Reaktor

A növekvő termékértékesítés elérése egyre inkább az újrahasznosítás és a környezettudatosság szellemében történő hirdetéstől függ. Azonban fontos megkérdeznünk magunktól, mennyire vagyunk tisztában az újrahasznosítás folyamatával, és hogy valójában mely anyagokat lehet újrahasznosítani, valamint milyen szerepe van a hulladékok szétválogatásában.

Lássuk most a leggyakrabban újrahasznosított anyagok útját:

Műanyag
A műanyaggyártás és felhasználás kapcsolódó környezeti és éghajlati károkkal jár, ennek mértékét már korábban ismertettük. Ugyanakkor a műanyag rendkívül hasznos, hiszen olcsó előállítású és összetett molekulái miatt nehezen bontódik le. Azonban ezek az előnyök hozták létre a jelenlegi hulladékhelyzetet. A műanyagot típus és szín alapján válogatják, megtisztítják, aprítják és olvasztják újra granulátum formájában. Az újrahasznosított műanyag sokféleképpen felhasználható, például szintetikus ruhák vagy építőanyagok előállítására. Az egyes műanyag típusok újrahasznosítása országok és települések szerint változó. A műanyag termékeken található háromszög alakú nyilakban található szám határozza meg, melyik típusú műanyagról van szó. A 3, 5, 6 és 7-es számú műanyagok újrahasznosítása nehéz és értékük alacsony a piacon, emiatt sok cég nem érzi érdemesnek újrahasznosítani őket. Az 1, 2 és 4-es számok a leggyakrabban újrahasznosított műanyagokat jelölik. Az újrahasznosítás határa a műanyag esetében közel sem végtelen. A műanyag minden újrahasznosítás után visszafordíthatatlanul lebomlik, és ellentétben az üveggel, nem lehet belőle ugyanolyan minőségű terméket előállítani többször. Az egyszer használatos műanyagok jelentik a legnagyobb kihívást, és ezen próbálnak változtatni a lebomló műanyagokkal. Azonban ezek csak speciális körülmények között bomlanak le, és ha nem megfelelően vannak kezelve, apró mikroműanyag részekké válhatnak, amelyek a környezetet terhelik. Az igazi műanyag-alternatívák, például a cukornád vagy a bambusz, ára miatt nem terjedtek el Magyarországon, ahol az emberek még mindig az árat helyezik előtérbe a környezeti hatásokkal szemben.

Papír
Míg a papírt folyamatosan használjuk és elhasználjuk, sok esetben nem vesszük észre, hogy az erdőirtásokhoz vezethet. A papír alapanyaga a fa, amely ugyanúgy megújuló forrás lenne, de gyakran fakivágásokat hajtanak végre gyorsan növekvő fák termesztése céljából a papírgyártáshoz. Az újrahasznosítás során a használt papírról eltávolítják a tintát és a ragasztót. Az újrahasznosított papír előállítása során sok energiát és vizet takarítunk meg. A papírt újrahasznosítás céljából 5-7 alkalommal használhatjuk újra, mielőtt már csak alacsony minőségű termékek, például tojástartók készítésére lenne alkalmas.

Üveg
Az üveg újrahasznosítás során jelentős mennyiségű energiát és pénzt lehet megtakarítani. Egyes cégek az üveget mosás és fertőtlenítés után rögtön újrahasznosítják, míg a szelektív hulladékgyűjtőben landolt üveget szín szerint szétválogatják, apró részekre őrlik, majd mágnesek és lézerek segítségével tisztítják meg a szennyeződésektől. Az újraolvasztott üvegből új üveget készítenek.

Acél
Az acél szétválogatása és újraolvasztása után lemezek vagy tekercsek formájában kerül továbbfeldolgozásra, például autók vagy építőanyagok előállításához.

Alumínium
Az alumínium dobozok (italos dobozok) újrahasznosítása során az energiafelhasználás 95%-át megtakaríthatjuk az új doboz előállítása során. Az alumínium dobozokat feldarabolják, hő segítségével eltávolítják a festékréteget, majd megolvasztják. Az így kezelt alumíniumot hengerek formájában szállítják a gyárakba, ahol újrahasznosított alumíniumból készülnek az új dobozok.

**Egyéb speciális termékek**
Vannak olyan tárgyak, amelyek esetében már iskolás korunktól tudjuk, hogy speciális módon kell megválnunk tőlük. Ilyenek például az elemek és más elektronikai cikkek, amelyek veszélyes hulladéknak számítanak és speciális gyűjtőkben kell elhelyezni őket. Az olajat sem szabad a lefolyóba önteni, hanem megfelelő gyűjtőbe kell helyezni, mivel környezeti károkat okozhat. A lejárt vagy nem szükséges gyógyszereket is gyógyszertárakban vagy egyéb gyógyszereket árusító helyeken kell leadni, mivel ezek vegyi anyagok, amelyek a természetben károsak lehetnek.

