Reaktor

A választási rendszerek alapvetően meghatározzák, eldöntik azt, hogy kihez, mely párthoz kerüljön a politikai hatalom egy meghatározott időszakra. A választások során –napjainkban- a szavazatokból mandátumok lesznek és a mandátum legitimálja elsősorban a politikai hatalmat. De vajon lehet-e választ adni arra a kérdésre, hogy melyik rendszer a jobb?

Noha a különböző választási rendszerek teljesen máshogyan hatnak egy politikai rendszerre, mégis közös jellemzőjük, hogy mindegyik megfelel bizonyos alapelveknek.

Ezen alapelveknek meg kell határozniuk minden választási rendszert, annak ellenére, hogy azok teljesen máshogyan hatnak a politikai rendszerekre.

A választási rendszer legfőbb technikai célja, hogy szavazatból mandátumot hozzon létre. Emellett azonban fontos tartalmi céloknak is meg kell felelnie: arányos képviseletet kell létrehoznia a parlamentben és stabil kormányt is létre kell hoznia. A gyakorlatban ez a két tartalmi cél azonban kizárja egymást, a kettő együtt nem létezhet maradéktalanul. Így minden nemzetnek el kell döntenie, hogy melyik cél fontosabb nekik.

(forrás: https://www.hansardsociety.org.uk/blog/parliaments-around-the-world-what-can-architecture-teach-us-about-democracy)

A többségi választási rendszer a győztes mindent visz gondolaton alapul. Ez az elv azt jelenti, hogy egymandátumos választókerületek működnek, egy választókerületben egy jelöltre lehet szavazni és az a jelölt kap mandátumot, aki a több szavazatot kapja.

Ez a választási rendszer nagyon egyértelmű eredményeket hoz, azonban több hátránya is van. Egyrészt szinte lehetetlenné teszi a kisebb pártoknak a létezését, másrészt rengeteg szavazat ,,elvész”, hiszen a győztes mindent visz elv miatt a vesztesre leadott szavazatokat nem veszik figyelembe sehol. Az ilyen választási rendszerekben tipikus az a jelenség, hogy két nagy párt harcol egymással folyamatosan, váltógazdálkodás jellegűen.

A többségi választási rendszereken belül léteznek olyan alrendszerek, melyek abszolút parlamenti többségre törekszenek, ez a kétfordulós szavazás, valamint az alternatív szavazás. A kétfordulós szavazás során egymandátumos kerületek működnek, amennyiben nincsen abszolút többség először, úgy a szavazók rangsort állíthatnak. Kétfordulós rendszer is hasonló elven működik, hiszen amennyiben először nincsen abszolút többség, úgy a szavazók még egyszer szavazhatnak.

(forrás: http://archive.ipu.org/parline-e/ElectoralSystem.asp?REGION=All&typesearch=1&LANG=ENG)

 Az arányos választási rendszerek két fő altípusa a pártlistás és a pártlista nélküli arányos választási rendszer. Ez hatásaiban teljesen ellentétes a többségi választási rendszerrel.

Ez sokkal inkább alkalmas arra, hogy tisztán kifejezze a választói akaratot, azonban nem ösztönzi a pártokat koalícióra, így ez a módszer többpártrendszert eredményez. Tehát ebben a rendszerben nem lesz egy erős, stabil kormányzás.

(forrás: https://www.electoral-reform.org.uk/voting-systems/types-of-voting-system/party-list-pr/)

Az elmúlt évtizedekben elterjedt az ún. vegyes választási rendszer, mely mind a többségi, mind az arányos rendszerek sajátosságait igyekszik beiktatni, mindemellett minimálisra csökkenteni ezen rendszerek tipikus hibáit. Noha sok állam ezt a rendszert alkalmazza, még sincsen két ugyanolyan vegyes rendszer sem.

Hosszú évszázadok óta vita zajlik arról, hogy milyen lehet az ideális választási rendszer. Erre a mai napig nincsen válasz, bármely választási rendszerrel lehet politikai hatalmat szerezni, mindegyik rendszernek megvannak a maga előnyei és a hátrányai.

(Borítókép forrása: https://szamoljukegyutt.hu/)

A magyar filmvilág aktuális nagy hírei közt egy Hadik Andrást bemutató mű szerepel, amely a porosz-osztrák örökösödési konfliktusokban vitézkedő, királynőjéhez, Mária Teréziához lojális katonának állít emléket. Kevesen tudják azonban, hogy a másik oldalon is harcoltak magyarok. Élükön pedig egy köznemes, Székely Mihály állt.

A Székely család gyökerei

A források igen ellentmondásosak, ugyanis két nemességvizsgálati irat és egy királyi kúria előtt lefolyt per alapján is – igaz, a két vizsgálat éppen a per miatt készült el – a Tiszántúlról, mégpedig Szatmárról (ma Szatmárnémeti) költözött az itt említett István apja, Miklós Veszprémbe, ahol katonaként szolgált és a török vágta le. A család későbbi leszármazottai Miklós apját (akit a változatosság kedvéért Istvánnak hívtak) azonosították az erdélyi Székelyföldről, azon belül is a háromszéki Réty-Páva-Páké településekről egyszer csak eltűnő Székely Istvánnal, ami alapján az 1848-ban jelesen vitézkedő rétyi Székelyek egyik ágának tarthatnánk a családot, ugyanakkor ez egyelőre nem bizonyos. A Szatmáron élt István felesége révén pedig a család tagjai borsodi és gömöri birtokos családok leszármazottai voltak (például az uzapanyiti Uza családé).

Bizonyítékunk van ugyanakkor arra is, hogy a tolnai Székely család rokonsági kapcsolatot tartott fenn egy 1632-ben nemesített dunántúli családdal. Ennek oka nem ismert, lehetséges, hogy ők is erdélyi eredetűek voltak (egyébként a nemességszerzőt Mátyásnak hívták, és éppen egy ilyen nevű székelyfőldi lakossal valószínűleg volt kapcsolata a rétyi Székelyeknek), ugyanakkor az is, hogy később találkozott a két család, és a névazonosság alapján teremtettek maguknak „rokonságot” (ez tűnik valószínűbbnek, hiszen sokan a nemességvizsgálatok miatt igyekeztek mindenféle módon nemeslevélhez jutni). Nem mellesleg – teljesen tévesen, pusztán a keletről nyugatra irányuló vándorlás alapján – egy Bereg vármegyéből a veszprémi Csöglére költöző hasonnevű kisnemest is a családtól származtattak sokáig.

Simontornya vára (forrás: Wikipedia)

Tolnába, Simontornyára az 1680-as években jöttek, előbb mint a széplaki Botka család uradalmának intézői. Ezt a birtokot a család frissen szerezte, és gyorsan idegen kézre is juttatta, így szerezte meg Székely István a tolnai Varsádot 1700-ban (amit már 1722-ben eladott Claude Florimond de Mercy grófnak). Mindeközben persze katonai pályán is tevékenykedett a simontornyai várban – úgy néz ki, alezredesi (vagy ezredesi) rangig jutott –, ahol egyébként már Varsád előtt is vett egy nagyobb telket, mégpedig a várkapitány Tulok Bernáttól – ennek szépsége, hogy a telekért szalonnával fizetett. Pár éves megyei karrier után úgy néz ki, hogy külföldön katonáskodott a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt császári tisztként, mégpedig az örökösödési háborúkban. Hazajövetele után tett szert Simontornya-Igar környékén nagyobb birtokokra.

