Reaktor

Hogyan gyárt a Netflix bűnözőkből hírességeket?
Hogyan gyárt a Netflix bűnözőkből hírességeket?

af822b64-7713-4126-b6de-b8b1c5bb32a3.jpeg

Egy német kamu-milliomos örökösnő, aki megvezeti New York krémjét és egy Tinderes csaló, aki hiszékeny lányok pénzéből fedezi fényűző életstílusát. A Netflix felhasználóknak bizonyára nem ismeretlenek az imént említett karakterek, akiknek története nagy port kavart az elmúlt hónapok során. A történetüket megvásárló Netflix egy dokumentumfilmben és egy 10 epizódos sorozatban mutatja be a csalók történetét, de mindezt olyan stílusban és formában teszi, hogy az ember szinte megkedveli őket a végére. Hogyan tudja a stream óriás közszereplővé alakítani ezeket a negatív szereplőket, és miért dőlünk be neki?

Az Inventing Anna című sorozat, Anna Delvey (valódi nevén Anna Sorokin) történetén alapul, aki egy orosz-német származású örökösként libben be a New York-i elit köreibe. Anna elmondása szerint közel 65 millió dolláros vagyon ütötte volna a lány markát németországi dollármilliárdos édesapja révén, amint betölti a 25. életévét. Ennek persze köze sem volt a valósághoz, ahhoz viszont elég volt, hogy elnyerje a legmagasabb társadalmi körök bizalmát, és megtévesszen maga körül mindenkit.

Fényűző életstílusát hol barátai által, hol csalással felvett hitelekkel finanszírozta, ami olyannyira meggyőző volt, hogy egy több mint 20 millió dolláros hitel elnyeréséhez is majdnem zöld utat kapott. 

Hogy lehet tehát valaki pozitív karakter ennyi - és ez még csak a jéghegy csúcsa - csalás és átverés után? A Netflix szerint egészen egyszerűen.

Ha valaki nem olvasta a hírekben Anna történetét, és minden előismeret nélkül ugrik neki a sorozatnak, akkor akár még szimpátiát is kezdhet érezni iránta, annyira ügyesen írták meg a forgatókönyvet. Előhúzzák a "szegény külföldi lány" kártyát, akivel nem bántak jól az iskolában, el kellett költöznie fiatal korában, és még a családjával sincs szoros kapcsolata. A történetet feltáró újságíró és a lányt képviselő ügyvéd is pártolja Annát, ami még nehezebbé teszi a tisztán látást. A hab a tortán az egyik mellékszereplő, akit olyan utálatosan festenek le, hogy az ember hajlamos elfelejteni, hogy ki is a valódi negatív karakter. 

e91b4ba0-282c-43c6-905a-9a356a16e221.jpeg

A Tinder-csaló történetét hasonlóan alakította a Netflix. Miután megismerjük Simon Leviev gaztetteit és a hihetetlenül szövevényesen felépített hazugság-hálót, a csaló egyszerű családi hátterével próbálják elnyerni a nézők szimpátiáját.

Hogyan tudják egyesek félretenni a pórult járt lányok történetét, akikből több mint 10-100 dollárt csalt ki Leviev, és hogyan képesek őt pozitív karakterként (is) ábrázolni?

A Netflix munkásságának egészen biztosan köze van a dologhoz, hiszen az ügyes történetmesélés és az irreleváns részletek könnyen el tudják terelni az ember figyelmét. 

A két történetben közös, hogy bár már a megfilmesítés előtt is olvashattunk ezekről a karakterekről és tárgyalásaikról, azonban világhírnevet a Netflix által kaptak, akinél gyakori, hogy az események után néhány évvel ráteszi a kezét egy-egy érdekesnek tűnő sztorira.

Ami még meglepőbb, hogy a csalók ezért nem kevést pénzt is kaptak - Anna Sorokin például körülbelül 300 ezer dollárt kapott azért, hogy a történetéből világsikerű sorozat készüljön.

(Érdekesség, hogy az összeg - bármilyen magas is legyen - arra volt csak elég, hogy az adósságainak és büntetéseinek egy részét fedezze belőle.) 

Bár a csalásokat szinte lehetetlen teljes egészében felsorolni, “főhőseink” egészen minimális börtönnel úszták meg a dolgot. (Simon Leviev már néhány hónap, Anna Sorokin pedig majdnem 4 év után szabadult.) A sorozatok által szerzett hirtelen népszerűség abszolút jól jött mindkettőjüknek, hiszen emiatt olyan bánásmódban részesülnek, amit a hasonló csalások elkövetői még csak remélni sem merhetnek. Leviev pénzért vállal születésnapi videó üzeneteket, amiért egyesek kifizetnek akár 1000 dollárt is, leszerződött egy Los Angeles-i menedzserrel, könyvet szeretne írni, podcast adásokat közvetíteni, és még egy valóságshow szereplés is tárgyalások alatt van.

Miután az Egyesült Államokból való kiutasítását már többedszerre fellebbezte meg, és jelenleg is a bevándorlási hivatal őrizetében van, már folyamatban van az Inventing Anna folytatása, ami a börtön utáni életéről szól majd, és dokumentumfilmes formában készül majd el.

“Free Anna Delvey” című kiállítása nemrégiben nyitott meg Manhattanben, ahol ceruzarajzai darabját 10 ezer dollárért kínálja eladásra. 

Nem mondhatjuk, hogy rosszul menne az ál-örökösnek, vagy a Tinder csalónak, de jogos a kérdés: jó, ha a piedesztálra kerülnek olyan emberek, akik többszörösen elvéreztek fontos morális kérdésekben? Lehet-e hitelt, és hírnevet adni olyanoknak, akik több tíz, akár száz embert károsítottak meg és a megbánás legkisebb jelét sem mutatják, sőt, úgy gondolják semmi rosszat nem tettek? (Érdemes megnézni bármilyen Anna Sorokin interjút.) Bármi is legyen a jó válasz, elgondolkodtató, hogy a Netflix által ezek az emberek mekkora hatással lehetnek a fiatalabb nézőkre, akik csak annyit látnak, hogy csalással is lehet hírnevet szerezni… 

 

“Ironikus… Az embereket sokkal jobban érdekli mit mondok most, mint érdekelte őket 2017-ben…” - Anna Sorokin 







Programötletek a magyar költészet napjára
Programötletek a magyar költészet napjára

Az országban számos programmal várják a látogatókat a költészet napja alkalmából, összegyűjtöttünk néhányat, amik közül mindenki megtalálhatja a neki tetszőt!

pexels-pixabay-415071.jpg

1. Irodalmi kavalkád

Egész napos programokkal várnak mindenkit a szervezők most vasárnap, április 10-én 11:30 -tól az Akváriumban. Tartanak előadásokat, beszélgetéseket, koncertek és kvízt is, illetve a méltán nagy népszerűségnek örvendő POKET zsebkönyvek 4. születésnapját is ekkor ünneplik.

Két szerző kap most kiemelt szerepet az előadásokon, a 100 éve született Nemes Nagy Ágnes, és a 125 évvel ezelőtt született Tamási Áront ismerhetjük meg közelebbről, sok egyéb más kiemelkedő művész mellett. 

A pontos program és további információk ide kattintva érhetőek el.

 2.  Versmaraton

Ismét lesz versmaraton, április 11-én, hétfőn 12 órán keresztül 61 szerző olvassa fel műveit a márványteremben.

Minden órában elhangzik egy, a békéről szóló és kifejezetten a versmaratonra készült vers is. 

A szervezők online közvetítésről is gondoskodtak, ami Magyar Napló Kiadó és a Magyar Írószövettség Facebook oldalán lesz elérhető.

Erről az eseményről minden egyéb fontos információt itt találunk.

 3. Simon Márton és Háló Gergő estje az Esernyősben

 Április 11-én 19:00 órától tart zenés-verses előadást Simon Márton költő, slammer, és Háló Gergő, dobos, billentyűs. Az Esernyős kávézó pedig egy csodálatos helyen, az óbudai főtéren van, az előadás előtt így gyönyörű környezetben tudunk elfogyasztani egy kávét is. 

Az esemény Facebook oldala ide kattintva érhető el.

4. Fizess verssel Budaörsön!

A budaörsi PostART kávézóban a költészet napján verssel is fizethetsz a kávédért. 

A Facebook eseményt itt láthatjátok.

5. Verssünnep az Aranytízben

AZ V. Kerületi Aranytíz művelődési házban este 18 órától várják az érdeklődőket, ahol találkozhatunk Kollár-Klemencz Lászlóval, a Kistehén zenekar énekesével, Lukács Katalin színésznővel, Muzsik és Volkova zenei társulat tagjaival, és Török Mátéval, a Misztrál együttes tagjával. 

6. Szabad a slam! Költészetnapi slam est Terézvárosban

A laza és szabadszájúbb slampoetry kedvelőinek jó program lehet a 6. kerületi Eötvös 10 Közösségi is Kulturális színtérben, hétfő este 19 órákor kezdődő slamperájt est.

Az Eötvös 10 honlapját és az eseményt itt találjuk. 

7. Irodalomóra Balatonfüreden

A balatonfüredi Kisfaludy Galéria tartanak rendhagyó irodalomórát, ahol Szendrey Júlia leveleiből, naplójából és verseiből készült irodalmi összeállítást hallhatunk április 11-én, 11 órától, este pedig ugyanezen a helyszínen Kéri Kitty színművész emlékezik meg a 100 éve született Nemes Nagy Ágnesről.

A Kisfaludy Galéria további programjai ide kattintva érhetőek el.

 

+1

 Nem kapcsolódik szorosan a költészet napjához, de ha inkább otthon maradnánk a hétvégén a kanapén, az eszinhaz.hu  oldalán április 9-10 között Mácsai Pál főszereplésével streamelik a Gerorge Orwell regénye alapján készült ’84 című előadást.

Egy fiatal lány sikerei: Paulina
Egy fiatal lány sikerei: Paulina

kocsis-paulina.jpg

Március 22.: a Honeybeast és Kocsis Panka „Paulina” közös dalának megjelenése. A dal címe nem más, mint Tele a szívem. De először is, ki is ez a lány pontosan, aki folyamatosan a Honeybeast együttessel turnézik?

Paulinát fél évvel ezelőtt ismerte meg az ország az X-faktor keretein belül. A válogató sok hamis hangja után jelent meg a színpadon, ahol egy saját dalt adott elő (a dal írásának és hangszerelésének érdeme is őt illeti). Ez a dal az Ajándék volt. Az énekesnő ezzel robbant be a magyar zeneiparba, és a szám a Youtube-on nagyon hamar a felkapottak listájára került. Ma már az Ajándék 4,8 millió megtekintésnél jár.

Már a válogatón osztatlan lelkesedés fogadta a mentorok részéről, utána pedig menetelt előre az élő adásba, onnan pedig végül a második helyre sikerült eljutnia. Ez idő alatt sorra hozta saját dalait: Kik lehetnénk mi?, Aranyapám, A Te meséd, Maradok, Napsütős tavasz. Az X-faktor után a Csak egy percre dala is megjelent. Ezekről szerencsére elmondhatjuk, hogy jó a dallamuk, van mondanivalójuk. Például a Maradok című szám egy olyan lányról számol be, aki korábban önbizalomhiánnyal küzdött, stresszes volt, mások véleményével törődött, de mára már magával foglalkozik és a jelenben él.

„Kétkedem tördelem a kezem, bőröm ráncolom, / Lassacskán, apránként próbálkozom / Fogcsikor váltaná egy vigyor, elszélesedik, / Nagy levegő, nagy önerő ez jól esik.”

Ezzel a dallal fiatalok nagy részét érintő problémára mutatott megoldást. Az Ajándékban pedig egy szerelmes dalt ismerhettünk meg.

Csak elveszed, hát én is elveszem az eszed. / Szép ajándék, nem is kívánnék immár mást.”