Fontos megjegyezni, hogy amikor úgy gondoljuk, hogy egy tárgyat már nem lehet újrahasznosítani, ne dobjuk azonnal a kukába. Gondoljuk végig, hogy hogyan lehetne mégis a körforgásban tartani, hogy megadjuk az esélyt az újrahasznosításnak.

Miért fontos tehát helyesen végezni a szelektív hulladékgyűjtést? Az újrahasznosítás üzlet, és akkor valósul meg, ha ez az eljárás gazdaságos. A szelektív hulladékgyűjtés működését a legjobban támogathatjuk, ha alaposan szétválogatjuk a hulladékunkat, és megfelelően kezelt formában dobáljuk ki. Az összevissza hulladék nehezen feldolgozható és újrahasznosítható, ezért fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy melyik hulladék milyen típusú és állapotban kell elhelyezni. A szelektív hulladékgyűjtés elősegíti az anyagok újrahasznosítását, ezáltal hozzájárulva a fenntartható környezetvédelemhez és erőforrás-megtakarításhoz.

Tehát, a tudatos és helyes szelektív hulladékgyűjtéssel valóban tehetünk a környezetünkért és a jövő generációk számára, miközben elősegítjük az újrahasznosítás üzleti lehetőségeit is.

Az egyre növekvő környezeti kihívásokra válaszul a fenntarthatóság elvei egyre inkább beépülnek életünk minden területébe, és ennek része a gyermeknevelés is. A fenntartható gyermeknevelés olyan értékeken alapul, amelyek hozzájárulnak a környezetvédelemhez és a jövő generációk jóllétéhez. Ez a megközelítés nem csak a gyermekek és a környezet számára előnyös, hanem a fenntartható jövő felé vezető úton is segítséget nyújt.

Magyarországon új visszaváltási rendszer indul, amelynek fő célja a fenntarthatóság elősegítése és a körforgásos gazdaság megteremtése azáltal, hogy ösztönzi az italos palackok újrahasznosítását. A rendszer január 1-jétől lép életbe, és minden olyan palackot érint, amely rendelkezik visszaváltási díjjal.

A visszaváltás lényege, hogy minden palackért, legyen az üveg, fém vagy műanyag, a vásárló 50 forintot fizet, amit később visszakap, ha visszaváltja a palackot. A cél az, hogy a műanyag, üveg és fém italos palackok 90% -os újrahasznosítása valósuljon meg 3 éven belül.

Az új rendszerhez visszaváltó automatákat telepítenek majd az ország szerte, és körülbelül 1500 üzletben találhatók majd meg, beleértve az élelmiszert árusító kiskereskedelmi egységeket is. Emellett a kisebb üzletek is csatlakozhatnak a rendszerhez gépi vagy kézi visszaváltással.

A visszaváltási folyamat során a vásárlók választhatnak, hogy a visszaváltási díjat kuponokként kapják, amit vásárlásra vagy jótékonysági célra is felhasználhatnak, vagy az összeget bankszámlájukra utalják.

Ez a rendszer nemcsak a hulladék mennyiségének csökkentését célozza, hanem ösztönzi a környezettudatos és felelős vásárlási szokásokat is a magyar társadalomban. Az új visszaváltási rendszer a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjából fontos lépés Magyarországon.

Kapcsolódó cikkünket itt olvashatjátok. 

Az újrahasznosított termékek árösszehasonlítása a hagyományos változatokkal gyakran összetett és változó, és több tényezőtől függ. A fenntarthatóság és a pénzügyi megtakarítás egyensúlya sokszor meghatározza, hogy az újrahasznosított termékek olcsóbbak vagy drágábbak-e.