A bizonytalanból külföldre

Igen, viszont egyrészt nem tudtak jól gazdálkodni, így lett birtokos a legnagyobb hitelezőjük, egy kovácsmester; ráadásul mindennaposak voltak a határsértések és a birtokperek, mivel megjelent Simontornyán a gróf Styrum-Lymburg család, amely az egész falura igényt tartott (továbbá a Tulok-örökösök sem nyugodtak bele egykori telkük elvesztésébe). Érthető tehát, ha ez a protestáns földesúr katonai pályára adta fiait, hiszen a vármegyei tisztségviselés ekkor még bizonytalan volt a nem katolikusoknak (bár az öreg katonának sikerült).

Székely Mihály (György) először egyébként Bécsben, tehát az uralkodóház mellett próbált volna szerencsét, de ez nem volt sikeres.

és erre egyébként Bécs is megadta az engedélyt. Poroszországba 1733-ban került, ahol 1739-ben nősült meg. Talán ekkor már sejteni lehetett, hogy a Habsburg-háznak lesznek még problémái Mária Terézia örökösödési joga miatt, hiába ismerték el formálisan a lehetséges vetélytársak.

Mária Terézia (forrás: Wikipedia)

Újabb katonai vállalkozás

A gazdag tartományra, Sziléziára mindig is több dinasztia és ország tartott igényt. A Habsburg-ház fiágának kihalásában éppen a poroszok látták meg az alkalmas időt arra, hogy megszerezzék – uralkodójuk, II. Frigyes, aki egyébként igen felvilágosult személy és reformszemléletű uralkodó volt, 1740-ben még csak néhány hónapja király, amikor bevonul Sziléziába. A magyar nemesek határozottan kijelentik, hogy királyukért, Mária Teréziáért „életüket és vérüket” adják – Székely Mihály ekkoriban azonban a rivális Poroszországban élt. A háború alatti szerepe nem ismert, viszont a magyar huszárokat először Sziléziába vezényelték.

II. Frigyes még trónörökösként (forrás: Wikipedia)

Székely tevékenysége ekkor, ha volt egyáltalán, minden valószínűség szerint elhanyagolható lehetett, viszont a háborúban

aki egyfajta korabeli katonai vállalkozóként élt is a lehetőséggel. Ekkor ezredesként szerepelt, és – mivel egyes Habsburg-huszárezredeket feloszlattak – mind a szétszéledt legénység, mind a tisztek egy része csatlakozott az egykori ellenség ezredébe. 1752-től a később Amerikába eljutó Kovács Mihály is a kötelékükben szolgált.

Magyarként magyarok ellen

Székely ezrede jelen volt több olyan csatában is, amelyben mindkét oldalon harcoltak magyarok: ott voltak Lobositznál, Kolínnál, Leuthennél stb. Jól ismert emellett Hadik András berlini kalandja, amely során az ellenség földjén, mintegy 150-200 kilométerre a határtól, megsarcolta Berlint.

Berlin megsarcolója, Hadik András (forrás: Wikipedia)

Székely híres volt keménységéről.

Ezt ugyanakkor igen ügyesen tette. A huszárok élén közvetlenül ugyanis csak 1758-ig állt, hiszen érdemei elismeréséül Nagy Frigyes tábornokká léptette elő, és megkapta a Pour le Mérite-kitüntetést, a Porosz Királyság legmagasabb kitüntetését. Élete végén ugyanakkor hazatért…

A Pour le Mérite (forrás: Wikipedia)

A mesés Székely-vagyon sorsa

Bizonyos gazdasági ügyek miatt a porosz király legjobb magyarja 1765-ben elbocsátólevelének kézhezvétele után hazatért. Átvette összezsugorodott birtokának kezelését, de a Styrum-Limburg család vérszemet kapott: előbb a már említett Tulok Bernát leszármazottait bíztatták a pereskedésre, amelyet ugyan a nyugalmazott tábornok megnyert, de közben eladósodott, majd egy csatorna megépítésével megnehezítették Székely malmának működését. Mindeközben persze

akiről igyekeztek minél több információt szerezni, így végül néhány év után visszatért Sziléziába azzal az ürüggyel, hogy ottani birtokait eladja – de soha nem tért vissza. 1773-ban ott halt meg.

Idősebb fia, Lajos (Keresztély) megpróbálta menteni a menthetőt, de

Lajos ezután hivatali pozíciót vállalt Fejér vármegyében, de magyarul (és latinul) minden valószínűség szerint nem tudott, mivel németül intézte ügyeit.

Persze a Székely család sem volt mindig segítségükre.

A telken Székely Sámuel halála után annak lánya, Klára – jelen sorok írójának őse – haláláig gazdálkodott. Mindkét testvérét ki tudta játszani, állítólag még apja végrendeletét is eltüntette, megszerezve így az egész birtokot. Lánya, Tuba Anna, az egykori simontornyai (majd mezőszentgyörgyi, polgárdi, végül enyingi) református kántortanító (Kallós Ferenc) felesége, férje halála után hasonlóan cselekedett.

Sina György, aki ellen a Székely-örökösök pereskedtek (forrás: Wikipedia)

A szerző a tárgyalt Székely család leszármazottja és kutatója

Borítókép: a hétéves háború (1757-63) egyik csatájának ábrázolása (forrás: Wikipedia)

Ha koktélokra gondol az ember akkor rögtön beugranak a hozzávalók meglepő kombinációi, az élénk színek, különleges ízek, de a bonyolult receptúra és a rengeteg hozzávaló könnyen elveheti az ember kedvét az otthoni koktélkeveréstől. Cikkemben most néhány igazán egyszerűen elkészíthető, mindössze 3 összetevőből álló koktélokat hoztam, melyek garantáltan a házibulik és a baráti összejövetelek abszolút kedvencei lesznek.

Pink Gin Fizz

• 4 cl pink gin
• 1dl prosecco
• citromlé

Az egyik kedvenc italkombinációm a gin és a prosecco egyvelege, amit szinte a végtelenségig lehet variálni. Ebben a receptben a pink gin kapta a főszerepet, amivel nagyon jól működik a citrom fanyarsága, viszont az édesebb italok kedvelői kombinálhatják akár eperlével, erdei gyümölcsökkel, vagy akár naranccsal is.

Blushing Betty

• 4 cl whisky
• 2 tk cukor/cukorszirup
• grapefruitlé

A pohár alján keverjük el a cukrot a kimért whiskyvel, majd ízlés szerint töltsük fel bolti, vagy akár otthon facsart grapefruitlével. A cukor tompítja az alkohol erőteljes ízét, így akár egy kisebb poharat is választhatunk hozzá. A gyümölcs héjával is díszíthetjük extraként, de akár a cukorba is márthatjuk a pohár száját.

Daiquiri

• 4 cl rum
• 1 tk cukor
• limelé

Ha már cukor... A Daiquiri-ból sem maradhat el az édes egyensúly, azonban itt egy rum alapú citrusos italról van szó, melynek fanyarságát a limelé adja. Kis pohárban, jéggel az igazi!

