, amely modernizálja az országot.”

19:04 - Anonéknál jó a kedv

"Inkább legyen CDU-s szomszédom, mint Zöld szomszédom" - írta Germanon

"Inkább legyek süket, mint vak" - válaszolt Magyaranon

19:01 - Berlinben 18:00 után is kígyók kígyóztak

18:51 - Némi finomítás Bauchschlag alapján. A Linke továbbra is 5,00000%-on.

18:40 - A Politico lehetséges koalíció számításai a fej fej melletti exit pollra alapozva:

18:36 -

Németország elveszett

- kommentálta rezignáltan Danny_Yolo4Life a Twitteren

18:32 - A legrosszabb CDU/CSU eredmény várható, valaha (1949 óta)

Germany, electoral history:

Worst national parliamentary election results for centre-right CDU/CSU (EPP)

2021: 25% (6 PM CEST Infratest dimap exit poll)
1949: 31.0%
2017: 32.9%
2009: 33.8%
1998: 35.1%
2005: 35.2%
...
#Bundestagswahl21 #Bundestagswahl #btw21 pic.twitter.com/YPsTqrwxH1

— Europe Elects (@EuropeElects) September 26, 2021

18:29 - Várhatóan magasabb részvétel, mint 2017-ben:

18:17 - A DW emlékeztet, hogy az exit pollok nem számolnak a rekord számú levélszavazattal.

18:12 - Kering egy ilyen is a kancellár-esélyesek népszerűségéről is, de 18:00 előtt jött ki.

Germany, Forschungsgruppe Wahlen exit poll:

Preferred Chancellor [Head of Government]

Scholz (SPD-S&D): 48% (+1)
Laschet (CDU-EPP): 24% (+2)
Baerbock (GRÜNE-G/EFA): 14% (-2)

+/- vs. 22-23 Sep poll

Fieldwork: 26 September 2021

➤ https://t.co/obOCVirbpF#BTW21 #Bundestag pic.twitter.com/sTLTYKM6Va

— Europe Elects (@EuropeElects) September 26, 2021

18:09 - Egyelőre a Linke 5%-os küszöbön egyensúlyozása van felülreprezentálva a reakciókban.

18:03 - Első exit pollok

Egyelőre ez a két adatsor (ARD, ZDF) van különböző formában.

17:37 - "50 éve nem volt olyan, hogy 'környezet', mégis mindenki boldog vót" - mutat rá a kommentekben Kuba

Germany, Infratest dimap exit poll:

"Which topic plays the most important role in your voting decision?"

Social security: 28%
Environment/Climate: 22%
Economy, Labour: 22%
...
Coronavirus pandemic: 7%

Fieldwork: 26 September 2021#btw2021 #btw21 #Bundestagswahl21

— Europe Elects (@EuropeElects) September 26, 2021

17:23 - Bő fél óra a zárásig

Brilliant atmosphere as the final few runners finish the Berlin marathon. They’re almost finished - so is voting here in Germany. Polls close in 40 minutes. Exit poll not long after. Huge moment for German politics. Join me if you can. pic.twitter.com/lEJM27I83k

— Ros Atkins (@BBCRosAtkins) September 26, 2021

17:00 - Németországban is gyönyörű idővel köszön el a nyár:

16:43 - Német választási eredmények az újraegyesülés óta. Tekintve a választói korfát és memóriát, releváns:

16:41 - Schleswig-Holsteinben 14 óráig a választásra jogosultak 55,5 százaléka leadta voksát. Jó öt százalékponttal több, mint 2017-ben, akkor a részvétel 50,8 százalék körül volt. Ha hozzáadjuk a levélszavazatokat, akkor délben 60,5 százalékos volt a részvétel.

16:25 - Most sem maradhattak ki az orosz hekkerek, ami egyeseknek unalmas lehet, szerintünk az lenne gyanús, ha ilyen cikk nem születik.

Az orosz hekker és az oltásba tett chip között az a különbség, hogy az előbbinek magasabb a státusza. A tényfeltáró elemzést nem olvastuk.

15:49 - Kis szünet, 18:00 után fognak felgyorsulni újra az események. Addig mindenki élvezze ezt a késő nyári vasárnap délutánt!

15:26 - Hamburgban magasabb a részvételi arány, mint négy évvel ezelőtt. Az állami választási iroda szerint a szavazásra jogosultak 63,9 százaléka adta le a voksát 14 óráig.

A 2017-es választásokon a részvétel ugyanekkor 56,5 százalék volt.

15:24 - Bár hivatalosan csak 18:00 után tudható bármi is, nyugtassa a magyar szívünket, hogy a németeknél is vannak olajozott különutak, ami alapján a politikai elit már azelőtt búsul/mosolyog, hogy a halandók kezébe kerülne bármilyen eredmény, állítja egy fekete birka a Twitteren.

Um 15:30 Uhr etwa bekommen die engsten Zirkel um die Spitzenkandidaten die ersten Ergebnisse der Exit-Polls. Die wissen also gleich schon grob, wie es ausgeht. Ich bin schon ganz hibbelig. #btw21

— Fischer-Steak (@DerWachsame) September 26, 2021

15:20 - Egy kis feel good amíg az exit pollok megérkeznek. Bő 2 és fél óra.

Kosovo artist Alkent Pozhegu works on a mosaic made of grains and showing a portrait of German Chancellor Angela Merkel in Gjakova, Kosovo, 26 September 2021. � epa / Valdrin Xhemaj #btw21 #GermanyElections #Merkel #epaphotos #visualizingtheworld pic.twitter.com/igoDZu4wVq

— european pressphoto agency (@epaphotos) September 26, 2021

15:15 - A bajor nagyvárosokban állítólag érezhetően magasabb a részvétel, mint legutóbb.

15:10 - Berlinben délig hasonló a részvétel, mint legutóbb.

A délig tartó részvétel valamivel magasabb, mint 2017-ben. Berlinben a szavazásra jogosultak 27,4 százaléka adta le voksát vasárnap 12 óráig. A részvétel körülbelül olyan magas volt, mint a 2017 -es szövetségi választásokon, amikor 27,2 százalék volt. Összességében a szavazók részvétele Berlinben 2017-ben 75,6 százalék volt.

Rekordszámú ember szavazott postai szavazással, többek a koronavírus miatt. A 2016-os parlamenti választásokon a postai szavazók adták a leadott szavazatok 29,2 százalékát, a 2017-es berlini szövetségi választásokon pedig 33,4 százalékot.

15:06 - Jönnek az első részvételi adatok: Kölnben kicsit alacsonyabb, mint 2017-ben:

Drei Stunden vor Schließung der Wahllokale liegt die Wahlbeteiligung in #Köln bei 52,99 % (2017: 54,08 %). Jetzt #wählejonn, liebe Kölner*innen! #btw21

— Stadt Köln (@Koeln) September 26, 2021

Még 3 óra a zárásig.

15:03 - Ha volt kétséged, melyik országban szavaznak ma:

14:58 - Két dologban egyedi az idei választás: először várják a legerősebb erőt 30% alá, és először nem indul - újra - a legnépszerűbb jelölt, Angela Merkel.

��� Two things that make this German election unique:

� Never before has strongest party received less than 31% of the votes. But ceiling this time could be well below 30%.

�Chancellor Merkel is 1st incumbent to not run again, but still the most popular politician.#btw21 pic.twitter.com/IDdDLS3dsI

— Michael Knigge (@kniggem) September 25, 2021

14:55 - Adrian a bioja alapján nem szereti a nácikat. Oké, de ki szereti őket? Szerkesztőségünk szerint gyanús, hogy ennyire túlkompenzál.

IMMER!!! #btw21 pic.twitter.com/VAX1N9pK3I

— Adriaaaaann (@undsonstwaslos) September 26, 2021

14:49 - Címlap-válogatás Európából (kattintás után galéria)

14:46 - Még több koalíció-latolgatás az utolsó közvélemény-kutatások alapján:

14:37 - Laschet nem szórakozott a szavazata titkokban tartásával:

14:31 - Jelzőlámpa vagy Jamaica? Koalíció-latolgatások becenevei:

Elections in Germany today! As soon as the first projections come in, all attention will turn to coalition negotiations and that means you'll hear terms like Traffic-Light or Jamaica being thrown around. Here's a quick overview to help you make sense of things: pic.twitter.com/a64ei2doaq

— Marcel Dirsus (@marceldirsus) September 26, 2021

14:27 - Állítólag jelentősen emelkedett a részvételi arány több választókörben. 15:00-kor tudunk meg többet.