A számok közül a legtöbb szerepelt a felkapottak listáján, úgyhogy mondhatjuk azt, hogy Paulinának töretlen a sikere. Ráadásul minden dalból süt az énekesnő optimizmusa és jókedélye. Még a Napsütős tavaszban is – ahol valakit egyfajta veszteség, szomorúság ért – azzal biztat, hogy „egyszer jön a jobb idő”. Erről a dalról azt is tudjuk, hogy egy nehéz helyzetet megélő barátjának írta, hogy jobb kedvre derítse. A számok vidám hangulatúak, jó minőségüket pedig még fokozza Paulina rekedtes, tisztán csengő hangja. A tehetséget többen is látják benne: fel is fog lépni a 2022-es Sziget Fesztiválon. A fesztiválon kívül ezt a Honeybeasttel való közös turné is bizonyítja: az együttes előtt mindig ők lépnek fel előzenekarként.

275428424_465732561953394_6911127542210510546_n.jpg

De mi a helyzet a most megjelent Honeybeast–Paulina közös dallal? Az énekesnő, a megszokott módon, nem csak az éneklésből vette ki a részét, ő írta a dalszöveget is.

Ha ismerjük már egy kicsit a stílusát, ez rögtön kitűnik, a rá jellemző vidámság hatja át a dalszöveget, valamint a ritmusosságát is olyan „paulinásnak” mondanám.

A szám egyértelműen Panka mostani időszakáról szól: „De nem voltam még igazán boldog, / ennyire jól nem mentek a dolgok, / ez a nap ilyen – tele a szívem”. Korábban úgy fogalmazott volt mentorának, Gáspár Lacinak, hogy ő most akkora örömben fürdik, hogy már csak ettől az érzéstől sem tud aludni.

De ezen felül maga a szám szerintem mindenki számára egy boldog, felhőtlen, gondtalan érzést nyújt a maga bájosságával, vidámságával. És ebben nem csak a dalszövegnek van szerepe, hanem a hozzá kiválóan megírt zenének is. Utóbbit Bencsik-Kovács Zoltánnak köszönhetjük, a Honeybeast gitárosának.

A két énekesnő (Paulina és Tarján Zsófi) között a videoklip alatt végig látszik az összhang, jól érzik magukat együtt énekelve. Ugyan azt nem tudom, hogy a bejátszott közös nevetések mennyiben köszönhetőek a spontaneitásnak, de a klip egésze ezt a kettejük közötti kiegyensúlyozott kapcsolatot sugallja. Erről egyébként ők is beszámoltak, hogy nagyon élvezik a közös munkát, Panka nagyon sokat tudott tanulni a nála tapasztaltabb énekesnőtől. 

Tarján Zsófi lágy és Paulina rekedtes hangja csak fokozzák a minőséget.

Az adatok alapján is úgy látszik, hogy a szám jól sikerült, egy nap alatt már 18 ezren tekintették meg a Tele a szívemet. Többnyire pozitív kommentek is érkeztek alá, valamint 1,9 ezer kedvelést kapott. Itt pedig megmutatom a dalszöveget és a videót, hátha valaki kedvet kapott hozzá.

 

„Voltam már szúrós szálka szemekben,

mindig rosszkor nevettem,

nem jó embert szerettem.

Voltam már copfos kislány zavarban,

elszállt autó kanyarban,

de még nyúl is kalapban.

 

De nem voltam még igazán boldog,

ennyire jól nem mentek a dolgok,

ez a nap ilyen – tele a szívem.

 

Egyenesedem, jön a levegő – jön,

de nem egyedül, vele vagyok itt fönn,

lehetek ilyen, tele a szívem.

 

Lennék még történetben kerekség,

váltódon hat sebesség,

kandallódban melegség,

lennék még

mi nem voltam, de lehetnék,

„i”-re pontot tehetnék,

oly sok mindent szeretnék.

 

De nem voltam még igazán boldog,

ennyire jól nem mentek a dolgok,

ez a nap ilyen – tele a szívem.

 

Egyenesedem, jön a levegő – jön,

de nem egyedül, vele vagyok itt fönn,

lehetek ilyen, vele van tele a szívem.

Dráma pengeélen - Munich: The Edge of War
Dráma pengeélen - Munich: The Edge of War

A címmel ellentétben a személyes dráma ebben a filmben sokkal nagyobb szerepet kap a politikai veszélynél, és még ez a dráma is súlytalanná válik a film közepétől. Ettől eltekintve vannak kimagasló pillanatai.

kep1.png

Oké, második világháborús kémfilm. Rosszabbra számítottam. A képek nem igazán keltik fel az ember érdeklődését, marcona alakok néznek valamerre. Természetesen eredeti szinkron, kissé bátortalan módon angol felirat. A film hossza kissé megriaszt, sajnos – mint később kiderül – joggal.

Némi előzetes tudás a filmhez: 1938-ban járunk, az angol miniszterelnök Neville Chamberlain, aki békét akar kötni Hitlerrel a Szudéta-vidék és Csehszlovákia kapcsán. Mi történelem órán úgy tanultuk, hogy ez óriási baki volt. A film vége felé volt is egy olyan érzésem, hogy „mosdatni” akarja a karaktert, vagy legalábbis az őt követő Churchill dicsfényéből kicsit Chamberlain-re is szórni.

Lassan rázódtam bele a filmbe, de a háborúra készülő London díszlete azonnal magával ragadott. A karakterek bemutatását rendkívül izgalmasnak találtam. Ugyanakkor sajnos elhúzódik a szereplők kibontása. Kétszer is alkalmunk van megismerni őket, és mindkettő súlytalanná válik, hisz a karakterük a konfliktus alatt ragyog ki igazán. A főszereplők kapcsolatai a mellékszereplőkkel javarészt elhalnak, mindkét férfi főszereplőnek van olyan konfliktusa, ami egyszerűen a szőnyeg alá lett söpörve. Különösen fárasztó ez, mert a film így is hosszú.

Hosszú bizony, maga a cselekmény nem kezdődik el a 47. percig. Az ízlésemnek ez nagyon késő, még szerencse, hogy az első 20 perc magával ragadó. Ilyen tájt jelenik meg Hitler karaktere, aki egyszerűen vérfagyasztó, és – ironikusan – éppen ezzel vérfrissítő is a film és a nézők számára is.

A számomra bosszantóan szokásos „Netflix nyavaják” már az első pillanatoktól megjelentek, ezután pedig hatványozottan felfedik magukat: lassított felvétel egy megrázó eseményről, miközben egy nő sejtelmesen énekel; a politikai veszélyről a személyes drámára csúszik a fókusz, illetve csúszna, ha nem vontatottan bontaná ki; egy erotikát sejtető jelenet arról, hogy két szereplő között erotikus kapcsolat is van a bizalmin túl.

Másik problémám a vágással és a szereplőkkel szembeni szimpátiával van. Úgy érzem, ez a film remek lehetőség lehetett volna arra, hogy egy rossz náci karakterből szimpatikus náci karakter legyen, például a német főhős. Ám először ismerjük meg szimpatikusként, majd látjuk unszimpatikusként, majd lesz szimpatikus ismét. És nem lesz náci egyáltalán. Ezzel a sablonos „második világháború, utáljuk a nácikat” szemléletet is feldobhattuk volna. Valamint, ha a Müncheni utazás lett volna az első jelenet, semmivel nem lett volna kevésbé izgalmas vagy feszültségteljes, ezzel visszautalva a film elnyújtott első harmadához.

A lezárás is elég langyos volt. A film megoldása semmiből érkezik, és nem az „Úristen, hogy nem vettem észre!”, hanem az „igen? hát ez elég olcsó” módon. Egyáltalán nem érzem kiérdemeltnek a szereplők narratívájának végét. Bár az utolsó pillanatban a német főhős felvet egy érdekes gondolatot, de a film említés szintjén foglalkozik csak vele, így megmaradok én is ezen a szinten.

Határozottan állítom, hogy vannak érdemes és érdekes jelenetek a filmben, és kimagasló is lehetett volna, ha a merészség nem merül ki egy áttetsző keblen.

 

Ilyen feltárásra nem volt példa az elmúlt évszázadban
Ilyen feltárásra nem volt példa az elmúlt évszázadban

portre_makoldi_miklos_zsomborrol.jpg

Mi az abasári feltárás jelentősége? Mért kiemelten fontos Aba Sámuel uralkodása? Makoldi Miklóst, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatóját kérdeztük Magyarország második legfontosabb családjának, az Aba nemzetségnek a családi központjáról, mely a tatárjárás, a törökök pusztítása, valamint a XX. század megpróbáltatásai után úgy látszik, végre méltó figyelmet kap. 

Meghallgatható a YouTube csatornánkon,
és Apple Podcast-en is.

Az Önök intézeténél kiemelt kutatási téma Aba Sámuel királyunk és az egykori királyi és egyházi központjának a feltárása Abasáron. Az abasári feltárás és maga a hely miért bír ekkora jelentőséggel?

Azért, mert a magyar honfoglaláskor a honfoglaló magyarokkal, Árpád magyarjaival bejöttek Aba Sámuelék is a Kárpát-medencébe és ekkor Anonymus a krónikájában, Gesta Hungarorumában leírja, hogy a Mátraalját kapták meg az Abák, az Aba nemzetség szállásterületül. És tulajdonképpen ezt teljes mértékben igazolni tudjuk régészetileg is, és Abasáron egy olyan X-XI. századi épületegyüttes feltárását tudtuk régészetileg megtalálni, amely gyakorlatilag teljes mértékben alátámasztja Anonymus szavait. Tehát az a lényeg, hogy ott egy olyan vidéki központ volt, ami Magyarország második legfontosabb családjának, az Aba nemzetségnek a családi központja volt. Ez igazából egy fantasztikus lelőhely, több ezer négyzetméter kiterjedésű. És amit most feltártunk belőle az 1800 négyzetméter, de már látjuk, hogy ez csak az egyházi központ, és ez is legalább ötezer négyzetméter kiterjedésű, és még a hozzá tartozó világi helyszínek, a királyi és kormányzási központ, az még valószínűleg a szomszédos dombon lehetett.

Tehát itt egy teljesen városias település képe bontakozik ki a XI. századból Abasáron, és ilyen feltárásra gyakorlatilag nem nagyon volt példa az elmúlt évszázadban.

Tehát mindig Székesfehérvárra, Esztergomra, Visegrádra, Budára koncentrált a magyar régészet, de Abasár bizonyíték arra, hogy a vidéki helyszíneken is ugyanolyan királyi udvarházak tárhatóak fel az Árpád-kor elejéről, mint amelyek a főváros körül a budai és Esztergom-Visegrád környékén találhatóak.

Tehát amit eddig feltártak, az még csak a jéghegy csúcsa.

Így van. Mondom, 1800 négyzetméterre volt lehetőségünk. Azért ennyit tártunk fel, mert ugye ez egy ma is beépített terület, egy város, Abasár fekszik rajta. És hát épületeket eddig egyet bontottunk el a feltárás miatt, és hát a többi terület beépítés alatt, vagyis hogy beépítve van, de nagyon szeretnénk, hogyha lehetőség nyílna arra, hogy elbontsunk használaton kívüli épületeket, például egy művelődési házat, amit a 60-as években építettek és már életveszélyes állapotban van.

Hogyha az lebontásra kerülhetne, akkor több száz négyzetméterrel lehetne nagyobb a terület, illetve egy olyan régészeti park alakulhatna ki, amely már látványosan megmutathatná ezt a területet.

Aba Sámuel királyunkról szerintem mindenki hallott már. Ugye szoktuk tanulni történelemből, hogy ő volt a harmadik királyunk, nem sokkal Szent István után uralkodott. Azonban hogyha arról kérdeznék az utca emberét, hogy mégis miről híres az ő uralkodása, akkor már szerintem sokan bajban lennének. Ön szerint miért nem kap akkora hangsúlyt a magyar történelemoktatásban Aba Sámuel, illetve miért kiemelten fontos az ő uralkodása?

