Reaktor

Nápolynak semmije nem volt, csak Maradona!
Nápolynak semmije nem volt, csak Maradona!

2000.jpg

60 éves korában elhunyt Diego Maradona, az argentin futballegenda. Ő volt a szegény sorsban élő gyerek, Argentína fiatal csillaga, Nápoly szabadságharcosa, az évszázad góllövője, egyben a labdarúgás egyik legkiemelkedőbb és legmegosztóbb figurája. Cikkünkben rá emlékezünk:

Sidney Powell vádjai
Sidney Powell vádjai

gettyimages-1229743076.jpg

Michael Flynn védőügyvédje, Sidney Powell, korábbi szövetségi ügyész, ijesztő vádakkal állt elő egy múlt csütörtöki sajtókonferencián. A Trump jogi csapatához nemsokkal korábban csatlakozó észak-karolinai Powell, Rudy Giulianival az oldalán többek között azt állította, hogy

az a választási szoftver, amelyet Georgia államban használtak, a volt venezuelai diktátor, Hugo Chavez megrendelésére készült, és képes arra, hogy szavazatokat átfordítson egy másik jelölt, esetünkben Biden javára, és erről eskü alatt tett vallomás van a birtokában. 

Bizarr és hihetetlennek tűnő állítások ezek, bár sokan, akik még mindig Trumpnak szurkolnak, szeretnének hinni bennük. Powell mindeddig nem mutatta be bizonyítékait, és a hétfő reggeli hírek alapján amerikai idő szerint vasánap este maga a Trump kampánycsapat is elhatárolódott tőle egy nyilatkozatban, miszerint Powell egyedül dolgozik, „nem tagja az elnök jogász csapatának és nem képviseli az elnököt sem.”

Az viszont szöget üt az ember fejébe, hogy ez a nő nyilvánvalóan nem őrült, bár tény, hogy érzelmileg jelentősen megviseli az általa biztosnak vélt csalás.  A sajtótájékoztató végén, amikor kijelentette, az amerikai hazafiak nem fogják hagyni, hogy elvegyék tőlük a választást, elcsuklott a hangja. Ráadásul mindent kockára tesz bizony hajmeresztőnek tűnő állításaival, többek között a szakmai és a személyes hitelességét. Vajon miért teszi? Csakugyan van bizonyítéka? Vagy valaki átverte, és hamis bizonyítékokkal állt elő? Nem tudjuk a választ.

Ráadásul, ahogyan Tucker Carlson is elmondta a Fox Newson, Powell nem volt hajlandó elmenni a műsorába, és ott konkretizálni a vádakat. Többszöri megkeresés után „mérges lett” Powell, és azt mondta, ne zaklassák többet. Később azonban, múlt szombaton a jobbos Newsmax-szel szóba állt, és podcastjukban azt mondta,

Georgia republikánus kormányzója, Brian Kempnek is része volt egy olyan választási rendszer beszerzésében, amely ellene dolgozott Trump újraválasztásának, és ezért „bibliai méretű pert” akaszt majd Georgia állam és Kemp nyakába.

Ebben a műsorban sem mondta meg konkrétan, milyen bizonyítékok vannak a birtokában, bár itt a műsorvezető hozzátette, nyilván nem a médiában, hanem a tárgyalóteremben kell előállni ilyesmivel.

Ami a média működése szempontjából tanulságos, az, ahogyan a baloldalon a kezdetektől hozzáálltak a Trump kampány választási anomáliákkal kapcsolatos állításaihoz. Nos, egyszerűen lesöpörték azokat az asztalról!  A New York Times a címlapján kategorikusan közölte, nem volt választási csalás, mielőtt még bármilyen vizsgálat, bírósági kereset lezárult volna, holott szakértők elismerik, mind a tömeges levélszavazás, mind az elektronikus szavazatszámlálás erősen manipulálható és potenciális csalásokra ad alkalmat. Hogy ez valóban megtörtént-e, nos, azt meg lehetett volna próbálni körüljárni, de a balliberális oknyomozók sehol sem voltak. Egyszerűen tudomást sem vettek a másik oldal állításairól, nem vették a fáradtságot, hogy beszéljenek olyanokkal, akik állítólag eskü alatt vallották, látták, ahogyan szavazatokat semmisítettek meg. Ahogy arra Tucker Carlson rámutatott műsorában, ők utána akartak járni annak, amit Powell állít. 

A lényeg ugyanis, mondta Carlson, az igazság, és ezt akkor is meg kell írni, ha történetesen nem illeszkedik a jobb vagy a baloldal elvárásaihoz.  

Ehhez képest a baloldali média nem feltételez, nem jár körbe, és nem azt mondja, szerintük ez vagy az nem állja meg a helyét, csupán szubjektív tényközlést láthatunk. Például a brit The Guardian írta hétfőn hajnalban, Powell valótlanul állít dolgokat. A Guardian már most tudja, hogy Powell nem mond igazat, vagy téved. Vajon honnan?  A CNN „fact checking”-je jórészt abból áll, hogy szakértőik megmondják, amit Powell állít, nonszensz. A verdikt azelőtt megszületik, mielőtt a per lezajlana. És ez az, ami igazán szomorú, nem az, hogy lehet, Sidney Powell tisztánlátását megzavarták az érzelmei.                 

Ma már nem a vasvillát kell megfogni – podcast Farkas Sándorral
Ma már nem a vasvillát kell megfogni – podcast Farkas Sándorral

Farkas Sándor a paraszti kultúra hagyományaira alapozná a magyar agráriumot, azt gondolja, hogy az őseink tapasztalatai nagyon erős alapokat adnak, de emellett a csúcstechnológiának is épp úgy megvan a szerepe a hatékony gazdálkodásban. Szerinte a falusi életmód mellett szól, hogy nem kell mások után fogdosni a kilincset, és aki ezt egyszer megtapasztalja, az nem vágyik vissza a sűrűn lakott településekre. Az államtitkár a biogazdálkodásban is nagy perspektívát lát, úgy gondolja, annak nagy szerepe lehet abban, hogy hazánk rendelkezzen Európa legszínesebb mezőgazdaságával.

fs.jpg


Kinek éri meg ma Magyarországon gazdálkodni?

Erre a kérdésre nagyon röviden és nagyon hosszan is lehet válaszolni. Nekem, aki 1974-ben kezdtem a szakmát, természetes, hogy más gondolataim vannak arról, hogy hogyan lehet egy agrárszakmát elsajátítani, abban élni és fejleszteni azt. Akkoriban teljesen mások voltak akár a politikai, akár a gazdasági viszonyok. Ma ez letisztultabb és egyszerűbb.

Elsősorban azokra a fiatalokra számítunk, akiknek a családi hátterében van olyan mezőgazdasági művelés, gazdaság, ahol már megtapasztalták, megízlelték, megszagolták az agrárium világát.