Espresso Martini

• 4 cl vodka
• 3 cl eszpresszó
• 3 cl kávélikőr

 Ha szükség van egy kis extra energiára, akkor a kávé alapú koktélokkal nem lőhetünk mellé. Egy shakerben összezázva a legfinomabb, hiszen így igazán habos állaga lesz az italnak. Abszolút közönségkedvenc!

Dark and Stormy

• 4 cl rum
• 1 dl gyömbérsör
• limelé

Töltsünk fel egy kis méretű poharat jéggel, majd egymás után rétegezzünk rá az összetevőket. Ha egy kiskanál hátuljára csorgatjuk lassan a kimért mennyiséget, akkor akár különálló rétegeket is létrehozhatunk. Elsőként a limelé kerüljön a pohárba, majd következhet a gyömbérsör, majd pedig a rum.

Hadik András kisnemesi sorból vált a Habsburg Birodalom katonai vezetőjévé, miközben többször is kitüntette magát a hadszíntéren is. Nevéhez fűződik emellett a bukovinai székelyek letelepítése, és ami talán még híresebb: Berlin megsarcolása, amely a porosz uralkodó szégyenévé vált. Portrénk Hadik Andrásról.

Hadik András származása

a család tagjai közül ugyanakkor többen is külföldi egyetemeken képezték magukat, majd hazajőve evangélikus lelkészek lettek, illetve közülük János, Hadik András ükapja, evangélikus szuperintendens (a kora újkorban így nevezték a protestáns püspököket) volt.

Hadik András nagyapja, id. Hadik Mihály a nyitrai várban szolgált, míg apja, ifj. Hadik Mihály, a Dunántúlon, Lendva vidékén, és egészen a kapitányi rangig jutott, melyet 1709-től 1733-ban bekövetkezett haláláig betöltött. Halálának körülményeit a népi emlékezet megőrizte, ugyanakkor jelentősen el is torzította, hiszen egy 1603-as, Alsólendva környékén lezajlott török elleni csatához köti, ami nyilvánvalóan téves, hiszen évtizedekkel később született. A népi emlékezet egy másik formája annyi valós elemet tartalmaz, hogy III. Károly alatt halt meg Hadik Mihály, de az erősen színezett történet szerint a franciák elleni csatában szerzett olyan erős ütést a fejére, amelyben meghalt - viszont mindezt Csáktornyára és Alsólendvára helyezi, ameddig a franciák üldözték III. Károlyt. Ennek történeti nyoma nincs, azonban annyi bizonyos, hogy Hadik András apjának a fején mindmáig látszik egy igen erős seb, amelyet bizonyosan csatában szerzett, és halálát is okozhatta (akár közvetetten is, lévén több forrás a sérülést követő szélütést jelöli meg halálokként).

De miért látszik mindmáig a seb? Azért, mert

az alsólendvai kápolnában, ahová azért temették, mert valószínűleg adományozott a templom építésére. Az esemény után fokozottan is Hadik Mihály felé fordult az érdeklődés, ugyanakkor valószínűleg a sebet a török ellen szerezte, nem pedig a franciák ellen, és minden bizonnyal nem sokkal halála előtt. Az emlékezet egyébként azt is megőrizte, hogy egyetlen fia, Hadik András is vele harcolt a halálos csatában, ez ugyanakkor ellenőrizhetetlen és bizonytalan. Hadik Mihály egyébiránt jó katona lehetett, hiszen 1720-ban korábbi nemessége megerősítéseként új nemeslevelet kapott III. Károlytól (az irat nincs meg, de bizonyos, hogy hivatkozott a család régi nemesi állapotára).

Hadik Mihály múmiája (forrás: zaol.hu)

Felfelé ívelő karrier

Hadik András (1710 vagy 1711-1790) 1732-ben kezdte szolgálatát, mégpedig a Dessewffy-huszárezredben, zászlósként, két év múlva már kapitány volt, 1739-ben főstrázsamester. Részt vett az osztrák örökösödési háborúban (1740-48), serege eleinte a felderítéssel foglalkozott; 1742-ben pedig már a Beleznay-huszárezredben találjuk, ahol előbb alezredes, majd két év múlva ezredes lett. 1747-től vezérőrnagy, és a következő évtizedben a keleti országrészben és Erdélyben tevékenykedik: a huszárezred állomásozik többek közt Debrecenben, Nagyszebenben, Máramarosban és Ugocsában. 1752-ben ezredtulajdonos (Ghillány-ezred), 1753-ban négy huszárezred parancsnoka. Ilyen háttérrel kezdett a hétéves háborúban (1756-1763).

Berlin megsarcolása

melynek hátterében az állt, hogy a Habsburg-sikerek következtében (főként a Nádasdy Ferenc jelentős szerepével megvívott kolíni csata után) a porosz király maga is a frontra vonult (jelentős sereggel), így fővárosa, Berlin védtelen maradt. Lotharingiai Károly, Mária Terézia sógora emiatt tervet készíttetett elő Hadik Andrással Berlin elfoglalására vagy megsarcolására - miközben Berlin 150-200 kilométerre volt benn az ellenség földjén.

Hadik András október 10-re állította össze seregét, amely 5100 főből és hat ágyúból állt. A seregben többnyire huszárok voltak - köztük a róla elnevezett Hadik-huszárezred tagjai -, de gyalogosok és tüzérek is részt vettek a manőverben, akiket szekérre ültettek a haladás miatt. A terv veszélyessége miatt kezdetben éjszaka vonultak, nappal pedig az erdőkbe rejtőztek, viszont mindeközben elpusztította Nagy Frigyes legfontosabb fegyvergyárát (Buchholz), és megsarcoltatott néhány brandenburgi várost. Szándékát ugyan el tudta rejteni, de az idő szorított, hiszen Nagy Frigyes értesült arról, hogy magyar katonák vonulnak végig a védtelenül hagyott Brandenburgon. A berlini várparancsnok képtelenségnek tartotta, hogy jelentős Habsburg-párti sereg Berlinig merjen elmenni, emiatt nem igazán törődött az érkező hírekkel.

Hadik András Berlin alatt (forrás: Origo)

Nem jól tette.

Hadik a városba küldte egy követét, aki megadást és 300 ezer tallér hadisarcot követelt, de a berlini katonák bíztak a felmentő sereg érkezésében, így nem adták meg - amire a tábornok előhozatta ágyúit, lövetni kezdett, betörte a városkaput, majd bevonult. Katonáinak megtiltotta azt, hogy elpusztítsák a várost, ugyanakkor mivel egy magyar tábornok, név szerint Babocsay Farkas, a porosz gyalogság áldozata lett, a sarcot 500 ezer tallérra emelte (és ezen felül további százezer járt volna a katonáknak). Mivel az őrség - a királyi család helyben maradt tagjaival együtt - elmenekült, a berliniek komolyan vették Hadikot, de nem tudtak ekkora összeget kifizetni, így végül 235 ezer tallért szállítottak kilenc szekéren Hadik táborába.