Hát, ez egy összetett kérdés. Azért nem kap hangsúlyt Aba Sámuelnek a története, mert a róla szóló források az nagyrészt az ellenséges németek, III. Henrik uralkodásának krónikásai által maradt fent. Nyilván az ellenség csak a rosszat írta le Aba Sámuelről, leírta, hogy rossz király volt, fellázadt ellene a saját népe, pogány volt, kitagadta a pápa. De ezek azok a tények, mint ahogy régen most is vannak ilyen tények, hogy például az ukrán-orosz konfliktusban látjuk, hogy azért nem minden úgy van mindig, ahogy írja a sajtó. Tehát akkor is ugyanígy volt.

Miért tagadta ki a pápa Aba Sámuelt? Hát azért, mert a pápa III. Henrik bábja volt, tehát tulajdonképpen III. Henrik nevezte ki a pápát, és azt mondta neki, hogy tagadja ki, kitagadta.

Püspökök haltak meg a Pápa által kitagadott Aba Sámuel oldalán harcolva az 1044-es ménfői csatában. Ezt az ellenség forrása írja. Na, most egy éve, mert '43-ban tagadta ki a pápa, tehát, hogy egy egy éve kitagadott király mellett miért harcolnak püspökök, ez nyilvánvalóan látható, hogy hát a pápai kitagadást, azt nem vették komolyan, itt a Kárpát-medencében, itt Magyarországon, hiszen ha valakit kitagadnak egyébként, akkor tulajdonképpen az utcán a járókelők is megölhetik és akár még jutalmat is kapnak. Tehát ez a pápai kitagadás nagyon komoly dolog volt. Ehhez képest Aba Sámuel mellett püspökök harcolnak. Rossz király volt, ugye mondják róla, fellázadt ellene a nép és a nemesség. Ő egy honfoglaló nemzetségnek a feje volt, aki Északkelet-Magyarországot egészen Károly Róbertig uralta, az Aba nemzetség. Ugye a XI. században ő volt az Aba nemzetség feje.

Azt szerette volna, hogy a honfoglaló magyar nemesség, a szabad magyarok visszakapják az adómentességet, amit Szent István elvett tőlük,

megadóztatott mindenkit, de ő mégis azt szerette volna, hogy a honfoglaló magyar nemesek, akik bejöttek a Kárpát-medencébe szabad magyarokként, azok ne adózzanak. És ezt az adót, ezt a főurakon és az egyházon szerette volna behajtani. És az egyház és a főurak ezért fordultak ellene, mert a szabad magyarok adóját rájuk terhelte volna. Tehát jó, tényleg voltak viták, de hogy ezért rossz király lett volna, ezt nem mondanám. És hát a lényeg Aba Sámuel uralkodásában, hogy ő 1041-ben az első magyar választott király, aki nem Árpád-házi egyébként. Ugye Árpád nemzetségéből származnak egészen Árpád kora óta, 900 óta a királyok és 1301-ben hal ki az Árpád-ház. De mi történik Szent István halála után 1038-ban? Orseolo Péter kerül trónra, akit azért jelöl ki Szent István utódjának, mert a fia, Imre herceg sajnos elhalálozik, és Orseolo Péter pedig III. Henrik rokona, a német-római császár rokona. Úgy gondolta, hogyha Orseolo Pétert megteszi királynak, akkor ezzel garantálja azt, hogy III. Henrik nem fogja megtámadni Magyarországot. Viszont Orseolo Péter úgy visszaélt ezzel a kinevezéssel, ahogy leírják a magyar források, hogy a magyar nemesség és a magyar lakosság, tehát az átlagember sem érezhette lányait és feleségeit biztonságban Orseolo Péter katonaságától és Orseolo Pétertől sem.

Tehát nem csak végigdúlta és fosztotta az országot, hanem végig is erőszakolta, és ez ellen egy hatalmas lázadás tört ki, ami mind a nemesség, mind a közemberek részéről fennállt, és Aba Sámuelt megválasztották királynak. Tehát ő az egyetlen választott király tulajdonképpen az Árpád-korban,

aki nem öröklés címén kapja meg a királyságot, hanem választják, és miért őt választják meg? Azért, mert a Turul-dinasztia, az Árpád nemzetsége után az Abák voltak a következő leghatalmasabb család Magyarországon.

Ahogy említette, úgy volt Árpád-házi király, hogy nem az Árpád nemzetségből származott. Mit kell tudni magáról az Aba nemzetségről?

Az Aba nemzetségről azt érdemes tudni, hogy mint ahogy Abasáron is feltártunk turulos sírfedlapokat, amik a XV. századból származnak, tehát igen késeiek, de mégis az Abák címere, a két turul látható rajtuk, azok mutatják, hogy tulajdonképpen az Abák címere úgy nézett ki a középkorban, hogy fent egy kiterjesztett szárnyú turul, alatta egy koronás sisak. A korona nyilván a királyi leszármazottakra utal, tehát Aba Sámuelre, és alatta még egy turul. Viszont krónikák azt is leírják, hogy a turul az egészen Attila királyig, a hunok királyáig vezethető vissza. Attila királyig vezethető vissza, és az ő címerállata volt a turul. És hogy egészen Árpád nemzetségéig nyúl vissza, Szent Istvánig a turult használta, és Szent István vezette be az Árpád-sávos zászlót a turul helyett, de

az Abák ugyanúgy, mint ahogy a Turul-dinasztia Attilától származtatta magát. Attila unokájától egész pontosan.

Attila és Csaba fia Ed-től. Ilyen ágon rokonok tulajdonképpen az Abák és a Turul-dinasztia, a Szent István és az Árpád-ház dinasztiája. És hát nem véletlen, hogy gondoljunk bele, hogy milyen fontos lehetett Aba Sámuel korában az Aba nemzetség. Géza fejedelemnek négy lánya volt, és hármat kiházasított külföldre, és csak egyet adott ki Magyarországon férjül, ez pedig Aba Sámuel felesége lett. Tehát igazából Szent István testvérét kapta feleségül Aba Sámuel. Hát nyilván, a legfontosabb helyi embernek adom oda feleségül a lányomat.

Tehát az Aba nemzetség az nemcsak távoli rokona a Turul-dinasztiának, hanem a XI. században Magyarország második legfontosabb dinasztiája.

Ahogyan említette, még nagyon sok feltárásra váró terület van ezen az abasári lelőhelyen. Milyen újdonsággal tudna szolgálni, ha megtalálnák magának Aba Sámuelnek a sírját?

Nem lehetetlen, hogy már megtaláltuk, csak hát Aba Sámuel halála az elég bonyolult helyzet volt, mert '44-ben a ménfői csatában, szinte már egy nyertes csatában veszett el. Egyébként teszem hozzá, hogy már addig kétszer visszaverte III. Henrik támadását, kétszer megverte III. Henriket és a harmadik csata volt ez a ménfői csata, és itt is csak azért nem nyert, mert meg akarta adóztatni a szabad magyarok helyett a nemességet, és ezért a nemesség egy része fellázadt ellene, és már a majdnem győztes csatából kivonultak, ezért vesztett Aba Sámuel, és így a német üldözői, úgy írja a krónika, a Tisza felé üldözése közben utolérik és megölik. Viszont az Abasáron ásott kolostort azt 1042-ben alapította Aba Sámuel. Ez a csata meg 1044-ben volt. Nyilván nem volt kész két év alatt Aba Sámuelnek a kolostora. Ezért

Aba Sámuelt a korábban alapított feldebrői kolostorban temetik el, és majd amikor kész lesz az abasári kolostor, akkor helyezik át a testét Abasárra. Viszont ez már nem egy királyi temetés volt, mint ahogy az eredeti temetése királyi temetés volt, hanem tulajdonképpen ellenséges királyok alatt helyezték át.

Lehet, hogy gyakorlatilag egy szál fakoporsóval temették át Aba Sámuelnek a testét, akiről egyébként a források leírják, hogy sebei begyógyulva és ruhája romlatlan állapotban fennmaradva maradt meg, tehát úgy írnak róla, mint a szentekről, ahogy a magyar szenteket szokták leírni, hogy romlatlan testtel, ép testben és ruhában temették át, de elképzelhető, hogy nem temettek mellé koronát, meg királyi insigniumokat.

Úgyhogy nem lehetetlen, hogy feltártuk már Aba Sámuel sírját. Csak nem volt mellette korona, nem volt miről felismerjük.

Viszont genetikai vizsgálatok folynak a templom belsejében, amit megtaláltunk, merthogy ez a feltárások legnagyobb jelentősége, hogy találtunk egy hatalmas román kori templomot Abasáron, amibe több száz sírt tártunk fel, viszont nyilván Aba Sámuel a szentélyben az oltár előtt a legfontosabb helyen lehetett eltemetve. Ott körülbelül negyven sírt találtunk, tehát ennek a negyven sírnak az archeogenetikai vizsgálata zajlik, és nagyon remélem, hogy a feltárt sírkövekből, amik XV. századiak, és nyilván Aba címerrel rendelkeznek, tehát az Aba nemzetségé, ezért ki tudjuk kutatni az Aba nemzetségnek a genetikáját, genetikai DNS-vonalát mutatni ezekből a sírokból, amiből a C14-es vizsgálatokkal, kormeghatározással vissza tudjuk vezetni a legkorábbi közös őst, akit a XI. században temettek el, akkor meglehet Aba Sámuel is. De egyébként az is lehet, hogy a tatár, vagy a törökdúlás, az megsemmisítette a sírt, és sajnos nincs meg, kirabolták.

Mit lehet tudni azokról a csontokról, sírokról, akiket itt feltártak? Kiket temettek ide?

Ez egy bencés monostor, egyébként apátsági rangú, tehát elég komoly. A XIII-XIV. század fordulóján például tudjuk, hogy néhány év leforgása alatt tizennégy levelet címzett ide a pápa. És a tizennégy levélből megtaláltunk, nagyon nagy szerencse volt, de megtaláltunk egy pápai ólombullát, ami egy pápai pecsét egy levélről, tehát az egyik ilyen levélnek a pecsétjét megtaláltuk a templomon belül. Úgyhogy nagyon fontos hely lehetett.

Annak ellenére, hogy levelezhetett volna a pápa Esztergommal, ami a központi helyszín Magyarországon, vagy Egerrel, ami ugye az egyházmegyének a feje, de mégis Abasárra tizennégy levelet írt.

És biztos, hogy fontos helyszín volt. A templomon belül, hogy kiket temettek el, valószínűleg ide temették az apátokat, a főpapokat, a papságot, és ide temették a templomnak a donátorait, az alapítókat, és akik fenntartották a templomot, akik végig, gyakorlatilag a XV. századig az Aba nemzetség. Tehát nyilván a papoknak nincsenek rokoni kapcsolataik, tehát nincsenek gyerekeik, akiknek genetikailag nincsenek leszármazottjaik vagy rokonaik, azok biztosan papok lesznek, viszont akiknek van genetikai kapcsolatuk egymással, azok meg nagy valószínűséggel Abák lesznek. Úgyhogy nagyon remélem, hogy ezt sikerül majd kimutatnunk.

Hogyan találtak rá erre a régészeti lelőhelyre? Ha jól tudom, ennek van egy érdekes története.

