Reaktor

Kevés olyan megosztó téma van Magyarországon, mint a második világháború. Különösen vitás a megítélése olyan történelmi szereplőknek, akik döntéshozói pozícióban voltak, és nem voltak németbarátok – mégis német megszállás, magyarországi holokauszt, bukott kiugrási kísérlet lett a vége. Ma egy olyan katonai eseménynek van évfordulója, amelyet a politika, ráadásul a szélsőjobboldali politika erősen áthatott: ez pedig a budai kitörés.

Katonai és politikai emlékezet

Persze amikor komoly szélsőjobboldali emlékezet épül egy katonai eseményre, amikor radikális politikai mozgalmak használják a katonák emlékezetét politikai célokra – mégpedig az akkor ottlévő katonákat vezénylő politikai irányvonalat felemlegetve –, akkor érthető módon ez sokkal nehezebb. Viszont ez a fajta politikai rátelepülés komolyan árt az adott esemény emlékezetének (ugyanúgy, ahogy radikális baloldali ellentüntetők jelenléte).

Voltak Budapesten nyilasok - egyébként többnyire nem is katonák, hanem verőlegények -, de jóval több, katonaként besorozott magyar ember volt jelen, akik parancsot teljesítettek – és nem nagyon volt más választásuk. Maguk is mintegy megfélemlítve, bizonytalan állapotban éltek, információk nélkül. Még a Waffen SS-be besorozott magyarországi svábok sem (mindig) önszántukból vettek részt, nemhogy a magyarok. Ugyanakkor katonai kérdésekben a németek diktáltak, még Szálasinak sem volt ebbe túl sok beleszólása, így aki Budapesten volt korábban, annak szükségszerűen ott kellett lennie február elején.

Jelen sorok írója egyébként családi szinten érintett a kitörés eseményeiben. A dédanyám testvére, a nagyszékelyi (Tolna vm.) származású Hamar József huszár is megpróbált kitörni – de még Budán szovjet fogságba esett, amit túlélt. Ha feltételezzük, hogy a hozzá hasonlók voltak a többségben – és ki más lett volna katona –, akkor joggal gondoljuk, hogy a katonák nem voltak a szélsőséges eszmék hívei (egyébként bár Nagyszékely német többségű volt, az említett család magyar származású, nem az SS, hanem a magyar hadsereg kötelékében, pécsi huszárként vett részt a kitörésben).

Budapest erőddé válása

Az emlékezetpolitikai bevezető után szólnunk kell az előzményekről. Egészen 1944 szeptemberéig reális volt, hogy a front nem éri el Budapestet, azonban ez szinte rögtön darabjaira hullott ekkor. Szeptemberben ráadásul két megerősített vonalat építettek ki, és ezek közt feküdt Budapest, így potenciális célponttá vált, ráadásul a két vonal összeköttetésére, egyben Budapest védelmére elkezdték kiépíteni az Attila-vonalat, amely a főváros keleti részét is érintette, de mindenképpen fontos pozíciót adott számára.

ha a szovjet ostrom veszélye fennáll. Egyébként ekkor még Szálasi sem ragaszkodott volna Budapest védelméhez, csak akkor, ha onnan utána jelentős támadások indultak volna. Akkor miért lett mégis „erőd” Budapest?

Szálasi Ferenc (forrás: Origo - Fortepan)

Hasonló történt, mint korábban bármilyen jelentős összeomlás előtt: Hitler közbeszólt.

elkezdte szervezni a parancsnokságát (valójában ők parancsoltak: ha Hitler megtiltja a feladást, a magyarok se tehettek másképp), a teljhatalmú parancsnok december 5-től Karl Pfeffer-Wildenbruch, egy SS-hegyihadtest-parancsnok lett. Pár napra rá találkozott Szálasival, aki December 10-én kijelentette, hogy „a fővárosnak erőddé való felhasználását többé nem ellenzi”. De ekkorra már a nyilas propaganda is a főváros megvédését hirdette, Beregfy Károly honvédelmi miniszter már november 29-én Budapest teljhatalmú katonai biztosává nevezte ki Hindy Ivánt, a budapesti első hadtest vezénylő tábornokát (a háború után mindkettejüket kivégezték).

Karl Pfeffer-Wildenbruch (forrás: Wikipedia)

A kitörés lehetőségei

A szovjetek Budapestet több oldalról is támadták (pl. a Budai-hegységből), és

mégpedig Esztergom szovjet bevételével. Ekkor lehetett volna utoljára esély a kitörésre, és volt is rá terv, csakhogy Hitler megtiltotta.

Beregfy Károly (forrás: Wikipedia)

1945. január 18-án a szovjetek elfoglalták Pestet. A német-magyar seregek Budára kerültek, és felrobbantották maguk mögött az Erzsébet- és a Lánchidat. Ugyanakkor ez sem segített: a szovjetek sorra vették be Budát, amelynek különleges eseménye volt az addig repülőtérként használt Vérmező elfoglalása, hiszen így az ellátás is akadályozva lett. Február elejéig a németek három felmentést kíséreltek meg nyugatról – mind sikertelen volt. A védők pedig a budai Várba szorultak vissza.

A budai kitörés

A kitörést három hullámban tervezték megvalósítani nyugat (Budakeszi) felé, a Széll Kálmán-tér és a Mechwart-tér felé. Ugyanakkor nem volt annyira sikeres, mint tervezték…

A kitörés mérlege

Nem igaz az az emlékezet, amelyet különböző hungarista és neonáci csoportok vallanak, hogy azért törtek ki a katonák, mert azzal nem szegték meg a parancsot (még súlyosabb szóhasználattal „esküjüket”), nem adták fel Budapestet. Egyrészt ekkorra már mindenki tudta, hogy Budapest el fog esni; másrészt a katonák a nagy hidegben, élelmiszer és lőszer nélkül nem tudták tartani Budapestet, és inkább a saját életük volt a fontos; harmadrészt korábban többször is megtiltották német részről a kitörést (Hitler), és nagyon valószínű, hogy február 11-12-én is ez történt volna, ha Pfeffer-Wildenbruchék időben tájékoztatják a feljebbvalóikat.

A felrobbantott Lánchíd és a budai Vár (forrás: Híradó)

Ami viszont súlyosabb, azok a veszteségek. Akik megadták magukat, többnyire fogságba kerültek – ott persze nehéz sors várt rájuk is, de nem kellett helyismeret nélkül, élelmiszer hiányában a budai erdőben gyalogolni a hidegben, olykor 30-40 centi hóban, ráadásul úgy, hogy az erdőn túl is szovjetek voltak. 24 ezer német és 20 ezer magyar katona indult el, viszont német nyilvántartás szerint csak mintegy 700-an voltak sikeresek.

Emlékezet szempontjából súlyos pont, hogy a meghalt katonák túlnyomó többsége ismeretlen helyen halt meg, sokuknak nemhogy sírja nem áll, hanem a maradványai sem kerültek elő. Katonák tízezre tűnt el a kitörésben nyomtalanul, akiknek a február 11. utáni sorsa nem ismert.

Borítókép: a budai Vár az ostrom után (forrás: Origo - Fortepan)

Az aszimmetrikus multikulturalizmus –Eric Kaufmann demográfus, politikaprofesszor szerint- az a rendszer, amellyel a mai modern demokráciák megpróbálják kezelni az egyre sokszínűbbé váló lakosságukat. De mit takar ez a rendszer? 

