Reaktor

(Kép forrása: adweek.com) 

Nőnap alkalmából kevesen voltak olyan szerencsések, hogy szeretteikkel találkozva virágot kapjanak. Helyette felmentünk az internetre, ahol

felhomályosítottak bennünket, hogy aznap is meg kell sértődnünk.

Európában nagyon kevés kivételtől eltekintve nem szokott megszakadni a szívem nőtársaimért, amiatt legalábbis biztosan nem, mert nőnek születtek. Nem csak azért, mert világviszonylatban kiváltképp jól állunk a jogainkkal, és biztatóan modern irányba mozdultak el felénk az elvárások. Ennek vannak nagyon szép, jogi megfogalmazásai, meg van az az egyszerűbbik verzió, hogy minket nem adnak férjhez 10 évesen, meg nem is gyakran vonják felelősségre a szüleinket, hogy mi a tisz-toszért tanulunk olvasni.

Most mégis, európai cégek reklámjai felett nem tudtam úgy eltekerni, hogy kötelezően meg ne botránkozzak a szörnyűséges sorsom felett.

Mi történt?

A Burger King nőnap alkalmából marketing terén alkotásra kényszerült, és választottak is egy, a szívüknek kedves témát, a főzést. Érted: Burger King, hamburger, ennivaló, főzés. Logikus, nem? Én azt hittem, de a média korrigált, hogy nem, ez úgy jó, hogy: Burger King, kaja, főzés, csúnya gonosz társadalom, aki belekényszerít téged a konyhába, te szegény, elnyomott nő. Most logikus? Sajnos ezt akármilyen, nőket és konyhát egy négyzetkilométeren említő sajtóanyag megkapta volna, de a 2021-es kampány marketingeseit úgy megsorozták, hogy legközelebb kétszer is meggondolják, nekilássanak-e a munkájuknak sok hónapos esélyegyenlőségi tárgyalások nélkül.

Az alapötlet az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a világon dolgozó séfek mindössze 20%-a nő. Nem is lett volna semmi baj, hiszen ugyanazt az érzékeny réteget ríkatja, amelyik a posztot utólag kritizálta, csak sajnos a megfogalmazás nem sikerült: a plakáton az szerepel:

A nők a konyhába valók

alatta pedig kisebb kiegészítés:

ha akarják.

A nagybetűs szöveg annyira felháborította a nőiségében vérig sértett hölgyeket, hogy szellemi szoftverhiba miatt a továbbiakban elfelejtettek olvasni, és csak az írásra voltak képesek. A kiírás második részét el sem olvasva dühöngve írásban követelték az étterem bezárását. Nem is törődve azzal, hogy ebben az esetben a Burger King által - szintén sajnos kisebb betűvel - említett hölgyeknek ítélt ösztöndíjakkal mi lesz. 

Azt gondolom, ha már olyannyira a nők egyenjogúsága miatt vérzik mindenki szíve, nyugtassuk meg a világot, és mutassuk meg: ki tudunk menni a konyhaajtón, ha akarunk. Íme, ispirációs anyag, remélem, tudtam segíteni:

Személy szerint elég hálás vagyok, hogy számomra nyitható a konyhaajtó, nagyon sok korombeli lány a Földön nem ilyen szerencsés. Lehet azzal érvelni, hogy ez a reklám őket sérti, de az év maradék részében pont a polkorrektség mögé bujtatott igénytelenség és "teszek rá!"- hozzáállás eredményezi, hogy legtöbbjük nem is tudja, mi az a Burger King, ha tudná se érdekelné, mert főznie kell a családjára, nem ér rá ilyenekre. 

Miután csavartam egyet a dolgon, és már csak passzióból is méltatlankodni kezdtem, hogy milyen alapon szól bele ez a hímsoviniszta világ az életembe, mert én aznap pont főzni akartam, tovább kutakodtam, mert már mindegy volt.

Megtaláltam Susan Stone bejegyzését a Business Educators képviseletében, aki megköszönte a jó példát a marketing hibára vonatkozólag. 

Hát én nem tudom, ezen a nívós platformon milyen gyakorisággal emlegették volna a Burger Kinget, de rendkívül sok téma középpontjába került a márka, rengetegen beszéltek róla március első felében, az eladások pedig természetese nem csökkentek. Nem vagyok benne biztos, hogy ez jó példa a rossz marketingre, tekintve, hogy maga a kollegina is népszerűsítette az étteremláncot a posztjában, de ők tudják. Én nem vagyok marketinges, csak főzni szerettem volna békében.

Szóval mutassuk meg mi, erős nők, hogy ki tudunk menni a konyhaajtón, nem kell minket sajnálni. 

(Kép forrása: nymag.com) 

A járvány harmadik hulláma tombol: rekord esetek, szigorú szabályok. Mindenki az otthon maradásra buzdít, a személyi forgalom korlátozásra került.

Mi történik azonban, ha valaki mégis el szeretné hagyni az országot?

Az elmúlt időszakban volt lehetőségem Németországban tölteni néhány napot, most szeretném cikkemben bemutatni milyen is egy utazás a legszigorúbb korlátozások idején.

