Reaktor

Nyelvtanulás itthon - mikor és hogyan?
Nyelvtanulás itthon - mikor és hogyan?

Ovis angol. Színek, állatok, számok. Általános iskolában már komolyodik a dolog: bemutatkozunk, kérdezünk, nyelvtanozunk. Középiskolában új szavak, új igeidők, összetett mondatok, és már mehet is az érettségi és a nyelvvizsga. Röviden tömören így éltem meg a nyelvoktatást gyerekként.

Miként készíti fel az oktatási rendszer a gyermekeket a ma már szinte kötelező nyelvvizsga teljesítéséhez, és milyen lehetőségei vannak az embernek az iskolapadból kilépve?

Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen anyukám angol tanár. Ugyanabban az iskolában tanított, mint én tanultam, így megkaptam a rettegett „tanár gyerek” státuszt, de szerencsére sosem éltem meg ezt teherként. A barátaim mindig mondták, hogy milyen jó nekem, hiszen van otthon valaki, aki mindig tud segíteni a házi feladatban, illetve fel tud készíteni a dolgozatokra. Akinek tanár az egyik szülője, az szerintem pontosan tudja, hogy ez mennyire nem így működik. Makacs voltam és mindenáron egyedül szerettem volna előre jutni, bár sokszor kaphattam volna segítséget, mégis alig kértem.

Az általános iskolai tanároknak nagy szerepük van a gyermekek fejlődésében.

Sokat lehet hallani, hogy egy rossz tanár egy életre elveheti egy gyerek kedvét egy bizonyos tárgytól. Nincs ez másként a nyelvekkel sem. Nem tudom, hogy véletlen egybeesés vagy sem, de például a mi angolcsoportunk nagy része nyelvvizsgával érettségizett le, míg a másik csoportból alig kettőnek sikerült. Mindazonáltal kijelenthető, hogy a tanár személye rendkívül sokat számít egy idegen nyelv megszerettetésében és elsajátításában.

Sokan panaszkodnak az oktatási rendszerre, illetve az azáltal nyújtott lehetőségekre. Úgy gondolom, hogy a diákok megfelelő hozzáállása nélkül lehet a tanár bármilyen fantasztikus, lehet a tábla bármilyen okos, akkor sem fognak megtanulni egy nyelvet magas szinten.

A második idegen nyelvnél már nehezebb a dolog, hiszen ilyenkor már két teljesen különböző nyelvtan és szókincs keveredik a diákok fejében, ilyenkor még nehezebb a fejlődés. Személyes tapasztalatom alapján itt is csak a belefektetett munka számít. Hét év angol tanulás után borzasztó izgalmak közepette sikerült letennem a nyelvvizsgát, míg a német vizsára „mindössze” három tanév készített fel. Szerintem ez jól szemlélteti, hogy leginkább akarat kérdése a dolog.

Sokan tanulnak tovább az idegen nyelvek mindennapi használatával.

Nyelvi képzések, tanári szakok, és a legkülönfélébb variációk várják a fejlődni kívánó diákokat az egyetemi „piacon”. De mi van azokkal, akik olyan szakot választanak, ahol az idegen nyelv nem tartozik a kötelező tárgyak közé? Ha nem használjuk, az idő során elkopik a tudás, amiért annyit dolgoztunk.

Tapasztalatom szerint az is elég néha, ha időről időre idegen nyelvű filmeket nézünk, cikkeket olvasunk, külföldi barátokkal beszélgetünk, vagy csak akár egy kicsit belenézünk a régi tankönyvbe. A munkánk során, esetleg utazások során még nagy hasznát vehetjük a régen elsajátított tudásnak, így mindenképpen fontosnak tartom a kellő energia ráfordítását.

Végül milyen lehetőségei vannak azoknak, akik az iskolapadból kilépve még szeretnének nyelvet tanulni? Online kurzusok és nyelviskolák várják a tanulni vágyókat, a legkülönfélébb nyelvekből. A magántanár lehetősége is adott, azonban itt már nagyobb anyagi ráfordítás szükséges.

Saját tapasztalatom szerint a felnőttkori nyelvtanulás nem csak lehetséges, de fantasztikus élmény. Három online csoportos svéd nyelvtanfolyamon vettem részt néhány hónapja, ahol nem csak szuper csapat alakult ki, de rövid idő alatt egész stabil alaptudásom lett. Ha az ember segítséget kap az alapok elsajátításához, onnan már a szókincs bővítése akár egyéni feladat is lehet.

Úgy gondolom, hogy Magyarországon minden adott a nyelvoktatás magas színvonalú gyakorlásához.

