Reaktor

A hétfő óta csaknem megduplázódott áramkimaradások száma, ami több, mint 670 000 embert érinthet. A kaliforniai rendszerirányító egyre gyakrabban veszi igénybe az elektromos vezetékek kikapcsolását nagy szelek előtt, mivel nem szeretnék megkockáztatni, hogy az áram alatt lévő távvezetékek bozóttüzet okozzanak. Míg december általában Kalifornia legnedvesebb hónapja szokott lenne, Los Angelesben ebben a hónapban nem esett, emiatt száraz az avar és magas a tűzveszély kockázata.

A Sempra Energy szolgáltató figyelmeztetése alapján San Diego megyében szerdától várhatóan 31 444 otthon és vállalkozás maradhat áram nélkül és az áramszünetek pedig valószínűleg karácsony reggelig tarthatnak. Az Edison International dél-kaliforniai áramszolgáltató 193 466 otthon és vállalkozás áramellátását csökkentheti hét megyében, a Los Angelestől északra fekvő domboktól a Mojave-sivatagig.

Mindeközben Dél-Kalifornia a koronavírus-fertőzések eddigi legrosszabb hullámában szenved, a tisztviselők arra kérik a lakosokat, hogy minél többet maradjanak otthon. Közülük sokan maradhatnak áram nélkül az ünnepekre.

Kép forrása: khaama press.com

Nincs Karácsony Kevin nélkül. Ezzel a mondattal gyakran találkozhat az ember ha bekapcsolja a TV-t Karácsony környékén. Vannak ikonikus filmek, amik az ünnep velejárói, és meg is nézhetjük szinte mindet ha elég sok időt töltünk a képernyő előtt. Ilyen film például a ’Reszkessetek betörők’, amit egyszer szerettek volna levenni az ünnepi kínálatból, de annyi reklamáló üzenetet és panaszt kaptak, hogy következő évben erre a filmre építették fel a teljes karácsonyi kampányukat. Bejött? Be.

Ne csomagold be, használj tavalyi tasakokat!

Ha még nem kezdted el félretenni a dísztasakokat, itt az ideje! A legtöbben minden évben megvesszük, ezzel károsítva a környezetet. A legjobb persze az, ha egyáltalán nem is használunk csomagolást, épp elég a megvásárolt termék doboza. Egyébként is a karácsony a szeretet ünnepe, nem a csomagolásé. A szándék a fontos, esetleg az ajándék, de semmiképp sem a csomagolás.

Vegyél fát felelős erdőgazdálkodásból!

Az, hogy műfenyővel kíméled a természetet, nem egészen igaz. Habár lehet vitázni erről, de a tuti megoldás az, ha ültetsz néhány fenyőfát minden évben a kertedben, így pár év múlva nem kell erdőt irtani a karácsonyod miatt, hiszen a mindig újra tudod ültetni. Ha nincs kert, akkor kérd meg valamelyik rokonod, vagy jóbarátod, akikkel ezt akár közösen is meg tudjátok tenni. A műanyaggal ellentétben a fenyő lebomlik könnyen. Figyelj arra, hogy ne maradjon szaloncukor csomagolás a fán!

Szaloncukor

Ne vegyél, vagy pedig csak papírcsomagolással ellátott szaloncukor vásárolj a boltokban! A csokoládé ugyan úgy finom akkor is, ha nem a karácsonyi fenyőről, hanem az asztalról, sütemény formájában eszed meg. Egy jó sütemény még finomabb is, és legalább nem kell karácsony után a fáról leszedni a szaloncukor csomagolását.

Használj régi díszeket, vagy vásárolj környezetbarát termékeket!

Nagyon jó irány, ha olyan díszeket vásárolsz, amelyek lebomló anyagból készültek, habár is van jobb megoldás a fenyőfa díszítésére: a régi díszek. Biztosan van megöröklött, vagy régebben megvásárolt karácsonyi díszed, használd ezeket. Az új díszek a kirakatban persze csillognak villognak, de az igazán szép díszek a padláson vannak. Használd azokat, és akár igazi retro hangulatot is teremthetsz velük!

Égősor a ház körül

Felesleges abban versengeni az idegesítő szomszéddal, hogy kinek van nagyobb. Mármint nagyobb égősora. Ne akarj keleti pompát kölcsönözni, mert abból hamar giccs lesz, inkább maradj a visszafogott, elegáns díszítésnél. Bizonyosodj meg róla, hogy LED izzókat használsz, mivel azok kevesebbet fogyasztanak. És amit főleg tegyél meg, mert nem kerül semmibe: kapcsold le az égőket éjszakára, hiszen a jelenlegi kijárási tilalom miatt sincs értelme, és amúgy se lennének sokan, akik azt nézik, hogy milyen az ünnepi díszkivilágításod.