Mi az aszimmetrikus multikulturalizmus?

Ez a jelenség röviden annyit jelent, hogy az angolszász népeknek fel kell hagyniuk a kulturális hagyományaikkal, ezzel párhuzamosan pedig a bevándorló népeknek ragaszkodniuk kell a saját kultúrájukhoz.

Kissé provokatívabban pedig az a jelenség, miszerint

Mikor kezdődött ez a jelenség?

Kaufmann szerint ez a jelenség már a 20. század elején kezdetét vette, pontosabban Randolph Bourne 1916-os cikkével, melyet a The Atlantic magazin jelentetett meg. Ebben a cikkben Bourne az első baloldali-liberális, nyitott határokat támogató mozgalmat teremti meg. Ez a jelenség, mely szerint

Ez a gondolat megjelent az 1920-as években a Lost Generation gondolataiban ugyanúgy, mint az 1950-es évek Beats mozgalmában is, majd ez a folyamat csúcsosodott ki napjainkban a #cancelwhitepeople mozgalomban.

(kép forrása: https://gablesmontessori.com/multiculturalism-at-school/)

Mitől is aszimmetrikus a multikulturalizmus?

A multikulturalizmus jelensége nem igényel sok magyarázatot:

,,A multikulturalizmus a kultúrák, népcsoportok, etnikai és vallási kisebbségek multikulturális társadalomban való egymás mellett élését hirdeti, ahol nem létezik szociális asszimiláció vagy faji szegregáció.”

Ezt a fogalmat alakítja át teljesen az aszimmetrikus szócska. Ez a jelenség attól lesz aszimmetrikus, hogy az 1920-as években az értelmiség a saját népén belül vetette meg a kevésbé iskolázott és kifinomult réteget, míg a különböző etnikumokat több eszközzel is védeni igyekeztek.

Néhány elmélet szerint a multikulturalizmus mindig is aszimmetrikus volt: mindig voltak olyan kultúrák, melyeket pártolni kellet és emellett mindig léteztek olyanok is, melyeket általános lekicsinylés övezett. Noha ebben a rendszerben soha nem volt logika, sem magyarázat, mégis széles körben elfogadták az aszimmetrikus multikulturalimzust.

(kép forrása: https://dranishaabraham.com/blog/2020/9/30/4fwgbceex3biblu1w5t63q42eoblmw)

Realitása a jelen politikában

A jobboldali gondolkodók nem támogatják az aszimmetrikus multikulturalizmus gondolatát, elítélik az ,,identitás politika” minden fajtáját. A baloldali vélemény pedig az, hogy az aszimmetrikus multikulturalizmus jelensége a konzervatív fehérek agyszüleménye, amit mélyen megvetnek.

Kaufmann felvázolja az ideális jövőképet is: minden egyes etnikum kulturálisan gazdag etnikai identitást, valamint vékony, kulturálisan semleges és jövőorientált nemzeti identitást kap és eszerint él.

(A borítókép forrása: https://www.dreamstime.com/photos-images/multiculturalism.html)

Bárhol is éljünk, bármennyire különböző is legyen az ízlésünk, időnként mindannyiunkra rájön a lakásfelújítás, átalakítás kedve, de – főleg mostanság – horror árakkal kell szembenéznünk, így sokszor már a kezdeti fázisban abbamarad a lelkesedés. Én mindig is a szoba-átrendezős tinik közé tartoztam, akik festettek, pakoltak, és az éjszaka közepén is teljesen egyedül tologatták a bútorokat össze-vissza, hiszen kellett néha a megújulás. Ma, felnőttként is hasonló szellemiségben, azonban már jóval okosabban csinosítgatom a lakást, és az eközben szerzett tapasztalatokat egy vadiúj cikksorozat keretein belül szeretném megosztani. Az első részben egy bár sarok kialakításáról lesz szó, hiszen ez volt az egyik kedvenc projektem a tavalyi évben, és ez a kis újítás a barátaim abszolút kedvencévé vált.

Nem kell megijedni a bár kifejezésről: nem egy külön szobáról vagy egy hatalmas bárpultról van szó. Manapság egyre divatosabbak az italoknak, poharaknak szánt zsúrkocsik vagy kis asztalkák, melyeket akár másodkézből (például a Marketplace-ről, vagy akár a piacról) is be lehet szerezni. Azzal, hogy a kedvenc italainkat nem a spájzban tároljuk, hanem a nappaliban, konyhában, vagy akár az előszobában „állítjuk ki”, nem csak praktikus otthont adunk nekik, de közben a lakás hangulatát is fel tudjuk dobni.

Én például néhány hónapja, teljesen random futottam bele egy lakásdekoros galériába, ahol a nappali egyik sarkában alakítottak ki egy bár asztalkát. Annyira megtetszett az ötlet, hogy rögtön elkezdtem keresgélni miként lehetne megvalósítani ezt az én otthonomban. Minél mélyebbre ástam magam a témában, annál inkább elment a kedvem a dologtól, annyira magas árakkal találtam szembe magam. A gondolat azonban csak nem akart kimenni a fejemből, ezért elkezdtem alternatív megoldásokat keresni, hogy miként valósíthatnám meg ezt a kis bár sarkot – olcsón.

A legnagyobb tétel az egészben az a zsúrkocsi, aminél a határ a csillagos ég – ha csak az erre a célra szánt bútorokat vesszük figyelembe. Egy Ikeában vásárolt asztal, konzol, vagy akár a nagyszülők egyik régi éjjeliszekrénye is tökéletes lehet erre a célra. Sőt! A legkülönlegesebb inspirációs képeknél mind régi, vagy felújított darabok álltak a középpontban: minél egyedibb, annál jobb!

A többit pedig aztán tényleg a saját ízlésünkre formálhatjuk. Néhány pohár és pár üveg ital a funkció, koktélszett, növény, vagy bármilyen egyéb dekor elem pedig a dekor kedvéért. Sok bárkiegészítőit láttam szuper áron akár a Pepco-ban vagy a Kik-ben, melyekkel apránként igazán különlegessé tehetjük a szoba hangulatát. Vendégváráshoz célszerű lehet egy fémvödör a jégkockáknak, és máris van egy szuper bárunk, ahol bárki bármikor újratöltheti a poharát. Számomra például nagyban megkönnyíti a vendégvárást, ha a nappaliban már minden a rendelkezésre áll az estéhez.

Mondanom sem kell, hogy ez az újítás hatalmas sikert aratott a baráti körben, és ünnepi alkalmakkor szinte bevett szokássá vált, hogy vicces, vagy különleges üvegekbe töltött italokkal érkeznek, amik koccintások, majd pedig a lakásdekor részévé válnak.

Éppen ma 150 éve hunyt el Vidróczki Márton, a leghíresebb magyar betyárok egyike. Életéről szinte semmi konkrétum nem maradt fenn, mindent átszőnek ugyanis a legendák és a népi emlékezet. Ugyanez mondható el haláláról is. Ki volt ő valójában, mit csinált és mit őrzött meg róla a nép?

