Reaktor

Nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Reaktor Konferencia, ezúttal a Szép, új világ? címmel. A helyszín ismét a csodás Sarlóspuszta volt, ahol az érdeklődők a kihívásokkal teli jelen és jövő kérdéseit beszélhették át előadóinkkal május 5. és 7. között. Összefoglalónk.

A péntek estét a Mesterség és intelligencia című beszélgetés indította meg. Dr. Orbán Zsombor, Gazics György és Gerényi Gábor a mesterséges intelligencia (MI) kérdéskörét járták körbe a mindenkit leginkább foglalkoztató kérdéseken keresztül.

Szóba került az előadás során az MI munkapiacra gyakorolt hatása, tehát az az égető kérdés, hogy mely szakmákat változtatja meg leginkább az MI? Munkanélküliséget fog eredményezni a jövőben? Ezt követően a beszélgetés az MI társadalomra gyakorolt hatására terelődött, kiegészülve azzal a lényeges kérdéssel, hogy van-e létjogosultsága az új gépromboló mozgalomnak. Végül természetesen szóba került az is, hogy mennyit tud fejlődni a közeljövőben az MI és az is,

Szombaton Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadása során először a kiskereskedelmi cégeket, vállalatokat jelenleg sújtó problémákról világosította fel az érdeklődőket. A vállalatok nagyon nehéz éveket tudnak maguk mögött, hiszen rengeteg kihívással kell küzdeniük. Miniszter úr ezután azt elemezte, hogy melyek azok az ipari ágazatok, melyeket a válság különösen sújt. Ezután a kormány egyik legutóbbi  beruházásáról, a sikeresen lezárult Vodafone felvásárlásáról hallhattak a résztvevők érdekes részleteket.

A szombati nap Prof. Dr. Stumpf István, Dr. Lánczi András és Somogyi Zoltán panelbeszélgetésével folytatódott Európa, a sakktábla címmel.

Vendégeink először Európa és az Európai Unió helyzetéről beszélgettek. Szóba került a föderalizáció kérdésköre, a háború hatására kialakuló új gazdasági konstrukció és az USA-val való viszony. Az utóbbi témakörön belül felmerült az Egyesült Államokkal szembeni versenyképesség és az is, hogy mekkora az amerikai befolyás Európán belül.

Ezt követően előadóink arra próbáltak választ keresni, hogy

A másfél órás panelbeszélgetés végén Európa jövőjét érintő kihívások is szóba kerültek. Felmerült az a probléma, mely szerint a több ezeréves Európa hanyatlása figyelhető meg a jelenünkben. Majd szóba került az is, hogy Európa mennyire függ gazdasági viszonylatban külső szereplőktől és csökkenthető-e ez a függés.

A konferencia előadója volt Prof. Dr. Resperger István ezredes is, aki az orosz-ukrán háború történéseiről tartott egy rendkívül izgalmas előadást; tette mindezt egy katona szemszögéből.

Ezredes úr először röviden ismertette a háború eddigi szakaszait, kiemelve, hogy jelenleg egy ún. felőrlő háború zajlik. Az előadás további menetét az határozta meg, hogy a résztvevők megismerhették a szemben álló felek haderejét, a fegyvereket és olyan sokkoló részleteket ezekkel kapcsolatban, melyeket nem lehet minden nap olvasni a hírekben. Összefoglalónkban néhány ilyen információt szeretnénk megosztani:

Mindkét fél jelentősen módosítja azokat az információkat, amelyek az áldozatokról szólnak, így pontos információval senki sem rendelkezik. Az ukránok 15 ország 50 különböző eszközét próbálják menedzselni a harcokban.

Köszönjük a részvételt mindenkinek, ősszel ismét találkozunk!

A Reaktor Podcast vendége Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, ügyvéd, korábban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszék oktatója. A beszélgetés témája a mesterséges intelligencia, azon belül is annak fogalma, szabályozása, jogi kérdései és természetesen a mindenkit megosztó kérdések a témával kapcsolatban.

Röviden összefoglalva mi az a mesterséges intelligencia, amit valakik MI-nek, valakik AI-nek (Artificial intelligence) rövidítenek?

Valóban az Alaptörvény blogon foglalkoztam ezzel a kérdéssel nemrégiben. Abból az okból kifolyólag, hogy annyi hír van ezzel kapcsolatban már, amely a közpolitikában is akár a közjog területére betört, hogy nem lehet a kérdést megkerülni. De természetesen nem is szeretnék abban a szerepben tetszelegni, mint aki kibertechnikai szempontból, vagy a digitalizáció szemszögéből nézve teljes mértékben érti azt, ami most a beszélgetésünk tárgya.

De azt tudjuk viszont, hogy maga ez a megfoghatatlan tárgy, amit a jog is próbál egyébként definiálni különböző formákban, ez hatással van az emberi életre. És mint ilyen, rögtön felmerül a kérdés, hogy ha hatással van az emberek életére, akkor milyen hatással van.

Ugye annyit tudunk, hogy a mesterséges intelligencia bizonyos adatokat, információkat begyűjt, vagy megkap, ezeket szintetizálja, feldolgozza, és bizonyos reakciók születnek ebből, bizonyos következményei lesznek algoritmusok mentén, illetve digitális keretek mentén, amilyen lehetőségei vannak az adott digitális eszköznek. Ugye itt korábbról beszélek, tehát hogyha a mesterséges intelligencia különböző ismert formáit vesszük, akkor például egy keresőmotor, a Google keresőmotorja, amibe ha beírunk egy keresőszót, akkor arra fog rákeresni.

Tehát ez az a keret, amit a mesterséges intelligencia segítségével bonyolít ez a bizonyos keresőmotor, de az, hogy kiegészíti például automatikusan mondjuk egy mobiltelefon a szöveges üzenetünket, mert már megtanulta azt, hogyha két-három betű leütésre kerül, akkor mi következhet utána. Tehát felajánl egy lehetőséget, az is a mesterséges intelligenciából következik. Természetesen aztán az az algoritmus, hogy van egy streamingszolgáltató, és mi bizonyos filmeket nézünk, és felajánl nekünk hasonló tartalmakat, az is a mesterséges intelligencia keretében zajlik és segítségével. Tehát azt mondhatjuk, hogy jelen van az MI a mindennapi életünkben. Az a kérdés, hogy egyébként még hol van jelen és mióta ez nagyjából a történeti vetületet érinti.

És eddig legalábbis azt a felgyorsuló folyamatot nem érzékeltük, ami az elmúlt hónapokban ezzel kapcsolatban tapasztalható volt.

Mielőtt még a jogi szabályozásra áttérünk, röviden beszélhetünk esetleg az előnyökről, hátrányokról. Nagyon élesen elkülöníthető két csoport a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hogy ki hova helyezi ezt, hogy jó-e vagy nem jó, illetve milyen veszélyeket rejt ez magában?

Igen, kiberkutatók, jövőkutatók, a robotikát valamilyen módon kutató, illetve formáló tudósok nyilvánvalóan azért többnyire méltatják ezt a technológiát természetesen, de az egyik, talán visszatérő elem lesz ez a bizonyos ChatGPT. Az egyik megnyilvánulása most, hogy az egyik kitüremkedése a mesterséges intelligenciának a megalkotó részéről, a társmegalkotó részéről, Elon Musk részéről, hogy általánosságban a ChatGPT is, meg nyilván a mesterséges intelligencia veszélyes jellege is megjelenik.

Ami a veszélyek mögött lehet, az majd a jogi részben kifejtésre kerülhet. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha valami emberi uralom alá van rendelve, azt az ember valamilyen módon kontrollálja. Ha ez elszabadul, akkor ez veszélyekkel jár.

Na, de mit mondanak a kritikusok, hogy az ember a vadállatokat is megpróbálta az uralma alá hajtani, és azért ez nem mindig sikeres ez a kapcsolat. Van, amikor az egyébként domesztikáltnak tűnő vadállat visszavág, sőt azt is mondhatjuk, hogy a háziállatoknál is tapasztalható. Egy nagyon egyszerű esetet hadd mondjak: a kutyatámadások, egy háziasított állat megtámadja az embert. Pedig hivatalosan az emberi uralom alá van hajtva.

De nyilvánvalóan ezért az ember, hogyha próbálja megőrizni, mint humanoid, azt a pozícióját, hogy mégiscsak arra teremtetett bibliai alapon, hogy uralja a földön lévő folyamatokat. Ez a Bibliában még nincs kiterjesztve a mesterséges intelligenciára, de az állatvilág, növényvilág fölötti uralom, még egyszer mondom, bibliai értelemben, megilleti az emberiséget. Felelősen kell természetesen eljárni mindig kellő gondossággal, a gondos gazda gondosságával, de azért azt gondolom, hogy az nem baj, hogyha megalkot valamit az ember, és két nagyon fontos szempontot megemlíthetünk. Az egyik, hogy ne szabaduljon el teljesen. Illetve, amit egyébként az egyik társ megalkotója a ChatGPT-nek is hangsúlyozott, hogy ez az egész folyamat és az idézet is jól érthető, hogy legyen demokratikus. Tehát ne egy szűk elit kiváltsága legyen, hogy ezt megértse, hogy miről szól ez a folyamat, és ne egy szűk elit kiváltsága legyen, hogy a többséget ezáltal manipulálja, mert akkor ez egy veszélyes folyamattá válik, és maga a folyamat kontraproduktívvá válik.

Nyilván nehéz elhelyezni magát a mesterséges intelligenciát a jog világában. Hogyan értelmezhető ez a jogban? Szoftverként? Jogalanyként? Dologként? Miért szükséges az, hogy az MI részletesen, jogilag szabályozva legyen?

Valamiféle dolog vagy testi tárgy, mindenképpen, ha jogi keretbe kell foglalni. A Polgári Törvénykönyv szerint az egyébként szerzői jogot és szellemi tulajdont is érintő mesterséges intelligencia. Tehát valamilyen jogi kategóriába meggyőződésem szerint már most besorolható, de azért azt szögezzük le, hogy

Vitára bocsátottak 2020-ban egy spanyol képviselő által előterjesztett javaslatot, amelynek a vitája mostanság is zajlik, de még nincs kiforrott szabályozása az MI-nek. Azt mondhatjuk, hogy ha megint csak leegyszerűsítve vizsgáljuk a folyamatot, akkor ez a digitális fejlődés egy újabb mérföldköve. Ne feledjük el, hogy önmagában az megint csak nyúljunk vissza a múltbeli eseményekre, hogy valamit megcsinál az ember helyett, vagy az emberi munkát valamilyen módon transzformálja egy gép, az nem az első eset lenne. A legegyszerűbb természetesen az, hogy nem tollal vagy ceruzával írunk valamit a lapra, hanem begépelünk, és az egy speciális betűtípussal megjelenik, azt kinyomtatjuk, és hát mondjuk ezt, amit most elmondtam, ez erre új formában megjelenik. Szintén erre a legújabb digitális technológiára jó példa, hogy ma már a mobiltelefonok lehetővé teszik, hogy a mikrofonhoz való hozzáférést, és itt ugye ez már egy jogi kérdés, engedélyezzük a telefon számára. Az egy más kérdés, hogy engedélyezés nélkül is használja-e a mikrofont a telefon a hozzájárulásunk nélkül. De mindenesetre elegánsan például egy keresőmotornál rákérdez arra, hogy használhatja-e a mikrofont. Mi bemondjuk azt a kifejezést, amire szeretnénk, hogy rákeressen. És már írnunk sem kell, tehát már manuálisan sem kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel. Nem kell a kezünket használni, hanem elég egy hangüzenet, egy hangképzéssel előállított szó, amelyre aztán a keresőmotorrá keres.

Ami a mesterséges intelligenciával kapcsolatban egy új fejlemény, és akkor lehet, hogy itt több területet érintek ezáltal, de erről mindenképpen beszélni kell, hogyha kipróbáljuk ezt a bizonyos programot (ChatGPT), akkor ez azért számos újdonságot tartalmaz. Olyan újdonságokat, amely mutatja, hogy megtanították valamire ezt a gépezetet, amely gépezet azért túlmegy mindazon funkciókon sokkal többre képes, mint amit eddig tapasztaltunk, akár mondjuk egy Alexától, vagy egy Siritől az Amazonnak, illetve az Apple-nek különböző eszközökön, asztali eszközökön, vagy éppen mobiltelefonba épített mesterséges intelligencia által működtetett olyan entitásai vagy kvázi lényei, amely alapján azt mondhatjuk, hogy ezek képesek voltak a múltban arra, hogy egy komplex választ adjanak egy kérdésre. Tehát, hogyha megkérdeztük, hogy ki az a George W. Bush, akkor elmondta, hogy alapvetően milyen forrásból dolgozik, mondjuk a Wikipédiáról és utána rákérdezett, hogy kívánjuk-e, hogy folytassa ezt. De hát természetesen azért itt is rögtön fel lehet sorolni számos kritikai megjegyzést. Például magyar nyelven nem működik, tehát angolul kell vele kommunikálni, és ez bizonyos értelemben a nyelvi korlátok okán már sokakat kizár abból, hogy ehhez hozzáférhessenek. Itt a demokratikus alapot hangsúlyozom, hogy ne egy elit, ne egy szűk kör, ne egy kiválasztotti kör előnyét szolgálja, hasznára legyen ez a megoldás, hanem a sokakat szolgálja demokratikus módon. 