Germany, national parliamentary election today:

A significant rise in turnout is reported from municipalities across the country. Germany could hit the 80% turnout mark for the first time since 1998. #btw21

More on our liveblog in about 50 minutes: https://t.co/EQ3VzaYx5P pic.twitter.com/P1Bz0GzqJe

— Europe Elects (@EuropeElects) September 26, 2021

13:36 - Egy Germanon posztolta a saját és a nagyanyja választólapját:

13:21 - Mire számíthatnak a zsidók Németországban? Röviden: semmi jóra. De rosszra sem, vonja le a konklúziót a Haaretz cikke idejekorán, hogy aztán a növekvő német antiszemitizmuson merengjen, ami a német kormány szerint a szélsőjobboldali nacionalistáknak köszönhető, de [citation needed] miatt az istennek sem sikerül az AfD-re ráhúzni, megszólal viszont AfD-s zsidó. A végén pedig egy zsinagóga-elleni merényletkísérlet, szír bevándorlókkal. Minden német zsidó befogadó, hangzik el a cikkben, így aztán a téma tánc a kellemetlen nyilvánvaló körül.

Összességében Izrael semmit nem vár a mai naptól, mindegy ki nyer.

13:02 - Mit lehet ehhez hozzátenni? A Reaktor szerkesztősége nevében mi is köszönjük Angelina Markle-nek az elmúlt 16 évet! 

The beautiful and wonderful woman Angelina markle has run Germany very well. May God keep her safe.�
I pray for the German people that they get a good chancellor and their country develops.�� pic.twitter.com/XPt4nYanVe

— Ahsan Ali (@AhsanAl06815970) September 26, 2021

13:00 - Félidő: 5 órája nyitva az urnák, 5 óra van hátra.

12:51 - Mennyire ízléstelen dolog ezt szemlézni Magyarország Kezdőlapján a német szövetségi választások napján?

Semennyire, mert Hitler osztrák volt! Tanuljuk végre meg!

Vagy ugorjunk rá vakon, mint fejetlen tyúk a takonyra (?), de akkor ne háborodjunk fel a Bukarest-Budapestezésen!

12:44 - Merkel egyik legfontosabb öröksége: az Északi Áramlat 2.

Bizonyára sokan emlékeznek még Merkel Mutti második legérthetetlenebb ötletére, amikor is a bajor mélytengeri árkokban rejtőző óriási cunamiveszély-potenciál okán 2022-ig bezáratta Németország valamennyi nukleáris erőművét, és elhatározta, hogy a helyükön keletkező óriási kapacitáskiesést pedig a Napból, a szélből, a tengerből nyert villamosenergiával fogja pótolni. (Kurtz ezredes)

És ha nem fúj a szél, vagy süt a nap - emlékeztet L. Simon László - akkor bizony kell a ruszki földgáz, hogy pörögjenek a gázmotoros erőművek.

A német zöldpolitika csúcsteljesítményének rövid, magyar-centrikus történetét mi is összefoglaltuk. Van a büdös, putyini terrorgáz (Déli Áramlat), és van az Észak-Európát ellátó illatos verzió. 

Természetesen egy esetleges zöld koalíció energetikai áttöréssel járhat a koboldos akkumulátorok segítségével eltárolt megújúló energiákkal. Alakuljon bárhogy is, hála az Északi Áramlat 2-nek, a németeknek addig sem kell fázni.

12:32 - A németekről: sajnos a gyűlöltellenségeink szakblogot megette a guláta, ezért ez a 2009-es komment álljon itt Európa vezető népének lelkületéről, ami lényegesen mélyebb kutatást kíván:

"Én német tanárokkal teli gimibe jártam, ahol megtapasztalhattam az általad leírt jelenséget, a tanárok sok esetben értetlenségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a magyaroknak miért van ennyi nemzeti ünnepük és ezeken miért ÉNEKLIK A HIMNUSZT!!!?

A másik ilyen dolog a történelem órákhoz kapcsolódóik, folyton kijavításra került a MI EZT MEG AZT TETTÜK az ADOTT NÉP EZT MEG AZT TETTÉRE. Na jó ez lehet egyszerű objektivitás is, de érezhető volt, hogy a történelmet, mint másokról szóló históriáknak tekintik sokan, nem pedig a közös előzményeiknek."

11:35 - Választásra jogosult állampolgárok megoszlása életkor szerint (vigyázat, trükkös tartományok):

A Szövetségi Statisztikai Hivatal becslése szerint mintegy 60,4 millió német szavazhat, köztük 31,2 millió nő és 29,2 millió férfi. A választásra jogosultak száma valószínűleg alacsonyabb lesz, mint a 2017. évi szövetségi választásokon. Ekkor körülbelül 61,7 millió ember szavazhatott.

A csökkenés oka demográfiai: 2017 óta több német halt meg, mint amilyen nagykorú lett, és így elérte a választói korhatárt. A 2021-es szövetségi választásokon ezért kevesebb 30 év alatti és 40 és 59 év közötti ember szavazhat, mint a 2017-es szövetségi választásokon (a "baby boomerek" gyermekei).

Mintegy 2,8 millió első szavazó jogosult szavazni. Ez azt jelenti, hogy az első szavazók 4,6%-át teszik ki az összes választópolgárnak. Az első szavazók száma magában foglalja a német fiatalokat, akik nagykorúvá váltak a 2017-es szövetségi választások óta. (forrás)

11:26 - Emberi történet: Susanne $40-t fizetett, hogy az Amerikából tegnap leadott szavazata biztos eljusson Németországba, és megállítsa a 10%-ra mért, koalícióképtelen AfD szörnyű fasizmusát. Sajnos a levélszavazatoknak ma este 6 óráig kell megérkezniük.

Nem kellett volna kicsinálni a Concorde-ot, zöldek!

11:17 - Közben az általános EU-s földgáz-drágulás, rekord német CO2 kibocsájtás nyakára vasárnapra begyűrűzött Nagy-Britanniába egy üzemanyag-krízis is.

0720 on a Sunday morning in Acton, W London and an already bonkers queue for petrol pic.twitter.com/lk8n0qp7Rj

— Julian Druker (@Julian5News) September 26, 2021

11:14 - Megkezdődött Merkel memetizálódása.

"Mindenkinek, akinek végre van ideje a kertre" - a barkácslánc Merkel rombusz kéztartásával hirdet. 

11:03 - Jobboldali Germanonok küzdenek a választási matekkal, ami a magyar választóknak sem ismeretlen.

"Mindkét szavazatnak (egyéni, listás) az AfD-re kell mennie"

"Te nyilvánvalóan nem érted a választási rendszert. Ha az egyéni szavazatod az AfD-re adod le Szászországon kívül, akkor indirekten az SPD-t segíted."

Listán leadott AfD szavazat nem veszik el, de egyéniben az AfD bástyáin kívül a CDU/CSU jelöltre érdemes jobboldalinak szavazni. Értjük ezt mi is, minden magyar kispárt örök pokla ez.

2017-es eredmények

10:40 - Merkel az egyik kampányzáró rendezvényen tegnap a baloldal hatalomra kerülésével riogatott, ami szerinte megfojtaná a német gazdaságot, és külpolitikailag elszigetelné Németországot. Konkrét pártot azonban nem nevezett meg.

"Némelyik választási kampányban az embernek az a benyomása támad, hogy erről meg arról a témáról van csak szó, és az, hogy végül ki kormányozza Németországot, mindegy is. De tapasztalatból mondom, hogy a kancellár politikai életében vannak olyan pillanatok, amikor csak az a fontos, hogy ki kormányoz, és neki helyesen kell döntenie.”

Az aacheni rendezvényen Merkel után Laschet beszélt, aki óvatosságra intett az ipar kibocsátásmentessé tételének radikális lebonyolításával kapcsolatban: „társadalmilag elfogadható módon kell kezelnünk az egészet, különben az ország összeomlik”.

10:27 - Az elmúlt 6 hónap közvélemény-kutatási trendjei (via Politico)

10:15 - Greta is Németországban van a választások alatt

A svéd klímaaktivista, Greta Thunberg a szövetségi választások után további éghajlati tiltakozásra szólított fel. "Tovább kell mozgósítanunk, meg kell szerveznünk magunkat, és ki kell mennünk az utcára" - mondta szombaton a Rajna-vidéki lignitbányászati ​​körzetben tett látogatása során. A vasárnapi általános választások "nem oldják meg az éghajlati válságot - függetlenül attól, hogy mi az eredmény".

