Reaktor

A modern világban a hulladékgazdálkodás az egyik legnagyobb környezeti kihívás, amellyel szembe kell néznünk. Az óriási mennyiségű hulladék lerakása és kezelése jelentős környezeti és gazdasági terheket ró ránk. Azonban egyre több innovatív megoldás születik, amelyek segítenek csökkenteni a hulladék mennyiségét, újrahasznosítani az értékes anyagokat és létrehozni egy környezetbarát és fenntartható hulladékgazdálkodási rendszert.

Ebben az útmutatóban bemutatjuk a hulladékgazdálkodási alternatívák sokszínűségét és előnyeit. Ismerd meg az olyan progresszív megoldásokat, mint a komposztálás, a körkörös gazdaság, a zöld csomagolás és az e-hulladék újrahasznosítása. Ezenkívül megosztunk olyan kezdeményezéseket és projekteket, amelyek a helyi közösségek és a társadalom részvételével hoznak létre hatékony hulladékgazdálkodási rendszereket.

Komposztálás: Az élelmiszerhulladék komposztálása lehetővé teszi a természetes talajtáplálók előállítását, amelyek gazdagítják a talajt és segítenek növelni a terméshozamot. Csökkenti az élelmiszerhulladék mennyiségét a szemétlerakókban, ezzel hozzájárulva a szemétlerakók terhelésének csökkentéséhez.

Körkörös gazdaság: A körkörös gazdasági modellben az anyagok és termékek élettartama meghosszabbítódik, ezáltal csökkentve a hulladék mennyiségét és az erőforrások kimerülését.
Az újrahasznosított anyagokból és termékekből származó új piacok és munkahelyek jönnek létre, elősegítve a gazdasági fenntarthatóságot.

Zöld csomagolás: A környezetbarát csomagolási alternatívák, mint például újrahasznosítható vagy biológiailag lebomló anyagok használata, csökkenti a műanyag hulladék mennyiségét és csökkenti a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Az ügyfél elégedettséget növelheti a tudatosság és a vállalati felelősségvállalás növekedésével, ami hozzájárul a vállalat hosszú távú sikeréhez.

E-hulladék újrahasznosítása: Az elektronikai hulladék újrahasznosítása lehetővé teszi az értékes nyersanyagok és ritka földfémek visszanyerését, ezáltal csökkentve a nyersanyagok kitermelésének és a környezeti terhelésnek a szükségességét. Megakadályozza az elektronikai hulladék károsanyag-kibocsátását a környezetbe, melynek hatása lehet az élővilágra és az emberi egészségre.

Helyi kezdeményezések: A helyi közösségek bevonása és támogatása az újrahasznosítási projektekbe segít tudatosságot és felelősséget szerezni az emberek számára, ami hosszú távon hozzájárulhat egy fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási rendszer kialakításához. Az együttműködés és a közösségi összefogás erősíti a helyi társadalmat és segíti az ötletek megvalósítását.

Mit is tehetünk mi.

Támogassuk az olyan gazdasági modelleket, amelyek a hulladék újrahasznosítására és a termékek életciklusának meghosszabbítására épülnek, például a termékek tervezésénél vegyük figyelembe a könnyű javíthatóságot és újrafelhasználhatóságot.

Keresünk környezetbarát csomagolási alternatívákat, mint például újrahasznosítható, biológiailag lebomló vagy csomagolásmentes megoldások, hogy csökkentsük a felesleges műanyagok felhasználását.

Támogassuk az elektronikai hulladék újrahasznosítását és a ritka földfémek visszanyerését az elavult vagy nem működő eszközökből.

Támogassuk a helyi közösségeknek az újrahasznosítással és a hulladékgazdálkodási projektekkel kapcsolatos kezdeményezéseit, hogy elősegítsük a tudatosság terjesztését és a pozitív változást.

Kicsi lépésekkel is nagy hatásokat érhetünk el! Oszd meg velünk az innovatív hulladékgazdálkodási alternatívákat, melyeket már alkalmazol, vagy amelyekre szívesen támogatást nyújtanál. Mutassunk példát és inspiráljuk egymást a környezettudatosságban!

Kevesen tudják, hogy a magyar huszárok híre Poroszországba is eljutott. Még kevesebben, hogy ott voltak az amerikai függetlenségi háborúban – sőt az amerikai lovasság egyik atyja is magyar volt. Ő Kováts Mihály, aki élete során harcolt Mária Teréziáért, a franciákét, a porosz királyért, kapcsolatban állt a lengyel hazafiakkal, végül pedig életét adta George Washingtonért.

Kováts Mihály származása

Sokáig csak feltételezés volt Kováts nemesi származása. Ma már úgy véljük, hogy egy 1666-ban nemességet nyert, előnevét a Heves vármegyei Mikófalváról vevő családból származott, amely a szatmári béke után elköltözött – mégpedig a Nagykunságba, Karcagra (korabeli nevén Karcagújszállás). Van ugyanakkor olyan forrásunk, amelyben magát nagykunnak nevezi. A források mindmáig ellentmondásosak, Kovátsot ugyanakkor minden hatóság kvázi nemesként kezelte. Latin tudása miatt nemesi „előnevet” is tudott magának kreálni, ezért nevezik sokszor Fabriczy Kováts Mihálynak (a „Fabriczy” a kovácsmesterségre utal, bár a latin „faber” több kézműves-iparosmesterség elnevezésében is megjelenik).

Kováts születési ideje bizonytalan, mivel a karcagi református anyakönyv csak az 1730-as években indul. Ő maga úgy néz ki, hogy 1724-ben született. Olyan korban, amikor a jászkunok régi, középkori eredetű szabadságukért küzdöttek, amelytől az uralkodó megfosztotta őket. Végül 1745-ben, nagyon magas összeggel tudták megváltani magukat, ez volt az úgynevezett redemptio.

Jászkun huszár

Ismert toposza a magyar emlékezetnek a jászkun huszár, nem véletlenül – hiszen

hiszen nem várva a redemptiora,

Karcagon ekkoriban református gimnázium működött, amelyet minden bizonnyal Kováts is látogatott, hiszen jól tudott latinul. Ha tanult, akkor tanulmányait éppen csak befejezte, amikor Gyömrőn közhuszárnak állt. Úgy néz ki, mindkét szülőjét elvesztette ekkorra, anyját éppen 1739-ben.

1740-ben Kovátsnak rögtön lehetősége nyílt a tapasztalatszerzésre, ugyanis kitört az osztrák örökösödési háború. Ezredét előbb Sziléziába, a háború tárgyterületére vezényelték, majd Csehországba, a franciák ellen. Akik nem voltak teljesen franciák…

Fabriczy Kováts Mihály (forrás: Wikipedia)

Egy dezertőr hazatérése

Csehország után ezredét Itáliába küldték, ugyanakkor – bár forrásaink csekélyek – Kováts itt úgy néz ki, hogy rövid ideig tartó őrmesteri (strázsamesteri) szolgálat után

Ennek oka csehországi tapasztalataiban keresendő, ugyanis az ottani francia ellenfelek magyar huszárok voltak, mégpedig a kuruc Bercsényi Miklós fiának, Lászlónak a francia huszárezrede. Kováts itt szembesült azzal, hogy

Nem kis szerepe lehetett ennek a dezertálásban.

