Reaktor

Államfőjelöltek bemutatása I. – Hack Péter
Államfőjelöltek bemutatása I. – Hack Péter

 54929099_8e61f665ffac27403c91e5887900a82a_wm.jpg

Amint ismert, a hetekben kirobbant kegyelmi botrányt követően lemondott – többek között – Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. Mivel alkotmányos szabályok szerint az előző államfő megbízatásának megszűnésétől számított 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választani, ezért most mindenki a jelöltekről beszél.

Noha valójában még nem jelöltek. Az Alaptörvény értelmében mindegyik országgyűlési képviselő javasolhat egy embert köztársasági elnöknek, ha az megfelel a személyi feltételeknek. A jelölés akkor lesz érvényes, ha a jelölést az országgyűlési képviselők egyötöde megerősíti írásbeli ajánlással. A köztársasági elnök a jelöltek közül az lesz, aki megkapja a képviselők kétharmadának az igenlő szavazatát.

Mivel a Fidesz-KDNP koalíciója birtokolja több, mint a mandátumok kétharmadát, ezért nagyon valószínű, hogy az ő jelöltjük lesz Magyarország új államfője.

Azonban Ungár Péter, az LMP társelnöke egy köztiszteletben álló jogászt, lelkészt és egyetemi tanárt, Dr. Hack Pétert szeretné köztársasági elnöknek.

Hack Péter 1959-ben született Budapesten, majd 1977-ben szerzett érettségit az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban. Ezt követően az ELTE jogász szakán tanult tovább, ahol 1983-ban meg is szerezte diplomáját. A diploma megszerzését követően tudományos ügyintézőként és ösztöndíjasként tevékenykedett tovább a jogi karon, a büntető eljárásjogi tanszéken. 1989 után adjunktussá, 2012-ben docenssé, 2018-ban pedig egyetemi tanárrá nevezték ki. Jelenleg az ELTE jogi karán a Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Szakterületei többek közözz a rendőrség, az igazságszolgáltatás működése és szervezete, az emberi jogok érvényesülése a büntetőeljárásban, valamint a korrupció elleni fellépés eszközei.

 img_4672-927x487.jpg

(forrás: https://pecs.hit.hu/dr-hack-peter-vilagossagban-jarjunk/)

Dr. Hack Péternek a közéleti tevékenysége is jelentős. Már 1988-ban a későbbi SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) alapítója, valamint ugyanettől az évtől a Fidesz tagja is. Azonban utóbbiból összeférhetetlenség miatt kilépett. 1991 és 2001 között az SZDSZ párt ügyvivője, 1990 és 1994 között az SZDSZ-frakció helyettes vezetője, később annak frakcióvezető-helyettese is volt. 1990-től 2002-ig folyamatosan a magyar országgyűlés tagja, ahol a törvény-előkészítő és igazságügyi, valamint az alkotmány- és igazságügyi bizottságokban is aktívan tevékenykedett. 2002-ben kilépett az SZDSZ-ből, mely döntését azzal indokolta, hogy már nem tud egyetérteni pártja politikájával. Az utóbbi 22 évben nem pártpolitizált. 

2007-ben a Magyar Helsinki Bizottság alapító tagja volt, melynek célja az emberi jogok védelme. Ezen túl részt vett a Transparency International megalapításában, mely szervezet nemzetközi szinten próbálja leküzdeni a korrupciót.

1987 óta a Hit Gyülekezetének a tagja.

38433953_ee1a1cc3357aa86892d13617c57a6263_wm.jpg

(forrás: https://index.hu/belfold/2021/06/13/hack-peter-a-jogallam-arrol-szol-hogy-ne-utcai-harcokban-doljenek-el-a-politikai-vitak/)

A jelölésével kapcsolatban, az Indexnek adott hosszú interjújában kifejtette, hogy

,,(...) nem ellenzéki jelölt vagyok. Nem vagyok tagja egyik pártnak sem, nincs kapcsolatom az LMP-vel sem."

Kifejti, hogy -noha nem pártpolitizált – de politikai kérdésekben is sokszor megszólalt. Ekkor volt, hogy a kormányt kritizálta, de olyan is volt, amikor az ellenzéki pártokkal nem értett egyet. De, ,,A köztársasági elnöknek az alkotmányosság feletti őrködés, nem a politizálás a feladata.”.

Az interjúból az is kiderült, hogy Ungár Péter egyik érve szerint a jelenlegi megosztott, háborús helyzetben ,,szerepe lehet az elnöknek a megosztottság csökkentésében. Azzal, ha az elnök valamennyi politikai párttól nagyjából egyforma távolságra lenne, mediátorszerepet tudna betölteni a politikai erők között”.

sziszi03-927x487.jpg

(forrás: https://pecs.hit.hu/dr-hack-peter-meddig-normalis-az-allamhatalom/)

Érdekes, hogy Hack Péter egyik szempontja a jelölés elfogadásakor az volt, hogy rájöjjön, a magyar politika valóságában érvényesül-e az az alapelv, miszerint az alapvető jogokat mindenki minden megkülönböztetés nélkül (faj, szín, nem, vallás...) tudja gyakorolni. Hiszen a jelölttel szemben az egyetlen kritika a Hit Gyülekezetében végzett tevékenysége.

,,Komoly dicséretnek veszem, hogy az egyetlen kritika velem szemben a Hit Gyülekezetében végzett tevékenységem. Nincsenek üzleti ügyeim, nem voltam sehol felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tag, de még egy trafikom sincs. Semmilyen gazdasági érdekeltség nem köt egyik pártpolitikai oldalhoz sem.”

A kegyelmi üggyel kapcsolatban az alábbiakat nyilatkozta: „Az elnök száz kérelemből átlagosan egy vagy két ügyben ad kegyelmet. Annak jobban örülnék, ha az Alaptörvény módosítása azt mondaná ki, hogy kötelező legyen indokolni a kegyelmi döntéseket.”

 

(Borítókép forrása: https://index.hu/belfold/2024/02/19/hack-peter-interju-koztarsasagi-elnok-orszaggyules-parlament-fidesz-ellenzek-allamfo-alkotmany-lmp-alaptorveny/)

Így kezdj bele a kódolásba!
Így kezdj bele a kódolásba!

pexels-lukas-574077.jpg

 

Ha érdekelt mindig az informatika, akkor mindenképp érdemes elkezdened legalább hobbi szinten kódolni. A kódolás a programozás része, önmagában karrier építésére hosszú távon nem elég, viszont kezdő lépésként szuper, mert gyakorlati tevékenység és hamar látványos eredményt érhetsz el vele, így a sikerélmény adhat plusz motivációt a későbbiekben.

A kódoláshoz elengedhetetlen egy kellő teljesítményt produkálni képes számtógép, de az elején nem kell high-end eszköz, így sokaknak ez a lépés már meg is van. A három nagy operációs rendszer egyaránt alkalmas kódolásra, persze vannak előnyeik és hátrányaik, de kezdéshez érdemes azt használni, amit megszoktunk. Habár van olyan programozási nyelv, ami még nem elérhető Windowsra, az elterjedtebb nyelvek elérhetők Windowson, Macen és Linuxon is.

Ahány írás, annyi tipp, hogy milyen nyelvet érdemes tanulni először. Az igaz, hogy van aminek egyszerűbb a szintaktikája, de a főszabály az, hogy az érdeklődési körünknek megfelelő nyelvet javasolt tanulni. Például ha valaki iOS alkalmazást szeretne fejleszteni, akkor a Swift nyelv szükséges. Természetesen a tudásunkat is figyelembe kell venni, az új nyelvnek tekinthető Mojo nem ideális választás kezdőknek.

Szempont az is, hogy mihez találunk olyan tananyagot, kurzust, ami számunkra megfelelő. A legtöbb tech óriásnak vannak kezdőknek szánt oktatófelületei, de az Udemyn is elérhető rengeteg tudásanyag. Ha eljutottunk idáig és valamelyiket elkezdtük, akkor már is megspóroltunk rengeteg pénzt, mert ezek lényegében ingyenes vagy nagyon olcsó bootcampek. Az tény, hogy nincs mentor, de ez is áthidalható, főleg ha rendelkezünk angol tudással, de az angol nyelv legalább középszintű ismerete nélkül egyébként is nehéz fejlődni IT területen. Ha nem tudsz angolul, akkor az az első lépés. A mentorálás pótlására visszatérve, van magyar Reddit fórum, ahol segítőkész közösségtől tudsz tanácsot kérni, és rengeteg nemzetközi subreddit is van, számos programozási nyelv specifikus is. Ezen túl is van megoldás, kiválóan hasznosíthatók a generatív AI-ok, például a Gemini és a Bingbe épített ChatGPT is.

pexels-rahul-pandit-1933900.jpg

Ha az alapokat elsajátítottad, akkor fontos a kreativitás, hogy egy teljesíthető, de izgalmas célt kijelölj. Magadtól projekteken keresztül tudsz igazán előre haladni, mert ilyenkor saját magadnak kell megoldanod problémákat. A kódolás persze nem csak a szintaktika ismeretéből és a logikus gondolkodásból áll. Fontos kitapasztalni a nyelvnek megfelelő fejlesztői környezetet is, vagy például a GitHub kezelését is meg kell tanulni.