Igen, a régészeti lelőhely tulajdonképpen ismert volt a szakma számára, mert már 1954-től zajlottak itt mentőfeltárások, tehát a mentőfeltárás alatt azt értem, hogy építettek egy tűzoltószertárnak egy garázst legelőször 54-ben, és már ekkor előkerült három sír, meg kőfalak, és már ekkor megállapították, hogy ez tulajdonképpen valószínűleg Aba Sámuelnek az Aba Sámuel által alapított apátságnak a része. Utána volt a '70-es években, '70-től '72-ig egy nagyobb feltárás és

helyi önkéntesek és lelkes, gyakorlatilag tényleg a helyért tenni és az identitásért tenni akaró emberek, 2006 és 2008 között az egri múzeum segítségével, meg az egri főiskolai diákok segítségével feltárták a 71-ben már egyszer kiásott romoknak egy részét, hogy bemutathatóvá tegyék.

Van egy kerek templom is a lelőhelyen, ami minden bizonnyal korábbi egyébként, mint Aba Sámuel, tehát valószínűleg Szent István vagy Géza kori. A mostani feltárások ezt bizonyították, ugyanis se tájolásában, se struktúrájában nem igazodik az 1042-ben alapított apátsághoz, tehát vagy későbbi, vagy korábbi, de szemmel láthatólag korábbi. És ezt a templomot félig kiásták, mert a másik felén egy ház állt sajnos ekkoriban, és tulajdonképpen ezután levédték egy védőtetővel, amit ideiglenesnek szántak a területen.

Elakadt pénzhiány miatt a feltárás, meg az állagmegóvás. Ez a védőtető, amit egy évre szántak, ez tizenöt évig volt a romok fölött, és az alatt a 15 év alatt ez tönkrement, beázott, a romok elkezdtek pusztulni, ráadásul belehordták az emberek a szemetet, a fiatalok lejártak oda szórakozni, teledobálták szeméttel,

és hát méltatlan körülmények közt voltak ezek a gyönyörű XI. századi romok, és hát ezért figyeltünk fel, mint Magyarságkutató Intézet a romokra, illetve megkeresett minket a település polgármestere is, hogy ez így nem mehet tovább. Tehát, hogy igazából két út van ilyenkor; vagy visszatemeti az ember föld alá, mert jobb helye van a föld alatt ezeknek a romoknak, vagy ami a szerencsésebb, hogy kialakít egy nagyobb feltárással egy olyan bemutató régészeti parkot, mint ami most van folyamatban.

Ha jól tudom, egy TSZ-elnök külön házat épített erre, és ő büszke volt arra, hogy ő Aba Sámuel sírja fölött lakik. Illetve hát nyilván ezt még a XI. században építették, ez alatt az idő alatt jó sok pusztításon mehetett keresztül, gondolom, a tatárok is pusztították, a török időket is megsínylette, illetve sajnálatos módon a XX. században, akár a kommunista időkben is érhette károsodás. Erről tudna részletesebben mesélni?

Igen. A tatárjáráskor a lelőhely gyakorlatilag a fő tatár hadak, mármint a főhadaknak az útvonalának a kellős közepén volt, és régészetileg látszik, hogy porig rombolták a lelőhelyet, tehát alapig, padlóig tényleg az utolsó kősorok maradtak meg, tehát ezt a feltáráskor lehetett látni, hogy tényleg alapig rombolták vissza a lelőhelyet. És ezután egyébként teljesen megdöbbentő, hogy a forrásokból alig ismert XIII. század második felében az Abákról szinte alig van írott forrás, de mégis egy

olyan rangú templomot építenek újjá a tatárjárás után, ami még nagyobb, mint a korábbi 10x30 méteres, egy 12x45 méteres templomot építenek egy új kolostorral, ami vetekszik, sőt édestestvére, a IV. Béla által a lányának, Szent Margitnak, a Margitszigeten épített templommal.

Hihetetlen rangú építkezések zajlottak, és az Abák nem csak Aba Sámuel korában voltak az ország második uralkodó családja, vagy második legrangosabb családja, hanem később is, és egészen a XV. századig királyi udvarbeli tisztségeket töltöttek be. A török, sőt még a török előtt a husziták is elpusztítják a lelőhelyet, olyan pusztítást végeznek, amit láttunk csontokban, hogy vázrészek maradnak meg, tehát akkora pusztítást végeznek, hogy nem maradt ember a környéken, aki eltemesse a halottakat és a vadállatok tépték szét a csontvázakat, és ilyen részletekben megmaradt csontvázakat temetnek el a hónapok múlva visszatért emberek. Tehát nem egész embereket, hanem csak csontvázrészeket, meg szórvány csontokat, és a törökök pusztítják el végül a lelőhelyet. Viszont a XX. század az sajnos sokkal nagyobb pusztítást végzett. Valóban a második világháborúig tiszteletben tartották ezt a lelőhelyet. Tudta mindenki, hogy itt van Aba Sámuelnek, a nemzetségnek a fő központja, az általa alapított bencés kolostor, nem építkeztek a területre. Viszont valóban volt egy TSZ-elnök, aki rivalizált az egerszóláti TSZ-elnökkel, és az abasári TSZ-elnöknek egy utcával lejjebb volt a lakása.

Ez a TSZ-elnök addig-addig ment feljebb a dombtetőn építési engedély nélkül, amíg egyébként orosz katonák, mert szovjet laktanya volt Abasáron, védelme alatt megépítette a kis épületét az '50-es években, ezzel elpusztítva a legkorábbi kerek templom körülbelül egyharmadát, tehát a szikláig elbontotta, merthogy egy pincerészt is kialakított.

Ez a TSZ-elnök, nyilván felbátorodva, a '60-as években ugyanígy semmi engedélyeztetés és régészeti feltárás nélkül megépíttetett egy 650 négyzetméteres művelődési házat, amit szintén alápincéztek és az is elpusztította a romoknak a nagy részét. A helyiek között még vannak élő emberek, akik emlékeznek rá, hogy markoló szedte ki a csontokat és a falakat, és úgy hordták el még lovas kocsin, mert már a szállításra nem volt annyi pénz. Csontok, faragott kövek tömegét hordták ki a falu szélére, a vízpartra, hihetetlen. A XX. század sajnos több kárt ejtett. A TSZ-elnök háza már elbontásra került, a művelődési ház még kiürítés alatt áll, és remélem, hogy elbontásra fog kerülni. És még egy épület van, amit a '70-es években építettek itt a lelőhelynek erre a részére, az tárgyalás alatt van, de abban még laknak most, de maga az egész lelőhely sajnos ugye a városban van, tehát remélem, hogy itt egy ilyen 2500 négyzetméteren kialakítható régészeti park, ez körülbelül a kolostornak a fele, de a templom az egész terjedelmében látható lesz majd a közeljövőben.

És ha megtalálnák valahol Sámuel maradványait, akkor azoknak a csontoknak mi lesz a sorsa? 

Első lépésben mi mindenképpen arra törekszünk, hogy a tárgyak azok a helyi múzeumokba kerüljenek.

Tehát a Magyarságkutató Intézetnek az a célja, hogy az előkerült leletek, azok mind ott maradjanak, ahol vannak.

Első lépésben az egri múzeum, a területi illetékes múzeum, oda kerülnek a leletek, de szó van arról, hogy ha sikerül,

ha lesz rá elég pénz és akarat, akkor magán itt a lelőhelyen kialakítanak egy látogatóközpontot, ahova visszakerülhetnének a tárgyak és a csontok.

És nyilván egy kegyhely, ha tudjuk azonosítani magát a sírt, és eredeti helyén tudnánk bemutatni, akkor nyilvánvalóan annak lenne értelme, hogy ezt egy kegyhelyként üzemeltessük. Ebben a polgármester úr mindenképpen támogat minket, és Abasár is úgy képzeli el a jövőjét, mint királyi város. Hihetetlen hogy ez a feltárás meghozta, egy borászatáról híres Abasárnak azt a királyi szintű hírnevet, amelyet kár lenne elengedni. Ott mindenki büszke arra, hogy ezt sikerült feltárni.

Interjút készítette: Tóth Marcell

Portréfotó: Wikipédia 

Néhány észrevétel a választás kapcsán
Néhány észrevétel a választás kapcsán

 

valasztas.jpg

Véget ért a 2022-es Országgyűlési választás és népszavazás, április 3-án választott Magyarország, Orbán Viktor ötödjére, sorozatban pedig negyedszer lesz kormányfő. Sokak meglepetésére a Fidesz-KDNP 135 helyet kap majd a Parlamentben, ebben a ciklusban is kétharmada lesz a kormánypártnak. Az ellenzék 56 mandátumot szerzett, a Mi Hazánk 7, a német kisebbség Ritter Lajos révén egy képviselővel lesz képviselve.

Mindenki szoros meccset várt, a közvélemény kutató cégek, ha nem is fej-fej mellett, de hibahatárra mérte rendre az ellenzéket, ehhez képest nagyobb lett az olló a Fidesz és az ellenzék között, mint ami 2010-ben volt. Ez annak a fényében váratlan, hogy nehéz időszakon volt túl Orbán Viktor kormánya. A koronavírus járvány népszerűtlen intézkedései, az elhunytak világszinten viszonylag magas száma (nem azt mondom, hogy bárki haláláért személyesen ő lenne felelős, de pozíciójából adódóan rajta lehet számon kérni) és az orosz-ukrán háború is aggodalomra adott okot. Az infláció ekkora mértéke, az árak elszabadulása, a termékek hiánya egyetlen hatalmon lévő kormánynak sem jön jól.  

Várható lett volna, hogy a Fideszes választók tömegei pártolnak el a miniszterelnöktől és pártjától, de nem ez történt, a szavazatok több, mint 53%-át elvitte helyette. Az egyesült ellenzék alulmúlta a 2018-as teljesítményét, a szavazatok közel 35%-át szerezve csak. Sokat fogjuk hallani, hogy eltűnt 800 ezer ellenzéki szavazó. A Mi Hazánk a Jobbikból kiválva, sokak meglepetésére megcáfolva a közvélemény kutatások becsléseit bekerült a Parlamentbe. Sokan azt várták, hogy újra két osztatú lesz a magyar politika, két nagyjából egyenlő nagyságú erő küzdelmét fogjuk látni.

Ehhez képest, ahogy Török Gábor politológus rámutatott:

Úgy néz ki, hogy megszületik a centrális erőtér második kiadása.

torok.jpg

                                (kép forrása: Török Gábor Facebook oldala, törökgáborelemez)

Az ellenzéknek egy óriási lehetősége lett volna, közelebb lehettek volna a kormányváltáshoz, mint 2014-ben, ahol külön indultak ugyan, de több szavazatot kaptak összesen, mint a Fidesz. Szinte tényleg mindent megtettek, két választás után felismerték, hogy egyfordulós a választási rendszer, nem lehet taktikázni, csak ha előválasztással eldöntik ki indul egy az egy ellen a kormánypárti jelölttel szemben.

Volt olyan kutatás, ahol azt mérték, hogy többen szeretnének kormányváltást, mint azok, akik nem. 

Ebből adódóan lehetőségük volt olyan kerületeket csatatérré alakítani, ahol ugyan többen szavaztak nem Fideszes jelöltekre az elmúlt választásokon, csak külön indultak. Aki nézegette a különböző oldalakon, hogy kiknek van esélyük nyerni, akkor Hohn Krisztina, Kálló Gergely, Szél Bernadett neve nem mond újat. Ehhez képest Pest megyében nem hoztak semmit, Budapest Karácsony Gergely előzetes várakozása ellenére nem lett szín ellenzéki, kettő egyénit itt is elvitt a kormánypárt.  

 Márki-Zay Péter nyerte meg az ellenzéki előválasztást Dobrev Klárával szemben, mint underdog, viszonylag nem ismert, tiszta hátterű, konzervatív, hétgyermekes, katolikus családapa, egyértelmű mit vártak tőle: az lett volna a szerepe, hogy ideológiai alappozíciójából fakadóan minél több szavazót elvegyen a Fidesz-KDNP-től, a csalódott kormánypárti szavazóknak kínáltak ezzel alternatívát.

mzp.jpeg

Kijelenthető, hogy nem sikerült, ha igen, akkor kis mértékben, de pótolható és pótolt vesztesége volt a Fidesznek. Ahogy az előbb felvázoltam, a Fidesz tábor nagysága szinte ugyanakkora, mint négy éve volt. Felmerül a kérdés, hogy nem lett volna-e jobb az ellenzéknek, ha hagyják Dobrevet nyerni, esetleg a hosszas huzavona után nem Karácsony áll félre, de ez már sosem fog kiderülni.