Hadiknak gyorsan kellett menekülnie, összesen 24 órát töltöttek Berlinben, hiszen távozása után néhány órával megérkeztek a porosz felmentők. A magyar sereg első nap egyhuzamban ötven kilométert menetelt, és október 23-án megérkezett a fősereghez. Egy kisebb küldöttség a visszavonulás közben megsarcolta Odera-Frankfurtot is. Elterjedt az az anekdota, hogy Hadik Mária Terézia számára két tucat Berlin-címeres csipkekesztyűt is zsákmányolt, de ez valószínűleg nem igaz (így az sem, hogy a berliniek 24 balkezes kesztyűt adtak 12 pár rendes helyett).

Hadik András grófi címere (forrás: zaol.hu)

Erdélyben és Galíciában

1764-ben kinevezték Erdély katonai parancsnokának és királyi biztosának, amelyet 1768-ig töltött be, emellett 1765-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. 1768-ban saját tapasztalataira épülve emlékiratot nyújtott be az Államtanácsnak Erdély politikai és gazdasági viszonyainak a megjavításával kapcsolatban.

Fontos kiemelni, hogy

de mint tudjuk, erre csak 1848-ban került sor. 1770-ben a Szent Jobb Budára szállításának királyi biztosa. Az 1770-es években ismét kötődik Erdélyhez, melynek hátterében az áll, hogy 1772-ben a Habsburg Birodalom megszerezte Galíciát és Lodomériát, és Hadik lett a megszálló csapatok fővezére, majd a két tartomány legfőbb katonai parancsnoka (1774-től pedig Galícia polgári kormányzója is ő lett). Ekkor szerezte meg a Birodalom Bukovinát is, és Hadik András közbenjárt az egy évtizede elmenekült székelyek érdekében, akik az erdélyi határőrség ellen tiltakoztak, majd egy véres támadás után elmenekültek. Hadiknak köszönhetően kegyelmet kaptak, és behívták őket Bukovinába. Hálából falvaik egy részét - Andrásfalvát és Hadikfalvát - a katonáról nevezték el.

Hadik András (forrás: Wikipedia)

A birodalom legjobb katonájának tartották, amit fényes karrierje is bizonyít. 1777-ben birodalmi grófi címet kapott, de a tisztségek és elismerések ellenére nem vonult nyugalomba: 1778-ban a bajor örökösödési háborúban részt vevő hadsereg fővezére lett.

Hadik András halála - egy utolsó vállalkozás

A következő évtizedben Bács vármegye főispánjaként és futaki birtokosként jóval nyugalmasabb életet élt, bár továbbra is ő volt a hadsereg főparancsnoka az Udvari Haditanács elnökeként.

de néhány hónap után felmentését kérte, ugyanis Nándorfehérvár alatt a bal lába megsérült, amely miatt visszavonult Futakra. 1790 márciusában pedig Bécsben lehunyta szemeit, de Futakon temették el lengyel származású felesége mellé.

Borítókép: Hadik András szobra a budai várban (forrás: Köztérkép)

Most, hogy igazán beütött a hideg és senki nem akar hosszú időt a természetben tölteni, tökéletes program beülni a színházba és egy musicallel szórakoztatni magunkat. Igyekeztünk különböző hangulatú darabokat hozni, hogy mindenki megtalálja azt, amihez éppen kedve van.

(kép forrása: https://atrium.hu/eloadasok/az-orult-nok-ketrece)

Az Őrült Nők Ketrece 

,,Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt."

Az alapsztori szerint: van egy meleg pár, akik élik az életüket, amíg be nem toppan a fiúk, hogy beleszeretett  a Tiszta Haza Mozgalom (értsd: Jobbik) egyik képviselőjének lányába és el kellene játszani, hogy ők egy normális család.

Amellett, hogy a cél egyértelműen az, hogy árnyalja az LMBTQ társadalom megértését, az Alföldi Róbert által rendezett darab ezt a célt nagyon okos eszközökkel éri el. Meghagyja a musical műfaj könnyedségét és szórakoztató jellegét, mégis eléri a célját. Okosan és ízlésesen egyensúlyozik a komikum és a lényegi üzenet átadása között.

Ha pedig másért nem is, Stohl András játéka miatt már megéri beülni a darabra.

(kép forrása: https://www.jegy.hu/program/valahol-europaban-zenei-alappal-128345)

Valahol Európában

,,A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És természetesen egy jó falatra. Ha nem kapnak ételt, akkor elcsenik maguk. De ugyan ki tudna haragudni rájuk? "

Nos, igen. Ez nem az a musical, ahol a szereplők csilivili ruhában énekelgetnek és táncolnak két felvonáson keresztül. Ez a musical a háború miatt elárvult gyerekek túléléséről szól. A jelenlegi háború, a történet és a valóság közötti elképesztő párhuzam egy egészen más, plusz felhangot is ad ennek a darabnak.

Az elképesztő dalok -melyek Dés László zsenialitását bizonyítják- lenyűgöző hangulatot adnak a történetnek és egészen biztosan hazaérve újra és újra meghallgatjuk őket.

Megható és szívszorító darab.

(kép forrása: https://madachszinhaz.hu/szindarab/mamma-mia)

Mamma Mia

,,Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni."

Na ez az a musical, ami 2 órányi tömény bulit ígér - és ad is. 

A történetet gondolom senkinek sem kell bemutatni: Sophie, az esküvője előtt szeretné megkeresni édesapját, akit egész életében nem ismert. A probléma ott kezdődik, hogy Donna, édesanyja naplóiból az esetleges apukák számát háromra tudja szűkíteni és mind a három férfit meghívja az esküvőjére.

Ezt ölelik körbe a kedvenc ABBA slágereink és a látványos jelmezek. Ez a tökéletes darab annak, aki tényleg csak kikapcsolódásra vágyik, de felkészült egy brutális dallamtapadásra.

Kevés olyan megosztó téma van Magyarországon, mint a második világháború. Különösen vitás a megítélése olyan történelmi szereplőknek, akik döntéshozói pozícióban voltak, és nem voltak németbarátok – mégis német megszállás, magyarországi holokauszt, bukott kiugrási kísérlet lett a vége. Ma egy olyan katonai eseménynek van évfordulója, amelyet a politika, ráadásul a szélsőjobboldali politika erősen áthatott: ez pedig a budai kitörés.

Katonai és politikai emlékezet

Persze amikor komoly szélsőjobboldali emlékezet épül egy katonai eseményre, amikor radikális politikai mozgalmak használják a katonák emlékezetét politikai célokra – mégpedig az akkor ottlévő katonákat vezénylő politikai irányvonalat felemlegetve –, akkor érthető módon ez sokkal nehezebb. Viszont ez a fajta politikai rátelepülés komolyan árt az adott esemény emlékezetének (ugyanúgy, ahogy radikális baloldali ellentüntetők jelenléte).

Voltak Budapesten nyilasok - egyébként többnyire nem is katonák, hanem verőlegények -, de jóval több, katonaként besorozott magyar ember volt jelen, akik parancsot teljesítettek – és nem nagyon volt más választásuk. Maguk is mintegy megfélemlítve, bizonytalan állapotban éltek, információk nélkül. Még a Waffen SS-be besorozott magyarországi svábok sem (mindig) önszántukból vettek részt, nemhogy a magyarok. Ugyanakkor katonai kérdésekben a németek diktáltak, még Szálasinak sem volt ebbe túl sok beleszólása, így aki Budapesten volt korábban, annak szükségszerűen ott kellett lennie február elején.