Ha izgalmasnak is találod a kódolást, akkor is sok kitartást és időt követel, de megéri. Ha úgy érzed jól haladsz vele és szeretnél többet foglalkozni vele, akkor viszont érdemes beiratkozni informatikához kötődő egyetemi szakra, mert ott fogod a programozáshoz szükséges szemléletet, absztrakt látásmódot megtanulni, amit a későbbiekben alkalmazni tudsz. Tehát egész sokáig el lehet jutni, ha magunktól otthon tanulunk, de ha igazán érdekel a kódolás és karriert is szeretnél építeni erre, akkor a kódolás nem elég, hanem programoznod kell tudni, ehhez pedig az egyetem elengedhetetlen.

Miért isznak a magyarok egyre kevesebb bort?
Miért isznak a magyarok egyre kevesebb bort?

A magyar borfogyasztás nagyjából 50 éve mutat csökkenő tendenciát, annak ellenére, hogy az alkoholfogyasztás nem mérséklődött számottevően. A 1970-es években a bor számított a legkedveltebb alkoholos italnak, azonban napjainkban a legtöbben inkább a sört választják. Mi vezethetett a hazai borok népszerűségének csökkenéséhez?

Borfogyasztás a múltban

 A társadalom egésze számára elérhető tiszta, vezetékes víz megjelenéséig az ivóvíz gyenge minősége és ritkasága miatt valós alternatíva volt a borfogyasztás. Nem olyan formában ahogyan elképzeljük - hiszen évszázadokkal ezelőtt is problémás lett volna napi 1-2 liter alkoholt inni – hanem a mai fröccsökhöz hasonlóan, víz és bor elegyeként. Ezekben az italokban jellemzően a víz dominált (természetesen nem extra dús szénsavas vizet használtak), de a bornak is fontos szerepe volt, hiszen az etanol fertőtlenítő hatását kihasználva biztonságosan lehetett a vizet folyadékpótlásként alkalmazni. Az alkoholos italok bódító hatását már évezredekkel ezelőtt felfedezték és a történelem során gyakran élvezték is, így az egészségre már nem ártalmas vezetékes víz sem vezetett az italgyártás hanyatlásához. Az italozás a modern korban, mint társasági program minden társadalmi réteg számára elérhetővé vált és kortól, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül épült be mindennapjainkba.

A magyar bortermelés

 Az italgyártás nagy igazága, hogy minden nép abból készíti el nemzeti italát, ami az országban megtalálható. Ennek megfelelően Magyarországon kihasználva a kedvező éghajlati viszonyokat, már nem sokkal az államalapítás után megjelentek szőlőültetvények, melyeken legendásan jó minőségű bort termeltek. A történelmi borvidékek fontos részét képezték az ország külkereskedelmének és a középkorban a bor az egyik legjelentősebb exportcikké vált. A tokaji borok az átlagosnál is kelendőbbek voltak külföldön, így a Hegyalja megkerülhetetlen kereskedelmi csomóponttá vált, ahonnan évente sok ezer hordó bort szállítottak, elsősorban észak felé, Lengyelországba.

tokaj.jpg

Tokaj egy középkori metszeten, Forrás: Világszép

Nem a tokaji azonban az egyetlen jelentős bortermelő térség hazánkban, Magyarország számos híres borvidékkel büszkélkedhet. A történelmi országterület ugyan meghaladja a jelenlegi országterület háromszorosát, ennek ellenére a legnagyobb kiterjedésű és terményhozamú borvidékek a trianoni országterületen találhatóak. Badacsony, Villány, Sopron és Eger mind nemzetközileg elismert és közkedvelt bortermelő települések, melyek vonzáskörzetében évszázadok óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel.

Az évszázados tradíciókon alapuló, jellemzően családi alapon szerveződő borászatok rendszere hosszú ideig adott keretet az iparág hazai képviselőinek.

A szakértelem és a saját tőke nagy mértékű bevonása számos pincészetet kiemelt a szesziparban tevékenykedők közül, így idővel kialakultak olyan borászdinasztiák, melyek egy-egy borvidék domináns bortermelőivé váltak.

A piac koncentrációja ellenére a kisebb, pár hektáron gazdálkodó vállalkozások is életképesek maradtak, hiszen a helyi lakosság az esetek nagy részében elegendő piacot jelentett számukra, exportra, vagy az ország más területein való értékesítésre nem volt szükség. Ez a rendszer a 20. század közepén, a második világháború lezárása után változott meg gyökeresen, mivel az 1947-es kékcédulás választásokat követő években a bortermelőket is elérte a gazdaság valamennyi szektorában jellemző államosítás és beszolgáltatási rendszer. A családi munkamegosztáson, vagy tőkés vállalkozások bevételeiből működő birtokokat nagy, állami tulajdonban lévő szervezetekbe olvasztották be, ahol a termelés minőségi kritériumai háttérbe szorultak, az évszázadok alatt összegyűjtött tapasztalatok és tradíciók helyett a tömegtermelés, mennyiségi mérőszámoknak való megfelelés került a középpontba.

A szocializmus évtizedei alatt a borok korábban megszokott színvonala csökkent, a szakértelem másodlagos szerepet kapott a termelésben, azonban a lakossági igény a borok felé ennek ellenére sem csökkent. Épp ellenkezőleg, a magyarok egyre több bort ittak, igaz, a borfogyasztás kisebb mértékben növekedett, mint a teljes alkoholfogyasztás. A trend az 1960-as évek végéig volt jellemző, amit egy rövid stagnálás, majd lassú csökkenés követett, mely napjainkban is tart. A csökkenő borozási kedvet a rendszerváltás után visszarendeződő, piaci alapon működő szeszipar és a borok átlagos minőségének javulása sem változtatta meg. De miért nem iszunk annyi bort?

 

Az okok

Fontos leszögezni, hogy nem csak a borfogyasztás, hanem a teljes alkoholfogyasztás is csökkenő tendenciát mutat hazánkban, amely azonban nem magyar jelenség, a fejlett országok nagy részét érinti. Az egy főre jutó alkoholmennyiség visszaesése minden bizonnyal az egészségtudatos életmód elterjedése és a táplálkozáskutatás, gasztroenterológia fejlődésének köszönhető. A gyakori italozás társadalmi percepciója az utóbbi évtizedekben egyre negatívabbá vált. A széleskörű tájékoztatás szociális kampányok keretében valósul meg, de az italfogyasztást jogszabályi úton is – például az alkoholvásárlás időbeni korlátozásával – mérsékelni kívánják.

A magyar borfogyasztás 2010 és 2021 között, Forrás: Statista

A borok népszerűsége az alkoholos italok csoportján belül is kiugró mértékben csökkent, amit más italok fokozódó népszerűségével magyaráznak. A kézműves sörök és különleges röviditalok számos oknál fogva hatékonyan helyettesíthetik a borokat a közösségi eseményeken. A népszerűségvesztés kedvezőtlen hatással van azokra a kis-és közepes vállalkozásokra, melyek első sorban hazai piacra termelnek és nem képesek megfelelő üzleti partnerekkel (kiskereskedelmi vállalatok) szerződéseket kötni. Az alkoholfogyasztás általános visszaesése és a szesziparban érdekelt cégek közti intenzív verseny – kiegészülve a változó lakossági preferenciákkal – az utóbbi években - a bortermelők legnagyobb bánatára - a hazai borfogyasztás jelentősen mérsékelte. Hogy a trend hosszú távú-e, maguk a borászok sem tudják.