Nem jellemző, hogy a Republikánus és a Demokrata pártok jelöltjein túl bárki is képes legyen labdába rúgni az amerikai elnökválasztásokon. Amerikában kétpártrendszer van, az előbb felsorolt pártok és jelöltjeik a politika főszereplői. Ugyan léteznek más pártok is, azonban ezek csak marginális, mellékszereplői a politikai csatározásoknak. A nagy pártok sokkal nyitottabbak a különböző irányzatok integrálására (mivel nem annyira jellemző rájuk az európai politikai kultúrára jellemző szigorú pártfegyelem), így képesek konszolidáltan kezelni az amerikai társadalom politikai sokszínűségét, az nem okoz pártszakadásokat.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindez nem okozna a sokszínűség belső feszültségeket. Olykor előkerül a trumpista republikánusok részéről az a gondolat, hogy a mérsékeltekkel szakítva egy új pártot kellene létrehozni és önállóan politizálni. Egyelőre úgy néz ki, hogy Trump rendelkezik annyi támogatással, hogy a jelölti viták kihagyásával együtt elnyerje majd a Republikánus párt keretein belül az elnökjelöltséget, azonban Biden indulása nem ennyire biztos. A kora és a vele járó mentális állapota gyakran visszatérő kritika a regnáló elnök jelölésével szemben.

Mindennek ellenére a Demokrata párton belül viszonylag mérsékelt a felhozatal, ami Biden alternatíváját illeti. Egy ilyen harsány kihívó a Kennedy-dinasztiából Robert Kennedy Jr., aki könnyen lehet, hogy függetlenként méretteti meg magát 2024-ben. Volt már példa arra, hogy független jelölt komolyan befolyásolta az elnökválasztás végeredményét, ennek a lehetősége most is fennáll. Éppen ezért érdemes lehet összehasonlítani az akkori és jelenkori helyzetet; majd mérleget vonni, hogy Robert Kennedy Jr. mennyire lenne képes megismételni azt, amit Ross Perot 1992-ben (és 1996-ban) elért.

De minek köszönhette a sikerét Ross Perot? A republikánusok az 1980-as években domináns helyzetben voltak a demokratákkal szemben. Ronald Reagan két egymást követő választáson ért el kimagasló eredményt: az 538 elektori szavazatból Jimmy Carter ellen 489-et, míg Walter Mondale ellen 525-öt nyert meg. A sort Reagan alelnöke, George Herbert Walker Bush folytatta, aki Michael Dukakis ellenében "csak" 426 elektori szavazatot hozott el.

Az idősebbik Bush nem tudta betartani az 1988-as kampányán megtett ígéreteit, ezek közül a leghíresebb a "Read my lips, no new taxes" volt (nagyjából: Olvassák le a számról: nem lesznek új adók). A gazdasági környezet sem volt kedvező Bush számára: az Egyesült Államok gazdasága recesszióban volt. Sokan úgy érezték, hogy a status quo-t képviselő pártok nem a dolgozó amerikaiak érdekeit képviselik, hanem sokkal inkább a különböző lobbi- és érdekcsoportéit. Ross Perott ezeket a hitehagyott, a demokráciában csalódott választókat próbálta megszólítani. A milliárdos elnökjelölttel visszatért az amerikai politikába a populizmus (röviden: a nép és az elit között kibékíthetetlen ellentét van; a politikus a nép érdekeit képviseli; szorgalmazza a többség jobb beleszólását a politikába; a többségi akarat képviselete abszolút elsőbbséget élvez; a rendszerben van a hiba, ezért meg kell változtatni).

Az 1992-es választást a hivatalban lévő Bush elvesztette a demokrata párti Bill Clintonnal szemben (előbbi a szavazatok 37%-át, utóbbi a 43%-át szerezte meg). Ross Perot függetlenként 19%-ot szerzett, ami igencsak befolyásolta a választás eredményét. Bár egyesek szerint nem egyértelmű, hogy Perot szinte csak kizárólag Bushtól vett el szavazatokat, azonban a republikánusok számára kulcs választói csoportokból viszonylag több támogatót tudott elorozni (az 1988-as eredményekhez képest), mint a demokratáktól (lásd.: párt és ideológia, fehér protestánsok, férfiak, közepes jövedelemmel rendelkezők).

Az 1988-as választáshoz képest az 1992-es nagyobb részvétellel zajlott, azonban ez csak a Demokratáknak eredményezett egyedül némi nemű növekedést a voksok abszolút számában (durván kétmillióval többet), míg a Bush - Quayle páros ennek ellenére 9 millió szavazatot vesztett. Így tehát nem teljesen alaptalan az a felvetés, hogy rengeteg jobboldali szavazó pártolt át Perothoz, azonban az is elvitathatatlan érdeme utóbbinak, hogy sikeresen tudott olyanokat is mozgósítani, akik feltehetőleg nem mentek el 1988-ban.