Mária Terézia (forrás: Wikipedia)

1745-ben ugyanakkor hazatért. Saját elmondása szerint a dezertőröknek kínált amnesztia lehetőségével kívánt élni, ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a franciáknak egy bizonyos létszám fölött a magyar huszárok csak gyalogosként kellettek, ami igen megalázó egy huszárral szemben.

és ismét a poroszokkal harcolt. A békekötés után azonban ezredét szélnek eresztették, viszont a porosz uralkodó felfigyelt a magyar huszárokra, és megbízott egy külföldön élő magyar köznemest, Székely Mihályt, a korabeli katonai vállalkozót azzal, hogy állítsa fel a poroszok saját huszárezredét. Sok egykor Mária Teréziáért harcoló magyar csatlakozott hozzá.

Franciáktól a poroszokig

Kováts először ismét a francia Bercsényi-huszárok közé állt, ugyanakkor

Hamarosan a poroszok és az osztrákok ismét egymás ellen vonultak Szilézia birtoklása miatt, így Kováts most ugyanazért harcolt – csak éppen a másik oldalon. Nem sokáig: 1761-ben dezertált. Pedig eleinte igen sikeres katona volt, eljutott addig, hogy előbb a porosz trónörökös személyét biztosító csapatoknál szolgált (1758), majd a Habsburg-oldalról átszökő magyar huszárokból szervezett szabadcsapatot vezette. Az évtized végén a hadisarc beszedése volt a feladat, éppen azt várták el tőle, amit Hadik András tett: félemlítsen meg városokat, majd tárgyaljon velük. Sokszor a poroszok irreális összeget vártak, amit Kováts nem tudott beszerezni, ráadásul emberséges módon próbálta meg kezelni az eseteket, így felsőbb szintről sokan nehezteltek rá. Ez, illetve korábbi sérülései vezettek ahhoz, hogy a századosból előléptetett (legalábbis volt erre ígéret) őrnagy végül

A lengyel nemzeti mozgalom

Kováts a Lengyelországba távozás után valószínűleg a formálódó lengyel hazafias mozgalommal is kapcsolatba lépett, de ennek később lett jelentősége. Mária Terézia ugyanis amnesztiában részesítette az átálló katonákat, így ezt kihasználva hazatért – csakhogy Kováts tevékenysége már korábban is ismert volt az osztrák hatóságok előtt, így a hazatérő katonát Bécsbe vitték kihallgatásra. Előbb

majd életfogytiglani várfogságra, ugyanakkor Mária Terézia ezt nem fogadta el, és végül az Államtanács elé terjesztette az ügyet – akik minden vádpont alól felmentették Kovátsot.

Mária Terézia szimpátiája Kováts iránt nemcsak ebben nyilvánult meg: Kováts ugyanis kihallgatást kért, és kérte, hogy ismerjék el a porosz őrnagyi rangját, részesítsék kegydíjban (kvázi nyugdíj), továbbá hogy kiképző lehessen valamelyik hadiiskolában. Bár az osztrákok szívük szerint nem támogatták volna, az uralkodó mindent megtett, amit Kováts kért, és végül mindent megítélt.

Kováts a Szepességbe ment, és egy itteni katonai iskolában lett kiképző. Feleségül vette Szinyei Merse Franciskát, akitől egy – három évvel késő elhunyt – fia is született, de néhány hónap után szétköltöztek. Mindeközben pedig Lengyelországból tömegesen szöktek át a független Lengyel Királyság hívei, mivel az 1760-as években Oroszország – a lengyel király halála után – katonai erővel avatkozott a lengyel politikába. A lengyel emigránsok természetesen katonákat próbáltak toborozni saját ügyüknek, amelyben úgy néz ki, hogy Kováts is részt vett. Ugyan az udvar eleinte szemet hunyt efelett, végül Kováts számára kényszerlakhelyet jelöltek ki Kassán – aki persze ezt megszegve előbb Budára távozott, utólag engedélyt is kapott a letelepedésre, utána viszont visszament a Szepességbe, és

Kazimierz Pulaski lengyel ellenálló (forrás: Wikipedia)

Hitelezők fojtogatásában

Évi kegydíja nem lehetett kifejezetten sok, ráadásul egy részét lefoglalták felesége számára tartásdíjként. Először 1773-ban utazott Poroszországba egy régi adósságát rendezni, amely sikeres is volt, ugyanakkor nem javult az anyagi helyzete.

1776-ban már olyan súlyos volt a helyzete, hogy útra kelt. Az utazást is különös módon finanszírozta, ugyanis

Az osztrák hatóságok bottal üthették a nyomát. Innen pedig már egyenes út vezetett az Újvilágba…

Washington magyarja

1777 januárjában latin nyelvű levelet írt Benjamin Franklinnek, amelyben felajánlotta szolgálatait a fiatal államnak. Ezt a levelet az ekkor Franciaországban nagykövet Franklin soha sem olvasta el, ennek ellenére egy hónappal később, februárban Kováts hajóra szállt és Amerikába távozott.

és ugyan valamiféle felderítő tevékenységet végzett a számára, a bizalmát nem sikerült elnyernie, nem is igazán akarta alkalmazni. A korabeli hatalmi helyzet miatt ugyanis osztráknak vagy lengyel kapcsolatai miatt lengyelnek tartották, és az európai önkéntesekkel nem volt felhőtlen a viszonya a régi telepeseknek.

George Washington (forrás: Wikipedia)

A fordulatot egy régi ismerőse, a lengyel Kazimierz Pulaski megjelenése biztosította. Leverték ugyanis a lengyel függetlenségi mozgalmat, és Pulaski – Kovátshoz hasonlóan – Amerikába távozott. Neki sikerült meggyőznie Washingont, hogy érdemes kiépíteni a könnyűlovasságot – Washingon ugyanis bízott a vakmerő, rögtön a csatatérre menő és egyébként is komoly ajánlásokkal rendelkező lengyelben. Pulaskit tekintik emiatt az amerikai lovasság atyjának, de ő Kovátsot bízta meg a valódi szakmai munkával.

A légió végül 1778 elején állt hadrendbe, és többször is kitüntette magát, olykor csodával határos módon. Kováts Mihály is egy ilyen során kapott halálos sebet, ugyanis 1779 tavaszán Charleston felszabadítására indultak. A Pulaski-légió éppen akkor érkezett a városba, amikor már kapitulálni akartak, viszont a légió érkezésének köszönhetően végül az amerikaiaké maradt a város. Az ekkor 55 éves

és mivel holttestét sajátjai nem tudták kimenteni, így a britek temették el halálának helyén. Egyes brit visszaemlékezések szerint az amerikai függetlenségért harcolók kezében a Pulaski-légió volt a legjobb lovasság.

Kováts emlékezete

Halálának híre hónapokon belül Magyarországra ért, viszont

Sokáig egyedül Pulaskit emelte ki az amerikai emlékezet is, ha említették egyáltalán Kovátsot, akkor lengyelnek tartották. A múlt században előbb Magyarországon, majd Amerikában a helyi magyarság figyelt fel rá. 1955-ben halálának napját, május 11-ét az USA szenátusa Kováts Mihály-emléknappá nyilvánította,

Ma szobra áll Washingtonban, emléktáblája Charlestonban, és a charlestoni katonai akadémia egyik gyakorlótere is az ő nevét viseli.