Thunberg Luisa Neubauer aktivistával együtt felkereste a bontással fenyegetett Lützerath falut, a Garzweiler külszíni bánya szélén. A hely védelmére és a párizsi klímavédelmi megállapodás 1,5 fokos céljának védelmére szólítottak fel. "Készek vagyunk a házak és a kotrógépek közé állni" - mondta Neubauer.

Thunberg elmondta, reményt kelt benne, hogy látja azon emberek elkötelezettségét, akik kiállnak a falvak megőrzése, valamint a környezet és az éghajlat pusztítása ellen.

Reméljük jövőre hazánkba is ellátogat! 

9:52 - Germanonok ma reggel:

"Armin Laschet [CDU elnöke] egy igazi vezető, és sok német látná őt kancellárként. Azt hiszem, van egy komoly underground CDU lendület a vidéki szász városomban, különösen a fiatalok körében."

"Ő csak egy rendkívül passzív fickó, aki véletlenül lett politikus. Volt egy vicces cikk fiatalabb éveiről a Sueddeutsche Zeitungban néhány hete. A karriere nagy része véletleneknek köszönhető."

"Mennyire valószínű egy Unió[CDU+CSU]-FDP-AfD koalíció?"
"0%. A CDU/CSU teljesen becsicskult a baloldalnak. Előbb kötnek velük koalíciót."

A német nép valódi hangját(tm) nehéz online meghallani, onnan kukázunk, ahonnan tudunk.

9:40 - Német pártok kisokos: hogy egy egyszeri magyar is értse.

9:29 - Mennyit ér 1 német szavazat a Bundestagban? Ha egyszerűsítünk a CSU lokalitásával, akkor is beszédesek a magyar választási rendszerhez szokott ember szemének az arányok. (2017) 

9:22 - Egy józan és objektív cikk a német választásokról a Washington Postban, amit nem olvastunk el, mert generátor is írhatta volna.

9:09 - Nagyon minimális a választásokat megelőző politikai erőszak. Néhány AfD politikus házára került lenácizós falfirka, itt meg egy második világháborús emlékmű Kesselben:

Nincs nagyon mi ellen lázadni. Oké, ott a klímaapokalipszis, de az uborkaszezonra való filler.

8:51 - Közvélemény-kutatások + a 2017-es eredmények

8:28 - Sörhöz még korán van, de ne legyünk restek folyadékot magunkhoz venni, ahogy a hetek óta a Bundestag előtt éhségsztrájkoló klímaaktivisták tették tegnap éjjel, amikor befejezték a demonstrációjukat.

Egészségükre!

8:04 - Mai roadmap:

8:00: Nyílnak a szavazóhelyek
15.30: Georg Thiel szövetségi választási biztos ideiglenes nyilatkozatot tesz a választói részvételről
18:00: A szavazóhelyiségek bezárulnak, és a választási irodák a postai úton leadott szavazatokat sem fogadják innentől.

Mintegy 650.000 önkéntest vontak be, hogy segítsenek az ország 88.000 szavazóhelyiségében, szavazólapokat osztogatnak és segítenek a szavazatszámlálásban, miután a szavazóhelyiségek este 6 órakor bezárulnak.

A 2017-es szövetségi választásokon az előzetes eredményt hétfőn reggel 5:25-kor hirdették ki.

8:01 - Ez a mai nap Németországról fog szólni a Reaktoron. Itthon garantáltan csodás lesz, akár 27 fok is lehet.

7:58 - Jó reggelt!

A pandémia után különösen kontrasztos látványt nyújtottak a tömegközlekedési eszközökre, szupermarketekbe, okmányirodákba beszabadult fiatalok, olyan ruhákban, amikre nem csak a veséjük épségét féltő idős hölgyek szisszentek fel, hanem a tőlük pár évvel idősebb X generáció is. Miből hozta létre ezt a stílust a Z generáció?

Oh, wear size!

Az oversize cuccok a generáció kedvencei, és nem kevés "ideológia" van mögötte. Kevés azon irányzat egyike, amit Észak-Amerika déltől és a kelet-európai trendekből vett át. A "majd belenő" a szegényebb országokban ugyanolyan méret volt, mint az "S" vagy az "M", így a szüleink nem egyszer hordták apa/anya/unokatesó/unokabátyó haverjának a feleségének a nénikéjének levetett ruháit. Iskolaköpenyben éppúgy, mint pulóverben, nadrágban megjelent az oversize. A szüleink ezt még szégyellték, hiszen árulkodott a nagyszüleink anyagi helyzetéről (és nem egyszer politikai beállítottságáról). A kilencvenes évek végén viszont a középosztálybeli fiatalság csavart egyet a dolgon, és elkezdte a szülők levetett ruháit cseppet sem méretre igazítva viselni, jelezve, büszke arra, amit az "ősök" elértek, és felnőnek ők boldogan új ruha és passzentos farmer nélkül is. Erre igen gyorsan reagált a divatipar, Billie Eilish vezényletével pedig -kicsit persze a változatosság miatt túltolva- a következő felnövő nemzedéknek is átörökítjük a -most már olykor igen drága- oversize cuccokat.

Forrás: InStyle

PolPólók - T-shirt láz és a politikai szerepvállalás

Elmúlt a '70-es és '80-as évek szigora, ahol a nők és a fiatalok a politikai diskurzusok elől egy másik szobába lettek száműzve. Nincs már lassan feleség, aki illedelmesen a levesébe mered, ha a férje egy vendéggel vagy a nagyobb fiúkkal politikai vitába kezd. Egyre több mindenki vállalhatta nyíltan a szerettei, majd később az egész világ előtt azt, amit életfilozófiaként megfogalmazott magának. A pólóipar pedig ösztönösen ragadta meg a törekvést. A póló maga eredetileg nem egy utcai darabnak indult, sőt, mielőtt önálló ruhadarab lett, csak gallérjától és ujjaitól megfosztott rongyos, takarításra való "ing" volt. Később aztán, mivel jó szolgálatot tett a konyhában, a kinti munkákban, a kényelme áttevődött az utcai viseletre. Nyilván itt nagyon lebutítottuk a póló nem mindennapi történetét, de nagy vonalakban az elvet már ismerjük. Elhagyták belőle a gombokat és a gallért, ezzel egy mellkasnyi üres teret kaptak az anyagon. Ezt a hangos, lendületes és merész Y, majd később Z generáció számára fontos üzenetekkel ékesítette fel, leváltva ezzel az X-esek csinos és színes mintáit. Az utánuk jövők úgy fest, a minimálra szavaznak, pár fekete betű egy fehér pólón - ennyi az, amit még egy buszhoz rohanó járókelő is el tud rajtuk olvasni.

Trapézfarmer, kötött pulcsi, apusál

Míg a mostani harmincas fiatalokat kinézik, ha az anyukájukkal élnek, a tizenéveseknek és a huszonéveseknek ez természetes. Később házasodunk, később kezdünk háztartást vezetni. És ezt a legtöbben nem szégyellik, sőt, divatot teremtenek belőle! Ha anyukáddal élsz, akaratlanul szert teszel egy színes kötött sálra, egy fura mintás horgolt pulóverre. Ezek nem mennek szét. Soha. Amellett, hogy a mamahotel büszke egyenruhásai már büszkén róják az utakat, a generációs igény is megjelenik a minőségre. Ha már minőség, lássuk a következő pontot!

Bőr, fonál, elpusztíthatatlan cuccok, értékes rondaságok

A kilencvenes években elkezdett nyilvánossá válni a szomorú valóság: az olcsó ruhák árát távoli vidékeken hozzánk hasonló lányok modern rabszolgaként fizetik meg. A Fast Fashion-ellenesség egyik momentuma a tartós, élethosszig kiszolgáló darabok beszerzése - vagy készítése. Apa bőrdzsekije, anya kötött pulcsija, a nagybácsi bakancsa - lányoknak, fiúknak egyaránt elengedhetetlen viselet ebben az érában. Szeretjük, hordjuk, továbbadjuk, büszkén mutogatjuk a tartós darabokat, amit a divatipar kétségbeesetten alig győz újragondolni. 

Zokni. Két darab.

A mintás zokni védjeggyé vált a Z generációs divatdiktátorok között. Az iskolai kirekesztés egyik oka volt a rossznak vagy nem-összeillőnek vélt ruhák viselése. A kinőtt, csánkig érő nadrágok a kevésbé tehetősek sajátjai voltak. Ez alól kilógtak a zoknik, amikből csak későn kezdett el elterjedni a secret-verzió. Ráadásul valaminek melegítenie is kell azokat a bokákat.. Maradt a hosszú kiszerelés. És ha már ennyire nagy felület látszik belőle, kommunikáljunk a zoknival is! A Mona Lisa mintától elkezdve a banánosig mindent láttam már zoknira nyomtatva, ez pedig egy teljesen egyedi, Z generációs trend.