Természetesen az agrárszakmának vannak olyan részterületei is, amik nem kimondottan a termeléshez, hanem a szolgáltatáshoz, a tudományhoz, az oktatáshoz, a különböző koncentrált szervezetek működőséhez, integrációjához tartoznak. Számtalan ága van az agráriumnak. Aki kimondottan gazdálkodni szeretne, neki azért mondhatom azt, hogy kimondottan a korábbi családi hagyományokra kell építenie. Éppen ezért volt fontos az a családi gazdaságokról szóló törvény, ami elfogadásra került. Ez bizonyos lehetőségeket, könnyítéseket ad a fiataloknak, hogy akár őstermelőként elkezdhesse ezt a tevékenységet, rendkívül kedvező adózási feltételekkel. Ebben szépen fel lehet nőni, ki lehet nőni belőle. Talán mondhatom azt is, hogy ez korlátlan lehetőségeket biztosít.

Miért a beleszületés a belépés ebbe a szakmába?

Ez szintén egy sok megközelítést igénylő kérdés. Tudjuk azt, hogy vannak olyan ágazatok, vannak olyan tevékenységek, amik nagyon kicsi területen is elvégezhetőek. Itt gondolok elsősorban a kertészet különböző lehetőségeire. Nem mindig üvegházban kell gondolkodni. Az már a második, harmadik fázis. Szabad területi kertészetben, akár a konyhakertben is lehet kezdeni. Ebben szép továbbfejlődési lehetőség van a támogatási lehetőségeket kihasználva, megfelelő szakmai felkészültséggel és nem utolsósorban azzal, hogy a fiatal szakember mennyire tudja megtervezni a jövőjét. Természetesen ebben nagyon sokat számít, hogy milyen szakterületet, milyen ágazatot, milyen tevékenységet vállal. Mert ugye egy szántóföldi növénytermesztés ma már egy-két hektáron nem nyereséges, nem hatékony. Bizonyos mérethatárok vannak. Ugyanez elmondható részben az állattenyésztésről és a kertészetről is. De ez mind más határ, más értékhatár, más mértékhatár. Az őszinteséghez hozzátartozik, hogy egyre nagyobb mértékek vannak, főleg a hatékonyság miatt. Egy új technológia bevezetése bizonyos mérethatárokhoz kötött, alattuk az adott beruházás veszteséget okoz. Minden ágazatban (növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet) megvannak azok a lehetőségek, hogy aránylag kisebb területtel vagy tevékenységgel indulva a gazdálkodó egy szép fejlődési pályát tudjon bejárni.

A nagyban kipróbált új technológiák átvihetőek a kisebb gazdaságokba?

Sokat beszélünk a precíziós gazdálkodás bevezetéséről, gyakorlati alkalmazásáról. Ez inkább a kisebb területeken tud első körben elindulni. A kis terület lehet akár 20-30 hektár is. Sajnos Magyarországon egy-két kivételtől eltekintve heterogének, nem egységesek a talajok. A különböző talajadottságokhoz való igazodás pont a precíziós gazdálkodásból adódóan a kisebb területeken is sikeres tud lenni.

Növénytermesztésbe vagy állattenyésztésbe érdemes belefogni?

Mint gyakorló agrárember, évtizedeken keresztül űztem a növénytermesztést, az állattenyésztést és a kertészetet is. Kicsiben, nagyban, őstermelőként, társas vállalkozásban. Először, mint agronómus, később különböző beosztásokban. Nagyképűen hangzik, de nem annak szánom: nagy rálátásom van ezek működésére. Azt látjuk, hogy ezeknek a vállalkozásoknak sok kitételük van. Ma már tény, hogy a növénytermesztés bizonyos mérethatárokhoz van kötve. Az alatt nagyon nehéz, akár keserves is lehet fejleszteni, hatékonyságot javítani, jövedelmet termelni. Természetesen az állattenyésztésnek és a kertészetnek is vannak ilyen határai (utóbbinak bizonyos mértékben).

Különböző tájegységenként mindig van egy kialakult régi paraszti kultúra. Ezt érdemes figyelembe venni, mert a helyi adottságokra épülő hagyományokat az őseink már kitalálták. Megtalálták a leghatékonyabb működési modelleket.

Nem biztos, hogy az ország különböző pontjain bármit meg lehet termelni. A korábbi évtizedekben erre voltak ambíciózus próbálkozások. Például a gyapottermesztést hozták be Magyarországra, amiből aztán semmi sem lett. Ugyanakkor például sokáig komoly kendertermesztés volt az országban, ami sajnos felszámolásra került. Kicsi a Kárpát-medence, de mégis óriási különbségek vannak tájanként. Emiatt ezek a tevékenységek hatékonyan, eredményesen gyakorolhatóak. Szerintem mindegyik ágazatban érdemes elindulni. Egy személynek először egyben. Később meglátja a tudása, gyakorlati tapasztalata és a piac igénye alapján, hogy melyik ágazatra fekszik rá.126439886_707851283467412_4048461132370131962_n.jpg

Megfelelő színvonalú és fókuszú Magyarországon az agrárképzés? Mire kell fókuszálnia egy agráregyetemnek?

Tudjuk ma, hogy a mezőgazdaság nem a társadalmilag legjobban elismert és legfrekventáltabb ágazatként szerepelt a korábbi évtizedekben. A koronavírus-járvány idején azonban egyre inkább bebizonyosodott a biztonságos élelmiszer-előállítás, a biztonságos élelmiszer-mennyiség fontossága. Éppen ezért mondhatjuk, talán, hogy stratégiai ágazattá vált az agrárágazat. Mindenki tudja, hogy a magyar agrártermelők biztonságosan tudnak megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszert előállítani. Itt jön képbe a szaktudás kérdésköre. Vannak természetesen gyakorlati tapasztalatok, amiket figyelembe kell venni és amikre alapozni kell. Az új technológiák elsajátításához azonban megfelelő szakmai felkészültség szükséges. Éppen ezért nagyon fontos volt, hogy az elmúlt évben elfogadtuk az országos szakképzési törvényt. A szakképzési törvényen belül az agrárképzés egy külön fejezet, ami az agrárminisztériumhoz tartozik. Itt mintegy 57 középfokú iskolának alakítottuk ki a szakképzési centrumait az országban, öt helyszínen. Ez három-négy megyét fed le.

A cél olyan szakemberek képzése, akik nem a mának, hanem a jövőnek tudnak megfelelni. Egy gyakorlati példából szeretnék kiindulni.

Az én cégemben magas szintű új technológiákat alkalmazunk akár a növénytermesztésben, akár az állattenyésztésben. Nem volt elfogadható, hogy a szakképzésben egy diák a gyakorlati oktatás keretében régi, elavult technikákon ismerte meg a szakma rejtelmeit. Persze nem akarom azokat lebecsülni. Amikor kikerült egy gazdasághoz, akkor pedig az űrtechnológiát alkalmazó új csodagépeken kellett volna dolgoznia. Óriási volt a szakadék. Éppen ezért elindítottuk azt a folyamatot az agráriumban, hogy minden iskola kap a legmodernebb technológiákkal felszerelt erőgépekből, munkagépekből. Mindezt annak érdekében, hogy a termelésbe kikerüléskor a diák ezekkel az új technikai eszközökkel is tudjon gazdálkodni.