Jelen sorok írója egyébként családi szinten érintett a kitörés eseményeiben. A dédanyám testvére, a nagyszékelyi (Tolna vm.) származású Hamar József huszár is megpróbált kitörni – de még Budán szovjet fogságba esett, amit túlélt. Ha feltételezzük, hogy a hozzá hasonlók voltak a többségben – és ki más lett volna katona –, akkor joggal gondoljuk, hogy a katonák nem voltak a szélsőséges eszmék hívei (egyébként bár Nagyszékely német többségű volt, az említett család magyar származású, nem az SS, hanem a magyar hadsereg kötelékében, pécsi huszárként vett részt a kitörésben).

Budapest erőddé válása

Az emlékezetpolitikai bevezető után szólnunk kell az előzményekről. Egészen 1944 szeptemberéig reális volt, hogy a front nem éri el Budapestet, azonban ez szinte rögtön darabjaira hullott ekkor. Szeptemberben ráadásul két megerősített vonalat építettek ki, és ezek közt feküdt Budapest, így potenciális célponttá vált, ráadásul a két vonal összeköttetésére, egyben Budapest védelmére elkezdték kiépíteni az Attila-vonalat, amely a főváros keleti részét is érintette, de mindenképpen fontos pozíciót adott számára.

ha a szovjet ostrom veszélye fennáll. Egyébként ekkor még Szálasi sem ragaszkodott volna Budapest védelméhez, csak akkor, ha onnan utána jelentős támadások indultak volna. Akkor miért lett mégis „erőd” Budapest?

Szálasi Ferenc (forrás: Origo - Fortepan)

Hasonló történt, mint korábban bármilyen jelentős összeomlás előtt: Hitler közbeszólt.

elkezdte szervezni a parancsnokságát (valójában ők parancsoltak: ha Hitler megtiltja a feladást, a magyarok se tehettek másképp), a teljhatalmú parancsnok december 5-től Karl Pfeffer-Wildenbruch, egy SS-hegyihadtest-parancsnok lett. Pár napra rá találkozott Szálasival, aki December 10-én kijelentette, hogy „a fővárosnak erőddé való felhasználását többé nem ellenzi”. De ekkorra már a nyilas propaganda is a főváros megvédését hirdette, Beregfy Károly honvédelmi miniszter már november 29-én Budapest teljhatalmú katonai biztosává nevezte ki Hindy Ivánt, a budapesti első hadtest vezénylő tábornokát (a háború után mindkettejüket kivégezték).

Karl Pfeffer-Wildenbruch (forrás: Wikipedia)

A kitörés lehetőségei

A szovjetek Budapestet több oldalról is támadták (pl. a Budai-hegységből), és

mégpedig Esztergom szovjet bevételével. Ekkor lehetett volna utoljára esély a kitörésre, és volt is rá terv, csakhogy Hitler megtiltotta.

Beregfy Károly (forrás: Wikipedia)

1945. január 18-án a szovjetek elfoglalták Pestet. A német-magyar seregek Budára kerültek, és felrobbantották maguk mögött az Erzsébet- és a Lánchidat. Ugyanakkor ez sem segített: a szovjetek sorra vették be Budát, amelynek különleges eseménye volt az addig repülőtérként használt Vérmező elfoglalása, hiszen így az ellátás is akadályozva lett. Február elejéig a németek három felmentést kíséreltek meg nyugatról – mind sikertelen volt. A védők pedig a budai Várba szorultak vissza.

A budai kitörés

A kitörést három hullámban tervezték megvalósítani nyugat (Budakeszi) felé, a Széll Kálmán-tér és a Mechwart-tér felé. Ugyanakkor nem volt annyira sikeres, mint tervezték…

A kitörés mérlege

Nem igaz az az emlékezet, amelyet különböző hungarista és neonáci csoportok vallanak, hogy azért törtek ki a katonák, mert azzal nem szegték meg a parancsot (még súlyosabb szóhasználattal „esküjüket”), nem adták fel Budapestet. Egyrészt ekkorra már mindenki tudta, hogy Budapest el fog esni; másrészt a katonák a nagy hidegben, élelmiszer és lőszer nélkül nem tudták tartani Budapestet, és inkább a saját életük volt a fontos; harmadrészt korábban többször is megtiltották német részről a kitörést (Hitler), és nagyon valószínű, hogy február 11-12-én is ez történt volna, ha Pfeffer-Wildenbruchék időben tájékoztatják a feljebbvalóikat.

A felrobbantott Lánchíd és a budai Vár (forrás: Híradó)

Ami viszont súlyosabb, azok a veszteségek. Akik megadták magukat, többnyire fogságba kerültek – ott persze nehéz sors várt rájuk is, de nem kellett helyismeret nélkül, élelmiszer hiányában a budai erdőben gyalogolni a hidegben, olykor 30-40 centi hóban, ráadásul úgy, hogy az erdőn túl is szovjetek voltak. 24 ezer német és 20 ezer magyar katona indult el, viszont német nyilvántartás szerint csak mintegy 700-an voltak sikeresek.

Emlékezet szempontjából súlyos pont, hogy a meghalt katonák túlnyomó többsége ismeretlen helyen halt meg, sokuknak nemhogy sírja nem áll, hanem a maradványai sem kerültek elő. Katonák tízezre tűnt el a kitörésben nyomtalanul, akiknek a február 11. utáni sorsa nem ismert.

Borítókép: a budai Vár az ostrom után (forrás: Origo - Fortepan)

Az aszimmetrikus multikulturalizmus –Eric Kaufmann demográfus, politikaprofesszor szerint- az a rendszer, amellyel a mai modern demokráciák megpróbálják kezelni az egyre sokszínűbbé váló lakosságukat. De mit takar ez a rendszer? 

Mi az aszimmetrikus multikulturalizmus?

Ez a jelenség röviden annyit jelent, hogy az angolszász népeknek fel kell hagyniuk a kulturális hagyományaikkal, ezzel párhuzamosan pedig a bevándorló népeknek ragaszkodniuk kell a saját kultúrájukhoz.

Kissé provokatívabban pedig az a jelenség, miszerint

Mikor kezdődött ez a jelenség?

Kaufmann szerint ez a jelenség már a 20. század elején kezdetét vette, pontosabban Randolph Bourne 1916-os cikkével, melyet a The Atlantic magazin jelentetett meg. Ebben a cikkben Bourne az első baloldali-liberális, nyitott határokat támogató mozgalmat teremti meg. Ez a jelenség, mely szerint

Ez a gondolat megjelent az 1920-as években a Lost Generation gondolataiban ugyanúgy, mint az 1950-es évek Beats mozgalmában is, majd ez a folyamat csúcsosodott ki napjainkban a #cancelwhitepeople mozgalomban.

(kép forrása: https://gablesmontessori.com/multiculturalism-at-school/)

Mitől is aszimmetrikus a multikulturalizmus?