A Baltikum védelme
A Baltikum védelme

A Baltikum országainak biztonsági környezetét hosszú idők óta Oroszország agressziója dominálja. Az 1994-es függetlenedés után gyakorlatilag a semmiből kellett újjáépíteni hadseregüket és országuk védelmi képességeit. Mára Észtország, Lettország és Litvánia is NATO-tagország, Finnország (és a hiányzó magyar ratifikáció esetén Svédország) NATO csatlakozásával pedig Oroszország akaratlanul NATO-szigetté tette a számára stratégiailag kritikusan fontos Balti-tengert. A cikk a Baltikum védelmével foglalkozik NATO szemszögből.

A 2022-es orosz invázió megváltoztatta Európa biztonsági környezetét és óriási hatást gyakorolt a Balti-államok és a Balti-tenger biztonságára is. Növekvő védelmi költségvetések, védelmi tervek újragondolása, új NATO-tagállamok és még rengeteg változás történt a szövetség keretein belül. A Balti-államok különösen kitettek lehetnek egy esetleges orosz agressziónak ennek eredményeképp a NATO számára is prioritás a Balti-államok védelmének közös biztosítása. Ezt mutatja az is, hogy a 2023-as NATO csúcsot Vilniusban tartották.

Litvániát találhatjuk a legkiszolgáltatottabb helyzetben a Suwałki-folyosó miatt, mely egy katonailag nehezen védhető folyosó Lengyelország és Litvánia között. Egy esetleges orosz támadással Kalinyingrádból vagy Fehéroroszországból, a Balti-országok leválaszthatóak lennének Lengyelországtól, és egyben a NATO-tól is, hiszen szárazföldön ez az egyetlen, keskeny folyosó az összeköttetés. Ezt a képet az új csatlakozások azért árnyalják, hiszen Finnországgal és várhatóan Svédországgal a Balti-tagállamok területei könnyebben védhetővé válhatnak.  

coridorul-suwalki-3.jpg

A Suwalki-folyosó. Kép forrása: https://cersipamantromanesc.wordpress.com/2023/07/18/coridorul-suwalki-si-importanta-lui-strategica-enorma-pentru-nato-si-uniunea-europeana-dar-si-pentru-rusia/

Védelmi változások a Balti-államokban a háború után:

Az egyik nagy változás a sorkatonaság visszavezetése hozta, immár Lettországgal együtt mindhárom Balti-országban sorkatonaság működik. Változás történt a védelmi költségvetésben is. Ahogy a lenti táblázatban leolvasható a Balti-országok esetében a NATO által kért 2% teljesítve volt, azonban a háborút követően megegyeztek az államok a GDP védelmi célokra történő fordításának 3%-ra való emelésére.

Érdemes megvizsgálni a fegyver importokat is, Észtország esetében 12 db dél-koreai K9 Thunder önjáró löveget szereztek be, ami jelenleg az egyik legjobb lövegnek számít a piacon, HIMARS rakéta-rendszert vásároltak az Egyesült Államoktól, CV-90 svéd gyalogsági harcjárművet Norvégiától, Blue Spear hajók ellen alkalmazható rakétákat Izraeltől.

Lettország esetében 6 db S-70 Black Hawk helikoptert az Egyesült Államoktól, Scimitar harckocsit Nagy-Britanniától, rakétákat Izraeltől, és légvédelmi radart Svédországtól. Litvánia Észtországhoz hasonlóan HIMARS rendszerre ruházott be, Hunt osztályú aknamentesítőt Nagy-Britanniától és német PZH 2000 német önjáró löveget.

Észtország Lettország Litvánia
2,3% 2,2% 2,5%

A három Balti-állam védelemre fordított kiadásai GDP/%-os arányban.

NATO-tervek a Baltikum védelmére:

A NATO harccsoportokkal van jelen a keleti szárnyon, ezek pedig megtalálhatóak: Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és a három Balti-országban. Az észt NATO-harccsoport keretnemzeti vezető állama Nagy-Britannia, a litvánoké Németország, a letteké pedig Kanada. Németország ígéretet tett a Baltikum védelmére, és további 4 ezer katonával bővítette jelenlétét Litvániában. A tavaly Madridban tartott NATO-csúcs természetesen a Baltikumot is érintette, a NATO Oroszországgal szemben a „megtorlás alapú” helyett, „megtagadás alapúvá” válik, az „előretolt jelenlét” pedig „előretolt védelemmé” alakult. Továbbá ki kell emelni az akár 300.000 fős erőt, mely 1 hónapon belüli mozgósítással bevethető lenne a keleti határokon.

A 2023-as Vilnius-i csúcs eredményeként a Balti-államok harccsoportjainak keretnemzetei további erősítésekre szánták el magukat: Németország a már említett 4000 fővel erősítette a harccsoportot, Kanada további 1200 embert vezényelt Lettországba és 15 db Leopard 2 harckocsit telepített, az Egyesült Királyság egy másik megközelítést választott, a fejlesztések inkább a készültség irányába mentek, hogyha szükséges képesek legyenek dandár szintűvé növelni a harccsoportot.

A Balti-országok védelmi terve 2008-ra vezethető vissza, amikor az orosz-grúz háború után számolni kellett Oroszország további agressziójára, akár Európa irányába is. A Vilniusi csúcs után a hangsúly a készenléten és a megerősítésen van. A szövetségesek továbbá megállapodtak abban is, hogy rotációs rendszerben erősítik a NATO integrált lég- és rakétavédelmi képességeit is a Baltikumra összpontosítva. A Baltikum légterének védelmében Magyarország is részt vesz a Gripenekkel.

Mivel járulnának hozzá az új csatlakozók a Baltikum védelméhez?

Finnország esetében már megtörtént a csatlakozás, 23.000 fős hadsereggel rendelkezik, de ez felbővíthető 280.000 főre, amennyiben a helyzet kritikussá válik. Finnország esetében a tüzérségi haderőnem kiemelkedően erős, de harckocsik számára sem panaszkodhat, hadserege Leopards 2A6 és 2A4-esekkel van felszerelve. Légierőben az F–35 Lightning II-nek a szállítása 2026-ban kezdődik, amely egy ötödik generációs vadászbombázó repülőgép, és a F/A–18 Hornet gépeket váltja fel.

f35a_finland.jpeg

Az érkező F–35 Lightning II vadászbombázó gépek. Kép forrása: https://www.blogbeforeflight.net/2021/12/finland-selects-f35.html

Svédország csatlakozása még nem hivatalos, de már csak Magyarország ratifikációjára vár a csatlakozáshoz, amely előbb vagy utóbb, de meg fog történni. Svédország nagyon erős haditengerészeti képességekkel rendelkezik, de tengeralattjáró és vadászgép gyártásban is kiemelkedő, gondoljunk csak a Gripenekre. Svédország megerősítette jelenlétét a stratégiailag fontos Gotland-szigeten is, ami a NATO-csatlakozás után Oroszország elleni NATO védelemben kiemelkedő szerepet kapna.

Bár Oroszország hadserege súlyos veszteségeket szenvedett eddig az orosz-ukrán háború során, azonban az vitathatatlan, hogy amennyiben a háború befejeződik az újjáépítés megindul, és nem lehet letörölni a térképről Oroszországot és az orosz hadsereget. Tehát az orosz agresszió fenyegetése nem áll meg, ezért mind a NATO-nak, mind pedig a Balti-tenger államainak hosszú távon kell számolni a fenyegetésekkel.

Ahogy láthattuk a Balti-államok megpróbálnak tenni saját maguk védelmére, modern eszköz vásárlásokon, hadsereg létszám növeléseken keresztül, de védelmük nagyban függ a NATO-tól, mely már Madrid után megkezdte a csapatok erősítését és az elrettentést a keleti-szárnyakon. A kihívások folyamatosak, azonban mind a Balti-államok, mind pedig a NATO próbál megtenni mindent, hogy felülkerekedjenek a Balti-tengerre veszélyt jelentő orosz fenyegetéssel szemben.

Kezelhető-e a Fidesz számára a kegyelmi botrány?
Kezelhető-e a Fidesz számára a kegyelmi botrány?

novak.jpg

Az elmúlt napok és az elkövetkező hetek (nem kizárt, hogy hónapok) legfontosabb témája a Fidesz két prominens női politikusának (Novák Katalin és Varga Judit) lemondásához vezető kegyelmi botrány lesz. A téma érzékenységét tekintve nem meglepő, hogy komoly felháborodás övezte és övezi a döntést. Az ellenzéki pártok folyamatosan demonstrációkat és tüntetéseket szerveznek a kormányzattal szemben, nem elégszenek meg a már lehullott fejek mennyiségével. Ahogy a többi más politikai kérdésben, úgy ebben az esetben is a rendszer egészét akarják megdöntve látni. Noha ennek az esélye és módja erőteljesen vitatott, miután a különböző politikai aktorok (és politikatudósok) másképp vélekednek az Orbán-rezsim jellegéről. Ebben a cikkben nem is kívánunk ehhez a diskurzushoz csatlakozni.