Ne vásárolj túl, vásárolj környezetbarát termékeket!

Könnyen beleesünk abba a hibába, hogy meg akarjuk mutatni, milyen nagylelkűek vagyunk, milyen sok mindent adunk a szeretteinknek. Nem karácsonykor, hanem egész évben szeressük őket, szóval nem az ünnepek során kell kompenzálni a rokonságnak azt, hogy mialatt az egyetemen buliztunk, nem fordítottunk rájuk túl sok időt. Inkább fogadd meg azt szilveszterkor, hogy jövőre több időt töltesz velük, de ez majd egy szilveszteri cikk témája lesz. Szóval ne vásárolj túl sok ajándékot, mert hiába fogyasztói társadalomban élünk, nem szabad pazarolni, és felesleges vásárlásokba, merülni!

Egy kézzel készített ajándék olykor sokkal többet ér, mint egy drága ékszer vagy játékkonzol. Ha mindenképp nagy bevásárlást tartasz, legalább ügyelj arra, hogy amiből csak lehet, a környezetbarát terméket vedd meg, és bizonyosodj meg arról, hogy nem felesleges ajándékot veszel a szerettednek.

Ne süss túl, vásárolj felelős, magyar gazdaságból!

Rendkívül sok ételt pazarolunk. Az ünnepek során azonban még inkább képesek vagyunk túl sokat sütni. Ezt azzal lehet elkerülni, ha a család egy helyen ünnepel, és mindenkinek lehet tudni a kaja igényét. Ez jó mindenkinek, hiszen aki süt-főz, az nem ad ki feleslegesen pénzt, aki pedig jól akar lakni, annak nem kell túlennie magát, hogy a vendéglátó rokont ne sértse meg. Ismerős a „Petikém csak egy kis bejglit egyél még, hát rossz rád nézni!” mondat, nem igaz?

Támogasd a helyi, minőségi termékeket!

A környezetbarát szót ebben a cikkben úgy ki lehet emelni, mint egy náci vagy fasiszta szót egy átlagos TGM cikkben, de legalább én vele ellentétben nem egy kivénhedt hippi vagyok, hanem jó céllal adok tanácsokat. Ugyanakkor nem csak ez a kulcs szó, hanem a helyi is. Nyugatabbra a hipster kultúra felkarolta ezt, és a „local product” lett az egyik fő szempont a vásárlás során, ezt érdemes itthon is elterjeszteni. Hiszen kevesebb szállítás, kevesebb káros anyag kibocsájtás, és még a helyi gazdaságot támogatod is!

Ne sózd túl!

Mármint a járdát. Rendben kell tartani a ház előtti járdát, de figyelj oda, hogy ne használj túl sok sót, mert nem tesz jót a talajnak. Egyébként vannak alternatív megoldások is, ezeknek nézz utána az interneten. Persze ez egy kivételes pontja a cikknek, mivel ha nem vagy tapasztalt sózásban, inkább szórj többet, mert a járókelők biztonsága nagyon fontos, és vendégek is boldogabbak, ha nem egy törött kézzel kell enniük a karácsonyi sülteket.

Nem szaunázni jönnek a rokonok

Hajlamosak vagyunk túlfűteni, ha látogatók érkeznek. Hiába nem eszkimók a rokonok, de nem is skandinávok, legalább is nem valószínű. Éppen ezért ne pazarolj pénzt felesleges túlfűtésre, és a rokonok helyett inkább egy finom bejglit süss, a jó hangulat ez esetben garantált lesz. A túl meleg levegőtől csak egyébként is fáradtabbak lesztek, és az immunrendszerre sincs jó hatással. Évente rengeteg energia megy el fűtésre, holott nem csak a természetnek és a bankszámlánknak, hanem az egészségünknek se tesz jót, ha túlfűtjük az otthonunkat.

Nem kell divatházat csinálni az otthonból

Ez főleg a női társadalmat érinti. Ne aggódj, senki nem fog csúnyán nézni rád, ha valami ronda elhasznált téli pulcsiba fogadod az ismerősöket. A karácsony nem a divatról szól, emiatt külön ne vegyél új ruhát, mert felesleges és egyébként is hangulatromboló ilyenkor. Öltözz úgy, mint amilyen a hygge lakberendezés, és még stílusos is leszel!

Biblia és Márai Sándor

Ha igazán szeretsz valakit, akkor a legtöbbet egy emberért ajándék tekintetében úgy tehetsz, ha maradandót adsz neki. És mi más lehetne maradandóbb, mint egy könyv, ami egy ember egész életére hatással van? Ez a könyv nem más, mint a Biblia. Az sem baj, ha nem olvassa el, hiszem legalább a lehetőséget megadtuk arra, hogy megismerhesse, és lehet, majd sok év elteltével előveszi a könyvespolcról. A másik általam ajánlott olvasmány Márai Sándor Füveskönyve és más hasonló, tanácsokat adó írása.