A multikulturalizmus jelensége nem igényel sok magyarázatot:

,,A multikulturalizmus a kultúrák, népcsoportok, etnikai és vallási kisebbségek multikulturális társadalomban való egymás mellett élését hirdeti, ahol nem létezik szociális asszimiláció vagy faji szegregáció.”

Ezt a fogalmat alakítja át teljesen az aszimmetrikus szócska. Ez a jelenség attól lesz aszimmetrikus, hogy az 1920-as években az értelmiség a saját népén belül vetette meg a kevésbé iskolázott és kifinomult réteget, míg a különböző etnikumokat több eszközzel is védeni igyekeztek.

Néhány elmélet szerint a multikulturalizmus mindig is aszimmetrikus volt: mindig voltak olyan kultúrák, melyeket pártolni kellet és emellett mindig léteztek olyanok is, melyeket általános lekicsinylés övezett. Noha ebben a rendszerben soha nem volt logika, sem magyarázat, mégis széles körben elfogadták az aszimmetrikus multikulturalimzust.

(kép forrása: https://dranishaabraham.com/blog/2020/9/30/4fwgbceex3biblu1w5t63q42eoblmw)

Realitása a jelen politikában

A jobboldali gondolkodók nem támogatják az aszimmetrikus multikulturalizmus gondolatát, elítélik az ,,identitás politika” minden fajtáját. A baloldali vélemény pedig az, hogy az aszimmetrikus multikulturalizmus jelensége a konzervatív fehérek agyszüleménye, amit mélyen megvetnek.

Kaufmann felvázolja az ideális jövőképet is: minden egyes etnikum kulturálisan gazdag etnikai identitást, valamint vékony, kulturálisan semleges és jövőorientált nemzeti identitást kap és eszerint él.

(A borítókép forrása: https://www.dreamstime.com/photos-images/multiculturalism.html)

Bárhol is éljünk, bármennyire különböző is legyen az ízlésünk, időnként mindannyiunkra rájön a lakásfelújítás, átalakítás kedve, de – főleg mostanság – horror árakkal kell szembenéznünk, így sokszor már a kezdeti fázisban abbamarad a lelkesedés. Én mindig is a szoba-átrendezős tinik közé tartoztam, akik festettek, pakoltak, és az éjszaka közepén is teljesen egyedül tologatták a bútorokat össze-vissza, hiszen kellett néha a megújulás. Ma, felnőttként is hasonló szellemiségben, azonban már jóval okosabban csinosítgatom a lakást, és az eközben szerzett tapasztalatokat egy vadiúj cikksorozat keretein belül szeretném megosztani. Az első részben egy bár sarok kialakításáról lesz szó, hiszen ez volt az egyik kedvenc projektem a tavalyi évben, és ez a kis újítás a barátaim abszolút kedvencévé vált.

Nem kell megijedni a bár kifejezésről: nem egy külön szobáról vagy egy hatalmas bárpultról van szó. Manapság egyre divatosabbak az italoknak, poharaknak szánt zsúrkocsik vagy kis asztalkák, melyeket akár másodkézből (például a Marketplace-ről, vagy akár a piacról) is be lehet szerezni. Azzal, hogy a kedvenc italainkat nem a spájzban tároljuk, hanem a nappaliban, konyhában, vagy akár az előszobában „állítjuk ki”, nem csak praktikus otthont adunk nekik, de közben a lakás hangulatát is fel tudjuk dobni.

Én például néhány hónapja, teljesen random futottam bele egy lakásdekoros galériába, ahol a nappali egyik sarkában alakítottak ki egy bár asztalkát. Annyira megtetszett az ötlet, hogy rögtön elkezdtem keresgélni miként lehetne megvalósítani ezt az én otthonomban. Minél mélyebbre ástam magam a témában, annál inkább elment a kedvem a dologtól, annyira magas árakkal találtam szembe magam. A gondolat azonban csak nem akart kimenni a fejemből, ezért elkezdtem alternatív megoldásokat keresni, hogy miként valósíthatnám meg ezt a kis bár sarkot – olcsón.

A legnagyobb tétel az egészben az a zsúrkocsi, aminél a határ a csillagos ég – ha csak az erre a célra szánt bútorokat vesszük figyelembe. Egy Ikeában vásárolt asztal, konzol, vagy akár a nagyszülők egyik régi éjjeliszekrénye is tökéletes lehet erre a célra. Sőt! A legkülönlegesebb inspirációs képeknél mind régi, vagy felújított darabok álltak a középpontban: minél egyedibb, annál jobb!

A többit pedig aztán tényleg a saját ízlésünkre formálhatjuk. Néhány pohár és pár üveg ital a funkció, koktélszett, növény, vagy bármilyen egyéb dekor elem pedig a dekor kedvéért. Sok bárkiegészítőit láttam szuper áron akár a Pepco-ban vagy a Kik-ben, melyekkel apránként igazán különlegessé tehetjük a szoba hangulatát. Vendégváráshoz célszerű lehet egy fémvödör a jégkockáknak, és máris van egy szuper bárunk, ahol bárki bármikor újratöltheti a poharát. Számomra például nagyban megkönnyíti a vendégvárást, ha a nappaliban már minden a rendelkezésre áll az estéhez.

Mondanom sem kell, hogy ez az újítás hatalmas sikert aratott a baráti körben, és ünnepi alkalmakkor szinte bevett szokássá vált, hogy vicces, vagy különleges üvegekbe töltött italokkal érkeznek, amik koccintások, majd pedig a lakásdekor részévé válnak.

Éppen ma 150 éve hunyt el Vidróczki Márton, a leghíresebb magyar betyárok egyike. Életéről szinte semmi konkrétum nem maradt fenn, mindent átszőnek ugyanis a legendák és a népi emlékezet. Ugyanez mondható el haláláról is. Ki volt ő valójában, mit csinált és mit őrzött meg róla a nép?

Juhászbojtár fiaként

Vidróczki Márton 1837 novemberében született az akkor Borsod, ma pedig Heves vármegyei Mónosbélen magyar családba – mely neve alapján apai ágon szláv gyökerekkel is bírt. Apja az egri káptalan juhásza,  Vidróczki András, míg anyja Kormos Anna volt. A későbbi legendák ugyan beszéltek arról, hogy előkelő, de törvénytelen (házasságon kívüli) származású volt – és ezzel is magyarázták azt, hogy betyár lett –, de ez egyáltalán nem tűnik valószínűnek.

Mónosbél látképe, ahol Vidróczki született (forrás: Wikipedia)

A korabeli lehetőségeknek megfelelően apjához hasonló életet élt, juhász- és kondásbojtár lett a közeli Bélapátfalván (Mónosbélhez hasonlóan ekkor Borsod, ma már Heves vármegye része). Bizonyos legendák szerint feljebbvalója sokat verte, emiatt lett betyár; míg

– és ezzel magyarázzák azt, hogy betyár lett. Egyik sem tűnik valószínűnek, bár az elképzelhető, hogy voltak bizonyos szerelmi kalandjai (és az sem volt ritka, hogy a juhászbojtárt megverték – főleg, ha hibázott).

