Kutatásunk középpontjában az adaptív újrahasznosítás áll, amely a budapesti műemléképületek fenntartható, gazdaságilag életképes és társadalmilag elfogadott újraértelmezésének stratégiája. A vizsgálat három ipari műemlékegyüttes – az Istvántelki Főműhely, a Kőbányai Sörgyár és a Csepel Művek –…
Kutatásunk a budapesti Duna-part funkcionális szerepét és fejlesztési lehetőségeit vizsgálja társadalmi és várospolitikai szempontból. Az eredmények szerint a lakosság többsége rendszeresen használja a partot, leginkább sétára és kikapcsolódásra, és elsősorban zöldterületek bővítését, árnyékos…
Kutatásunk Budapest kulturális identitását a zeneiség szempontjából vizsgálja, különös tekintettel arra, hogyan lehet a hangzásvilágot a város imázsának meghatározó elemévé tenni. A zene univerzális nyelvként képes összekapcsolni helyieket és turistákat, erősíteni a kulturális kötődést és a városi…
Kutatásunk Budapest fiatal lakosságának helyzetét vizsgálja, amelyet az elmúlt évtizedben drasztikus népességcsökkenés, lakhatási válság és fokozódó elvándorlás jellemez. Bár a főváros a lehetőségek városaként vonzó, a fiatalok jelentős része ideiglenes otthonként tekint rá, sokan az agglomerációba…
Kutatásunk Budapest turisztikai városimázsát vizsgálja a helyiek és a látogatók szemszögéből, feltárva a turizmus gazdasági előnyei mellett annak társadalmi és környezeti terheit is. Az eredmények rámutatnak, hogy bár a főváros stabil pozíciót szerzett a nemzetközi városi turizmus piacán, a…
Kutatásunk Budapest városmárkáját belülről közelíti meg, a lakosság élményeit és elvárásait helyezve a középpontba. A márkaépítést nem pusztán marketingeszközként, hanem identitásteremtő társadalmi gyakorlatként értelmezzük, amely segít meghatározni, mit jelent budapestinek lenni. A vizsgálat öt…