Szakképzés nélkül nem létezik a jövő mezőgazdasága.

Ez a most szeptemberben elindult folyamat a képzés színvonalában, technikusi képzésben és továbbtanulási lehetőségekben is alapfeltétel lesz. Ma már olyan új technológiák kerülnek alkalmazásra az agráriumban, amikhez magasan felkészült szakemberekre van szükség. Szoktunk a precíziós gazdálkodásról, az automatizációról, robotikáról, a digitalizációról beszélni. Ezek tíz-tizenöt évvel ezelőtt az agráriumban idegen fogalmak voltak, ma pedig erre kell képezni a fiatalokat. Itt játszik szerepet a Szent István Egyetem. Közép-Európa egyik legnagyobb szakképző intézetévé vált. Ez megfelelő tudományos kutatóhálózattal, több egyetemnek illetve főiskolának az összevonásával jött létre. Megfelelő garanciát nyújt ahhoz, hogy az elkövetkezendő években olyan képzési helyszínek legyenek, amelyek az adott kornak, az adott pillanatnak megfelelő legmagasabb képzési szintet tudják biztosítani.

Néhány informatikus hallgató nem is tudja, hogy mezőgazdász lesz.

Pedig nagyon nagy szükség van rájuk. Minden a legmagasabb csúcson jár a mezőgazdaságban. Aki kimegy a piacra és találkozik egy idős őstermelő nénivel, nem tudja ezt elképzelni. Azonban, ha egy áruház polcáról emel le egy szépen feldolgozott, jó minőségű élelmiszert, amögött óriási technológiai és technikai fejlődés van. Ebben a digitalizáción, marketingen, menedzser-képzésen, piacvezető szakemberek képzésén keresztül számtalan olyan munka van, amivel azt a terméket a polcra oda lehet tenni.

Bizonyára vonzóbb is a fiataloknak, ha csúcstechnológiával dolgozhatnak. Elöregedőben van a világ agrártársadalma. Mi változtathat ezen?

Megmondom őszintén, én mindig a saját példáimból szoktam kiindulni. Megnézem, hogy milyen korúak a dolgozók, hogy alakul ez ki. Akkor, amikor elkezdtük, folyamatos fejlesztésben gondolkodtunk - és ez összekapcsolódik a mai Agrárminisztériumnak a gondolkodásával, tehát ebből a szempontból közös nevezőn futunk, - mindig az új technológiák alkalmazásával sikerült a legjobb szakembereket vagy a faluból, térségből odajött fiatalokat alkalmazni. Ez nem csak az erőgépekre vonatkozik, hanem az állattenyésztésre is. 2015-ben megépítettük, átadtuk az ország első robottechnológiával működő tehenészeti telepét, ahol mintegy 760 tehén fejése robotfejő berendezéssel történik. Természetesen nem tudtuk, hogyan fog ez igazából működni, nem volt rá példa az országban, meg kellett tanulni mindenkinek. Teljes mértékben kicserélődött a szakember-gárda. Ma már, amikor a táblagéphez kell menni a tehenészeti telepen, mondhatom azt, hogy 30 év körüli az átlag életkor a 25 dolgozó között. Ez mutatja, hogy a fiatalok képesek és akarnak jönni a mezőgazdaságba.

Már nem a vasvillát meg a gombos villát kell megfogni, hanem olyan technikák vannak, amiknek az alkalmazása a mai szaktudásnak, kornak, szemléletnek megfelelő. De természetesen nem tudjuk megkerülni azt, hogy a mezőgazdaság nem 8, nem 24 órából áll, hanem az év 365 napjából. Főleg, ha az állattenyésztésre gondolunk. Nem csak szakma, hanem életvitellé, hivatássá kell, hogy váljon bizonyos körben.

Amikor a modern dolgok összekapcsolódnak az agrártermeléssel, és a szakképzés is ebbe az irányba indul – ez egy összetett folyamat -, akkor biztos vagyok abban, hogy - ahogy a példám is említi, - egyre több olyan fiatal szakember lesz ebben az ágazatban, akik továbbviszik a szakmát. Amikor kiöregedésről beszélünk, sajnos az tény, hogy egyre idősebb lesz az agrár generáció, a vállalkozások, azok vezetői és a dolgozók is bizonyos mértékben. De én ebben látok most egy áttörést, ezek az új lehetőségek visszahozzák a fiatalokat. Mi hozza még vissza? Most én teszem fel ezt a kérdést. Ez kicsit a politika, amit nem tudok és nem is akarok megkerülni. A Magyar Falu Programot sokan nem kapcsolják össze az agráriummal, pedig össze kell. Mert a vidék megtartó képessége, a vidék ereje abban van, hogy van egy jó munkahelye, vállalkozása vagy gazdasága, ez teljesen mindegy és milyen életkörülmények között tudja leélni az életét egy falun.

A Magyar Falu Program, amit indítottunk, arról szól, hogy azokat az infrastrukturális fejlesztéseket hajtsuk végre minden kis településen, ami közelít egy városi életszínvonalhoz.

Biztos, hogy nagy áruházak, áruházláncok nem fognak kis falukba lemenni, nem is ez a kérdés. De azok az alapvető lehetőségek, infrastruktúrák mind elérhetőek legyenek ugyanolyan színvonalon, mint egy kisvárosban vagy nagyobb városban. Ma már, hogy valaki beül az autóba és elmegy 10-15 km-t bevásárolni egy közeli városba, az még egy kis kikapcsolódásnak, kirándulásnak is jó. És ugyanakkor az a falusi környezet, ahol nyugalom, csend van, jó levegőt, jó közérzetet tud biztosítani magának az ember, tágas és nem kell minden pillanatban a lépcsőházban a kilincset fogdosni – bocsánat a kifejezésért – mások után, aki ezt egyszer megszagolja, belecsöppen, az azért úgy gondolja, hogy jobb vidéken élni, mint egy városban vagy akár a fővárosban, pláne, ha a szakmájuk is oda köti őket.

kepkivagas.PNG

Ha egy országnak jól működik a mezőgazdasága, annak mik az előnyei?