A nyílt ellenállás: a Kossuth-nóta

1859-ben Egerben besorozták, és szép trombitajátéka miatt a kürtösök közé került. Egy átmulatott estén azonban az ekkor tiltott Kossuth-nótát játszotta a bajtársak nagy örömére – míg a felettes osztrák tiszt nagy haragjára.

Tizenkét év várfogságra ítélték, melyet az egykor utolsó ellenálló Komárom várában kellett letöltenie. Kellett volna – ugyanis megszökött. A legenda szerint hatalmas testi erejével leteperte őrét, majd annak ruhájában a Dunába vetette magát. Szülőföldjére, a Bükkbe ment.

Az egyik komáromi erőd ma (Monostori erőd, nagyjából a szabadságharc környékén épül). Vidróczki megszökött innen (forrás: Wikipedia)

Otthoni évei

Katonaszökevényként – ráadásul hadbírósággal a háta mögött – egyetlen választása volt: rablóbandát gyűjtött maga köré. Heves, Borsod, Gömör és Nógrád vármegyékben működtek, de egyes hagyományok szerint olyan távoli vidékekre is eljutott, mint Zólyom. A rablások során szerzett zsákmányokból élt, és természetesen a rablóbandát is ezzel tartotta el. Mindeközben a vidék kocsmárosait, fogadósait megfélemlítve komoly bevételhez jutott.

A néphagyomány magas, jó kiállású, előnyös külsejű férfiként őrizte meg, aki mulatozásai közben egyre több nőt csábított el. Mint minden betyárra, rá is

A legenda szerint nem fogott rajta a golyó – ennek ellenére 1863-ban Verpeléten a pandúrok elfogták. Verpelétről tudni kell, hogy előfordultak olyanok, főleg a helyi kisnemesség tagjai között, akik a betyárokhoz hasonló tetteket követtek el, így részt vettek bizonyos borsodi kisnemesek (domaháziak) lólopásaiban és kereskedéseiben. Egy helyi kisnemes, Kozma Mátyás, még az 1880-as években is éppen vizsgálati fogságban ült lólopás miatt, amikor illegálisan tartott fegyvert találtak nála, miközben korábban már két évet ült – természetesen lólopásért.

Mivel Vidróczki rovásán sok volt, így a hozzá hasonló törvényen kívüliek börtönébe, Theresienstadtba – ma Csehország – vitték. Huszonhét évet kapott – de néhány éven belül megszökött.

Theresienstadt a mai Csehországban, ahonnan Vidróczki másodszor is megszökött (forrás: Wikipedia)

A Mátrában: Vidróczki legismertebb másfél éve

Második szökése után nem közvetlen szülőföldjére, hanem a Mátrába ment, ahol újabb rablóbandát állított ki.

Nagyjából hasonlóan élt, mint korábban: rabolt – a gazdagtól, a szegénytől nem –, a fogadósokat már megjelenésével megfélemlítette, állig felfegyverkezve járt, mulatozott-dorbézolt és nem vetette meg a nőket. A népi emlékezet részben ehhez köti halálát is:

aki szerint ha varrás (kötés, öltözködés) közben a ruhán a cérna görcsösödik, az halált jelent, emiatt a szeretőivel mindig gondosan kibontatta ruháit – mígnem az egyik lustaságában azt hazudta, hogy megtette, de valójában nem. És aznap érte a halál a rettegett betyárt. De hol, s hogyan? Rengeteg hely magáénak vallja.

A szolga haragja: a végjáték

A legvalószínűbb az, hogy 1871 februárjában Bodonyban borozott bandájával, és az uradalom gazdatisztje elpanaszolta, hogy a Vidróczkiék által ellopott állatokat rajta akarja behajtani a munkáltató. Ezen felháborodva a betyárok nekiindultak, ugyanakkor egyikük, Pintér Pista (máshol Pásztor Pista), ellenkezett – és a vége dulakodás, mások szerint egyszerű támadás lett, és

A történet különböző helyszíneket említ. Valószínűleg Mátraverebély közelében vagy Tiribesen (ami egyébként nincs messze Mátraverebélytől) történt, és bizonytalan, hogy Pintér Pista volt-e a gyilkos, vagy egy társa (Rácz Antal – más történet szerint ő ellenkezett – vagy Lőrinc Pista). Az sem biztos, hogy csak lesújtott Vidróczkira, vagy volt-e komolyabb dulakodás előtte – de olyan változat is fennmaradt, mely szerint halála után még bele is lőtt, sőt felismerhetetlenre verte. Egyes variánsok szerint maga Pintér jelentette a csendőröknek az esetet – de valószínűbb, hogy másnap találták meg. Egerbe vitték, nyughelyénél ma kopjafa áll. Persze a nép körében elterjedt – főleg azoknál, akik a felismerhetetlenre verés mellett tesznek hitet – az, hogy valójában nem őt találták meg a csendőrök, és az volt a banda célja, hogy félrevezessék a hatóságokat.

Van a történetnek egy másik változata. Eszerint nem Mátraverebélyen történt az eset, hanem a szilvás(várad)i fogadótól nem messze az erdőben. Vidróczkiék ugyanis betértek a csárdába, ahol a helyi parasztok és favágók mulattak. A kocsmáros nem volt otthon, a lánya, Biri, és a veje vitték az üzletet – tudták nagyon jól, hogy nem érdemes ellenállni, és azt is, hogy fizetség valószínűleg nem lesz. Vidróczki megcsókolta a lányt, amit a férj inkább nem vett észre – Pintér Pista viszont igen. Ő ugyanis meg volt győződve arról, hogy a lány tőle terhes. Egyébként magát sokkal rátermettebbnek tartotta Vidróczkinál, hiszen kizárólag Birin keresztül volt bármi érzése, az is csak azóta, hogy terhes, egyébként nem könyörült senkin – de Vidróczkit kétes kapcsolatból született szegény gyereknek tartotta, miközben az ő apja nagygazda volt. Mindezek ellenére Vidróczki a szolgájaként bánt vele. Emellé társult az a bánásmód, amit a lánnyal szemben alkalmazott – és kihasználva azt, hogy menekülniük kellett a felsőtárkányi csendőrök elől, bemenve az erdőbe fejbe vágta az éppen nem figyelő Vidróczkit egy kisbaltával. Ki tudja, hány ilyen legenda él(t) még a nép körében…

Vidróczki síremléke Egerben (forrás: Wikipedia)

Borítókép: betyárok kocsmában, majd börtönben (forrás: Wikipedia)

Előző cikkünkben elemeztük a Demokratikus Koalíció pártkongresszusán elhangzott Gyurcsány-beszédet, most Donáth Anna jövőértékelő beszédére fog sor kerülni. Bár a Momentumos pártesemény hamarabb volt, de a cikkből ki fog derülni, hogy miért volt célszerű (vagy legalábbis logikusabb) megcserélni a sorrendet. Már csak azért is volt célravezetőbb, mert várhatóan a liberális párt a jövőben igyekszik majd meghaladni az elmúlt évtizedek bal-jobb párharcának a logikáját, ehhez nemcsak Orbántól, hanem Gyurcsánytól is el kell majd határolódnia. Azonban ehhez fel kell vázolni a DK-Momentum tandem első tagjának a pozícióját.