Juhászbojtár fiaként

Vidróczki Márton 1837 novemberében született az akkor Borsod, ma pedig Heves vármegyei Mónosbélen magyar családba – mely neve alapján apai ágon szláv gyökerekkel is bírt. Apja az egri káptalan juhásza,  Vidróczki András, míg anyja Kormos Anna volt. A későbbi legendák ugyan beszéltek arról, hogy előkelő, de törvénytelen (házasságon kívüli) származású volt – és ezzel is magyarázták azt, hogy betyár lett –, de ez egyáltalán nem tűnik valószínűnek.

Mónosbél látképe, ahol Vidróczki született (forrás: Wikipedia)

A korabeli lehetőségeknek megfelelően apjához hasonló életet élt, juhász- és kondásbojtár lett a közeli Bélapátfalván (Mónosbélhez hasonlóan ekkor Borsod, ma már Heves vármegye része). Bizonyos legendák szerint feljebbvalója sokat verte, emiatt lett betyár; míg

– és ezzel magyarázzák azt, hogy betyár lett. Egyik sem tűnik valószínűnek, bár az elképzelhető, hogy voltak bizonyos szerelmi kalandjai (és az sem volt ritka, hogy a juhászbojtárt megverték – főleg, ha hibázott).

A nyílt ellenállás: a Kossuth-nóta

1859-ben Egerben besorozták, és szép trombitajátéka miatt a kürtösök közé került. Egy átmulatott estén azonban az ekkor tiltott Kossuth-nótát játszotta a bajtársak nagy örömére – míg a felettes osztrák tiszt nagy haragjára.

Tizenkét év várfogságra ítélték, melyet az egykor utolsó ellenálló Komárom várában kellett letöltenie. Kellett volna – ugyanis megszökött. A legenda szerint hatalmas testi erejével leteperte őrét, majd annak ruhájában a Dunába vetette magát. Szülőföldjére, a Bükkbe ment.

Az egyik komáromi erőd ma (Monostori erőd, nagyjából a szabadságharc környékén épül). Vidróczki megszökött innen (forrás: Wikipedia)

Otthoni évei

Katonaszökevényként – ráadásul hadbírósággal a háta mögött – egyetlen választása volt: rablóbandát gyűjtött maga köré. Heves, Borsod, Gömör és Nógrád vármegyékben működtek, de egyes hagyományok szerint olyan távoli vidékekre is eljutott, mint Zólyom. A rablások során szerzett zsákmányokból élt, és természetesen a rablóbandát is ezzel tartotta el. Mindeközben a vidék kocsmárosait, fogadósait megfélemlítve komoly bevételhez jutott.

A néphagyomány magas, jó kiállású, előnyös külsejű férfiként őrizte meg, aki mulatozásai közben egyre több nőt csábított el. Mint minden betyárra, rá is

A legenda szerint nem fogott rajta a golyó – ennek ellenére 1863-ban Verpeléten a pandúrok elfogták. Verpelétről tudni kell, hogy előfordultak olyanok, főleg a helyi kisnemesség tagjai között, akik a betyárokhoz hasonló tetteket követtek el, így részt vettek bizonyos borsodi kisnemesek (domaháziak) lólopásaiban és kereskedéseiben. Egy helyi kisnemes, Kozma Mátyás, még az 1880-as években is éppen vizsgálati fogságban ült lólopás miatt, amikor illegálisan tartott fegyvert találtak nála, miközben korábban már két évet ült – természetesen lólopásért.

Mivel Vidróczki rovásán sok volt, így a hozzá hasonló törvényen kívüliek börtönébe, Theresienstadtba – ma Csehország – vitték. Huszonhét évet kapott – de néhány éven belül megszökött.

Theresienstadt a mai Csehországban, ahonnan Vidróczki másodszor is megszökött (forrás: Wikipedia)

A Mátrában: Vidróczki legismertebb másfél éve

Második szökése után nem közvetlen szülőföldjére, hanem a Mátrába ment, ahol újabb rablóbandát állított ki.

Nagyjából hasonlóan élt, mint korábban: rabolt – a gazdagtól, a szegénytől nem –, a fogadósokat már megjelenésével megfélemlítette, állig felfegyverkezve járt, mulatozott-dorbézolt és nem vetette meg a nőket. A népi emlékezet részben ehhez köti halálát is:

aki szerint ha varrás (kötés, öltözködés) közben a ruhán a cérna görcsösödik, az halált jelent, emiatt a szeretőivel mindig gondosan kibontatta ruháit – mígnem az egyik lustaságában azt hazudta, hogy megtette, de valójában nem. És aznap érte a halál a rettegett betyárt. De hol, s hogyan? Rengeteg hely magáénak vallja.

A szolga haragja: a végjáték

A legvalószínűbb az, hogy 1871 februárjában Bodonyban borozott bandájával, és az uradalom gazdatisztje elpanaszolta, hogy a Vidróczkiék által ellopott állatokat rajta akarja behajtani a munkáltató. Ezen felháborodva a betyárok nekiindultak, ugyanakkor egyikük, Pintér Pista (máshol Pásztor Pista), ellenkezett – és a vége dulakodás, mások szerint egyszerű támadás lett, és

A történet különböző helyszíneket említ. Valószínűleg Mátraverebély közelében vagy Tiribesen (ami egyébként nincs messze Mátraverebélytől) történt, és bizonytalan, hogy Pintér Pista volt-e a gyilkos, vagy egy társa (Rácz Antal – más történet szerint ő ellenkezett – vagy Lőrinc Pista). Az sem biztos, hogy csak lesújtott Vidróczkira, vagy volt-e komolyabb dulakodás előtte – de olyan változat is fennmaradt, mely szerint halála után még bele is lőtt, sőt felismerhetetlenre verte. Egyes variánsok szerint maga Pintér jelentette a csendőröknek az esetet – de valószínűbb, hogy másnap találták meg. Egerbe vitték, nyughelyénél ma kopjafa áll. Persze a nép körében elterjedt – főleg azoknál, akik a felismerhetetlenre verés mellett tesznek hitet – az, hogy valójában nem őt találták meg a csendőrök, és az volt a banda célja, hogy félrevezessék a hatóságokat.

Van a történetnek egy másik változata. Eszerint nem Mátraverebélyen történt az eset, hanem a szilvás(várad)i fogadótól nem messze az erdőben. Vidróczkiék ugyanis betértek a csárdába, ahol a helyi parasztok és favágók mulattak. A kocsmáros nem volt otthon, a lánya, Biri, és a veje vitték az üzletet – tudták nagyon jól, hogy nem érdemes ellenállni, és azt is, hogy fizetség valószínűleg nem lesz. Vidróczki megcsókolta a lányt, amit a férj inkább nem vett észre – Pintér Pista viszont igen. Ő ugyanis meg volt győződve arról, hogy a lány tőle terhes. Egyébként magát sokkal rátermettebbnek tartotta Vidróczkinál, hiszen kizárólag Birin keresztül volt bármi érzése, az is csak azóta, hogy terhes, egyébként nem könyörült senkin – de Vidróczkit kétes kapcsolatból született szegény gyereknek tartotta, miközben az ő apja nagygazda volt. Mindezek ellenére Vidróczki a szolgájaként bánt vele. Emellé társult az a bánásmód, amit a lánnyal szemben alkalmazott – és kihasználva azt, hogy menekülniük kellett a felsőtárkányi csendőrök elől, bemenve az erdőbe fejbe vágta az éppen nem figyelő Vidróczkit egy kisbaltával. Ki tudja, hány ilyen legenda él(t) még a nép körében…