Miután két választást is rendeznek idén Magyarországon, így kézenfekvő ennek a kontextusában áttekinteni a lehetséges forgatókönyveket, illetve válságértelmezési stratégiákat. Először röviden felvázolom a politika normál és rendkívüli állapota közötti különbségeket. A Fidesz és Orbán Viktor gyakran fordították az előnyükre az utóbb említett jelenséget, erre több példát is fogok hozni. Minden kétséget kizáróan Novák és Varga lemondása ebbe a kategóriába tartozik, azonban lényegesen eltér az eddigiektől. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a kormánypárt kommunikációs gépezete kidolgoz egy olyan narratívát, amely hatékonyan tudja csökkenteni a kormánypárti szavazók között potenciálisan fellépő elbizonytalanodást. Amennyiben ez a belsőválság-kezelés nem lesz sikeres, akkor a kormánypártok jelentős népszerűségcsökkenést szenvedhetnek el.

1) A politikai válság mint probléma és lehetőség

A politikának minden politikai közösségben megvan a maga dinamikája, ritmusa. Az x évente bekövetkező választások, a törvényhozás szabályozott, időszakos működése stabilitást és kiszámíthatóságot kölcsönöz a politikai életnek. Keretet szab neki és mederben tartja a történéseket. Ilyenkor a politika szereplői normakövetőek, a közösen elfogadott játékszabályok mentén politizálnak; azokat semmi esetre sem hágják át, hiszen az egyensúly megtartásában érdekeltek. Ez nagyjából leírja azt, amit a politika normál állapotának tart a politikatudomány.

Ezzel ellentétes világot fest le a politika rendkívüli állapota. Olykor a politikai közösségek válságokkal találkoznak, amelyek hathatós és gyors választ igényelnek. Ilyenkor a szabályokra és a normákra a politikusok inkább akadályként tekintenek, amelyeket a válságkezelés érdekében át kell gondolni. Természetesen a cél egy új egyensúlyi állapot elérése, a stabilitás biztosítása. A külső sokkok, gazdasági válságok, egy háború kitörése vagy akár egy alkotmányozási helyzet maga (2010) is alkalmat adhat az egyensúly rövidtávú kibillentésére, ami egyben lehetőséget is jelent.

A politika természetéből adódóan egyszerre magában hordozza a megtartásra és a változtatásra való törekvéseket. A normál állapot sokkal inkább az előbbire igaz, míg a rendkívüliség az utóbbira jellemző. Az orbáni hatalomgyakorlás előszeretettel használja ki és adott esetben generálja a rendkívüli állapotokat. A 2008-2009-es gazdasági válság és az őszödi beszédet követő morális-legitimációs válság lehetővé tette a jobboldal számára, hogy a kétharmados felhatalmazásával élve radikálisan felforgassa az addigi erőviszonyokat, illetve módosítson az alkotmányos kereteken. A gazdasági válságot Orbán Viktor sikeresen fordította le belpolitikai színtérre, hiszen azt a posztkommunista magyar demokrácia válságaként (a Nyugatéról nem is beszélve) aposztrofálta.

A migrációs válságot, a koronavírus-járványt, illetve az orosz-ukrán háborút a kormánypárt rendre felhasználta, hogy a lakosság számára biztonságot és stabilitást sugározzon. A rendkívüli helyzetekben nincs helye a technokrata megoldásoknak, a kezelendő válságok cselekvőképességet és mindenekelőtt karizmatikus fellépést igényelnek. Ezek némileg "korkövetelmények", de a demokratikus ember politikai megváltásigényét is kiszolgálja. Amíg Orbán Viktort az ellenzékiek megvetik, addig a kormánypárti szavazók feltétlenül bíznak benne, mivel Orbán az előbb kifejtett igényeiket kielégíti. Orbán Viktor és a Fidesz számára az eddigi tapasztalatok alapján a rendkívüli helyzet olyan, mint halnak a víz.

Ez a jelenlegi helyzet azonban más.

2) Élére kell állni? - A kormánypárt narratívája

A kegyelmi botrány és a lemondások körülménye egy olyan szellem, amelyet nem akart a Fidesz kiengedni a palackból. Pedig kikerült. Az egyedüli kérdés, hogy milyen hatékony lesz a kármentés?  Miután a gyermekvédelem a magyar kormánypártok egyik zászlósügye, így nem meglepő, ha ez a esetleg némi feszültséget gerjeszt a fideszes szavazók körében. Az ellenzék a kormány, azon belül Orbán felelősségét és morális bukását próbálja a diskurzus lényegévé tenni. Ez a keretezés egy diszkurzív csatára készteti a Fideszt.

A kormánypárti kommunikációs gépezet egy meglehetősen erős, koherens, disszonanciát redukáló termékkel sikerült előállnia. Elsősorban a botrány jelentőségét csökkentik azzal, hogy a felelősségvállalásra helyezik a hangsúlyt. Minden azért történik, mert a jobboldalt felelősségteljes politikai aktorok teszik ki. Ez maga a normalitás keretei közé próbálja szuszakolni a helyzetet, magától értetődőnek beállítva a jobboldalon történő súlyos hibát követő lemondást. A kormánypártok kimondatlan célja a válság izolálása, a felelősségvállalás következtében "bukók körének" a minimalizálása. A lehetséges (morális) elbizonytalanodást tovább csökkentheti a kormánypárti szavazók számára a magyar baloldal 2006-os morális válságának a párhuzamba állítása. Sokat elhangzó, gyakran visszatérő toposzok foglalkoznak Gyurcsány Ferenc közéleti szerepvállalásáról, ezt szükségtelen hosszabban kifejteni. 

3) A (rendszer?)válság lehetséges kimenetele

Azonban a jelenlegi politikai helyzet kezelésének a sikerességéből/sikertelenségéből fakadó eredmények értelemszerűen csak utólag, retrospektíven állapíthatóak meg. Az ellenzék egy "fordított 2006"-ban reménykedhet. A Fidesz abban érdekelt, hogy a megfelelő narratívával, a "megbukók körének" szűken tartása mellett úrrá legyen ezen a rendkívüli helyzeten, majd visszaállítsa a politika azon működésmódját, amely a párt számára kényelmes, bejárt.

Ez nem lesz könnyű feladat, hiszen rengeteg problémával néz szembe a kormánypárt. Több olyan ügy van, amely helyi szinten kihathat a kormánypártok támogatására (akkumulátorgyárak és vendégmunkások), mindezekre a kegyelmi botrány csak rátesz egy lapáttal. Ugyanakkor minden eszköze megvan a kormányoldalnak, hogy minimalizálja a károkat. Könnyen lehet, hogy mindez csak egy nagyobb botlásként fog bevonulni a magyar politikatörténetbe. Minderre csak utólag fogunk választ kapni.

Amennyiben a Fideszt a választói megbüntetik, akkor ezt a távolmaradással tehetik elsősorban. Egyedül a Mi Hazánk erősödhet érdemben, mivel a Fideszre sok radikális jobboldali szavaz, elsősorban a Jobbik néppártosodása óta. Az ellenzéki pártok erősödhetnek, hiszen komoly mobilizációnak vagyunk a szemtanúi. Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy a Fidesz szavazótáborából érdemben átfognak szavazni a baloldali ellenzékre.

Teljesen megváltozik idén az ingatlan-nyilvántartási rendszer. Mit kell erről Önnek tudnia?
Teljesen megváltozik idén az ingatlan-nyilvántartási rendszer. Mit kell erről Önnek tudnia?

pexels-the-lazy-artist-gallery-1642125.jpg

Az Országgyűlés 117 igen, 35 nem szavazattal és 10 tartózkodás mellett elfogadta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvényt, amelyet a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaltak.

Az új törvény hatályon kívül helyezi az 1997-ben elfogadott régi Ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely ma már 26 éve használatos hazánkban. Azonban a régi törvény mára már nem tükrözi azokat a társadalmi, gazdasági, jogi változásokat, amelyek a 21. században történtek.

Időszerű volt az új törvény elfogadása.