A Gyurcsány-beszédet a többi ellenzéki szereplő megszólalásától függetlenül elemeztem, azonban ugyanezt nem fogom megtenni Donáth Anna esetében. A DK pártelnöke által felkínált stratégia (aki nincs a DK-val az a Fidesszel van) semmi olyat nem mond, ami értelmezhetetlen a többiek bevonása nélkül, míg a Momentum elképzelése több értelmet nyer, ha közben felidézzük Gyurcsány gondolatait. Totálisan mást mondani, mint a kormány, aktívan dolgozni a rendszer leváltása érdekében, törvényes eszközökkel gyengíteni a kormányt, ellenzéki magatartással nem szabad legitimálni a NER-t, hanem a rendszer ellenfelének kell lenni: nagyjából így lehet összefoglalni a DK jövőbéli stratégiáját.

(kép forrása: vasarnap.hu)

Donáth Anna nyelvpolitikailag egységesként kezelte a rendszerváltás óta eltelt bő három évtizedet, amelyet a bal és a jobboldal kicsinyes vitái és önérdekkövető magatartása határozta meg. A kvázi pártelnök elhatárolja az újakat a régi pártelitektől és expliciten ki is fejti a politikai generációváltás szükségességét, ugyanis ők morálisan jobbak, mint a Fidesz vagy a DK. Donáth Anna szerint radikálisan mást kell csinálni, mivel az a baloldali magatartás, amit a Demokratikus Koalíció és más ellenzéki pártok követnek, csak újabb és újabb fideszes kétharmadhoz vezet.

De miben is áll ez az új ellenzéki stratégia? Donáth Anna valóban sok új dolgot és az ellenzék számára akár megfontolandó gondolatokat kínált fel, azonban cseppet sem lehet azt mondani, hogy mindent maradéktalanul kifejtett volna, vagy olykor nem került önellentmondásba. A Momentum politikusa önmagát egy őszinte, nagy munkabírású vezetőként definiálta, aki arra buzdít mindenkit, hogy senki se higgyen azoknak, akik idő előtti kormányváltást ígérnek, mivel azok "szemfényvesztők, akik hazudnak reggel, éjjel meg este". Ez eddig rendben van, az Orbán-kormány mögött egy stabil, fegyelmezett kormánypárt áll és a köztársasági elnök sem tekintendő ellensúlynak, nagyon nehéz elképzelni olyan forgatókönyvet, hogy Orbán Viktor ne töltse ki a ciklusát.

Azonban Donáth Anna nem mondott semmilyen "céldátumot" a választóinak, hiszen egyszer a "Horthy-korszak, a Rákosi-korszak és a Kádár-korszak is véget ért". Ez a momentumos szavazóknak nem lehet túl bátorító és bizalomgerjesztő, tekintve, hogy a Horthy-korszak 24, a Kádár-korszak pedig 32 évig tartott. Természetesen, ha Donáth Anna szerint 2026 nem céldátum, akkor nem ígérheti meg felelőtlenül, hogy szűk négy év múlva leváltja a Fideszt, de akkor lehet, hogy nem kellett volna a magyar történelemből párhuzamokat előhozni. A politikában nem feltétlenül a "nevető harmadik" nyer, így ez az "Ej, ráérünk mi arra még!" attitűd inkább kontraproduktív lehet, mintsem a cselekvőképesség látszatát fenntartva, sisakot lehajtva előremenni, mint a DK.

(kép forrása: index.hu)

A másik félig jónak tekinthető diagnosztika a párt Európa-képével kapcsolatos. A Demokratikus Koalíció aktívan kampányol az Európai Egyesült Államok víziója mellett, ugyanez nem mondható el a Momentumról, de attól függetlenül a másik leginkább Európa-pártibb pártként lehet számontartani. Donáth Anna eljut arra a felismerésre, hogy az Európai Unió válságban van, hogy éppen ezért nem lehet kritikátlanul lemásolni és beilleszteni a magyar valóságba mindent, ami nyugati, de ettől függetlenül kiáll a liberális demokrácia mellett.

A liberális demokrácia egy nyugati találmány, amelyet előszeretettel tekintenek ideális politikai berendezkedésnek, egy olyan valaminek, amelyet mindenkinek meg kellene valósítania. Azonban azt is látni kell, hogy ez a liberális demokrácia Nyugaton egy hosszú, viszonylag zavartalan fejlődési folyamat eredménye, míg nálunk ez cseppet sem volt így. A dualizmus kora liberális volt, de a szűk választójog végett nem tekinthető demokratikusnak, a Horthy-korszak "óvatosan lépett be" a tömegdemokráciák sorába, továbbá minden volt, csak liberális nem. Az államszocializmust nem érdemes hosszasan taglalni, az egyedüli időszak, amikor elmondható, hogy Magyarországon liberális demokrácia volt, az 1990-2010. Azóta a liberális jelzőt megalapozó tényezők (ellensúlyok rendszere) a többségi elv érdekében "visszább lettek tekerve".

(kép forrása: cagle.com)

Mit ígér a jövőre a Momentum programadója? Ugyan nem mondta ki, de vért, könnyeket és verítéket. Három fő feladata van a pártnak Donáth Anna szerint. Először a politikai kultúrán, a politikai diskurzuson akar változtatni, ahol nem a gyűlölködés és az önzés uralkodik, itt egyértelműen a Fideszre és a DK-ra gondolt. Másodszor új szövetséget hirdet a civilek és a politikusok között. Ez némiképp más, mint amit Gyurcsány mondott később, ugyanis a Demokratikus Koalíció elnöke "elítéli" a civilek önálló és a rendszer egészét nem támadó tüntetéseit. Donáth Anna ezek szerint nyitottabb a civil társadalom felé. Ezt erősíti a harmadik feladat, hiszen szerinte közösen, mindenkit bevonva kell megtervezni Magyarország számára az elkövetkezendő 5-10-30 évet.

A Momentum az új ellenzéki messiást várta csak azért, hogy az azt mondja, hogy ő nem az. Arra a kérdésre, ami úgy hangzott, hogy "Ki vezet minket új útra?" Donáth Anna azt válaszolta, hogy egyszer majd valamikor én, de csodákat senki se várjon. Tiszta Brian élete. A Momentum törekedni fog arra, hogy mást mondjon, mint a "régi baloldal", de nem mond le arról a szélsőséges Orbán-ellenességről, amelyet egyébként kárhoztat, mivel "az Orbán-korszak hazugságokra épül". Az ellenzék számára ugyan előbbre mutató gondolatokat fogalmazott meg Donáth Anna, de korántsem olyan magabiztossággal, mint amilyennel Gyurcsány Ferenc meghirdette az "aki nincs velünk, az ellenünk van" programját, illetve további önellentmondásokat kellene feloldani a jövőben.

Teljes hadiállapotot hirdetett meg a baloldali ellenzék nem csak Orbán Viktor és a Fidesz ellen, hanem egymás ellen is. A Momentum kártékonynak és a NER-t stabilizáló megközelítésnek ítéli azt, amit a Demokratikus Koalíció folytat, míg Gyurcsány szerint nincs helye a pragmatizmusnak és a harmadik útnak, előbb-utóbb mindenkinek színt kell vallania.

 Borítókép forrása: 444.hu