Ahogy már említettem a tanárok, és a diákok hozzáállása is nagyon fontos egy idegen nyelv elsajátításához, az elvárások pedig folyamatosan nőnek, így lépést kell tartani az újabb és újabb mércék eléréséhez.

A kötelező nyelvvizsgát egy motiváló tényezőnek tartom, - főleg, hogy ingyen tehetik le azt a diákok -

hiszen ma már tényleg az élet minden területén szükség lehet a nyelvismeretre. Egyre inkább tágul a világunk, több a lehetőség, melyhez a nyelvtudás elengedhetetlen ugródeszka. Sosem késő elkezdeni egy új kurzust, vagy felidézni egy már megkopott nyelvet, hiszen az életünk bármely szakaszában nyithatunk az új felé.

Tömegtesztelés Ausztriában, de csak önkéntesen!
Tömegtesztelés Ausztriában, de csak önkéntesen!

7rqovlkeegezs6eds.jpeg

Sebastian Kurz (ÖVP – Osztrák Néppárt) az osztrák szövetségi kancellár a vasárnapi ORF sajtótájékoztatóján fejezte ki lelkesedését a Szlovákiában tartott tömegtesztelés iránt: „A hihetetlen erőfeszítésük fantasztikusan jól működött”. A szomszédos országnak ugyanis sikerült több tízezer koronavírussal fertőzött embert karanténba utasítani az antigén-gyorsteszttel. „A karantén által egy időre sikerült a fertőzötteket kivonni a forgalomból és ezáltal a fertőzés jelentősen csökkenésnek indult” - mondta a szövetségi kancellár.

Idén a koronavírus rajzolja át az albérlet piacot
Idén a koronavírus rajzolja át az albérlet piacot

Az országszerte bérbe vehető lakások díjainak alakulását ismertető KSH-ingatlan.com lakbérindexből kiderül: idén szeptemberben 5 százalékkal voltak alacsonyabbak az albérletárak az egy évvel korábbinál. “A fővárosban stabilizálódni látszik a 10-15 százalékos éves árcsökkenés, míg az ország többi részében inkább stagnálnak a bérleti díjak éves összevetésben.” - értékelte a legújabb eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A frissen bejelentett, koronavírus-járvány terjedését gátló intézkedések azonban átrajzolhatják az albérletárakat az év hátralévő részében.

lakberindex.png

Forrás: ingatlan.com

A koronavírus elleni intézkedések tovább csökkenthetik a bérleti díjakat az egyetemvárosokban

 “A felsőoktatás novemberben ismét a digitális térbe költözik, ezért sok hallgató költözhet haza, aminek következtében tovább nőhet a kiadó lakások jelenleg is rekordnagyságú kínálata. A megüresedő lakások miatt bővülő kínálat pedig minden bizonnyal további bérletidíj-csökkenést okozhat az év hátralévő részében.” - az ingatlan.com szakértője Balogh László szerint a helyzet nyertesei azok az egyetemisták és főiskolások lehetnek, akik a kollégiumok bezárása miatt albérletbe költöznek, mivel ők Budapesten már több mint 14 ezer, országos szinten pedig több mint 21 ezer kiadó lakásból tudnak válogatni. A fővárosi kínálat az elmúlt egy évben 62 százalékkal, a többi egyetemvárost is magában foglaló országos kínálat pedig 42 százalékkal növekedett az ingatlan.com adatai alapján.

A budapesti albérletárak a 2017-es szintet közelítik

A fővárosban jelenleg átlagosan havi 140 ezer forintért kínálják bérlésre a kiadó lakásokat, ami 15 százalékkal alacsonyabb összeg, mint amit a koronavírus-járvány megjelenése előtt kértek a tulajdonosok.

berleti_dij.png

Forrás: ingatlan.com

Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy utoljára 2017 novemberében voltak ilyen alacsonyak az átlagos havi bérleti díjak. A többi egyetemvárosra inkább az árak stagnálása volt jellemző, így Debrecenben most havonta átlagosan 110 ezer, Győrben 100 ezer, Pécsen pedig 90 ezer forintért lehet kibérelni egy lakást. Az olcsóbb egyetemvárosok közé Nyíregyháza, Miskolc és Eger tartozik, ahol 80 ezer, 84 ezer és 90 ezer forint a havi átlagos bérleti díj az ingatlan.com kínálatában.