Mit mutat a dán állami olajcég irányváltása? Milyen hatása van annak, ha a sertéshúst 5, a zöldségeket viszont 27 százalékos Áfa terheli? Miből kéne kevesebbet és miből többet fogyasztania az embereknek?
Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse volt a Reaktor Podcast vendége.

Megnyitás Spotify-ban

Megnyitás Apple Podcasts-ben

Megnyitás Youtube-on

Kezdjük a klímaszkepticizmussal! Sokan felvetik, köztük egy-két meteorológus is, hogy a lehűlések és felmelegedések egymást váltogatják, és a Föld most éppen egy felmelegedési szakaszban van, ezért a klímaváltozás egy természetes jelenség. Önnek erről mi a véleménye?

Sok butaságot lehet arról hallani, hogy a Föld hőmérséklete melegszik-e vagy sem, és ha igen, akkor ez minek köszönhető. A szerencse az, hogy erre ma már tudományos konszenzus van. Gyakorlatilag 100%-ig biztos, hogy melegszik a Föld, az IPC tudósok is nagyon régóta mondják ezt. Egy, kettő, hogy az is 100%-ig biztos, hogy ez az emberi tevékenységnek a következménye. Az is igazság persze, hogy a Föld történetében voltak felmelegedési és lehűlési időszakok, de a mostani felmelegedésről biztosan állíthatjuk, hogy az emberi tevékenységnek köszönhető.

Kiknek van nagyobb felelőssége a klímaváltozásban? A nagy mamutvállalatoknak és a politikusoknak, vagy az egyszerű hétköznapi embereknek, akik eldobható műanyagot használnak, illetve akik nem tehetik meg, hogy egy 30 milliós Teslát vegyenek, ami ugyebár elektromos, így környezetbarát?

Itt azt kell látni, hogy nagy problémában van az emberiség, és azt, hogy tulajdonképpen egy hajóban evezünk. Bizonyos értelemben mindegy, hogy ki okozta, nem kell azt méricskélni, hogy ki mennyire felelős, és, hogy ki okolható a klímaváltozásét. Az csak olyan szempontból érdekes, hogy kinek mennyire, milyen szempontból kell változtatnia. Ha együtt kerültünk ebbe a probléma, együtt is kell kimásznunk belőle. Mivel nagyon gyorsan kell megtérnünk, ez arról szól, hogy ki milyen intézkedéseket vállal magára. Azt gondolom, hogy a felelősség közös, a cél közös.

Nincs olyan, hogy csak a háztartásoknak, csak a politikusoknak vagy csak a cégeknek kell változtatnia, mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy az éghajlati katasztrófát elkerüljük.

Természetesen ebbe beletartozik az is, hogy a cégeknek változtatniuk kell, beletartozik az is, hogy a politikai döntéshozóknak megfelelő döntéseket kell hozniuk. De az embereknek is változtatniuk kell az életmódjukon, ezek egymástól nem független dolgok, de nem ellentmondó dolgok. Úgy kell összehangolni, hogy a kecske és a káposzta története is egyszerre teljesüljön. Nyilván ez a nehéz benne, hogy mindenkinek az érdekei úgy teljesüljenek, hogy komoly kárt közben nem okozunk. Nem egyszerű a feladat. Viszont szép a feladat, amiért érdemes közösen együtt lépnünk.

A nagyvállalatokat nem lehetne zöldebbé tenni? Például bevezetni egy zöld adót, vagy előírni nekik, hogy annyi fát ültessenek, amennyi semlegesíti a gyáraik károsanyag kibocsátását? Ez nem lehetne egy megoldás?

A faültetésről majd még beszéljünk részletesen! Alapvetően természetesen zöldebbé kell tenni a vállalatokat. Erre van számos módszer, az egyik ilyen a cégek vevőinek a viselkedését vizsgálja, ha az ő szokásaik megváltoznak, arra lépnie kell a cégnek. Reagálnia kell akkor is, ha a jogszabályi környezetet megváltoztatják. Csak egy példát mondjak, van arra példa, hogy igazi jogszabályi kényszer nélkül is meg tud változni egy cég. A dán állami kőolaj- és földgázcég, amit DONG Energynek hívtak még egy évtizeddel ezelőtt, úgy döntött, hogy megválik a fosszilis portfóliótól és megújuló energiaforrásokban fog utazni a jövőben. Ez mára már majdnem teljes mértékben megvalósult, a fosszilis eszközeinek a döntő részét eladta már, és a cég nevét is megváltoztatták, Ørstednek hívják. Megújuló forrásokból származó áram kereskedelmével foglalkoznak, úgy, hogy sem a dán állam, sem a jogszabályok nem kényszerítették erre. Csak úgy gondolták, hogy miután egy szénerőmű-beruházási projektjük megbukott a lakossági ellenálláson, rá kellett jönniük, hogy a jövő egészen másfelé tart. Ennek volt köszönhető, hogy változtatott.

Az az állítás, hogy egy ilyen cég magától sosem fog megváltozni, részben igaz, részben nem igaz, itt is fontos része volt a történetnek, hogy egy negatív társadalmi visszajelzés érkezett, de ennél komolyabb kényszer nem volt a cégen és most egy mintaértékű változásról beszélhetünk.

Azt gondolom, hogy ez más cégek számára is fontos tanulságul szolgálhat.

Már előbb felmerült a Tesla, mint elektromos autó. Ön mit gondol az elektromos autókról? Én azt hallottam, hogy az akkumulátoraik, ha jól tudom, lítiumból készülnek, ami mégiscsak veszélyes hulladékként végzi.

Természetesen ezekhez is kell bányászati és egyéb ipari tevékenységeket folytatni. A rossz hír ebben, hogy a helyi kibocsátás, ahol a jármű jár, nem jelentkezik olyan súlyban, egyértelműen nem olyan mértékben, ahol belsőégésű járművek közlekednek, viszont abban az esetben is, ha 100%-ig karbonsemleges üzemanyaggal tudjuk ellátni ezeket a járműveket, a problémát valójában akkor sem oldjuk meg. Azt gondolom, a mobilitásnak az a gépjárművesített szintje, ahol most tartunk, azzal a megoldással, hogy akkor mindenki üljön át egy benzines vagy dízeles autóból egy elektromosba, azzal igazán nem fogjuk megoldani a környezeti problémát. Lehet, hogy kevesebb lesz a CO2 kibocsátás, viszont, ahogy a lítium akkumulátorok problémáját felhoztad, valahol nagyon súlyos környezeti probléma fog jelentkezni.

Az nem kerülhető el, hogy az egyéni gépjárműves forgalomnak a szintjét csökkentsük, erre számos módszer van. Nem kell messzire menni, az elmúlt évek attól hangosak, hogy a városi gépjárműforgalmat hogyan lehetne korlátozni.

Ehhez persze az is tartozik, hogy nem feltétlenül kell elektromos autókkal behajtani Budapest belvárosába. Át kell adnia terepet a gyalogosoknak vagy a mikromobilitásnak nevezett kerékpár, roller és stb. forgalomnak. Ez nem lehetetlen feladat, egyszerűen csak szemléletváltásra van szükség. A lényeg az, hogy az egyéni közlekedésnek az a szintje, ahol most tartunk, az biztos, hogy káros a környezetre és az élővilágra, és egy szimpla üzemanyagcserével ez a probléma nem oldható meg.

Akkor egy jó megoldás lenne még, mert most ugyebár nagyon sok busz jár, de azok is benzinesek, hogy az egész tömegközlekedést zölddé tennénk, és elektromosok lennének a buszok?

Önmagában a tömegközlekedésnek a fejlesztése mindenképpen jó dolog. A fajlagos környezetszennyezés szempontját tekintve sokkal kedvezőbb most is, mintha mindenki autóval járna. De nem kerülhető el az sem, hogy a városszerkezeti megoldásokhoz is hozzányúljunk. Itt nem csak arra gondolok, amiről sokat hallunk, hogy alakítsuk át a városainkat, hogy a forgalom csökkenjen, hanem olyan megoldásokra is gondolni kell, hogy maga a mobilitási igény is csökkenjen.

Ezt meg lehet úgy tenni, hogy olyan városszerkezetet alakítunk ki, ahol nem kell senkinek sem igazán messzire mennie bizonyos aktivitásokért. Például kisebb falvakat érdemes létrehozni.