A törvény szerint az új ingatlan-nyilvántartási rendszert, illetve az új szabályozást 2024. február 1-je helyett 2024. október 1-jén vezetik be, a kötelező elektronikus ügyintézés pedig 2024. december 4-étől valósul meg. Így mind a közigazgatási szervek, mind az ügyfelek kapnak valamennyi haladékot a felkészülésre az Ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatályba lépése előtt.

iny2022-500x709.jpg

Újítások

A törvény legfontosabb és leginkább várt módosítása az „E-ingatlan-nyilvántartás” című projekt (E-ING Projekt) végrehajtása lesz.

Ennek az alapvető célja, hogy az ingatlan-nyilvántartást egy elektronikus alapú adatbázissá fejlessze. Az ingatlan-nyilvántartási eljárások intézése ezentúl teljes mértékben elektronikus módon fog történni, így jelentősen, átlagosan 3-4 nappal csökkentve a földügyi eljárások átfutási idejét és egyben költségszintjét (eddig a tulajdoni lapok lekérése alkalmakként 3000 Forint illetékfizetés kötelezettség mellett volt lehetséges), egyúttal pedig a közigazgatási szervek (ez esetben a Járási Hivatalok Földhivatali Osztályainak) adminisztratív terhei is jelentősen csökkennek.

Ezentúl a magyar ingatlan-nyilvántartás korszerűségben és a digitalizáció terén versenyképes lesz az Európai Unióban, amelynek már majdnem minden tagállamában elektronikus alapú a nyilvántartás. Ezáltal a törvény hatálybalépésével az ország versenyképessége nagy mértékben emelkedik, hiszen könnyebb lesz az ingatlanokhoz kapcsolódó különböző adatok, jogosultságok, terhek, kötelezettségek vizsgálata. Így többek között a magyar ingatlanpiac is új lendületet kaphat, könnyebben érkeznek külföldiek Magyarországra ingatlant vásárolni, a beruházások tervezése is könnyebb lesz. A törvénymódosítás pozitív gazdasági hatásai több tízmilliárd Forint plusz bevételt jelenthetnek a központi költségvetésnek. Mindezt úgy, hogy közben az állampolgárok anyagi terhei is csökkennek, ahogyan az adminisztratív terhek is.

A papír alapú ügyintézést tehát teljesen felváltja a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés. Ez egyszerre csökkenti a közigazgatás adminisztratív terheit, továbbá jelentős pénzösszegeket spórolnak meg azzal, hogy nem kell folyamatosan a nyilvántartást papír alapon kezelni.

További pozitív hozadék, hogy az ingatlan-nyilvántartási adatbázis összekapcsolódik majd az államigazgatás más közhiteles elektronikus nyilvántartásaival, ahonnan az ingatlan-nyilvántartás adatai automatikusan frissülni fognak.

Magyarul biztosított lesz az elektronikus információáramlás és kapcsolattartás, sok esetben az automatizált kapcsolattartás. Jelenleg rengeteg jogvita keletkezik az Ingatlan-nyilvántartás, mint közhiteles nyilvántartásba való nem megfelelő bejegyzések, hibák, mulasztások miatt. Ezen ügyek száma közel a nullára fog a rendszer bevezetésével csökkenni. Ennek köszönhetően az ingatlan-nyilvántartás áttekinthető, teljes körű és naprakész lesz.

inya.jpg

Az egyébként is túlterhelt bíróságoknak nem kell majd ilyen jellegű ügyekkel többet foglalkozniuk, ezáltal az ügyelosztás megkönnyebbül, a bírósági eljárások is begyorsulnak. Továbbá nekünk sem kell többet ilyen bagatell-jellegű ügyek miatt bíróságra járkálni. Jelentősen megnövekedik a nyilvántartásba vetett közbizalom.

Továbbá a hatóságok, bíróságok, más jogosultak könnyebben hozzáférnek majd elektronikusan a rendszerhez a saját jogosultsági szintjük beállításával. A vármegyei, illetve fővárosi kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági feladatait támogató rendszer is ki fog épülni, valamint a térképi adatbáziskezelő rendszer egységesítése is egy jelentős lépés a hatékony közigazgatás elérésében.

Végül, de nem utolsó sorban az intelligens adatbázis alkalmas lesz az okos adatfeldolgozásra, adatkeresésre is.

Az ingatlan-nyilvántartási szabályozás új elemei:

Kódexjelleg - Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, tények és adatok körét ezentúl nem más ágazati jogszabályok fogják meghatározni, hanem egységesen csak az ingatlan-nyilvántartási szabályozás és a törvény értelmező rendelkezései határozhatják meg. Így a dogmatika és a használhatóság is mindenki számára könnyebben feldolgozható lesz, ugyanis nem különböző más jogszabályokból kell ezeknek a dolgoknak utána járni, minden ott lesz egy helyen.

Teljeskörűség elve - a bejegyzési elv kiterjesztése: Az új szabályozás szerint az „ingatlannal kapcsolatos olyan jog, tény és adat esetén, amely tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, a jog, valamint a tényen és adaton alapuló jog, illetőleg kötelezettség akkor érvényesíthető, ha a jogot, tényt, adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték”.

Mivel a hibafaktor szinte nullára redukálódik, így a bejegyzés teljesen közhiteles lesz, nem lesz vitatható.

ingatlan-nyilvantartas.jpg

Az ingatlan-nyilvántartás elsőbbsége - Kiemelt cél, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a lehető legteljesebb körben megismerhető legyen az adott ingatlannal összefüggésben fennálló összes jog és kötelezettség. A szabályozás nem vonná el az egyes ágazatoktól az ingatlanra vonatkozó szakmai szempontú nyilvántartás vezetését, azonban kötelezővé tenné, hogy az ágazati adatok az egységes ingatlan-nyilvántartásban is megjelenjenek, valamint ehhez kapcsoltan az ingatlan-nyilvántartási adat elsőbbségét, közhitelességét mondja ki.

Az automatikus döntéshozatal - Az automatikus döntéshozatal tekintetében az általános közigazgatási eljárási kódex (a továbbiakban: Ákr.) az eljárási kereteket teremti meg, de a döntéshozatal módját az elektronikus ügyintézésről szóló törvény határozza meg. Az automatikus döntéshozatal ingatlan-nyilvántartási eljárásokban történő alkalmazását az ingatlan-nyilvántartási törvény lehetővé teszi, illetve felhatalmazást ad a feltételeinek a végrehajtási jogszabályban való meghatározására. Az Ákr. külön garanciális szabályt tartalmaz az automatikus döntéshozatal tekintetében, ami az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is alkalmazandó lesz: a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.

,,Bocs, haver ott voltál?" Ki is volt Napóleon - 3. rész
,,Bocs, haver ott voltál?" Ki is volt Napóleon - 3. rész

n15.jpg

 

Napóleont, olyannak, ismerhetjük meg Ridley Scott filmje alapján, amilyen valószínűleg sohasem volt. Vajon mi történik, ha Napóleon saját írásai, idézetei alapján festünk reálisabb képet Napóleonról? Hiszen nem voltunk ott és ezzel a metódussal is csak találgathatunk, hogy milyen is volt igazából Napóleon.

Napóleon Franciaországot 1800-tól első konzulként majd 1804-től császárként kormányozta. Uralma alatt - a rengeteg dicsőséges háború mellett - a polgárosodás útján indult el Franciaország. Nevéhez köthető intézmény többek között a Nemzeti Bank, a Tőzsde, az Államtanács és a Saint-Cyr Katonai Akadémia is.

Közigazgatási, oktatásügyi reformok és infrastrukturális reformok sokaságával modernizálta Franciaországot.

Azt a Franciaországot, amelyet politikailag és társadalmilag is teljesen a csőd szélére helyezte a francia forradalom. Ennek a sok reformnak a bevételét pedig a hosszútávon nem túl jó megtérülést hozó háborúkba fektette.

 n16.png

(részlet a Napóleon című filmből)

Mit gondolt magáról, mint államfőről Napóleon?

„Minden, amit a nép nélkül tesznek, illegitim.”

„Mit ér a népszerűség, a jóságosság? Ki volt népszerűbb és jóságosabb, mint a szerencsétlen XVI. Lajos? És mégis, milyen sorsra jutott? Elpusztult. Valójában méltósággal kell szolgálni a népet, és nem azzal kell foglalkozni, hogy a tetszését kivívjuk magunknak. A népet úgy lehet megnyerni, ha jót teszünk vele. Semmi nem olyan veszélyes, mint hízelegni neki: mert ha aztán később nem kapja meg, amit akar, felbőszül, mert úgy gondolja, szószegés történt; és ha ilyenkor ellenállnak neki, becsapottnak érzi magát, és fellobban benne a gyűlölet. Kétségtelen, hogy az uralkodó legfőbb feladata, hogy azt tegye, amit a nép akar, csakhogy a nép szinte soha nem azt akarja, amit mond: a nép akaratát és szükségleteit nem a nép szájáról kell leolvasni; annak ott kell lakoznia az uralkodó szívében.”