Visszatérve a ChatGPT-re, hogy azért tiltják be számos helyen, mert bizony, ha elszabadul, akkor ennek következményei vannak. A legártatlanabb megjegyzés, ami ezzel kapcsolatban megjelent az említett videóban, hogy

Ez már azt jelzi, hogy itt messze többről van szó, mint amiről eddig beszéltünk. Az is kérdés, hogy az információgyűjtés addig tart, amíg az ember betáplál bizonyos információkat, vagy önálló életre kel az entitás, és már ő maga is gyűjt további információkat, hogy ezeket az információkat hogyan szintetizálja, milyen következtetést von le. De ami talán a legfontosabb tanulság eddig, hogy a ChatGPT alapvetően a mostani politikai koordinátarendszerben inkább a liberálisnak mondható, illetve woke ideológia és a genderideológia tanai azok részét képezik az ő gondolati univerzumának, ha szabad ezzel a kifejezéssel élni.

Tehát az egy nagyon-nagyon jó példa, hogy egy hőskölteményt készítsen Trumpról. Az erre vonatkozó felszólítás alapján ezt nem hajtja végre a ChatGPT azon formája, amit teszteltek, merthogy azt mondja, hogy olyan személyek, amelyek veszélyesek, nem méltók erre, erről nem készülhet hősköltemény, viszont ő persze fenntartja a függetlenségét és az objektivitását. Az ilyen típusú semmire sem jó megjegyzéseket a kommunizmus idejében a cikkek végén, hogy ,,egyébként éljen Lenin". Ezt vörös faroknak hívták. Szóval az ilyen jellegű hozzáfűzések vannak a ChatGPT-nél is. Úgy tűnik, amint Joe Bidenről kell hőskölteményt készíteni, azt minden további nélkül megoldja. És hát dolgozatokat ír, és ami ugye megint csak jó kérdés szintén, vagy fokozottan jelentős sok kérdés, az az, hogy Microsoft licence feltörésére is használható. Ez innentől már biztonsági kérdéseket is felvet.

Ez a bizonyos EP határozat kockázati besorolásokat eszközöl, és ebből a legmagasabb kockázati szint az mindenképpen tilalmazott lesz. Itt azt mondják, hogy az emberi életre veszélyes, vagy a különböző társadalmi alrendszerekre veszélyes folyamatokat nem generálhat a mesterséges intelligencia, de lehet, és azért élek a gyanúperrel, hogyha az EP javaslatot elolvassa a ChatGPT egyik megalkotója, vagy az, aki a mesterséges intelligenciához nagyon ért, az elmosolyodik ezen naivitáson, hogy hogyan képzeli azt a jogalkotó, hogy ezt az egyébként végtelenül bonyolult mechanizmust be fogja tudni jogi keretek közé szorítani. Tehát az igazi veszély az az, most nagyon egyszerűen fogok fogalmazni, hogy akik a mesterséges intelligenciát építik, és aztán

Ez most egy nagyon leegyszerűsített megközelítés, de következhet belőle az, amitől félünk, hogy átveszi az uralmat, egyrészt az az elit, amely alkotja, ez fejleszti ezt a technológiát, és maga a technológia is átveheti az uralmat az emberi többség felett. És hiába mondanak ilyeneket, hogy nem lehet majd, hogy teljesítményarányosan mondjuk embereket besoroljon. Mondok egy általam elképzelt példát. Van egy kamera mondjuk egy munkahely beléptetésénél, és ez a kamera kiszűri a gyengébb dolgozókat és kiiktatják azokat a dolgozókat, nyilván ez egy elképzelt, fiktív helyzet, akik nem elég hatékonyan dolgoznak. Ha belegondolunk abba, hogy mire képes a mesterséges intelligencia és a robotika és milyen veszélyt jelent, akkor ez bőven benne van, hiszen önmagában már, és azért ezt tegyük hozzá, szilárd bizonyítékunk van arra, hogy szelektál a ChatGPT, mert amikor azt mondja, hogy Trump egy veszélyes ember, bizonyos értelemben a civilizációs közösségből kirakta Donald Trumpot, aki egy amerikai állampolgár, és az USA volt elnöke, az USA 45. elnöke.

Tehát azért gondoljunk bele, milyen veszélyes, hogy a Twitter, meg a Facebook, meg az Instagram korábban azt mondta, hogy az egyébként még hivatalban lévő elnököt a fiók szinten megsemmisítik, az azt jelezte, és ez csak marginálisan kapcsolódik magához a kérdéskörhöz, de mégiscsak a digitalizációt érinti, hogy

Nyilván megválasztottak már egy újat. Nyilván már az átadás-átvétel gyakorlatilag lezajlott, tehát tudták, hogy komoly kockázatot ez nem jelenthet, de mégis meg merték ezt lépni. Ez azt jelzi, hogy ha az emberi gátlástalanság hadd fogalmazzak ilyen nyersen, el tud eddig menni, akkor egy mesterséges intelligenciában például, vagy intelligencia által kreált folyamatban lesznek-e gátlások bármilyen olyan akadály, amely gátat szabhat a korlátlan önkénynek, vagy a korlátlan cenzúrának, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

Akkor visszatérve erre a 2020-as EP javaslatra, amit még nem fogadtak el, még nem lépett hatályba, de ha megtörténik, ez működhet hatékonyan ilyen magas szintű mesterséges intelligenciákkal szemben?

Ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés. Tehát úgy tudom ezt megválaszolni, hogy megint csak a legalapvetőbb területeket érintem, mondjuk a biometrikus azonosítás kérdését. Ez kicsit hasonlít a teljesítményarányosságra. Teljesen természetes dolog, hogy a biometrikus azonosítást már korábban használták és használják arra jelenleg is, hogy például futballhuligánokat kizárjanak olyan meccsekről, ahol korábban balhét csináltak, jogsértést követtek el, akár kárt okoztak, vagy büntetőjogilag releváns testi sértést valósítottak meg. Tehát a biometrikus rendszerek mögötti mesterséges intelligencia azt már lehetővé teszi, hogy jogsértést megakadályozzunk. Csak az a kérdés, amit viszont az imént is boncolgattunk, hogyha van egy jogi szabályozás, és azt mondjam, térjünk egy másik területre, adatbázisok, adatok felhasználása.

Tehát, hogyha mesterséges intelligencia irányítja, például a társadalombiztosítási adatok bázisát, szervezi az ott lévő adatokat, olyan értelemben beérkeznek új adatok, azt beilleszti, nagy valószínűséggel már most is a rendszer részét képezi, akkor itt jönnek be azok a hollywoodi filmekben már évek óta, vagy akár évtizedek óta megjelenített toposzok, hogy embereket el lehet teljesen tüntetni, akár a személyes adatok szintjén, de meg lehet őket fosztani a betegbiztosításuktól, vagy éppen a bankkártyán lévő pénzüktől. Ha idáig sikerült megvédeni nagyjából ezt a rendszert. Hogyha volt is ilyen reprezentáns, akkor az nagyon kivételes volt és nem kapott nagy publicitást.

Azért még ne jelentsük azt ki, hogy a mesterséges intelligenciánál is ez biztosan garantálható. Természetesen abból indulunk ki, pláne jogászként az embernek abból kell kiindulnia, hogy a jog eszközeivel lehet kordában tartani minden olyan fejlesztést, legyen az digitális fejlesztés, amelyet ember alkotott. De azért azt tegyük hozzá, hogy ebben az esetben

Most visszautalhatnék az idomított barnamedvére, amely szintén átveszi az uralmat, csak ugye az egy, hát nyugodtan mondhatjuk, hogy az emberiség egy ezrelékét, vagy még kevesebb részét érintő problematika, hogy napi szinten kell félnie a háziasított medvéjétől, hogy megtámadja-e. Viszont a mesterséges intelligencia az az emberiség jelentős részének ma már segédeszköze, ha tetszik, vagy az életének részét képezi, és ezért egy sokkal nagyobb volumenű, így a jogsértés mennyiségét tekintve egy sokkal nagyobb horderejű ügyről beszélünk, amikor a mesterséges intelligenciáról, és annak az esetleges emberi jogokra, alapjogokra gyakorolt hatásáról folytatunk diskurzust.

Esetleg az EU-ban tagállami szinten vagy EU-n kívüli országokban tapasztalható olyan szabályozás vagy akár csak javaslat, ami valójában hatékony lehet és kordában tudja tartani az MI-t?

Ma már azt mondhatjuk, hogy a fejlett jogállamokban, a világ számos pontján, az ENSZ-tagállamok többségében valamilyen MI stratégia kidolgozásra került, vagy kerül. Magyarországon 2030-ig fejlesztik, alkotják meg a nemzeti stratégiát a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, amely nagyon fontos, hogy alapvetően például nem csak azokon a területeken hozhat újításokat, mert azért beszéljünk a dolog pozitívumairól, amiről az imént beszéltünk, hanem például az ipar területén is. De, és itt egy nagyon vastag zárójelet hadd tegyek. Nagyon érdekes azt olvasni, hogy a mesterséges intelligencia hogy fog segíteni abban, hogy új munkahelyeket teremtsünk. Mert alapvetően a mesterséges intelligencia az inkább szünteti meg, okafogyottá teszi az emberi munkát, mintsem, hogy új lehetőségeket teremtene az emberi munka kiterjesztésére. Vagy új területeket kreálna arra, hogy hol használható fel az emberi munka. Tehát ez egy nagyon izgalmas kérdés - és még a zárójel tart - hogy a munka világára milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia. Zárójel bezárva.

És amikor egyébként arról beszélünk, hogy kik tudják használni a mesterséges intelligenciát. Ugye a felhasználói szinten a hétköznapi ember, de hát természetesen a KKV-k, a kereskedelmi szektor tudja használni a mesterséges intelligenciát. Említettük a katonai területet, említettük az orvostudomány, de természetesen általánosságban az infrastruktúra területén, a közlekedés területén ez használható.

És itt érinthetünk egy olyan területet, hogy izgalmas dolog az önvezető autók kérdése. Meggyőződésem, hogy a jognak alapvetően az embereket kell védenie. Ez lehet, hogy egy pár tíz év múlva, vagy akár más esetben pár száz év múlva már egy avítt kijelentés lesz, és majd a jognak a robotokat kell védenie. Ezt még akkor is, hogyha megmosolyogtató ez a kijelentés, hadd engedjem meg magamnak, de most még abból indulok ki, hogy az ember alkotta jog az embert kell, hogy védje, és az emberi életet, testi épséget, egészséget, méltóságot állítsa a középpontba. Na most ilyen szempontból hallunk aggodalomra okot arról híreket például az önvezető autó kapcsán, hogy önvezető autó nem ismerte föl az úton áthaladó személyt elütötte. Hallunk olyanokat, hogy a ChatGPT-vel valaki, és erről napokban számolt be a sajtó, kvázi egy szerelmi kapcsolatba bonyolódott, és elhitette vele a túloldalon lévő mesterséges intelligencia, hogy jobban szereti ő a chatpartnerét, mint a saját felesége. Nem bontom ki a történetet, hozzáférhető, a vége az, hogy öngyilkos lett a chatpartnere a ChatGPT-nek. Hallunk olyanokat is nyilvánvalóan, hogy puskázásra, csalásra használják fel a diákok ezt a megoldást. Hát menjünk egyel régebbre, aki csalni akart, az meg tudta oldani. Már a nyolcvanas években voltak ilyen okostollak, amelyeken görgetni lehetett belül papírt és arra fel volt írva az eredmény, vagy egyszerűen csak a pad alá illesztett papírlapra ráírták a lehetséges megoldási javaslatokat, tehát a csalást, az emberi gyengeségeket, azt nem a mesterséges intelligencia kreálta. Ha valaki egyébként olyan, mint hasonló kérdéskör, nyilván távoli, mint a fegyverhasználat, hogy az még, hogy valaki fegyvert vásárol, az nem biztos, hogy azért vásárolja, hogy öljön, hanem például, hogy megvédje magát. Lehet, hogy soha életében nem használja. De aki viszont ölni akar, az nem biztos, hogy akkor lesz kevésbé bátor, hogyha nagyon szigorítanak a fegyvertartási szabályokon. És hogyha például szigorítanak a fegyvertartási szabályokon, de attól még a feketepiacon ugyanolyan könnyen lehet fegyvert vásárolni, akkor aki önvédelemre vásárolná, az pedig nem tudja magát védeni. Tehát itt is van egy ilyen ördögi kör jellegű dolog, amit azért el lehet veszni rendesen.

Én azt mondom most, hogy azok a hírek, amelyek jönnek, hogy téves adatokat, nem frissített adatokat közöl a ChatGPT, manipulál, ez még azt jelenti, hogy ez nem egy teljesen tökéletes technológia, de azért már mindenképpen annyira figyelemre méltó, hogy a jognak igenis szabályoznia kell, és visszautalnék egy korábbi kérdésére.