Beigazolódott, hogy az igen magas részvétel (69,54%) nem jelzi feltétlenül előre az ellenzéki sikereket. Apropó részvétel, sokan azt várták, hogy jóval 70% fölé megy majd a részvétel a szoros verseny miatt. Mindenki mobilizálja a sajátjait, biztatják a sajátjaikat, hogy mindenki hozzon magával még három embert.

Úgy tűnik ez se jött be, a vártnál gyengébben mobilizált az ellenzék. 

A kormány sok nehézséggel nézett szembe, de az ellenzék hibás, meggondolatlan és szervezetlen kommunikációja kisegítette Orbán Viktort akinek komoly tapasztalata van abban, hogy úgy alakítsa a napirendet, ahogy akarja. Márki-Zay pedig tálcán kínált fel neki a lehetőségeket, természetesen lehet hivatkozni arra, hogy kiragadnak dolgokat a kontextusból (mindenhol és mindenki kiragad), de ennyi támadási felületet nem lehet hagyni.  

Magyarország sajnos, nem sajnos sok más európai országgal egyetemben függ az orosz gáztól, kőolajtól. Nincs mit ezen szépíteni, jó lenne önellátónak lenni, de kis ország vagyunk, kis erőforrásokkal. Nem érdemes belebegtetni egy olyan politikai közösségbe a rezsiárak világpiacihoz történő igazítását, ahol a megélhetést érintő kérdések a legfontosabbak. A magyar választók akkor mennek utcára, akkor büntetnek, amikor az egzisztenciájukat érintő dolgokat akarják számukra negatív irányba megváltoztatni. Ez mutatkozott meg a szociális népszavazáson, ahol a kórházi napidíjról, a fizetős egészségügyről és a felsőoktatási tandíjról dönthettek a választók, az internetadó-ellenes tüntetésen, illetve a vasárnapi boltbezárások miatti felháborodás körül. 

mzp_zelenszkij.jpg

Orbán Viktor felismerte, hogy a szavazóit megosztja a háború, volt, aki az ukránokkal szimpatizált, volt, aki az oroszokkal. Ezért a biztosat választotta és a minél nagyobb mozgásteret biztosító állásfoglalást választotta, nem gátolt meg semmilyen szankciót, de nem avatkozott be a háborúba. Márki-Zay elhamarkodottan cselekedett, amikor Orbán Viktort tette meg egyszemélyi felelősnek a háború kitöréséért. A kormányzati kommunikáció kihasznált minden hibát, amit felkínált azzal, hogy ő ennél többet vállalt volna az ukránokért.

A sok visszakozás, kiigazítás, tupírozás pedig elbizonytalanítja a szavazókat, a bizonytalanokat meg biztossá teszi a másik oldalon.  

A Fidesz-KDNP újra elvitte a vidéki körzeteket, amire fel lehet hozni a szavazatért járó Erzsébet-utalványokat, a zsákkrumplit és az egyéb érdekességeket, azonban az nem kizárólagos magyarázat arra, hogy miért gyenge vidéken az ellenzék. Érdemes lenne a vidék kapcsán is magába szállnia és elgondolkozni az ellenzéknek, hogy mit kéne másképp csinálni, mivel nehéz lehet megnyerni azokat, akiket választásról választásra letudatlanvidékiznek vagy agymosottbirkáznak. Ugyanezek a választók nem voltak tájékozatlanok és diploma nélküliek amikor Horn Gyulát, Medgyessy Pétert vagy Gyurcsány Ferencet választották meg? Lehet, hogy a retorikából le kéne adni a dualizmus korát idéző, a demokráciát a vidéki választóktól féltő elitista liberális felfogást és leszállni az elefántcsonttoronyból.  

toro.jpg

Előző cikkemben írtam a Mi Hazánk esetleges bejutásáról, hogy a választók megjutalmazzák-e majd az aktív kampányukat a korlátozások és a kötelező oltás bevezetése ellen. Úgy tűnik kitartottak a választók a radikálisok mellett, a küszöböt kényelmesen megugorva hét képviselőt is küldhetnek az Országgyűlésbe. A Mi Hazánk vidéken szerepelt meglehetősen jól, olykor 7-8%-ot hozva. 

Kálló Gergelynek Fejér megye négyes választókörzetben hiányzott az a kétezer szavazat, amit elvitt a Mi Hazánk jelöltje.

 Azonban a Mi Hazánk bejutása inkább tulajdonítható a Jobbik agóniájának. 2018-ban egy 26 fős frakcióval bírtak, a második legerősebb politikai erőt jelentették. A Jobbik néppártosodásával elvesztette a radikális táborát. Miután összeálltak azzal, akivel az Alapító nyilatkozatuk szerint sose fognak (Gyurcsánnyal és a “poszt-kommunista baloldallal” -ők használták így), elvesztették azokat, akik szerint Orbán Viktor még mindig jobb választás, mint Gyurcsány Ferenc. 2018-ban több, mint egymillióan szavaztak rájuk, miután összefogtak a baloldali ellenzékkel, az előválasztáson Jakab Péter negyedik lett. Így lett a Jobbikból egy 9 fős frakció,ebben a formában nem jósolok nagy jövőt nekik. Az Egységben Magyarországért koalíció legnagyobb vesztese a Jobbik Magyarországért Mozgalom. 

Összességében a Fidesz váratlanul nagy győzelmet aratott, nagyobbat, mint 2010-ben, főleg annak a fényében, hogy a gazdasági nehézségekkel, nekik kellett megvédeni a 2010 óta fennálló rezsimet. A választás legnagyobb vesztese a Jobbik, Márki-Zay Péter nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az ellenzék minden erőfeszítés ellenére talán az eddigi legnagyobb mélyponton van, ennél többet nem nagyon tehetett. Kérdés, hogy innen Csak felfelé vezet az út?

Sötét fellegek gyülekeznek a Shelby-klán felett – Peaky Blinders, 5. évad
Sötét fellegek gyülekeznek a Shelby-klán felett – Peaky Blinders, 5. évad

A világszerte népes rajongótáborral rendelkező brit sorozat, a Peaky Blinders 2022 elején lezárul – a hatodik, egyben utolsó évad az Egyesült Királyságba már megérkezett, ennek apropóján vettem górcső alá Steven Knight író és alkotó (és persze a birminghami gengszterek) legutóbbi alakítását.

A brit bűnügyi drámasorozat az egykor valóban létező banda, a Peaky Blinders (Pengesapkások) történetét beszéli el, akiknek vezetői a fiktív, ír-cigány felmenőkkel rendelkező Shelby-család. A főszereplő a ravasz, sztoikus és ambiciózus Thomas Shelby, a klán feje. A sztori az első nagy világégést követően veszi kezdetét. A 6 részes évadok a família és a banda fejlődéseit, illetve változásait mutatja be – a birminghami gengszterek évadról évadra egyre komolyabb kihívásokkal és ellenségekkel találják magukat szembe...

           1929-et írunk; gyilkosság, dráma, megoldhatatlannak tűnő problémák, családi ellentétek, még több gyilkosság. Minden a régi tehát, az előzőekhez hasonló évad következik - gondolhatnánk az ötödik évad első epizódjának megtekintése után, ennél azonban nem is foghatnánk jobban mellé…

A negyedik évad igen magasra tette a lécet, így hatalmas érdeklődés övezte a bő két éve megjelent ötödik felvonást, mindazonáltal a kettő merőben eltért egymástól. A Keresztapát idéző amerikai-olasz maffia szál (a Luca Changrettát alakító Adrian Brody mintha direkt imitálná Don Corleonét) és a Tommy Shelby-vezette brit briganti ellentéte alapjaiban határozta meg a negyedik évadot, az egy főbb szálon futó cselekmény szinte szigorúan az említett évad első részétől utolsó epizódjáig tartott, ráadásul a sztori Luca kiiktatásával világosan befejeződik – kompaktság, követhetőség és kiváló forgatókönyv remek plot twistekkel. Ami az ötödik évadot illeti, egyszerre kaotikus és zseniális; kaotikus egy-két érthetetlen döntés miatt, ilyen például Alfie Solomons, alias Tom Hardy „feltámasztása” – a fanservice egyértelműen balul sült el, eggyel több Alfie tűnt fel a képernyőn, mint kellett volna, főleg, hogy már többször ellőtték az „X-et meglövik vagy likvidálni próbálják, az illető állapota válságos, de végül túléli és visszatér” című szcenáriót (Arthur, Michael vagy Danny Whizz-Bang esete).

Szembetűnő továbbá a szereplők karakterében fellelhető hanyatlás, szürkülés; Tommynak mentális problémái romlanak, Arthurt Linda rövid pórázon tartja, Finn jellegtelensége nem tudja betölteni a John halálával keletkező űrt, Polly sekélyes karakterének nem igazán találtak releváns szerepet, ráadásul az antagonista Oswald Mosley meg sem közelíti elődeit – ezért legkevésbé sem hibáztatható az őt játszó Sam Claflin, a probléma oka a forgatókönyvben keresendő, hiszen az eddig előforduló főgonoszok valóságosabb egyéniségek voltak, egyikük sem fekete-fehér, ellenben a fasiszta Mosley alakja nagyjából annyira egyértelmű, mint Hókuszpóké a Hupikék törpikékben. Bár maga az antagonista szerep sem evidens; Mosley mellett Michael is veszélyt jelent(het) Tommy számára, a harmadik ellenlábas pedig saját maga a rossz döntéseivel és a poszttraumás stressz zavar okozta függőségeivel. Az évad zsenialitása két precedens nélküli újdonságban rejlik; a cliffhanger meglépése vagány döntés volt, csakúgy az eddig „veretlen” Tommy tervének totális csődje.

Az új figurák szintén pozitívan hatottak, Jimmy McCavern akcentusa, a félőrült Barney Thompson felbukkanása vagy Gina Michaelre gyakorolt hatása mind-mind hozzátettek az évad sikeréhez. A felvonás egyébként az első évadhoz hasonlóan valós történelmi-politikai eseményeket is bemutat (az első világháború és a kommunisták térnyerése, illetve a nagy gazdasági világválság és a fasizmus hódítása), de a kettő közti jelentős különbség hűen tükrözi a Shelby-família felemelkedését; az első világháborúnak a banda az elszenvedője volt, a fasizmus expanziójának már részese és a nemzetközi helyzet alakítója lehet.

Összességében egy színes, egyedi felvonást láthattunk, amit a többi évadhoz hasonlóan csak ajánlani tudok a történelmi-krimit kedvelőknek. Úgy gondolom, a kissé káoszos, helyenként megmagyarázhatatlan (vagy annak tűnő) hangulatot és részeket csupán azért tervelték ki Knighték, mert a slusszpoént a minden kérdésre választ adó záróévadra tartogatják, hogy még nagyobbat szóljon. Hamarosan minden kiderül, hiszen hamarosan Magyarországon is, még egyszer és ebben a formában utoljára felcsendül az ikonikussá vált Red Right Hand!

5 konzekvencia a vasárnapi választások után
5 konzekvencia a vasárnapi választások után

fidesz_mti.jpg

A vasárnapi választások bár a győztes induló tekintetében nem, az arányokat illetően nem kis meglepetést hoztak, a Fidesz ugyanis 135 mandátumot gyűjtött, míg az ellenzék csupán 56-ot – egyéni választókerületekben 16 budapesti helyszínen kívül csupán kettő vidékit szerezve. Az újabb kétharmados kormánypárti siker után most 5 pontban mutatjuk be, milyen konzekvenciák is merülnek fel egy hasonló eredményt követően.