„Azok az államok, amelyeket nők kormányoznak, bukásra vannak ítélve. Franciaország romlását a királyné okozta. Nézzék meg Spanyolországot, ott is a királyné kormányoz. Nekem elég volna annyi, hogy a feleségem akar valamit, és biztosan az ellenkezőjét tenném.”

„A politikai válságok idején nincs rosszabb a tévképzeteiket megszállottan képviselő becsületes embereknél.”

Amiről pedig teljes mértékben megfeledkezett Ridley Scott és sajnos sokszor az útókor is, hogy a korabeli Európa legmodernebb jogi kódexét alkotta meg Napóleon, ami hatalmas hatást gyakorolt - és gyakorol a mai napig is - az európai jogrendszer fejlődésére.

A Code Civil (francia polgári törvénykönyv) sikerességét az jelzi a leginkább, hogy módosításokkal, de mai napig is hatályban van Franciaországban.

 n17.jpg

(A Code Civil)

„Dicsőségem nem a győzelmeimben, hanem a törvénykönyvemben van.” 

Napóleon nem véletlen tudta elfoglalni egész Európát, hiszen a katonáival nagyon jó viszonyt ápolt, egyes pletykák szerint névről ismerte nagyon sok katonáját, ami aztán egészen lenyűgöző memóriára utal.

Mindenesetre az elég sokat elmond, hogy amikor az Elba-szigetén lévő száműzetéséről visszajött, a katonák az ő oldalára álltak és katonai puccsal visszavette az országot.

Ehhez az óriási hódításhoz kellett egy olyan karizma, amelyre a legszőrösebb szívű tábornokok is hallgatni tudtak, így pár levélváltásából kirajzolódik, hogy mi is volt az a karizma, amivel Európa legfejlettebb hadseregét tudta megalkotni.

Nem csak az érdekes, hogyan levelezett a hadvezéreivel, hanem, hogy a feleségével milyen viszonyt ápolt. Megfigyelhető, hogy mind a feleségénél, mind a hadvezéreinél egy nagyon gúnyos szigorú stílusban írt:

 

„Hogyan lehetséges, hogy egy olyan ember, mint ön, nem tud egyszerre több helyen is ott lenni? [levél

Kléber tábornoknak]”

„Úgy gondolom, hogy állomáshelyén a hadosztályának nagyobb szüksége van magára, mint a szeretőjének Bresciában. [levél Murat marsallnak]”

„Frioul hercegének [Duroc tábornok] halála mélyen lesújtott. Húsz év óta ez az első alkalom, hogy nem tudta kitalálni, mivel szerezhet örömet nekem.”

„Egy szép nő tetszik a szemnek, egy tisztességes nő tetszik a szívnek; az egyik ékszer, a másik kincs.”

n18.jpg

(részlet a Napóleon című filmből)

Végezetül pedig a politikus, aki a forradalomba született és akinek olyan hatalma lett, hogy egy autoriter rémuralmat tudott volna bevezetni, ehelyett önkényesen, de a demokrácia alapjait alapozta meg a kultúrában. Azt a fajta polgárosodást alapozta meg, amiből végül egész Európa jóléte meg tudott szilárdulni. 

„Ha egyszer megtudom, hogy van olyan nemzet, amelyik képes kenyér nélkül élni, akkor majd elhiszem, hogy a franciák képesek dicsőség nélkül éni”

„A nép mindenütt egyforma. Ha bearanyozzák a láncait, nem gyűlöli a szolgaságot. De ha nyomorúságában tisztán látja azokat, zúgolódni kezd, szabadulni akar láncaitól, és nagyravágyása elsöpri a gyenge uralkodókat.”

„Azt a királyt, akiről uralkodása első évében azt mondják, hogy milyen jóságos, uralma második évében már ki fogják gúnyolni. [..] Ha egy királyról azt mondják, hogy ez egy jó ember akkor ez a király ügyetlen uralkodó. [levél Louis-nak]”

„Az igazán nagyszerű hadjáratok, az egyedüliek, amelyeket soha nem kell megbánni, azok, amelyeket a tudatlanság ellen folytatunk.”

„Az összes modern filozófusunk, bölcs szónokaink és állítólagos republikánusaink mind elítélték a hódítókat; pedig éppen a hódítás révén nyerték és nyerik el a jövőben is a népek a szabadságukat.”

„Csak két hatalom létezik a világon: a kard és a szellem. Szellem alatt a polgári és vallási intézményeket értem. Hosszú távon a szellem mindig legyőzi a kardot. Ki ne fogadná el a gyilkos tőrdöféseket, ha előtte Caesar lehetne? Még az övénél kisebb dicsőség is bőségesen kárpótolna bárkit egy ilyen korai halálért. Mindig megfigyeltem, hogy a becsületes emberek nem jók semmire. Az egyeduralmi rendszerben egy visszaélés megszüntetéséhez elég egyetlen akarat; a képviseleti rendszerben ehhez ötszáz ember akarata kell.”

„Úgy érhetjük el, hogy higgyenek nekünk, ha hihetetlenné tesszük az igazságot.”

 n19.jpg

(festmény Napóleon moszkvai hadjáratáról)

Az idézetek alapján talán egy világosabb képet tudtunk kapni az Európai történelem egyik legmegosztóbb személyéről.

Nem voltunk ott, nem tudjuk milyen is volt igazából, de egy biztos: azt hogy milyen volt, nem Ridley Scott új Napóleon filmjéből tudjuk meg.  Kezeljük fenntartással az új filmet és kezdjünk el egy őszinte párbeszédet Napóleonról, hogy ki is volt ő és mit köszönhetünk neki, ezek után pedig reménykedjünk, hogy egyszer lesz egy olyan film, ami közelebb visz minket Napóleon igazságához és nem távolít attól.

„Micsoda regény volt az életem!”

Ridley Scott Napóleon című filmje történelmileg elég szabadosan kezeli a tényeket, de vajon ez-e a legnagyobb hibája?
,,Bocs, haver ott voltál?" Ki is volt Napóleon - 1. rész

 

Egy elfogult, inkompetens, hisztis, nárcisztikus őrült uralta Franciaországot?

 ,,Bocs, haver, ott voltál?" Ki is volt Napóleon - 2. rész

Szerelmesek, figyelem, jön a ti napotok!
Szerelmesek, figyelem, jön a ti napotok!

Hiába esik valakinek nehezére a születésnapok, névnapok és évfordulók időpontjának észben tartása, február 14-ét mindenképp megéri felvésni a „mumus dátumok” listájára. A szerelmesek ünnepeként is ismert Valentin-napot megelőzően már több, mint egy hónnappal megfigyelhető, hogy a legkülönbözőbb üzletek a megszokottnál lényegesen több vörös rózsát, szívecskés plüssmacit és egyéb, kreatívabbnál kreatívabb, a szerelmet jelképezni próbáló terméket tartanak. Bár mind hallottunk már a Valentin-napról, azonban annak eredetéről és valódi jelentéséről lényegesen kevesebbet tudunk. És talán jogosan merül fel a kérdés is, miszerint a Valentin-nap valójában nem más, mint egy profin megtervezett marketingfogás?