Az, hogy hány országban szolgált, valójában semmit sem mond arról, hogy milyen ember volt vagy hogy hová tartozott. A korban ugyanis a katonaság ilyen volt: kevés állandó erő, akiket pedig egy nagyobb hadjárat miatt képeztek ki, szélnek eresztették annak végén. Nem volt ritka, hogy valamilyen nemzetiségű katonák több oldalon is megfordultak, ráadásul a birodalmi érdekek miatt valójában sehol sem saját nemzeti érdeküket képviselték.

Borítókép: Charleston ostroma, ahol Kováts halálos sebet kapott (forrás: Wikipedia)

A legtöbben már aláírtunk munkaszerződéseket, amik az életünket jelentősen meghatározzák. De vajon mennyire ismerjük a jogainkat és a kötelezettségeinket, amik megilletnek és terhelnek minket a munka törvénykönyve alapján? Hogyan mondhatják fel törvényesen a munkaviszonyunkat? Ezekkel a kérdésekkel érdemes tisztában lenni. Sorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy mégis mik a munkavállaló jogai.

A munkavállaló jogait fel lehet fogni úgy is, hogy ezek a munkáltatót terhelő kötelezettségek. Lehet, hogy a legtöbb jogunkkal tisztában vagyunk, ideális esetben pedig a munkavégzésünket ezek a jogok határozzák meg.

 Foglalkoztatási igény

Teljesen egyértelmű, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót munkával ellátni a munkaszerződés és a jogszabályoknak megfelelően. Mit rejt ez az elsőre teljesen egyértelmű állítás?

Egyrészt jelenti azt, hogy a munkáltatónak kell minden olyan körülményt biztosítani, ami lehetővé teszi a munkavégzést. Tegye ezt a munkaszerződés szerinti munkakörben és munkahelyen.

Természetesen – csak, hogy ne legyen egyszerű a helyzet – vannak kivételek ez alól a jog alól is. Gondoljunk csak bele egy kisgyermekét gondozó édesanyára vagy csak arra, amikor munkaidőben valaki elmehet vért adni vagy orvosi vizsgálatra.

Amennyiben a munkáltató nem tudja teljesíteni a munkavállaló foglalkoztatási igényét, az sok esetben elég ok a munkaviszony azonnali hatályú felmondására.

Munkabérhez való jog

Ez talán a munkavállaló leginkább egyértelmű joga.

Fontos kiemelni, ha a munkáltató nem tud munkát adni a munkavállalónak (és ez nem a munkavállaló hibája), azt úgy kell tekinteni, mintha ebben az időben is munkát végzett volna, így a munkabér ekkor is teljes mértékben megilleti.

Munkahelyhez és eszközök biztosításához való jog

A munkavállaló ezen joga ahhoz szükséges, hogy a munkavégzés feltételei megfelelőek legyenek, a munkavégzés gördülékenyen menjen, annak ne legyenek tárgyi akadályai.

Konkrét utasítások szerinti munkavégzés joga

A munkaviszonyban a munkavállaló alávetett szerepben van és főszabály szerint a munkáltató irányításának, utasításának megfelelően köteles végezni a munkáját. Természetesen ez alól vannak kivételek, amikor a munkavállalónak meg lehetne vagy meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását. Ilyen eset, amikor az utasítás például más személy életét, testi épségét veszélyezteti.

Az utasítás lehet egyedi és szóbeli, amikor a munkáltató a munkavállalóra bízza pl. egy projekt megszervezését.

Vagy lehet az utasítás általános is, ami pl. egy leírt, adatkezelési szabályokat tartalmazó szabályzat.

A munkáltatót ezzel kapcsolatban kötelezettség is terheli, hiszen

Egészséges és biztonságos munkakörnyezethez való jog

Ide tartozik az a jog, hogy a munkavállalót megilleti a törvényben leírt munkaidő és pihenőidő.

Ide tartozik az, hogy a munkavállaló rendelkezésére álljanak egyéni védőeszközök, biztonságos berendezések, munkavédelmi oktatásban részesüljön, de az is, hogy köteles az alkoholszondát megfújni munkáltatói utasításra.

Ez a jog foglalja magában azt is, hogy a munkavállaló egészségügyileg is megfeleljen a munkára és ezt orvosi vizsgálat tanúsítsa.

Fontos kiemelni, hogy a munkáltatót észszerű többletkövetelmények terhelik fogyatékkal élő munkavállaló esetén.

Képzések, továbbképzések

A munkavállaló ezen jogát nem szükséges részletezni, hiszen a folyamatos fejlődés, a munkáltató érdeke is.

Költségek megtérítésének a joga

Ezt a jogot két információval kell konkretizálni: egyrészt a munkaviszony teljesítésével kapcsolatos és indokolt költség. Ezek azok a feltételek, amelyek megléte esetén jogosult a munkavállaló költségeinek megtérítésére.

Konkrétan ez a munkába járás bizonyos költségeinek a megtérítése. Valamint az a helyzet, hogy a kiküldetésben lévő munkavállaló számára a napidíj fizetése. 

A szerző az alábbi tankönyvet használta forrásként.

Éppen ma százhetven éve, 1853. február 18-án próbálta meggyilkolni Libényi János szabómester Ferenc József osztrák császárt és magyar királyt. Az évforduló rengeteg kérdést felvet kezdve onnan, hogyan változott Ferenc József megítélése a magyarság körében, egészen addig, hogy egyáltalán mennyire volt gyakori egy magyar király esetében az, hogy megpróbálják meggyilkolni. Mi most Libényi indítékainak járunk utána. Illetőleg: valóban elcsábította az uralkodó Libényi húgát?

Apja nyomdokain: Libényi a szabómester

Libényi János 1831 decemberében született Csákváron egy céhbeli szabómester második fiaként. A korszakban elterjedt szokásnak megfelelően ő maga is apja mesterségét választotta, és szabónak tanult. Így lépett kapcsolatba a magyar szabadságharccal is: a felszerelési bizottságnál dolgozott katonai szabóként – vagyis inkább szabóinasként –, méghozzá éppen az aradi várban. Emiatt

és ekkor ébredhetett fel benne az a fokozott érzelmi állapot, amely aztán lehetővé tette a merényletet. Saját elmondása szerint ekkor határozta el a bosszút.

Az aradi vértanúk (forrás: Wikipedia)

Útja a császárvárosba

A szabadságharc leverése után folytatta céhes tanulmányait – ugyanis még ez a rendszer volt érvényben, vagyis a későbbi mesterember előbb inasnak állt, majd vándorútra kelt. A következő években megfordult többek között Budán, ahol a későbbi merénylettel kapcsolatos kihallgatási jegyzőkönyvek szerint először lépett kapcsolatba olyan munkáskörökkel, akik határozottan elutasították a Világos és Arad utáni korszak berendezkedését. Ez sokkal súlyosabbnak tűnhet, mint ami valójában, hiszen nehezen találnánk 1850-ben Magyarországon olyan közegeket, akik nem lettek volna elítélőek a rendszerrel szemben, ugyanakkor itt valószínűleg tényleg egy komolyabb ellenállási mozgalommal kell számolnunk.

Ferenc József (forrás: Origo)

Egy különös konyhakés

Libényi Bécsben elsősorban saját honfitársaival állt kapcsolatban – de nem az udvarhű arisztokratákkal (ez igen nehezen lenne elképzelhető), hanem a hozzá hasonló, kinn élő mesteremberekkel. Ők, akik közvetlen közelről láthatták a magyarságot elnyomó Bécset, bizonyára még az otthon tartózkodóknál is radikálisabbak voltak.