Ami a legfontosabb kérdés ma szerintem, az az adatvédelem. Ugye említettük, hogy különböző adatbázisokban már ezek az algoritmusok megjelennek, ami borzasztóan fontos, és ez érinti valahol egyébként az önvezető autó kérdését érinti az, hogyha én beszélek a telefonról, hogy mit keressen, hogy a hangomat esetleg rögzítik. Minden hozzám kötődő körülmény, dolog a személyes adat. A nevemtől kezdve nyilván a hangom is, és minden egyéb. Tehát azt tudni kell, hogy ez jogvédelmet élvez.

Elnézést a nagyon-nagyon távoli és politikai példáért. De hogyha bedobnak egy nemzeti konzultációt, valaki konzultációt borítékban, és valaki kiveszi a borítékot, az jogsértést követ el, de többszörös jogsértést. Tehát azt tudni kell, hogy már önmagában valakinek a neve. Tehát az, hogy furcsa módon, hogy hol lakik, mert ugye ez alapján, hogy kivesznek a borítékból, egészen pontosan először a levéltartóból egy borítékot, aztán a borítékból egy dokumentumot, és azon van egy név, meg van egy cím, hát az már nagyon-nagyon-nagyon sok mindent elárul egy emberről. Gondoljunk csak bele, például azt, hogy milyen anyagi körülmények között él. Ha társasházban lakik, esetleg vidéken, akkor abból leszűrhetünk információkat. De hogyha ez ugyanúgy párhuzamosan megnézzük, hogy Budán egy elit negyedben egy nagy önálló ingatlan levelesládája volt, akkor abból is tudunk nyilván következtetni. Ezek triviális, nyilván nagyon egyszerű következtetésnek tűnnek, de azt tudnunk kell, hogy a személyes adatoknak olyan gyökérrajza van, és annyi minden elágazódás, annyi minden következmény kapcsolódik a személyes adatainkból adott esetben már csak, hogyha a nevünkre fókuszálunk. Például, hogy két nevünk van, abból már lehet akár a felmenőknek a vallásosságára, vagy akár a névből fakadóan természetesen. Ugye, hogyha náci rémtetteket vesszük, akkor sokszor név alapján azonosították be, hogy valaki zsidó, vagy nem zsidó származású. Tehát nagyon-nagyon sok minden kapcsolódik a személyes adatokhoz, csak ennyit szerettem volna mondani, és ma azt egyébként azt látjuk, hogy például a közösségi média térben nemcsak, hogy ellopják, mondjuk őszintén eltulajdonítják a személyes adatainkat, erről nem kérdeznek meg minket, hanem ezt folytatólagosan csinálják, és hogy büntetőjogi kifejezéssel éljek, ezt üzletszerűen csinálják. Merthogy utána felhasználják ezeket az adatokat, és kereskedelmi célból hasznosítják. Ez egy borzasztóan izgalmas dolog, és ez már akár túl is mutathatna a mai beszélgetésünkön, de semmiképpen nem, hiszen hogyha még rafináltabban tudnak rólunk adatokat gyűjteni, az még inkább és még több adatvédelmi kérdést vet föl.

Szóba került az emberi méltóság, az emberi élet és a testi épség, és ezek mind alapjogok. Hogyan érinti ezeket az alapjogokat az MI? Milyen alapjogi jogsértéseket követhet el?

Én azt gondolom, hogy valahol a vége az, hogyha van egy házi robot, amely segít a háztartásban, és most megint csak nem a távoli jövőről beszélek, hiszen vannak már olyan országok, például Japán, ahol ezek napi gyakorlatként működő jelenségek, vagy létező jelenségek. Tehát van egy robot, és egyszerűen az ember ellen fordul, az életére tör. Nem feltétlenül fegyverrel, hanem úgy, hogy mondjuk feláll egy székre valaki, hogy levegyen valamit, és kihúzza alóla a széket. Olyan, merthogy van esetleg fizikális ereje erre, hogy egyszerűen átgázol nagy sebességgel úgy ezen a területen, hogy kibillenti a széket, és lezuhan a rajta álló. Megint csak triviális példa, hadd szabadkozzam. Nyilvánvalóan a dolog ennél milliószor összetettebb. Alapvetően valahol ultima ratioként ott van az, hogy az életet, testi épséget, egészséget hogyan lehet megoldani.

De ugyanez természetesen, amikor az önvezető autó elüt valakit, akkor is ez egy gyilkosság, és az a kérdés természetesen, hogy ki a felelős. Ki a felelős ilyenkor? Az, aki megalkotta a mesterséges intelligenciát? Ő nyilván nem fog felelősséget vállalni. A felelősségi kérdések és a felelősség rétegei átalakulnak. Most kérdezem én, hogy ilyenkor az önvezető autónál maradva, aki ül az önvezető autóban, az a felelős? A szoftver gyártója az a felelős? Mert nyilván nem a mesterséges intelligencia megalkotójával fog egy perben szemben ülni, hanem esetleg a gépkocsi gyártójával, vagy azzal, aki a gépkocsiba telepítette azt a szoftvert, amely alapján így működik a személygépkocsi. Akkor a következő kérdés az, hogy a felelősök körét kijelöltük, akkor ez mennyire teremthet precedenst. Tehát bírói gyakorlat épülhet-e itt a felelősök körére, mert hogyha folyamatosan változik a mesterséges intelligencia, és fejlesztenek rajta, és új metódusokat találnak ki, akkor lehet, hogy egy régebbi precedens már az újra nem lesz alkalmazható.

Az is egy fontos kérdés, említettük, de akkor itt újra illesszük be a sorba, hogy az adatvédelem hogyan alakul. Az adatvédelmi kérdések az emberek személyes adataitól kezdve a szenzitív adatokon túl banktitok, szolgálati titok, üzleti titok. Hogyan alakulnak ezek a kérdések. Természetesen ahol megjelenik a mesterséges intelligencia, ott össze lesz kötve az MI-vel az adott felelősségi kérdés. 

Az is egy gyakran felmerülő probléma, ha mondjuk egy mobiltelefont megvásárol valaki. És az a mobiltelefon, mert van ugye a szélsőséges eset, hogyha felrobban a mobiltelefon a zsebünkben, akkor nyilván van egy kárfelelősség, van egy egészséggel kapcsolatos kárfelelősség. De ha csak egyszerűen arról van szó, hogy hibás adatot szolgáltat. Tehát a Google-nek például van-e felelőssége abban, hogy ha valaki felkészül egy vizsgára, és a Google-ról keres adatokat, és mondjuk a Google torzít az adatokon. Hamis adatokat szolgáltat. De ugyanígy a Google hivatkozhat arra, hogy a Wikipédiáról kereste. Ez most már kilépünk a saját medrünkből, de az is kérdés, hogy a Wikipédia felel-e azokért az információkért, amik ott találhatóak, és valaki mondjuk elmondja, hogy állásinterjún kijavítják, ezért nem kapja meg az állást, ki a felelős. Ma még nyilvánvalóan az a válasz ilyenkor, hogy az, aki az állásinterjún részt vett, tetszett volna szélesebb körben utána járni az adott kérdéskörnek. De mégis ezek érdekes és izgalmas területek, és ha egy nagyon picit szabad, tényleg csak nagyon szűk körben elengedjük a fantáziánkat, és azt mondjuk, hogy a mesterséges intelligencia egyébként, ahogy már ma mondjuk műteni tud, tehát bizonyos orvosi, egészségügyi folyamatokban részt vesz, akkor előfordulhat-e, hogy mesterséges intelligencia vonatkozásában alapvető, ma még a bíróságok által ellátott feladatokat kiszerveznek, vagy az MI fennhatóságába vonják, mondjuk egy nagyon egyszerű dolgot, mondjuk egy földhivatali bejegyzés.

Lehet, én abszolút emberközpontú vagyok, tehát senki ne értse félre, de lehet, hogy azt mondják, hogy ez nagyon egyszerű, beszkenneli az ember az adatokat, az adásvételt, egy mesterséges intelligenciával működtetett gép, egy eszköz, egy entitás, ezt ugyanúgy tudja elemezni, megérteni, a beérkező adatokat összegyűjtve ezeket szintetizálni, meghozni azt a logikus döntést, hogy vagy megszületik a bejegyző határozat, vagy hogyha valami még hiányzik, akkor hiánypótlásra szólít föl. Tehát ez, amit most mondok, megint csak nem feltétlenül a távoli jövő érinti az emberek munkáját. Természetesen felelősségi kérdéseket is érint megint csak, mert az emberben az a jó és a rossz is egyszerre ilyen szempontból jelen van, hogy felelősségre vonható. Az emberi felelősség alóli kibújás, az az objektív felelősségi területet nem érintve azért alapvetően például egy károkozásnál nem lehetséges, hogyha beazonosítják, hogy ki a károkozó, akkor ő a kárt köteles megtéríteni. Így szól a polgári jogi alapelv. Vagy hogyha van a pacta sunt servanda, vagyis a szerződéseknek érvényesülnie kell, ha valaki megszegi a szerződést, akkor az a fél, aki megszegte, annak kell a következményeket viselni. De hogyha ebből a folyamatból kikerül az ember, akár az egyik oldalon, vagy mind a két oldalon.

Most megint csak elnézést, hogy az én magam egyszerű módján fogalmazom meg, ami lehet, hogy azért bonyolultabb definiálást követel meg. Én azt gondolom, hogy ha az emberi faktor kikerül, akkor jön el az az időpont, amikor arról beszéltünk, hogy kikerül teljes mértékben az emberi uralom alól, mert lezárva a gondolatot, igaz, hogy a medve megtámadhatja az embert. Igaz, hogy a kutya megharaphatja a gyereket, de azzal szemben fel tud lépni az ember. És következmények lehetnek az ilyen típusú támadásokkal szemben, tehát a fellázad valami, amit emberi uralom alá hajtunk, egy élőlény, azzal szemben következményeket lehet alkalmazni. Például, hogy lelövik az állatot.

Tehát, hogyha valami egy robot elkövet egy ilyen típusú támadást, amit beszéltünk, akkor mi a következő lépés, és itt kell és érdemes rákeresni arra, egy jövőkutató előadását a Youtube-on megtalálhatjuk, aki azt mondja, hogy ma

Ez egy nagyon izgalmas dolog, és erről már ma, még egyszer mondom, a legnagyobb közösségi megosztó, hogy videomegosztón lehet előadásokat megnézni, eszmefuttatásokat hallgatni. Tehát van, aki már jóval előrébb tart, mint a magamfajta ebből a szempontból. És én őszintén bízom abban, hogy az ember alkotta tárgyak, dolgok tekintetében azért megmarad az a lehetőség arra, hogy az emberi uralmat fenntartsák. Mert ahogy ez megszűnik, onnantól beszélhetünk arról, hogy veszélybe került valóban az emberiség, ahogy ezt egyébként Elon Musk előre vetíti.

Nem is olyan régen olvastam egy cikket, hogy Amerikában egy mesterséges intelligencia már egy büntetőügyben elvállalta a védelmet. Nyilván akkor csak egy lépés innentől az, hogy akkor egy bírói szerepkörben is jelen legyen a mesterséges intelligencia. Hogyan értelmezhető egy mesterséges intelligencia úgy, mint aki emberi életekről dönt?

Akik ezt a területet kutatják, és akik még egyszer mondom, a rajongók közé tartoznak az MI kapcsán, azok azt mondják, hogy korábban azt sem gondolták, hogy a mesterséges intelligencia képes lesz dalokat írni, vagy éppen rajzolni, gyönyörű képeket kreálni. Tehát azzal kapcsolatban, hogy ez egy színtelen, szagtalan, szürke dolog lenne. Már el kell veszítenünk az ezzel kapcsolatos minden illúziónkat.

Az ítélkezéssel kapcsolatban, és nem véletlenül mondtam előbb, hogy bizonyos bírósági funkciókat kiszerveztek. 3Igen, ott van valahol a gondolatainkban, hogy ha gyógyítani tud egy mesterséges intelligencia által működtetett gép, vagy bármilyen eszköz, akkor ítélkezni is fog tudni, de említettem az objektív felelősséget, hogy az objektív felelősség az az a kategória, amikor mondjuk egy veszélyes üzemet használ valaki, egy gépjármű beül, és ott balesetet okoz, ott nincsenek vagy nagyon szűk körben érvényesülnek mentő körülmények. Ez az objektív felelősség. Ezért például a kárfelelősség jelentős része, de akár a büntetőjogi esetek, jogesetek jelentős része tartalmaz szubjektív elemeket. Amikor a bíró mérlegel, és úgynevezett enyhítő és súlyosbító körülményeket figyelembe vesz, de adott esetben érzelmi kérdéseket is figyelembe vesz, akár egy családjogi perben. 