 

A nőkből férfiak lettek, a férfiakból meg gyerekek – podcast Puzsér Róberttel
A nőkből férfiak lettek, a férfiakból meg gyerekek – podcast Puzsér Róberttel

A fogyasztás kulturális normává vált, és ezzel megfertőzte az emberi kapcsolatokat. Minek köteleződjünk el, ha minden eldobható? A kertévés zsűrik ma már nem értékelnek, egyetlen feladatuk a nézők felszopása, az ingerek kisütése, annak bizonyítása, hogy amit épp látunk: világszám. Az Index tavaszi hisztériakeltése bestiális volt. 2022-ben az O1G-koalíció csap majd össze a NER-rel, de melyik csapatban indul Puzsér Róbert? Reaktor podcast.

Ahogyan ők látnak minket: Oluwatimilehin Babatunde
Ahogyan ők látnak minket: Oluwatimilehin Babatunde

5.JPG

 

Nigériából származol. Hogyan telnek ott a mindennapok?

Ez egy nagyon tág kérdés, ez alapvetően egyéntől függ, annak a kultúrájától, munkájától, életstílusától és persze a környezetétől. Ezalatt azt is értem, hogy a városi és a vidéki élet nagyon különböző. Én végig Nigériában éltem, egészen középiskolás korom végéig, aztán jöttem ide egyetemre. Bentlakásos iskolába jártam, szóval mindig a kampuszon voltam, csak Karácsonykor, Húsvétkor és a nyári szünetben mehettem haza. Az otthoni időmet leginkább a családdal töltöttem, néha a barátaimmal találkoztam, és sokat olvastam. 

Ha valaki el szeretne utazni Nigériába, melyik helyeket ajánlanád neki? Magyarországon melyik városokat látogattad meg, és melyik volt a kedvenced?

Húha, ez alapvetően szintén az egyénen múlik, hogy mi érdekli, mit szeret csinálni. Azt mondanám, Nigériában mindenki megtalálja azt, amit keres. Nigéria délnyugati részéről származom, életem jelentős részét ott is töltöttem, szóval a tudásom többnyire erre a területre korlátozódik. Lagost és Ibadant ajánlom. Magyarországon voltam Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szolnokon, Győrben és Budaörsön is. Ha mindenképp kedvencet kell megjelölni, akkor az Debrecen. 

6.JPG

 

A történelem során néhány európai ország gyarmatosította Afrikát és sokakat rabszolgásított. Hogyan tanítják ezt a történelmi időszakot Nigériában?

Csak gyerekként jártam történelem órákra, a legtöbb óra amin részt vettem, a “keveredés” utáni időszakról szólt, azaz az északi és déli protektorátus 1914-es egyesülése utáni időkről. Röviden persze szó volt a kolonizációról, de fókuszban a 1960-as függetlenedés utáni időszak volt. Szóval kijelenthető, hogy a rabszolgaság témája nincs kihangsúlyozva. 

Az afrikai emberek éreznek ellenszenvet a fehérekkel szemben a történelem ezen időszaka miatt?

Lehetséges. 

A nyugati világban megjelent a Black Lives Matter mozgalom. Mit gondolsz erről, valóban segít? Egyáltalán létezik rendszerszintű rasszizmus?

Szerintem ez egy érdekes mozgalom, a neve azonban nem tetszik. Az, hogy segít-e az a jövő kérdése. Nem tudom, nyugaton létezik-e rendszerszintű rasszizmus, de nem hiszem hogy létezne, másrészt inkább rasszisták léteznek, amire szintén nem tudom, mi lehet a megoldás.
A Black Lives Matter mozgalom az én véleményem szerint nem fogja orvosolni a rasszizmus által okozott problémákat. Azt se tudom, hogy egy olyan mozgalom, mint a ez, hogy lehetne propagálva egy rendszerszinten rasszista társadalomban. A társadalmunk hosszú utat tett meg a rasszizmus horrorjelenetei és népirtások szörnyűségei óta, szóval ilyen értelemben büszkék lehetünk, habár nem szabad ledőlnünk, mintha minden rendben lenne. Még van hova fejlődnünk ezen a téren . A gonosz rabszolgatartó tömeggyilkosok véleményem szerint még mindig élnek közöttünk, csak éppen nem tehetik meg azt, amit régen. Épp nem rég néztem, hogy fiatalokat öltek meg az én országomban egyenruhások azért, mert a rendőri brutalitás ellen békés tüntetés keretében ki mertek állni. Ezt két idézettel kommentálom a sztoikus filozófustól, Epiktétosztól: “Senki se szabad, aki nem mestere önmagának”, “Csak a tanult lehet szabad”.