Libényi saját elmondása szerint már 1850-ben elhatározta a merényletet, de csak

Ezzel igen nehezen lehet merényletet végrehajtani, emiatt tőrré alakíttatta át, majd gondosan kitervelte az esetet: Ferenc József napi rutinját kívánta felhasználni, amely szerint minden nap dél-kora délután tájékában az uralkodó mindössze egyetlen szárnysegédjével a Karintiai-kapu közelében tartózkodott egy bástyasétányon. Libényi ezután heteken át szemlélte az uralkodót, míg végül elérkezettnek látta a megfelelő időt: 1853. február 18-át.

A merénylet helyszíne: a Karintiai-kapu és bástyája, amely ma már nem áll (forrás: Wikipedia)

Meghiúsult merénylet

Említett napon Libényi dél körül távozott a szabóműhelyből, magához véve az egykor volt konyhakést. Amikor a császár az említett bástya alatt felsorakozott katonai egységet szemlélte,

Ferenc József állítólag percekig nehezen fogta fel, hogy vérzik, Libényi pedig ismételten megkísérelte volna a támadást – csakhogy ebben egy bécsi mészáros, bizonyos Joseph Ettenreich, és a már említett szárnysegéd, O’Donnel leteperték. A császár emiatt túlélte a támadást, de sokáig tartani lehetett attól, hogy látását elveszíti, ugyanis a tőr elérte a látóidegét.

A merénylet ábrázolása (forrás: Wikipedia)

Libényit ezután gyorsított eljárásban elítélték, és február 26-án felakasztották. Az eseményre Bécs színe-java kíváncsi volt. Ezután a bécsi titkosrendőrség nyomozásokba kezdett, és Libényi állítólagos segédjeit kereste – amelynek eredménye az lett, hogy több, egyébként ártatlan pesti és bécsi szabót letartóztattak. A következő évszázadban pedig újabb okokat feltételezett a sajtó…

Tiltott szerelem

A téma sejtelmesebbé tétele érdekében még a Monarchia idejében titkosított levéltári iratokra is hivatkoznak, ugyanakkor éppen ezek cáfolják meg a történetet: Libényinek a kihallgatási jegyzőkönyv szerint egy bátyja, egy férjezett nővére – aki nem Bécsben, hanem Válon élt – és két kiskorú húga volt.

Magam a csákvári anyakönyvek felületes átnézése során nem is találkoztam Libényi Jánosnak Margit nevű testvérével, mindezek alapján pedig az amúgy sem túl hihető történet igen könnyen cáfolható (egyébként valószínűleg a kihallgatási jegyzőkönyvek is tévednek, ugyanis a csákvári anyakönyvek alapján inkább egy öccse, egy nővére és egy húga lehetett, de egyik sem volt Margit).

Borítókép: osztrák koronázási ékszerek (forrás: Wikipedia)

A választási rendszerek alapvetően meghatározzák, eldöntik azt, hogy kihez, mely párthoz kerüljön a politikai hatalom egy meghatározott időszakra. A választások során –napjainkban- a szavazatokból mandátumok lesznek és a mandátum legitimálja elsősorban a politikai hatalmat. De vajon lehet-e választ adni arra a kérdésre, hogy melyik rendszer a jobb?

Noha a különböző választási rendszerek teljesen máshogyan hatnak egy politikai rendszerre, mégis közös jellemzőjük, hogy mindegyik megfelel bizonyos alapelveknek.

Ezen alapelveknek meg kell határozniuk minden választási rendszert, annak ellenére, hogy azok teljesen máshogyan hatnak a politikai rendszerekre.

A választási rendszer legfőbb technikai célja, hogy szavazatból mandátumot hozzon létre. Emellett azonban fontos tartalmi céloknak is meg kell felelnie: arányos képviseletet kell létrehoznia a parlamentben és stabil kormányt is létre kell hoznia. A gyakorlatban ez a két tartalmi cél azonban kizárja egymást, a kettő együtt nem létezhet maradéktalanul. Így minden nemzetnek el kell döntenie, hogy melyik cél fontosabb nekik.

(forrás: https://www.hansardsociety.org.uk/blog/parliaments-around-the-world-what-can-architecture-teach-us-about-democracy)

A többségi választási rendszer a győztes mindent visz gondolaton alapul. Ez az elv azt jelenti, hogy egymandátumos választókerületek működnek, egy választókerületben egy jelöltre lehet szavazni és az a jelölt kap mandátumot, aki a több szavazatot kapja.

Ez a választási rendszer nagyon egyértelmű eredményeket hoz, azonban több hátránya is van. Egyrészt szinte lehetetlenné teszi a kisebb pártoknak a létezését, másrészt rengeteg szavazat ,,elvész”, hiszen a győztes mindent visz elv miatt a vesztesre leadott szavazatokat nem veszik figyelembe sehol. Az ilyen választási rendszerekben tipikus az a jelenség, hogy két nagy párt harcol egymással folyamatosan, váltógazdálkodás jellegűen.

A többségi választási rendszereken belül léteznek olyan alrendszerek, melyek abszolút parlamenti többségre törekszenek, ez a kétfordulós szavazás, valamint az alternatív szavazás. A kétfordulós szavazás során egymandátumos kerületek működnek, amennyiben nincsen abszolút többség először, úgy a szavazók rangsort állíthatnak. Kétfordulós rendszer is hasonló elven működik, hiszen amennyiben először nincsen abszolút többség, úgy a szavazók még egyszer szavazhatnak.

(forrás: http://archive.ipu.org/parline-e/ElectoralSystem.asp?REGION=All&typesearch=1&LANG=ENG)

 Az arányos választási rendszerek két fő altípusa a pártlistás és a pártlista nélküli arányos választási rendszer. Ez hatásaiban teljesen ellentétes a többségi választási rendszerrel.

Ez sokkal inkább alkalmas arra, hogy tisztán kifejezze a választói akaratot, azonban nem ösztönzi a pártokat koalícióra, így ez a módszer többpártrendszert eredményez. Tehát ebben a rendszerben nem lesz egy erős, stabil kormányzás.

(forrás: https://www.electoral-reform.org.uk/voting-systems/types-of-voting-system/party-list-pr/)

Az elmúlt évtizedekben elterjedt az ún. vegyes választási rendszer, mely mind a többségi, mind az arányos rendszerek sajátosságait igyekszik beiktatni, mindemellett minimálisra csökkenteni ezen rendszerek tipikus hibáit. Noha sok állam ezt a rendszert alkalmazza, még sincsen két ugyanolyan vegyes rendszer sem.

Hosszú évszázadok óta vita zajlik arról, hogy milyen lehet az ideális választási rendszer. Erre a mai napig nincsen válasz, bármely választási rendszerrel lehet politikai hatalmat szerezni, mindegyik rendszernek megvannak a maga előnyei és a hátrányai.

(Borítókép forrása: https://szamoljukegyutt.hu/)

A magyar filmvilág aktuális nagy hírei közt egy Hadik Andrást bemutató mű szerepel, amely a porosz-osztrák örökösödési konfliktusokban vitézkedő, királynőjéhez, Mária Teréziához lojális katonának állít emléket. Kevesen tudják azonban, hogy a másik oldalon is harcoltak magyarok. Élükön pedig egy köznemes, Székely Mihály állt.