Azonban Ross Perot szereplésének nem csak az volt a jelentősége, hogy véget vetett 12 évnyi republikánus dominanciának. A milliárdos jelölt hamarabb használta ki bárkinél a tömegmédia nyújtotta lehetőségeket, és az amerikaiak nappalijába eljutva folytatta a kampányát, nem pedig az addig megszokott tömegrendezvényeken és sajtótájékoztatókon keresztül. Sokan úgy gondolják, hogy Perot fektette le a modern politikai kampányok alapjait, illetve elindította a nagy pártokat az új lehetőségek felfedezésére.

Ross Perot továbbá hozzájárult a Republikánus párt megreformálódásához és alkalmazkodásához, ugyanis rengeteg témát vettek át tőle (államadósság csökkentése, kékgalléros munkások helyzete, NAFTA-kritika). Az alulról történő szervezkedés (aktivista hálózatok kialakítása) mellett egyre inkább a társadalmi leszakadástól félőket és a globalizáció negatív következményei által veszélyeztetett csoportokat kezdték el megszólítani. Mindezek után érdemes megkérdezni:

Amennyiben a FiveThirtyEight honlapjára (olyan oldal, ahol a legkülönbözőbb közvélemény-kutatások eredményeit közlik) tekintünk, akkor azzal szembesülünk, hogy a két párt potenciális elnökjelöltjei (Biden és Trump) meglehetősen nagy elutasítottsággal rendelkeznek. A hivatalban lévő Joe Biden-t a többség (55%, azaz a republikánus szavazók túlnyomó többsége mellett a demokrata szavazók egy el nem hanyagolható része is) negatívan ítéli meg, míg csak 40% ítéli meg pozitívan a munkáját. Ugyanez a helyzet Donald Trump esetében is: 55,7% a 41,1% ellenében.

A mérések alapján úgy tűnik, hogy van az amerikai választóknak egy jelentős csoportja, amely teljesen elégedetlen a választékkal: ez kedvező körülménynek tűnik egy harmadik jelölt számára ahhoz, hogy viszonylag jó eredményt tudjon elérni. Az elnökjelöltséget a pártok előválasztás keretében osztják ki: ez alól gyakran a regnáló elnök sem bújhat ki, ha van kihívója, bár ezt rendre sikerrel szokták venni. Amennyiben a Demokrata párt rendezne előválasztást, akkor Kennedy várhatóan a szavazatok 15%-át szerezné meg, míg Biden 60% fölötti eredményt érne el.

Sokkal érdekesebb viszont az, hogy Kennedy sokkal nagyobb népszerűségnek örvend a republikánus szavazók körében. Az olykor összeesküvés-elméletekbe torkolló, rendszerellenes üzeneteket megfogalmazó politikust a jobboldali szavazók többsége pozitívan ítéli meg; az elutasítók pedig elenyésző arányban vannak: nagyjából 20-30% között. Amennyiben elindulna Kennedy harmadik jelöltként, akkor könnyen lehetne az a forgatókönyv, ami Perot esetében: jó eséllyel tudna elvinni republikánus szavazókat mint demokratákat, ezzel komoly kárt okozva Trumpnak.

Ez korántsem légből kapott eshetőség, ugyanis van egy jelentős jobboldali szavazóréteg, amely számára Trump túlságosan radikális. Ennek a csoportnak a távolmaradásának (akár átszavazásának) volt köszönhető, hogy az amerikai félidei választások nem eredményeztek olyan republikánus áttörést, amelyre sokan tévesen számítottak (köztük a cikk szerzője is). Kérdéses, hogy a mérsékelteknek, a függetleneknek és a Trump-ellenes (Never Trump) szavazók számára mi lesz a fontosabb: Joe Biden ne újrázzon, vagy Trump ne kerüljön vissza hatalomba?

Ez korántsem annyira egyértelmű, hiszen a kilencvenes évek óta az amerikai politika sokkal inkább polarizálttá vált, a radikális hangok egyre inkább a mainstream részévé váltak. Évtizedekkel ezelőtt fel se merült volna, hogy a választások tétje a demokrácia másik oldaltól való megvédése lenne. Ez azóta jelentősen megváltozott a tengeren túlon is. A demokraták folyton visszatérnek a 2021 január 6-án történtekre, míg a republikánusok sérelmezik, hogy Donald Trumpot gyakran bíróságra citálják, miközben Joe Biden fiának, Hunternek is meggyűlik a baja az amerikai igazságszolgáltatással.