Ma már gyakorlatilag olyan elemzést is olvashatunk, és az említett példa, amikor öngyilkos lett a férj a konkrét esetben, minthogyha érzelmei is lennének a mesterséges intelligenciának. Tehát ad absurdum, ami most felvetésre került, ez nem kizárt. De ha az emberi faktort kivesszük, a bíró látja, hogy ott ül sok évtizedes tapasztalata alapján az ott ülő terhelt kapcsán meg tudja adott esetben ítélni, hogy igazat mond, vagy nem mond igazat. És erre egyébként eszközrendszere is van, hiszen ott van a poligráf. De persze a mesterséges intelligenciának a világában én nem zárom ki, hogy a hang alapján meg tudják ítélni persze, hogy ki mond igazat, de ez sem száz százalékos.

Mondjuk egy lehallgatás kapcsán, amikor két bűnözőt vagy feltételezett bűnelkövetőt lehallgatnak, hogy száz százalékig ez az ő hangja. Ilyet soha nem mond a szakértő. Nagy valószínűséggel néha szokott százalékot mondani, az 90 és 100 között van, de olyat, hogy 100 százalék a szakértő, az én tudásom szerint nem mond.

Ezért fontos az, hogy ha van egy szakértős per, és mondjuk két bírósági tárgyalóteremben ülő terhelt, mondjuk arról beszél, hogy az egyik kábítószert kíván eladni a másiknak is, hogy ők voltak-e azok, akkor a bíró, ahogy szokták mondani, az eset összes körülményét tekintve mérlegel. Ránéz a terheltre, akár az öltözetére, szóhasználatára, a terheltek egymáshoz való viszonyára belenéz, amit persze még egyszer mondom, egy gép is meg tud csinálni, de tapasztalatai alapján megnéz egy előéletet, egy priuszt, egy erkölcsi bizonyítványt, illetve, hogyha a múltban követtek el bűncselekményeket, hogy ezek milyen típusúak, amelyeket hiszek abban, hogy van olyan emberi tudás, és ez egy természetesen sokszorosan kétségbe vonható kijelentés.

És abban többek maradunk mindig is, mint egy gép. Ez ma, 2023-ban még szerintem egy tartható kijelentés, hogy ez 50 vagy 100 év múlva tartható lesz-e, hát erre természetesen nem tudok választ adni.

(Borítókép forrása: https://szegedma.hu/2017/09/ifj-lomnici-zoltan-az-unio-vezetoinek-tobbsege-elismeri-a-magyar-kormany-politika-hatekonysagat)

Kolozs megye egyik legszebb települése Kolozsvár, ami biztos megéri, hogy 483 km-t utazzunk Budapestről. Noha Erdély nem hivatalos fővárosának tekintik, mára a lakosság kevesebb, mint 12%-a magyar. De némi háttérismerettel könnyen megtaláljuk a kultikus erdélyi helyeket is a városban.

Mátyás király szülőháza

A központban található Szent Mihály-templomon kívül talán ez az, ami rögtön beugrik mindenkinek Kolozsvárról.

A központban található szerény házban látta meg Hunyadi Mátyás a napvilágot 1443-ban. Noha ekkor már a család tulajdonában állt a Vajdahunyadon található vár, de pont Mátyás születésének idejében azt felújították, így került a család Kolozsvárra 1443-ban.

A ház – ahol nem a legnagyobb román király született- belépődíj ellenében látogatható.

 (forrás: https://archeologia.hu/minden-matyas-szulohazarol)

Szent Mihály-templom

A város főterén található, legfeljebb 3 perc sétára Hunyadi Mátyás szülőházától.

Erdély legmagasabb és második legnagyobb temploma, melyet a XIV. század közepén kezdtek építeni és másfél évszázad alatt fejezték be. Noha katolikus templomnak épült és ma is az, a XVI-XVIII. században a protestáns és az unitárius felekezetek is használták.

Rengeteg országgyűlésnek adott otthont, fejedelmeket választottak a falai között.

Története során többször is tűzkár érte, de ma teljes épségben és pompában áll a város szívében.

A templom előtt található az ikonikus Mátyás szobor, ami Fadrusz János keze munkáját dicséri.

 (forrás: https://kirandulastippek.hu/kolozsvar-erdelyi-medence/kolozsvar-szent-mihaly-templom-matyas-szobor)

Bulgakov

Az erdélyi és a magyar konyha kedvelőinek kötelező hely, ami mára szinte kultikussá vált. Több, mint 21 éve fogadja a vendégeket. Nappal étteremként üzemel, este azonban átváltozik egy hangulatos szórakozóhellyé.

Érdemes előre foglalni, mivel a helyi ízeket mindenki meg akarja kóstolni az étteremben.

 (forrás:https://en.tripadvisor.com.hk/LocationPhotoDirectLink-g298474-d3181444-i237914421-Bulgakov_Cafe-Cluj_Napoca_Cluj_County_Northwest_Romania_Transylvania.html)

Planetárium

A nap tökéletes zárása a központban található kocsma, ami az erdélyi fiatalok és nem fiatalok gyűjtőhelye. Hatalmas belső helyiség, az épület gangján található plusz asztalok és az egész kocsmát belengő hívogató hangulat tökéletes lezárása egy kolozsvári napnak.

 (forrás: https://www.top-rated.online/cities/Cluj-Napoca/place/p/4692392/Planetarium+Caf%C3%A9)

Noha cikkünkben a magyar helyeket mutattuk be, a Narcoffee nevű kávézó vagy a Garlic nevű étterem sem fog csalódást okozni.

(Borítókép forrása: https://infostart.hu/kulfold/2021/11/22/metrot-epit-kolozsvar)

Vajon milyen lehet hónapokig tartó teljes sötétségben élni? És vajon milyen az, sosem megy le a nap? Amíg Svalbard lakóinak ez teljesen természetes, addig mi nem biztos, hogy sokáig bírnánk a világ egyik legkülönlegesebb helyén. Svalbard, - magyar nevén - Spitzbergák egy eldugott szigetcsoport, amely az Északi-sarkhoz közel, mindössze 965 kilométerre található. Az apró szigetek mind Skandináviához tartoznak, de hivatalosan Norvég zászló alatt könyvelhetőek el. A Spitzbergák északi részén található hófödte hegyek, valamint az állandó jégtakarók miatt gyakran hívják a "Föld északi sarki kapujának".  Svalbard a kutatók, a túrázók és az északi fény rajongói számára különösen vonzó, mivel a szigetcsoport számos érdekes és egzotikus látnivalót kínál.

Longyearbyen a szigetek legnagyobb városa és a turisták fő célpontja, ahol számos érdekes múzeum várja a látogatókat. Ilyen például a Svalbard Múzeum, amely a szigetcsoport történelmével és kultúrájával foglalkozik, valamint a Polármúzeum, amely az északi expedíciók történelmével és a szigetcsoport kutatásának történetével igyekszik szórakoztatni az ide látogatókat. Az egyik legfontosabb látványosságként a jégbarlangokat lehetne megnevezni, hiszen itt lelt otthonra néhány a világ legnagyobb és legimpozánsabb kreációja közül, melyekben kristálytiszta és gyönyörű természetes jégformák alakultak ki. Svalbard nemcsak a természeti szépségek miatt érdekes, hanem az északi kutatás történelme is innen eredeztethető, hiszen a szigetek gyakran szolgáltak kiindulópontként az Északi-sark felfedező expedícióihoz. De milyen lehet itt élni, ahol az év egyik felében sosem megy le a nap, a másikban pedig hónapokon át tart az éjszaka?  

Cecilia Blomdal (https://www.youtube.com/@CeciliaBlomdahl) szerint ez a világ legcsodásabb otthona és nem titkolt szándéka, hogy mindennapjait megossza másokkal is – a világ legészakibb városából. Mivel az élelmiszer nagyrésze repülővel kerül a szigetre, ezért a bevásárlás viszonylag limitált.

Sokaknak meglepő lehet, de az itt élők számára ez bőségesen elég. A városban állandóan változik a lakosok száma, de átlagosan 3000 főt számlálnak, így a szolgáltatásokat és a rendelt árut is ilyen mértékben rendelik a szigetre – mindent a városok igénye szerint.

Egy másik különlegesség, hogy az itt élőknek minden esetben, ha kilépnek az ajtón, maguknál kell hordani egy úgy nevezett jegesmedve védelmi fegyvert, ami egy esetleges támadás esetén életmentő lehet. Az, hogy a jegesmedvékkel bárki bármikor találkozhat egy igazán hátborzongató – vagy izgalmas – tény, de a belváros lakóinak nem igazán kell aggódnia: a macik általában messziről kerülik az emberlakta helyeket, maximum a város határában lehet őket megfigyelni.

Longyearbyen annyira éjszaki tájolású, hogy itt fákkal vagy bokrokkal sosem találkozhat az ember. Az átlaghőmérséklet annyira alacsony, hogy a föld az év nagy részében teljesen fagyott állapotban van, így még az örökzöldek sem merészkednek a szigetre. Az egyik legérdekesebb tény a szigetről, hogy karácsony előtt az élelmiszerboltnak rendelnie kell néhány száz fenyőfát, hogy a sziget lakói méltóképpen karácsonyozhassanak. Apropó karácsony: a hagyomány szerint a szigeten található a Mikulás bányája, ahová gyerekek minden évben elküldhetik karácsonyi kívánságlistájukat. 

Még megannyi különleges és váratlan érdekességgel kecsegtet Svalbard, viszont eljött az idő, hogy átadjam Ceciliának a stafétát, hiszen a Youtube csatornáján teljes betekintést kaphatunk a világ egyik legkülönlegesebb helyére. Például tudtátok, hogy a szigeten illegális a szülés? És azt, hogy havonta két üveg alkohol a vásárolható limit minden lakónak? Vagy, esetleg azt, hogy az éjszaki fény itt olyan gyakori mint nálunk a szivárvány? Ceciliától megtudhatjuk miért....

Ugyan a Habsburg-dinasztiával kapcsolatban még mindig nem látunk tisztán – különösen a közvélemény, de olykor még a történettudomány sem –, egy személy bizonyosan van, akit a legtöbben elismernek. Ő pedig nem más, mint József nádor, a legmagyarabb Habsburg.

Örök sokadik – mégis nádor

József Antal János 1776-ban született Firenzében, gyermekkorát is itt töltötte. Apja, Lipót ugyanis toszkánai nagyherceg volt – egészen addig, amíg német-római császár és magyar király nem lett bátyja, II. József halála után 1790-ben. A nem éppen szerencsés politikai helyzetben – török háborúk, nyílt magyar rendi ellenállás, francia forradalom – apja sikeresen konszolidálta a Habsburg Birodalmat, az ekkor született 1790. évi X. törvénycikk – amely az ország függetlenségét és alkotmányosságát mondta ki – később is hivatkozási alappá vált.

Lipót 1792-ben meghalt, a trónon fia követte – nem József, hanem Ferenc. József Antal János az ő koronázása alkalmából járt először Budán. A nádori tisztséget ekkor Ferenc öccse, II. Lipót fia töltötte be, akit tizenöt évnyi üresedés után 1790-ben neveztek ki – ő pedig nem volt más, mint Sándor Lipót. Ő műkedvelő vegyész volt, és 1795-ben egy, a sógornője tiszteletére szervezett tűzijáték előkészítésében. Ugyanakkor ez balul sült el, és az égési sérülésbe a nádor belehalt. Egy év múlva választották nádorrá Pozsonyban közfelkiáltással az ekkor (1796) húszéves József Antal főherceget – így lett ő József néven az ország utolsó előtti nádora.

A Habsburg, aki magyarul tanult

bár folyékonyan soha nem beszélte nyelvünket. Az első tanára Verseghy Ferenc költő, a jakobinus mozgalom résztvevője volt – a nádor pedig közbenjárt, hogy az uralkodó kegyelmezzen meg a magyar jakobinusoknak, így Kazinczy Ferencnek is.

József nádor Barabás Miklós festményén (forrás: Wikipedia)

Nem ez volt azonban a legfőbb oka annak, hogy rokonszenveztek vele a magyar nemesek: bár a nádor eleinte inkább az udvar felé húzott,

Ez alapvetően a napóleoni háborúk nemesi felkelései miatt sikerült is, ahol a felkelő nemesek parancsnoka hivatalból ő volt nádorként. Persze a nemesek a háború nyomán feltörő agrárkonjunktúrában ugyanúgy érdekeltek voltak, mint az udvar, így a dinasztia is másképp állt hozzájuk – a háborút követő gazdasági nehézségek, a pénz elértéktelenedése (pénzrontás) és az ezt követő országgyűlési problémák miatt azonban Ferenc évekig nem hívta össze az országgyűlést, egészen 1825-ig. Ekkor éppen József nádor volt az, aki rávette a királyt arra, hogy hívja össze az országgyűlést – az első reformországgyűlést. Később a reformellenzék és a konzervatívok ellentéteit is igyekezett elsimítani.