A sikeres koronavírus elleni küzdelem a legtöbb európai országban szigorú intézkedéseket követel. Azonban néhány ország jóval drasztikusabb döntéseket hoz a járvány ellaposításának érdekében. Többek közt ilyen intézkedések léptek érvénybe Németországban is december 16-tól. Az 5 oldalas 16 pontból álló döntési dokumentumot Angela Merkel (Kereszténydemokrata Unió) kancellár ismertette.

A kancellár Berlinben tartotta a sajtótájékoztatóját december 15.-én, ahol elmondta, hogy a november eleje óta érvényben lévő korlátozások, nem elegendőek a koronavírus második hullámának ellaposítására. Markus Söder bajor miniszterelnök azt mondta: „A korona vírus terjedésének ellenőrzése, kicsúszott a kezünk közül.”

A döntésnek megfelelően minden üzletnek be kellett zárnia december 16-tól január 10-ig, kivéve azokat, amelyek a napi szükségleteket elégítik ki. Ide tartoznak többek közt például az élelmiszer-kiskereskedők, a heti piacok és élelmiszerboltok közvetlen értékesítői, átadási és kézbesítési szolgáltatások, illetve a gyógyszertárak.

Míg nálunk Magyarországon csak az általános iskolánál magasabb oktatási intézmények álltak át távoktatásra, addig Németországban jelentős kapcsolatkorlátozások léptek érvénybe az iskolákra és napközi otthonokra vonatkoztatóan a fent említett időszakban. „A gyerekekre lehetőség szerint otthon kell vigyázni”, ezért „lényegében” az iskolák bezárásra, vagy a kötelező részvételt felfüggesztésre került sor. A határozat azonban előírja az esetleges sürgősségi felügyeletet és a távoktatást.

Ugyan ezeket a korlátozásokat tervezik a napközi otthonokban is. A szülők számára pedig további lehetőségeket kell biztosítani, hogy fizetett szabadságot vehessenek igénybe gyermekeik gondozására az említett időszakban.

Szilveszter és Új év első napján tilos a tűzijáték a nyilvános helyeken, illetve tilosak az összejövetelek az egész ország területén. Petárdák és más pirotechnikai eszközök értékesítése ebben az évben szigorúan tilos.

December 16 és január 22 között alkoholtilalom lépett érvénybe a nyilvánosság előtt. A szabálysértéseket magas pénzbírsággal sújtják.

A templomokban, zsinagógákban és mecsetekben való istentisztelet, valamint más vallási összejövetelek csak abban az esetben engedélyezettek, ha a minimális 1,5 méter távolságtartás megtartható. Azonban a helyszínen is kötelező maszkot hordani, illetve a közösségi éneklések tilosak. Ha az eseményen telt házra számítanak, regisztráláshoz kell kötni a látogatók részvételét.

A 16 pontos dokumentum szerint, különleges védőintézkedéseket kell hozni, az idősek illetve az idősotthonok részére. A szövetségi kormány orvosi védőmaszkokkal támogatta őket, és fizetni fogja a koronavírus teszteket. A szövetségi államoknak hetente többször kötelező tesztet kell bevezetniük, az idősek és a gondozási intézmények személyzetének. A megnövekedett esetszámú régiókban a látogatóknak a jövőben friss negatív koronatesztet kell felmutatniuk.

A személyes gondoskodást kínáló vállalatok bezártak. Ide tartoznak többek közt a fodrászatok, kozmetikai, masszázs és tetováló szalonok. A szükséges kezelések, azonban továbbra is lehetségesek, ilyenek például a fizioterápia és a logopédia.

A leállás sújtotta vállalatokat magasabb gazdasági segélyek segítik. Az un. „III. áthídaló segély” melynek összege legfeljebb 500 000 euró lehet, ami korábban 200 000 euró volt. A maximális összeget a bezárások által közvetlenül és közvetetten érintett vállalkozások számára szánják.

A többség megfelelőnek tartja a zárolást

A fenti intézkedések ugyan csak pár napja vannak érvényben azonban a legtöbb német állampolgár egyetért az új döntésekkel. Legalábbis ez derül ki az ARD Germany trend felméréséből. Azonban sok család és fiatal felnőtt nagyon stresszesnek érzi a helyzetet.

Az állampolgárok nagy többsége egyetért a szabályozással 69% - azaz jó kétharmaduk- megfelelőnek tarja a jelenlegi intézkedéseket.

