Reaktor

Aktívak voltak a hétvégén a legnagyobb ellenzéki pártok: a Momentum "jövőértékelőt", míg a Demokratikus Koalíció pártkongresszust tartott. A leglényegesebbek azonban a pártelnök Gyurcsány Ferenc és a visszatérő Donáth Anna beszédei voltak. De miért lényeges megnézni a pártvezérek (ugyan Gelencsér Ferenc a Momentum pártelnöke, de Donáth Anna lesz az, aki hosszabb távon meghatározhatja a párt stratégiáját) beszédeit? Azért, mert a következő 4 évben egyértelműen egy Momentum-DK párharc fog zajlani, ez fogja meghatározni a baloldali ellenzék jövőjét. Jelenleg a Gyurcsány-párt vezet a liberális párttal szemben, így kétrészes "cikksorozatunkban" az "erőnyerőt" vetjük górcső alá először.

Kifejezetten erősre sikeredett a Demokratikus Koalíció pártelnökének a beszéde, bármennyire küszködött az influenzával, nem finomkodott. Európán belül vagy kívül lenni, a DK oldalán állni vagy a Fideszén: ez volt az a két főbb törésvonal, amely mentén politizálni lehet ma Magyarországon, legalábbis Gyurcsány olvasatában.

(kép forrása: ellenszel.hu)

A DK önmagát a legeurópaibb pártként definiálja a magyar pártrendszerben, cseppet sem meglepően először az Európához való viszonyulásról beszélt Gyurcsány. Úgy gondolja a pártelnök, hogy ma Magyarországon azért van nagy társadalmi-politikai feszültség, mert nincs egyetértés abban, hogy Magyarországnak hol a helye a világban. Gyurcsány szerint az Orbán-kormány hazánkat kiakarja vezetni Európából, míg a DK a lehető legnagyobb európai integrációt támogatja.

Gyurcsány Ferenc azt szeretné, hogy Magyarországon újra kétosztatú legyen a magyar pártrendszer. Ez akár az MSZP-SZDSZ koalíciót lemásoló DK-Momentum együttműködésben is kicsúcsosodhat. A baloldal megosztott Gyurcsány személyét illetően, tehát van kereslet a volt miniszterelnök személyét elutasító baloldali pártoknak. De a lényeg az, hogy vagy a Momentummal vagy nélkülük, de a Demokratikus Koalíció mindenképpen a baloldali ellenzéki térfél domináns szereplője akar lenni. Mindenfajta leegyszerűsítés, ami két választási lehetőséget tesz lehetővé, az kizárja a harmadik alternatíva megfogalmazását. Viszont aki megpróbálja, az inkább a Fideszhez fog kerülni, mintsem az européer oldalra. Lehet választani: Európai Egyesült Államok és a mintakövetés politikája vagy a Nemzetek Európája és az érdekérvényesítő, az árral szembemenő, orbáni megközelítés.

(kép forrása: infostart.hu)

Azonban a beszédből kiderült, hogy az ellenzék számára egy másik kérdésben sincs harmadik út, ez pedig az ellenzékiség milyenségének a kérdése. Gyurcsány két részre osztja a mostani magyar politikát: van egy erkölcstelen, morálisan alávaló Fidesz és egy tisztességes, becsületes, morálisan felsőbbrendű DK. Éppen ezért a Demokratikus Koalíció nem egyszerűen ellenzéke a kormánypártoknak, hanem "ellenfele". Gyurcsány szerint az ellenzék stratégiája a jövőben csak egyféle lehet: a másik oldal teljes elutasítása. A pártelnök politikafelfogásába nem fér bele a civilek önálló tiltakozása és a különböző ügyek mentén történő politizálás, ugyanis a rendszerrel magával van baj, nem az egyes elemeivel. Aki nem az egészet támadja, hanem különböző területeken (oktatás, környezetvédelem) akar nyomást helyezni a Fideszre, az elfogadja a Fidesz létét, tehát nem akarja megdönteni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Ez a fajta logika könnyedén kiforgatható, nem lesz sok gondolkodni valója a Fidesz kommunikációs gépezetének. A Fidesz politikusai, influenszerei mind Rákosival fogják ezeket a gondolatokat párhuzamba állítani:

Aki nincs velünk, az ellenünk van.

Az már egy teljesen más kérdés, hogy erre a többi ellenzéki párt mit fog reagálni, mert egyértelmű feszültség van a Momentum és a DK között, de zöld kérdés a kapcsán az LMP is magára veheti a pártelnök szavait. A zöld pártok klasszikusan "single-issue" pártok, azaz csak a környezetvédelemre koncentrálnak és a többi szakpolitikai kérdésben nem olyannyira kompetensek. Ungár Péter szeretne egy önálló, megkerülhetetlen pártot létrehozni, azonban a gyurcsányi maximák szempontjából ő is kollaboránsnak minősül. A Jobbik érdekes eset, ugyanis ők kifejezetten Európa-pártiak és teljesen elutasítják Orbán Viktort, de jelenleg az egész baloldalt is, benne Gyurcsány Ferenccel.

(kép forrása: 24.hu)

Európa-pártinak és rendszer "ellenfélnek" lenni, ez az a két törésvonal, ami végül egy naggyá terebélyesül és mélyül: a magyar ellenzéknek választania kell a két part között. A beszéd végére tovább erősítette a párt imázsát a pártelnök: felkérte a Dobrev-árnyékkormányt, hogy őszig dolgozzák ki és mutassák be a Holnap Magyarországa Programját. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt egyébként előszeretettel gyártotta a programokat, akkor is a cselekvőképességét demonstrálta.

Továbbá a Demokratikus Koalíció számára négy célt tűzött ki: először is a DK kell, hogy legyen az Orbán-kormány ellenfeleinek az otthona; másodszor az árnyékkormánynak kell reményt sugároznia magából; harmadszor a pártnak ott kell lennie mindenhol az országban, azaz növelni kell az országos lefedettséget; végezetül pedig meg kell mutatni a nagyvilágnak, hogy van Magyarországon olyan politikai erő, aki inkább barát akar lenni, mint ellenség. Röviden és tömören: a Fidesz egyetlen alternatívájaként megmutatkozni belföldön és külföldön egyaránt, illetve tovább kell növelni az árnyékkormány jelentőségét, orvosolni kell a baloldal országos lefedettségének a hiányát.

Borítókép forrása: magyarnemzet.hu

Ahogy az emberek egyre inkább felismerik a környezeti kihívások súlyosságát és a klímaváltozás globális hatásait, egyre nagyobb jelentőséget kapnak a környezetbarát fogyasztói döntések. Az egyének és a társadalom kollektíven kezdi felismerni, hogy az életmódunk és a fogyasztási szokásaink milyen mértékben járulnak hozzá a bolygónk egészségének megőrzéséhez vagy károsításához. Ahhoz, hogy a jövő generációinak is élhető környezetet hagyjunk hátra, elengedhetetlen, hogy tudatosan válasszunk fenntarthatóbb és környezetkímélőbb megoldásokat. A környezetbarát fogyasztói döntések lehetővé teszik számunkra, hogy pozitív hatást gyakoroljunk a környezetre, miközben magunkat és a közösséget is felelősségteljes és fenntartható módon szolgáljuk. Cikkünkben felfedezzük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és hogyan válhatunk tudatosabb fogyasztókká a fenntartható jövő érdekében.

De mik is azok a környezetbarát fogyasztói döntések?

Környezetbarát fogyasztói döntések olyan választások és cselekedetek, amelyek környezeti szempontból fenntarthatóbbak és kevésbé terhelik a környezetet. Ezek az egyéni vagy kollektív döntések hozzájárulnak a fenntartható jövő kialakításához és a környezeti problémák csökkentéséhez. Néhány példa környezetbarát fogyasztói döntésekre:

1. Újrahasznosítás és hulladékcsökkentés: Szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás támogatása, a felesleges csomagolások és egyszer használatos termékek kerülése, illetve a környezetbarát csomagolások vagy termékek preferálása.

2. Energiahatékonyság: Az energiatakarékos háztartási gépek és világítás választása, az energiapazarlás minimalizálása, például a nem használt elektromos eszközök kikapcsolása.