Nagy az elégedetlenség a nagy pártokkal szemben; az első embereiket a választók többsége elutasítja. Azonban éppen ez a polarizáció járulhat hozzá, hogy az elégedetlenek is inkább a saját pártjuk jelöltjére fognak - ha befogott orral is - szavazni, mivel úgy is láthatják, hogy katasztrófával érne fel, ha a másik párt jelölt nyerne. Képes lenne Kennedy befolyásolni az amerikai elnökválasztást? Tudna olyan eredményt elérni a nagy pártok jelöltjeivel szemben, amely megváltoztatná az amerikai politikát? Sok tekintetben húzható párhuzam Ross Perot és Robert Kennedy Jr. között, azonban korántsem olyan egyértelmű, hogy az előbbi eredményéhez hasonló a mostani politikai klímában megismételhető lenne.

Ahogy az év utolsó negyedéve beköszönt, az ősz pompás színekben tündököl és felkínálja a lehetőséget, hogy felfedezzük a természet varázslatos oldalát. Az októberi kirándulás remek alkalom arra, hogy kiszellőztessük a gondolatainkat, feltöltődjünk a friss levegőn és közben felelősségteljesen élvezzük a természetet. Íme néhány tipp, hogy hogyan teheted ezt hulladékmentesen:

1. Tervezz előre és csomagolj okosan: Mielőtt útnak indulnál, gondold át, hogy mire van szükséged, és csak azt csomagold be. Hagyd otthon az egyszer használatos műanyag csomagolású ételeket és italokat, és válassz helyettük újrahasznosítható edényeket és italtartókat.

2. Hozz magaddal újrahasznosítható palackot: Ne felejtsd el feltölteni újrahasznosítható kulacsodat vagy palackodat vízzel. Így elkerülheted az egyszer használatos műanyag palackok használatát.

3. Válassz természetes személyes higiéniai termékeket: Ha szükség van higiéniai termékekre, válaszd a természetes alapanyagokból készült verziókat. Kerüld az egyszer használatos műanyag csomagolásokat.

4. Vigyük magunkkal a szemetünket: Mindent, amit magaddal hozol, vigyél el onnan is. Az út során szemetet ne hagyj a természetben, hanem helyezd el a megfelelő szemetesekben vagy vigyél haza.

5. Kerüld az egyszer használatos műanyagokat: Ne használj egyszer használatos műanyag evőeszközöket, poharakat vagy szívószálakat. Válassz újrahasznosítható alternatívákat, például bambusz vagy rozsdamentes acél eszközöket.

6. Élvezd a természet csendjét és szépségét: Az őszi kirándulás során lassíts le, és engedd, hogy a természet csodálatos hangulata körülöleljen. Fotózd meg az őszi színeket és élvezd a csendet.

7. Tanulj a környezetvédelemről: Használd az októberi kirándulást arra is, hogy tanulj a környezetvédelem és fenntarthatóság fontosságáról. A természet közelsége inspiráló lehet a környezettudatosság fejlesztéséhez.

Az októberi kirándulás ideális lehetőség arra, hogy összekapcsolódj a természettel, feltöltődj és közben tiszteletteljesen és felelősségteljesen bánj a környezettel. A hulladékmentes életmód kis változtatásokkal kezdődik, és egy őszi kirándulás remek alkalom arra, hogy ezt gyakoroljuk és megtapasztaljuk. Indulj el a természetbe, hozd magaddal a jó hangulatot és hagyj csak nyomokat a szépséges tájban!

A fenntartható építkezés, gyakran "zöld építészet" vagy "zöld kaláka" néven is ismert, a modern építészeti irányzatok egyik kiemelkedő sarkköve. Ez a megközelítés arra törekszik, hogy az épített környezetet olyan módon alakítsa, ami harmóniában van a természettel és minimalizálja a környezeti terhelést. A fenntartható építkezés három kulcsfontosságú tényezője az energiatakarékosság, az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság elveinek megvalósítása.

Az energiatakarékosság terén az építészek olyan tervezési és építési módszereket alkalmaznak, amelyek minimalizálják az épületek energiafelhasználását. Ennek során a hatékony szigetelés, a passzív házak tervezése, a napenergia hasznosítása és az intelligens hűtés-fűtés rendszerek kiemelkedő szerepet játszanak.

Az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság elvei inspirálják az építészeket és építtetőket arra, hogy olyan anyagokat és technológiákat válasszanak, amelyek minimalizálják a hulladékot és maximalizálják az anyagok újrafelhasználhatóságát. Például, a régi épületek bontásakor a felhasználható anyagokat visszagyűjtik és újrahasznosítják, így csökkentve a lerakatok terhelését.

Az újrahasznosítható anyagok sokfélesége lehetővé teszi, hogy kreatívan és fenntarthatóan építsünk. Néhány példa:

1. Újrahasznosított fa: Régi épületekből származó faanyagokat lehet újrahasznosítani a családi házak építéséhez, például gerendák, parketták vagy akár bútorok újrahasznosításával.