A Valentin-nap eredete sok évszázados múltra vezet vissza. Az ókori Rómában február 15-én tartották a Luperkália nevű termékenységi ünnepet. Egy kiválasztott fiatal lány és fiú Lupercus, a farkas alakjában megjelenő istenség kiengesztelésének érdekében több pogány rituálén túlesve szinte teljesen meztelenül szaladt végig a város utcáin, miközben kecskebőrből készült rituális korbáccsal ostorozták az útjukba kerülő járókelőket. A legenda szerint voltak olyan fiatal nők, akik szándékosan keresték a velük való találkozást, ugyanis hittek benne, hogy a korbácsolás megtisztulást, termékenységet és gyermekáldást hozhat számukra. Ugyanezen eseményhez kötődtek azonban kellemesebb hagyományok is, hiszen a lányok a házasság istennőjének, Júnónak a templomában szerelmi jóslatokat kaptak, mely akár meg is határozhatta a párválasztásukat. A férjek ezen a napon virágokkal lepték meg a feleségüket, a még meg nem házasodott fiúk között pedig kisorsolásra kerültek a még hajadon lányok, egyfajta tombola formájában. Az így létrejött párok egy darabig ismerkedtek egymással, és előfordult az is, hogy hosszú távon is együtt maradtak.

luperkalia.jpg

 Luperkália ünnepe (Forrás: https://nocnitsa.tumblr.com/post/676282297891405824/february-15-the-roman-festival-of-lupercalia) 

A katolikus egyház három Bálint (latinul Valentin, Valentinus) nevű szent vértanút tart számon. A Valentin-nap azon Bálinthoz vezethető vissza, aki az ókori Rómában II. Claudius császár uralkodása alatt végezett papi foglalkozást. Az uralkodó megtiltotta a házasságkötést a fiatal férfiak számára abból a megfontolásból, hogy egyedülállóként jobb katonák lesznek. A legenda egyik változata szerint Bálint nem értett egyet a császár döntésével, így megtagadta az utasítás teljesítését, és titokban továbbra is esketett fiatal párokat. A papot börtönbe vetették, ahol megismerte a börtönőr vak lányát. A legenda csodával határos eleme itt következik, ugyanis a történet szerint visszaadta a lány látását, kivégzésének napján pedig egy levelet küldött a fiatal hölgynek, melyet úgy írt alá, hogy „A te Valentinod”. A romantikus gesztussal ötvözött, de Bálint szörnyű halálával végződő nap pedig a mára már világszerte ismert dátumra, február 14-re esett. Bálintot szentté a 490-es évek környéként avatták, melytől fogva a pogány Luperka ünnep helyett a mártírhalált halt papra emlékeztek.

A Valentin nap mai formájának kialakulása az angolokhoz vezethető vissza. Geoffrey Chaucer: Madárparlament című, 1382-ben megjelent alkotásában kapcsolata össze a szerelmet Szent Valentin napjával. 1421-ben a források szerint pedig V. Henrik angol király már költőt fogadott fel azért, hogy feleségének szerelmes verssel kedveskedjen Bálint napján. Magabiztosan jelenthetjük ki, hogy elnyerte a Valentin nap gondolata a társadalom tetszését, hiszen a 15. századtól egyre szélesebb körben „ünnepelték”. A fiúk szív alakú papírokon húzták ki egy edényből a leendő kedvesük nevét, ezeket a szíveket pedig büszkén viselték kabátjukra tűzve. A Valentin napi szerelmes versek és üzenetek írása egyre elterjedtebbé vált, 1840-ben pedig a piaci rést felismerve az amerikai Esther Holland alkotta meg a sablon szerint, ipari mértékben gyártott Valentin-napi üdvözlőkártyák. Az ötletével hatalmas sikert ért el a világ minden táján, és a Valentin-nap, mint a szerelmesek ünnepe egyre elterjedtebb lett.

A 21. században minden február a szerelmet jelképezni próbáló, gyakran már az elcsépeltség érzését keltő, ugyanakkor mindenki számára sokat jelentő rózsákról, plüssökről és csokoládékról szól. Egyes becslések szerint az USA-ban Valentin-napon egymilliárd képeslap kerül feladásra minden évben. A világ különböző országaiban eltérő hagyományok kötődnek február 14-hez: Japánban például csak a férfiak kapnak ilyenkor ajándékot, amit csak március 14-én a „Fehér  nap” alkalmával viszonoznak a hölgyeknek, Peruban pedig munkaszüneti napnak számít Bálint ünnepe. Hazánkban is számos babona kapcsolódik a Valentin-naphoz: egyes hiedelmek szerint Bálint nap reggelén egy szerelmes csók szerencsét hoz, az ekkor félbevágott alma magjait megszámolva megtudhatja a nő, hogy hány gyermeke lesz, illetve egy hajadon lány attól függően, hogy verebet vagy tengelicét lát, megtudhatja, hogy szegény vagy gazdag ember lesz-e a férje.

Bár ezen hiedelmeket egyre kevesebben ismerik és gyakorolják, de azt tökéletesen szemléltetik, hogy a Valentin-nap több, mint egy elcsépelt nyugati trend. Bár a virágüzletek és az ajándékboltok kétség kívül jól járnak a szerelmesek ünnepével, de ugyanakkor a felgyorsult világunkban senki számára nem árt megállni egy pillanatra és kifejezni a háláját és a megbecsülését azon személyek számára, akiket szeret. De azt ne felejtsük el, hogy ezt nem csak február 14-én tehetjük meg.  

Külföldön szeretnél tanulni? Néhány ösztöndíj a világból
Külföldön szeretnél tanulni? Néhány ösztöndíj a világból

 A legtöbb diák elveti a külföldi továbbtanulás lehetőségét, pedig rengeteg opciónk van szerte a világon, akár magyar, európai vagy a célország támogatásával. A cikkben országokra és régiókra lebontva mutatjuk be a legjobb lehetőségeket.

 

A legtehetségesebb magyar fiataloknak: Stipendium Peregrinum

A Stipi ösztöndíjat Novák Katalin köztársasági javaslatára indította el a Nemzeti Tehetség Program 2019-ben, célja a tehetséges magyar fiatalok támogatása abban, hogy a világ legrangosabb egyetemein tanulhassanak és ezt a tudást később itthon kamatoztassák. 2023-ra már három komponensre is pályázhatunk, az ’A’ komponens a felvételi eljárás teljesítéséhez ad támogatást (például kiutazás támogatása az interjúra stb.), a ’B’ komponenst a tandíjra, szállásra, megélhetési költségekre, utazási költség fedezésére és minden iskolával kapcsolatos dologra lehet megpályázni, akár iskolai tanszerekre is. A ’C’ komponenst 2021-től nyitották meg, ez a ’B’ komponenst már megnyerő hallgatók előtt nyitott, célja pedig, hogy a hallgatók továbbra is megfelelő körülmények közt folytathassák tanulmányaikat.

 

Európai programok:

Erasmus Mundus, ha több egyetemet is szeretnénk kipróbálni

Az Erasmus+-t talán már mindenki ismeri, segítségével egy vagy két félévet tölthetünk a saját egyetemünk valamely európai partnerintézményénél. Az Erasmus Mundus szintén az Európai Unió ösztöndíjprogramja, azonban a program nem csak európai diákok számára nyitott, segítségével egész mesterképzést végezhetünk el, és ezt szemeszterre leosztva több egyetemen is. Az ösztöndíj hozzájárul az utazási költségekhez és a megélhetéshez is. Az ösztöndíjra azok jelentkezhetnek akik már megszerezték alapfokú diplomájukat, vagy az alapképzés utolsó évében járnak.

 

DAAD, ha Németországban szeretnél mesterképzést végezni

A DAAD, azaz a Német Felsőoktatási Csereszolgálat több ösztöndíjat is kínál a magyar hallgatóknak, az egyik közülük a Graduális tanulmányi ösztöndíj bármely tudományterület számára nyitott. Az Erasmus Mundushoz hasonlóan mesterképzést támogat, 934 eurós havi megélhetési kerettel, utazási költségek és egyszeri magasabb összegű tanulmányi támogatás. A mesterképzésünkhöz bármely német egyetemet választhatjuk.


erasmus-mundus-joint-masters-degree-scholarships-scaled.jpg

Kép forrása: leverageedu.com

 

Egyesült Királyság:

A Brexitet követően az Erasmus+ kapcsolatok megszűntek az Egyesült Királysággal, és a továbbtanulási kedvezmények is eltűntek. Ezért azoknak, akik mindenképp ebben az országban szeretnék tölteni egyetemi tanulmányaikat, vagy mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, vagy pedig valamelyik ösztöndíj pályázatot kell megnyerniük. Ennek a könnyítéseképp bemutatunk egy ösztöndíjprogramot, amit az Egyesült Királyságban való tanulmányaidra fordíthatsz:

Chevening Scholarships, ha itthon szeretnéd felhasználni a megszerzett tudást

A Chevening ösztöndíj egy teljes finanszírozású támogatás, mely tartalmazza a tandíjt, szállást, megélhetési és utazási költségeket is. A Chevening olyan mesterképzéseket támogat, melyek időtartama 1 év, a választott iskola pedig bármelyik Egyesült Királyságban bejegyzett felsőoktatási intézmény lehet. A Chevening ösztöndíj feltételei között van 2800 ledolgozott óra, és hogy a diploma megszerzését követően minimum két évig visszatérj a saját országodba és ott kamatoztasd tudásodat.

 chev.jpg

Kép forrása: mopportunities.com

 

Amerikai Egyesült Államok:

Fulbright, az amerikai álomhoz

A Fulbright ösztöndíjjal kipróbálhatjuk magunkat egy évre az Egyesült Államok bármely akkreditált egyetemén, amennyiben megszereztük már alapfokú diplománkat. Ha PhD kutatói ösztöndíjra pályázunk, akkor egy speciális Visiting Student Researcher – VSR, 5 hónapos időszakot is megpróbálhatunk. Érdemes olyan egyetemet megpályázni, amelynek évi tandíja nem megy 20.000 dollár fölé, hiszen a Fulbrightnak ez a költségkerete. Ezen kívül havi támogatást is kínál az ösztöndíj, aminek 1,620 – 2,960 dollár/ hó a mértéke.