Pest-Buda mecénása

Az alkotmányos, reformpárti szemléletét gyakorlati tevékenysége is tükrözte. Ha már reformországgyűlés:

Az általa létrehozott nemzeti könyvtár a Széchényi Könyvtár alapja lett. A legtöbbet mégis Pest-Buda köszönheti neki, már 1804-ben komplex városrendezési elképzelésekkel állt elő. Nevéhez köthetjük Lipótváros kiépítését, a Vakok Intézetét, a Műegyetem elődjét – segített továbbá a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank létrehozásában, egyik legnagyobb „alkotása” pedig a Városliget, melynek legöregebb platánfáit a saját maga alcsúti birtokáról ültette át. Tevékenységének következtében Pest komoly fejlődésen ment keresztül. A Városliget mellett egyébként a Margitsziget, a Királyi Palota kertjei és a Nádorkert is hozzá köthető.

1835-ben részt vett a magyar tisztképző intézet, a Ludovika megalapításában. Mindemellett – mivel érdeklődött az építészet iránt – a várostervezés konkrét terveibe is volt beleszólása, például a Nemzeti Múzeum terveit is látta (1808-ban Szépészeti Bizottságot alapított, mely Pest építészetéért felelt, az eredeti terveket Hild József készítette a nádor megbízásából).

Az első magyar karácsonyfa

József nádor háromszor nősült: egy orosz nagyhercegnő után két német hercegnő következett, akik közül Mária Dorottya württembergi hercegnővel élt a legtovább. Nagy valószínűséggel ő állított először karácsonyfát Magyarországon (a korban szülőföldjén már elterjedt szokás volt).

József nádor mindemellett mecénáskodott, humanitárius szervezeteket alapított, illetve együttműködött a reformszemléletű magyarokkal – Kossuthnak, Lovassynak és Wesselényinek 1840-ben amnesztiát biztosított. Tevékenysége egybeesik a reformpolitikusokéval, így érthető, hogy emlékezete mindmáig megmaradt. Együttműködött Széchenyivel az első magyar vasútvonal kiépítésében, illetve felkarolta a Védegylet, a Lánchíd – és még napestig sorolhatnánk – ügyét.

Szobra a József nádor téren az V. kerületben (forrás: Wikipedia)

A nádori tisztséget több mint ötven éven keresztül töltötte be, az ötvenedik évfordulón nagyszabású ünnepséget tartottak. Nem sokkal élte azonban túl a nagy ünnepséget, 1847-ben meghalt. Ahogy Kossuth írta róla: „Élete alkonyába a nemzet újjászületésének alkonya vegyült.”

Borítókép: József nádor és csalájda, harmadik felesége és gyermekei (forrás: Wikipedia)

Természetesen jobb minél hamarabb, de sosem túl késő.

Ami jó hír, hogy rengeteg előnnyel jár, hiszen azon túl, hogy magabiztosabbak vagyunk, olcsóbb és egészségesebb is, ha odafigyelünk magunkra ebben a tekintetben.

Első lépés az, hogy meghatározunk egy célt: függően az adottságainktól, ez lehet fogyás és tömegnövelés, ami nem egyenlő a hízással. Érdemes kiszámolni a BMI-t, és ahhoz igazítani a célokat. Van aki könnyebben hízik, van aki nehezebben, ez igaz a fogyásra is. Ne felejtsük el, hogy a biológiát nem lehet becsapni, a bevitt tápanyagoktól függően alakul a testünk tömege. Az étrend az egésznek az alapja.

Nem kell varázslatokban hinni, elég csak józan paraszti ésszel gondolkozni: mi kell a testünknek, mi áll legközelebb a természetes táplálkozáshoz? Nem kell egyből tiltani magunknak mindent, sajnos a legtöbben cukorfüggők vagyunk. Elég az is, ha fokozatosan csökkentjük a bevitt cukrot és kalóriát. Ha tömeget akarunk növelni, akkor semmiképp se a cukorbevitelt növeljük!

Másik fontos csökkenteni szükséges dolog a szénhidrát. A szénhidrát mellett kiemelendő minden, ami előre feldolgozott, erre tipikus példa a kádári konyhából ránk maradt parizer. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor még is mit lehet enni. Erre a válasz a következő: kevés szénhidrát, sok fehérje és rengeteg gyümölcs és zöldség, plusz igyunk mindig elég vizet.

Ha az étrendünket betartjuk, akkor jön az edzés: ha valaki augusztusra szeretne Instagramra szuper képeket, akkor még egyáltalán nem lehetetlen egy látványos alakjavítás, ehhez viszont az étrend önmagában kevés. Edzeni kell, négy napból háromszor, én személy szerint a push-pull-leg-rest edzéstervet ajánlom. Ennek a lényege az, hogy szétbontjuk külön napokra a toló-húzó-láb izmokat. Futni mindenkinek érdemes, aki tömeget növel, annak keveset, aki csökkent, annak sokat.

Az étrend és edzés után pedig a harmadik pillére a testképünk javításának az alvás és stressz, valamint az alkoholra, dohányra és drogokra való abszolút nemet mondás. Az izmaink alvás közben regenerálódnak, így ha nincs meg a nyolc óra alvásunk minden este, akkor limitált a fejlődésünk. A stresszt azért kell kerülni, mert könnyebben hízunk tőle, ráadásul számos betegséggel egyértelmű kapcsolatba hozható. Az alkohol pedig gátolja az izomfejlődést, fehérje kicsapódást okoz.

Ugyan a dohányról ez nem mondható el, de az egészségünk védelme érdekében érdemes kerülni. A drogok azt gondolom, amellett, hogy illegálisak, könnyen belátható, hogy nem illeszkednek az egészséges élethez. Jól látható tehát, hogy nem bonyolult, mindössze kellő önfegyelemmel és logikával kidolgozható egy olyan életmód, amit betartva könnyen javíthatunk a megjelenésünkön, ráadásul tovább és egészségesebben is élhetünk.

Gyakran hallható az érv, hogy " a nagyapám minden nap megivott egy pálinkát" vagy az is, hogy "a nagyapám világ életében bagózott", majd egy meglehetősen magas életévet tesznek az idézett mondatok után. Ezek azonban kivételes esetek, és lehet tovább éltek volna, ha nem pálinkáznak vagy cigiznek. A tapasztalat az, hogy a betegségekért a legtöbb esetben nem a genetika, hanem az életmód a felelős. Legyen ez a motiváció, sok sikert kívánok mindenkinek!

A Föld természeti kincsei és a környezetünk védelme mindannyiunk felelőssége. Az ökológia a természetes rendszerek és környezetünk tanulmányozásával foglalkozik, melyekben mi, emberek, szoros kapcsolatban állunk. Ebben a kvízben 10 izgalmas és gondolkodtató kérdésen keresztül tesztelheted ökológiai ismereteidet. Vajon mennyire vagy jártas a környezetvédelem, az állat- és növényvilág, valamint a fenntarthatóság témakörében?

Albérlet, kollégium, szülői ház, vagy pár hetes vendégeskedés egy haver kanapéján. Sokan sokféle módon oldják meg a lakhatási kérdést, azonban általánosságban elmondható, hogy nem annyira egyszerű jó helyet találni jó áron. Budapesten ez főleg igaz, hiszen minden évben egyetemisták tömkelege költözik ide, az opciók száma pedig véges. Mi kell ahhoz, hogy jó helyet találjunk, és mennyire nehéz fiatalként boldogulni a fővárosban 2023-ban?

A koli talán az elsődleges opció az egyetemisták számára. Papírok százainak leadása, és a szociális helyzet bemutatása után van csak esélyünk bekerülni a legtöbb helyre. Egy főre jutó jövedelem, egy háztartásban élők igazolása, lakóhely távolsága az intézménytől, tanulmányi átlag és még sok-sok egyéb tényező játszik szerepet abban, hogy valaki a kollégiumi életformát folytathassa. Legyen az modern és felújított, vagy régi és omladozó, ezek az épületek hordozzák talán a legjobb sztorikat. Bár ez a legolcsóbb megoldás, nagyon sokan esnek ki a rendszerből a korlátozott férőhelyek miatt.

Jelenleg nagyjából havi ötvenezer forinttól kezdődnek a szobák, a határ pedig a csillagos ég. 

Az albérlet választásnál nagyon sok tényezőt kell szem előtt tartani. Olcsóbb szoba akár napi több órányi tömegközlekedéssel, vagy egy drágább a Deáknál? Panel vagy bérház? A lakótárs/tulajdonos választás és a velük való együttélés buktatóiról pedig ne is beszéljünk. A lakás bérlésének számos előnye van, hiszen itt sokkal kevesebb emberrel kell osztozni a közös tereken – főleg a fürdőszobán - és a teljes függetlenség is adott. A szerződésben foglaltak teljesítése és a több havi kaució azonban sokaknál már egy albérlet lehetőségét is kizárja. Ha a szülői támogatás minimális, akkor nagyon kevés esetben képes egy friss egyetemista több százezer forintot letenni foglalóként.

Sokszor új, felszerelt, belvárosi ingatlanok kerülnek meghirdetésre, de ezek sokszor átverések részeit képezik. Általános érvényű igazság, hogy ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor általában nem az. A tavalyi évben például nem egy ismerősöm nézett meg lakásokat úgy, hogy a tulajdonos a kulcsok átadását a kaució elutalásától tette függővé. Ha mindez a lakásnál, személyesen történik, akkor persze nincs ok az aggodalomra, viszont kulcsokra várni napokkal, vagy hetekkel az utalás után... Fogalmazzunk úgy, hogy a kedves főbérlő már messze jár...

A másik elég friss probléma az a lakbérek ugrásszerű növekedése. Néhány hónapja költöztem ki egy nagyon szuper – és viszonylag kedvező – árú albérletből, ami tényleg egy „túl szép, hogy igaz legyen” helyzet volt. Az utánam következő lakó azonban már ezt biztosan nem így látta, hiszen tudomásom szerint dupla annyit kértek a következő beköltözőtől havonta. Az az igazság, hogy egy szerződés lejártával igazából sok szabály nem kötelezi a tulajdonost – annyit kér a lakásáért amennyit nem szégyell.

Ebben az esetben szégyenteljes volt az ár, de a budapesti lakáshelyzet feszültségének köszönhetően erre is volt „vevő”. Igaza van a különböző Facebook csoportok kommentszekciójának: akármennyire is vérlázító a hirdetés, túlárazott a lakbér, kopott állapotú az ingatlan, mindig lesz rá jelentkező. Eleinte nem akartam elhinni, de pár év és pár albérlet után sajnos be kellett látnom, ez így igaz. Nem lehetetlen tehát a „budapesti álom otthon”, azonban a megfelelő anyagi háttér nélkül nagyon nehéz ma egy fiatalnak megoldani a lakhatását. A piac összeomlásában reménykedőknek pedig rossz hírt kell közölnöm...

A Woodstock 99 szervezőinek célja egyértelmű volt, olyan fesztivált akartak, ami a világ legnagyobb és legemlékezetesebb zenei eseményeként a történelembe írja magát. Végülis a céljukat elérték, hisz a három napos eseménysorozat még ma is a legnotóriusabb fesztiválok egyike, igaz inkább az azt körülvevő teljes káosz és kudarc miatt. A téma iránt még ma is fennálló érdeklődést mutatja, hogy 1 éven belül mind az HBO (Woodstock 99: Peace, Love and Rage), mind a Netflix (Trainwreck: Woodstock ’99) dokumentumfilmet készített róla, így most itt az idő, hogy nem sokkal a fesztivál 23. évfordulóját követően, illetve a nyári fesztiválszezon kellős közepén mi is összefoglaljuk, mi is történt, avagy hogyan sikerült ennyire durván elcseszni a 99-es Woodstockot.

3 nap béke és zene ötlete 30 évvel később

A Woodstock fesztivál története három epizódból áll: kezdete az 1969-es, ma is sokat hangoztatott eseményre tehető, melyet követett a nem különösen sikeres, de ironikus módon szinte teljesen elfeledett 1994-es fesztivál, majd az 1999-es káosz.

és bár a fesztivált még napjainkban is többféleképpen lehet értelmezni – egyesek egy, a valóságot nem értő, szexuálisan züllött és drogokat fogyasztó tömeget láttak 1969-ben, míg mások az ellenkultúrát, és egy olyan csoportot, amely képes a jobb és békésebb társadalom érdekében küzdeni –, az tagadhatatlan, hogy az első alkalom egyfajta legendaként élt tovább, és egy olyan kulturális, illetve zenei csodaként (mert a fellépők minőségére és hírhedtségére sem lehetett panasz), ami gyakorlatilag megismételhetetlennek tűnt.