Legyen szó üzleti vagy magán jellegű utazásról, rendkívül sok kitételnek kell megfelelnie a repülni vágyóknak. Nem lehetetlen, de nagyon körülményes és drága. Fontos leszögezni, hogy bár sok kellemetlen szabállyal találkozhatunk, mindez a mi biztonságunk miatt van. A járványt semmiképp nem szabad félvállról venni, mindannyiunk védelme érdekében ezekre az intézkedésekre szükség van.

Lényeges, hogy minden ország saját szabályrendszert vezetett be, illetve van, ahol akár régiókként is eltérés lehet. Utazás előtt mindenképp tájékozódni kell ezekről a szabályokról, hiszen egyes papírok és igazolások beszerzése napokba is telhet.

Ahogy már említettem, én Németországba utaztam, az ottani szabályozások elég világos feltételeket szabnak a külföldről érkezőknek. Három kategóriába osztották az országokat, - fertőzöttségi szint, és a variánsok elterjedtségi szintje alapján – és az adott kategóriából érkezőkre egyéni szabályok vonatkoznak. Magyarország jelenleg a középső szinten van az esetszámaink emelkedése miatt.

Ha valaki ma (a cikk megírásakor) Magyarországról szeretne Németországba utazni, annak

a határátlépést megelőző 48 órán belüli negatív COVID-teszteredményt és egy kitöltött regisztrációs nyomtatványt kell felmutatnia. Az érkezést követően 10 nap karantén kötelezettség várja az utazót, azonban, ha nem szeretne ennyit várni, akkor az 5. napon „szabadlábra lehet kerülni” egy negatív teszteredménnyel.

A regisztrációs nyomtatványt online töltöttem ki, ahol meg kellett adni a karantén helyszínét, azaz a tartózkodási helyet, illetve a személyes adataimat. A COVID-teszt egy kicsivel bonyolultabb volt, hiszen a legtöbb helyen időpontot kell foglalni, és akár egy napot is kell várni az eredményre. Én a Nemzeti Oltóközpont szolgáltatását vettem igénybe, mert itt volt számomra megfelelő időpont, és a visszajelzések is pozitívak voltak. Az eredményt emailben kaptam meg 3 nyelven, amit a reptereken többször is fel kellett mutatnom.

Várakozás a Check-In pultoknál

Arra számítottam, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér kongani fog az ürességtől, azonban meglepően sokan várakoztak a pultoknál.

A „becsekkolásra” majdnem egy órát kellett sorban állnom, hiszen a csomagfelvétel mellett a negatív teszt eredményt és a németországi formanyomtatvány visszaigazolását is kérték.

A biztonsági ellenőrzésnél és a reptéri várakozásnál tapasztaltam meg először, hogy mennyire visszaszorult az utasok száma. Az ellenőrzésnél azonnal sorra kerültem, a Duty Free-ben pedig alig lézengett egy-két utas. A boltok többsége be van zárva, és az éttermek közül is csak egy-egy üzemel. Nagyon furcsa volt így látni az anno mindig pezsgő repteret.

Szinte üres a reptér

A tisztaságra és a higiéniai szabályok betartására nagyon ügyelnek, kézfertőtlenítő figyel minden sarkon. A gépen mindenki kapott egy saját kis higiéniai csomagot, mellyel bebiztosíthattuk ülésünk és környezetünk tisztaságát, valamint a maszk viselés betartására fokozottan ügyeltek a légiutas-kísérők.

Németországba érkezve ismét be kellett mutatni a negatív tesztet és a regisztrációt, rendőrök ellenőriztek minden utast.

Bár a „szigor” nagynak tűnt, a karantén idején senki nem ellenőrzött.

Mivel én csak pár napra utaztam, a legkorábbi időpontban elmentem teszteltetni, így a 10 nap karantént sikerült elkerülni. Az üzletek kivételével kint is minden zárva van, bárokról és szórakozóhelyekről ne is álmodjon az ember, a programlehetőségek korlátozottak.

Magyar állampolgárként a hazaút sokkal egyszerűbb volt, a reptéri ellenőrzés flottul ment. Itthon, a leszállást követően rendőrök ellenőrzik az utasokat. Más szabályok vonatkoznak az üzleti, illetve a magán utazókra. Én a magán kategóriába tartoztam, ezért ki kellett töltenem egy nyomtatványt, és megadni az elérhetőségeim és a karantén helyszínét. Az itthoni szabályok szerint vagy 10 nap karantén, vagy 5 nap karantén és két negatív teszt a „szabadság ára”.

 Adatbejelentő és tájékoztató a karanténhoz

Majdnem másfél órát kellett sorban állni, annyira hosszú folyamat az ellenőrzés és a nyilvántartásba vétel.

Az ellenőrzés előtt lázat mértek, majd megkaptam az ajtókra ragasztandó matricákat.