Vidróczki síremléke Egerben (forrás: Wikipedia)

Borítókép: betyárok kocsmában, majd börtönben (forrás: Wikipedia)

Előző cikkünkben elemeztük a Demokratikus Koalíció pártkongresszusán elhangzott Gyurcsány-beszédet, most Donáth Anna jövőértékelő beszédére fog sor kerülni. Bár a Momentumos pártesemény hamarabb volt, de a cikkből ki fog derülni, hogy miért volt célszerű (vagy legalábbis logikusabb) megcserélni a sorrendet. Már csak azért is volt célravezetőbb, mert várhatóan a liberális párt a jövőben igyekszik majd meghaladni az elmúlt évtizedek bal-jobb párharcának a logikáját, ehhez nemcsak Orbántól, hanem Gyurcsánytól is el kell majd határolódnia. Azonban ehhez fel kell vázolni a DK-Momentum tandem első tagjának a pozícióját.

A Gyurcsány-beszédet a többi ellenzéki szereplő megszólalásától függetlenül elemeztem, azonban ugyanezt nem fogom megtenni Donáth Anna esetében. A DK pártelnöke által felkínált stratégia (aki nincs a DK-val az a Fidesszel van) semmi olyat nem mond, ami értelmezhetetlen a többiek bevonása nélkül, míg a Momentum elképzelése több értelmet nyer, ha közben felidézzük Gyurcsány gondolatait. Totálisan mást mondani, mint a kormány, aktívan dolgozni a rendszer leváltása érdekében, törvényes eszközökkel gyengíteni a kormányt, ellenzéki magatartással nem szabad legitimálni a NER-t, hanem a rendszer ellenfelének kell lenni: nagyjából így lehet összefoglalni a DK jövőbéli stratégiáját.

(kép forrása: vasarnap.hu)

Donáth Anna nyelvpolitikailag egységesként kezelte a rendszerváltás óta eltelt bő három évtizedet, amelyet a bal és a jobboldal kicsinyes vitái és önérdekkövető magatartása határozta meg. A kvázi pártelnök elhatárolja az újakat a régi pártelitektől és expliciten ki is fejti a politikai generációváltás szükségességét, ugyanis ők morálisan jobbak, mint a Fidesz vagy a DK. Donáth Anna szerint radikálisan mást kell csinálni, mivel az a baloldali magatartás, amit a Demokratikus Koalíció és más ellenzéki pártok követnek, csak újabb és újabb fideszes kétharmadhoz vezet.

De miben is áll ez az új ellenzéki stratégia? Donáth Anna valóban sok új dolgot és az ellenzék számára akár megfontolandó gondolatokat kínált fel, azonban cseppet sem lehet azt mondani, hogy mindent maradéktalanul kifejtett volna, vagy olykor nem került önellentmondásba. A Momentum politikusa önmagát egy őszinte, nagy munkabírású vezetőként definiálta, aki arra buzdít mindenkit, hogy senki se higgyen azoknak, akik idő előtti kormányváltást ígérnek, mivel azok "szemfényvesztők, akik hazudnak reggel, éjjel meg este". Ez eddig rendben van, az Orbán-kormány mögött egy stabil, fegyelmezett kormánypárt áll és a köztársasági elnök sem tekintendő ellensúlynak, nagyon nehéz elképzelni olyan forgatókönyvet, hogy Orbán Viktor ne töltse ki a ciklusát.

Azonban Donáth Anna nem mondott semmilyen "céldátumot" a választóinak, hiszen egyszer a "Horthy-korszak, a Rákosi-korszak és a Kádár-korszak is véget ért". Ez a momentumos szavazóknak nem lehet túl bátorító és bizalomgerjesztő, tekintve, hogy a Horthy-korszak 24, a Kádár-korszak pedig 32 évig tartott. Természetesen, ha Donáth Anna szerint 2026 nem céldátum, akkor nem ígérheti meg felelőtlenül, hogy szűk négy év múlva leváltja a Fideszt, de akkor lehet, hogy nem kellett volna a magyar történelemből párhuzamokat előhozni. A politikában nem feltétlenül a "nevető harmadik" nyer, így ez az "Ej, ráérünk mi arra még!" attitűd inkább kontraproduktív lehet, mintsem a cselekvőképesség látszatát fenntartva, sisakot lehajtva előremenni, mint a DK.

(kép forrása: index.hu)

A másik félig jónak tekinthető diagnosztika a párt Európa-képével kapcsolatos. A Demokratikus Koalíció aktívan kampányol az Európai Egyesült Államok víziója mellett, ugyanez nem mondható el a Momentumról, de attól függetlenül a másik leginkább Európa-pártibb pártként lehet számontartani. Donáth Anna eljut arra a felismerésre, hogy az Európai Unió válságban van, hogy éppen ezért nem lehet kritikátlanul lemásolni és beilleszteni a magyar valóságba mindent, ami nyugati, de ettől függetlenül kiáll a liberális demokrácia mellett.

A liberális demokrácia egy nyugati találmány, amelyet előszeretettel tekintenek ideális politikai berendezkedésnek, egy olyan valaminek, amelyet mindenkinek meg kellene valósítania. Azonban azt is látni kell, hogy ez a liberális demokrácia Nyugaton egy hosszú, viszonylag zavartalan fejlődési folyamat eredménye, míg nálunk ez cseppet sem volt így. A dualizmus kora liberális volt, de a szűk választójog végett nem tekinthető demokratikusnak, a Horthy-korszak "óvatosan lépett be" a tömegdemokráciák sorába, továbbá minden volt, csak liberális nem. Az államszocializmust nem érdemes hosszasan taglalni, az egyedüli időszak, amikor elmondható, hogy Magyarországon liberális demokrácia volt, az 1990-2010. Azóta a liberális jelzőt megalapozó tényezők (ellensúlyok rendszere) a többségi elv érdekében "visszább lettek tekerve".

(kép forrása: cagle.com)

Mit ígér a jövőre a Momentum programadója? Ugyan nem mondta ki, de vért, könnyeket és verítéket. Három fő feladata van a pártnak Donáth Anna szerint. Először a politikai kultúrán, a politikai diskurzuson akar változtatni, ahol nem a gyűlölködés és az önzés uralkodik, itt egyértelműen a Fideszre és a DK-ra gondolt. Másodszor új szövetséget hirdet a civilek és a politikusok között. Ez némiképp más, mint amit Gyurcsány mondott később, ugyanis a Demokratikus Koalíció elnöke "elítéli" a civilek önálló és a rendszer egészét nem támadó tüntetéseit. Donáth Anna ezek szerint nyitottabb a civil társadalom felé. Ezt erősíti a harmadik feladat, hiszen szerinte közösen, mindenkit bevonva kell megtervezni Magyarország számára az elkövetkezendő 5-10-30 évet.