A Székely család gyökerei

A források igen ellentmondásosak, ugyanis két nemességvizsgálati irat és egy királyi kúria előtt lefolyt per alapján is – igaz, a két vizsgálat éppen a per miatt készült el – a Tiszántúlról, mégpedig Szatmárról (ma Szatmárnémeti) költözött az itt említett István apja, Miklós Veszprémbe, ahol katonaként szolgált és a török vágta le. A család későbbi leszármazottai Miklós apját (akit a változatosság kedvéért Istvánnak hívtak) azonosították az erdélyi Székelyföldről, azon belül is a háromszéki Réty-Páva-Páké településekről egyszer csak eltűnő Székely Istvánnal, ami alapján az 1848-ban jelesen vitézkedő rétyi Székelyek egyik ágának tarthatnánk a családot, ugyanakkor ez egyelőre nem bizonyos. A Szatmáron élt István felesége révén pedig a család tagjai borsodi és gömöri birtokos családok leszármazottai voltak (például az uzapanyiti Uza családé).

Bizonyítékunk van ugyanakkor arra is, hogy a tolnai Székely család rokonsági kapcsolatot tartott fenn egy 1632-ben nemesített dunántúli családdal. Ennek oka nem ismert, lehetséges, hogy ők is erdélyi eredetűek voltak (egyébként a nemességszerzőt Mátyásnak hívták, és éppen egy ilyen nevű székelyfőldi lakossal valószínűleg volt kapcsolata a rétyi Székelyeknek), ugyanakkor az is, hogy később találkozott a két család, és a névazonosság alapján teremtettek maguknak „rokonságot” (ez tűnik valószínűbbnek, hiszen sokan a nemességvizsgálatok miatt igyekeztek mindenféle módon nemeslevélhez jutni). Nem mellesleg – teljesen tévesen, pusztán a keletről nyugatra irányuló vándorlás alapján – egy Bereg vármegyéből a veszprémi Csöglére költöző hasonnevű kisnemest is a családtól származtattak sokáig.

Simontornya vára (forrás: Wikipedia)

Tolnába, Simontornyára az 1680-as években jöttek, előbb mint a széplaki Botka család uradalmának intézői. Ezt a birtokot a család frissen szerezte, és gyorsan idegen kézre is juttatta, így szerezte meg Székely István a tolnai Varsádot 1700-ban (amit már 1722-ben eladott Claude Florimond de Mercy grófnak). Mindeközben persze katonai pályán is tevékenykedett a simontornyai várban – úgy néz ki, alezredesi (vagy ezredesi) rangig jutott –, ahol egyébként már Varsád előtt is vett egy nagyobb telket, mégpedig a várkapitány Tulok Bernáttól – ennek szépsége, hogy a telekért szalonnával fizetett. Pár éves megyei karrier után úgy néz ki, hogy külföldön katonáskodott a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt császári tisztként, mégpedig az örökösödési háborúkban. Hazajövetele után tett szert Simontornya-Igar környékén nagyobb birtokokra.

A bizonytalanból külföldre

Igen, viszont egyrészt nem tudtak jól gazdálkodni, így lett birtokos a legnagyobb hitelezőjük, egy kovácsmester; ráadásul mindennaposak voltak a határsértések és a birtokperek, mivel megjelent Simontornyán a gróf Styrum-Lymburg család, amely az egész falura igényt tartott (továbbá a Tulok-örökösök sem nyugodtak bele egykori telkük elvesztésébe). Érthető tehát, ha ez a protestáns földesúr katonai pályára adta fiait, hiszen a vármegyei tisztségviselés ekkor még bizonytalan volt a nem katolikusoknak (bár az öreg katonának sikerült).

Székely Mihály (György) először egyébként Bécsben, tehát az uralkodóház mellett próbált volna szerencsét, de ez nem volt sikeres.

és erre egyébként Bécs is megadta az engedélyt. Poroszországba 1733-ban került, ahol 1739-ben nősült meg. Talán ekkor már sejteni lehetett, hogy a Habsburg-háznak lesznek még problémái Mária Terézia örökösödési joga miatt, hiába ismerték el formálisan a lehetséges vetélytársak.

Mária Terézia (forrás: Wikipedia)

Újabb katonai vállalkozás

A gazdag tartományra, Sziléziára mindig is több dinasztia és ország tartott igényt. A Habsburg-ház fiágának kihalásában éppen a poroszok látták meg az alkalmas időt arra, hogy megszerezzék – uralkodójuk, II. Frigyes, aki egyébként igen felvilágosult személy és reformszemléletű uralkodó volt, 1740-ben még csak néhány hónapja király, amikor bevonul Sziléziába. A magyar nemesek határozottan kijelentik, hogy királyukért, Mária Teréziáért „életüket és vérüket” adják – Székely Mihály ekkoriban azonban a rivális Poroszországban élt. A háború alatti szerepe nem ismert, viszont a magyar huszárokat először Sziléziába vezényelték.

II. Frigyes még trónörökösként (forrás: Wikipedia)

Székely tevékenysége ekkor, ha volt egyáltalán, minden valószínűség szerint elhanyagolható lehetett, viszont a háborúban

aki egyfajta korabeli katonai vállalkozóként élt is a lehetőséggel. Ekkor ezredesként szerepelt, és – mivel egyes Habsburg-huszárezredeket feloszlattak – mind a szétszéledt legénység, mind a tisztek egy része csatlakozott az egykori ellenség ezredébe. 1752-től a később Amerikába eljutó Kovács Mihály is a kötelékükben szolgált.

Magyarként magyarok ellen

Székely ezrede jelen volt több olyan csatában is, amelyben mindkét oldalon harcoltak magyarok: ott voltak Lobositznál, Kolínnál, Leuthennél stb. Jól ismert emellett Hadik András berlini kalandja, amely során az ellenség földjén, mintegy 150-200 kilométerre a határtól, megsarcolta Berlint.

Berlin megsarcolója, Hadik András (forrás: Wikipedia)

Székely híres volt keménységéről.

Ezt ugyanakkor igen ügyesen tette. A huszárok élén közvetlenül ugyanis csak 1758-ig állt, hiszen érdemei elismeréséül Nagy Frigyes tábornokká léptette elő, és megkapta a Pour le Mérite-kitüntetést, a Porosz Királyság legmagasabb kitüntetését. Élete végén ugyanakkor hazatért…

A Pour le Mérite (forrás: Wikipedia)

A mesés Székely-vagyon sorsa

Bizonyos gazdasági ügyek miatt a porosz király legjobb magyarja 1765-ben elbocsátólevelének kézhezvétele után hazatért. Átvette összezsugorodott birtokának kezelését, de a Styrum-Limburg család vérszemet kapott: előbb a már említett Tulok Bernát leszármazottait bíztatták a pereskedésre, amelyet ugyan a nyugalmazott tábornok megnyert, de közben eladósodott, majd egy csatorna megépítésével megnehezítették Székely malmának működését. Mindeközben persze

akiről igyekeztek minél több információt szerezni, így végül néhány év után visszatért Sziléziába azzal az ürüggyel, hogy ottani birtokait eladja – de soha nem tért vissza. 1773-ban ott halt meg.

Idősebb fia, Lajos (Keresztély) megpróbálta menteni a menthetőt, de

Lajos ezután hivatali pozíciót vállalt Fejér vármegyében, de magyarul (és latinul) minden valószínűség szerint nem tudott, mivel németül intézte ügyeit.

Persze a Székely család sem volt mindig segítségükre.