2. Szigetelőanyagok: Természetes szigetelőanyagok, mint például cellulóz, kender, pamut vagy gyapjú, hatékonyan szigetelhetik a házakat, csökkentve a fűtési és hűtési költségeket.

3. Újrahasznosított üveg: Az újrahasznosított üveg használata ablakokban és ajtókban lehetővé teszi a természetes fény beáramlását, miközben csökkenti az új üveg előállításával járó környezeti terhelést.

4. Napenergia rendszerek:A napenergia hasznosításához szükséges paneleket és rendszereket is lehet újrahasznosított anyagokból gyártani, csökkentve az új anyagokra való igényt.

5. Szürkevíz-hasznosítás: A szürkevíz (pl. zuhanyvíz) újrahasznosítása a növényöntözésre vagy WC-csöpögésre alkalmazva csökkenti a vízpazarlást és fenntarthatóbbá teszi a vízhasználatot.

6. Szerves hulladék komposztálása: A konyhai és kertészeti hulladékot komposztálhatjuk, és a keletkező humuszt használhatjuk a talaj tápanyagellátására.

7. Újrahasznosított acél és beton: Az építéshez szükséges acél és beton anyagok részben újrahasznosított anyagokból is előállíthatók, csökkentve a termelési költségeket és a környezeti hatásokat.

8. Biológiai anyagok: Például bambusz, kender vagy gyapjú használata a bútorok és berendezések készítésénél is fenntartható megoldást jelenthet.

Ezek csak néhány példa azokra az újrahasznosítható anyagokra, amelyeket a fenntartható építkezés során fel lehet használni. Az ilyen anyagok használata hozzájárul a hulladékcsökkentéshez, az erőforrások megőrzéséhez és a környezetvédelemhez, elősegítve a fenntartható fejlődést és a körforgásos gazdaságot.

Az épületek tervezése során az okos elrendezés és a természetes megvilágítás kiemelt szerepet kap, minimalizálva a mesterséges világításra és hűtésre való szükségletet. Ezenkívül, a zöld tetelek és vert kertek használata nemcsak esztétikus, de hűtő hatással is rendelkeznek az épületek környezetbarát módon való hűtésében.

A fenntartható építkezés tehát egy olyan zöld forradalmat hoz az építészeti és építőipari szektorba, amely nemcsak a környezetvédelem szempontjából fontos, de hosszú távon is költséghatékony és élettérünk minőségét javító megoldásokat kínál. A zöld kaláka nem csupán egy divatos kifejezés, hanem egy elköteleződés a jövő generációi iránt, hogy tiszteletben tartsuk a Föld erőforrásait és megőrizzük azt a jövő számára.

Kép forrása: discovermagazine.com

A világ az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésének és az éghajlatváltozás elleni küzdelmének egyik kulcsa a megújuló energiaforrásokkal működő villamosítás, ami a közlekedési eszközök és az épületek, vagy komplett városok villamosítását jelenti.

Ha megújuló energiáról van szó, akkor mindenki a nap-, szél- és vízenergiára gondol első körben, de ennél sokkal több lehetőség áll rendelkezésre. A megújuló energiaforrások (a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, az óceánból nyert energia, a geotermikus energia, a biomassza és a bioüzemanyagok) a fosszilis tüzelőanyagok (például az olaj és a gáz) alternatíváit jelentik.

De mi a helyzet az akkumulátorokkal?

A megújuló energia tárolásának fő módját az akkumulátorok jelentik, de ennek a technológiának a fejlesztése elmarad a szél- és napenergiáétól, pedig sem a napenergia, sem a szélenergia nem számít megbízható energiaforrásnak. Azonban amikor nem fúj a szél, nem süt a nap, vagy éjszaka van, az akkumulátorok akkor is képesek extra villamos energiát gyűjteni és tárolni, ezzel biztosítva a további munkavégzést és az energia gazdaságosabb felhasználását.

Jelenleg a legelterjedtebbek az ólomsavas és a lítium-ionos mélyciklusú akkumulátorok. Ez a két legfontosabb megoldás a megújuló energia tárolására. A lítium-ion (Lion) akkumulátoroknak a hagyományos akkumulátorokhoz képest sokkal jobb a teljesítményük, a hatékonyságuk és a biztonságuk, jelenleg pedig a mobiltelefonoktól kezdve a számítógépeken át az elektromos autókig mindenben használják. Ezen túlmenően az akkumulátorokban tárolt energia felhasználható a nagyobb közüzemi, de a kisebb, otthoni áramellátás és a hálózat stabilizálása esetében is.