Három héttel ezelőtt, amikor az üzletek és az iskolák a szokásos módon nyitva voltak,

December elején 27% gondolta úgy, hogy az akkor hozott intézkedések túl messzire mentek. Most ez a szám jóval alacsonyabb

Nagyjából ugyanazok maradtak az arányok azoknál, akik úgy gondolják, hogy az intézkedések nem mennek elég messzire és még ennél is jóval szigorúbb szabályok szükségesek: jelenleg 16%, ami 3 héttel ezelőtt 18% volt.

Az állampolgárok 64% azt mondja, hogy a korlátozások kisebb terhet jelentenek, vagy egyáltalán nem terhelik őket. Tavaly áprilisban 69% érezte így. Akkor 31% mondta, hogy a korlátozások súlyosak vagy nagyon súlyos megterhelést jelentenek számukra. Ez most valamivel több, mégpedig 36%.

A konkrét intézkedések közül a szilveszteri alkoholfogyasztás tilalma az, amiben széles körben jóváhagytak a válaszadók (86% egyetért, 12% nem ért egyet), csakúgy, mint szilveszter nyilvános helyeken történő összejöveteleinek és tűzijátékainak tilalma (85% egyetért, 15% nem ért egyet). A kiskereskedelmi és szolgáltató vállalkozások bezárása a napi igényeket kielégítő üzletek kivételével 67% egyetért, 30% pedig ellenzi.

Bese Gergő atya tapasztalatai szerint az online gyerek olyan messze van az offline gyerektől, mint Makó Jeruzsálemtől. A virtuális világ elidegeníti a fiatalokat, miközben sokszor irreális elvárásokat támaszt. Bese atya saját hivatásválasztása és útelágazódásai mellett arról is beszélt, miért tartja marha nagy játékosnak az ördögöt, és hogy Krisztus sem azt mondta, amit a többség hallani akart. Reaktor podcast.

Megnyitás Spotify-ban

Megnyitás Apple Podcasts-ben

Megnyitás Youtube-on

Mikor merült fel benned először, hogy pap leszel?

A papi hivatás kialakulása és kiteljesedése a Jóisten különleges ajándéka. Ez egy hivatás, mint minden más, amit az ember szívvel-lélekkel végez és amiben a helyén érzi magát. Hivatás lehet egy közgazdász vagy egy pszichológus munkája, de hivatás lehet egy családanyai, családapai feladat is. Hivatás az, amikor meghallja az ember a szívében a Jóisten súgását, ami mutatja az utat és az irányt. Kisgyerekkoromban, bár például ministráltam, nem szándékoztam pap lenni. Akkor sem, ha olyan miliőben nőttem fel, ahol egyenes út vezetett volna a szemináriumba. 2008-2009 táján döntöttem el, hogy ez lesz az utam. 2010-ben lettem kispap, akkor indultam el azon az úton, amin most is haladok. Sok mindennek kellett egyszerre találkoznia ahhoz, hogy azt mondhassam: „na akkor, Uram, vágjunk bele!”. Nyolc évnyi premontrei gimnázium keresztény értékrendje és a hazaszeretet, amiben az ottani pedagógusok részesítettek, jó alapokat adott. Nyugodtabban mondtam igent erre a nehéz hivatásra úgy, hogy közben tudtam, hogy miről van szó. Elkötelezett voltam a Jóisten irányába, elkötelezett voltam a hitem mellett és tudtam, hogy nagyon sokan imádkoznak azért, hogy megtaláljam a boldogságomat a papi hivatásban.

Magyarországon rengeteg téren működnek aktívan karitatív szervezetek. Legtöbben egyházi keretek között, de vannak felekezet-független csapatok, akik reklám cetli nélkül, csakis a társadalmi utópia eszméjéért tevékenykednek karácsonykor, vagy akár egész évben. 

Nagyon szép film a Hillbilly Elegy, szó szerint Bugris elégia, hivatalos magyar fordításában Vidéki ballada az amerikai álomról. Ne higgyünk a kritikáknak, higgyünk a nézőknek!

Először is nagyon is magunkénak érezhetjük mi, magyarok, vagy inkább talán mi, közép-kelet európaiak. 

A film jelentős része Ohio államban játszódik, amely köztudottan az a hely Amerikában, ahol most is a legtöbb magyar él. A főszereplő kamaszkori énjét alakító színész neve nem más, mint Owen Asztalos, az egyik executive producer Diana Pokorny, és a főhős egyik rosszéletű fiatalkori barátja lengyel származású a filmben. A syrup-ot, az amerikai palacsintára öntött juharszirupot szörpnek ejtik a filmben, a nagypapa papó, a nagyi mamó. 