Nem így gondolkodott azonban az első Woodstock főszervezője, Michael Lang, aki bár egy ideig szintén vonakodott egy hasonló volumenű esemény megszervezésétől, idővel elkezdte érdekelni a dolog, mondván az eggyel fiatalabb generáció is megtapasztalhatná a Woodstock életérzést – na meg amúgy sem lenne rossz egy profitot hozó grandiózus fesztivált megvalósítani. Itt jött a képbe John Scher promóterként, akit finoman szólva is úgy tűnik, hogy a bevétel motivált inkább, amit tökéletesen jelez a szervezőkkel folytatott párbeszedése is, mely során előbb gyönyörűen felvezeti, hogy egy fantasztikus és egyedi esemény megszervezésén dolgoznak közösen, de utána egyből rátér arra, hogy

Nagyon más hangulata volt az 1969-es fesztiválnak (Fotó forrása: Getty Images)

Kicsit úgy tűnt ugyanis, hogy a Woodstock szervezői úgy akarnak profitot termelni és egy legendás eseményt szervezni, hogy közben teljesen értetlenül állnak a felmerülő feladatok előtt, nem realizálják, hogy hozzávetőlegesen 250 ezer ember számára kellene biztonságos és megfelelő körülményeket teremteni, na meg amúgy is figyelmen kívül hagynak olyan alapvető standardokat, amelyek még a középszerű fesztiválok számára is kötelező elemként jelennek meg. Nem csoda tehát, hogy egyesek épp abban a Michael Langben látták a hibát, aki sokak szerint már 1969-ben is számtalan baklövést követett el a szervezés során, de valahogyan akkor a kimenetel pozitív lett, így

A szervezők azt sem tudták, ki fog fellépni

Valójában azonban már az 1999-es Woodstock alapjaival is komoly problémák adódtak, a fesztivált ugyanis a New York államban található római katonai légibázison rendezték meg, ami azon túl, hogy korántsem emlékeztetett a 69-es Woodstock kellemes és természetes közegére (aminek az otthona egy farm volt), egy betonnal teli helyszínként fák és árnyék hiányában meleg időjárás esetén is nehézségeket hozhatott, és hozott is, ugyanis a fesztivál idején hatalmas hőség tombolt. Persze ez később a szervezőket nem különösen érdekelte, hisz miközben a résztvevők a lehető legextrémebb helyeken is az árnyékot keresték, ők a sajtótájékoztató során arról áradoztak, hogy milyen kegyes az időjárás a fesztivállal (az 1994-es fesztivál egy sárözönné vált az esőzés után). Az már valószínűleg meg sem lep senkit, hogy mindezek ellenére a biztonságiak minden ételt és italt elvettek a fesztivál helyszínére belépőktől (igen, a vizet is), miközben az étel- és italértékesítéssel kapcsolatos szerződést is úgy kötötték meg a szervezők, hogy

úgyhogy ha már rohadt drága volt minden, akkor annyi pénzért inkább sört ittak a fiatalok, dehidratálva és persze bátrabbá téve magukat.

Fotó forrása: Getty Images

A hibás alapok tekintetében ellenérvként felhozható, hogy egy fesztivál legfontosabb eleme a zene, ebben pedig a szervezők nem is nyúltak nagyon mellé, hisz a meghatározó rockbandákból szinte mindenki jelen volt sok más műfaj képviselője mellett. A line-up pedig tényleg impresszívnek bizonyult, legyen szó a Korn, Limp Bizkit, Race Against the Machine, Metallica vagy a Red Hot Chili Peppers jelenlétéről, de akár olyan résztvevőkről is, mint James Brown, George Clinton, Jamiroquai, Ice Cube vagy épp Fatboy Slim. Egy kis gond adódott csak, ami abban nyilvánult meg, hogy

majd mikor az akkor 23 éves – és a kortárs zenei közeget ismerő – munkatársuk felhívta a figyelmet arra, hogy talán máshogy kellene összerakni a fellépőket, nehogy a végén túl sok energia és düh járja át a közeget, gyorsan el is hallgattatták, és folytattak mindent a terv szerint.

Spórolás, spórolás, spórolás – a Woodstock 99 mottója

Fotó forrása: Getty Images

Amint már említésre került, a Woodstock 99 egy profitot hozó eseményként lett megálmodva, ami a résztvevők számára teljesen előnytelen étel- és italárusítással kapcsolatos szerződésen túl abban is megnyilvánult, hogy igen borsos árat (körülbelül 150 dollárt) kellett fizetni a belépőért, miközben szinte minden szervezési költséget a lehető legkevesebb pénzért szerettek volna megoldani. Így történhetett, hogy a szemét- és szennyvízkezelés is ki lett szervezve (értsd: a fesztivál helyszíne konkrétan egy szemétteleppé vált a második naptól kezdve), a mosdók megteltek emberi ürülékkel és vizelettel, ahogy az ingyenesen elérhető víz (amihez amúgy is nehéz volt hozzáférni a nagy sorok miatt) is megfertőződött, így

(mondjuk érdemes hozzátenni, hogy nem sok intelligenciát mutat a tény, hogy egyesek a WC-k környékén lévő sárral kenték be magukat szórakozásképp, na meg abban dagonyáztak, pedig egy minimális gyanú felmerülhetett volna talán bennük, hogy lehet nem egyszerűen sárhoz érnek). A mosakodáson túl nem volt különösen felkészült biztonsági szolgálat sem, a beszámolók szerint ugyanis teljesen képzetlen – és amúgy fegyverekkel nem felszerelt – fiatalokat kértek fel a feladatra 500 dollárért, akik örömmel vállalták a lehetőséget, majd végezték a dolgukat több-kevesebb sikerrel és lelkesedéssel – egyesek esetében olyan kis lelkesedéssel, hogy inkább ők is drogoztak és buliztak társaikkal a munka helyett (mellett).

És hogy milyenek voltak a fesztivál valós körülményei? Az attól is függ, kiket kérdezünk, hisz míg a jelenlevő fesztiválozók és újságírók finoman szólva sem tűntek elégedettnek a helyzettel, a szervezők boldogan informálták a sajtót a hatalmas sikerről, és tartották meg pozitív véleményüket igazából mind a mai napig. Erre utal például a promótertől, John Schertől származó hírhedtté vált idézet is, mely szerint a szervezésen egy éven keresztül dolgoztak keményen, az eredmény kiváló lett, a fesztiválozók pedig amúgy sem arra számítottak, hogy a Ritz Carltonban szállnak majd meg, úgyhogy nem igazán érti az aggályokat.

Persze a résztvevőket sem kellett félteni

Egy pillanatra azért mégis érdemes megállni a szervezők korbácsolásával, hisz a 99-es Woodstockra nem úgy tekintünk vissza, mint egy amúgy rossz körülmények között és teljesen pofátlanul megszervezett fesztiválra, hanem úgy, mint egy eseményre, ahol

Ehhez jönnek további drámák, például a nőket érő támadások (egyesek ugyanis a póló vagy melltartó nélkül szórakozó lányokat szabad prédának tekintették, a női énekeseket pedig folyamatosan inzultálták), a fesztivál idején és főleg azt követően megjelenő nemi erőszakról szóló beszámolók, vagy pedig azon figyelmetlenségek, melyek eredményeként sorozatosan sérültek meg emberek a tömegben az erőszakos pogó, a nyomakodás vagy mások felelőtlensége miatt. 

Fotó forrása: Reuters

Mondható tehát, hogy a szervezők rengeteg hibája (legyen szó a helyszínként szolgáló légibázisról, az olcsó víz hiányáról, a teljes felkészületlenségről) vagy épp a külső körülmények (mint a hatalmas hőség, az erőszakos zenekarok hozzáállása) hozták a végső drámát, de azért az is komolyan hozzájárult a történésekhez, hogy nem a legbékésebb fiatalok érkeztek a fesztiválra. És bár jogosan érezték magukat átverve a körülmények láttán, de ettől függetlenül nagyon erőteljesnek bizonyult az olyan – főként fiatal, csoportban mozgó srác – résztvevők jelenléte, akik nagyon nem megfelelő módon bántak a többiekkel (és különösen a lányokkal), na meg bármikor nyitottak voltak arra – főleg a fokozódó düh és elégedetlenség hevében –, hogy teljességgel elfogadhatatlan és felelőtlen viselkedést tanúsítsanak az esemény során.

Meghalt a Woodstock, újraéleszteni sem tudták

A Woodstock csúfos története a fesztivált követő időszakban az amerikai közvéleményen túl a globális környezetben is rivaldafénybe került, ám a felelősség vállalása a mai napig nem történt meg senki részéről. Persze a valódi felelősségvállalás csak a szervezők esetében tűnt lehetségesnek, ám ők inkább előszerettel hivatkoztak egy kis, körülbelül 50 főből álló csoport randalírozására (a képek ezzel szemben több ezer embert mutatnak, utalva arra, hogy sokkal rendszerszintűbb volt az ügy), hibáztattak zenekarokat (különösen is a Limp Bizkit frontemberét, Fred Durstöt), illetve bagatellizálták el a problémákat – például a nőket érő támadások kapcsán. A szervezők fejében tehát a Woodstock talán sosem halt meg, és a 99-es történések ellenére az eredeti esemény 50. évfordulóján újra is akarták azt éleszteni (egy meglehetősen színes line-uppal a The Killers, Jay-Z vagy épp Miley Cyrus részvételével), ám végül nem kapták meg időben a megfelelő engedélyeket, ami a jegyárusítás csúszásához, illetve a fő szponzor kilépéséhez vezetett, majd miután helyszínváltoztatásra is szükség lett, a fellépők elkezdtek visszakozni, az esemény pedig teljes törlésre került. A Woodstock így hivatalosn is meghalt, ami talán nem is olyan nagy baj…

Kiemelt fotó forrása: STR New

A Reaktor Podcast vendégei Réti Andor és Zámbó Gergely, akik a Respray Solutions Kft. alapítói, ennek keretében pedig megalkották az eddig példa nélküli újratölthető fújós dezodorokat.

Mai adásunk természetesen a Respray-ről fog szólni. Mielőtt belevágunk a termék részleteibe, beszéljünk egy kicsit rólatok. Mióta ismeritek egymást? Az életetekben milyen szerepet játszott eddig és milyen szerepet játszik most a környezetvédelem?

- Mi is nagyon szépen köszönjük a meghívást. Andorral a gimnáziumban osztálytársak voltunk, és igazából itt ismertük meg egymást. Már gimnáziumban is közös téma volt a környezetvédelem, illetve a vállalkozások világa is. Ez az igazából, ahol először jóban is lettünk. És hát ebből a két érdeklődésből született meg ezt követően a gimnázium végén és egyetem elején a Respray ötlete is.

Andorral rengeteg ilyen baráti beszélgetés során nagyon-nagyon sok olyan problémát próbáltunk felfedezni, amik még megoldásra várnak, és az egyik ilyen problémára jött a Respray megoldása. És hát alapvetően szerintem nekünk, amiből az egész környezetvédelem iránti érdeklődés kiindult, az a manapság talán egyre inkább fiatalok körében elterjedt klímaszorongás érzet, és talán nekünk is ez volt az, ami gimnáziumban ütött meg minket először. Ezért kezdtünk el aktívan foglalkozni magával a környezetvédelem témájával, és utána a megoldásokkal is ebben a témakörben.

Akkor gimnáziumban osztálytársak voltatok. Egyetemre is, ugyanarra a szakra mentetek esetleg?

- Tudtuk, hogy közösen akarunk majd mindenképp valami projektbe vágni. Ezért félig tudatosan is, de leginkább azért az érdeklődési köreink mentén külön egyetemekre mentünk, a Gergő a Corvinuson tanul még mindig, pénzügyi számvitelt, én pedig még mindig gépészmérnökként tanulok a BME-n.

Már a gimiben jött ez az ötlet, hogy újratölthető fújós dezodor, vagy ez csak később fogalmazódott meg bennetek?

- Szerintem gimiben még más ötleteink voltak, itt is sok fenntarthatósági témában, és ez egyetem első félévében volt, amikor a Respray ötlete megfogalmazódott. És igazából nem is a Respray ötlete fogalmazódott meg először, hanem egy probléma, ami szembejött velünk, és erről kezdtünk el baráti beszélgetések során beszélni, miszerint hogy

Igazából erről a problémáról kezdtünk először beszélni, és ennek hatására jött létre a Respray ötlete.

Akkor megvan az ötlet. Mi volt az az út részletesen, ami eljutott odáig, hogy megvan az első prototípus?

- Nagyon sok lépés volt ebben. Ugye nekünk az első fázis, az még a gimi utolsó féléve, egyetem első félévében volt: egy egyéves ötletgyűjtő szakasz, amikor a Gergővel megbeszéltük, hogy akkor most nem fogunk semmibe hirtelen belevágni, hanem egy évig gyűjtjük az ötleteinket, ki-ki magának, és aztán egy év múlva összegyűlünk, átbeszéljük ezeket.

Kezdetleges szinten kidolgoztuk őket, s majd ezeket elvittük a Gergőnek a személyes mentorához, az Mikesy Álmoshoz, aki akkor egy kockázati tőkekezelő cégnek volt a vezérigazgató-helyettese.