3. Fenntartható közlekedés: A tömegközlekedés, kerékpározás vagy gyaloglás előnyben részesítése az autóhasználattal szemben, illetve a közösségi járműmegosztás lehetőségeinek kihasználása.

4. Környezetbarát termékek választása: Fenntartható és környezetbarát termékek, például organikus élelmiszerek, vegán termékek, illetve környezetbarát tisztítószerek és személyes higiéniai termékek előnyben részesítése.

5. Támogató fogyasztói szokások: Olyan vállalatok és márkák támogatása, amelyek kötelezettséget vállalnak a fenntarthatóság és a környezetvédelem iránt, és a környezetbarát gyakorlatokat alkalmazzák a termelés és szállítás során.

6. Élelmiszer-pazarlás csökkentése: Tudatosabb élelmiszer-vásárlás és -használat, hogy minimalizáljuk az élelmiszer-pazarlást és csökkentsük az élelmiszertermelés környezeti hatásait.

Ezek a környezetbarát fogyasztói döntések segítenek csökkenteni az egyéni ökológiai lábnyomot és hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez. A kollektív erőfeszítésekkel, mint amilyenek ezek, közösen tehetünk a fenntarthatóbb jövőért és a környezet védelméért.

Szélsőjobb, szélsőbal – ezerszer elhasznált politikai fogalmak, leginkább a mindenkori kormányt vagy a legerősebb ellenzéki pártokat lehet ezzel támadni, az ugyanakkor tény, hogy volt időszak Magyarországon, amikor a legjelentősebb ellenzéki párttól nem állt távol a szélsőjobboldali szemlélet. Ilyenkor rögtön történelmi hasonlóságokat keresünk, és nem nehéz eljutni a Horthy-korszakhoz, amikor igen jelentős volt a nyilas mozgalom.A ’30-as évek politikai háttere

Az 1920-as évek keresztény-konzervatív konszolidációs időszakát követő gazdasági világválság következtében Magyarországon megnőtt azon politikusok szerepe, akik valamiben eltértek a jól bevált konzervatív fősodortól. Meg- vagy inkább újjáalakult a Kisgazdapárt, elindult a nyilasmozgalom elődje (nemzetiszocialista párt alakult, kezdetben horogkeresztet, majd annak betiltása után kaszáskeresztet használt jelképként), nőtt a fajvédők befolyása, valamint a kormánypártban is egyre inkább a radikálisoké lett a főszerep. Ebben Gömbös Gyulának volt kiemelt szerepe, aki teljesen más háttérrel rendelkezett, mint a klasszikus irányzatot követő arisztokrata és középosztálybeli elődei. A folyamatot a német befolyás tovább erősítette, a revíziós siker(ek) pedig még ezt is fokozta (fokozták).

Gömbös Gyula, egy a korábbiaknál jóval radikálisabb szemléletű miniszterelnök (forrás: WIkipédia)

melyen valamelyest érezni lehet a német nemzetiszocialista hatást, de erősen eltért attól: magát nemzetiszocialistának és hungaristának is nevezte (utóbbi mintegy szinonimája az előbbinek). Egyfajta vallási elvakultság mellett alakított volna ki egy nemzetiségi alapú föderatív, de magyar vezetésű paraszti államot, amely elveiben antiszemitább volt a korban megszokottnál, de kezdetben nem volt annyira radikális, mint a nácik Németországban. Szálasit ugyan a honvédségnél többször is figyelmeztették, hogy ne politizáljon, máskor állomásfogságot kapott, át is helyezték. Mivel a politizálást folytatta, végül nyugdíjazását kérte, és 1935-ben hivatalosan is politikai pályára lépett.

Nyilasok és nemzetiszocialisták

Amint azt már érintettük, Szálasi előtt is létezett Magyarországon náci párt, így a szélsőjobb megosztottnak számított, ugyanakkor ez a demagóg, de sok szociális kérdést tartalmazó eszmerendszer komoly veszélyt jelenthetett a belső stabilitásra, így a kormányzat erőteljesen fellépett minden szélsőséges párt ellen.

Szálasinak összesen háromszor tiltották be szervezetét – a Nemzeti Akarat Pártját, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot és a Nemzeti Szocialista Magyar Pártot – 1935-39 között, végül az 1939-ben sikerült megszerveznie tartósan a Nyilaskereszti Párt – Hungarista Mozgalmat, amely így részt vehetett az 1939-es pünkösdi választáson.

A különböző nemzetiszocialista pártok logói (forrás: WIkipédia)

de még mindig megosztott volt ez az irányzat, viszont volt együttműködés is a bejutott nyilas pártok közt. De miért fontos ez a választás a nyilasok népszerűsége szempontjából?

Az új választójogi törvény

ugyanakkor továbbra is torzított a kormánypártok irányába. Egyrészt továbbra is érvényben volt a vagyoni és a műveltségi cenzus, másrészt a második zsidótörvény korlátozta a zsidók jogát ilyen téren is. A nyilasok népszerűsége szempontjából utóbbi kevésbé lényeges, hiszen nehezen képzelhető el, hogy zsidók nagy arányban szavaztak volna a nyilasokra, de előbbi lényege az volt, hogy a szélsőséges irányzatokra a vélekedés szerint nagyobb arányban szavaznak a szegényebb és/vagy kevésbé művelt rétegek, és ezt akarták megelőzni. Ezt valamelyest a nyílt-titkos rendszer megváltoztatása is alátámasztani látszik, hiszen erősen nőtt a szélsőséges, köztük a nyilas pártokra és képviselőkre érkezett szavazatok száma 1939-ben.

Szálasi Ferenc (forrás: Index)

A törvény abban is torzít -bár ez inkább a liberális és baloldali pártok számára hátrány-, hogy vidéken voltak listás és egyéni mandátumok is, a nagyobb városokban csak listások. Valamelyest ez is érintette azért a szélsőséges pártokat, hiszen a munkásnegyedekben aki szavazhatott, az a vélekedés szerint nagyobb eséllyel adhatta voksát a nyilasokra, mint mondjuk egy nagybirtokos, ahogy a szélsőjobbnak értelmiségi holdudvara is létezett.

Mivel a közvéleménykutatások ekkor még nem terjedtek el, így a kérdés szempontjából az 1939-es választások eredményeit tudjuk vizsgálni – és összevetni a Jobbik népszerűségével, amelyet azonban már közvéleménykutatásokból is ismerünk. Az 1939-es választás azért is fontos, mert ahol nem egyhangúan dőlt el a képviselő(k) személyének kérdése, ott igen magas volt a részvétel. Annyiban további torzítások vélhetők, hogy a korábbi választásokhoz képest (egy másik törvény miatt) tovább szűkült a jogosultak köre, például emelték a minimum életkort a választásra jogosultak tekintetében.

A nemzetiszocialisták népszerűsége 1939-ben

Maguk a nyilasok a szavazatok majdnem 15 százalékát szerezték meg, vagyis a kormánypárt és a kisgazdák után a harmadik legnépszerűbb párttá váltak már önmagukban is, ugyanakkor a kisgazdák szerencsétlen mandátumeloszlása miatt – összesen 14 helyet kaptak, ebből egy egyéni – a parlamentben a második legnagyobb erő voltak, hiszen 29 mandátummal rendelkeztek. Ez még mindig csak 11 százalék, vagyis látszik a torzítás a kormánypárt javára, hiszen a szavazatok kevesebb, mint felével jutottak több, mint kétharmadhoz.

Az 1939-es választás: a mandátumot nyert pártok eredményei (forrás: Wikipédia)

Mivel a nemzetiszocialista pártok együttműködtek – erről megegyezés is született –, így érdemes megnézni a többi nyilas-náci párt népszerűségét is. A bejutott náci pártok további 7,5 százalékot kaptak (mandátumaik aránya 5,4%), vagyis

a számukra előnytelen választási rendszer alapján. A mandátumok eloszlása még további előnytelenséghez vezet, hiszen nem érik el a 20 százalékot sem. Mit tudott nyújtani ehhez képest a Jobbik?