A Momentum az új ellenzéki messiást várta csak azért, hogy az azt mondja, hogy ő nem az. Arra a kérdésre, ami úgy hangzott, hogy "Ki vezet minket új útra?" Donáth Anna azt válaszolta, hogy egyszer majd valamikor én, de csodákat senki se várjon. Tiszta Brian élete. A Momentum törekedni fog arra, hogy mást mondjon, mint a "régi baloldal", de nem mond le arról a szélsőséges Orbán-ellenességről, amelyet egyébként kárhoztat, mivel "az Orbán-korszak hazugságokra épül". Az ellenzék számára ugyan előbbre mutató gondolatokat fogalmazott meg Donáth Anna, de korántsem olyan magabiztossággal, mint amilyennel Gyurcsány Ferenc meghirdette az "aki nincs velünk, az ellenünk van" programját, illetve további önellentmondásokat kellene feloldani a jövőben.

Teljes hadiállapotot hirdetett meg a baloldali ellenzék nem csak Orbán Viktor és a Fidesz ellen, hanem egymás ellen is. A Momentum kártékonynak és a NER-t stabilizáló megközelítésnek ítéli azt, amit a Demokratikus Koalíció folytat, míg Gyurcsány szerint nincs helye a pragmatizmusnak és a harmadik útnak, előbb-utóbb mindenkinek színt kell vallania.

 Borítókép forrása: 444.hu

Aktívak voltak a hétvégén a legnagyobb ellenzéki pártok: a Momentum "jövőértékelőt", míg a Demokratikus Koalíció pártkongresszust tartott. A leglényegesebbek azonban a pártelnök Gyurcsány Ferenc és a visszatérő Donáth Anna beszédei voltak. De miért lényeges megnézni a pártvezérek (ugyan Gelencsér Ferenc a Momentum pártelnöke, de Donáth Anna lesz az, aki hosszabb távon meghatározhatja a párt stratégiáját) beszédeit? Azért, mert a következő 4 évben egyértelműen egy Momentum-DK párharc fog zajlani, ez fogja meghatározni a baloldali ellenzék jövőjét. Jelenleg a Gyurcsány-párt vezet a liberális párttal szemben, így kétrészes "cikksorozatunkban" az "erőnyerőt" vetjük górcső alá először.

Kifejezetten erősre sikeredett a Demokratikus Koalíció pártelnökének a beszéde, bármennyire küszködött az influenzával, nem finomkodott. Európán belül vagy kívül lenni, a DK oldalán állni vagy a Fideszén: ez volt az a két főbb törésvonal, amely mentén politizálni lehet ma Magyarországon, legalábbis Gyurcsány olvasatában.

(kép forrása: ellenszel.hu)

A DK önmagát a legeurópaibb pártként definiálja a magyar pártrendszerben, cseppet sem meglepően először az Európához való viszonyulásról beszélt Gyurcsány. Úgy gondolja a pártelnök, hogy ma Magyarországon azért van nagy társadalmi-politikai feszültség, mert nincs egyetértés abban, hogy Magyarországnak hol a helye a világban. Gyurcsány szerint az Orbán-kormány hazánkat kiakarja vezetni Európából, míg a DK a lehető legnagyobb európai integrációt támogatja.

Gyurcsány Ferenc azt szeretné, hogy Magyarországon újra kétosztatú legyen a magyar pártrendszer. Ez akár az MSZP-SZDSZ koalíciót lemásoló DK-Momentum együttműködésben is kicsúcsosodhat. A baloldal megosztott Gyurcsány személyét illetően, tehát van kereslet a volt miniszterelnök személyét elutasító baloldali pártoknak. De a lényeg az, hogy vagy a Momentummal vagy nélkülük, de a Demokratikus Koalíció mindenképpen a baloldali ellenzéki térfél domináns szereplője akar lenni. Mindenfajta leegyszerűsítés, ami két választási lehetőséget tesz lehetővé, az kizárja a harmadik alternatíva megfogalmazását. Viszont aki megpróbálja, az inkább a Fideszhez fog kerülni, mintsem az européer oldalra. Lehet választani: Európai Egyesült Államok és a mintakövetés politikája vagy a Nemzetek Európája és az érdekérvényesítő, az árral szembemenő, orbáni megközelítés.

(kép forrása: infostart.hu)

Azonban a beszédből kiderült, hogy az ellenzék számára egy másik kérdésben sincs harmadik út, ez pedig az ellenzékiség milyenségének a kérdése. Gyurcsány két részre osztja a mostani magyar politikát: van egy erkölcstelen, morálisan alávaló Fidesz és egy tisztességes, becsületes, morálisan felsőbbrendű DK. Éppen ezért a Demokratikus Koalíció nem egyszerűen ellenzéke a kormánypártoknak, hanem "ellenfele". Gyurcsány szerint az ellenzék stratégiája a jövőben csak egyféle lehet: a másik oldal teljes elutasítása. A pártelnök politikafelfogásába nem fér bele a civilek önálló tiltakozása és a különböző ügyek mentén történő politizálás, ugyanis a rendszerrel magával van baj, nem az egyes elemeivel. Aki nem az egészet támadja, hanem különböző területeken (oktatás, környezetvédelem) akar nyomást helyezni a Fideszre, az elfogadja a Fidesz létét, tehát nem akarja megdönteni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Ez a fajta logika könnyedén kiforgatható, nem lesz sok gondolkodni valója a Fidesz kommunikációs gépezetének. A Fidesz politikusai, influenszerei mind Rákosival fogják ezeket a gondolatokat párhuzamba állítani:

Aki nincs velünk, az ellenünk van.

Az már egy teljesen más kérdés, hogy erre a többi ellenzéki párt mit fog reagálni, mert egyértelmű feszültség van a Momentum és a DK között, de zöld kérdés a kapcsán az LMP is magára veheti a pártelnök szavait. A zöld pártok klasszikusan "single-issue" pártok, azaz csak a környezetvédelemre koncentrálnak és a többi szakpolitikai kérdésben nem olyannyira kompetensek. Ungár Péter szeretne egy önálló, megkerülhetetlen pártot létrehozni, azonban a gyurcsányi maximák szempontjából ő is kollaboránsnak minősül. A Jobbik érdekes eset, ugyanis ők kifejezetten Európa-pártiak és teljesen elutasítják Orbán Viktort, de jelenleg az egész baloldalt is, benne Gyurcsány Ferenccel.

(kép forrása: 24.hu)

Európa-pártinak és rendszer "ellenfélnek" lenni, ez az a két törésvonal, ami végül egy naggyá terebélyesül és mélyül: a magyar ellenzéknek választania kell a két part között. A beszéd végére tovább erősítette a párt imázsát a pártelnök: felkérte a Dobrev-árnyékkormányt, hogy őszig dolgozzák ki és mutassák be a Holnap Magyarországa Programját. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt egyébként előszeretettel gyártotta a programokat, akkor is a cselekvőképességét demonstrálta.

Továbbá a Demokratikus Koalíció számára négy célt tűzött ki: először is a DK kell, hogy legyen az Orbán-kormány ellenfeleinek az otthona; másodszor az árnyékkormánynak kell reményt sugároznia magából; harmadszor a pártnak ott kell lennie mindenhol az országban, azaz növelni kell az országos lefedettséget; végezetül pedig meg kell mutatni a nagyvilágnak, hogy van Magyarországon olyan politikai erő, aki inkább barát akar lenni, mint ellenség. Röviden és tömören: a Fidesz egyetlen alternatívájaként megmutatkozni belföldön és külföldön egyaránt, illetve tovább kell növelni az árnyékkormány jelentőségét, orvosolni kell a baloldal országos lefedettségének a hiányát.