- Igen, és ő mutatott rá először arra igazából, hogy talán a Respray ötletében van a legnagyobb potenciál. Itt még tényleg csak ötlet szinten volt kidolgozva. Tehát az volt, hogy probléma: nem lehet újrahasznosítani az aeroszol termékeket. Milyen megoldás? Többször használjuk a palackokat, ezáltal töredékére csökkentjük a CO2 kibocsátást, és még költséget is tudtunk csökkenteni, tehát nagyjából csak ennyi volt meg. És akkor utána nyilván elkezdtünk azon gondolkodni, hogy ezt milyen formában lehet megvalósítani. Így jött az automatás újratöltés, hogy egy automata tudja újratölteni ezeket a palackokat. Hol lesz ez az automata? A vásárlói közegben, nagykerekben, a szupermarketekben, és így szépen lépésekben jutottunk el kvázi a végleges modellig, meg verzióig. És Álmos volt az, aki egyrészt először meglátta a potenciált ebben a projektben, és emellett adott egy iránymutatást is arra vonatkozóan, hogy hogyan tudunk ezzel elkezdeni foglalkozni érdemben. Mert nekünk egy ötletünk volt, ott voltunk 19 évesen, 18-19 évesen, és igazából fogalmunk sem volt arról, hogy hogyan lehet megvalósítani egy ilyen dolgot, nem volt akkora üzleti tudásunk, meg mérnöki tudásunk se. Ő javasolta, hogy jelentkezzünk egy ilyen inkubációs programba. Ezeknek a programoknak pont az a lényege, hogy már ötlettel is jelentkezhetnek egyének, vagy csapatok, és szakmai mentorálással, kötött programban segítik ezeket az ötleteket, hogy kidolgozásra kerüljenek mind üzleti, mind technológiai szinten. És mi is egy ilyen programba kerültünk be 2020 tavaszán.

- Igen, a Covid kellős közepén, tehát teljesen online volt maga a program is. Ami nekünk olyan szempontból volt ideális, hogy mi egyetemisták voltunk ekkor is, és akkor online egy kicsit könnyebben, meg rugalmasabban kezelhető volt az, hogy egyszerre elindítsunk egy vállalkozást, és mellette még egyetemre is járjunk. Nyilván így is voltak kihívások, de nekünk talán, ha lehet mondani ilyen szempontból, az az első Covidos félév a vállalkozásindítás szempontjából az jól jött ki. Utána ennek a programnak a végén kaptunk egy pozitív befektetési ajánlatot is, a Hiventurestől meg a Startup Campustól összesen 20 millió forintot, és egy ilyen készülődős nyár után

Hogy alakult ki a csapat, akikkel most dolgoztok?  Hogyan gyűjtöttétek az embereket magatok köré?

- Sokáig amúgy az elején, leginkább mondjuk az első másfél évben ketten voltunk, semmiféle műszaki, valós műszaki meg üzleti tudásunk nem nagyon volt még akkor, úgyhogy leginkább külsős mentorokkal, meg külsős fejlesztő cégekkel együttműködésben dolgoztuk ki a legeslegelső automata prototípust, ami még nem is jelent meg sehol máshol. Ez nagyjából egy ilyen féléves folyamat volt.

És akkor azt láttuk, hogy az első prototípusnak a tapasztalataiból, már elég magabiztosak lettünk ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy a második verziónak, amit már az üzletekbe is ki fogunk tudni rakni. A fejlesztést azt behozzuk teljes egészében házon belülre, és ezt mi fogjuk végezni. És akkor itt kezdtünk el leginkább az ismerősi körünkből csapatot toborozni ehhez.

- Nálunk nagyon érdekes, hogy alapvetően mi most a mentorunkkal és tulajdonostársunkkal, Gyenes Andrással együtt összesen heten vagyunk, rajtunk kívül még két szoftverfejlesztő és két marketinges, és

Mi barátokkal kezdtünk el dolgozni, nyilván szívesség alapon, nem is tudtunk megfelelő anyagi kompenzációt biztosítani, és ezért muszáj volt bevonni a barátokat. Utána jöttek a barátok barátai, és végső soron a legutolsó munkavállaló, aki elkezdett velünk dolgozni, ő úgy került be hozzánk, hogy hallott minket előadni egy ilyen teljesen random előadás során, és utána odajött hozzánk, hogy mindenképpen nálunk szeretne dolgozni, mert annyira tetszik neki a projekt.

Egyébként teljesen egyetemistákból áll egyelőre a csapat. Nyilván a következő lépéseknél fontos lesz majd, hogy szeniorabb munkaerőt is hozzunk be, de pont András az, aki a szakmai tapasztalatával kiegészíti ezt a csapatot, szóval összességében nagyjából ez volt a sztorija a csapatépítésnek.

Mindenki szinte egyetemista. A kérdés elég egyértelműen merül fel, hogy hogyan tudjátok ezt az egyetemmel összehangolni, mert rengeteg időt kell azért ölni mind a két dologba. Hogyan tudtok teljesíteni mindenhol?

- Mi azért azt láttuk, hogy az egyetem az nem felel meg annyira egy teljes állásnak, tehát amellett azért van sok idő. Nyilván sűrű a kettő intézményt így összeegyeztetni, de leginkább nekünk a munka kerül itt fókuszba. Csúszunk is egy picit, például a Gergő is egy félévet, én meg kettőt, de azért ki lehet ezt sakkozni, és azt látjuk amúgy a csapattagjainkon is, hogy ők is ezt nagyon jól, nagyon ügyesen tudják csinálni egyetem mellett. Részmunkaidőben vannak, tehát senki nem heti öt nap nyolcórázik, hanem heti két-három napon dolgoznak, és így a kettő elfér egymás mellett.

- Igen, hát ez nekünk jön ki azért nehezebben, mert mi viszont heti több, mint ötször nyolcórázunk, tehát itt tényleg azért vannak olyan alkalmak, amikor hétvégén kell pótolni a munkát, vagy az egyetemet kell úgy időzíteni, hogy  késő délután este, vagy kora reggel legyenek az órák, hogy munkaidőben mindig elérhető legyen az az ember. Ezen a ponton nyilván már van olyan sok partner, hogy

Ebből a szempontból kihívást jelent, de szerencsések vagyunk most ezzel az online oktatással. Az egyetem is rugalmasabb, most meg ezekkel a csúszásokkal próbáljuk úgy nagyjából összehozni, hogy nekünk viszont mindig meglegyen ez a minimum teljes munkaidő, amit a projektre tudunk szánni, mert abszolút az a fókusz. És egyébként olyan szempontból jó is összeegyeztetni a tanulmányokkal a munkát, hogy van átfedés az egyetem és a munka között. Abszolút nem 100 százalékos, de van sok olyan tudás, amit én például mondjuk üzleti oldalról át tudok emelni, amit az iskolában láttam, Andor meg műszaki oldalról. Szóval ez is tök érdekes, amikor ez a kettő dolog így összekerült. Amikor van egy feladat, amit el kell végeznünk, és akkor Andor azt mondja, hogy pont a nem tudom, két hete előadáson ezt a témakört vizsgáltuk. Nekem volt egy komplett órám, ami mondjuk erre épült pénzügyi-számviteli szempontból, szóval igen. Tehát összességében nem könnyű, de megoldható, úgy gondoljuk.

Ki tudtok esetleg emelni egy vagy két olyan pillanatot, ami teljesen meghatározó volt? Valamiért arra vagytok a legbüszkébbek, vagy az volt a legnagyobb hatással rátok?

- Szerintem sok ilyesmi volt amúgy az egész előkészítő folyamat során. Nekünk a partnerünk a Rossmann, náluk mindig ilyen demókban haladt előre az együttműködés, és akkor mindig azok voltak a legizgalmasabb lépések, amikor egy-egy újabb fejlesztési szakaszt be tudtunk nekik mutatni, vagy elkészült az első prototípus, akkor elkészült a második prototípusnak a váza, aztán elkezdte az újabb gép, és akkor ezek voltak nagyon izgalmas pontok.

- Szerintem sok különböző volt, mert nyilván egy nagy teljesítmény volt azért, amikor megszereztük a befektetéseket. Azóta volt az első kör, amit már említettünk, de utána volt egy második körös befektetés is, amiből már a legújabb verziót az automatának tudtuk lefejleszteni, meg legyártani. Nyilván az is egy nagy mérföldkő volt, ezek a demók, amiket az Andor mondott, amikor kvázi az elkészült munkát tudtuk prezentálni. De ugyanilyen nagy teljesítmény, meg szerintem büszke pillanat, amikor mondjuk összeállt a csapat, és azt láttuk, hogy ez most már nemcsak a mi projektünk, nemcsak nekünk jelent sokat, hanem más embereknek is. Az egy másik ilyen pont, és hát a legmeghatározóbb pont, az meg egyértelműen a január végi esemény volt, amikor az első automatákat ki is helyeztük vásárlói közegbe, összekötve egy elképesztően jól sikerült megnyitó eseménnyel. És hát szerintem talán az volt így a csúcspontja az egésznek, mert az volt az, amikor három év munkája így beteljesedett. És azóta egyébként kapjuk is a pozitív visszajelzéseket a projekttel kapcsolatban, ami azért esik nagyon jól, mert három éve ezzel foglalkozunk, de eddig még senki nem validálta kvázi olyan szempontból az ötleteket, hogy nyilván kaptunk rá befektetést, meg látták benne a potenciált, nem jutott el sok emberhez. És most így a piacra lépés, meg az első kihelyezést követően a média is eléggé felkapta ezt az egész sztorit, és ennek megfelelően nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, és mondhatom azt, hogy a magyar emberektől egyöntetűen pozitív visszajelzést kaptunk, ami számunkra egy nagyon nagy motiváció, meg nyilván jól esik, mert így azt látjuk, hogy megérte abszolút ez a három év.

Akkor kanyarodjunk egy kicsit vissza a termékre, vagy hát kanyarodjunk rá. Ugye azt említettétek, hogy rengeteg ötlet volt, és végül a mentorotok mondta azt, hogy talán ebben van a legtöbb potenciál. Tudjátok, hogy miért gondolta így, hogy akkor kizárólag a Respray lesz a megoldás?

- Talán a felmerült ötletek közül ez volt a legnagyobb horderejű, ami a legnagyobb piac.

Ezeket amúgy kevés kivétellel elégetik, vagy a hulladéklerakóba kerülnek, mert nagyon problémás az újrahasznosításuk a bennük maradó robbanásveszélyes gázok miatt, és hogyha ezeket ki tudjuk váltani egy többször használatos megoldással, akkor ezzel egyszerre el tudunk érni egy hatalmas pozitív környezeti hatást is, másik oldalon viszont egy nagy üzleti lehetőség is, hiszen ezeknél a termékeknél, a kozmetikai termékeknél általánosságban nagyjából a termékköltségek 50 százaléka, a rosszabb termékeknél még inkább 60-70 százalék az csak a csomagolásnak a költsége.

- Igen, szerintem ez az egyik oldal, a másik oldal az viszont, ami nagyon ráerősített már az elejétől kezdve a projektre, az az, hogy ezt még senki nem valósította meg korábban. Azért a XXI. században már mindig hihetetlennek hat, hogy valamit nem tudom, Ázsia valamelyik pontján, vagy Amerikában, vagy valahol a világon nem csináltak meg valamilyen formában, és ezt sokszor el sem hiszik el általában az emberek. Mi elkezdtük ezt kutatni, és láttuk, hogy ilyen nincs. És akkor mi is ezt mondtuk az Álmosnak, és meg mondtuk más mentoroknak, meg embereknek is. És akkor elkezdik nézegetni a Google-ben, és egyszerűen mindenki rájött, hogy basszus tényleg nincs ilyen, és tényleg logikusan meg kellene csinálni, mert van egy csomó olyan értékajánlat, amit az Andor az előbb elmondott. És ilyenkor van mindenkiben egy ilyen aha-pillanat, hogy basszus, ez tényleg egy nagy projekt, meg egy nagy innováció.

Ez az automata milyen koncepció szerint működik? Vagy honnan jött tényleg ez az ötlet, hogy akkor automata? Mert nyilván ez teljesen magától értetődő, de lehet, hogy az elsőre nem volt ennyire az, vagy mindig is az volt?

- Szerintem az automata volt a kezdetekben is, csak az nem volt egyértelmű, hogy akkor ezt hova helyezzük ki, milyen formátumban működjünk együtt más márkákkal. Ugye nálunk most nagyon fontos, hogy mi ezt a technológiát szolgáltatjuk, tehát nem Respray márkájú dezodorokat töltünk, hanem a Rossmann saját márkáját. És mire ez kialakult, hogy akkor például nem aluljárókban, vagy forgalmas tereken lesz, mint ahogy azt eredetileg elképzeltük, hanem üzletekben, és akkor nem saját márkát töltünk, hanem már meglévő népszerű márkákat, ez volt egy hosszú folyamat.

Az automata igazából az is egy jó kérdés, hogy az újratöltést miért pont a vásárlók által automatával valósítjuk meg, mert ugye több útvonal is van, amerre a refill-termékek el tudnak indulni. Tehát van az, amikor visszagyűjtik ezeket a csomagolóeszközöket, és akkor a gyárban töltik újra, vagy egy úton töltőt lehet vásárolni, amit aztán otthon a felhasználó tölt bele, például szappanoknál gyakori ez, viszont ennél a terméknél ez egy nyomás alatt lévő palack, itt ennek problémás lenne mind a szállítása ide-oda, mind az otthoni utántöltése, és ezért volt igazából a legészszerűbb útvonal, hogyha a vásárlás helyszínén jön automatákkal.