A magyar mezőgazdaság, - ha fogalmazhatok így - több évszázados hagyománnyal bír. Mi, mikor magyar mezőgazdaságról beszélünk, akkor van egy termelési potenciálunk, ami meghatározza az őszi, tavaszi gabonafélék termésmennyiségeit, minőségeit. 
Ami ma már látható, hogy ez teljes mértékben lefedezi, sőt nagyon komoly export tevékenységet is tud biztosítani, ami a GDP-hez való hozzájárulást is jelenti az ágazatnak. De megvan az a lehetőségünk, pont az előbb említett szakmai fejlődés, beruházások támogatása és azok a programok amelyekkel, akár haza vagy uniós forrásból tudunk különböző ágazatokat megemelni, fejleszteni. Gondolok itt az állattenyésztésre, feldolgozóiparra, és a többire, ami azt jelenti, hogy ezek a feldolgozóipar által előállított termékek, ezek hozzáadott értéket képviselnek, ezért a világpiacon eladhatók. Nekünk arra kell törekednünk, hogy minél több olyan terméket tudjunk megtermelni és aztán piacra adni, ami magas minőségű és a biztonságos élelmiszert.
Meggyőződésem, hogy azok a fejlesztések, mint például az öntözésfejlesztés, ami egy óriási program az országban. Az elkövetkezendő évtizedekre nézve meghatározó a klímaváltozás hatásainak tompítására. Nemcsak az öntözéssel, hanem az új technológiák alkalmazásával

több, mint 20 millió embernek fogunk tudni biztonságosan élelmiszert előállítani a Kárpát-medence magyarországi határain belül.

Ezt úgy tudjuk végrehajtani, hogy a környezetvédelemben maximálisan partnerek vagyunk. Sőt, meggyőződésem, hogy a mezőgazdaságban élők a legnagyobb környezetvédők, csak ezt nagyon sokan kifordítják.

Nekik az konkrétan pénzt is jelent.

Akár az ökotámogatások, az ökogazdálkodás, a biogazdálkodás mind szélesítik, színesítik, új távlatokat és lehetőségeket jelent mindannyiunk számára és nem utolsósorban akkor, amikor a különböző területeken megfelelő védősávokat, akár erdősültségben, akár különböző nemzeti parkok beilleszkedésével egy olyan színes világot tudunk kialakítani az agráriumban, ami egyedülálló Európában.

Magyarország sokrétű, ahol a fenntartható gazdálkodás, a fenntartható fejlődés mellett tudjuk biztosítani azokat a környezeti feltételeket, amelyek hatékonyságnövelési és gazdasági előnyöket is fog jelenteni számunkra.

Kell és, ha igen, mekkora kompromisszumokat kell kötni a termelékenység és a környezetvédelem kapcsán?

Itt a közös agrárpolitika a kérdés, aminek az alapszabályait elméletileg múlt héten fogadták el. Ebben természetesen vannak kompromisszumok, de még mindig kettős mérce van a nyugat-európai országok agrárügyi szabályozók vonatkozásában. Például Hollandiában még 100 kilóval több nitrogént lehet kiszórni, mint a Kárpát-medencében. Ebben azért közelíteni kell egymáshoz, voltak viták természetesen.

Azt látom, hogy a kettős mércének itt is vissza kell szorulnia, egyenlő feltételeket és lehetőségeket kell biztosítani az unió minden tagállamában, mert akkor mi sokkal versenyképesebbek lehetünk.

Természetesen betartva azokat a szabályokat, amelyeket vállaltunk és vállalni fogunk. De a környezetvédelmi szabályokat kigondoló és erőszakosan megítélő különböző szervezetek nem gondolják végig, hogy ez mekkora kárt is tud okozni pont abban, hogy mekkora mennyiségű és milyen minőségű élelmiszert lehet előállítani. Itt van a kompromisszum. Megtalálni a közös utat, hogy meddig lehet elmenni, ugyanakkor mennyire fogunk tudni biztonságosan, hosszú távon jó minőségű élelmiszert előállítani.

Magyarországon is növekvő igény van a minőségi élelmiszerre?

Igen, egyértelműen látszik. Ebben nem is tennék nagyon különbséget, inkább abban van komoly változás, hogy a magyar fogyasztói társadalom egyre jobban megértette a kérésünket, hogy minél több magyar terméket fogyasszanak a vásárlók. Ez önmagában legelőször egy kérés, egy figyelemfelhívás volt. Ma már szerencsére, ehhez egy megfelelő termékstruktúrát tudunk adni, megvan a paletta, hogy igen, tudunk olyan mennyiségű és jó minőségű élelmiszert előállítani, amire a fogyasztóknak igénye van. Természetesen vannak olyan cikkek, amelyekre van fogyasztói igény, de nem tudunk előállítani az éghajlati viszonyok miatt. Ilyen a banán, mert ott még szerencsére nem tartunk, hogy banánt tudjunk termeszteni szántóföldi körülmények között Magyarországon, de ez nem is cél.
Nekünk azokat a növényeket kell megtermelnünk, azokat a termékeket kell előállítanunk, amik biztonsággal megteremthetők. Ezek feldolgozásában volt komoly lemaradásunk. A rendszerváltozásnál a teljes feldolgozó és ezzel az élelmiszeripart úgymond kiprivatizálták és gyakorlatilag piacot szereztek a nyugat-európai országok és különböző vállalkozások. Most jutottunk el oda, hogy a gazdaság teljesítőképességéből fakadó erejéből tudjuk úgymond megerősíteni, támogatni azokat az élelmiszeripari vállalkozásokat, amelyek ezt a jó minőségű élelmiszert termelik, dolgozzák fel.

Akkor az is sokat tehet a mezőgazdaság jövőjéért, aki élelmiszer feldolgozó iparban vállalkozik.

Ez a kettő nem szétválasztható. Önmagában alapanyagot termelni a legegyszerűbb, de hogy az valóban olyan végtermékké alakuljon, amire a mai kor a XXI. században igényt tart, ahhoz nagyon komolyan össze kell dolgozni.

Eleve az alapanyag minőségében és a feldolgozási technológiákban, tehát egyik a másik nélkül nincs. Egyértelmű, ebben ott is nagyon komoly fejlesztésekre van szükség.

Ennek a láncnak a végén az igényes fogyasztó van. Az Agrárminisztérium nemrég kampányt indított a baromfi és a tojás fogyasztásának ösztönzésért, ahogy erről már szó volt. Közben hal és alma fogyasztást népszerűsítő programok is zajlanak. Van hatásuk ezeknek?

Igen. Nagyon sok olyan kampány van, hogy fogyaszd a hazait, válaszd a hazait. Mindig arról, hogy a kis piros-fehér-zöld címke rajta van még a külföldi áruházak polcain is a magyar árukon. Ezek mind fontos figyelemfelhívások. A vásárlók jelentős része ma már tudja, hogy ha magyar terméket választ, vásárol, azzal a magyar gazdákat, a magyar gazdálkodókat segíti. Ezt erősítjük ezekkel a programokkal, akár a baromfival, a hallal és ugye volt itt paprika program, dinnye program is. Nagyon sok ilyen jellegű figyelemfelívó programunk volt. Ezek mind keresztülmennek és „fogják” a vásárlók, ha fogalmazhatok így, és valóban keresik ezeket a termékeket. Ezzel gyakorlatilag a fogyasztói szokásokat is tudjuk egy kicsit az egészségesebb, vitamindús táplálkozás vonatkozásába terelni a vásárlókat. Az is fontos, hogy az emberek, akik elfogyasztják ezeket a termékeket valóban azt a minőséget kapják meg, ami a csomagoláson fel van tüntetve, és valóban azokat a beltartalmi értékeket tartalmazzák.