Ezekben kell gondolkozni nagyobb városokon belül, ahol gyalogos vagy kerékpáros távolságban minden elérhető. A munka, a bevásárlás, az egyéni tevékenységek, mint például a sportolás is. És nem jelentkezik olyan igény, hogy sokszor utazzunk nagy távolságot. Ebben nyilván segíthetnek azok az átalakulások, amik az elmúlt egy-két évben történtek, hogy nagyon sokan arra kényszerültek, hogy otthonról dolgozzanak. Ennek a hatását pontosan még nem látjuk, de nagyon jó eséllyel ez a jelenség velünk marad, aminek lehet, hogy vannak környezeti előnyei is.

A nejlonzacskó a környezetszennyezés másik nagy faktora. Ezek a zacskók nem bomlanak le, és így nagy mértékben hozzájárulnak a környezetszennyezéshez, viszont már lehet kapni úgynevezett zöld zacskót. Biztos jó, hogy az egyén belátására bízzuk, hogy környezettudatosan él vagy sem? Ha betiltanánk, nem lenne ott az embernek az a szubjektív döntési lehetősége, hogy használ nejlonzacskót vagy nem, hanem elzárnánk attól, hogy a környezetszennyező módot válassza. 

Természetesen a környezetkárosító termékekre valamilyen adót vagy termékdíjat kéne kivetni, esetleg egy jogszabályban betiltani ezeknek a használatát. Ez nem ördögtől való, ez régóta működik. A megfelelő megoldást kell választania a jogszabály megalkotójának. Egyes műanyag termékek esetében ez a megoldás már megvalósult, például a fülpiszkálók vagy szívószálak esetében.

Magyarországon az egyszer használatos nejlonzacskók, vagy inkább úgy fogalmaznék, legyártáskor is már kidobásra ítélt nejlonzacskók kivezetésére is sor fog kerülni.

Ettől függetlenül nagyon fontos a környezettudatos szemléletmódra való nevelés, akár már gyerekkortól kezdve. De igen, vannak olyan területek, ahol a jogszabályalkotónak bele kell nyúlnia a rendszerbe, és egy intézkedéssel valamit hátrányba hozni, valamit pedig előnybe. Szerintem ezek egyszerre kell, hogy működjenek.

Illetve egy másik dolog, ami még nagyon súlyosan szennyezi a környezetet, az a mérhetetlen mennyiségű  petpalack. Egyre elterjedtebbek az utántölthető palackok, amelyeknek lényege, hogy az ember nem eldobja, hanem bármikor utántöltheti vízzel. Ez víziváshoz nagyon jó, de mit tegyek, ha például kólát akarok inni?

Hát akkor be kell menni a boltba és kólát kell venni, és akkor ez a probléma meg fog oldódni. Viszont ami ezzel kapcsolatban elmondható, illetve nem csak a kólára mondható el, ha beegyünk a boltba, élelmiszer vásárlás esetén is minden be van csomagolva műanyagba. Ezeknek egyetlen funkciójuk van, hogy amíg hazavisszük, addig elzárja az adott terméket a környezettől, ami higiénia szempontjából üdvözlendő, cserébe viszont az a sorsa ezeknek a csomagolóanyagoknak, hogy végül eldobásra kerülnek. Itt gyakorlatilag arra lenne szükség, hogy ezeket az eldobható csomagokat kiváltsuk, illetve, hogy ezek teljes mértékben újra felhasználásra kerülhessenek. Van olyan csomagolás, amit funkciójából adódóan használat után újra lehet tölteni, például a palackot, más, ilyen módon újra fel nem használható csomagolást pedig anyagában kéne újrahasznosítani. Erre vannak technológiai eljárások. Hogy az iparág miért erre fordult el, az nyilván sokrétű, jellemzően arról van szó, hogy olyan megoldásokat keres az iparág, ami számára előnyös. Tehát a logisztikája egyszerűbb, kevesebb munkaerőt kell alkalmazni, kevesebb anyagot kell használni és számára végeredményben olcsóbb lesz. Ezt a folyamatot kell ebben az esetben megfordítani, mert a környezetnek a műanyaggal való terheltsége az már brutálisan magas. Mindenkit zavar az, hogy a folyóink tele vannak mindenféle műanyag szeméttel, és a stb. Önmagában az, hogy szelektíven lehet gyűjteni a műanyagot, láthatóan sem Magyarországon, sem máshol nem oldotta meg a problémát.

Mi azt gondoljuk, hogy a betétdíjas csomagolásoknak a visszahozása és annak jogszabályi kötelezettsége nagyon sokat tudna segíteni ezen a problémán. És az a probléma, hogy kólát vegyek-e, megoldódik ezzel a betétdíjas megoldással, hogy a palack nem fogja egy folyóban végezni, hanem visszakerül a gyártóhoz előbb-utóbb.

Említette, hogy a probléma az, hogy ezek a csomagolások műanyagból készülnek, amelyek nem bomlanak le. Ennyi erővel miért nem lehet lebomló papírba csomagolni ezeket a termékeket?

Hát mindenre van lehetőség. Nem zárkózunk el olyan módszerektől, amelyek bizonyítottan környezetbarátok, és teljesítik az egyéb, élelmiszer-biztonsági előírásokat. Vannak ilyen kísérletek, például kukoricakeményítőből készült nejlonzacskókra és egyebekre. Van, amire ráírják, hogy komposztálható. Igen, komposztálható, csak nem olyan egyszerűen, mint a háztartásban gyűjtött konyhai hulladék, vagy nem biztos, hogy ezek a komposztálható anyagok le fognak bomlani, mivel speciális körülményeket kell nekik biztosítani. Itt is arra kell helyezni a hangsúlyt, ha házilagos módszerekkel megoldható ezeknek a kezelése, az valóban megoldást jelentsen.

Én pár éve hallottam olyan hírről, volt róla cikk, hogy egy fiatal srác feltalálta a lebomló petpalackot. Ha jól emlékszem, hínárból csinálta. A legjobb megoldás az lenne, ha áttérnének erre a nagy cégek, például a Coca-cola és akkor nyugodt szívvel vehetnék kólát.

Őszintén szólva én erről a megoldásról nem hallottam, ha ez valóban működő megoldás, és a technológia ipari szempontból érett arra, hogy felhasználják, költséghatékonyság és egyéb szempontok mellett, akkor nem látom akadályát, hogy miért ne lehetne ezt a megoldást is használni. De jelenleg úgy gondoljuk, hogy a betétdíjas termékek használata, például az üdítők esetében, biztosan megoldást jelenthetne. Sajnos az említett technológiát nem ismerem, így semmit nem tudok érdemben mondani róla.

A zöld termékek drágábbak. Mennyire fogja vissza ez a piaci gondolkodás, hogy sokkal drágább, a klímaváltozás elleni küzdelmet?

Az a fő kérdés, hogy miért drágább? Az a helyzet, hogy a környezetszennyező technológiai eljárás nem valamiféle mesterséges vagy jogszabályi előírásoknak köszönhető, nyilván ezért élvez előnyt. Csak, hogy egy példát mondjak, a klímaváltozás elleni küzdelemben jó lenne, ha sokkal-sokkal kevesebb húst fogyasztanánk, és sokkal több növényi tápanyagot vennénk magunkhoz.

Most jelenleg Magyarországon a sertéshúsra 5%-os az ÁFA-kulcs, az ökológiai mezőgazdaságban termelt biozöldségekre pedig 27%-os ÁFA-kulcs vonatkozik. Itt meg kéne nézni, hogy az a jogszabályi környezet, amit a jogalkotó kialakított, milyen mértékben helyezi előnybe az egyik terméket a másiknak a rovására, és akkor ezen hogyan lehetne változtatni.

Ez vonatkozik a megújuló energiaforrásokra is, a fosszilis energiahordozókkal összehasonlításban, amelyeket globálisan sokkal több pénzzel támogatnak, mint a megújuló energiaforrásokat. Egyelőre úgy néz ki, hogy lehet, hogy idén megfordulni látszik egy trend, hogy a bankok, legalábbis az év első felében, több pénzzel finanszíroztak megújuló energiaforrású beruházásokat, mint fosszilis beruházásokat, az idén először történik ilyesmi. De az állami támogatások, amelyekkel támogatják a fosszilis energiahordozók használatát, azok még mindig sokkal magasabb összeget képviselnek. És utána lehet ujjal mutogatni a drágának ítélt megújulókra. A zöld és biológiailag megújuló termékek esetében is fel kell tenni a kérdést, hogy pontosan milyen az a jogszabályi környezet, ami ezt a helyzetet előteremtette, másrészt azt is meg kell jegyezni, hogy a környezetet jobban károsító termékeknek az árába beleszámítják-e, általában nem, azt a kárt, amit a környezetrombolással okoznak?