Másodsorban van benne valami olyasmi, amit ritkán látunk manapság filmekben. Valami egészen sajátságos együttérzés, könyörület és szeretet mutatkozik meg benne a szereplők iránt.  Nagyon egyszerű tanulságai, ha tetszik, tanításai vannak, mint például „egyedül a család számít,” amelyek elcsépelt közhelyek lehetnének, ha nem nemesednének egészen páratlan kifinomultsággá főhőseink esendősége által.  Az utolsókból itt elsők lesznek, és az önfeláldozás természetes.

Nem akarnék szpoilerezni, ezért nem írom le részletesen a sztorit, de a lényeg, hogy egy nagy, szerető, de divatos szóval tökéletesen diszfunkcionális, Amerika egyik gazdaságilag legelmaradottabb részéről, az  Appalache-hegyvidékről származó család legkisebb tagja hogyan valósítja meg azt, amit a többieknek nem sikerült: hogyan lesz a hétköznapi értelemben véve is sikeres és magasan iskolázott. A több generáción át tartó függőségek – drog, alkohol – és rossz döntéseik által megbéklyózott emberek közül a Yale egyetemre kerülő J.D. Vance, akinek az azonos című memoárjából készült a film, nem tagadja meg a felmenőit és azt, honnan jött, hanem bizonyos értelemben büszke is rá.  Amikor egy elit egyetemistáknak rendezett karrier-orientációs vacsorán az egyik nagy cég képviselője redneckeknek, vidéki surmóknak nevezi főhősünk földijeit, ő kikéri magának, és közli, az édesanyja valószínűleg értelmesebb az asztalnál ülők többségénél, pedig csak gimnáziumot végzett.  Amy Adams tökéletes alakításának köszönhetően egyébként ezt el is hisszük mi, nézők, pedig egy olyan édesanyáról van szó, aki élete nagy részében drogfüggő volt, és biztosan nem volt példás szülő. 

Ami nagyon jó a filmben, hogy nem akar szociodráma lenni.

Nem boncolgatja azt, mekkora szerepe volt a helyiek sorsában a nagy ipari övezetek hanyatlásának, a munkahelyek elvesztésének, a segélyezetti kultúra elterjedésének, és a mindezekkel gyakran együtt járó szerhasználatnak. Mindezekre persze van utalása filmben, de nagyon finoman.  A film valójában az egyéni felelősségről szól, arról, mi magunk vagyunk a saját sorsunk alakítói.  

Találó a magyar cím, hiszen zseniálisan megmutatkozik a filmben a valódi, romlatlan, nem cinikus értelemben vett amerikai álom. Az, hogy kemény munkával, kitartással és az adódó esélyek megragadásával viheti az ember valamire. Hogyan kerülhet be valaki a Yale-re, ha okos, de nem azon kevesek egyike, akik teljes ösztöndíjat nyernek el? Hát úgy, hogy elmegy tengerészgyalogosnak, és a leszerelés után a hadsereg finanszírozza a tanulmányait!  Ezt teszi a főhős is. És ne feledjük ki a képletből a hitet sem.  Igen, ez a vidéki Amerika még hívő, és a film is egy rádiós prédikációval kezdődik, amelyben az igehirdető arról beszél, ha az emberek nem adják fel, felemelkedhetnek minden nehézség dacára. Amikor mamó haldoklik, a még tengerészgyalogosi szolgálatát töltő J. D. egyenruhájában a Bibliából olvas fel a kórházi ágynál. 

Néhány szót a filmbeli mamóról, akit Glenn Close alakít zseniálisan. A TB-alapon kiutalt hatalmas szemüveg, a szájból folyton kilógó bagó, a folytonos zsörtölődés csak a felszín.  Ő a nagyi, aki mindig ott van, ha kell, aki kihúzza a lányát és az unokáját a csávából, akiből csak egy van. Aki kártyázik az unokájával és közben Terminátort néz a tévében, és végszavaz Arnold Schwarzeneggernek.  Aki magához veszi J.D.-t, amikor látja, hogy lányáéknál bizonyosan elkallódik.  Aki, bár szól, hogy „nem fog örökké élni,” mégsem becsülik meg igazán. Mindaddig, amíg J.D. fültanúja nem lesz  a mamó párbeszédének az ételfutárral.  Mivel erőn felül költekezve megvette unokájának a majdnem kilencven dollárba kerülő programozható számológépet, nem maradt pénze a gyógyszereire abban a hónapban, és arra sem, hogy két adag ebédet rendeljen, ezért gyakorlatilag némi ingyen elemózsiát kunyerál ki a futártól.  Majd az étel nagyobbik részét unokája tányérjára teszi, és mosolyogva, minden mártírkodás nélkül enni kezd.  J.D. életében ez a fordulópont. Felismerve az önzetlen önfeláldozás és szeretet erejét, „rendes gyerek” lesz. Az iskola mellett munkát vállal, otthon átveszi nagyanyjától a házimunka végzését, és példás tanulóvá válik.  Jutalma eleinte „mindössze” az a leírhatatlan büszkeség és elégtétel, amely mamó arcára kiül az első hibátlan algebra dolgozat bemutatásakor.  Azt hiszem, szerencsések azok közülünk, akiknek ilyen nagyijuk volt-van.