Folytatni fogjuk ezt a programot és nem utolsó sorban szeretnénk azt, hogy az áruházláncoknál most már elérjük lassan, hogy 70% fölött van a magyar áruk mennyisége. Ezt még szeretnénk egy kicsit fokozni és azt hiszem, hogy ezek az akciók a legjobb példák arra, hogy hogyan tudjuk felhívni az agráriumra a figyelmet. Ezzel ugyanakkor még egy dolgot elérünk: a magyar agrártermelők, és az agrártársadalom társadalmi megbecsülése is felértékelődik. És itt megint visszajön a fiatal generáció, hogy akkor érdemes ebbe fektetni, érdemes ebbe az irányba elindulni. Az agrárium az nem egy egyszerű történet, itt számtalan átfedés van különböző ágazatokon belül, de a vidéki életnek a meghatározója.

Az interjút készítette:
Papp Ferenc

Forrest, ha meghalok, ne hagyj Bidenre szavazni!
Forrest, ha meghalok, ne hagyj Bidenre szavazni!

aptopix_election_2020_biden_20846-1-1-e1594929674690.jpg

Sokan gondolják úgy, hogy Trump és kampánycsapata különösebb alap nélkül állítja, hogy széleskörű csalások történtek a levélszavazatokkal. Sőt, az egész újraszámlálás csak egy felesleges cécó és alapjaiban rengeti meg a demokráciát, állítják többen, még a jobboldalon is. 

Pedig, ahogy Tóth András politológus fogalmazott nemrégiben a Neokohn-on, Trump egyáltalán nem „puccsista,” amiért meg akar róla bizonyosodni, hogy tisztességes körülmények között zajlott a szavazás. Sőt, ahogyan a cikkben Tóth fogalmaz, „a demokratikus berendezkedés kulcsa a választások tisztasága. Az, hogy bármelyik jelölt számíthasson arra: a rá és ellenfelére leadott szavazatokat tisztességesen, szabályszerűen számolják össze. Amennyiben valamelyik jelölt, általában a vesztes, úgy gondolja, hogy a választás során eljáró személyek csaltak a másik jelölt érdekében, akkor joga van megfelelő jogorvoslatra, amely tisztázza, valóban tisztességesen, a választási eljárásra vonatkozó szabályok szerint jártak-e el a választási hatóságok.”

Maga Hillary Clinton volt az egyébként, aki augusztusban egy interjúban kijelentette, ha a republikánusok ügyet csinálnak a levélszavazatokból, és elhúzódik az eredményhirdetés, netán megváltoznak a szavazati arányok,  „Bidennek semmi szín alatt nem szabad elismernie a vereségét.” Kérem, amit szabad Jupiternek...

Candace Owens feketebőrű, konzervatív véleményvezér már egy hónappal ezelőtt megmondta, hogy a demokraták csalni készülnek a levélszavazatokkal. Persze neki nem kell feltétlenül hinni. De azért a tényeknek lehet.

A Fox News műsorvezetője, Tucker Carlson például érdekes jelenségről számolt be november 11-i műsorában

Mintegy 2020 olyan regisztrált szavazó nevét mutatta be, akik már nem éltek, amikor szavaztak Georgiában. 

Bizony! Mivel Georgiában mindössze 15, 000 szavazattal áll az élen Biden, minden voks számít, ezért is rendelte el bíróság a kézi újraszámlálást. 

A szavazat ellenőrző auditorok felfigyeltek például egy Deborah Jean Christiansen nevű nő által leadott levélszavazatra. Ahogyan Tucker Carlson fogalmazott, „nehéz lenne olyan valakit találni, aki egy rossz szót is szólna Deborah Jean Christiansenről. Évek óta jól ismert a közösségében, mint madármegfigyelő, lelkes kertész, a Georgia Bulldogs elkötelezett rajongója. Akik ismerték, azok szomorúak voltak, amikor tavaly májusban meghalt. És meglepődnek majd, ha megtudják, hogy Deborah Jean Christiansennek halála után is sikerült regisztrálnia a voksolásra, majd szavazatot leadnia, vélhetően Joe Bidenre. Bizonyos szempontból inspiráló történet ez, a szavazás diadala a halál felett.” Carlson még jó pár konkrét példát említett, például James Blalock covingtoni postásét, aki szintén halott volt, amikor szavazott, valószínűsíthetően ő is Bidenre. (Utólag a 2020 eset közül kettőről (!) kiderült, hogy az auditorok tévedtek, és nem a Carlson által megnevezett elhunyt személy szavazott, hanem a gyakorlatilag azonos nevű, élő feelesége, illetve egy a a nevét i-vel író, elhunyt nőt összekevertek egy másikkal, aki él, és y-nal írja a nevét. A szerk.)

Carlson kijelentette: „Nem tudjuk, ki tette ezt. Bárcsak tudnánk, ugyanis ez csalás. Ez fenyegetést jelent a rendszerünkre nézve, és a Joe Biden elnökségében érdekelt média elhallgatja.”

Carlson azt is elmondta a műsorában, hogyan ágyaztak meg a demokraták a csalásokat rendkívül könnyűvé tevő új rendszernek még 2019-ben egy törvénnyel, és hogyan nyomtak át egy törvénytervezetet a Képviselőházon, amely, ha demokrata többbégűvé válna a Szenátus, és törvény lenne belőle, még inkább a demokraták malmára hajtaná a vizet.

Erről nem nagyon olvashattunk a magyar sajtóban sem. Pedig még 2019-ben, jóval a koronavírus-járvány előtt, Ron Wyden oregoni demokrata szenátor benyújtotta a Vote by Mail Act-et, azaz a levélszavazásról szóló törvényt.  A Vote by Mail Act megköveteli, hogy minden állam küldjön ki szavazólapokat a teljes, ellenőrizetlen, regisztrált szavazókat tartalmazó listájára. „Akár kéred, akár nem, akár élsz, akár nem, szavazólapot kapsz,” jellemezte epésen Carlson a törvényt, majd kijelentette: „Ezt nem lehet másként értelmezni, mint úgy, hogy a demokraták pártolják a csalás bűntettét.”  Idén nyáron pedig, magyarázta el Carlson, a képviselőházban a demokraták elfogadták a Hősökről szóló törvényjavaslatot. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedne, nem egyszerűen postáznák a szavazólapokat az összes szavazó számára Amerikában, hanem megakadályozná az államokat abban is, hogy bármilyen módon korlátozzák az ún. szavazólap- betakarítást. Ez azt jelenti, hogy

bárki összegyűjthetné és visszaküldhetné a halott vagy élő szavazók szavazólapjait a szavazóhelyiségekhez, és ezt egyáltalán nem felügyelnék.” 