A Jobbik népszerűsége a választások alapján

Ha csak a választásokat nézzük,

a maga 20,3 százalékával (2018-ban többen szavaztak ugyan a pártra, de arányosan rosszabb eredményt értek el). Ez ugyan magasabb, mint Szálasi nyilas pártjáé, de egyrészt 2014-ben nem volt cenzus (lehet, hogy a vegyes választási rendszer nem kedvez a vesztes pártok mandátumainak, de jogilag mindenki tud rájuk szavazni, 1939-ben ez nem így volt), másrészt ha a tényeket nézzük, valójában az 1939-es nyilasok hasonló népszerűséggel bírtak, mint a Jobbik 2014-ben. Napjainkban azonban más eszközöket is ismerünk: a közvéleménykutatásokat.

A Jobbik népszerűségének csúcsán

A 2014-es választás után a Jobbik népszerűsége valamelyest növekedett. 2015-ben megszerezték első mandátumukat, illetve visszavettek a radikális retorikából. A legmagasabb eredmény, amit közvéleménykutatás mért, 28 százalék volt (Ipsos), de

Aztán az év második felében ez a felfele törés megakadt, a párt népszerűsége csökkenni kezdett, emiatt elmondható, hogy ez volt a Jobbik népszerűségének csúcsa.

A maga 25-28 százalékával a számukra továbbra sem torz választási rendszerben már valamilyen szinten meghaladták az egykori nyilasok népszerűségét, de annyira nem jelentős a különbség, hogy ezt ne magyarázhassuk a cenzus hiányával. Persze ez csak találgatás, de igen valószínűnek tűnik, sőt azt is megkockáztatom, hogy a nyilasok akkoriban még népszerűbbek is voltak, mint 2014-ben a Jobbik.

A Jobbik "fiatalos" plakátja (forrás: HVG)

Tanulságok – a magyar szélsőjobboldal népszerűsége

Az adott korszakban valahol mindig 25 százalék körül volt a magyar szélsőjobb népszerűsége (ha a szélsőjobb alatt a legszélsőségesebb, a többiek által általánosan elutasított mozgalmat nézzük, vagyis a fajvédőket például itt nem mérjük). Ugyanakkor 1939-ben a választási rendszer torzított, és csak megbecsülni lehet, hogy mennyit.

Megfigyelhető, hogy hasonló gondolatokat mindkét erő megfogalmazott, így a nyilasok is kritizálták az 1938 körüli törvénymódosításokat, mivel azok emelték a választásra jogosultak korhatárát, és feltételezték, hogy a fiatalok az „új eszmék” hordozói. A Jobbik egy időben tudatosan építette azt ez imázst, hogy a legnépszerűbb párt a fiatalok körében. Egyébként ezzel valahol alátámasztják a korabeli érveket a választás korlátozására...

"Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá." Hogyan reagál erre egy csapat tizenéves? Meddig mennek el, hogy megcáfolják ezt az állítást? Ki lehet fejezni tárgyakban az élet értelmét? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Janne Teller Semmi című regényében.

Janne Teller 1964-es születésű dán írónő. Közgazdaságtant és jogot is tanult, majd az ENSZ-nél és az EU intézményeinek is dolgozott gazdasági és politikai szaktanácsadóként. Az 1990-es végétől azonban csak az írásra koncentrált, az átütő sikert számára a Semmi című írása hozta meg. 

A Semmi nem csupán egy ifjúsági regény. Olyan társadalmi, erkölcsi és filozófiai kérdéseket taglal, ami kortól függetlenül mindenki számára közvetít valamilyen üzenetet. A történet a megjelenése után nem lett azonnal elismert világsiker. Dániában először betiltották, nem sokkal később azonban kötelező olvasmánnyá tették, és minden létező irodalmi díjban részesítették. A regény világszerte hatalmas sikert aratott. Több Európai országban (köztük Magyarországon) sok évadon keresztül színdarab formájában is több ezer emberhez jutott el.

(kép forrása: hu.m.wikipedia.org)

,,Ha könnyű meghalni, az azért van, mert semmi jelentősége a halálnak. (...) És ha nincs értelme a halálnak, az azért van, mert az életnek sincs értelme.”

Az osztálytársai, hogy bizonyítsák, hogy Pierre Anthon téved és az életnek igenis van értelme, elkezdik felépíteni a Fontos Dolgok Halmát. A Fontos Dolgok Halmába szépen sorba mindenki elkezdi beszolgáltatni azt, ami számára az élet értelmét jelenti. 

Ahogy telik az idő, nő a gyerekekben a frusztráltság, a sértettség, a gyűlölet és a bizonyítási vágy, így a Fontos Dolgok Halmába egyre elképesztőbb, egyre nagyobb jelentőséggel bíró dolgokat kell bedobniuk. Döbbenetes olvasni, hogy meddig hajlandóak elmenni azért, hogy megtalálják az élet értelmét és bebizonyítsák Pierre Anthonnak, hogy téved.  Amikor pedig azt hiszi az olvasó, hogy a cselekmény a tetőfokára hág, Janne Teller mindig képes egy új aspektust bevonni, egy új nézőpontból megvilágítani a ,,nagy kérdést”. 

(kép forrása: sgyak.u-szeged.hu)

Sok könyv keresi az élet értelmét, de miért pont ez lett világsiker? Miért pont ezt kéne megvenni és elolvasni? 

Talán azért, mert a regény befejezése után az olvasó csak ül és gondolkodik, próbálja befogadni ezt az érzést, ami mindenkinek egy kicsit más. A könyv elolvasása utáni érzéseket, pont Janne Teller fogalmazza meg a legpontosabban. 

,,Azért sírtunk, mert elvesztettünk valamit, és kaptunk valamit cserébe. És azért, mert elveszíteni és kapni valamit, egyformán fájdalmas. És mert tudtuk, mit vesztettünk el, de még nem tudtuk szavakba önteni, mi az, amit kaptunk.”

Egy azonban biztos. Ez a könyv (Tandori Dezső szavaival élve), “nem semmi”!

(Borítókép forrása: adrot.hu)

Január 17-én érkeztek meg a román légierő Bukarest mellett található otopeni-i repterére a Németországból küldött E-3A AWACS (Airborne Warning and Control System) felderítő repülőgépek. A repülők a NATO Airborne Early Warning & Control Force (AEW&CF) kötelékébe tartoznak, és eddig többnyire a németországi Geilenkirchen mellett található NATO-bázison állomásoztak. A NATO még január 13-án jelentette be a gépek érkezését, amelyek a Szövetség tagállamainak légtereiben fogják ellátni feladatukat, várhatóan több héten keresztül. De miért is fontosak az AWACS-repülők, és miért kellett áthelyezni párat Németországból Romániába?

A felderítő repülőgépek a NATO egyedülálló projektjeként, az Airborne Early Warning and Control Project (NAEW&CP) nevű együttműködésének eredményeként jöttek létre. A projekt története egészen 1978-ig nyúlik vissza, amikor a NATO elrendelte 18 darab, E-3A típusú AWACS repülőgép közös beszerzését. Ezek a gépek a Boeing 707-esek módosított változatai, amelyek a világ egyik leghíresebb sugárhajtású repülőgépei.

Tehát lényegében egy kiterjedt radarrendszer, amely egy méretes és nagy hatótávolságú repülőgépre szerelve képes a levegőből információt szolgáltatni a NATO szárazföldi központjainak. Ezeknek a felderítő repülőgépeknek általában az a feladatuk, hogy kiterjedt, akár több száz kilométeres körzetben pásztázzák a légteret és a szárazföldet. Az AWACS a NATO és a Boeing közös együttműködéséből jött létre. A repülőgépgyártó óriás több modellje szolgált már felderítőként és megfigyelőként, mint például a japán légierő által is hadrendbe állított Boeing 767-esek. A közös projektben 15 ország vesz részt, többek közt Magyarország is.