Megható, elgondolkodtató film a Hillbilly Elegy. Szánjunk rá kicsit több, mint másfél órát a kijárási tilalom idjén, szerintem megéri.

Vallási motivációjú konfliktusok múltja és jelene, illetve ezen konfliktusok hatása Európára. Interjú Dr. Pósán László történésszel.

Bár a 2020-as év okozott számunkra meglepetést bőven, a valóságshow „szezon” elindulása nem egy közülük. A Való Világ már a 10. évadát kezdte meg idén, így ismét van min egyeseknek szórakozni, másoknak megbotránkozni. Képmutató dolog lenne azt állítani, hogy nem néztem bele soha egyik évadba sem, és ez sem egy a Való Világot fennkölten szidalmazó cikkek közül. A Covid kapcsán merült fel bennem, hogy milyen hatása, szerepe, célja lehet ennek a műsornak most, hogy mi is kicsit hasonló bezártsággal szembesülünk a mindennapokban.

Ez röviden tömören a valóságshow-k általános receptje. Hogy beválik-e, az nem kérdés, hiszen a formátum nagyon régóta sikerrel veszi az akadályokat hazai és nemzetközi viszonylatban is. A résztvevők ismertséget, és új karrier lehetőségeket remélnek a kalandtól, a nézők pedig drámát és botrányokat. Míg utóbbi általában megkapja amiért jött, a szereplők általában, - néhány kivételtől eltekintve - úgy ahogy vannak, eltűnnek a süllyesztőben.

 Az idei évben Való Világot rendezni nagyon furcsa számomra. Eleinte teljesen ellene voltam, hiszen egy komoly és veszélyes járvány időszak közepén vagyunk. Annyi fontosabb és értékesebb tartalmat lehetne ilyenkor sugározni, nem pedig egy ilyen nevetségesen haszontalan műsort. Aztán rájöttem, hogy más szemüvegen keresztül is lehet szemlélni a dolgokat.

Most amikor annyi ember elveszítette az állását vagy otthonról dolgozik, a lakásban töltött idő jelentősen megnőtt. A kijárási korlátozás és a további szigorítások lehetősége mindenkit megvisel, ilyenkor jó lehet egy egyszerű, csupán szórakoztatás céljából készült lagymatag semmit nézni. Tapasztalatból mondom, hogy néha bármit jó nézni amin nem kell gondolkozni. Szomorúan hangzik de így van. Az amerikai vígjáték sorozatokat sem azért nézzük végig többször mert valamiféle intellektuális fejlődést várunk tőle. Csupán jól esik ha néha egy fárasztó nap után el tudjuk felejteni a problémákat és szórakozhatunk egy jót.

 A Való Világ hasonló szerepet tölt be Magyarországon. Vannak rétegek akik trollkodásból nézik, vannak akiknek ez a kedvenc sorozatuk. Nem gondolom, hogy meg kéne vetnünk bárkit aki élvezi ezeket, hiszen már maguk a készítők is sokszor csupán a vicc kedvéért tesznek bele jeleneteket, feladatokat. A Gáspár Győző, vagyis Győzike által vezetett kibeszélő műsor például maga a megtestesült trollkodás. Szerintem nincs olyan ember aki azt komolyan tudná venni. Nem célja semmilyen komoly tartalmat vagy üzenetet átadni, annyit tud, hogy szórakoztat. Azt, hogy milyen alpári módon teszi ezt, már lehet kritizálni bőven.

Ételrendelés, szabályozott bevásárlás, hetek, hónapok egy lakásban. Ez a párhuzam pozitívan és negatívan is elsülhet. A bezártság után miért nézzünk szintén bezárt embereket? – gondolhatják sokan. Azonban akár együttérzést is kiválthat ez a tényező, ami egy Való Világ kaliberű műsornál elég furcsán csenghet.

 Végső soron a szereplőket a villába vezényelték (szigorú tesztelés és karantén után), a műsor elindult, és mindnyájunknak adott a lehetőség, hogy „élvezzük” ami kisül belőle. Én személy szerint abba a táborba tartozom aki az otthonmaradás mellett nem szívesen néz bezárt embereket, de nem gondolom, hogy bárki rossz ember lenne ha ő igen. Összességében mindenki saját maga felelős a lelki egészségéért ezekben a különösen nehéz hónapokban, így ha az a néhány TV előtt töltött perc valakit jobb kedvre derít, akkor mi is el tudjuk viselni az ezzel járó plakát/hír/reklám áradatot.