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a demokraták radikális szárnya ellenzi azt, hogy bárhol is személyazonosságot igazoló okmányt kérjenek a szavazóktól, mondván, ez „hátrányos helyzetbe hozza” az igazolvánnyal nem rendelkező szegényebb és tanulatlan szavazókat, és persze a demokratákra előszeretettel szavazó illegális bevándorlókat, tegyük hozzá, akkor nem kell csodálkoznunk, miért kiált csalást Trump és a konzervatív szavazók többsége.

Szász szónak is egy a vége: nagyon úgy néz ki, hogy Amerikában, progresszív zsargonban kifejezve, „rendszerszintű problémák vannak” a jogállamiság alapvető elemével, a szabad és tisztességes választásokkal. 

Nyelvtanulás itthon - mikor és hogyan?
Nyelvtanulás itthon - mikor és hogyan?

Ovis angol. Színek, állatok, számok. Általános iskolában már komolyodik a dolog: bemutatkozunk, kérdezünk, nyelvtanozunk. Középiskolában új szavak, új igeidők, összetett mondatok, és már mehet is az érettségi és a nyelvvizsga. Röviden tömören így éltem meg a nyelvoktatást gyerekként.

Miként készíti fel az oktatási rendszer a gyermekeket a ma már szinte kötelező nyelvvizsga teljesítéséhez, és milyen lehetőségei vannak az embernek az iskolapadból kilépve?

Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen anyukám angol tanár. Ugyanabban az iskolában tanított, mint én tanultam, így megkaptam a rettegett „tanár gyerek” státuszt, de szerencsére sosem éltem meg ezt teherként. A barátaim mindig mondták, hogy milyen jó nekem, hiszen van otthon valaki, aki mindig tud segíteni a házi feladatban, illetve fel tud készíteni a dolgozatokra. Akinek tanár az egyik szülője, az szerintem pontosan tudja, hogy ez mennyire nem így működik. Makacs voltam és mindenáron egyedül szerettem volna előre jutni, bár sokszor kaphattam volna segítséget, mégis alig kértem.

Az általános iskolai tanároknak nagy szerepük van a gyermekek fejlődésében.

Sokat lehet hallani, hogy egy rossz tanár egy életre elveheti egy gyerek kedvét egy bizonyos tárgytól. Nincs ez másként a nyelvekkel sem. Nem tudom, hogy véletlen egybeesés vagy sem, de például a mi angolcsoportunk nagy része nyelvvizsgával érettségizett le, míg a másik csoportból alig kettőnek sikerült. Mindazonáltal kijelenthető, hogy a tanár személye rendkívül sokat számít egy idegen nyelv megszerettetésében és elsajátításában.

Sokan panaszkodnak az oktatási rendszerre, illetve az azáltal nyújtott lehetőségekre. Úgy gondolom, hogy a diákok megfelelő hozzáállása nélkül lehet a tanár bármilyen fantasztikus, lehet a tábla bármilyen okos, akkor sem fognak megtanulni egy nyelvet magas szinten.

A második idegen nyelvnél már nehezebb a dolog, hiszen ilyenkor már két teljesen különböző nyelvtan és szókincs keveredik a diákok fejében, ilyenkor még nehezebb a fejlődés. Személyes tapasztalatom alapján itt is csak a belefektetett munka számít. Hét év angol tanulás után borzasztó izgalmak közepette sikerült letennem a nyelvvizsgát, míg a német vizsára „mindössze” három tanév készített fel. Szerintem ez jól szemlélteti, hogy leginkább akarat kérdése a dolog.

Sokan tanulnak tovább az idegen nyelvek mindennapi használatával.

Nyelvi képzések, tanári szakok, és a legkülönfélébb variációk várják a fejlődni kívánó diákokat az egyetemi „piacon”. De mi van azokkal, akik olyan szakot választanak, ahol az idegen nyelv nem tartozik a kötelező tárgyak közé? Ha nem használjuk, az idő során elkopik a tudás, amiért annyit dolgoztunk.

Tapasztalatom szerint az is elég néha, ha időről időre idegen nyelvű filmeket nézünk, cikkeket olvasunk, külföldi barátokkal beszélgetünk, vagy csak akár egy kicsit belenézünk a régi tankönyvbe. A munkánk során, esetleg utazások során még nagy hasznát vehetjük a régen elsajátított tudásnak, így mindenképpen fontosnak tartom a kellő energia ráfordítását.

Végül milyen lehetőségei vannak azoknak, akik az iskolapadból kilépve még szeretnének nyelvet tanulni? Online kurzusok és nyelviskolák várják a tanulni vágyókat, a legkülönfélébb nyelvekből. A magántanár lehetősége is adott, azonban itt már nagyobb anyagi ráfordítás szükséges.

Saját tapasztalatom szerint a felnőttkori nyelvtanulás nem csak lehetséges, de fantasztikus élmény. Három online csoportos svéd nyelvtanfolyamon vettem részt néhány hónapja, ahol nem csak szuper csapat alakult ki, de rövid idő alatt egész stabil alaptudásom lett. Ha az ember segítséget kap az alapok elsajátításához, onnan már a szókincs bővítése akár egyéni feladat is lehet.

Úgy gondolom, hogy Magyarországon minden adott a nyelvoktatás magas színvonalú gyakorlásához.

Ahogy már említettem a tanárok, és a diákok hozzáállása is nagyon fontos egy idegen nyelv elsajátításához, az elvárások pedig folyamatosan nőnek, így lépést kell tartani az újabb és újabb mércék eléréséhez.

A kötelező nyelvvizsgát egy motiváló tényezőnek tartom, - főleg, hogy ingyen tehetik le azt a diákok -

hiszen ma már tényleg az élet minden területén szükség lehet a nyelvismeretre. Egyre inkább tágul a világunk, több a lehetőség, melyhez a nyelvtudás elengedhetetlen ugródeszka. Sosem késő elkezdeni egy új kurzust, vagy felidézni egy már megkopott nyelvet, hiszen az életünk bármely szakaszában nyithatunk az új felé.

Tömegtesztelés Ausztriában, de csak önkéntesen!
Tömegtesztelés Ausztriában, de csak önkéntesen!

7rqovlkeegezs6eds.jpeg

Sebastian Kurz (ÖVP – Osztrák Néppárt) az osztrák szövetségi kancellár a vasárnapi ORF sajtótájékoztatóján fejezte ki lelkesedését a Szlovákiában tartott tömegtesztelés iránt: „A hihetetlen erőfeszítésük fantasztikusan jól működött”. A szomszédos országnak ugyanis sikerült több tízezer koronavírussal fertőzött embert karanténba utasítani az antigén-gyorsteszttel. „A karantén által egy időre sikerült a fertőzötteket kivonni a forgalomból és ezáltal a fertőzés jelentősen csökkenésnek indult” - mondta a szövetségi kancellár.