Nyert a Fidesz, de ezt az ellenzék bukta el igazán

kr_20220403_1644_fit_1280x10000.jpg

Fotó: Karancsi Rudolf

Persze magyarázni sem kell, a Fidesz teljesítménye kiemelkedőnek tűnik még az előző két választáshoz képest is – százezer körüli plusz szavazó megszerzésével például 2018-hoz viszonyítva –, ám ami igazán drámai változást hozott (és Török Gábor szemléletes ábrája is mutatja), az az ellenzék lejtmenete 2018-hoz viszonyítva. Az ellenzéki összefogás létrejötte során a szakértők között is vita volt arról, hogy a különböző pártok által megszerzett szavazatok valóban összeadódnak-e egy közös együttműködés részein belül.

Végül azon hangok nyertek teret, melyek szerint az ellenzéki szavazók olyan szinten nem Orbán Viktort akarják miniszterelnökként látni, hogy gyakorlatilag az együttműködés bármelyik részére és bármilyen formájára szavazatukat adják.

Nos, ez nem így történt, legalábbis a mostani alkalom során biztosan nem. A 2018-as választásokon ugyanis a 6 induló párt (az MSZP és Párbeszéd közösen indult, az Együtt pedig még létezett) szinte 2.7 millió szavazatot szerzett (közel 99%-os feldolgozottságnál a Fidesz most jár kicsit 2.7 felett), a mostani választáson viszont egy több mint 850 ezres visszaesés tapasztalható – listát szavazatok tekintetében csak 1.8 milliót kapott az összefogott ellenzék.

Sok kérdés merül fel, illetve értelemszerűen részletes elemzésekre lesz szükség annak megértéséhez, hogy mi is járult hozzá az ellenzék gyengüléséhez 2018-hoz képest. A Jobbik nagyon gyenge eredménye már most nyilvánvalónak látszik, de az is, hogy a koncepció egésze megkérdőjelezhető, hisz az ellenzék országosan kivétel nélkül mindenhol gyengült, és olyan helyeken is könnyen vesztett, ahol korábban szoros csatát vívott kormánypárti jelöltekkel.

Bizonytalan Márki-Zay Péter politikai jövője

42602358_b46f0fa3a710d06065d689f01f268dd0_wm.jpg

Fotó: Bodnár Patrícia

Néhány napja Lázár János azt mondta, Márki-Zay Péter vasárnap este 10 órára politikai hulla lesz. Azon túl, hogy úgy tűnik, Lázár igen pontosan tud előre jelezni eredmények tekintetében, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt politikai pályafutása valóban vízválasztóhoz ért. Valószínűleg senki nem vállalna nagy kockázatot azzal, ha arra fogadna, hogy MZP nem sokáig lesz (vagy már nem is) az egyesült ellenzék vezéralakja, miközben a jelenlegi hódmezővásárhelyi polgármester helyben is elég komoly válsággal nézhet szembe. Mindazonáltal nem kizárt, hogy MZP folytatná az országos szintű politizálást: erre utalt többek között a tegnap esti beszédének jellege, ahogy korábbi pártalakítási ötlete is, miközben egy hosszabb hétfői interjúban is szót ejtett arról, hogy ott lesz a most csalódott civilek és fiatalok mellett. Kérdés persze, hogy a jelen eredmény tudatában mi történik az általa konzervatív-szabadelvű pártként definiált új közösség létrehozásával, melyet még ősszel az ellenzéki előválasztás után lengetett be, majd márciusban újra szót ejtett róla, ám a mostani országos ismertség (ami persze nem feltétlenül népszerűség) nem kizárt, hogy maradásra sarkallja – különösen akkor, ha tovább nő az ellenzéki pártok és a közte lévő feszültség.

Az ellenzék számára borzasztó idők jönnek

1635009730-rxtohrgdf_md.jpg

Fotó: Infostart / MTI

A választási eredmény kétségkívül nagy legitimitási kérdés szinte az összes ellenzéki pártnak. Gyakorlatilag senki nem jött ki közülük jól (a Mi Hazánkról később), ami persze az egyik ismert kockázata volt az együttműködésnek, de egyben egy ironikus következmény is, hisz míg hosszas viták folytak a listás helyek elosztásáról – mivel mindenki kizárólag a számára legideálisabb szcenáriót akarta elérni –, addig most mindenki alulteljesített, a bukás mértéke pedig sokkal nagyobb lett az összes szereplő számára.

Persze a vesztesek körében is vannak kisebb és nagyobb bukók, elsőre pedig úgy tűnik, hogy a Momentum és esetlegesen Karácsony Gergely mint politikus kudarca a mérsékeltebb.

A Momentum esetében a képlet meglehetősen egyszerű, hisz a második legnagyobb ellenzéki frakció létrehozói lehetnek, és bár az ő eredményükben is voltak a várakozásoktól való elmaradások – különösen Pest megye 2. választókerületében Szél Bernadett vereségével –, de 2018-ban parlamentbe sem kerültek, a főbb céljaikat pedig most elérték. Karácsony Gergely ezzel szemben egyfajta budapesti harcosként definiálhatja önmagát, aki a lényegében egyetlen ellenzéki sziget vezetőjeként tevékenykedik. Persze mondható, hogy ő maga nem indult, így közvetlen szerepe sem volt ebben, ám a 18-ból 16 kerületet mégis behúzott a fővárosban az ellenzék – mondjuk a fogadás amit kötött, mely alapján 18-ból 18-at nyernek csont nélkül finoman szólva sem volt élete üzlete –, Karácsony pedig a választásokat követően azonnal úgy jellemezte a fővárost, mint „a szabadság zászlajának” egyetlen hordozóját. Az eredményeket látva tehát nem teljesen lehet nyugodt Karácsony és az ellenzék sem a Fidesz budapesti erősödése végett – még néhány olyan budapesti körzetet is nehezen sikerült nyerni, amelyet kérdés nélkül nekik jósoltak –, ám az biztos, hogy ő most jobb pozícióban találja magát egy esetleges újabb kudarcos miniszterelnöki jelöltséghez képest.

Jóval nagyobb krízis jöhet azonban a DK és különösen a Jobbik számára. Egyrészt mindkét párt a várakozásoknál jelentősen kevesebb mandátumot szerez – ennek ellenére a DK hozhatja létre a legnagyobb ellenzéki frakciót, a Jobbik viszont olyan gyengén teljesített, hogy 2 képviselővel rendelkezik majd csak többel a Mi Hazánknál –, miközben a szavazók körében is megtörhet a velük szembeni bizalom (a Jobbik kapcsán már megtört, erről is a következő pontban), különösen azt követően, hogy már a kampány során is különböző vádak érték a két pártot az egymással való szövetkezés és a Márki Zay Péter melletti relatív inaktivitás miatt. Nem is nevezhető nagyon meglepőnek – ahogy persze elegánsnak sem –, hogy a tegnap este során szinte senki nem volt ott az ellenzéki miniszterelnök-jelölt mellett (Karácsony Gergely és a momentumos Donáth Anna mondtak csak rövid beszédet, ami tökéletesen jelzésértékű arra vonatkozólag, hogy első perctől kik támogatták egyáltalán MZP-t), Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc viszont egyből reagáltak is a választási kudarcra, természetesen a miniszterelnök-jelöltet hibáztatva.

Jakab Péter arról beszélt, hogy MZP októberben „tetemes ellenzéki előnyt” és „ellenzéki hadsereget kapott”, ám megbuktatta az ellenzéket. Ezen túlmenően egy hasonló este után meglehetősen abszurd módon amellett is érvelt, hogy a kormány nem húzza ki a 4 évet a szerinte várható megszorítások miatt, nekik pedig készülniük kell az ország irányításának átvételére akár a következő hónapban, akár fél év múlva.

Gyurcsány Ferenc ezzel szemben az őt jellemző absztraktabb gondolatokkal megfűszerezve, de hasonlókat mondott, kritikával illetve az ellenzéki programot – mely szerinte a jobboldali kormányt tekintette példának –, az erőtlen és gyáva vezetőt (MZP), és a rossz kapitányt (újra MZP), aki viharba vezette a hajót a biztonság helyett. A pártok egy részének körében tehát – a várakozásoknak megfelelően – egyből sikerült bűnbakot találni (az eddigi megszólalásaik alapján sok önkritikával amúgy nem találkozhattunk, inkább a „folytatjuk” dominált), kérdés viszont, hogy a választók is MZP-ben látják-e a legfőbb hibát, vagy épp a korábbi vereségek idején is jelenlevő pártokban rendül meg a bizalmuk egy erőteljes ellenzékváltás részeként. Az biztos, hogy a Jobbik és DK közötti összefogáson túlívelő szoros politika együttműködés az egyik legfurcsább kooperáció volt valaha: nem jött be. 

Volt egy második győztes is, ám nem lesz könnyű a dolguk

1649032247-temp-nakmlk_cover_2x.jpg

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A Mi Hazánk 6% fölötti eredménye mindenképp egy hatalmas és nem feltétlenül várt sikerként könyvelhető el a párt számára, különösen azt figyelembe véve, hogy az egyik legfőbb kampánytémájuk részben kikerült a fókuszból a háború bejövetele és a korlátozások megszüntetése következtében, miközben a párt Facebook oldalát a választások hetén törölték (Toroczkai László pártelnök oldalával már az EP-választás idején megtörtént ugyanez), nem meglepően pedig a médiában is sokkal kisebb súllyal tudtak csak jelen lenni. A Mi Hazánk kapcsán két kérdőjel is felmerül, az egyik a népszerűség okait, a másik a jövőbeni hozzáállást érinti.

Ami a szavazókat érinti, a területi eloszlásból már most látszik, hogy a Jobbik szavazóinak egy komoly hányada a Mi Hazánk jelöltjeit választotta az összefogás helyett – az ellenzék legnagyobb visszaesése épp az ország északkeleti részén a legnagyobb

–, aminek magyarázatához – vagy legalábbis annak alapjaihoz –  igazából nem is kellene sokkal többet említeni annál, hogy a pártot a Jobbikból kilépő politikusok alapították, így a kötődés adott. Hozzá kell azonban tenni, hogy amint Schiffer András is kifejtette, a Mi Hazánk képes volt több témában is ellenzéki pozíciót felvenni, legyen szó a háború ügyéről, de akár a járványhoz és az oltáshoz kapcsolódó kérdésekről (melyek esetében például elég nyilvánvaló volt az ellenzéki egyet nem értés, hisz míg alapvetően az ellenzéki pártok hosszú ideig semmilyen korlátozást nem illettek kritikával, a járvány nehezebb szakaszaiban egyre szigorúbb intézkedéseket követeltek, később pedig a szabadságjogok megsértése miatt teljes nyitást). A Mi Hazánk számára most a fő kérdés, hogy miként tudja a leginkább építenie magát a továbbiakban, milyen témákra fektet hangsúlyt, illetve hogyan képes kihasználni az országgyűlésben való jelenlétet: bejutni ugyanis korántsem könnyű, de a bejutást követő érvényesülés és a növekedés megőrzése talán még nehezebb feladat.