Egy sokkal kényelmesebb kérdés. Mik voltak az első tapasztalataid itt? Mik a legnagyobb különbségek Nigéria és Magyarország között, és mik azok a dolgok, amik azonosak?

Ez kellemes emlékeket juttat eszembe az első Magyarországon töltött napjaimról. Becsekkoltam a szüleim által kinézett diákotthonba, regisztráltam az egyetem oktatási központjában, majd később beestem egy magyar nyelvórára. Ez volt az első eset, hogy egy ennyire nemzetközi csoportban tanultam. Az első dolog, ami kiütközött mikor megérkeztem, az a dohányzó emberek száma volt, Nigériában szerintem a két kezemen meg tudom számolni azt, hogy hány ember dohányzik, szóval Magyarország ezt a rekordot megugrotta azonnal. Emellett Nigéria egy nagyon népes ország, itt valamelyest több hely jut egy embernek. A legnagyobb különbség viszont az időjárás és a hőmérséklet volt. Az első itt töltött telem nagyon kemény volt. Különbség az is, hogy eddig úgy érzem Magyarországon jobb a közbiztonság.

Szerinted Magyarországon is kellene egy Black Lives Matter mozgalom? Szerinted van Magyarországon valódi rasszizmus?

Nem! Találkoztam pár emberrel, akik rossz hozzáállással viszonyultak hozzám, de nem gondolám, hogy pár ember viselkedése miatt  kellene megítélni egy egész nemzetet. Sok barátot találtam mióta itt vagyok, beleértve magyarokat és máshonnan származó embereket. Szóval nem, nem gondolom azt, hogy az ország rasszista lenne. 

Szerinted Donald Trump rasszista? Mi a véleményed Bidenről és Clintonról?

Nem gondolom azt, hogy Donald Trump rasszista lenne. Ezt a kérdést inkább nem fejtem ki bővebben. 

Mi a véleményed a politikai korrektségről? Mindenkinek szégyellnie kellene magát a történelme miatt?

Nem igazán szoktam ezen gondolkozni, úgy hiszem, mindenkinek tisztességesen és egyenesen kellene egymással viselkedni. Az aranyszabály: "Kezelj úgy másokat, ahogyan szeretnéd, hogy téged is kezeljenek”. A szólásszabadságot, gyülekezési szabadságot, sajtószabadságot sosem szabad megkérdőjelezni, leértékelni.

Mikor eldöntötted, hogy ide jössz, nem aggódtál amiatt, hogy távol leszel a családodtól? Esetleg nem féltél attól, hogy diszkrimináció fog érni? Miért pont Magyarországot választottad?

Nem, nem féltem egyiktől sem. Hallottam az orvosi egyetemről pár családi ismerősnél és az osztálytársaimnál, szóval ezért döntöttem úgy, hogy jelentkezek. 

Mik a tapasztalataik a más európai országban hallgató barátaidnak? Van lényegi különbség abban, hogy melyik országban hogyan kezelik az afrikai embereket?

Nem nagyon tudok beszélni az ő élményeikről, de azt kijelenthetem, hogy alapvetően kellemes és jó tapasztalataik vannak. Annyi különbség viszont van, hogy eltérő az, hogy milyen vendégeknek és mennyire örülnek. 

Vissza az afrikai témához. Sokak szerint Afrika előtt fényes jövő áll. Te hogyan vélekedsz erről?

Ha a kontinens által kínált lehetőségeket jól kezelik, az egy tényleg szebb jövőhöz fog vezetni. Én optimista vagyok, szerintem eddig jó irányba haladunk, viszont a vezetőknek a békét és az egységet kellene hirdetniük, ahhoz pedig még hosszú az út. 

A magyar egyetemek híresek Nigériában?

Igen, én azt tapasztaltam.

Ha valaki Afrikáról, annak jövőjéről szeretne többet megtudni, melyik filmeket vagy könyveket ajánlanád?

A Things fall apart-ot Chinua Achebetől és az Americanah-t Chimamanda Ngozi Adichietől ajánlanám, éppúgy, mint a Nobel-díjas Wole Soyinka verseit. 

Ahogy tudom, szereted a művészetet. Milyen magyar alkotásokat ismersz? Mennyire tudtál megismerkedni a magyar kultúrával?

Olvastam Szerb Antaltól az Utas és Holdvilágot, Az ember tragédiáját Madách Imrétől, ezek az én fejemben zseniális alkotásként raktározódtak el, amiket sosem lehet kitörölni onnan. Emellett élvezem Ady Endre verseit, nem is beszélve Radnóti Miklósról és József Attiláról. Hiába eldöntöttem, hogy tanulok történelmet, sajnos most még nem áll rendelkezésemre elég tudás arra, hogy azt mondhassam, megismertem a magyar kultúrát. 