Idén a koronavírus rajzolja át az albérlet piacot
Idén a koronavírus rajzolja át az albérlet piacot

Az országszerte bérbe vehető lakások díjainak alakulását ismertető KSH-ingatlan.com lakbérindexből kiderül: idén szeptemberben 5 százalékkal voltak alacsonyabbak az albérletárak az egy évvel korábbinál. “A fővárosban stabilizálódni látszik a 10-15 százalékos éves árcsökkenés, míg az ország többi részében inkább stagnálnak a bérleti díjak éves összevetésben.” - értékelte a legújabb eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A frissen bejelentett, koronavírus-járvány terjedését gátló intézkedések azonban átrajzolhatják az albérletárakat az év hátralévő részében.

lakberindex.png

Forrás: ingatlan.com

A koronavírus elleni intézkedések tovább csökkenthetik a bérleti díjakat az egyetemvárosokban

 “A felsőoktatás novemberben ismét a digitális térbe költözik, ezért sok hallgató költözhet haza, aminek következtében tovább nőhet a kiadó lakások jelenleg is rekordnagyságú kínálata. A megüresedő lakások miatt bővülő kínálat pedig minden bizonnyal további bérletidíj-csökkenést okozhat az év hátralévő részében.” - az ingatlan.com szakértője Balogh László szerint a helyzet nyertesei azok az egyetemisták és főiskolások lehetnek, akik a kollégiumok bezárása miatt albérletbe költöznek, mivel ők Budapesten már több mint 14 ezer, országos szinten pedig több mint 21 ezer kiadó lakásból tudnak válogatni. A fővárosi kínálat az elmúlt egy évben 62 százalékkal, a többi egyetemvárost is magában foglaló országos kínálat pedig 42 százalékkal növekedett az ingatlan.com adatai alapján.

A budapesti albérletárak a 2017-es szintet közelítik

A fővárosban jelenleg átlagosan havi 140 ezer forintért kínálják bérlésre a kiadó lakásokat, ami 15 százalékkal alacsonyabb összeg, mint amit a koronavírus-járvány megjelenése előtt kértek a tulajdonosok.

berleti_dij.png

Forrás: ingatlan.com

Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy utoljára 2017 novemberében voltak ilyen alacsonyak az átlagos havi bérleti díjak. A többi egyetemvárosra inkább az árak stagnálása volt jellemző, így Debrecenben most havonta átlagosan 110 ezer, Győrben 100 ezer, Pécsen pedig 90 ezer forintért lehet kibérelni egy lakást. Az olcsóbb egyetemvárosok közé Nyíregyháza, Miskolc és Eger tartozik, ahol 80 ezer, 84 ezer és 90 ezer forint a havi átlagos bérleti díj az ingatlan.com kínálatában.

 

A nőkből férfiak lettek, a férfiakból meg gyerekek – podcast Puzsér Róberttel
A nőkből férfiak lettek, a férfiakból meg gyerekek – podcast Puzsér Róberttel

A fogyasztás kulturális normává vált, és ezzel megfertőzte az emberi kapcsolatokat. Minek köteleződjünk el, ha minden eldobható? A kertévés zsűrik ma már nem értékelnek, egyetlen feladatuk a nézők felszopása, az ingerek kisütése, annak bizonyítása, hogy amit épp látunk: világszám. Az Index tavaszi hisztériakeltése bestiális volt. 2022-ben az O1G-koalíció csap majd össze a NER-rel, de melyik csapatban indul Puzsér Róbert? Reaktor podcast.

Ahogyan ők látnak minket: Oluwatimilehin Babatunde
Ahogyan ők látnak minket: Oluwatimilehin Babatunde

5.JPG

 

Nigériából származol. Hogyan telnek ott a mindennapok?

Ez egy nagyon tág kérdés, ez alapvetően egyéntől függ, annak a kultúrájától, munkájától, életstílusától és persze a környezetétől. Ezalatt azt is értem, hogy a városi és a vidéki élet nagyon különböző. Én végig Nigériában éltem, egészen középiskolás korom végéig, aztán jöttem ide egyetemre. Bentlakásos iskolába jártam, szóval mindig a kampuszon voltam, csak Karácsonykor, Húsvétkor és a nyári szünetben mehettem haza. Az otthoni időmet leginkább a családdal töltöttem, néha a barátaimmal találkoztam, és sokat olvastam. 

Ha valaki el szeretne utazni Nigériába, melyik helyeket ajánlanád neki? Magyarországon melyik városokat látogattad meg, és melyik volt a kedvenced?

Húha, ez alapvetően szintén az egyénen múlik, hogy mi érdekli, mit szeret csinálni. Azt mondanám, Nigériában mindenki megtalálja azt, amit keres. Nigéria délnyugati részéről származom, életem jelentős részét ott is töltöttem, szóval a tudásom többnyire erre a területre korlátozódik. Lagost és Ibadant ajánlom. Magyarországon voltam Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szolnokon, Győrben és Budaörsön is. Ha mindenképp kedvencet kell megjelölni, akkor az Debrecen. 

6.JPG

 

A történelem során néhány európai ország gyarmatosította Afrikát és sokakat rabszolgásított. Hogyan tanítják ezt a történelmi időszakot Nigériában?

Csak gyerekként jártam történelem órákra, a legtöbb óra amin részt vettem, a “keveredés” utáni időszakról szólt, azaz az északi és déli protektorátus 1914-es egyesülése utáni időkről. Röviden persze szó volt a kolonizációról, de fókuszban a 1960-as függetlenedés utáni időszak volt. Szóval kijelenthető, hogy a rabszolgaság témája nincs kihangsúlyozva. 

Az afrikai emberek éreznek ellenszenvet a fehérekkel szemben a történelem ezen időszaka miatt?

Lehetséges. 

A nyugati világban megjelent a Black Lives Matter mozgalom. Mit gondolsz erről, valóban segít? Egyáltalán létezik rendszerszintű rasszizmus?

Szerintem ez egy érdekes mozgalom, a neve azonban nem tetszik. Az, hogy segít-e az a jövő kérdése. Nem tudom, nyugaton létezik-e rendszerszintű rasszizmus, de nem hiszem hogy létezne, másrészt inkább rasszisták léteznek, amire szintén nem tudom, mi lehet a megoldás.
A Black Lives Matter mozgalom az én véleményem szerint nem fogja orvosolni a rasszizmus által okozott problémákat. Azt se tudom, hogy egy olyan mozgalom, mint a ez, hogy lehetne propagálva egy rendszerszinten rasszista társadalomban. A társadalmunk hosszú utat tett meg a rasszizmus horrorjelenetei és népirtások szörnyűségei óta, szóval ilyen értelemben büszkék lehetünk, habár nem szabad ledőlnünk, mintha minden rendben lenne. Még van hova fejlődnünk ezen a téren . A gonosz rabszolgatartó tömeggyilkosok véleményem szerint még mindig élnek közöttünk, csak éppen nem tehetik meg azt, amit régen. Épp nem rég néztem, hogy fiatalokat öltek meg az én országomban egyenruhások azért, mert a rendőri brutalitás ellen békés tüntetés keretében ki mertek állni. Ezt két idézettel kommentálom a sztoikus filozófustól, Epiktétosztól: “Senki se szabad, aki nem mestere önmagának”, “Csak a tanult lehet szabad”.