Egy NATO AWACS gép felsszállás közben a geilenkirchen-i légi bázison. Forrás: Defence Visual Information Distribution Service

A NAEW&C projekt során a NATO AWACS számos bevetésen vett részt. Ezek között vannak olyanok, amelyek során védekező feladatokat láttak el. Ilyen volt az Operation Eagle Assist, amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a NATO története során először vetette be a gépeket az Article 5-re (Ötös Cikkelyre) hivatkozva. Ugyanakkor voltak olyan műveletek is, amikor az AWACS repülőgépek nem egy NATO ország légterében kerültek bevetésre. Ilyenek voltak az iraki, libanoni vagy éppen a balkáni háborúk, de AWACS segítséget vettek igénybe a NATO-csapatok is az afganisztáni műveletek során 2011 és 2014 között. A felderítő gépek a közelmúltban is résztvettek bevetéseken: az Iszlám Állam (ISIS) által nyújtott fenyegetés miatt több AWACS-gép is a légtereket tartotta megfigyelés alatt, biztosabbá téve az utazást a levegőben.

Az AWACS fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy 2019. november 27-én a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg egy 1 milliárd dolláros szerződést írt alá a Boeing elnökével, Sir Michael Arthurral, a légiflotta fejlesztését illetően. Továbbá ezek az eszközök látták el a légi megfigyelést és biztosítást London fölött a NATO-vezetők találkozásán 2019. december 3-4. között. Jelenleg a németországi Aachen-től nem messze található geilenkirchen-i NATO-bázishoz 14 darab Boeing E-3A tartozik, Thomas E. Kunkel vezérőrnagy parancsnoksága alatt.

A Romániába áthelyezett AWACS repülőgépeknek tehát igenis nagy jelentősége van. Ahogy Oana Lungescu NATO-szóvivő fogalmazott, ,,Oroszország illegális háborúja Ukrajna ellen továbbra is veszélyezteti a békét és biztonságot Európában”. Ezért, ahogyan a szóvivő kijelentette, a NATO-nak kötelessége megvédeni a tagállamok területét. Továbbá kiemelte, hogy az E-3A AWACS repülőgépek kulcsfontosságúak a Szövetség védelmi helyzetét illetően, mivel hozzájárulhatnak Oroszország elrettentéséhez.

Továbbá rendszeresen végeztek felderítő és megfigyelő feladatokat Kelet-Európában és a Baltikumban, amelyeknek kifejezett célja volt, hogy felderítsék és kövessék az orosz légierő gépeit a NATO tagállamok határai mellett. Érdemes megjegyezni, hogy az AEW&CF már a Krím-félsziget annektálása után is küldött gépeket a régióba.

A román légierő otopeni-i bázisára kihelyezett E3A-gépek tehát tovább fogják erősíteni a NATO jelenlétét és erejét a Fekete-tenger térségében. A háromból egy gép már január 17-én leszállt a 90-es számú otopeni-i légi bázison. A repülőgépekkel együtt érkezett az a 180 fős kisegítő személyzet is, amely a gépekhez tartozik, ők a légi megfigyelések során fognak résztvenni a küldetésben. Fontos kiemelni, hogy a gépek csak a NATO tagállamainak légtereiben fognak szolgálatot teljesíteni. Ez viszont nem szükségszerűen akadályozza meg azt, hogy a megfigyelések során az orosz hadsereg és légierő mozgásáról is információkat szerezzenek.

Az első AWACS felderítő repülőgép leszállás után a 90-es számú otopeni-i légi bázison. Forrás: Nelson Star

Összegezve, a NATO E-3A AWACS gépeinek áthelyezése Romániába tovább erősíti a Szövetség katonai erejét a térség légtereiben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a NATO Magyarország számára is nagyobb védelmet nyújt ezzel a lépésével, biztosítva a Szövetség keleti határait.

A politikában elengedhetetlen, hogy a különböző szereplők olykor megújuljanak, legyen itt szó pártokról vagy az egyszeri politikusokról. A sikeres politikacsinálás receptjének az egyik hozzávalója a változásra való képesség, azonban ez egy nagyon összetett dolog. Egy párt megváltoztathatja az ideológiai arculatát (liberálisból konzervatív lesz, radikális vagy szélsőséges pozícióját feladhatja azért, hogy nagyobb és több társadalmi rétegeket tudjon megszólítani, továbbá lecserélheti a párt vezetőit, átalakíthatja a szervezeti struktúráját, hogy az demokratikusabb legyen vagy éppen fordítva: csökkentheti a tagság befolyását. De az se elképzelhetetlen, hogy komoly energiák kerülnek mozgósításra az országos lefedettség növelésére vagyis városi és megyei alapszervezetek létrehozására is sor kerülhet.

Ezek ugyan nagyon fontos változtatások lehetnek, azonban kevésbé megfoghatók. Az is innováció, ha egy vezető politikus megváltoztatja a stílusát, a megjelenését. Orbán Viktor bármennyire is szeretett szakállat hordani, egy konzervatív pozíciót elfoglaló miniszterelnök nem nézhet ki úgy, mint egy szakkollégiumból kinövő, liberális, ifjúsági párt első embere. Ha egy párt szeretne a centrumszavazók felé közeledni, akkor nem ildomos a szélsőséges elveket valló csoportokkal mutatkozni és kedélyesen társalogni, sőt, a legcélszerűbb, ha el is határolódnak az egykori "bajtársaktól".

(kép forrása: origo.hu)

Azonban hiba lenne azt gondolni, hogy egy változtatás mindenképpen pozitív eredménnyel jár, az se lehetetlen, hogy olykor a változatlanság a legmegfelelőbb (legkevésbé rossz?) stratégia, bár elképzelhető olyan helyzet is, amikor már semmi sem segíthet. A pártrendszerek, ha lehet így mondani "állandó mozgásban" vannak, nincsenek állandósult erőviszonyok, olyan a legkevésbé sem, amely az "örök időkig" kitart. A kilencvenes években háromosztatú volt a magyar pártrendszer: volt egy baloldali (MSZP, Munkáspárt), egy liberális (SZDSZ, Fidesz) és egy jobboldali (MDF, FKGP, KDNP) blokk. 1994-et követően az SZDSZ koalícióra lépett a szocialistákkal, ami egy balliberális oldalt hozott létre, ezzel szemben a jobboldalon az MDF meggyengülését követően űr támadt. A Fidesz ezért is váltott ideológiát és nem oldalt, ugyanis jobbközép liberális pártból jobboldali konzervatív lett.

A Fidesz a kétezres évek elején az "egy a tábor egy a zászló" jelszavat szem előtt tartva egységesítette a jobboldalt: integrálta az FKGP-t, a KDNP-vel szövetségre lépett, az MDF pedig nem tudott ellenállni a tömbösödésnek. A Fidesz ellentmondást nem tűrően elszipkázta a kisebb pártok szavazóit és tehetségesebb politikusait. Az MDF megpróbálta a kétblokkrendszerben megcélozni az egyre inkább kiüresedő közepet, ki is estek 2010-ben az Országgyűlésből, akárcsak az SZDSZ. 2010 után Magyarországon kialakult egyfajta centrális erőtér, amelyben a középen "szélesen terpeszkedő" kormánypárt Fidesz-KDNP van, illetve a kétoldali ellenzék (jobbra a Jobbik és balra az LMP és az MSZP). Míg a baloldal egyre inkább széttöredezettebb lett, addig a Jobbik megpróbált néppártosodni és középre húzni, leakarta vetkőzni a radikalizmusát.

(kép forrása: mandiner.hu)

A Jobbikban 2020-tól 2022 tavaszáig tartott Jakab Péter populista kísérlete, őt a párt vezetősége puccsolta meg végül, azóta Gyöngyösi Márton vezetésével újfent útkeresésbe kezdett 2018 második helyezettje. A Jakab-korszak során az elnökhöz igazították a párt arculatát, míg Gyöngyösi Márton EP képviselőként próbálja újrafazonírozni a pártját, ami már a távolság miatt is meglehetősen nehéz feladat. A párt a jászberényi ellenzéki győzelmet követően felbátorodott és szorgalmazza, hogy 2024-ben ez a civil, pártnélküli modell legyen a domináns a Fidesszel szemben. A pártmentes önkormányzatok programja azonban nem feltétlenül csak a párt önmérsékletének kell, hogy betudjuk.