Magyarországon van LMBTQ mozgalom. Mi a helyzet velük Afrikában? Túl messzire mentek a világ körül, vagy éppen ellenkezőleg, még erősödniük kellene?

Nem igazán tudom, hogy állnak Afrikában, ugyan tudom, hogy léteznek, viszont főleg az idősebb generációk nem fogadják szívesen a jelenlétüket. Nem hibáztatom őket emiatt, ők konzervatívabbak, mint mi fiatalok. Ez esetben is egy idézettel tudom kifejezni az álláspontomat a nagyszerű kései svájci pszichiátertől Carl Jungtól, “A válasz egy politikai vagy kulturális kérdésre nem állhat magában: folyamat és változás, de ezzel együtt: maradj nyugodt! Fogd szorosan… Egy folyamat hullámvölgyön keresztül haladhat végig, néha életmentő lehet az, ha az ember megáll egy kicsit. A nemzetek is belefáradhatnak a folyamatos politikai és társadalmi stabilizációba. A pax romana egy jó dolog volt a Római Birodalomnak.” 

Mi az álláspontod az illegális bevándorlásról? Magyarország nemet mondott a migrációra, ezért is támad minket az EU. Mit gondolsz a multikulturalizmusról, működhet?

Nem gondolom úgy, hogy egy ország bűnt követ el azzal, ha kontrollálni akarja a határait. Ha valaki illegálisan próbál bejutni, akkor a kormánynak joga van érvényesíteni a bevándorlási törvényeket, persze úgy, hogy a bevándorlókat emberségesen kezeli. Úgy érzem a valódi menekültek és a társadalom közé hidat kell építeni, bevezetni őket a mi társadalmunkba, oktatni őket. A multikulturalizmus működne, ha hinnénk abban, hogy a kollektív társadalom tovább halad a pályáján, habár utalva az előző gondolatokra, nem szabad vakon belerohannunk az erdőbe, fontos hogy lassan, megfontoltan haladjunk. Nekünk, embereknek több hasonlóságunk van, mint amiben különbözünk, szóval elvileg működhetne. Az anarchiának több definíciója is van, de egyik alapján se gondolom azt, hogy a multikulturalizmus oda vezetne.

kor1.gif

Ahogyan ők látnak minket: cikksorozatunk.

Fiatalok és a pártpolitika
Fiatalok és a pártpolitika

Közhelyszerűen hangzik, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika, akik foglalkoznak vele, azok meg momentumosok. Biztos így van? Érdemes megnézni az elmúlt évek tendenciáit a közvélemény-kutatásokra fókuszálva!

group-american-activists-is-protesting_53876-87273.jpg

Újra és újra előkerül a médiában, pártpolitikai körökben, háttérelemzők írásaiban a kérdés, hogy vajon a fiatalok mennyiben képesek befolyásolni a választások eredményét, illetve milyen pártokat támogatnak? Nem is olyan régen az egyik televízió háttérműsorában is ezt a kérdést boncolgatták a szakértők, akik szerint a baloldal jelentős teret hódított a fiatalok körében. De valóban így van ez?

Ha rövid választ akarunk adni, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy nem. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz minden korosztályban stabilan vezet, így van ez a 18-29 éves korosztályban is. A Medián felmérése szerint 2018-ban a Fidesz 37%-on állt a fiatalok körében (ez az adat a választáson leadott szavazatok életkor szerinti megoszlását vizsgáló közvélemény-kutatásból származik), 2019-ben 35%-ra, 2020-ban pedig 34%-ra mérték a kormánypárt támogatottságát (pártok támogatottsága életkori csoportok szerint felmérés alapján).

A felmérések alapján látható, hogy a Fidesz őrzi pozícióit a fiatalok körében, továbbá az is, hogy az elmúlt években jelentősen kinyílt az olló a Fidesz és a mindenkori második legnépszerűbb párt között. Míg 2018-ban a Jobbik a felmérések szerint 31%-on állt a vizsgált korosztályban, - így megközelítette a Fideszt - addig 2019-ben a második legnépszerűbb Momentum 16%-on állt, ami 2020-ra 11%-ra csökkent. Vagyis a Fidesz 2018-as alig 6 százalékpontnyi relatív előnye mára 23 százalékpontra nőtt a fiatalok esetében a mögötte levő párttal szemben.