Egy sokkal kényelmesebb kérdés. Mik voltak az első tapasztalataid itt? Mik a legnagyobb különbségek Nigéria és Magyarország között, és mik azok a dolgok, amik azonosak?

Ez kellemes emlékeket juttat eszembe az első Magyarországon töltött napjaimról. Becsekkoltam a szüleim által kinézett diákotthonba, regisztráltam az egyetem oktatási központjában, majd később beestem egy magyar nyelvórára. Ez volt az első eset, hogy egy ennyire nemzetközi csoportban tanultam. Az első dolog, ami kiütközött mikor megérkeztem, az a dohányzó emberek száma volt, Nigériában szerintem a két kezemen meg tudom számolni azt, hogy hány ember dohányzik, szóval Magyarország ezt a rekordot megugrotta azonnal. Emellett Nigéria egy nagyon népes ország, itt valamelyest több hely jut egy embernek. A legnagyobb különbség viszont az időjárás és a hőmérséklet volt. Az első itt töltött telem nagyon kemény volt. Különbség az is, hogy eddig úgy érzem Magyarországon jobb a közbiztonság.

Szerinted Magyarországon is kellene egy Black Lives Matter mozgalom? Szerinted van Magyarországon valódi rasszizmus?

Nem! Találkoztam pár emberrel, akik rossz hozzáállással viszonyultak hozzám, de nem gondolám, hogy pár ember viselkedése miatt  kellene megítélni egy egész nemzetet. Sok barátot találtam mióta itt vagyok, beleértve magyarokat és máshonnan származó embereket. Szóval nem, nem gondolom azt, hogy az ország rasszista lenne. 

Szerinted Donald Trump rasszista? Mi a véleményed Bidenről és Clintonról?

Nem gondolom azt, hogy Donald Trump rasszista lenne. Ezt a kérdést inkább nem fejtem ki bővebben. 

Mi a véleményed a politikai korrektségről? Mindenkinek szégyellnie kellene magát a történelme miatt?

Nem igazán szoktam ezen gondolkozni, úgy hiszem, mindenkinek tisztességesen és egyenesen kellene egymással viselkedni. Az aranyszabály: "Kezelj úgy másokat, ahogyan szeretnéd, hogy téged is kezeljenek”. A szólásszabadságot, gyülekezési szabadságot, sajtószabadságot sosem szabad megkérdőjelezni, leértékelni.

Mikor eldöntötted, hogy ide jössz, nem aggódtál amiatt, hogy távol leszel a családodtól? Esetleg nem féltél attól, hogy diszkrimináció fog érni? Miért pont Magyarországot választottad?

Nem, nem féltem egyiktől sem. Hallottam az orvosi egyetemről pár családi ismerősnél és az osztálytársaimnál, szóval ezért döntöttem úgy, hogy jelentkezek. 

Mik a tapasztalataik a más európai országban hallgató barátaidnak? Van lényegi különbség abban, hogy melyik országban hogyan kezelik az afrikai embereket?

Nem nagyon tudok beszélni az ő élményeikről, de azt kijelenthetem, hogy alapvetően kellemes és jó tapasztalataik vannak. Annyi különbség viszont van, hogy eltérő az, hogy milyen vendégeknek és mennyire örülnek. 

Vissza az afrikai témához. Sokak szerint Afrika előtt fényes jövő áll. Te hogyan vélekedsz erről?

Ha a kontinens által kínált lehetőségeket jól kezelik, az egy tényleg szebb jövőhöz fog vezetni. Én optimista vagyok, szerintem eddig jó irányba haladunk, viszont a vezetőknek a békét és az egységet kellene hirdetniük, ahhoz pedig még hosszú az út. 

A magyar egyetemek híresek Nigériában?

Igen, én azt tapasztaltam.

Ha valaki Afrikáról, annak jövőjéről szeretne többet megtudni, melyik filmeket vagy könyveket ajánlanád?

A Things fall apart-ot Chinua Achebetől és az Americanah-t Chimamanda Ngozi Adichietől ajánlanám, éppúgy, mint a Nobel-díjas Wole Soyinka verseit. 

Ahogy tudom, szereted a művészetet. Milyen magyar alkotásokat ismersz? Mennyire tudtál megismerkedni a magyar kultúrával?

Olvastam Szerb Antaltól az Utas és Holdvilágot, Az ember tragédiáját Madách Imrétől, ezek az én fejemben zseniális alkotásként raktározódtak el, amiket sosem lehet kitörölni onnan. Emellett élvezem Ady Endre verseit, nem is beszélve Radnóti Miklósról és József Attiláról. Hiába eldöntöttem, hogy tanulok történelmet, sajnos most még nem áll rendelkezésemre elég tudás arra, hogy azt mondhassam, megismertem a magyar kultúrát. 

Magyarországon van LMBTQ mozgalom. Mi a helyzet velük Afrikában? Túl messzire mentek a világ körül, vagy éppen ellenkezőleg, még erősödniük kellene?

Nem igazán tudom, hogy állnak Afrikában, ugyan tudom, hogy léteznek, viszont főleg az idősebb generációk nem fogadják szívesen a jelenlétüket. Nem hibáztatom őket emiatt, ők konzervatívabbak, mint mi fiatalok. Ez esetben is egy idézettel tudom kifejezni az álláspontomat a nagyszerű kései svájci pszichiátertől Carl Jungtól, “A válasz egy politikai vagy kulturális kérdésre nem állhat magában: folyamat és változás, de ezzel együtt: maradj nyugodt! Fogd szorosan… Egy folyamat hullámvölgyön keresztül haladhat végig, néha életmentő lehet az, ha az ember megáll egy kicsit. A nemzetek is belefáradhatnak a folyamatos politikai és társadalmi stabilizációba. A pax romana egy jó dolog volt a Római Birodalomnak.” 

Mi az álláspontod az illegális bevándorlásról? Magyarország nemet mondott a migrációra, ezért is támad minket az EU. Mit gondolsz a multikulturalizmusról, működhet?

Nem gondolom úgy, hogy egy ország bűnt követ el azzal, ha kontrollálni akarja a határait. Ha valaki illegálisan próbál bejutni, akkor a kormánynak joga van érvényesíteni a bevándorlási törvényeket, persze úgy, hogy a bevándorlókat emberségesen kezeli. Úgy érzem a valódi menekültek és a társadalom közé hidat kell építeni, bevezetni őket a mi társadalmunkba, oktatni őket. A multikulturalizmus működne, ha hinnénk abban, hogy a kollektív társadalom tovább halad a pályáján, habár utalva az előző gondolatokra, nem szabad vakon belerohannunk az erdőbe, fontos hogy lassan, megfontoltan haladjunk. Nekünk, embereknek több hasonlóságunk van, mint amiben különbözünk, szóval elvileg működhetne. Az anarchiának több definíciója is van, de egyik alapján se gondolom azt, hogy a multikulturalizmus oda vezetne.

kor1.gif

Ahogyan ők látnak minket: cikksorozatunk.

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása