A hulladék, mint ember által generált probléma az emberi társadalmak felelőssége. Találtunk is több megoldást, hiszen a hulladékgazdálkodás egy olyan téma, amivel ha nem foglalkozunk könnyen a fejünkre nőhet. Újrahasznosítunk, komposztálunk, biomasszaként energiát nyerünk belőle és bizony van, ami sorsa a hulladéklerakó.
A közoktatás egyre fontosabb része a környezetünk tudatos kezelésének kérdése, a 2000-es évek elején lett a zöld politizálás része a közérdeki diskurzusnak. Viszont továbbra is kérdés, hogy mennyi és hogyan valósul meg azok közül a nemes célok közül, amelyeket a gyerekek fejébe igyekeznek verni kisiskolás koruk óta.
(forrás: Dominic Wunderlich, Pixabay)
Központi szereplője a kérdésnek a műanyag. Az Európai Unió országai évente 360 millió tonna műanyagot termelnek (szemléltetésképpen 70 évvel ezelőtt évente 1,5 millió tonna volt ez az adat). Ennek felét a legkülönfélébb csomagolásokra használjuk fel. Érdemes belegondolni, hogy ez azt jelenti, hogy az építőipar, autóipar és a mezőgazdaság ágazatai lemaradnak a műanyagcsomagolás mögött a ranglistán.
Az utóbbi években az egyszerhasználatos termékékek között az egészségügyi eszközök is felkerültek a százalékban kimutatható listára, mivel világjárvány következtében óriási igény alakult ki ezekre.
Az Unió forrása szerint 35,5% százalék műanyaghulladékot sikerül újrahasznosítani a gazdasági térségben. Ez egy egész tetszetős arány, de egy egészséges bizalmatlanságot érdemes táplálni az ilyen statisztikákat illetően, ugyanis míg például a német kormány 39%-os hulladék-újrahasznosítási kvótáról számol be, addig Hennig Wilts a Wuppertal Institut hulladékgazdálkodás és körkörös gazdaság szakértője ezt egy „fikciónak” nevezte a Spiegelnek, ami mögött a reális szám inkább a 17,3%.
Ezen belül a műanyag csupán 5,6%. Ha ilyen csekély mennyiség folyik vissza a keringésbe, akkor hol landol a maradék? A kérdés válasza az export.
(forrás:Antoine Schibler , Unsplash )
Az Eurostat kimutatása szerint éves szinten 33 millió tonna hulladék kerül exportra az EU-ból nem EU-s országokba, ez egy 77%-os növekedés a kétezres évek elejéhez képest. Prominens befogadó országok Egyiptom és India. A közelmúltban Kína bár első helyen állt, ma már szigorú korlátozásokat szabott ki a hulladékimportra és egy politikai fordulat keretein belül új szerepet kíván betölteni ebben a szektorban.
És mi hol helyezkedünk el ezen a térképen? Hazánk a műanyag-csomagolás újrahasznosításában 10% százalékkal jár az Uniós átlag alatt. Sajnos az egy főre jutó hulladéktermelésünk növekszik és hazánkban általánosságban elmondható, hogy nem járunk élen, ami a szelektív hulladékgyűjtést és annak recycling felhasználását illeti. Pozitív adat, hogy míg Magyarországon az egy főre jutó veszélyes-hulladéktermelés 49 kilogramm éves szinten, az Uniós átlag 142 kilogramm, tehát ebben javítunk az átlagon.
A múlt nyáron lényeges változások történtek a magyar hulladékgazdálkodásban, kivitelezési szempontból teljesen új kezekbe került a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. jogi személyében. A továbbiakban a háztartási és gyártási hulladék gyűjtését, elszállítását, előkezelését, valamint a létesítmények üzemeltetését és fejlesztését a MOL tulajdonában lévő cég végzi.
A piaci versenyszellem eliminálása sajnos nem sarkallja az innovációt és korszerűsítést.
Ez az új koncessziós rendszer a háztartások számára ugyan nem viszi feljebb a költségeket, viszont bevezeti az kiterjesztett gyártói felelősséget, a „szennyező fizet” irányelvet, amely viszont iparűzők számára a műanyagot költségesebbé teszi az EPR-díjak (extended product responsibility) formájában. Így a hazainál már csak a svéd és cseh szabályozás drágább. A Reaktor ugyanezen változások közepette 2023 júliusában tartott egy extenzív kutatást a témában a magyar fiatalok körében, amely eredményében az mutatkozott, hogy az érdeklődés és viszonylag széles skálán a know-how is megvan a köztudatban és bizonyos mértékig párosul is hajlandósággal a körkörös gazdaság mozgatására, az újrahasznosításra és a szelektív hulladékgyűjtésre.
(forrás: Pawel Czerwinski, Unsplash)
Figyelem előtt kell tartani az arányokat – fontos a tisztánlátás, a háztartási hulladék Magyarországon csupán tizede a teljes szeméttermelésünknek. Tehát míg kétségkívül számottevő, hogy hogyan bánunk a feleslegünkkel, egy nagyobb kép részeként kell tekinteni erre, nem mint teljeskörű megoldásra. Úgy gondolom, hogy két felől is részt kell vegyen az ipar a problémakezelésben. Egyfelől fontos, hogy az aktív termelők és gyártók, akik jelenleg meghatározó szerepet játszanak az gazdaságban eleget tegyenek a felelősségüknek (kiterjesztett és szűk értelemben egyaránt). A csomagoló-, építő- és textilipar szereplői határozzák meg a fentebb említett statisztikákat. Másfelől fontos az innováció támogatása, amely utat tör magának az új – általában még start-up cipőkben járó – vállalkozók által.
(forrás: Scott Graham, Unsplash)
Számos a kezdeményezés az építőparban, például egy brit vállalkozás figyelemre méltó. A MacRebur Plastic Roads Company az aszfalt kötőanyagát, a kőolaj lepárlásából visszanyert bitument kívánja minimalizálni és helyébe újrahasznosított műanyagszemcsékkel az eredetinél strapabíróbbá tenni az utakat. Ennek a technológiának elterjedése például több problémára is kézenfekvő megoldással szolgálhatna.
Fentebb említésre került, hogy a csomagolóipar termékei mennyiségi alapon kiváltan terhet jelentenek a környezetnek és a körkörös gazdaság kialakulásának. A Bio-Lutons ennek a problémára nyújt alternatívát, kifejezetten a műanyag kiszorítása a célja. Növényi alapú egyszerhasználatos evőeszközök, tányérok, poharak a főprofil, amelyet a mezőgazdaságban keletkező feleslegből gyártanak le, kenderfélékből, paprika és paradicsom szárakból. A cél az ételcsomagolás biológiailag lebonthatóvá tétele.
 |
 |
(képforrások:Talpa, Pixabay | Ritae,Pixabay)
Környezetbarát műanyag-megoldásokra specializálódott a VVK Kunstoffstechnik Németországban. Kis és nagy volumenű alkatrész- és formagyártás során felmerülő kérdésekre igyekeznek környezetbarát megoldásokat szolgáltatni biológiai műanyagokból. Technikáik és üzleti filozófiájuk széles sávú elterjedése egy eredményes lépés lehet a körkörös gazdaság és az ésszerű gazdálkodás irányába. Megannyi lehetőség kínálkozik és fontos, hogy az ilyen innovatív ötletek meghaphassák a lehetőséget, hogy helytálljanak beszálhassanak a piaci versenybe és egyúttal enyhítsék az ember ökológiai lábnyomát.
Borítókép: Dustan Woodhouse, Unsplash