Jól emlékszem még azokra a véleményekre a 2010-es évek közepéről, miszerint a Jobbik a legnépszerűbb párt a fiatalok körében, és "jaj-jaj a Fidesz miatta fogja elveszíteni az aktuális választást, továbbá nem lesz utánpótlás, a felnövő generációk egyre inkább a Jobbik felé orientálódnak majd". Nos, az elmúlt évek tendenciái ennek épp az ellenkezőjét mutatják – meg persze a választások is, hiszen a Fidesz 2014-ben és 2018-ban is kétharmados felhatalmazást kapott a magyar emberektől.

A Jobbik tavaly a fiatalok körében 9%-on, idén pedig 8%-on állt, az idősebb korosztályokban korábban produkált 20-30%-os népszerűsége pedig 5-10%-ra apadt. Ugyanígy nem bizonyult tartósnak az LMP népszerűsége sem, hiszen míg 2018-ban a harmadik legnépszerűbb párt volt a legfiatalabbak korcsoportjában a maga 14%-os népszerűségével, addig 2019-ben már csak 2 (!), 2020-ban pedig 5%-on állt. 

Láthatjuk tehát, hogy a 2018-as választásokat követően a fiatalok körében jelentős átrendeződés történt a pártpolitikai preferenciákban , azonban a kormánypárt népszerűsége gyakorlatilag stabilnak mondható.

„Na jó, de az egyetemisták között aztán biztos, hogy nem a Fidesz a legnépszerűbb”- csak hogy egy újabb közhelyes megállapítást idézzünk, amit azonban a számok megint csak nem feltétlenül támasztanak alá. Az MTA Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoportja 2011 óta rendszeresen végez felmérést a nappali tagozatos egyetemisták körében, 2019-ben már a negyedik olyan lekérdezés történt meg, mely az egyetemisták pártpreferenciáit is vizsgálta.

A legfrissebb felmérés szerint pedig a Fidesz és a Momentum ugyanolyan népszerű a hallgatók körében, mindkét párt 16%-os támogatottságot tud felmutatni, utánuk a Jobbik következik 14%-kal, majd a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 13%-os (!), az LMP pedig 9%-os támogatottsággal. Kétségtelen, hogy nem volt ez mindig így, hiszen noha a Fidesz stabilan 15-16%-os népszerűséget produkált a felméréseken, a 2011-es, 2013-as és 2015-ös felméréseken a Jobbik volt a legnépszerűbb politikai formáció, volt, hogy 20%-os népszerűséggel.

Az elmúlt három év statisztikai adataiból tehát egy olyan kép rajzolódik ki, miszerint a kormánypárt stabilan a legnépszerűbb a fiatalok körében, a második helyen ugyanakkor jelentős változások mentek végbe, hiszen egy ideig a Jobbik, újabban pedig a Momentum foglalja el ezt a pozíciót. Míg volt idő, hogy az akkoriban radikális jobboldali párt kvázi ott „lihegett” a Fidesz nyakában, addig a Momentum messze nem képes annyira megközelíteni a kormánypártot.

Az is látható, hogy a Jobbik és az LMP veszített támogatottságából a fiatalok körében az elmúlt időszakban, a baloldali utódpártok (MSZP, DK) pedig napjainkban már értelmezhetetlenül alacsony támogatottsági adatokat produkálnak a 18-29 éves korosztályban. Szóval Gyurcsány chatbot ide, DK nyári egyetem oda, Feriéknek  stabilan 4% körüli a támogatottságuk a fiatalok körében, az egyetemisták esetében pedig mindössze 2%. Eszerint aki harsányabb, nem feltétlenül népszerűbb.

Vannak persze aggasztó jelek arra nézve, hogy a fiatalok nem szívesen foglalkoznak a közügyekkel.

Az is ezt mutatja, hogy körükben a legmagasabb a pártot választani nem tudók/ nem akarók aránya, vagyis jelentős részük nem érdeklődik a pártok tevékenysége iránt, jó eséllyel választani sem megy el, a szavazási hajlandóság hagyományosan alacsony körükben. Nyilván ez a jelenség magyarázható generációs okokkal, illetve azzal, hogy majd ahogy idősödnek, úgy kezdenek el egyre inkább közügyekkel foglalkozni, hiszen azért mégiscsak az ő jövőjükről is szó van egy-egy választáson.

Azt hiszem, a fenti gondolatok legfontosabb tanulsága, hogy nem szabad közhelyszerű megállapításokat tennünk, méginkább azoknak bedőlnünk a fiatalok pártpreferenciáival kapcsolatban, hiszen a kép sokkal színesebb és változatosabb annál, semmint, hogy egy-két rövid mondatban azt velősen összefoglalhatnánk.