A közvélemény-kutatóknak is van mit átgondolniuk

felmeresek_1.png

A kampány utolsó időszakában a megszokottnál is nagyobb hangsúly került a különböző kutatásokra, néhány nappal korábban mi is írtunk ezekről. A felmérések között bár jelentős különbségek voltak – míg a Medián 10 százalékos Fidesz listás előnyt jósolt, addig a Publicus a végén bedobta a ’fej fej mellett’ bombát –, és abban szinte teljesnek tűnt az egyetértés, hogy a Fidesz nyeri a választásokat, a kétharmad gyakorlatilag kizártnak bizonyult – amit tökéletesen jelez, hogy még Mráz Ágoston is arról beszélt (a választás napjának délutánján többek között), hogy a kétharmad esélye kevés, sőt, minimális. Elsőre tehát azt mondhatnánk, hogy a közvélemény-kutatók mindent benéztek, ám a kép ennél árnyaltabb, hisz egyrészt a magabiztos Fidesz győzelem megtörtént, a részvétel a várakozásoknak megfelelően alakult (igaz egyesek 75-80%-os részvételt vizionáltak), miközben a Magyar-Kétfarkú Kutya Párt eredményét is sikerült egész jól megjósolni. Ennek ellenére a tévedések nagyon jelentősek voltak, különösen a két tábor méretének megítélése kapcsán, amit tökéletesen ábrázol, hogy senki nem mérte az ellenzéket 40% alá – a Publicus például 12%-ot tévedett, a Závecz és a Republikon 11-11%-ot, és még a legnagyobb ellenzéki vereségre váró Medián is 5%-kal többet várt tőlük. Ennek logikus következménye, hogy a Fideszt a valóságnál gyengébbnek mérték, ahogy a Mi Hazánk esetében is ez volt a trend – az ő bejutásukkal ugyanis szinte senki nem számolt. A műfaj persze egyáltalán nem egyszerű szakmai és pénzügyi okok miatt, a kutatások pedig még az Egyesült Államokhoz hasonló helyszíneken is többször nagy tévedésben vannak, ám az biztos, hogy a mostani alkalom után még inkább megtörik a hasonló kutatásokba vetett bizalom, a szakembereknek pedig érdemes még óvatosabban fogalmazniuk a várható alakulásokat – ami persze nem feltétlenül egyszerű úgy, hogy mindenki tűpontos és hangzatos válaszokat vár tőlük.

Kiemelt fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

10 gondolat április 4-én
10 gondolat április 4-én

Az esővízgyűjtő jéghártyás tetejét ropogtatja az ébredő dunántúli napsütés ezen a hétfői reggelen, amikor a tavaszi levegő tisztasága okoskodásra sarkallja az arra hajlamos embert. Meglepődni nem szégyen, 135 mandátumot senki sem várt; az előrejelzési versenyt mindenki elbukta, a magyarázási most indul, és utólag ugyan jóval könnyebb okosnak lenni, de nem szükségszerű. 10 ciklusindító gondolat, többé-kevésbé egymásra épülési sorrendben.

2021. október 8. még csak most kezdődik

Amikor Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára, eldőlt a 2022-es választás. Történt azóta ez-az, például a háború, de a trendek már október végén elkezdtek kirajzolódni. Ahogy távolodunk április 3-tól, és az aktuális témáktól, úgy fog október 8. egyre prominensebb lenni.

Most már nincs akadálya annak, hogy nyilvánosságot kapjon, mi is zajlott a háttérben azon az őszi héten.

Az ellenzéki médián kívül is lehet politikát csinálni 

10 év kitartó építkezésének gyümölcse ért be Gyurcsány Ferencnek, amit a meglévő, összellenzéki (beleértve a budapesti baloldalt) infrastruktúrára támaszkodás nélkül csinált végig. 

2012. október 23-án az Egyetem téren (egy kiszélesedő sikátor a Kiskörúton belül) tartotta a DK az első nemzeti ünnepi demoját, egy általános iskolás ballagásnyi embernek, míg az - akkor Jobbik nélküli - összellenzék az Erzsébet hídtól a Ferenciek teréig terjedő tömeget tudott összehozni Bajnai Gordonnak, az ellenzéki média teljes támogatásának köszönhetően a semmiből. Innen indultak az erőviszonyok.

egyetemter.png

A DK akkor sem volt és azóta se lett az üdvöskéje a mainstream ellenzéki médiának. Ez egy nehezebb, hosszabb utat jelentett, de innen visszatekintve kifizetődő volt. A DK elől nem veheti el a levegőt senki, nincs az a médium, aminek meg kellene felelnie.

A külföldi média értéktelen

A választások előtt egy évvel hazánkba terjeszkedő Deutsche Welle, a feléledő Szabad Európa, a Figaro, az akármilyen Zeitung, a "konzervativ izlandi lap", Twitter lájkok, s a többi: szigorú ideológiai követelményt állítanak azoknak, akik pozitív sajtót akarnak tőlük, cserébe nem hoznak itthoni szavazókat.

A magyar politikus mozgásterét ez a zubbony a semmiért szűkíti.

Es ha már zubbony

Az SZDSZ-es Minimum országosan mérgező

Az MSZP-SZDSZ kormányzás egyik legnagyobb vesztese a 2002-2010-es korszakban a vidéki MSZP jelenlét volt: az SZDSZ húzta meg azt a kék vonalat, ameddig az MSZP a rendpártiságot képviselheti, amit nem léphet át. Így, lakattal a száján, tehetlenül nézte végig a szocialista párt, ahogy a Jobbik az anarcho-zsarnokság káoszában elszívja a szavazóit.

A - hagyományosan - SZDSZ-es témára kihegyezett, 2022-es népszavazás is egy ilyen csapda volt az összefogásnak, ahol a 200.000+1 belvárosi Demokratát érdeklő gumicsont miatt kellett tojáshéjakon lépkednie az országos értelmezési tartományú miniszterelnök-jelöltnek.

Mivel ezek a hobbiproblémák az ellenzéki sajtót csinálók köreiben fősodratúnak számítanak, a sajtó nélkül érvényesülni képtelen politikusok kénytelenek magukhoz ölelni minden olyan gránátot, amit a Fidesz a progresszív bunker felé dob, különben hidegben találják magukat. 

Egy olyan országban, ahol a soft power nem kényszeríti ki a többségi társadalom beletörődését az amúgy Nyugaton is népszerűtlen, permanens forradalmi termékek térnyerésébe, egy országos politikai erő számára ebben a harcban kispárti álláspontot védelmezni károsan polarizáló. Olyan vehemenciával védelmezni, ami még a nyugati sajtó elismerését is kiváltja pedig instant öntökönlövés.

Visszakanyarodva október 8-ra: mi értelme volt Karácsony helyett Márki-Zay Péternek, ha az utóbbi összes, országosan emészthetőbbnek vélt attribútumát az SZDSZ-es minimumnak való megfeleltetés közben addig nyesegették vissza, mire úgy tudott a Kisüzemben asztalhoz ülni, hogy senki ne erezze kínosan magát? Ennyi erővel lehetett volna a főpolgármester is a jelölt.

A Facebookon kívül is lehet politikát csinálni, sőt

Hiába minden tiltás a közösségi médián, mellőzés a mainstream médiában, megugorható a parlamenti küszöb! A Mi Hazánk mutatja, hogy a ground game 2022-ben sem halott.

Nincs kifogás!

A Facebookon jelen lenni legitimál

A ground game sem minden: "nem ismerek senkit, aki Nixonra szavazott", tartja az amerikai anekdota, vagy valami hasonló.

2018-ban a közösségi médián szinte kizárólag ellenzéki hang volt hallható. Milliónyi Fideszes szavazó lapított, mert hiányoztak az erős, hangadó lovak. Az akkori választási eredmények utáni döbbenet ennek is volt köszönhető, Budapesten nagyobb mozgósító erővel bírt az eredmények legitimitását megkérdőjelező Mi Vagyunk a Többség, mint a választást megelőző kampány.

A kormány ezt a deficitet 2022-re ledolgozta. 

Szegényvidékizés: örökzöld cope

"A 20 legszegényebb település közül 18-ban 80 százalék fölött végzett a Fidesz" - HVG

Szegények mindig voltak es lesznek, csak az nem mindegy, hogy mennyien es mennyire. Az elmúlt 12 év a legszegényebbeken nagyobbat emelt, mint az irodistákon. Aki nem hiszi, merjen utána járni egy segédmunkás napi bérének, vagy keresgéljen Aldi-pénztárosok indokolatlanul magas keresetén mérgelődő diplomásokat, tele van velük az internet.

A Jobbik néppártosodásba menekülésének az egyik oka az, hogy a szociálisan kiszolgáltatott milliók többsége kikerült abból az egzisztenciális csapdából, ami eredetileg radikalizálta őket.

Annak a doktriner elutasítása ellenzéki mediacsináló/fogyasztói részről, hogy a legszegényebbek az elmúlt 12 év legnagyobb nyertesei vezet oda, hogy a Fideszes polgármester alatt nyögő közmunkástól a 4 millio éhezőn át tartó, rabszolgatörvény alatt senyvedő gyári munkásokig terjedő, eltartott kisujjas, performatív empátiából egy - vereség utáni - lépésben eljutnak a krumpliért szavazó, analfabéta ösztönlényeken szörnyülködésig.

Ha mindenképp szélsőséget keresünk a magyar politikában, akkor a fővárosi/városi wannabe elit es az általuk kreált, virtuális Untermensch zavaros relációja, az explicit undor es a hamis mosollyal, öklendezve magához ölelés kicsapongásánál kevés szélsőségesebb pszichózis van. 

A "szegényekkel" kapcsolatos, olykor kényelmet nyújtó valóságtagadás azt az élettapasztalatot is felülírja, amikor az irodista szembesül azzal, hogy a melós már nem hajlandó falat rakni egy rekesz Kőbányaiért, és nagyságos úrnak sem szólítja. A minimálbérért gályázók, napi párezer forintért kisbuszban zötykölődő fekete munkások milliói kiugrottak abból a csapdából, amiben a vergődésük az irodista relatív komfortját biztosította (minden szar, de nekem mégsem olyan szar). Hogy pontatlanul idézzek egy kommentelőt: aki a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben csak minimálbért visz haza, az valószínüleg kárt csinál.

Jobb behúzni a függönyt, leülni a tévé elé es "nevetni" a Mi kis falunkon, már ha tud az ember még nevetni bármin.

Az internet kinyomtatása

Ezt az anakronisztikus es leereszkedő baromságot körömszakadtáig védi az ellenzéki értelmiség.

Míg az utcámban már a 2000-es évek közepén háromféle szélessávú internetszolgáltató között lehetett válogatni, addig Budapesten a múlt évtized végén is megeshetett, ha valaki kerülethatáron lakott, vagy bárhol Zuglóban, hogy egyetlen szolgáltató kegyének volt kitéve. Ettől még hozzám is bedobtak a kinyomtatott internetet, kösz!

Hogy gondolhatja komolyan józan ember, hogy nem jut el az ellenzék üzenete arra a vidékre, ahol 1997 óta egy kihúzott csirkebéllel is be lehet fogni az RTL Klubot, mi több, sokan azóta el se kapcsoltak onnan?

A Nyomtass Te Is valami olyan belpesti terápiás foglalkozás, amit jobb lenne, ha a négy fal között csinálnának. Ez, így a vidékieknek sértő!

A COVID irreleváns

Hűledező hullaszámlálás, rekordozás, ingyenes tesztezés, oltás ilyen-olyanozás nem döntött végül semmiről. Ha kinyomtatnánk az internetet 2020 márciusa óta, a koronavírusos tartalomból szép nagy halmot lehetne rakni. Ennek a halomnak az impactje április 3-án nulla volt. Még a Mi Hazánk eredményeit sem lehet országosan oltástagadási hajlandósághoz rendelni, sokkal inkább szociális okai vannak (klasszikus Jobbik megcsappant, rendszerváltás vesztesei demoja).

Néhány colos valóság: okostelefon vakság

Képzeljük el a budapesti villamoson (az egy vonat, ami a városban megy) utazó, nyakában belépőkártyát viselő harmincas kisembert, aki ellenzéki médiából tájékozódik. Az ő valóságértelmezésük - már csak a budapesti, virtuális munkából élők koronavírusra adott, irracionális reakciójából ítélve is - téves. Budapest a Nemzeti Együttműködés Rendszerének akkora nyertese, mint Felcsút. A nyakbaakasztós irodista is valószínűleg az, ha vásárolt ingatlant 2017 előtt, akkor tagadhatatlanul.