Tehát akkor azzal lehetne a legjobban ösztönözni a nagy cégeket, ha a nem zöld termékek gyártását drágábbá tennénk a zöld termékek gyártásánál?

Ha kifejezhető és megoldható a környezetterhelésnek a forintosítása, akkor igen, ez működik. Bizonyos termékek esetében ez már most is működik, például amikor környezetvédelmi termékdíjat szabnak ki egy adott termékre, akkor tulajdonképpen ez történik. Valószínűleg az lenne a megoldás, ha ezt kiterjesztenénk, és sokkal több termék esetében ismernénk el, hogy igen, ennek a terméknek a használata pénzbe kerül.

Tulajdonképpen lenne alternatíva, és azt az árkülönbözetben levő hátrányt úgy egyenlítenénk ki, hogy a környezetet károsító termékre termékdíjat szabunk.

Utána ennek valamilyen következménye biztosan lesz, nyilván nagyon fontos, hogy ez a termékdíj valóban tükrözze azt a terhelést, amit a környezetre jelent, és megfelelő üzenetet hordozzon, mind a termékek gyártóinak, mind a termék vásárlóinak.

Ha jól tudom, az EU be fogja tiltani, vagy talán már betiltotta az eldobható műanyagok használatát. Számomra azért üdvözlendő ez a lépés, mert az Európai Uniónak kb. 500 millió polgára van, azaz ez alapján 500 millióval kevesebb ember fogja használni az eldobható műanyagot. Milyen további zöld tervei vannak az Uniónak, és mekkora erőt jelent a globális színtéren?

Amit nagyon fontos látni, hogy az Unió, ha hoz egy környezeti értelemben kedvező döntést, az nyilván az Európai Unió területén belül fog érvényesülni, és felmerül a kérdés, hogy a világ többi részében mi lesz, tud-e példát mutatni. Nyilván mások is figyelik, hogy az Unió mit csinál és ha ez beválik és gazdaságilag is előnyös, és kimutatható környezeti előnyei vannak, akkor előfordulhat, hogy mások is, Dél-Amerika, Kína, USA stb. lépni fog ebben a tekintetben.

Azt gondolom, hogy önmagában nem feltétlenül elégséges a jó példa, ezért lenne fontos, hogy az Unió olyan jogszabályokat alkosson vagy olyan szerződéseket kössön, amely rákényszeríti a szerződéses partnereit is a lépésre. Ilyen például a mostanában felmerült karbonvámnak a kérdése, vagyis, hogy azokra a termékekre, amelyeket nagy CO2-t kibocsátás mellett állítanak elő, azokra az Unió nagy vámot vet ki, és csak úgy lehessen behozni az EU-ba, hogy ezt a vámot megfizetik.

A másik lehetőség, az adott terméknek a gyártója, legyen az kínai, amerikai stb. technológiát vált és környezetbarát módon állítja elő. Önmagában az Uniónak igenis vannak eszközei arra, hogy hatást gyakoroljon a világ más országaira is.

Az előbb elhangzott ez az 500 milliós lélekszám, ez egy nagyon nagy szám. Zárásként mindenképpen beszélnék a túlnépesedésről. Az egész bolygónak a lakossága most már több mint 7 milliárd fő. A túlnépesedés a környezetszennyezés egyik fő oka, és elvégre, ha ugyanilyen intenzitással szennyeznénk a levegőt, de csak 1 milliárdan lennénk, valószínűleg nem ilyen gyors mértékben melegedne fel a klíma. A túlnépesedés ellen mit lehetne tenni?

Magáról a túlnépesedésről a Greenpeace-nek nincsen véleménye. Azt azért látni kell, hogy a jelenlegi népességet egészséges élelmiszerrel a Föld el tudná látni, ha megfelelő termékekkel, megfelelő technológiával termelnénk az élelmiszert és lényegesen kevesebb húst fogyasztanánk, és ezáltal kevesebb földterületet áldoznánk fel az állatoknak, hogy ott takarmányt termesszünk. Ezt lehet környezetbarát módon előállítani. Egyetértünk abban, hogy az emberiség élelmezése komoly terhet jelent a mai technológiák mellett a környezetre, és sokat beszélünk arról, hogy mekkora a szennyező kibocsátás, hogy ebben mekkora szerepe van a közlekedésnek, az iparnak, stb.-nek. Viszont, ha nem így nézzük ezeket a kibocsátásokat, hanem másik szemszögből nézzük, és azt nézzük meg, hogy az emberiség élelmezése mekkora kibocsátással jár, és ebbe beletartozik az is, hogy megtermelik a szántóföldeken, és ezeket el kell szállítani valamilyen üzembe, ott feldolgozzák, csomagolóanyagot gyártanak hozzá, ezekhez mind-mind köthető CO2 kibocsátás.

Nagyságrendileg úgy tűnik, hogy a Föld lakosságának az élelmezése a Földön jelentkező kibocsátásoknak legalább az 50%-áért felelős.

Az, hogy az élelmiszer termelésében óriási potenciál van a kibocsátás csökkentése szempontjából, az egyértelmű. Ezért ezen az oldalon mindenféleképpen lépni kell. Összességében az, hogy a Föld népességének hol van a határa, azt nem tudjuk. A jelenlegi népességet el lehet látni minőségi élelmiszerrel. Az a népesség szempontjából is evidens, hogy a határokkal rendelkező Föld bolygón semminek a növekedése nem képzelhető el a végtelenségig, ugyanúgy, ahogy a gazdaságnak a növekedése sem, úgy a lakosságnak a növekedése sem képzelhető el. De ilyen szempontból nem gondoljuk, hogy a Föld bolygónak a határait túlfeszítenénk, de a jelenlegi technológiai eljárásokon mindenféleképpen változtatni kell.

A Greenpeace-nek vannak olyan akciói, amihez a hallgatók csatlakozhatnak, például faültetés? És ha igen, akkor ezekről hol tudnak tájékozódni?

A Greenpeace munkáját lehet támogatni, akár adománnyal, akár egy petíció aláírásával. Természetesen a honlapunkon lehet információt nyerni, a honlapunk nem meglepő módon greenpeace.hu. Viszont a Facebookon és az Instagramon is megtalálnak minket. Ezeken a csatornákon keresztül elérhetnek bennünket. Lehet nekünk levelet írni, kérdezni, hogyha valakit nem elégít ki az az információ, amit a honlapunkon talál, mi mindenkire számítunk.

Interjút készítette: Tóth Marcell

Portréfotó: mandiner.hu 

Arctalan szolgák és maszk nélküli elit groteszk világáról ír véleménycikkében Glenn Greenwald. Az Egyesült Államokban szerinte épp kulturális és társadalmi balkanizáció zajlik: igaz az ország dolgozói  már régóta arctalanok átvitt értelemben, ám a mostani (amúgy döntően tudománytalan) korlátozásoknak hála már a szó szoros értelmében is arc nélkül szolgálják az elitet. Szemlénk következik!

A járvány kezdete óta folyamatosak azon esetek, amikor vezető politikusokat kapnak el a saját maguk által meghatározott korlátozó intézkedések megszegésében. Legyen szó kormányzókról, polgármesterekről, miniszterekről vagy házelnökökről, számtalan olyan történet látott napvilágot, amikor vezető politikusok a COVID-protokollt teljesen figyelmen kívül hagyva vacsoráztak kedvenc lobbistáikkal, jártak elegáns szalonokba, vagy épp utaztak el családjukkal egy hétvégi kirándulásra – miközben nemrég írtak alá új lezárással kapcsolatos rendeletet, másoknak tiltva ugyanazon kikapcsolódást.

A legtöbb kihágás volt olyan súlyos, hogy bizonyos mértékű botrányt és haragot váltson ki a követőkből, ugyanis a napjainkban domináns liberális kultúra, ha más nem, de hevesen szabálykövető:  borzasztóan feldúlja az egyéneket, ha valaki szembeszáll a szabályokkal. Így volt ez Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom esetében is, aki míg októberben azt tanácsolta az embereknek, hogy még a falatok között is viseljenek maszkot, addig novemberben maszk nélkül vihogott állami egészségügyi tisztviselők társaságában egy lobbista születésnapját ünnepelve. A történés eredményeként nem kicsit zuhant a népszerűsége, az elmúlt időszakban pedig kísérletek is történtek az elmozdítására, igaz ezek kudarccal zárultak.