Borítókép forrása: magyarnemzet.hu

Ahogy az emberek egyre inkább felismerik a környezeti kihívások súlyosságát és a klímaváltozás globális hatásait, egyre nagyobb jelentőséget kapnak a környezetbarát fogyasztói döntések. Az egyének és a társadalom kollektíven kezdi felismerni, hogy az életmódunk és a fogyasztási szokásaink milyen mértékben járulnak hozzá a bolygónk egészségének megőrzéséhez vagy károsításához. Ahhoz, hogy a jövő generációinak is élhető környezetet hagyjunk hátra, elengedhetetlen, hogy tudatosan válasszunk fenntarthatóbb és környezetkímélőbb megoldásokat. A környezetbarát fogyasztói döntések lehetővé teszik számunkra, hogy pozitív hatást gyakoroljunk a környezetre, miközben magunkat és a közösséget is felelősségteljes és fenntartható módon szolgáljuk. Cikkünkben felfedezzük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és hogyan válhatunk tudatosabb fogyasztókká a fenntartható jövő érdekében.

De mik is azok a környezetbarát fogyasztói döntések?

Környezetbarát fogyasztói döntések olyan választások és cselekedetek, amelyek környezeti szempontból fenntarthatóbbak és kevésbé terhelik a környezetet. Ezek az egyéni vagy kollektív döntések hozzájárulnak a fenntartható jövő kialakításához és a környezeti problémák csökkentéséhez. Néhány példa környezetbarát fogyasztói döntésekre:

1. Újrahasznosítás és hulladékcsökkentés: Szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás támogatása, a felesleges csomagolások és egyszer használatos termékek kerülése, illetve a környezetbarát csomagolások vagy termékek preferálása.

2. Energiahatékonyság: Az energiatakarékos háztartási gépek és világítás választása, az energiapazarlás minimalizálása, például a nem használt elektromos eszközök kikapcsolása.

3. Fenntartható közlekedés: A tömegközlekedés, kerékpározás vagy gyaloglás előnyben részesítése az autóhasználattal szemben, illetve a közösségi járműmegosztás lehetőségeinek kihasználása.

4. Környezetbarát termékek választása: Fenntartható és környezetbarát termékek, például organikus élelmiszerek, vegán termékek, illetve környezetbarát tisztítószerek és személyes higiéniai termékek előnyben részesítése.

5. Támogató fogyasztói szokások: Olyan vállalatok és márkák támogatása, amelyek kötelezettséget vállalnak a fenntarthatóság és a környezetvédelem iránt, és a környezetbarát gyakorlatokat alkalmazzák a termelés és szállítás során.

6. Élelmiszer-pazarlás csökkentése: Tudatosabb élelmiszer-vásárlás és -használat, hogy minimalizáljuk az élelmiszer-pazarlást és csökkentsük az élelmiszertermelés környezeti hatásait.

Ezek a környezetbarát fogyasztói döntések segítenek csökkenteni az egyéni ökológiai lábnyomot és hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez. A kollektív erőfeszítésekkel, mint amilyenek ezek, közösen tehetünk a fenntarthatóbb jövőért és a környezet védelméért.

Szélsőjobb, szélsőbal – ezerszer elhasznált politikai fogalmak, leginkább a mindenkori kormányt vagy a legerősebb ellenzéki pártokat lehet ezzel támadni, az ugyanakkor tény, hogy volt időszak Magyarországon, amikor a legjelentősebb ellenzéki párttól nem állt távol a szélsőjobboldali szemlélet. Ilyenkor rögtön történelmi hasonlóságokat keresünk, és nem nehéz eljutni a Horthy-korszakhoz, amikor igen jelentős volt a nyilas mozgalom.A ’30-as évek politikai háttere

Az 1920-as évek keresztény-konzervatív konszolidációs időszakát követő gazdasági világválság következtében Magyarországon megnőtt azon politikusok szerepe, akik valamiben eltértek a jól bevált konzervatív fősodortól. Meg- vagy inkább újjáalakult a Kisgazdapárt, elindult a nyilasmozgalom elődje (nemzetiszocialista párt alakult, kezdetben horogkeresztet, majd annak betiltása után kaszáskeresztet használt jelképként), nőtt a fajvédők befolyása, valamint a kormánypártban is egyre inkább a radikálisoké lett a főszerep. Ebben Gömbös Gyulának volt kiemelt szerepe, aki teljesen más háttérrel rendelkezett, mint a klasszikus irányzatot követő arisztokrata és középosztálybeli elődei. A folyamatot a német befolyás tovább erősítette, a revíziós siker(ek) pedig még ezt is fokozta (fokozták).

Gömbös Gyula, egy a korábbiaknál jóval radikálisabb szemléletű miniszterelnök (forrás: WIkipédia)

melyen valamelyest érezni lehet a német nemzetiszocialista hatást, de erősen eltért attól: magát nemzetiszocialistának és hungaristának is nevezte (utóbbi mintegy szinonimája az előbbinek). Egyfajta vallási elvakultság mellett alakított volna ki egy nemzetiségi alapú föderatív, de magyar vezetésű paraszti államot, amely elveiben antiszemitább volt a korban megszokottnál, de kezdetben nem volt annyira radikális, mint a nácik Németországban. Szálasit ugyan a honvédségnél többször is figyelmeztették, hogy ne politizáljon, máskor állomásfogságot kapott, át is helyezték. Mivel a politizálást folytatta, végül nyugdíjazását kérte, és 1935-ben hivatalosan is politikai pályára lépett.

Nyilasok és nemzetiszocialisták

Amint azt már érintettük, Szálasi előtt is létezett Magyarországon náci párt, így a szélsőjobb megosztottnak számított, ugyanakkor ez a demagóg, de sok szociális kérdést tartalmazó eszmerendszer komoly veszélyt jelenthetett a belső stabilitásra, így a kormányzat erőteljesen fellépett minden szélsőséges párt ellen.

Szálasinak összesen háromszor tiltották be szervezetét – a Nemzeti Akarat Pártját, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot és a Nemzeti Szocialista Magyar Pártot – 1935-39 között, végül az 1939-ben sikerült megszerveznie tartósan a Nyilaskereszti Párt – Hungarista Mozgalmat, amely így részt vehetett az 1939-es pünkösdi választáson.

A különböző nemzetiszocialista pártok logói (forrás: WIkipédia)

de még mindig megosztott volt ez az irányzat, viszont volt együttműködés is a bejutott nyilas pártok közt. De miért fontos ez a választás a nyilasok népszerűsége szempontjából?

Az új választójogi törvény

ugyanakkor továbbra is torzított a kormánypártok irányába. Egyrészt továbbra is érvényben volt a vagyoni és a műveltségi cenzus, másrészt a második zsidótörvény korlátozta a zsidók jogát ilyen téren is. A nyilasok népszerűsége szempontjából utóbbi kevésbé lényeges, hiszen nehezen képzelhető el, hogy zsidók nagy arányban szavaztak volna a nyilasokra, de előbbi lényege az volt, hogy a szélsőséges irányzatokra a vélekedés szerint nagyobb arányban szavaznak a szegényebb és/vagy kevésbé művelt rétegek, és ezt akarták megelőzni. Ezt valamelyest a nyílt-titkos rendszer megváltoztatása is alátámasztani látszik, hiszen erősen nőtt a szélsőséges, köztük a nyilas pártokra és képviselőkre érkezett szavazatok száma 1939-ben.