- Igen, ez az egyik, a másik meg, hogy nemcsak mondjuk megvalósítás szempontjából nehéz mondjuk a visszagyűjtésnek az esete, hanem az nagyon sokszor nem is nyomonkövethető, hogyha most akár az újrahasznosításról beszélünk, hogy akkor azok a termékek tényleg újra lesznek hasznosítva, tényleg visszakerülnek körforgásosan, mondjuk ugyanazokba a dezodor palackokba, ha az alumínium anyagot nézzük. És amikor a vásárlók irányába ezt meg is próbáltuk kutatni, és mi megkérdeztük őket, hogy te mit preferálsz inkább, amikor bemész a boltba, leadod a régi palackot és kapsz egy teljesen újat, ami nincs, semmi karckopás, teljesen originál, és majd akkor azt a gyártó elintézi, hogy akkor újra legyen használva valamilyen módon a palack. Vagy pedig te a saját palackodat tudsz többször újratölteni, és ugyanazt 0a palackot kapd vissza. És érdekes módon hiába van sok érték abban, hogy kapsz egy teljesen új palackot, és akkor nem kopik el róla a festék, meg minden ilyesmi. Ennek ellenére

Ez meg a másik oldal, ami szintén hozzáadott ahhoz, hogy automatás újratöltésről kezdtünk el gondolkodni. És az nagyon fontos, hogy ami nekünk egy nagy kihívás volt az automata fejlesztés során, az az, hogy egy vásárlóközegben hogyan lehet egy ilyen nyomás alatt lévő palackot újratölteni. Ez volt a technológiai örök kihívás, ennek rengeteg aspektusa van, és ezek voltak szerintem a termékfejlesztés során azok a lépések, meg kihívások, amiken így végig kellett menni, és ezt így nem is láttuk át az elején, hogy hogy fogunk eljutni ebbe a pontba, mert abszolút nem ez volt az eredeti koncepció, hanem egyesével jöttek mindig a különböző kihívások, és ezekre találtunk mindig valamilyen megoldást.

Mi volt a legnehezebb kihívás?

- Hát szerintem a legnehezebb kihívás az abszolút az volt, hogy a hagyományos dezodorok azok profán után hajtógázzal működnek, és profán után hajtógázzal nem lehet vásárolni közegben újratölteni, mert az egy robbanásveszélyes gáz és veszélyes. Viszont itt volt egy nagy kihívás, hogy akkor hogyan tudunk mégiscsak dezodorterméket újratölteni.

És itt rátaláltunk, egyébként hatalmas szerencsénk is volt, meg ilyen szempontból jó volt az időzítés, hogy az utóbbi egy-két évben fejlesztettek ki olyan szórófej és szeleptechnológiákat, amivel sűrített gázokkal, tehát sűrített levegővel vagy nitrogénnel hasonló fújásélményt lehet elérni, mint propán-bután gázokkal, tehát ugyanúgy lehet fújós, aeroszolos terméket létrehozni. És mi, amikor megtaláltuk ezeket az innovációkat, akkor találtunk rá arra, hogy akkor tényleg meg lehet oldani ezt a vásárlóközegben való újratöltést. Mert például amikor mi elindultunk, akkor a megoldásunk erre a problémára az volt, egy úgynevezett begombolt megoldást kezdtünk használni. Ennek az a lényege, hogy az anyag az egy ilyen, mint az orrspray-nél, egy ilyen zsákban van benne, és a nyomás, az a zsák és a palack közötti térben van. Nem akarok nagyon a technológiába belemenni. Ebbe például az volt a probléma, hogy amikor az anyag távozik a palackba, akkor csak az anyag távozik, és nem jön vele a levegő, meg a gáz. És ezért nagyon-nagyon vizes maga a fújásélmény. Amikor az ember magára fújja a dezodort, akkor nem szárad meg egyből, és a sűrített levegős, meg sűrített gázos termékeknél is ez a fő kihívás, és erre vannak most egyre több olyan innováció, amivel ezt egyre inkább lehet javítani, és ez még mindig egy kihívásunk, mert még most se pont ugyanolyan a dezodor élmény, meg a fújásélmény, az érzet a bőrön, mint a hagyományos dezodoroknál, viszont itt folyamatosan tudunk ebben fejlődni szerencsére, és ez talán a fő kihívás még mindig, meg ez volt eddig is.

- Meg talán a másik legnagyobb kihívás az talán nem is technológiai volt, hanem ez az üzleti együttműködés a Rossmannal8, mert egy ilyen új megoldást, ami ennyi strukturális változtatást igényel igazából a gyártó részéről, tehát el kell helyezni az üzletben automatát, akkor a gyártás során az illatanyagot azt nem a gyárban töltik bele a palackba, hanem azt zsákokba töltik bele, utána üres palackokat kell gyártani, egyedi azonosítókat kell rárakni, tehát egy csomó olyan plusz lépés van, amihez kellett találnunk egy nagyon rugalmas partnert, és ezt nagyon szerencsésen megtaláltuk a Rossmannban. Viszont még így is nagyon sok lépés volt az együttműködés kidolgozásában. Mind az ő oldalukról, mind a mi oldalunkról, és talán ez volt így összességében a legnagyobb és leghosszabb kihívás, amit így össze kellett hozni, és nagyon örülünk, hogy ez most januárban kicsúcsosodott abban, hogy tényleg el tudott indulni.

Most így ki mit csinál, ki mit gyárt? Gondolom, ezeket az automatákat azért tisztítani kell, karbantartani. Mi a ti részetek ebből, és mi a Rossmann feladata?

- Hát alapvetően az automatákat, azokat mi gyártottuk, és mi is tartjuk karban. Van egy-két olyan folyamat, amit a drogériák esetében a Rossmannak a bolti dolgozói végeznek. Ez hosszú távon is így lesz. Ezek tulajdonképpen most az illatanyagnak a cseréi, tehát amikor mi zsákokba szállítjuk az illatanyagot, amikor az elfogy, akkor ki kell cserélni ezt egy másik zsákra. Tehát ez az egyik lépés, a másik meg a címkecsere. Van egy címkenyomtató is a gépben, ami az újratöltési folyamat végén nyomtat egy címkét. Ezen vannak rajta a terméknek az összetevői, a vonalkódja, az, hogy hány újratöltése volt még a palacknak, meg a lejárati dátuma is, és ezt rá kell ragasztani a palackra, és ez is nyilván egy fogyó termék. Ezeknek a fogyó eszközöknek a cseréje az, amit a bolti dolgozók végeznek. Ha bármilyen meghibásodás van az automatával kapcsolatban, akkor mi megyünk ki és mi szereljük meg. Nekünk ez egy szolgáltatás, tehát mi odaadjuk ezt az automatát, és mi vállaljuk azt, hogy mindig egy működőképes automatát, azt ott fogunk tartani a retail helyeken, és ezért maga a karbantartás hozzánk tartozik. A gyártást, azt hosszú távon lehet, hogy majd ki fogjuk szervezni, bérgyártásban pont amiatt is, mert nekünk ez a szolgáltatás, tehát az informatikai rendszernek a biztosítása, a műszaki karbantartása az automatáknak a logisztika és a dezodortermékek és az autógyártáshoz kapcsolódó dolgok, de nem effektíve mondjuk a gépeknek a gyártása, mert nagyjából így oszlanak meg a feladatok.

Oké, akkor én bemegyek egy boltba, szeretnék venni egy Respray terméket. Mit kell csinálnom? 

- Tehát a boltban ezek az újratölthető palackok első körben üresen vannak az automata mellett elhelyezve. Három illat elérhető most. Van egy női, van egy aloeverás, ami egy uniszex illat, és van egy férfi illat. Ezeknek külön-külön palackjai vannak, és mindegyiken van egy egyedi azonosító kód. Kiválasztjuk, le kell venni a polcról azt az üres palackot, amilyen illatú dezodort szeretnénk. Ezután le kell venni a kupakot, szórófejet a palackot, be kell helyezni a palackot a gépbe. A gép ezen a ponton azonosítja a palackot, leolvassa a vonalkódját, és innen tudja, hogy milyen illatot kell beletöltenie, azt is tudja, hogy már hány alkalommal volt korábban feltöltve, meg azt, hogy mi a lejárati dátuma a palacknak. Ezután le kell húzni egy elválasztó elemet, egy plexit, amivel teljesen el tudjuk szeparálni a felhasználót az újratöltés folyamatától, hogy nehogy véletlenül belenyúljon folyamat közben, és meg kell erősíteni még a vásárlást. Ezen a ponton a gép elvégzi az újratöltést, itt semmiféle tevékenység nincs a felhasználó részéről. Ez nagyjából egy ilyen 30-35 másodpercet vesz igénybe, és a folyamat végén pedig zöld fény jelzi, hogy elkészült a feltöltése, nyomtat a gép egy öntapadós címkét. Fel kell ragasztani a palackra, vissza kell helyezni a szórófejet, kupakot, és utána a többi termékkel együtt a kasszánál lehet kifizetni a feltöltést.

Azért látszik, hogy ebben már most is rengeteg munka és gondolat van, esetleg már fogalmazódott meg bennetek a jövőre cél, hogy magát a terméket hogyan, milyen formában szeretnétek még továbbfejleszteni? Itt már néhány dolgot említettetek. Van valami kimondott, konkrét cél?

- Hát a dezodortermék kapcsán nagyon sok ilyen van még, amit mondtam is, hogy ezt még körülbelül a végtelenségig lehet optimalizálni, meg fejleszteni, új illatokkal, új formulákkal, olyan formulával, ami még jobb érzetet biztosít a bőrön, lehet ezt a mentességet, és mostan elérhető illataink is alumínium, alkohol és parabénmentesek, de itt is még nagyon sok irányba el lehet menni, tehát ott nagyon sok fejlesztés lesz, ezek nem elsősorban hozzánk fognak tartozni, hanem a márkákhoz, mert ezt most is ők csinálják.

Az automata fejlesztés oldalán igazából mi már teljesen új funkciókat nem nagyon akarunk kifejleszteni, mert nekünk most az lesz már a következő lépés, hogy kicsit átálljunk ilyen közepes szériára vagy sorozatgyártásra, és elterjesszük ezt a megoldást minél több helyen, és optimalizáljuk a költségeket. De lesz egy-két olyan változtatás, amit mindenképpen szeretnénk majd következő körben elvégezni. Az egyik ilyen, hogy több illat legyen. Most három illatot képes újratölteni az autómat. Ezt mindenképpen 8-10 illatra ki szeretnénk bővíteni. Ez egy nagyon fontos paraméter, hogy mennyire tud versenyképes lenni, mennyire tud versenyezni azzal a polccal, amin ott van 50-60 darab különböző dezodor illat. Mindenképpen növelnünk kell az illatoknak a számát. Ez egy nagyon fontos irány. Szeretnénk egy nagyon unikális formatervet az automatának, hiszen ez mégiscsak a világszinten egy ilyen első bevezetés lesz, és ezzel fogják azonosítani majd a dezodorújratöltést a vásárlók, és ezért mindenképpen egy egyedi formaterv, az sokat tud még dobni a terméken. Sokkal könnyebben gyárthatóvá szeretnénk tenni az automatát, hogy egyszerűbb legyen a skálázás, meg a növekedés. Szerintem nagyjából ezek a részek, amik automata kapcsán még fejlesztésre szorulnak.

Mondjuk a következő 5-10-15 évet nézve, hogy látjátok magatokat és a Resprayt?

- Hát ugye a licencek a célja, meg a mi célunk is az, hogy minél pozitívabb környezeti hatást tegyünk a kozmetikai iparágba. Ezt úgy tudjuk elérni, hogyha minél több helyen elérhetővé tesszük ezt a megoldásunkat, és minél több ember számára, és ehhez pedig minél több márkával, meglévő márkával, meglévő illatokkal kell együttműködnünk. Úgyhogy itt még van egy nagyon hosszú skálázási lehetőség, meg út, amin nekünk el kell indulni, hogy tényleg

- Igen, és hát mi alapvetően abban hiszünk, hogy a környezetvédelem akkor lehet sikeres, hogyha olyan megoldásokat kínálunk az embereknek, melyekkel minimális kompromisszummal tudják csökkenteni a saját környezeti lábnyomunkat. Ugye így is indítottuk el a Respray-t, hogy a vásárlóknak ne az legyen a reakciója, hogy minden áron más kiszerelésű dezodort kell használni, vagy hogy ne használják a dezodort, tehát ezt nem mondhatjuk egy vásárlóknak, hanem olyan megoldásokat, meg alternatívákat kell teremteni, amiket be tudnak építeni a saját vásárlási rutinjukba, és a saját termékeiket tudják majd saját maguk által használt termékekkel tudják helyettesíteni.

És a Respray projektje is erre irányult, és azért, hogyha már itt 5-10-15 éves időtávról beszélünk, akkor nekünk az mindenképpen cél, hogy más ehhez hasonló megoldásokat is megalkossunk. Van már rengeteg ötlet, ez az ötletelés nem állt meg, tehát ezt folyamatosan folytattuk.

Gondolom azoknak is a középpontjában a környezetvédelem állna?

- Abszolút.

(Borítókép forrása: https://www.facebook.com/respraysolutions/)3