Mégis, a legfelkavaróbb aspektus nem abban keresendő, hogy mit tiltottak, hanem hogy mit engedtek meg a vezetők – legalábbis egyeseknek. Ami a kötelező maszkviselést illeti, ma már egyfajta közhely, hogy két különböző embercsoportot láthatunk: az egyiket, amely arcát eltakarva szolgál, illetve a másikat – az elitet –, amely bármikor járhat nélküle is. A COVID-járvány előtt nehéz volt elképzelni, hogy a kulturális és politikai elit, illetve a mindenki más élete közötti hatalmas szakadék hogyan növelhető, de a járvány a nyers kulturális szegregáció új formáját hozta létre: olyan protokollokat, amelyek biztosítják, hogy a maszk nélküli elitnek soha nem kell szemét vetnie szolgaosztályának arcára.

A múlt hónapban egy elegáns összejövetelnek adott otthont Nancy Pelosi házelnök a gazdag demokrata adományozók számára Napa borvidéken – amúgy ugyanazon a borvidéken, ahol a kaliforniai kormányzó elhíresült vacsorájára is sor került.

A szabadtéri ünnepségen látható, hogy a túlnyomórészt fehér, gazdag adományozói csoport távolságtartás és maszk nélkül tölti vidáman az időt, a vacsorán jelenlevőkön pedig akkor sincs maszk, amikor épp nem fogyasztanak semmit.

Alapvetően azonban az esemény kapcsán nem az a fő kérdés, hogy az adott helyzetben Pelosi és társasága megszegte-e az iránymutatásokat, hanem hogy mi vehető észre annyira nyilvánvalóan a felvételeken: egy kétszintű rendszer, ahol az elit szabadon társalog, a túlnyomórészt nem fehér „szolgaosztály” pedig maszkban teszi a dolgát. Végső soron dehumanizált, szervilis robotok esetében nincs szükség az orr vagy száj láthatóságára.

Nem sokkal különb módon zajlott Barack Obama volt amerikai elnök 60. születésnapja sem: [szerk. igaz a sajtó azzal volt tele, hogy a COVID-helyzet miatt a korábbi amerikai elnök lefújta nagyszabású ünnepségét] körülbelül 400 ember vett részt órákon keresztül zárt sátrakban, táncolva, szűk körben beszélgetve, illetve élőzene alatt egymás fülébe ordítozva. Obama az alkalomra külön maszkokat ajándékozott a vendégeknek, igaz azokat újra csak a „szolgák” viselték.

Magyarázat a történtekre persze van, ilyet adott Annie Karni, a The New York Times riportere is a CNN számára, aki szerint az ügyet egyszerűen felfújták, hisz „egy szofisztikált, oltott tömeg” volt jelen az eseményen. Igaz, az aggályok csak a hétköznapi emberekre vonatkoznak, végül is csak nekik javasolt a delta miatt oltottként is maszkot viselni!

Hasonlóan visszataszító jelenetek láttak napvilágot az idei MET-gálán is, mely eseményre újra sor került a 2020-es törlést követően a Vogue főszerkesztője, Anna Wintour rendezésében. A kritikák szerint már gúnyossá váló és szenzációhajhász cirkusz persze még mindig az „év divat- és társadalmi eseményeként” kerül definiálásra, és persze nem is mindenki vehet részt rajta.

2014-ben például Anna Wintour arra panaszkodott, hogy mindenféle jöttment képes kifizetni a 15 ezer dolláros belépői díjat, így az árakat gyorsan meg is emelték 25 ezerre, miközben az idei évben már 35 ezret volt szükséges kipengetni a jelenlétért.

Persze ez teljesen természetes, hisz „a divatvilág Oscarjáról” van szó. Az iskolai bezárások, az intenzív osztályokon fekvő betegek számának növekedése, illetve az egyre erőteljesebb kötelezettségek és korlátozások nem gátolták meg az idei esemény megszervezését, ahogy a különféle sztárok jelenlétét sem – akik maszk nélkül tették ki magukat a halálos vírusnak az eseményért, mit sem foglalkozva azzal, hogy mások a járvány hatásásra szűkölködnek.

A legnagyobb visszhangot végül Alexandria Ocasio-Cortez kongresszusi képviselő jelenléte és ruhája hozta: igaz egyesek feltették a kérdést, hogy biztosan helyes-e egy szocialista képviselő vidám megjelenése a kapitalizmusnak és a társadalmi egyenlőtlenségnek legvulgárisabban tiszteletet adó eseményen, az érte leginkább lelkesedők megvédték: a „Tax the Rich” feliratot a ruhája hátsó részén viselő politikus valójában mindenkiben félelmet keltett az eseményen, hisz a jelenlevők veszélyeztetve érezhették magukat saját közegükben – általa ugyanis nem kívülről, hanem belülről csap le rájuk valaki.

A kritikusok tehát tévednek, AOC nem ellágyulva, az általa megvetett gazdagokkal érezte jól magát, hanem művészi és gyönyörű ruhájában valójában egy forradalmi cselekményben vett részt. És hogy a ruhája miért annyira tökéletesen megtervezett? Igazából ez is csak a megtévesztés része! [Szerk. Amúgy azóta arról jelentek meg hírek, hogy a ruhát tervező cég hatalmas adótartozással bír]

[Szerk. És ha már események: az Emmy gálán is hasonló jelenetek zajlottak sztárok jelenlétében. Amúgy a hírességek jót nevettek azon, amikor Seth Rogan komikus beszédében azzal viccelt, hogy túl sokan vannak egy kis teremben, a szervezők meg azt hazudták hogy kültéri eseményre kerül majd sor – igaz végül egy zárt sátorban tartották meg. „Fontosabb, hogy legyen három csillárunk, minthogy biztosak legyünk abban, hogy nem öljük meg Eugene Levyt (74 éves kanadai színész) ma” – zárta beszédét]

A liberálisok ma már úgy képesek megvédeni vezetőik cselekedeteit az intézkedések sokaságának tükrében, hogy a racionalitás látszatát sem próbálják kelteni. Mind Newsom, mind Obama esetében azzal védekeztek egyesek, hogy valójában a szabadban tartották az eseményeket (miközben zárt sátrakban került sor rájuk), a MET-gála résztvevőit azzal védték, hogy beoltották őket (igaz közben támogatják a CDC azon irányelvét, hogy az oltottak viseljenek maszkot), Pelosi vendégeiről pedig azt mondták, hogy maszkban nem lehet enni, így nyilván levették azt (igaz a felvételekből látszik, hogy többek közelében még étel sem volt).

Ezzel párhuzamosan persze felháborodva szidták azokat a szülőket, akik a gyermekeiket a tengerpartra vitték otthonmaradás helyett, na meg vehemensen nevezték mamagyilkosnak azokat, akik nem maradtak reggeltől estig otthon.

Igaz nem sokkal később már bármilyen gond nélkül kerülhetett sor tömeges tüntetésekre, hisz a rasszizmus súlyosabb veszély, mint a COVID-járvány. Jó, mondjuk ha az ellentétes oldal tüntetett vagy szervezett tömegrendezvényt, az már újra a morális züllés kategóriájába esett.

Mindezekben az összekevert és mindig változó indokokban megtalálhatók az irányítás, a megszégyenítés, a megbélyegzés és a hierarchia különböző formái, de még ennél is hátborzongatóbb, hogy míg a politikai és kulturális elit maszkviselés nélkül éli fényűző életét, addig az őket kiszolgálók eltakarják arcaikat. Erőteljes szimbólum ez: az eddig képletesen arctalan szolgák már a szó szoros értelmében is arc nélkül maradtak!

Glenn Greenwald írásának eredeti, angol nyelvű változata ide kattintva elérhető.

A kiemelt fotó forrása: Noam Galai (GC Images)

Az impozáns Lónyay-Hatvany villában került megrendezésre a PROKON Politikatudományi Szakkollégium és a Batthyány Lajos Alapítvány közös programja a BLA|arena közéleti programsorozat keretében "Mi a 2022-es választás tétje?" címmel.

Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke és Lánczi Tamás, a PROKON Politikatudományi Szakkollégium igazgatója csaptak össze Kereki Gergő, a mandiner.hu főszerkesztőjének moderálásával a tegnap esti vitán. 

A moderátor először a hazai politikai helyzetről kérdezte a feleket, és arról, vajon valóban megroppant-e a Fidesz-KDNP, tekintettel arra, hogy február-március táján 6-8%-kal esett vissza a Fidesz támogatottsága.