Kép forrása: istockphoto.com

Mivel az elektromos járművek száma is folyamatosan nő, így az azokat működtető akkumulátorok nemcsak a fosszilis tüzelőanyagokat iktatják ki a közúti járművekből, hanem növelik a hálózati rendszerekben az időszakos megújuló energia mennyiségét is.

A lítium-ion akkumulátorok jellemzően a plug-in hibridekben és a teljesen elektromos autókban vannak jelen. A tisztán elektromos járművek, a plug-in hibrid elektromos járművek (PHEV) és a hibrid elektromos járművek energiatárolási technológiákat, leggyakrabban akkumulátorokat (HEV) igényelnek.

Az akkumulátorok mellet szól az is, hogy az áruk folyamatosan csökken. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) adatai szerint például Németországban 2014 vége óta több mint 60 százalékkal csökkent az áruk.

Az egyszer használatos vagy újratölthető elemek újrahasznosíthatók, ha van erre alkalmas újrahasznosító létesítmény. Az ólomsavas akkumulátorok egyébként tulajdonságaikból fakadóan fenntarthatónak minősülnek és csaknem 90 százalékukat újra felhasználják. A használt autóakkumulátorokat például egy hivatalos újrahasznosítóhoz szállítják, ahol az összes alkatrészét felhasználva újrahasznosítják, majd eladják az akkumulátorgyártóknak.  

A The Wall Street Journal már korábban felsorolt több olyan kereskedelmi létesítményt is, amelyek már használják az akkumulátoros technológiát, vagy amelyek hamarosan üzembe helyeznek ilyeneket. Vannak olyanok, amelyek kis méretűek és otthonokba vagy kisebb épületekbe telepítettek, míg a nagyobbak irodákat, gyárakat, bevásárlóközpontokat és városrészeket támogatnak.

Ha az akkumulátorok olcsó tömeggyártása megvalósulna, az forradalmasítaná az elektromobilizációt. A jelenleginél háromszor nagyobb kapacitás, harmadannyi töltési idő és feleekkora előállítási költség lehetővé tenné, hogy az elektromos járművek minden szempontból felvegyék a versenyt a belsőégésű motorral felszerelt járművekkel és akkor már a hétköznapi ember olcsó közlekedési eszköze is lehetne az elektromos autó.

Mi a helyzet a magyarországi akkumulátorgyár-építéssel?

Az akkumulátoripari üzemekben elengedhetetlen a vegyi folyamatok alkalmazása, amik magukban hordozzák a szennyezés lehetőségét. Tény, hogy az iparágban használt anyagok káros hatással lehetnek a környezetre, emiatt a helyi lakosság jogos igénye, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az üzemek milyen szabályok mentén működnek, és milyen előírásokat követnek a fenntarthatóság érdekében.

A helyi lakosok érthető követelése, hogy biztosak lehessenek abban, hogy az üzemek szabályosan működnek. A környezetvédelmi előírások szigorú betartása és a legjobb gyakorlatok alkalmazása az alapanyagok előállításától egészen a feldolgozásig, valamint az újrahasznosításig kiemelten fontos. Az üzemeknek a helyi és a nemzetközi előírásoknak megfelelően kell működniük, hogy biztosítsák az emberek és a környezet védelmét. A Magyar Akkumulátor Szövetség tagjainak is az az érdeke, hogy az iparág környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható módon fejlődjön Magyarországon. 

Az iparágban érdekelt 35-40 külföldi befektető már beruházott Magyarországon, a befektetések összege pedig mára eléri a 13-14 milliárd eurót. Az eddig megtett beruházások már 14-15 ezer új munkahelyet teremtettek, míg a debreceni új üzem ehhez 9 ezer új munkahelyet ad majd hozzá.

Amikor az akkumulátoriparról beszélünk, nem csak a debreceni gyárra kell összpontosítanunk. Ez egy teljes iparági értékláncot foglal magában, a kitermeléstől a cellagyártáson keresztül a termékek gyártásáig.

Az elektromobilitás és a hálózati energiatárolás a legnagyobb felvevőpiacok, és az ehhez kapcsolódó informatikai megoldások szintén fontosak, ahogy az újrahasznosítás is kulcsfontosságú az egész ipar számára.

Nem csak az akkucella gyártásnál, hanem más pontokon is vannak üzleti lehetőségek, például a szoftverfejlesztés, vezérlés, ellenőrzés, ezeken a területen erősek a magyar kis- és középvállalkozások.