 

Ázsia:

Ázsiában rengeteg lehetőségünk van tanulni, a cikkben három ország ösztöndíjprogramjait emeltük ki, amely népszerű lehet a hallgatók körében, mindhárom bemutatott országnak van top 100-as ranglistán szereplő felsőoktatási intézménye.

Kínai állami ösztöndíj az Európai Unió állampolgárai számára

Erre az ösztöndíjra a kínai nyelvet tanulók jelentkezhetnek, amely egy részképzést foglal magában valamelyik kínai egyetemen. A részképzés idejére ingyenes szállást, havi ösztöndíjat is kapnak. A pályázathoz szükséges egy kínai egyetem fogadó levele, amelyet a diákoknak kell beszerezniük.

Global Korea Scholarship, teljes képzés Koreai Köztársaságban

A dél-koreai ösztöndíj azért előnyös, mivel már alapképzést is csinálhatunk vele. Az előzőekhez hasonlóan minden költséget és tandíjat fedez. További előnye, hogy amennyiben a jelentkező nincs Topic 6-os nyelvi szinten koreaiból, akkor egy kötelező nyelvtanulós évet adnak az egyetemi képzéshez, amelynek minden költségét a koreai állam állja.

Japán, MEXT ösztöndíj, 1 év japánul

A MEXT a GKS ösztöndíjhoz szinte teljesen hasonlóan működik, annyi különbséggel, hogy a MEXT-re jelentkezőknek kötelező nyelvi szinttől függetlenül az egy éves japán nyelvi alapozás. Ezt követően már a választott szakirányba tanulhat tovább, majd a diploma megszerzését követően akár Japánban is elhelyezkedhet megszerzett tudásával, hiszen a MEXT erre is ad lehetőséget.

Cikkünk persze nem fedte le a teljes világot, de megpróbáltunk azon országok ösztöndíj ajánlatai közül válogatni, ahol van lehetőség a világ legjobb egyetemein tanulni, és ha anyagi helyzetünk nem engedné akkor is legyen lehetőségünk részt venni a legmagasabb szintű oktatásban.

 

Miről szavazunk az Európai Uniós választáson?
Miről szavazunk az Európai Uniós választáson?

ep_epulete.jpgJúnius 9-én tartják az Európai Uniós választásokat, amely itthon egy napon lesz az önkormányzati választásokkal. A közvélemény által az év legjobban várt politikai eseménye, amely már most számos vita forrását képezi, az Uniós tagállamokban, és idehaza egyaránt. Arról azonban, hogy hogyan is épül fel az Európai Unió szervezete, vagy pontosan miről is döntünk a választás napján már jóval kevesebb szó esik. Ez a cikk erre a kérdésre igyekszik rövid, de átfogó választ adni.

Az Európai Unió jogalkotásában 4 önálló intézményt lehet megkülönböztetni, ezen kívül pedig további 3-at érdemes megjegyezni. Az első kategóriába tartozik az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Tanács, valamint az Európai Unió Tanácsa, a másodikba pedig az Európai Központi Bank, az Európai Unió Bírósága, illetve az Európai Számvevőszék. Ez utóbbiak szerepe már a nevük alapján is könnyen megérthető.

Az Európai Központi Bank szerepe a közös valuta, vagyis az Euró árstabilitásának megőrzése, működése sok mindenben hasonlít a Magyar Nemzeti Bankra. Az Európai Unió Bírósága az EU-s jogszabályok egységes értelmezéséért, és betartatásáért felel, valamint tagállamok közötti jogi vita esetén a végsődöntést is kimondja. Az Európai Számvevőszék pedig az Unió költségvetésének ellenőrzését látja el.

A jogalkotási intézményének szorosan együttműködnek egymással, azonban eltérő jogköreik vannak. Az Európai Tanács a tagállamok ország-, és kormányfőit tömörítő szervezet, kiegészülve az Európai Tanács elnökével – jelenleg Charles Michel –, valamint az Európai Bizottság elnökével – jelenleg Ursula von der Leyen –, utóbbi kettő megfigyelő szerepet tölt be, szavazati joga nincsen.

Negyedévente egyszer ülésezik, konkrét jogszabályalkotás azonban nem történik, ellenben meghatározzák az Unió hosszútávú politikai irányvonalát, megegyeznek olyan kérdésekben, amelyeket alacsonyabb szinteken nem sikerült tisztázni, valamint ők nevezik ki az Európai Bizottság elnökét, illetve tagjait. Döntéseiket konszenzussal hozzák.

A nagyon hasonló nevű Európai Unió Tanácsa, vagy másik nevén a Miniszterek tanácsa az EU-s jogalkotás egyik pillérje. A szervezetben a tagállamok szakminiszterei vesznek részt, összesen 10 különböző csoportban. Döntéshozatala meglehetősen összetett, hiszen bizonyos adminisztratív kérdésekben sima többség is elég, kifejezetten érzékeny témák esetében azonban egyhangúságra van szükség. Főszabály szerint elmondható azonban, hogy minősített többséget alkalmaznak, ahol a tagországok legalább 55%-a kell, hogy támogasson egy adott tervezetet, mindezt úgy, hogy a támogató országok népessége lefedje a teljes Unió 65%-át. Van azonban a minősített többség esetében is vétójog, amennyiben legalább 4 ország nemmel szavaz, úgy hogy az össznépességük eléri az Unió 35%-át. Az Unió legtöbb jogszabályát itt alkotják meg.

europai_parlament.jpgAz Európai Parlament ülésterme | Forrás: Wikipedia

Az Európai Unió törvényhozásának másik szereplője az Európai Parlament, amelyet közvetlenül az európai állampolgárok választanak, ennek az összetételéről fogunk szavazni június 9-én. Jelenleg 705 képviselője van a Parlamentnek, azonban a következő ciklusban már 720 lesz a népességarányok átalakulása miatt, ebből Magyarországot 21-en képviselik. Azonban annak ellenére, hogy országos szinten történik a választás, a megválasztott képviselők a Parlamentben pártok szerint rendeződnek frakciókba. A képviselőket 5 évre választják, egy tisztán listás választás során, ahol a bejutáshoz szükséges küszöb 5%, amely megegyezik az itthoni országgyűlési választás szabályával. A Parlament bizonyos esetekben közösen alkot jogszabályt az Európai Unió Tanácsával, valamint elutasíthatja az Európai Tanács által javasolt Európai Bizottságot, a Bizottsági elnököt, illetve a költségvetést is.

Végezetül az Európai Bizottság, amelyet 27 biztos, valamint a Bizottság elnöke alkot. Minden ország egy biztost delegál a Bizottságba, aki egy adott területért lesz felelős. Jelenleg a magyar biztos Várhelyi Olivér, aki a szomszédság-, és bővítéspolitikáért felel. A Bizottság tagjaira az Európai Tanács tesz javaslatot, az Európai Parlamentnek pedig el kell fogadnia. Feladatköre az Uniós döntések előkészítése, végrehajtása, valamint ellenőrzése. Működése sok tekintetben hasonlít a tagállamok kormányaihoz, azonban a döntéshozatali jogköre jóval korlátozottabb annál.

oliver-varhelyi.jpgVárhelyi Olivér szomszédság-, és bővítéspolitikáért felelős biztos | Forrás: europa.eu

Összességében elmondható, hogy az Európai Unió intézményi felépítése kifejezetten összetett, ahol nagyon sok kérdésben megosztott jogköröket lehet találni. Ennek a politikai egyenletnek az egyik fontos, de messze nem legfontosabb szereplője az Európai Parlament, amelynek 720 tagjából 21-et választhatunk ki június 9-én. Az ugyanakkor elmondható, hogy a Bizottság összetétele, valamint a költségvetés feletti vétójog egy erős ütőkártyát ad a Parlament kezében.

süti beállítások módosítása