A 2009-es Budapest se nem volt élhető, se nem volt világváros, mégis visszavágyik oda.

Okostelefon vidéken is van, ahogy 4G is. Nálam is, amikor metszem a szőlőt, mégsem vakítja el a valóságot. A nagyvárosi atomizáltság, a fővárosi gőg, alaptalan kevélység is kell ahhoz, hogy elég toxikus legyen

a pár colon láncfogyasztott agitáció, ami azt az embertípust eredményezi, ami 2019 őszén visszanéz Budapest legjobb évtizedére, es dühösen beikszeli, hogy ebből neki elég.

Budapestnek Netflix kell, nem Magyar Zene Háza. Megmondta már sokszor, április 3-án is. Jobb helyen van az a pénz vidéken! De sajnos

A Fidesz nem fogja elengedni Budapestet

A vidék részéről él a remény, leghamarabb a 2019-es önkormányzati választások óta, hogy a kormány végre abbahagyja a hálátlan főváros finanszírozását.

Sajnos a Fidesz nem kapott ki eléggé, sok körzetben olyan szoros lett az eredmény, hogy ezt nem engedhetik el. 

Elég a gurulós bőrönddel hadonászásból!

12 évnyi Fidesz-hegemónia, a kezdeti, Görögország 2.0-tól a G-napon keresztül az utolsó békeévig, 2019-ig, majd az azt követő, két éve tartó vészkorszak bőségesen adott alkalmat arra, hogy akinek Nem Tetszik a Rendszer, az a lábával szavazzon. Bőven volt rá alkalom, mi több, 2010-ben nehéz volt egyetlen észérvet találni a maradás mellett.

A 444hsz.com okostelefonvak olvasóinál a kivándorlás a legmagasabbra szavazott opció, HVG kommentelőknél szintén. Ezek után, pont most? Akinek 12 évig elég jó volt, hogy ne üljön fel a WizzAir gépre szerencsét próbálni, az nem most fog seggest ugrani a Nyugatba. Nem 2010 van. Aki nem hiszi, próbáljon brigádot találni három havi irodista keretből fürdőszobát felújítani: akkor még lehetett, hiszen az ország, azon belül is a legkiszolgáltatottabb rétegei, akik ilyen melót elvégeznek, rottyon volt. Ma a szellemi foglalkozású inkább a Youtuberól tanulja, hogy kell önteni a padlopont, miután szembesül a négyzetméterenkénti árajánlattal.

Nyugati fizetéssel se leszel már akkora király hazalátogatva, mint 10 éve. Ezen a ponton egy fagyit nem kapó 5 éves világgá menése is hitelesebb fenyegetés.

De persze a panasz nem gazdasági, hanem politikai eredetű. Legyen!

Mind a mindenkori kormány, mind az ellenzék szereti az inaktív szavazókat magához számolni, ahhoz viszont 12 évnyi Fidesz-hegemónia után nem fér kétség, hogy aki ezt itthon élte végig, holott versenyképesnek hiszi magát a nemzetközi piacon is, annak valahol ez megfelelt annyira, hogy nem menjen végül sehová. Akinek lehetősége volt menni, de maradt, az a lábával, implicit a Fideszre szavazott. Ha 12 év megfelelt, a következő 4 év is elég jó lesz, még ha gyakran is zárja magát majd - önszántából - a pár colos dühöngőbe.

Gáz van?
Gáz van?

kepernyofoto_2022-04-03_16_07_41.png

Ki ne szeretné, ha tiszta és ráadásul etikus forrásból származó energiával fűthetné a lakását, vagy melegíthetné a vizét? Az is nyilvánvaló, hogy egyszer majd (persze vitatott, mikor lesz majd az a bizonyos "egyszer") muszáj lesz átállni alternatív energiahordozókra, hiszen ki fognak merülni előbb-utóbb a szénhidrogén-készletek mindenhol a világon.

A probléma ott kezdődik, amikor egyfelől a vágyvezérelt gondolkodás, másfelől a partikuláris gazdasági érdekek-lobbik vagy a politika mozgatja döntéshozók cselekedeteit.

Szép példája ennek a Nyugat-Európa óriási részeit elcsúfító szélturbinák meglehetősen rossz eredményessége. Már 2014-ben megjelent olyan tanulmány, amely szerint a szélerőművek "költségesek és alapvetően nem hatékonyak," és Nagy-Britanniában az elektromos áram mindössze 7 százalékát állítják elő szélerőművek jelenleg, a korábbi 25%-kal szemben,

miközben a fogyasztókkal évtizedek óta fizettetik meg a különböző kormányok a "tiszta energiára való átállás" árát azzal, hogy a villanyszámláikba beépített támogatásokkal finanszírozzák az egyébként magánvállalatok által működtetett szélfarmokat.

2021 szeptemberében írta meg a Fortune magazin, hogy ha az Északi-tengeren , ahol a legtöbb szélerőmű van, egyszerűen eláll a szél, ahogyan az meg is történt, akkor bizony az áram ára egekbe szökik, aztán meg nem nagyon lesz. Ugyanis, megdöbbentő módon, a szél vagy fúj, vagy nem. A zsíros állami támogatásokkal felhizlalt vállalatok persze jól járnak, akár esik, akár fúj.

Hasonló meccseknek lehetünk tanúi most az orosz gázzal kapcsolatban. Igen, Putyin agresszor, és igen, a gázt hosszú idő óta "fegyverként" használják az oroszok a geopolitikai játszmáikban. Na persze ezt soha senki más nem tette és nem teszi meg, az arab országok puszta jószívűségből mindig hozzáigazítják a termelésüket a kereslethez, az amerikaiak pedig a lehető legbarátságosabb áron adják az LNG-jüket, ugye? Ja, hogy nem? Mindegy is,

a lényeg, az orosz gázt nem szeretjük, kivéve, ha fogytán van, mert akkor egyszer csak nagyon kezd hiányozni.

Ez történik éppen Németországban. A németek sokáig a jó öreg Realpolitik jegyében ragaszkodtak az Északi Áramlat 2 megépítéséhez, főként azért, hogy közvetlenül érkezzen hozzájuk az iparuknak elengedhetetlen, nagy mennyiségű gáz az oroszoktól, többek között a megbízhatatlan, a gázszállítási tranzitútvonal adottságukat fegyverként használó (nahát!) ukránok kikerülésével. Azután az orosz agresszió felülírta mindezt, az Északi Áramlat 2-nek annyi, tulajdonképpen érthető módon. Csakhogy meglesz ennek a böjtje.

Ahogyan a Mandiner is megírta, miután a Kreml létrehozta az ún. "barátságtalan országok"  listáját, és közölte, bevezeti a rubelalapú elszámolási rendszert, Németországban és Ausztriában (ahol amúgy a gáz 80 százaléka (!) Oroszországból érkezik) elővigyázatosságból kihirdették a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb, úgynevezett korai előrejelzési szintjét.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a minisztériumban felállítanak egy válságstábot, amely folyamatosan szemmel tartja a földgázellátási helyzetet. Egyelőre biztosított a földgázellátás Németországban és Ausztriában is, hangsúlyozta az Európai Bizottság szóvivője is.

Magyarország is szerepel a barátságtalan országok listáján, és bár nekünk van hosszútávú gázszállítási szerződésünk az oroszokkal, és állítólag Orbán Putyin legjobb barátja, mi sem ússzuk meg elvben  a rubel elszámolásra való átállást. A Gazprom április 1-én el is kezdte értesíteni ügyfeleit arról, hogyan kell a jövőben teljesíteniük a fizetéseket. A lényeg, hogy két számlával kell rendelkezniük a Gazprom nyugati vállalati klienseinek, egy euró és egy rubel számlával, és a Gazprom lenne a felelős a valutaátváltásért. A franciák úgy nyilatkoztak, nem tekintik szerződésszegésnek az új feltételt, mivel Moszkva arról biztosította őket, továbbra is fizethetnek rubelben. A németek még tanulmányozzák az új kondíciókat, míg a dánok már kijelentették, elutasítják azokat. A magyar szakértők szerint a régi ügyfelek gyakorlatilag ugyanúgy euróban vagy dollárban fizethetnek, az oroszok célja az átváltással az orosz gazdaság felpörgetése. Ha viszont a nyugati országok bekeményítenek, és egyértelmű szerződésszegésként értelmezik Moszkva feltételeit, akkor az oroszok vagy engednek, de az sem kizárt, valamiféle all-in taktikával Putyin egyszerűen leállítja a szállításokat

Nem csak az a gond, hogy esetleg nincs gáz, hanem az is, hogy rendkívül magasak a gázárak az orosz invázió miatt. Ezért ami a gáztartalékokat illeti, Magyarországon sem rózsás a helyzet.

A Portfolio március 18-i cikke szerint a magyar gáztárolók összesített töltöttsége 2017 óta nem volt olyan alacsony, mint most, és bizonytalan, megkezdődik-e hamarosan az intenzív betárolás.

A Portfolio forrása szerint a következő hetekben "akár kritikus szintre is apadhat a magyar tárolók töltöttsége, és ugyanebbe az irányba mutat egy friss sajtóinformáció is, miszerint még két hónapig nem indul el a betárolás, noha annak hivatalos szezonja április 1-től már megkezdődik."

Persze nem csak a gáz, hanem a kőolaj is főként Oroszországból érkezik Magyarországra. Mivel a magyar tulajdonú kőolaj-finomítókat (beleértve a szlovákiait is) orosz kőolaj finomítására tervezték, nem lehet csak úgy átállni más kőolajra, hangsúlyozta Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója a minap az Inforádióban. Át lehet állítani őket természetesen, de észben kell tartani, hogy az "kettő-négy év és sok százmillió dollár." És vajon ki állja majd mindennek a költségeit? Ha az egész EU kollektíve, az nagyszerű lenne. De gyaníthatjuk, nem így lesz.

kor1.gif

Milyen volt, amikor legutóbb Moszkva elzárta a gázt? Az Index 2009-es közvetítése ma is elérhető.

Gázválság percről percre - 2009. január 7.

Az orosz Gazprom december 31-én este jelentette be: miután nem tudott megállapodni az ukrán Naftogazzal a 2009-es tarifákról, január 1-jén reggel 8-kor leállítja az ukrajnai gázszállítást.

Már január első napjaiban csökkent a gázszállítás egyes európai országokba.

Magyarországra január 5-ig még elég gáz érkezett, de a korábbinál kisebb nyomással, aznap a 38 milliós mennyiséget 30 millióra csökkentették.

Múlt hét kedden leállt a balkáni, töredékére esett a közép- és nyugat-európai gázszállítás, délután teljesen leállt a magyarországi szállítás is. Szerdán a teljes európai gázszállítás leállt.

A hét elején majdnem megegyeztek, néhány órára meg is nyitották a gázcsapokat. De a vita elmérgesedett és megint elzárták a csapokat.

Szerdán reggel 8 órától az FGSZ Földgázszálító Zrt. elrendelte a második kategóriába tartozó ipari nagyfogyasztók földgázellátási korlátozását is, miután az első kategóriába tartozó nagy fogyasztók ellátását kedden 20.30-tól már korlátozta – közölte a gázipari rendszerirányító FGSZ.

Az intézkedést az ellátásbiztonság fokozása és a védett fogyasztók (kommunális és lakossági) ellátásának biztonsága érdekében hozták meg - olvasható a közleményben. Amennyiben a fogyasztás-forrás egyensúlya megkívánja, további lépéseket tesz az FGSZ.

Ukrajna kedden 15:25-kor elzárta a gázcsapot és nem továbbította Magyarországra az orosz földgázt.

 

süti beállítások módosítása