Ezek igen magas hozzáadott értéket képviselnek és egyre inkább bekapcsolódnak az akkumulátoripar értékláncába is. Persze még a folyamat elején járunk, érdemes felidézni, hogy amikor az első nagy autógyárak megjelentek Magyarországon, akkor még csakugyan a futószalagmunkát hozták ide, most viszont már ott tartunk, hogy nálunk is fejlesztenek a prémium gyártók.

Az akkumulátorgyártás területén viszont már most látjuk annak az első jeleit, hogy a cégek oktatási-kutatási megállapodásokat kötnek magyar egyetemekkel. Már csak ezért is erősen vitathatónak tartom azt az érvelést, hogy tartósan alacsony hozzáadott értéket hozna ide ez az iparág. Ennek a területnek pedig Európában akkora perspektívája van, mint az elektromobilitás. 

Hallgassátok meg kapcsolódó poodcastjeinket is: 

AZ EURÓPAI UNIÓ ZÖLD VÁLLALÁSAIRÓL - CÉLKITŰZÉSEK A RACIONALITÁS HATÁRÁN BELÜLA tiszta energiával kapcsolatos technológiák közül az akkumulátorok számítanak a fenntartható energia jövőjének egyik legfontosabb energiaforrásának.

ZÖLDRE FESTÉS ÉS ZÖLD SZÉGYENÍTÉS - MI A VALÓDI MENTŐÖV A BOLYGÓNK SZÁMÁRA?

RESPRAY - A VILÁG ELSŐ ÚJRATÖLTHETŐ FÚJÓS DEZODORA

A fenntarthatóság és környezetvédelem egyre hangsúlyosabbá válnak a globális agendában, ahogy egyre többen ébrednek rá, hogy felelősséget kell vállalnunk a Föld erőforrásaiért és jövőjéért. Az újrahasznosítható anyagok – azok a kulcsfontosságú elemek, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy lépést tartsunk a fenntartható jövő felé.

Az újrahasznosítás olyan folyamat, amely során a már használt anyagokat újra feldolgozzák és új termékek létrehozásához használják fel. Ez lehetőséget kínál arra, hogy az anyagok élettartamát meghosszabbítsuk, minimalizáljuk a hulladékot és csökkentsük a termelési folyamatok negatív hatásait.

Az újrahasznosítható anyagok rendkívül változatosak, és szinte minden iparágban megtalálhatók. Például a műanyagok területén a PET palackok, polietilén és polipropilén hulladék is újrahasznosítható. Az üveg, papír és fémek is széles körben használt újrahasznosítható anyagok.

Az újrahasznosítás nem csak a környezetvédelemre, hanem a gazdaságra is pozitív hatással van. Az újrahasznosítás lehetővé teszi a nyersanyagok és energia megtakarítását, valamint a termelési költségek csökkentését. Emellett csökkenti a lerakásra szánt hulladék mennyiségét, ami hozzájárul a szemétlerakók terhelésének csökkentéséhez.

Az újrahasznosításnak számos kihívással kell szembenéznie, mint például a hulladék szelektálásának nehézségei, a tiszta és minőségi újrahasznosító anyagok előállítása, valamint a tudatosság hiánya a fogyasztók körében. Az oktatás, tudatosság-növelés és az újrahasznosítás infrastruktúrájának fejlesztése mind hozzájárulhat a hatékonyabb újrahasznosításhoz.

Az újrahasznosítható anyagok kulcsfontosságúak a fenntarthatóság jövőjének alakításában. Az újrahasznosítás elősegíti az erőforrások hatékony felhasználását, csökkenti a környezeti terhelést és hozzájárul a globális kihívások kezeléséhez, mint például a műanyagszennyezés és a klímaváltozás.

Az újrahasznosítható anyagok szerepe kiemelkedő, de fontos hangsúlyozni, hogy minden egyes ember felelősséggel tartozik a fenntarthatóság iránt. A hulladék szelektálása, az újrahasznosítás támogatása és a fenntartható termékek választása mind olyan lépések, amelyek hozzájárulnak a fenntartható jövő kialakításához.

Az újrahasznosítható anyagok nem csupán egy divatos trend, hanem egy elkötelezett megoldás a globális kihívásokra. A tudatosság, az innováció és a kooperáció révén az újrahasznosítás területe tovább bővülhet, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövő generációi számára élhetőbb és egészségesebb bolygót hagyjunk magunk után. Az újrahasznosítható anyagok azon alapvető eszközök közé tartoznak, amelyek segítségével formálhatjuk a fenntarthatóbb és harmonikusabb jövőt mindannyiunk számára.