A telken Székely Sámuel halála után annak lánya, Klára – jelen sorok írójának őse – haláláig gazdálkodott. Mindkét testvérét ki tudta játszani, állítólag még apja végrendeletét is eltüntette, megszerezve így az egész birtokot. Lánya, Tuba Anna, az egykori simontornyai (majd mezőszentgyörgyi, polgárdi, végül enyingi) református kántortanító (Kallós Ferenc) felesége, férje halála után hasonlóan cselekedett.

Sina György, aki ellen a Székely-örökösök pereskedtek (forrás: Wikipedia)

A szerző a tárgyalt Székely család leszármazottja és kutatója

Borítókép: a hétéves háború (1757-63) egyik csatájának ábrázolása (forrás: Wikipedia)

Ha koktélokra gondol az ember akkor rögtön beugranak a hozzávalók meglepő kombinációi, az élénk színek, különleges ízek, de a bonyolult receptúra és a rengeteg hozzávaló könnyen elveheti az ember kedvét az otthoni koktélkeveréstől. Cikkemben most néhány igazán egyszerűen elkészíthető, mindössze 3 összetevőből álló koktélokat hoztam, melyek garantáltan a házibulik és a baráti összejövetelek abszolút kedvencei lesznek.

Pink Gin Fizz

• 4 cl pink gin
• 1dl prosecco
• citromlé

Az egyik kedvenc italkombinációm a gin és a prosecco egyvelege, amit szinte a végtelenségig lehet variálni. Ebben a receptben a pink gin kapta a főszerepet, amivel nagyon jól működik a citrom fanyarsága, viszont az édesebb italok kedvelői kombinálhatják akár eperlével, erdei gyümölcsökkel, vagy akár naranccsal is.

Blushing Betty

• 4 cl whisky
• 2 tk cukor/cukorszirup
• grapefruitlé

A pohár alján keverjük el a cukrot a kimért whiskyvel, majd ízlés szerint töltsük fel bolti, vagy akár otthon facsart grapefruitlével. A cukor tompítja az alkohol erőteljes ízét, így akár egy kisebb poharat is választhatunk hozzá. A gyümölcs héjával is díszíthetjük extraként, de akár a cukorba is márthatjuk a pohár száját.

Daiquiri

• 4 cl rum
• 1 tk cukor
• limelé

Ha már cukor... A Daiquiri-ból sem maradhat el az édes egyensúly, azonban itt egy rum alapú citrusos italról van szó, melynek fanyarságát a limelé adja. Kis pohárban, jéggel az igazi!

Espresso Martini

• 4 cl vodka
• 3 cl eszpresszó
• 3 cl kávélikőr

 Ha szükség van egy kis extra energiára, akkor a kávé alapú koktélokkal nem lőhetünk mellé. Egy shakerben összezázva a legfinomabb, hiszen így igazán habos állaga lesz az italnak. Abszolút közönségkedvenc!

Dark and Stormy

• 4 cl rum
• 1 dl gyömbérsör
• limelé

Töltsünk fel egy kis méretű poharat jéggel, majd egymás után rétegezzünk rá az összetevőket. Ha egy kiskanál hátuljára csorgatjuk lassan a kimért mennyiséget, akkor akár különálló rétegeket is létrehozhatunk. Elsőként a limelé kerüljön a pohárba, majd következhet a gyömbérsör, majd pedig a rum.

Hadik András kisnemesi sorból vált a Habsburg Birodalom katonai vezetőjévé, miközben többször is kitüntette magát a hadszíntéren is. Nevéhez fűződik emellett a bukovinai székelyek letelepítése, és ami talán még híresebb: Berlin megsarcolása, amely a porosz uralkodó szégyenévé vált. Portrénk Hadik Andrásról.

Hadik András származása

a család tagjai közül ugyanakkor többen is külföldi egyetemeken képezték magukat, majd hazajőve evangélikus lelkészek lettek, illetve közülük János, Hadik András ükapja, evangélikus szuperintendens (a kora újkorban így nevezték a protestáns püspököket) volt.

Hadik András nagyapja, id. Hadik Mihály a nyitrai várban szolgált, míg apja, ifj. Hadik Mihály, a Dunántúlon, Lendva vidékén, és egészen a kapitányi rangig jutott, melyet 1709-től 1733-ban bekövetkezett haláláig betöltött. Halálának körülményeit a népi emlékezet megőrizte, ugyanakkor jelentősen el is torzította, hiszen egy 1603-as, Alsólendva környékén lezajlott török elleni csatához köti, ami nyilvánvalóan téves, hiszen évtizedekkel később született. A népi emlékezet egy másik formája annyi valós elemet tartalmaz, hogy III. Károly alatt halt meg Hadik Mihály, de az erősen színezett történet szerint a franciák elleni csatában szerzett olyan erős ütést a fejére, amelyben meghalt - viszont mindezt Csáktornyára és Alsólendvára helyezi, ameddig a franciák üldözték III. Károlyt. Ennek történeti nyoma nincs, azonban annyi bizonyos, hogy Hadik András apjának a fején mindmáig látszik egy igen erős seb, amelyet bizonyosan csatában szerzett, és halálát is okozhatta (akár közvetetten is, lévén több forrás a sérülést követő szélütést jelöli meg halálokként).

De miért látszik mindmáig a seb? Azért, mert

az alsólendvai kápolnában, ahová azért temették, mert valószínűleg adományozott a templom építésére. Az esemény után fokozottan is Hadik Mihály felé fordult az érdeklődés, ugyanakkor valószínűleg a sebet a török ellen szerezte, nem pedig a franciák ellen, és minden bizonnyal nem sokkal halála előtt. Az emlékezet egyébként azt is megőrizte, hogy egyetlen fia, Hadik András is vele harcolt a halálos csatában, ez ugyanakkor ellenőrizhetetlen és bizonytalan. Hadik Mihály egyébiránt jó katona lehetett, hiszen 1720-ban korábbi nemessége megerősítéseként új nemeslevelet kapott III. Károlytól (az irat nincs meg, de bizonyos, hogy hivatkozott a család régi nemesi állapotára).

Hadik Mihály múmiája (forrás: zaol.hu)

Felfelé ívelő karrier

Hadik András (1710 vagy 1711-1790) 1732-ben kezdte szolgálatát, mégpedig a Dessewffy-huszárezredben, zászlósként, két év múlva már kapitány volt, 1739-ben főstrázsamester. Részt vett az osztrák örökösödési háborúban (1740-48), serege eleinte a felderítéssel foglalkozott; 1742-ben pedig már a Beleznay-huszárezredben találjuk, ahol előbb alezredes, majd két év múlva ezredes lett. 1747-től vezérőrnagy, és a következő évtizedben a keleti országrészben és Erdélyben tevékenykedik: a huszárezred állomásozik többek közt Debrecenben, Nagyszebenben, Máramarosban és Ugocsában. 1752-ben ezredtulajdonos (Ghillány-ezred), 1753-ban négy huszárezred parancsnoka. Ilyen háttérrel kezdett a hétéves háborúban (1756-1763).

Berlin megsarcolása

melynek hátterében az állt, hogy a Habsburg-sikerek következtében (főként a Nádasdy Ferenc jelentős szerepével megvívott kolíni csata után) a porosz király maga is a frontra vonult (jelentős sereggel), így fővárosa, Berlin védtelen maradt. Lotharingiai Károly, Mária Terézia sógora emiatt tervet készíttetett elő Hadik Andrással Berlin elfoglalására vagy megsarcolására - miközben Berlin 150-200 kilométerre volt benn az ellenség földjén.