Szálasi Ferenc (forrás: Index)

A törvény abban is torzít -bár ez inkább a liberális és baloldali pártok számára hátrány-, hogy vidéken voltak listás és egyéni mandátumok is, a nagyobb városokban csak listások. Valamelyest ez is érintette azért a szélsőséges pártokat, hiszen a munkásnegyedekben aki szavazhatott, az a vélekedés szerint nagyobb eséllyel adhatta voksát a nyilasokra, mint mondjuk egy nagybirtokos, ahogy a szélsőjobbnak értelmiségi holdudvara is létezett.

Mivel a közvéleménykutatások ekkor még nem terjedtek el, így a kérdés szempontjából az 1939-es választások eredményeit tudjuk vizsgálni – és összevetni a Jobbik népszerűségével, amelyet azonban már közvéleménykutatásokból is ismerünk. Az 1939-es választás azért is fontos, mert ahol nem egyhangúan dőlt el a képviselő(k) személyének kérdése, ott igen magas volt a részvétel. Annyiban további torzítások vélhetők, hogy a korábbi választásokhoz képest (egy másik törvény miatt) tovább szűkült a jogosultak köre, például emelték a minimum életkort a választásra jogosultak tekintetében.

A nemzetiszocialisták népszerűsége 1939-ben

Maguk a nyilasok a szavazatok majdnem 15 százalékát szerezték meg, vagyis a kormánypárt és a kisgazdák után a harmadik legnépszerűbb párttá váltak már önmagukban is, ugyanakkor a kisgazdák szerencsétlen mandátumeloszlása miatt – összesen 14 helyet kaptak, ebből egy egyéni – a parlamentben a második legnagyobb erő voltak, hiszen 29 mandátummal rendelkeztek. Ez még mindig csak 11 százalék, vagyis látszik a torzítás a kormánypárt javára, hiszen a szavazatok kevesebb, mint felével jutottak több, mint kétharmadhoz.

Az 1939-es választás: a mandátumot nyert pártok eredményei (forrás: Wikipédia)

Mivel a nemzetiszocialista pártok együttműködtek – erről megegyezés is született –, így érdemes megnézni a többi nyilas-náci párt népszerűségét is. A bejutott náci pártok további 7,5 százalékot kaptak (mandátumaik aránya 5,4%), vagyis

a számukra előnytelen választási rendszer alapján. A mandátumok eloszlása még további előnytelenséghez vezet, hiszen nem érik el a 20 százalékot sem. Mit tudott nyújtani ehhez képest a Jobbik?

A Jobbik népszerűsége a választások alapján

Ha csak a választásokat nézzük,

a maga 20,3 százalékával (2018-ban többen szavaztak ugyan a pártra, de arányosan rosszabb eredményt értek el). Ez ugyan magasabb, mint Szálasi nyilas pártjáé, de egyrészt 2014-ben nem volt cenzus (lehet, hogy a vegyes választási rendszer nem kedvez a vesztes pártok mandátumainak, de jogilag mindenki tud rájuk szavazni, 1939-ben ez nem így volt), másrészt ha a tényeket nézzük, valójában az 1939-es nyilasok hasonló népszerűséggel bírtak, mint a Jobbik 2014-ben. Napjainkban azonban más eszközöket is ismerünk: a közvéleménykutatásokat.

A Jobbik népszerűségének csúcsán

A 2014-es választás után a Jobbik népszerűsége valamelyest növekedett. 2015-ben megszerezték első mandátumukat, illetve visszavettek a radikális retorikából. A legmagasabb eredmény, amit közvéleménykutatás mért, 28 százalék volt (Ipsos), de

Aztán az év második felében ez a felfele törés megakadt, a párt népszerűsége csökkenni kezdett, emiatt elmondható, hogy ez volt a Jobbik népszerűségének csúcsa.

A maga 25-28 százalékával a számukra továbbra sem torz választási rendszerben már valamilyen szinten meghaladták az egykori nyilasok népszerűségét, de annyira nem jelentős a különbség, hogy ezt ne magyarázhassuk a cenzus hiányával. Persze ez csak találgatás, de igen valószínűnek tűnik, sőt azt is megkockáztatom, hogy a nyilasok akkoriban még népszerűbbek is voltak, mint 2014-ben a Jobbik.

A Jobbik "fiatalos" plakátja (forrás: HVG)

Tanulságok – a magyar szélsőjobboldal népszerűsége

Az adott korszakban valahol mindig 25 százalék körül volt a magyar szélsőjobb népszerűsége (ha a szélsőjobb alatt a legszélsőségesebb, a többiek által általánosan elutasított mozgalmat nézzük, vagyis a fajvédőket például itt nem mérjük). Ugyanakkor 1939-ben a választási rendszer torzított, és csak megbecsülni lehet, hogy mennyit.

Megfigyelhető, hogy hasonló gondolatokat mindkét erő megfogalmazott, így a nyilasok is kritizálták az 1938 körüli törvénymódosításokat, mivel azok emelték a választásra jogosultak korhatárát, és feltételezték, hogy a fiatalok az „új eszmék” hordozói. A Jobbik egy időben tudatosan építette azt ez imázst, hogy a legnépszerűbb párt a fiatalok körében. Egyébként ezzel valahol alátámasztják a korabeli érveket a választás korlátozására...

"Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá." Hogyan reagál erre egy csapat tizenéves? Meddig mennek el, hogy megcáfolják ezt az állítást? Ki lehet fejezni tárgyakban az élet értelmét? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Janne Teller Semmi című regényében.

Janne Teller 1964-es születésű dán írónő. Közgazdaságtant és jogot is tanult, majd az ENSZ-nél és az EU intézményeinek is dolgozott gazdasági és politikai szaktanácsadóként. Az 1990-es végétől azonban csak az írásra koncentrált, az átütő sikert számára a Semmi című írása hozta meg. 

A Semmi nem csupán egy ifjúsági regény. Olyan társadalmi, erkölcsi és filozófiai kérdéseket taglal, ami kortól függetlenül mindenki számára közvetít valamilyen üzenetet. A történet a megjelenése után nem lett azonnal elismert világsiker. Dániában először betiltották, nem sokkal később azonban kötelező olvasmánnyá tették, és minden létező irodalmi díjban részesítették. A regény világszerte hatalmas sikert aratott. Több Európai országban (köztük Magyarországon) sok évadon keresztül színdarab formájában is több ezer emberhez jutott el.

(kép forrása: hu.m.wikipedia.org)

,,Ha könnyű meghalni, az azért van, mert semmi jelentősége a halálnak. (...) És ha nincs értelme a halálnak, az azért van, mert az életnek sincs értelme.”

Az osztálytársai, hogy bizonyítsák, hogy Pierre Anthon téved és az életnek igenis van értelme, elkezdik felépíteni a Fontos Dolgok Halmát. A Fontos Dolgok Halmába szépen sorba mindenki elkezdi beszolgáltatni azt, ami számára az élet értelmét jelenti. 