Feltehetőleg ez sokkal inkább szól a DK-nak, ahova a baloldali ellenzéki politikusok folyamatosan átpártolnak. A Demokratikus Koalíció könnyen lehet, hogy 2024-ig olyannyira "megszedi" magát helyi erős emberekkel és tehetségesebb politikusokkal, hogy egy számára nagyon előnyös együttműködési rendszert tud elfogadtatni a többi ellenzéki párttal. A Jobbik, amelynek tavaly április óta több helyi alapszervezete is megszűnt, nem úgy tűnik, hogy önerőből képes lenne ezt megakadályozni, így inkább bedobja a pártmentes önkormányzatok ötletét és "bízik" a 2024-es vereségben, hogy "márpedig ők megmondták, hogy a civileknek kellett volna indulniuk, de ezt a pártok meghiúsították". A Jobbik mint valami önbizalom-hiányos Dávidként tekint az önbizalomtól kicsattanó Góliát DK-ra, inkább nem akar konfrontálódni vele 2024-ben, hanem 2026-ig akar békében építkezni.

(kép forrása: telex.hu)

A Jobbik megpróbálja önmagát ideológiailag is felfrissíteni: jelenleg nemzeti, keresztény, konzervatív, jobbközép, szociálisan érzékeny néppártnak definiálják magát. Valahogy itt meg is állt a dolog és azóta nem nagyon sikerült alaposabban megmutatni ezt az arculatot. Szerintem nehezen értelmezhető 2023. januárban 1956-os üzenetekkel operálni, hogy ebből utána levezessék a konzervatívságukat. A Jobbik jelenleg mindenkitől el van határolódva, a Mi Hazánk a Fidesz szélsőjobboldali cinkosa, míg a baloldali ellenzékkel sem szándékoznak a jövőben együttműködni.

Anno az MDF is mindenkitől elhatárolódott és a közepet célozta meg. Aki követi Gyöngyösit a Facebookon, az felfigyelhetett a napokban arra, hogy az egykori MDF egyik alapító tagját, a fiatalon meghalt Csengey Dénest idézte:

Tőlünk ne féltse senki a televíziót! Nagyon fogunk vigyázni rá, mert a miénk! És ugyanígy ne féltse tőlünk senki Magyarországot! Nagyon fogunk rá vigyázni, mert a miénk... Európába, de mindahányan!

A Jobbik az MDF útjára lépne? Természetesen teljesen más a két párt története, hogy honnan jutott hová. Egyesek szerint ez olyan lenne, mint az almát összehasonlítani a körtével, azonban az mindenképp közös elem, hogy egy egyre vékonyodó réteget céloztak meg, a centrumot. A DK szeretné a vezetésével újraszervezni a kétezres évek kétblokkrendszerét, ahol a két blokk között a senki földje helyezkedik el. Jelenleg a Jobbik nagyon úgy tűnik, hogy ide kívánkozik, ráadásul úgy, hogy igen kicsit a merítési lehetősége.

A Jobbik 2024-ben tényleg pártmentes önkormányzatokat szeretne? A jelenlegi erőviszonyokat elnézve cseppet sem meglepő, másban nem is biztos, hogy érdemes lenne gondolkozniuk. Ha mindenképpen meg kellene jelölni valamilyen vízválasztót a Jobbik kapcsán, akkor az 2026 lenne, ugyanis az országgyűlési választás az egyik legjelentősebb esemény a pártok életében. Magyarországon, ha egy párt kiesett a Parlamentből, akkor azt rendre nem élte túl, önerőből senkinek sem sikerült visszatérnie (a KDNP is csak a Fidesszel együtt tudott). 2026-ot követően sokat egyszerűsödhet a magyar pártrendszer, a Jobbik lehet az egyik áldozat.

Borítókép forrása: Magyar Nemzet

Hazatalálsz címmel indított új napi sorozatot a TV2. De vajon ennek lehet jövője? A televízióadó egyszer már belebukott egy sorozatba 2020-ban, ez volt az Egyszer volt Budán Bödör Gáspár. Abból csak 6 részt vetítettek le, az utolsó pedig negatív rekordot döntött: csupán 387 ezren követték az epizódot.

A Hazatalálsz január 23-án este indult dupla résszel. A sorozat nem teljesen új, a horvát embereknek legalábbis biztosan nem lenne az. Čista ljubav (Tiszta szerelem) – ez volt a címe annak, amit alapjául vettek a TV2 sorozatának.  

A Hazatalálsz helyszíne egy Farkasliget nevű kisváros, a főszerepben egy fiatal apukát és egy fiatal nőt láthatunk. Az eddig levetített epizódok egyelőre ugráltak múlt és jelen között. Az első rész egy autóbalesettel kezdődik, amit két gyerek, egy kisfiú és egy kislány túlélt, azonban szüleik sajnos nem. Miután ez kiderült, rögtön 26 évvel későbbre repülünk, amikor már a kisfiút lányos apukaként láthatjuk. Épp akkor költöznek Farkasligetre, amit – úgy tűnik – a szükség hoz magával.

Vitéz Tamás élete nincs egy könnyű periódusban: rendőrként felfüggesztették, mert korrupcióval vádolták meg, a bizonyítékok pedig igen meggyőzőek. Már egy ideje nincs is munkája, Farkasligeten lesz szemétszállító. A bajokat tetézi, hogy egyedül maradt kislányával, Mesivel, az anyuka ott hagyta őket.

Farkasligeten egy kis viskóban lakik Vitéz Tamás nővére, Brigi, aki Tamással együtt élte túl az autóbalesetet gyerekkorukban. Ez a viskó csupán egy kis része a hatalmas teleknek, ugyanabban a kertben egy nagy villa is van, aminek egy igen kedves tulajdonosa van: Edit.

Edittől szeretné megvenni a villát, amit már le is foglalózott, azonban Edit vonakodik eladni a házát, főleg, miután megjelenik Tamás. Rajmund nagyon gazdag, de úgy tűnik, hogy nem tisztességesen szerzi a pénzét. Teljesen odavan magáért, mindenki mást pedig lenéz. Azt hiszi, hogy dekára megveheti az embereket pénzért. Kiderült, hogy a két fiú (Tamás és Rajmund) a gyermekotthonban ismerték meg egymást, ahol mindketten nevelkedtek. Egyelőre annyi derült ki, hogy Rajmund azért utálja ennyire Tamást, amiért vele sokkal többet foglalkoztak a felnőttek, de nyilván ennek a történetnek később is lesz folytatása.

Azonban nem mondható ez a szerelem igazinak: Rajmundnak Virág leginkább egy eszköz, amivel a presztízsét növelheti. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy szeretője is van? Virág pedig nem biztos a dolgában, olyannyira nem, hogy a gyűrűt sem hordja.

Kép forrása: 24.hu

A lány Vitéz Tamással is összeismerkedik. Farkasliget felé egy vonaton utaznak. Míg Tamás elalszik, a lánya, Mesi kimegy mosdóba, azonban összetalálkozik egy férfival, aki a kislánynak „segíteni akar pisilni”.  A férfitől Mesit Virág menti meg, azonban mikor Tamás megtalálja őket, megharagszik Virágra, amiért nem keresték rögtön őt. A kapcsolatuk kicsit viharosan indul, ám ez alatt a kevés epizód alatt is egyre közelebb kerültek egymáshoz, úgyhogy ennek még biztos folytatása lesz. Ahogy Tamás és Rajmund rivalizálásának is: Rajmund biztosan nem fogja már azt sem szó nélkül hagyni, hogy menyasszonya és Tamás beszélgetnek egymással.

Az alapsztoriból sejthető, hogy még számos fordulatra számíthatunk, amit jó néhány néző kíváncsian várhat. Nem valószínű, hogy ez a sorozat olyan sorsra juthat, mint az Egyszer volt Budán Bödör Gáspár, ugyanis eddig cseppet sem unalmas epizódokról beszélhetünk. Külön kiemelendő, hogy az induló epizódok sem voltak unalmasak, amiktől leginkább várhattuk volna - a szereplők és a történet bemutatása nem mindig sikerül izgalmasra, de a Hazatalálsz ezt az akadályt is megugrotta.

A színészek nevei sem teljesen ismeretlenek, még a fiatalok esetében sem, ami akár színvonalról is tehet tanúbizonyságot, de ez majd persze a későbbiekben fog kiderülni.