Horn Gábor erre egy határozott nemmel felelt, azzal magyarázva válaszát, hogy a február-márciusi holtpont után az oltáskampányt követően Orbán Viktor az ország megmentőjeként tetszelgett, ezzel stabilizálva a Fidesz helyzetét. Bár elismerte, hogy a kormánypárt helyzete nem rossz, azt erősen kétségbe vonta, hogy a kormányfő valóban megoldotta, megfelelően kezelte volna a koronavírus-problémát, és állította, hogy a Fidesz-KDNP és az ellenzéki összefogás között kiegyensúlyozott a helyzet a potenciális szavazatokat tekintve. Horn Gábor szerint a "bizonytalanok" fogják eldönteni a 2022-es választás kimenetelét, akikről nem lehet megjósolni, melyik oldalra adják majd le a voksukat. Kihangsúlyozta, jelenleg

"kiszámíthatatlan helyzet van politikai értelemben Magyarországon".

Lánczi Tamás megerősítette, hogy valóban nem roppant meg, sőt lényegesen magasabb a Fidesz-KDNP támogatottsága, mint az előző választási időszakban.

Lánczi szerint az ellenzék nehéz helyzetbe hozta magát, az ún. "Gyurcsány-csapdával": ahelyett, hogy perifériára szorították volna, hagyták, hogy ő legyen az ellenzéki összefogás kovásza.

"Gyurcsányt az ellenzék se lenyelni, se kiköpni nem tudta", majd hozzátette, hogy Gyurcsány Ferenc "vakok között a félszemű", aki abba a hitbe ringatta magát, hogy az összefogással a politikai problémák nagy részét megoldotta, de ez csupán illúzió. Lánczi szerint ezen kívül azzal sem könnyített a helyzetén az ellenzék, hogy olyan embereket tereltek össze, akik még egy asztalhoz sem ülnének le szívesen, nemhogy együtt kormányoznák az országot. Példának Ózd alpolgármesterét, Farkas Pétert hozta fel, aki náci karlendítéséről híresült el, és hangsúlyozta, hogy ez az összefogás minden, csak nem ünneplésre méltó. 

Horn Gábor erre reagálva azzal védekezett, hogy Gyurcsány Ferencet már önmagában igazolja 7-8 ezres követőtábora, majd hozzátette, felháborító, hogy ez adófizetők pénzéből finanszírozzák a Gyurcsány-ellenes kampányt és velük ellentétben Karácsony Gergely nem épített Orbánból ördögöt. Azt viszont elismerte, hogy Ózd alpolgármesterének le kellene mondania és ki kellene lépnie a politikai életből. Hangsúlyozta, hogy az összefogás nem az ellenzék, hanem a nemzet összefogása, amelynek ajánlata, hogy létezik egy alternatív Magyarország. Szerinte meg kell adni Gyurcsánynak a megbánás lehetőségét, hiszen mindenki elkövet hibákat. "Mind elkövettünk hibákat, de bűnöket nem" - fogalmazott. 

Lánczi Tamás megkérdőjelezte a követőtábor-létjogosultság összefüggést Hitlerre és Sztálinra hivatkozva, tekintve, hogy egyik bűneit sem legitimálja, hány ember támogatta őket hatalomra jutásukkor és azt követően. Szerinte

hiba lenne relativizálni a kisnyilasok bűneit, lásd Farkas Péter vagy Bíró László, akik most büszkén állnak az ellenzéki összefogás csapatában, és akiket egyetlen dolog fűz össze az összefogás többi tagjával, a Fidesz veszte utáni sóvárgás. 

Kereki Gergő ezután az ellenzék programjáról kérdezte a feleket. Horn Gábor az ellenzék - amennyiben győz - elsődleges és alapvető feladatának a magyar demokratikus jogállamiság helyreállítását jelölte meg. A moderátor emlékeztette a volt SZDSZ-es politikust, hogy Dobrev Klára ki akarja mondatni, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes, Karácsony szerint pedig az Alaptörvény közjogi értelemben érvénytelen. Márpedig, ha ezt kimondjuk, végigvisszük a legitimációs láncolatot, és Karácsony esetleg megnyeri a választást, akkor ő vajon legitim vezetőnek minősülne? Erre a logikai fricskára Horn Gábor nem igazán tudott mit mondani, csak annyit emelt ki, hogy helyre kell állítani a Fidesz által felborított kényes egyensúlyt, ehhez az alkotmányozó folyamathoz szerinte pedig maga a Fidesz is kelleni fog.

Igazságosabb adórendszer kiépítését, progresszív felső adókulcsot, az oktatási rendszer megreformálását, az egyetemek közvetlen, nem alapítványokon keresztüli finanszírozását célozná az ellenzéki tömb a választások után. 

Mindez kedvesen hangzik, de Lánczi Tamás rámutatott a lényegre: ha sorba vesszük, mit kínál az ellenzéki koalíció, rájövünk, pontosan mennyire is komolyan vehetőek és jótékonyak ezek az fogadalmak. Jogállam helyreállításának ígéretében Karácsony kézi vezéreltté akarja tenni a NAV-ot, nem akar felesküdni az Alkotmányra, valamint az Alkotmányt feles többséggel akarják módosítani. Lánczi emlékeztet, hogy az ellenzék volt az, aki ki akarta vonni az állami forrásokat a felsőoktatásból, mondván, hogy "azt majd a piac fogja intézni".

A közvagyon jelentős részét kormányzásuk alatt külföldi kézbe adták, kijátszották a stratégiai állami vagyont, el akarták adni az egészségügyet, és ugyanerre a sorsra jutott volna az oktatás is, ha hatalmon maradnak. 

Ahogy Lánczi Tamás a vita folyamán egyszer, úgy én is idézném Horn Gábor 2008-ban elhangzott szavait: "Nem azt mondták, Feri...", hanem azt, hogy elég volt.  

Dióhéjban: Szlovákiát is érték bőségesen bírálatok a tavalyi kormányváltás előtt. A héten egy Sophie in 't Veld vezette EUs küldöttség utazott az országba, hogy felmérje a jogállamiság állapotát a Pellegrini-Fico korszakot követően, tárgyalva a jelenlegi kormánykoalíció politikusaival, civilekkel és médiaszereplőkkel. 

A küldöttség pozitívan értékelte az új rezsim által vezetett országot (nahát), ezt a gyors konklúziót pedig úgy vonták le, hogy az alapos vizsgálat részeként az ellenzékbe került, az EP baloldala által élesen kritizált korábbi kormányzó erőt teljesen figyelmen kívül hagyták. Ennek ürügyén Pellegrini már tiltakozott, és ezt követte Robert Fico tegnapi, indulatos Facebook-bejegyzése:

Meg vagyok áldva ezekkel az EP-ből érkező holland dámákkal. Először még az egyikük azt mondja nekem, miután miniszterelnökként tájékoztatom a parlamentet a munkatörvénykönyv változásairól és a minimálbér emeléséről, hogy csak akkor hiszi el a baloldaliságom, ha Pozsonyban a homoszexuálisok és transzszexuálisok menetét vezetem majd. De gustibus non est disputandum. Ízlésről nem vitatkozunk, de a cigány transzszexuálisok ügyében nálunk a szakértő primus inter pares Boris Kollár (házelnök, tizenegy gyerek, tíz feleség - a szerk.).

A másik holland dámát miniszterelnökként kedvesen és illedelmesen fogadtam a Kuciak-gyilkosság után. Ezt úgy jutalmazta, hogy röviddel ezután kijelentette, fel kell hagynom a politikával. Mintha valamilyen uniós képviselő Szlovákiából felkeresné Hollandiát és a miniszterelnök lemondását követelné. EZEK AZ EMBEREK NEM TUDJÁK, MIRŐL BESZÉLNEK (caps lock included - a szerk.).

Most megint itt van egy Szlovákiában és az országról okoskodik, bár nem is sejti, mi történik. Állítólag előrelépést lát. Igen, már kitalált büntetőeljárások alapján zárnak be embereket, mások rejtélyesen meghalnak a börtönben. Ez valóban nem történt meg a miniszterelnökségem alatt, úgyhogy hívjuk ezt "előrelépésnek".

Ezt a dámát Szlovákiában minden érdekelte, csak nem a lényeg. Nevetséges, mivel fenyegetőznek ezek az emberek az EP-ből, láthatóan unatkoznak és problémákat keresnek. Azt ajánlom neki, menjen haza, szívjon el egy jointot és otthon keresse a problémákat, ne itt mérgezze a levegőt!

Fordítás: felvidek