Ahogy telik az idő, nő a gyerekekben a frusztráltság, a sértettség, a gyűlölet és a bizonyítási vágy, így a Fontos Dolgok Halmába egyre elképesztőbb, egyre nagyobb jelentőséggel bíró dolgokat kell bedobniuk. Döbbenetes olvasni, hogy meddig hajlandóak elmenni azért, hogy megtalálják az élet értelmét és bebizonyítsák Pierre Anthonnak, hogy téved.  Amikor pedig azt hiszi az olvasó, hogy a cselekmény a tetőfokára hág, Janne Teller mindig képes egy új aspektust bevonni, egy új nézőpontból megvilágítani a ,,nagy kérdést”. 

(kép forrása: sgyak.u-szeged.hu)

Sok könyv keresi az élet értelmét, de miért pont ez lett világsiker? Miért pont ezt kéne megvenni és elolvasni? 

Talán azért, mert a regény befejezése után az olvasó csak ül és gondolkodik, próbálja befogadni ezt az érzést, ami mindenkinek egy kicsit más. A könyv elolvasása utáni érzéseket, pont Janne Teller fogalmazza meg a legpontosabban. 

,,Azért sírtunk, mert elvesztettünk valamit, és kaptunk valamit cserébe. És azért, mert elveszíteni és kapni valamit, egyformán fájdalmas. És mert tudtuk, mit vesztettünk el, de még nem tudtuk szavakba önteni, mi az, amit kaptunk.”

Egy azonban biztos. Ez a könyv (Tandori Dezső szavaival élve), “nem semmi”!

(Borítókép forrása: adrot.hu)

Január 17-én érkeztek meg a román légierő Bukarest mellett található otopeni-i repterére a Németországból küldött E-3A AWACS (Airborne Warning and Control System) felderítő repülőgépek. A repülők a NATO Airborne Early Warning & Control Force (AEW&CF) kötelékébe tartoznak, és eddig többnyire a németországi Geilenkirchen mellett található NATO-bázison állomásoztak. A NATO még január 13-án jelentette be a gépek érkezését, amelyek a Szövetség tagállamainak légtereiben fogják ellátni feladatukat, várhatóan több héten keresztül. De miért is fontosak az AWACS-repülők, és miért kellett áthelyezni párat Németországból Romániába?

A felderítő repülőgépek a NATO egyedülálló projektjeként, az Airborne Early Warning and Control Project (NAEW&CP) nevű együttműködésének eredményeként jöttek létre. A projekt története egészen 1978-ig nyúlik vissza, amikor a NATO elrendelte 18 darab, E-3A típusú AWACS repülőgép közös beszerzését. Ezek a gépek a Boeing 707-esek módosított változatai, amelyek a világ egyik leghíresebb sugárhajtású repülőgépei.

Tehát lényegében egy kiterjedt radarrendszer, amely egy méretes és nagy hatótávolságú repülőgépre szerelve képes a levegőből információt szolgáltatni a NATO szárazföldi központjainak. Ezeknek a felderítő repülőgépeknek általában az a feladatuk, hogy kiterjedt, akár több száz kilométeres körzetben pásztázzák a légteret és a szárazföldet. Az AWACS a NATO és a Boeing közös együttműködéséből jött létre. A repülőgépgyártó óriás több modellje szolgált már felderítőként és megfigyelőként, mint például a japán légierő által is hadrendbe állított Boeing 767-esek. A közös projektben 15 ország vesz részt, többek közt Magyarország is.

Egy NATO AWACS gép felsszállás közben a geilenkirchen-i légi bázison. Forrás: Defence Visual Information Distribution Service

A NAEW&C projekt során a NATO AWACS számos bevetésen vett részt. Ezek között vannak olyanok, amelyek során védekező feladatokat láttak el. Ilyen volt az Operation Eagle Assist, amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a NATO története során először vetette be a gépeket az Article 5-re (Ötös Cikkelyre) hivatkozva. Ugyanakkor voltak olyan műveletek is, amikor az AWACS repülőgépek nem egy NATO ország légterében kerültek bevetésre. Ilyenek voltak az iraki, libanoni vagy éppen a balkáni háborúk, de AWACS segítséget vettek igénybe a NATO-csapatok is az afganisztáni műveletek során 2011 és 2014 között. A felderítő gépek a közelmúltban is résztvettek bevetéseken: az Iszlám Állam (ISIS) által nyújtott fenyegetés miatt több AWACS-gép is a légtereket tartotta megfigyelés alatt, biztosabbá téve az utazást a levegőben.

Az AWACS fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy 2019. november 27-én a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg egy 1 milliárd dolláros szerződést írt alá a Boeing elnökével, Sir Michael Arthurral, a légiflotta fejlesztését illetően. Továbbá ezek az eszközök látták el a légi megfigyelést és biztosítást London fölött a NATO-vezetők találkozásán 2019. december 3-4. között. Jelenleg a németországi Aachen-től nem messze található geilenkirchen-i NATO-bázishoz 14 darab Boeing E-3A tartozik, Thomas E. Kunkel vezérőrnagy parancsnoksága alatt.

A Romániába áthelyezett AWACS repülőgépeknek tehát igenis nagy jelentősége van. Ahogy Oana Lungescu NATO-szóvivő fogalmazott, ,,Oroszország illegális háborúja Ukrajna ellen továbbra is veszélyezteti a békét és biztonságot Európában”. Ezért, ahogyan a szóvivő kijelentette, a NATO-nak kötelessége megvédeni a tagállamok területét. Továbbá kiemelte, hogy az E-3A AWACS repülőgépek kulcsfontosságúak a Szövetség védelmi helyzetét illetően, mivel hozzájárulhatnak Oroszország elrettentéséhez.

Továbbá rendszeresen végeztek felderítő és megfigyelő feladatokat Kelet-Európában és a Baltikumban, amelyeknek kifejezett célja volt, hogy felderítsék és kövessék az orosz légierő gépeit a NATO tagállamok határai mellett. Érdemes megjegyezni, hogy az AEW&CF már a Krím-félsziget annektálása után is küldött gépeket a régióba.

A román légierő otopeni-i bázisára kihelyezett E3A-gépek tehát tovább fogják erősíteni a NATO jelenlétét és erejét a Fekete-tenger térségében. A háromból egy gép már január 17-én leszállt a 90-es számú otopeni-i légi bázison. A repülőgépekkel együtt érkezett az a 180 fős kisegítő személyzet is, amely a gépekhez tartozik, ők a légi megfigyelések során fognak résztvenni a küldetésben. Fontos kiemelni, hogy a gépek csak a NATO tagállamainak légtereiben fognak szolgálatot teljesíteni. Ez viszont nem szükségszerűen akadályozza meg azt, hogy a megfigyelések során az orosz hadsereg és légierő mozgásáról is információkat szerezzenek.

Az első AWACS felderítő repülőgép leszállás után a 90-es számú otopeni-i légi bázison. Forrás: Nelson Star

Összegezve, a NATO E-3A AWACS gépeinek áthelyezése Romániába tovább erősíti a Szövetség katonai erejét a térség légtereiben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a NATO Magyarország számára is nagyobb védelmet nyújt ezzel a lépésével, biztosítva a Szövetség keleti határait.