Az Auróra hagyatéka
Az Auróra hagyatéka

aurora_zenekar_2016.jpg

Gyerekkorom autós családi zenehallgatása az Auróra-Rammstein-Toy Dolls háromszögben zajlott. Talán még Sex Pistols is volt, meg angol gyerekdalok. Persze az Előre kurvák, gengszterek című Auróra szám édesanyámék szerint Előre durvák, gengszterek volt, az angol és német szövegeket pedig úgysem értettem. Szóval kijelenthetem, nem gyakorolt káros hatást gyermeki énemre a punk, a pop punk, se az indusztriális metál, sőt, így a huszonegyedik évemben járva úgy gondolom, még hozzám is tett!

Azok kedvéért, akik nem ismerik: az Aurora egy 1983-ban alakult győri punkegyüttes. Az első koncertjüket Terrorists néven adták, többet azonban nem játszhattak ezen a néven. Ekkor jött a képbe az Auróra Cirkáló név, amellyel már a hatalomnak sem volt baja, és amely az első demójuk megjelenésekor rövidült le Aurórára. Ekkortájt már csak álnéven koncertezhettek Magyarországon és több rendőrhatósági figyelmeztetést is kaptak. Az 1980-as években igen aktív volt az osztrák punk színtér, és ott hamar ismertté vált az Aurora neve, mivel többet koncerteztek ott, mint Magyarországon, 1988-ban pedig németországi turnéra hívták őket. Az első kislemezüket (7"), "Aurora" néven adták ki Nyugat-Németországban az Empty Recordsnál 1989-ben. A dalcímek angolul szerepelnek a borítón. Ezt a kislemezt 1991-ben a Fekete Lyuk Hangja adta ki kazettán "1988" néven, magyar dalcímekkel. A kislemezt ezen turné bevételeiből finanszírozták. Jellemzően előbb jelent meg Ausztriában, mint hazánkban. A szovjet csapatok kivonulása „alkalmából” egy remekül időzített nagylemez jelent meg, Viszlát Iván! címmel (1989). Ez a 20 000 feletti eladott lemezszámával korának legkelendőbb közép-európai punk-rock albumának számított. Hasonlóan népszerű lett a következő album, az Előre kurvák, gengszterek 1992-ben. Ennek címadó dala egyfajta "Aurora-himnusz"-ként ismert.

A családi autózások idején persze még nem nagyon értettem, pontosan miről szólnak az Auróra szövegek, bár nagyon tetszettek. A lázadás részt persze vettem, és megfogtak a minőségi, értelmesen és meghökkentően rímelő szövegek és a szerintem  zseniális hangzás. Mostanában viszont újra elkezdtem hallgatni Aurórát a kocsiban (most már én vezetek) és elgondolkodtam, mi is az, amit az Auróra képvisel és mond el, szerintem hibátlanul, a szocialistának nevezett rendszerről, amelyben a szüleim felnőttek.

Először is – döbbenetesen jól visszaadják az Auróra számok a a Kádár-kor relatív jólétét és békéjét elfogadó, „már nincs diktatúra, csak szoft, minek ugrálni?” mentalitást. Hiszen

Jó fejembe\' nincs golyó
Minden rendbe\' van
Nem hagyom magam.

(Auróra: Nem hagyom magam)

Vagy ahogyan a Helló miszter c. számban mondja a rendszer híve:

Én nem tudom mi itt a gáz,
Én nem értem mit magyaráz.
Nem kell póráz nyakam köré,
Én úgy látom, itt minden oké!

Helló Miszter,
Mi a gikszer?
Ez a rendszer nekünk jó!
A munkásőrség nem az ávó,
Elolvadt már a véres hó! 

Ki élt jól, és kik voltak az ünnepelt zenészek, akik ma, jegyzem meg, ellenálló szerepben tetszelegnek? Hát elmondja Vigi:

Szakadozik rólam a rossz ruha
Ha nem folyna Pa-Dö-Dö és Konc Zsuzsa
Az összes kibaszott csapból
Lehet, hogy hallgatnék én is arról

Hogy nekem csak bizsu és bóvli
Amit a torkán kiprésel Bródy
Hogy akkor már inkább a Korda
Azt kibírni könnyebb volna

Ha véget érne már
A táncdal-fesztivál

(Auróra: Táncdal-fesztivál)

Mi jutott azoknak, akik nem alkudtak meg? Mi jutott a proletároknak, akiknek a diktatúráját akarták megvalósítani?