Kép: https://rtl.hu/rtl2/valovilag/tizedik-alkalommal-ter-vissza-a-valovilag

Az Axióma csoport videóit általában az átláthatóságukért, a pörgős és jól kinéző stílusukért kedvelik az emberek, én is ezt szeretem bennük. Összefoglalják a dolgokat egy szemszögből, és ez vitán felül korrekt, nem kell az adott nézőpontot az anyázós kommentszekciókból megérteni. Elmondja egy higgadt valaki, egy higgadt valakinek.

Aztán jött Novák Katalin, aki megvalósította a lehetetlent, és a morcos-fej-reakciók, lájkok és megosztások terén is köröket vert az Isten létezését taglaló videóra, pedig erre- elnézve a valláshoz való igen befogadó magatartást- nem sok csokiban fogadtam volna. Nézzük, mi történt ebben a videóban.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter asszony mondandója körülbelül összefoglalta, ő, mint államtitkár,mit gondol a nők életfeladatairól és helyzetéről. 

Az első fél perc, a (felesleges? kulcsfontosságú?) hasonlat

A videó egy, a mondandó szempontjából látszólag indifferens és kicsit erőltetett hasonlattal indít, miszerint Novák Katalin szeret sütni. Másfelől nézve ha megfontoljuk, mit akart ezzel mondani az államtitkár asszony, akkor az egész további videó felesleges. Mit is mondott?

"Nincsenek receptek, a kockázat is nagyobb."

Tusé. Ennyiből meg lehet érteni a következő összes képkockát. Igen, nőként néha kevesebbért dolgozunk, mint a férfiak. Igen, gusztustalanul tudnak egyes nőkkel bánni a munkahelyükön. Igen, ha nő vagy, és nem vagy angyali finom, cuki, és nem hagysz mindent, a pasik bedarálhatnak.

Erre nem azt a választ adta senki a videó készítői közül, hogy viseljed el, mert a kormány azt mondta! Annyi reakció történt, hogy nincsen recept. Bárki lehetsz. Vállalhatsz gyereket, dönthetsz a karriered mellett, vagy megélheted minőségi módon a kettőt, mert csak Te ismered az erőforrásaidat. A probléma az, hogy sokszor azt szeretnénk hallani, hogy vállalhatunk valamit, és azután mehet a levesbe, ha már nem tetszik. Itt jön képbe a sokat emlegetett felelősség.

Nekem a felelősség szó hallatán az ugrott be a videóban, hogy lehetsz bárki: dönthetsz a családod és a száz százalékos anyaság mellett, de akkor legyél ott a gyerekeidnek, amikor szükségük van rád, legyél ott velük, amikor idegesítőek, fárasztóak. Ott kell lenned, amikor kicikiznek a volt osztálytársaid, hogy te csak annyira vitted, hogy szültél. Ott kell lenned, amikor a sok sok pici kis kezet fogod az utcán, és hetedszer meghallgatod a "teleszülni a világot" mocskolódást.

Dönthetsz a karriered mellett, de akkor vállalnod kell, hogy még nem tartunk ott, ahol kéne, és a bérszínvonalat, a makulátlan egyenlőséget és a maga természetességében kulturált munkaközeget nem adják neked ingyen. Ki kell harcolnod azt bizonyos esetekben, hogy a lányodnak már ne kelljen. Vállalnod kell, hogy a férjednek sokszor könnyebb tárgyalni, és sokszor pusztán a neveléséből adódóan egy fárasztó nap után meg kell kérned, hogy pakolja be a mosógépet, amit közösen vettetek.

Dönthetsz úgy, hogy párhuzamosan csinálod a kettőt, és, ha csak nem áldott meg szuperképességekel az ég, mindig csak második leszel. Sosem leszel a szülői munkaközösség vezetője, mert fontos a karriered is, nem leszel főosztályvezető, mert az üresedésnél GYES-en voltál. De megélheted a képességeidet a munkahelyeden, és kitejesedhetsz a gyermekeid szeretetében, mert te (és csak te) úgy döntöttél, hogy így, ez a kettő teszi teljessé az életedet. Nem volt jó ezt hallani? Leírni sem volt jó, nem szeretjük, ha vacak az élet, igazságtalanok velünk, és nekünk mégis döntenünk kell, ráadásul a döntéseink mellett felelősséget kell vállalni. De kell, mert nem élhetjük le az életünket felháborodva a disszonanciákon, mert amellett nagyon kevés idő marad minőségi életet élni.