A két főszereplőt játszó színészt, Törőcsik Franciskát (Virág) és Hajmási Dávidot (Tamás) is már több filmben és színházi darabban láthattuk. A Farkas Rajmundot játszó színész Jaskó Bálint, aki az Oltári csajok című sorozatban játszotta Farkas Márk szerepét. (Nagyon úgy tűnik, hogy ráragadt a Farkas vezetéknév.)

De még több ismert nevet is találhatunk a szereplők listájában, legyen szó akár Pindroch Csabáról, Ábel Anitáról, Kamarás Ivánról vagy Jordán Tamásról.

Kép forrása: sorozatfigyelo.hu

Úgy tűnik, ebből a sorozatból most jól fog kijönni a TV2, legalábbis a történet jónak ígérkezik. Könnyed esti tévénézésre vágyóknak mindenképp jó ötlet lehet követni a Hazatalálsz eseményeit, de az már a későbbiekben fog kiderülni, hogy ezt a nézők meg is teszik-e.

Január 27. – 104 éve, ezen a napon hunyt el Ady Endre, a XX. század egyik legjelentősebb magyar költője. Jelen cikkben róla emlékezünk meg.

A két szerelmes Nagyváradon ismerkedett meg, itt kezdődött a hosszú éveken át tartó viszonyuk. Kapcsolatuk botrányosnak számított, ugyanis Brüll Adél akkor már férjes asszony volt. Szerelmi életük legkevésbé sem mondható harmonikusnak: konfliktusok dúsították mindennapjaikat, többször szakítottak, de többször újra is kezdték. Tulajdonképpen nem tudtak egymás nélkül élni, de egymással sem.

1. Mert engem szeretsz

Áldott csodáknak
Tükre a szemed,
Mert engem nézett.
Te vagy a bölcse,
Mesterasszonya
Az ölelésnek.
Áldott ezerszer
Az asszonyságod,
Mert engem nézett,
Mert engem látott.
S mert nagyon szeretsz:
Nagyon szeretlek
S mert engem szeretsz:
Te vagy az Asszony,
Te vagy a legszebb.

A Mert engem szeretsz című vers Léda asszony zsoltáraihoz tartozik. Nagyon mély érzelmekről tesz tanúbizonyságot: szerelemről, szenvedélyről, érzékiségről. Lédát az egész versen keresztül dicséri: kiemeli a szeme, az ölelése és a szépsége csodáit is, mindezt pedig Léda szerelmével magyarázza: "S mert engem szeretsz: / Te vagy az Asszony, / Te vagy a legszebb". A vers még szerelmük harmonikusságát sugallja – ez egy tisztán szerelmes vers.

2. Héja-nász az avaron

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.

A Héja-nász az avaron már sokkal inkább ambivalens érzéseket kelt bennük: nem az igazi harmonikus szerelmet látjuk benne, sokkal inkább két olyan embert, akik már belefáradtak kapcsolatukba – a sok konfliktusba, veszekedésbe, egymás bántásába. Ady épp ezért él egy ragadozó madár szimbólumával:

Ady már érzi a végét ennek a kapcsolatnak: „Ez az utolsó nászunk nékünk:”.

 Kép forrása: kialakito.hu

3. Elbocsátó, szép üzenet

Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,
Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,
Alázásodért, nem tudom, miért,
Szóval már téged, csak téged sajnállak.

Milyen régen és titkosan így volt már:
Sorsod szépítni hányszor adatott
Ámító kegyből, szépek szépiért
Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár.
Sohase kaptam, el hát sohse vettem:
Átadtam néked szépen ál-hitét
Csókoknak, kik mással csattantanak
S szerelmeket, kiket mással szerettem:
És köszönök ma annyi ölelést,
Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát,
Amennyit férfi megköszönni tud,
Mikor egy unott, régi csókon lép át.

És milyen régen nem kutattalak
Fövényes multban, zavaros jelenben
S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján
Milyen régen elbúcsuztattalak.
Milyen régen csupán azt keresem,
Hogy szép énemből valamid maradjon,
Én csodás, verses rádfogásaimból
S biztasd magad árván, szerelmesen,
Hogy te is voltál, nemcsak az, aki
Nem bírt magának mindent vallani
S ráaggatott díszeiből egy nőre.

Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen,
Akartam látni szép hullásodat
S nem elhagyott némber kis bosszuját,
Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben,
Nem kevés, szegény magad csúfolását,
Hisz rajtad van krőzusságom nyoma
S hozzám tartozni lehetett hited,
Kinek mulását nem szabad, hogy lássák,
Kinek én úgy adtam az ölelést,
Hogy neki is öröme teljék benne,
Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak a jöttömmel lett beteljesedve.

Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág
Rég-pihenő imakönyvből kihullva,
Vagy futkározva rongyig-cipeled
Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát
S, mely végre méltó nőjéért rebeg,
Magamimádó önmagam imáját?
Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:
Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.

Ady ebben a versben véget vet Lédával való kapcsolatának, végleg szakít vele. Itt immár jele sincs a szerelemnek, Lédát semmibe veszi.

Érezhető, hogy ebből a szakításból a költő győztesen szeretne kilépni: önmagát magasztalja, míg Lédának az egyedüli létezését is kétségbe vonja.

Kép forrása: stylemagazin.hu

Ezzel a három verssel szerettük volna közelebb hozni az olvasót Adyhoz és az ő verseihez. Ezeken kívül természetesen még számos olyan műve van, amit egyszer az életben mindenképp érdemes elolvasni.

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogyan is alakult ki a máig ismert II. András-kép, hogyan vált a kora újkori nemesség boldog emlékezetű uralkodójából "gyenge kezű", idegen érdekeket szolgáló uralkodó, akire a szerviensek erejére támaszkodó főurak rákényszerítették az Aranybullát. Mára azonban ez a kép átalakult.

Új intézkedések

II. András ambíciói már igen korán látszottak (az Aranybulla-sorozat egészen a gyerekkoráig vezeti ezt, és ez valószínűleg így is volt). Trónra kerülése után azonban ez a gyakorlatban is megjelent, mégpedig az ún. novae institutiones, vagyis az új intézkedések vagy új berendezkedés politikában. Ennek egyes, főként gazdasági elemeit már korábban is átértelmezték, mégpedig Kristó Gyula, az elmúlt évtizedek egyik legismertebb középkor-kutatója.

Álláspontja megjelent a Történelmi Szemlében is, jelen cikkünk legfontosabb forrása ez.

Zsoldos Attila 2022-ben megjelent művének címlapja (forrás: libri.hu)

Mértéktelen birtokadományozás

Mindmáig él a köztudatban, sőt az oktatásban is, hogy II. András mértéktelenül adományozta el a királyi birtokokat. Fenn is maradt egy olyan okleveles fordulat, mely szerint "az uralkodó számára az adományozás mértéke a mértéktelenség" - ez ugyanakkor a legnagyobb valószínűséggel pusztán az oklevelek nyelvezetének a fordulata, és inkább a királyhoz hű alattvalók megjutalmazására utal.

hiszen egy vármegyében a királyi birtokok mellett voltak egyházi és földesúri, tehát magánbirtokok is, ezeket András nem tudta eladományozni.

A várispánság olyan, Szent István király óta létező birtokigazgatási forma, amely a királyi birtokokat tömörítette, élén az ispán állt. A megye ispánja (megyésispán) a megye központi várispánságát kormányozta, de a megye több volt a várispánságnál, a nem uralkodói birtokok is ide tartoztak (és voltak olyan várispánságok, melyekhez megye nem tartozott). Egész várispánságot valóban adományozott el András, de összesen kétszer. Az egyiket 1207 körül, vagyis igen érdekes lenne, ha ez 1222-ben elégedetlenséget szült volna - a másikat, a nyugat-magyarországi locsmándi várispánságot nem tudjuk, hogy mikor. Később látni fogjuk, hogy egyébként nem is illett bele András politikájába az, hogy egész várispánságokat adományozzon el.