Hadik András október 10-re állította össze seregét, amely 5100 főből és hat ágyúból állt. A seregben többnyire huszárok voltak - köztük a róla elnevezett Hadik-huszárezred tagjai -, de gyalogosok és tüzérek is részt vettek a manőverben, akiket szekérre ültettek a haladás miatt. A terv veszélyessége miatt kezdetben éjszaka vonultak, nappal pedig az erdőkbe rejtőztek, viszont mindeközben elpusztította Nagy Frigyes legfontosabb fegyvergyárát (Buchholz), és megsarcoltatott néhány brandenburgi várost. Szándékát ugyan el tudta rejteni, de az idő szorított, hiszen Nagy Frigyes értesült arról, hogy magyar katonák vonulnak végig a védtelenül hagyott Brandenburgon. A berlini várparancsnok képtelenségnek tartotta, hogy jelentős Habsburg-párti sereg Berlinig merjen elmenni, emiatt nem igazán törődött az érkező hírekkel.

Hadik András Berlin alatt (forrás: Origo)

Nem jól tette.

Hadik a városba küldte egy követét, aki megadást és 300 ezer tallér hadisarcot követelt, de a berlini katonák bíztak a felmentő sereg érkezésében, így nem adták meg - amire a tábornok előhozatta ágyúit, lövetni kezdett, betörte a városkaput, majd bevonult. Katonáinak megtiltotta azt, hogy elpusztítsák a várost, ugyanakkor mivel egy magyar tábornok, név szerint Babocsay Farkas, a porosz gyalogság áldozata lett, a sarcot 500 ezer tallérra emelte (és ezen felül további százezer járt volna a katonáknak). Mivel az őrség - a királyi család helyben maradt tagjaival együtt - elmenekült, a berliniek komolyan vették Hadikot, de nem tudtak ekkora összeget kifizetni, így végül 235 ezer tallért szállítottak kilenc szekéren Hadik táborába.

Hadiknak gyorsan kellett menekülnie, összesen 24 órát töltöttek Berlinben, hiszen távozása után néhány órával megérkeztek a porosz felmentők. A magyar sereg első nap egyhuzamban ötven kilométert menetelt, és október 23-án megérkezett a fősereghez. Egy kisebb küldöttség a visszavonulás közben megsarcolta Odera-Frankfurtot is. Elterjedt az az anekdota, hogy Hadik Mária Terézia számára két tucat Berlin-címeres csipkekesztyűt is zsákmányolt, de ez valószínűleg nem igaz (így az sem, hogy a berliniek 24 balkezes kesztyűt adtak 12 pár rendes helyett).

Hadik András grófi címere (forrás: zaol.hu)

Erdélyben és Galíciában

1764-ben kinevezték Erdély katonai parancsnokának és királyi biztosának, amelyet 1768-ig töltött be, emellett 1765-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. 1768-ban saját tapasztalataira épülve emlékiratot nyújtott be az Államtanácsnak Erdély politikai és gazdasági viszonyainak a megjavításával kapcsolatban.

Fontos kiemelni, hogy

de mint tudjuk, erre csak 1848-ban került sor. 1770-ben a Szent Jobb Budára szállításának királyi biztosa. Az 1770-es években ismét kötődik Erdélyhez, melynek hátterében az áll, hogy 1772-ben a Habsburg Birodalom megszerezte Galíciát és Lodomériát, és Hadik lett a megszálló csapatok fővezére, majd a két tartomány legfőbb katonai parancsnoka (1774-től pedig Galícia polgári kormányzója is ő lett). Ekkor szerezte meg a Birodalom Bukovinát is, és Hadik András közbenjárt az egy évtizede elmenekült székelyek érdekében, akik az erdélyi határőrség ellen tiltakoztak, majd egy véres támadás után elmenekültek. Hadiknak köszönhetően kegyelmet kaptak, és behívták őket Bukovinába. Hálából falvaik egy részét - Andrásfalvát és Hadikfalvát - a katonáról nevezték el.

Hadik András (forrás: Wikipedia)

A birodalom legjobb katonájának tartották, amit fényes karrierje is bizonyít. 1777-ben birodalmi grófi címet kapott, de a tisztségek és elismerések ellenére nem vonult nyugalomba: 1778-ban a bajor örökösödési háborúban részt vevő hadsereg fővezére lett.

Hadik András halála - egy utolsó vállalkozás

A következő évtizedben Bács vármegye főispánjaként és futaki birtokosként jóval nyugalmasabb életet élt, bár továbbra is ő volt a hadsereg főparancsnoka az Udvari Haditanács elnökeként.

de néhány hónap után felmentését kérte, ugyanis Nándorfehérvár alatt a bal lába megsérült, amely miatt visszavonult Futakra. 1790 márciusában pedig Bécsben lehunyta szemeit, de Futakon temették el lengyel származású felesége mellé.

Borítókép: Hadik András szobra a budai várban (forrás: Köztérkép)

Most, hogy igazán beütött a hideg és senki nem akar hosszú időt a természetben tölteni, tökéletes program beülni a színházba és egy musicallel szórakoztatni magunkat. Igyekeztünk különböző hangulatú darabokat hozni, hogy mindenki megtalálja azt, amihez éppen kedve van.

(kép forrása: https://atrium.hu/eloadasok/az-orult-nok-ketrece)

Az Őrült Nők Ketrece 

,,Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt."

Az alapsztori szerint: van egy meleg pár, akik élik az életüket, amíg be nem toppan a fiúk, hogy beleszeretett  a Tiszta Haza Mozgalom (értsd: Jobbik) egyik képviselőjének lányába és el kellene játszani, hogy ők egy normális család.

Amellett, hogy a cél egyértelműen az, hogy árnyalja az LMBTQ társadalom megértését, az Alföldi Róbert által rendezett darab ezt a célt nagyon okos eszközökkel éri el. Meghagyja a musical műfaj könnyedségét és szórakoztató jellegét, mégis eléri a célját. Okosan és ízlésesen egyensúlyozik a komikum és a lényegi üzenet átadása között.

Ha pedig másért nem is, Stohl András játéka miatt már megéri beülni a darabra.

(kép forrása: https://www.jegy.hu/program/valahol-europaban-zenei-alappal-128345)

Valahol Európában

,,A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És természetesen egy jó falatra. Ha nem kapnak ételt, akkor elcsenik maguk. De ugyan ki tudna haragudni rájuk? "

Nos, igen. Ez nem az a musical, ahol a szereplők csilivili ruhában énekelgetnek és táncolnak két felvonáson keresztül. Ez a musical a háború miatt elárvult gyerekek túléléséről szól. A jelenlegi háború, a történet és a valóság közötti elképesztő párhuzam egy egészen más, plusz felhangot is ad ennek a darabnak.

Az elképesztő dalok -melyek Dés László zsenialitását bizonyítják- lenyűgöző hangulatot adnak a történetnek és egészen biztosan hazaérve újra és újra meghallgatjuk őket.

Megható és szívszorító darab.

(kép forrása: https://madachszinhaz.hu/szindarab/mamma-mia)

Mamma Mia

,,Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni."

Na ez az a musical, ami 2 órányi tömény bulit ígér - és ad is. 

A történetet gondolom senkinek sem kell bemutatni: Sophie, az esküvője előtt szeretné megkeresni édesapját, akit egész életében nem ismert. A probléma ott kezdődik, hogy Donna, édesanyja naplóiból az esetleges apukák számát háromra tudja szűkíteni és mind a három férfit meghívja az esküvőjére.