Verseny. Van, volt, és lesz

"Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kell mérnünk magunkat egymással" - szólt a narrátor. Itt nyilván (az illusztrációból ítélve) a férfiakkal való összemérésre utalt Novák. Konzervatív, dolgozó nőként mondom, hogy dehogynem! Mérjük össze magunkat! A nemek közti egyenlőségnek ki kell alakulnia olyan szakterületeken is, ahol századokkal később jelentek meg a nők. Mérjük csak össze magunkat! De ne csak a férfiakkal, nők a nőkkel, szakember a szakemberrel, és majd ha nem a női kvóta, nem az esélyegyenlőségi osztály és nem az érzékenyítő tréningek juttatnak egy nőt az első helyre, hanem a teljesítménye, akkor ott egy pont az egyenlőségnek. Aminek még sok pont hiányzik.

Igen, ez fárasztó. Ez kellemetlen. De ebbe bele kell állni, mert ha megsértődünk, és a könnyebbik utat választjuk, (mert hiszen mi az már, hogy többet kell ugyanazért dolgozni mint a férfiaknak) akkor megbélyegeznek minket, és az utánunk következő összes nőt a pozíciónkban. Sok szakma kiveti magából a férfiakkal azonosan jól teljesítő nőket. De ha nem szállunk versenybe nap mint nap, ha elvárjuk, hogy sajnáljanak minket, milyen tudásunkkal akarjuk megelőzni a versenytársainkat? A videóval ellentétben nekem az a véleményem, hogy de, életünk minden pillanatában versenyben vagyunk, ami bizonyos szempontból bámulatos, mert nap mint nap nyerünk. Nap mint nap rácáfolnak a nők a munkaerőpiacon és a gyerekeik mellett arra, hogy kevésbé mennének nekik dolgok, mindezt szeretetben és tisztelettel a szintén helyesen versenyző férfiak mellett. 

Pénz

"Ne higgye el, hogy... legalább akkora fizetéssel kell rendelkeznünk, mint a másiknak". A józan ész azt diktálja, hogy kirúgjam magam alól a széket sértettségemben emiatt a mondat miatt, így kissé helyre igazítanám: legalább akkora fizetés jár egy nőnek, ha úgy dönt, ezt akarja. Ha a fenti példákból kiindulva úgy döntött egy nő, hogy sok gyermek büszke édesanyja lesz, akkor ne piszkáljuk már azzal, hogy miért nem keres annyit 15 év kihagyással a szakmájában, mint az ez idő alatt végig ott dolgozó férfiak. Ez egyébként egész racionális felállás, és erőszakos dolognak tartom, hogy ilyen burkolt formában is megkapják a nyakukba ezt a kritikát a családanyák.

Másrészt viszont, ha egy lány azt az utat választja, hogy egyedül (vagy "csak" a párjával, vagy esetleg egy-két gyerekkel) éli le az életét, akkor azt nem jókedvében teszi. Hanem mert egy nap nem 200 óra, és az a teljesítmény, amit ő a munkájában le tud tenni és le is tesz az asztalra, az teljes személyt kíván. Ezzel olyan embereket tehermentesít, akik a maguk helyén pótolhatatlanok, ezt viszont fizessék is meg neki! Megint csak a felelősség. Nem kell ugyanakkora fizetéssel rendelkeznünk, mint a férfiaknak - csak ha úgy döntünk.

A valóban szomorúak: a férfiak

Nem elhanyagolható sikertelenségnek örvendett az egyenlőség, a gyerekvállalás és a kiteljesedés bombazuhataga után a mások terheinek viselése-téma. Mindazok után, hogy ezek elhangoztak, és minden nő előtt lepergett élete minden igazságtalansága, amit férfiaktól el kellett szenvednie, most megkaptuk azt, hogy e mellé még a mások terheit is a vállunkon kell viselnünk. Ez nem a nőkre nézve szomorú üzenet, hanem a férfiaknak fájó, hiszen a videó során úgy tűnhet, leelőzték a nőket, többet kerestek náluk, beszorították és csapdába csalták szegény asszonyokat egy családban, majd még most gyengének is be lettek állítva, és ezek a nők hordozzák a terheiket. Valóban ez volt az értelme? Nem inkább arról van szó, hogy egy kapcsolatban nőként az a csodálatos, hogy bármi legyen, ott vagyok a páromnak? Nem inkább azt kell ebben meglátni, hogy egy bánatos hétfő este, amikor leelőztek, több fizetést kaptak, csapdába csaltak, nőként mégis ott tudok lenni, ha a másiknak valami fáj?

Mindenkit szeretnék megnyugtatni afelől, hogy ezeknek a szerencsétlen férfiaknak is az a véleményük, hogy egy jól működő párkapcsolatban a teherviselés nem mindig egyenlő, oda vissza "pattog". Ha az egyiken sok van, szalad a másik, és segít, ha pedig egyszerre mindenkin sok van, akkor pedig ketten vagyunk a rengetegre, mert egy csapatot alkotunk.