Persze tény, hogy II. András élt a birtokadományozás lehetőségével. Az is tény, hogy az új intézkedések politikájának megfelelően fejleszteni kívánta az ország gazdaságát, és a korábbi, királyi birtokokon (melyek várispánságokba "tömörültek") alapuló, részben természeti jövedelmek helyett a pénzgazdálkodásból kívánta fedezni a kincstár bevételeit, vagyis át akart állni a királyi felségjogon szedett jövedelmekre - vagyis a regalejövedelmekre, mint például a vámok, a bányászati jövedelmek vagy az évenkénti pénzverésből származó haszon. Ami viszont érdekes, hogy a kincstár bevételeinek már III. Béla korában is kevesebb, mint ötödét tették ki az ispánságokból származó jövedelmek, vagyis ez jóval kevésbé volt az új intézkedések jellemzője (összesen 15%). 1222-ben pedig még akkor sem lett volna üres a kincstár, ha minden várispánságot eladományoz - pedig, mint láttuk, összesen két esetben történt meg. Vagyis

Valóban volt fontos ennek egy fontos gazdasági eleme, de ha belegondolunk, valójában az is politika. A királyi birtokok ugyanis várispánságokba tömörültek, és András a birtokot a rajta lakó népekkel együtt adományozta. Így az ott lakó várnépek már nem az ispánt szolgálták - ez pedig csökkentette az ispánok gazdasági erejét. De miért is kellett megnyirbálni az ispánok hatalmát?

Dacos, magyar urak útja ki a hatalomból

A hagyományos András-kép másik legfőbb eleme az, hogy "idegeneket" juttatott a legfontosabb pozíciókba. Ez ebben a formában nem teljesen igaz, sőt mindig találunk köztük még Imre-párti előkelőt is, akikkel szemben András bizalmatlan volt, de szükségesek voltak a kormányzáshoz. Persze valóban volt olyan pozíció, amelynek valóban idegen betöltője joggal verhette ki a biztosítékot, ez pedig Merániai Berthold kalocsai érsek, de 1222-ben ő már nem volt Magyarországon (meg nem is kalocsai érsekek akartak lenni az urak).

Mielőtt továbblépnénk, nézzük meg, hogy kik is voltak az ispánok! Gyakorlatilag ők rendelkeztek hatalommal, és

Persze más hatalommal járt, ha valaki egy dunántúli, nem vármegye-központ várispánság élén állt; mint ha egy olyan várispánságén, amely egyben megyésispáni tisztséggel is járt - és megint mással, ha valaki mondjuk pozsonyi ispán volt vagy nádorispán. Mindezen tisztségek hatalommal jártak, és az egyházi méltóságokon kívül gyakorlatilag csak ezek - ráadásul jelentős földbirtok és várnép, sőt vitézek álltak az ispánok rendelkezésére (ez utóbbi később lesz fontos), amely növelte a gazdasági és politikai hatalmukat, de csökkentette a királyét.

és már korábban is végleges helyzetet okozott (XI. század).

Ezért érte meg Andrásnak csökkenteni az ispán szolgálatában álló földek és népek mennyiségét. És már csak ezért sem érte meg egész ispánságokat eladományozni.

Ezen folyamat másik része volt, hogy átalakította az előkelők rendszerét, és több, a szolgálónépek élén álló - valójában felettük hatalmat gyakorló, magas rangú - udvari tisztségviselőt az ún. bárók (előkelők) közé emelt, akik így részt vehettek a királyi tanácsban. Ezen tisztségekbe viszont valóban saját embereit ültette, vagyis csökkent Imre pártjának hatalma. Akik immáron Béla herceg köntöse alá bújtak.

II. András szobra a Hősök terén (forrás: Wikipedia)

Szerviensek - az ispán vagy a király emberei?

A hagyományos elméletben ami igaz, hogy az ispánok elégedetlenek voltak, viszont sokáig azt gondolták, hogy 1222-ben a kis- és köznemesség elődeire, a szerviensekre támaszkodva robbantottak ki kvázi "palotaforradalmat", és kényszerítették ki az Aranybullát (ez Erdélyi László történész elmélete). Ugyanakkor

pedig jócskán maradtak fenn - főleg a Váradi Regestrumban - szerviensekkel kapcsolatos ügyek. Mi volt ennek az oka?

Az, hogy

A korábbi birtokos szabadokat ettől kezdve nevezték először a források szervienseknek - a király szolgáinak -, és az első olyan hiteles oklevél is András uralkodásának idejéből származik, amelyben szerviensi kiváltságokat ad (a III. Béla korabeliek mind utólagos hamisítások, vagy más értelemben használják a szót). Hogy mit is adott András a birtokos szabadoknak a szerviensi jogállással? Kivette őket az ispán bíráskodási joga alól, illetve a katonáskodási kötelezettségüket is átalakította. Andrásig ugyanis a megyei csapatokban kellett harcolniuk, vagyis az ispán hatásköre alá tartoztak. Andrástól kezdve viszont már a király katonáinak számítottak, ugyanis a király zászlaja alatt harcoltak. Vagyis András a szerviensi réteg létrehozásával - a korábbi birtokos szabadokat automatikusan annak vette, kvázi jogfejlődésként - csökkentette az ispán katonai erejét, így a politikai hatalmát is. Ezt amúgy a méltán híres Rogerius is megírta. A szerviensek pedig a kisebb birtokadományok kedvezményezettjei voltak, hiszen ekkoriban a kiváltságok még együtt jártak a birtokkal, majd csak a középkor végén, még inkább a kora újkorban jelennek meg a birtokadomány nélküli nemesítések, így miért is szálltak volna szembe Andrással 1222-ben? Mert kivette őket az ispán hatalma alól? Ez volt az érdekük.

Az Aranybulla valós története

amelynek háttere bizonytalan, és esetleg a kedélyek lecsendesítésének szándékával adta ki éppen akkor, éppen ebben a formában András az Aranybullát, de a korábbi politikáját írta le benne. Írásba foglalta a szerviensek jogait, megtiltotta a jogszerű adományok visszavételét és a tisztségek halmozását - hogy csak néhány főbb elemet említsek.

II. András kihirdeti az Aranybullát - Janytik Mátyás festménye (Országház, Felsőházi ülésterem) - forrás: Wikipedia

A szerviensek jogai éppen az ellenséges előkelőket gyengítették, a tisztségek halmozása pedig nem volt jellemző András politikájára. Voltak persze olyan cikkelyek, amelyeket senki sem tartott be, a pénzügyek intézéséhez ugyanis szükség volt izmaelitákra és zsidókra, mert ehhez a nemesség nem értett (miért is zavarta volna őket, hogy nem ők kapják?), itt talán az egyház hatása érvényesülhetett.

Az ellenállási záradék, amelyre egyébként először Bocskai (!) alatt hivatkoznak, érdekesen illik a képbe.

Vagyis ha az Aranybulla valóban András akaratát tükrözi, akkor

Ez nagyon jó, tekintve, hogy csak akkor állhatnak ellen, ha András azt csinálja, amit ők akarnak... Később ezt még maga András módosította (1231), és csak az esztergomi érseknek adta meg az ellenállás jogát - viszont 1232-ben amikor Róbert esztergomi érsek valóban ellenállt, és egyházi tilalmat mondott az országra, akkor sem az Aranybullára hivatkozott, hanem egy pápai bullára (persze ennek lehet az oka az is, hogy ekkor még András volt a király, de sokkal valószínűbb, hogy András politikájával szemben az ellenállási záradék semmit sem ért).

Mi lehet a valóság?

Látható, hogy II. András megítélése igen változatosan, szélsőségesen alakult az évszázadok során. Nagyon úgy néz ki, hogy a mai felfogás - amely egyébként valahol jobban megfelel a több évszázados, nemesi szemléletnek, mint a XIX. században kialakult kép, bár akkor sem gondolta mindenki azt, hogy András gyengekezű lett volna, akire kényszerítették az Aranybullát (pl. Marczali Henrik sokkal árnyaltabban látta, ő a hatalom megerősödésére következtetett). Nyilván lesznek még érvek és ellenérvek, de azt mindig szem előtt kell tartani, hogy

Felhasznált irodalom: Zsoldos Attila: II. András Aranybullája. Történelmi Szemle 53. (2011) 1-38.