Ezt ölelik körbe a kedvenc ABBA slágereink és a látványos jelmezek. Ez a tökéletes darab annak, aki tényleg csak kikapcsolódásra vágyik, de felkészült egy brutális dallamtapadásra.

Kevés olyan megosztó téma van Magyarországon, mint a második világháború. Különösen vitás a megítélése olyan történelmi szereplőknek, akik döntéshozói pozícióban voltak, és nem voltak németbarátok – mégis német megszállás, magyarországi holokauszt, bukott kiugrási kísérlet lett a vége. Ma egy olyan katonai eseménynek van évfordulója, amelyet a politika, ráadásul a szélsőjobboldali politika erősen áthatott: ez pedig a budai kitörés.

Katonai és politikai emlékezet

Persze amikor komoly szélsőjobboldali emlékezet épül egy katonai eseményre, amikor radikális politikai mozgalmak használják a katonák emlékezetét politikai célokra – mégpedig az akkor ottlévő katonákat vezénylő politikai irányvonalat felemlegetve –, akkor érthető módon ez sokkal nehezebb. Viszont ez a fajta politikai rátelepülés komolyan árt az adott esemény emlékezetének (ugyanúgy, ahogy radikális baloldali ellentüntetők jelenléte).

Voltak Budapesten nyilasok - egyébként többnyire nem is katonák, hanem verőlegények -, de jóval több, katonaként besorozott magyar ember volt jelen, akik parancsot teljesítettek – és nem nagyon volt más választásuk. Maguk is mintegy megfélemlítve, bizonytalan állapotban éltek, információk nélkül. Még a Waffen SS-be besorozott magyarországi svábok sem (mindig) önszántukból vettek részt, nemhogy a magyarok. Ugyanakkor katonai kérdésekben a németek diktáltak, még Szálasinak sem volt ebbe túl sok beleszólása, így aki Budapesten volt korábban, annak szükségszerűen ott kellett lennie február elején.

Jelen sorok írója egyébként családi szinten érintett a kitörés eseményeiben. A dédanyám testvére, a nagyszékelyi (Tolna vm.) származású Hamar József huszár is megpróbált kitörni – de még Budán szovjet fogságba esett, amit túlélt. Ha feltételezzük, hogy a hozzá hasonlók voltak a többségben – és ki más lett volna katona –, akkor joggal gondoljuk, hogy a katonák nem voltak a szélsőséges eszmék hívei (egyébként bár Nagyszékely német többségű volt, az említett család magyar származású, nem az SS, hanem a magyar hadsereg kötelékében, pécsi huszárként vett részt a kitörésben).

Budapest erőddé válása

Az emlékezetpolitikai bevezető után szólnunk kell az előzményekről. Egészen 1944 szeptemberéig reális volt, hogy a front nem éri el Budapestet, azonban ez szinte rögtön darabjaira hullott ekkor. Szeptemberben ráadásul két megerősített vonalat építettek ki, és ezek közt feküdt Budapest, így potenciális célponttá vált, ráadásul a két vonal összeköttetésére, egyben Budapest védelmére elkezdték kiépíteni az Attila-vonalat, amely a főváros keleti részét is érintette, de mindenképpen fontos pozíciót adott számára.

ha a szovjet ostrom veszélye fennáll. Egyébként ekkor még Szálasi sem ragaszkodott volna Budapest védelméhez, csak akkor, ha onnan utána jelentős támadások indultak volna. Akkor miért lett mégis „erőd” Budapest?

Szálasi Ferenc (forrás: Origo - Fortepan)

Hasonló történt, mint korábban bármilyen jelentős összeomlás előtt: Hitler közbeszólt.

elkezdte szervezni a parancsnokságát (valójában ők parancsoltak: ha Hitler megtiltja a feladást, a magyarok se tehettek másképp), a teljhatalmú parancsnok december 5-től Karl Pfeffer-Wildenbruch, egy SS-hegyihadtest-parancsnok lett. Pár napra rá találkozott Szálasival, aki December 10-én kijelentette, hogy „a fővárosnak erőddé való felhasználását többé nem ellenzi”. De ekkorra már a nyilas propaganda is a főváros megvédését hirdette, Beregfy Károly honvédelmi miniszter már november 29-én Budapest teljhatalmú katonai biztosává nevezte ki Hindy Ivánt, a budapesti első hadtest vezénylő tábornokát (a háború után mindkettejüket kivégezték).

Karl Pfeffer-Wildenbruch (forrás: Wikipedia)

A kitörés lehetőségei

A szovjetek Budapestet több oldalról is támadták (pl. a Budai-hegységből), és

mégpedig Esztergom szovjet bevételével. Ekkor lehetett volna utoljára esély a kitörésre, és volt is rá terv, csakhogy Hitler megtiltotta.

Beregfy Károly (forrás: Wikipedia)

1945. január 18-án a szovjetek elfoglalták Pestet. A német-magyar seregek Budára kerültek, és felrobbantották maguk mögött az Erzsébet- és a Lánchidat. Ugyanakkor ez sem segített: a szovjetek sorra vették be Budát, amelynek különleges eseménye volt az addig repülőtérként használt Vérmező elfoglalása, hiszen így az ellátás is akadályozva lett. Február elejéig a németek három felmentést kíséreltek meg nyugatról – mind sikertelen volt. A védők pedig a budai Várba szorultak vissza.

A budai kitörés

A kitörést három hullámban tervezték megvalósítani nyugat (Budakeszi) felé, a Széll Kálmán-tér és a Mechwart-tér felé. Ugyanakkor nem volt annyira sikeres, mint tervezték…

A kitörés mérlege

Nem igaz az az emlékezet, amelyet különböző hungarista és neonáci csoportok vallanak, hogy azért törtek ki a katonák, mert azzal nem szegték meg a parancsot (még súlyosabb szóhasználattal „esküjüket”), nem adták fel Budapestet. Egyrészt ekkorra már mindenki tudta, hogy Budapest el fog esni; másrészt a katonák a nagy hidegben, élelmiszer és lőszer nélkül nem tudták tartani Budapestet, és inkább a saját életük volt a fontos; harmadrészt korábban többször is megtiltották német részről a kitörést (Hitler), és nagyon valószínű, hogy február 11-12-én is ez történt volna, ha Pfeffer-Wildenbruchék időben tájékoztatják a feljebbvalóikat.

A felrobbantott Lánchíd és a budai Vár (forrás: Híradó)

Ami viszont súlyosabb, azok a veszteségek. Akik megadták magukat, többnyire fogságba kerültek – ott persze nehéz sors várt rájuk is, de nem kellett helyismeret nélkül, élelmiszer hiányában a budai erdőben gyalogolni a hidegben, olykor 30-40 centi hóban, ráadásul úgy, hogy az erdőn túl is szovjetek voltak. 24 ezer német és 20 ezer magyar katona indult el, viszont német nyilvántartás szerint csak mintegy 700-an voltak sikeresek.

Emlékezet szempontjából súlyos pont, hogy a meghalt katonák túlnyomó többsége ismeretlen helyen halt meg, sokuknak nemhogy sírja nem áll, hanem a maradványai sem kerültek elő. Katonák tízezre tűnt el a kitörésben nyomtalanul, akiknek a február 11. utáni sorsa nem ismert.

Borítókép: a budai Vár az ostrom után (forrás: Origo - Fortepan)