A Nem hagyom magam-ban énekli Vigi:

Hidd el baby,
Nem cseréllek le
A vörösök nője
Hiába szőke,
Nem élek vele

Illetve a ’88 telén c. számban:

Nincs pénzem,
Nincs munkám,
Üvegből iszom a bort.
Nincs más, csak egy szál gitár,
Szidom a rendszert, forradalmár
én vagyok egyedül '88 telén.

Üres a kirakat, tele a kórház.
Lerágott csont a jövő.
A rendőr kutyák nyakán a póráz
Hiába rövid, az a menő,
Ha nincs rajtuk szájkosár
Szidom a rendszert, forradalmár
én vagyok egyedül '88 telén.

Lerágott csont volt a jövő - elég rendesen felélték azt az elvtársak az eljövendő generációk elől, ahogyan azt a fiatal Orbán Viktor Nagy Imre temetésén is hangsúlyozta. És zseniális az is, ahogy Vigi arról énekel, mi volt az osztályrésze a hazug rendszerrre nemet mondóknak:

Késett az 56-os járat
Levettek rólam minden lét
Kokárdát tépett szét egy állat
Ünnepnap volt november 7
...
Naponta készült rólam karton
Zajlott a táncdalfesztivál
Elcsattant pár pofon a yardon
Azt mondták röhögve: ennyi jár

És ugyanebben a számban, az Auróra precízen leírja, milyen is volt e híres gulyáskommunizmus, ahol már vetítettek gondosan kiválogatot nyugati filmeket, és beengedtek sz országba néhány nyugati hírességet, hadd vigyék hírét e csodás rendszernek.

Szenteste Templar volt az angyal
Nyaralni idejárt Belfegor
Álmodtam mézízű naranccsal
Hagytam hogy győzzön az almabor

Miközben az olyanoknak, mint az Auróra, nem jutott semmi, a rendszer működtetői kivették a részüket:

Jól élt belőlem néhány spicli
Mesélni bőven lenne mit
Nem volt a dupla jéghez whisky
Kun Bélák ittak martinit.

És múltak az évek a gyarmaton
Ó és kemény volt a tél
Zsebemben nem volt útlevél

Az Auróra nem indult a táncdalfesztiválon, ahol a“sok a sok szemét és bóvli amit a száján kiprésel Bródy”elhangzott. Megfigyelték a tagokat, előállították, megverték őket, útlevelet csak a rendszer kimúlásához közeledve kaptak. Börtönbe ugyan nem zárták őket, mint a CPG tagjait, de nem sok jót adott nekik az állítólagosan a munkásosztályt uralomra emelő Kádár-rendszer.

Javaslom, tanítsák az Auróra-jelenséget és a szövegeiket (természetesen néhány részét cenzúrázva) a középiskola osztályaiban! Többet lehet belőlük megtudni a 80-as évek végéről és arról, hogyan konvertálta át magát az akkori elit nagyrészt sértetlenül az új rendszerbe, mint egy történelemkönyvből vagy egy tucat tanulmányból.  

Kína lesz a koronakrízis győztese?
Kína lesz a koronakrízis győztese?

kovid-19-korona-kina.jpg

A világjárvány Kínában kezdődött és a gazdaság bedőlt, azonban Peking ismét elképesztő növekedést jelentett be. Vajon hihetőek ezek a számok – és vajon ez jó jel Németország számára? Mennyire lehetnek hitelesek a Kínából érkező gazdasági adatok? Ezt kérdezik maguktól a német közgazdászok három havonta, majd a Nemzeti Statisztikai Hivatal új negyedéves adatokat jelent be. 

Egy utolsó buli a korlátozások előtt?
Egy utolsó buli a korlátozások előtt?

A koronavírus hatásairól már rengeteg cikk készült tudományos, gazdasági, társadalmi megközelítésből. Most, hogy újra „aktuális” lett a korlátozás, talán tudunk tanulni az első hullám sikereiből és kudarcaiból. Fiatalként, egyetemistaként egy egészen más szemszögből  is lehet közeledni a témához. Amikor a szociális ingerekre és a társas kapcsolatokra vágyó tömegektől elvesszük a szórakozás lehetőséget, az mindenképp frusztrációhoz vezet. Bár talán mindenki érti az intézkedések okát és célját, nehéz nem összeszorult szívvel gondolni az elmaradt diplomaosztókra, gólyabálokra, táborokra, szalagavatókra.

süti beállítások módosítása