Borítókép: az Aranybulla függőpecsétje, amelyről nevét is kapta (forrás: Wikipedia)

2022-ben kiemelt figyelmet kapott az Aranybulla – az évforduló miatt. Különösen nagy volt ez a figyelem a közbeszédben és a médiában az év végén, amikor a közmédia egy dokumentumfilm-sorozatot mutatott be II. András emlékére és tiszteletére. Ez kapott hideget-meleget, de egy valami biztos: felszínre hozta a II. Andrást övező ellentéteket. Hogyan alakult az évszázadok során II. András megítélése?

A középkor bizonyossága

Magyarországon a politika és a foci mellett a hadtörténethez értenek az emberek leginkább, illetve ehhez kapcsolódóan mindenhez, ami XX. század, de szinte elkerülhetetlen az, hogy a háborús események és a haderőfejlesztés ne kerüljön elő egy-egy vérre menő politikai vitában – ahol természetesen mindenki a legmélyebb meggyőződéssel igyekszik alátámasztani nézeteit. Ezzel szemben

egyrészt azért, mert elég messze vagyunk attól, hogy értékelni tudjunk; másrészt azért mert már minden forrást ismerünk.

Gyakran látunk keltezési problémákat – egyébként az Aranybulla esetében is, hiszen csak a kiadás évét ismerjük (mint minden 1222-es oklevél esetében), napra pontos dátumot nem –; máskor nem maradt fenn az eredeti forrás, csak jóval későbbi kódexekben, de eltérnek az egyes szövegváltozatok – az Aranybulla sem maradt fenn, de a tipikus példát Szent István király törvényei adják. Ezen források keletkezése sem mindig egyértelmű: arról is vitákat kell és lehet folytatni, hogy egy „törvénykönyvet” mégis ki és mikor szerkesztett egybe, és a későbbi szerkesztés miatt sok az ellentmondásos törvény. Gyakoriak a hamis oklevelek is. Mindezek megvizsgálása alapján tudunk levonni az adott korszakra következtetéseket – legyen az társadalomtörténet, gazdaságtörténet, egyháztörténet vagy bármi más. És itt a legkisebb eltérés is boríthat egész elképzeléseket.

Ez történik II. Andrással is, akit az utóbbi évszázadokban méltatlanul a fia, IV. Béla mögé raktunk, akit „második honalapítóként” tisztelünk, miközben Andrást zsarnoknak tartjuk, aki egész „vármegyéket” adott oda idegeneknek teljesen felelőtlenül, csökkentve ezzel a király és így az ország bevételeit, ja és nem mellesleg lerontotta a pénzt. (Bár ezek egyébként nem történtek meg.) Hogyan is alakult tehát II. András megítélése?

A „nemesi jogok gyökere”

– függetlenül attól, hogy mit gondolt az Aranybulla keletkezési körülményeitől –, mert adómentességüket és jogaikat ebből vezette le. Részben ezért is erősítették meg az uralkodók már a középkorban, de sokkal fontosabb itt a kárpátaljai köznemes Werbőczy István és az ő Tripartituma. Ez ugyanis bár nem emelkedett törvényerőre, mégis az egyik legfontosabb hivatkozási alappá vált egészen 1848-ig, és a magyar politikai gondolkodást valahol még később is meghatározta.

Werbőczy István jogtudós, nádor (forrás: Wikipedia)

hiszen ő terjesztette ki a két kor terminológiájának megfeleltetésével az ellenállási záradékot saját korának nemességére – e cikkelyre egyébként először Bocskai István alatt hivatkoznak –, és ő tette a köztudat részévé azt, hogy a késő középkori királyok megesküdtek az Aranybullára (akár így volt, akár nem; annyi bizonyosnak tűnik, hogy 1267 után egészen Nagy Lajosig az Aranybullát szinte elfeledték). Ennek megfelelően Werbőczy hatására kialakult az a történelemszemlélet, amely II. Andrást az egyik legnagyobb uralkodónak tartotta a nemesi szabadságjogok létrehozása miatt, függetlenül attól, hogy miért adta ki az Aranybullát. Ezt a képet a magyar irodalom és a modern történetírás változtatta meg.

A Tripartitum címlapja (forrás: Wikipedia)

Az irodalom emlékezete

A ma ismert képet, bár jóllehet ennek voltak már XVIII. századi előzményei, egy XIX. századi, örmény származású katolikus pap és történész, Karácsonyi János hozta létre (és részben Erdélyi László bencés szerzetes, történész). De ne szaladjunk ennyire előre!

András megítélése már korábban átalakult. A felvilágosodás gondolkodásába már kevésbé fért bele a „nemesi jogok őrzője”, bár egyelőre még inkább háttérbe szorították, hiszen Magyarországon a felvilágosodás egyik hordozója maga a nemesi testőrség volt.

Ahhoz azonban, hogy koherens kép alakuljon ki, még további nyolcvan évet kellett várni, ugyanis Karácsonyi csak 1899-ben vetette papírra téziseit.

Karácsonyi az irodalmi emlékezet azon részét, miszerint András külföldieket – felesége rokonait – juttatott fontos pozícióba, megtartotta. De mit is tett hozzá?

Karácsonyi János, a sokáig elterjedt Aranybulla-kép megalkotója (forrás: Wikipedia)

Egy örmény katolikus pap elmélete

II. András a magyar középkor egyik legnagyobb uralkodójának, III. Bélának – aki megteremtette a kancelláriát, vagy legalábbis jelentősen megreformálta az oklevélkiadást – volt a rendkívül ambíciózus fia. Ezt már apja is felismerte, és részben emiatt kívánta számára megszerezni Halicsot, bár ennek sokkal fontosabb politikatörténeti-geopolitikai oka is volt, hiszen Halics hiányát igen erősen megsínylettük 1241-ben. De miért volt szükség erre? Hát azért, mert hiába az uralkodni akarás, ha András csak a másodszülött, és a trónt a valószínűleg gyenge egészségű, mindemellett kevésbé erőskezű uralkodó, Imre örökölte (1196-1204), majd halála után rövid ideig legfeljebb öt-hat éves fia, a korán elhunyt III. László (1203-04).

Imre az uralkodása alatt többször is konfliktusba keveredett öccsével, aki végül 1205-ben került trónra (bár egyes okleveliben már 1204-től számítja uralkodását).

sokszor idegeneknek, hiszen a várispánságokon alapuló bevételek helyett az uralkodói felségjogon beszedett adóbevételre akart építeni. Az egykor Imrét támogató magyar főurak azonban a kezdetektől fogva András ellen dolgoztak, ráadásul a hagyományos, Karácsonyi-féle elmélet szerint a legfontosabb pozíciókból kiszorultak (egyébként ez sem teljesen igaz, szinte mindig találunk olyan főurat hatalmi helyzetben, aki korábban Imre mellett állt). Ők harcolták ki 1214 körül Béla herceg megkoronázását, aki mögé később be tudtak állni bármilyen követelésük kiharcolása reményében. Karácsonyi elmélete szerint

Persze nyáron András leverte őket, és ismét saját embereit helyezte vissza, de ismét palotaforradalom tört ki, és András akarata megint nem tudott érvényesülni.

Az Aranybulla rekonstrukciója (forrás: parlament.hu)

Ez az elmélet hosszabb távon is megmaradt, és ennek egy erősen lebutított változata van jelen mindmáig a történelemtankönyvekben. A következő kor legnagyobb középkortörténésze, Hóman Bálint elfogadta, bár megértőbb volt Andrással szemben – az ezt követő kor pedig ugyan leöntötte vörös festékkel, de ezen kívül konzerválta a XIX. századi felfogásokat. Esetleg más értékítélettel állt egyes szereplőkhöz vagy történészekhez, máskor kicserélt egyes alakokat – gondoljunk csak a Hősök terének a szobraira –, de sok újat nem tudott alkotni. Ez csak a 2010-es években történt meg, és ma már teljesen mást gondolunk II. Andrásról...

Borítókép: II. András 1221 és 1233 között használt aranypecsétjének előlapja (forrás: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, az eredeti az esztergomi Prímási Levéltárban van)