A sárga figyelmeztető matricát a ház kapujára, a pirosat a lakás ajtajára kell ragasztani. A matricák a többi lakót hivatottak tájékoztatni, hogy egy karanténban lévő személy van a házban. Cikkem írásakor a hatósági karanténom hatodik napján járok, eddig még nem kaptam ellenőrzést. Jöhetnek személyesen, de akár hívhatnak telefonon is. A legújabb módszer egy új applikációval működik, ahol naponta kell képet készíteni magunkról random számítógép által generált időpontokban. Fontos megjegyeznem, hogy többszöri próbálkozás után sem sikerült regisztrálnom, ugyanis valamilyen hibát jelzett a telefonom.

Érkezéskor kapott matricák a hatósági karantén jelzésére

Összességében elmondható, hogy a magánjellegű utazások jelenleg nagyon körülményesek, a szabályok betartása nehéz.

Míg itthon 10-15000 forintba kerül egy PCR-teszt, addig Németországban akár 30-40000-et is elkérnek egy-egy vizsgálatért.

Az anyagi teher tehát mindenképp jelentős, főleg, ha olyan országba megyünk, ahol minimum két negatív tesztet kérnek belépéskor. Az időfaktor is nehéz kérdés, hiszen a rövid hétvégi utazások ellehetetlenülnek a karanténkötelezettségek miatt. Számomra megérte az út a sok szervezést és „hercehurcát”, viszont már nagyon várom, hogy újra megteljenek a repterek élettel, és újra élmény legyen az utazás.

Sztrájkoló munkások sokasága tartózkodik jelenleg is a bukaresti metrómegállókban, akik a peronon gyülekezve „Nem adjuk fel” kiáltással, hangos zenével, tapsolással, illetve a sínek elfoglalásával állították meg a fővárosi metróközlekedést a hajnali óráktól kezdve. A spontán demonstrációt szervező szakszervezet és a hatóságok között egyelőre semmilyen valódi párbeszéd nem valósult meg, ahogy összességében az is kérdéses, miért történik a sztrájk. A jelenleg is zajló bukaresti eseményekről számolunk be.A legkorábbi, hajnal 5 órai nyitás időpontjában metróval utazni kívánó bukarestiek lelakatolt lejárati ajtókkal, illetve kiírásokkal találkozhattak, melyeken az szerepelt, hogy spontán sztrájk miatt a metró nem közlekedik. A megmozdulást szervező USLM elnevezésű szakszervezet munkatársai elfoglalták a síneket, így a szerelvények semmilyen formában nem tudtak kiindulni és utasokat szállítani.

Az utasok jelentős része a kora reggeli órákban nem volt tisztában a zajló eseményekkel, így káosz és feszültségek sorozata alakult ki a metró hiánya következtében. Egyesek a felszínen található buszok és villamosok felé fordultak, mások megpróbáltak taxit fogni, míg többen épp a kialakuló tumultus miatt jelezték, hogy inkább nem szállnak fel a tömegközlekedési eszközökre. Ebben természetesen nagy szerepe van annak is, hogy Románia jelenleg éli a harmadik hullám felfutó szakaszát, a leginkább érintett terület pedig épp Bukarest, ahol csak tegnap 2171 fertőzöttet regisztráltak, többet mint a vírus kezdetét követően egyetlen napon valaha.

A történésekre a reggeli órákban Cătălin Drulă közlekedési miniszter is reagált, aki szerint egy illegális akció zajlik, melyet a szakszervezeti maffia érdekei vezetnek, a dolgozók egy csoportja pedig azért cselekszik, hogy bizonyos emberek megtarthassák saját privilégiumaikat.

„A tény, hogy az USLM leállíttatta a bukaresti metrót egy pofont jelent Románia egésze számára”

– folytatta a miniszter, akinek elmondása alapján az egész történés a megállókban található kereskedelmi terekről és reklámfelületekről szól, melyeket a szakszervezet érdekeltségei a 2018 óta lejáró szerződését követően is jogtalanul birtokoltak mostanáig. A jelenségek közötti kapcsolatot alátámaszthatja, hogy a tegnapi nap során kérte a román fővárost kiszolgáló földalatti rendszert vezető Metrorex a reklámfelületek eltüntetését legkésőbb április másodikáig, miután azok veszélyeztetik a földalatti közlekedés biztonságát, közvetlen hatással vannak a tűzbiztonsági követelményekre vészhelyzet esetén, és amúgy is egy lejáró szerződést követően vannak jelen.

A szakszervezet gyorsan reagált a miniszter szavaira, Facebook bejegyzésében arról írva, hogy az erős egység jeleként 2500 személy sztrájkol a megállókban, a követeléseikből pedig nem fognak engedni, ugyanis azok nem a reklámfelületekről szólnak, hanem arról, hogy az ország vezetése minden szakszervezeti törekvést elutasított, továbbá figyelmen kívül hagyta a metró összes problémáját. A bejegyzésben a szakszervezet képviselői a miniszter számos konkrét mondatára reakciót fűztek, ám érdekes, hogy sok esetben a metrótól teljesen független ügyeket neveztek meg okként. A „Románia számára adott pofonra” például azt írták, hogy

valójában a kormány pofozta fel az ország egészét, ugyanis a nemrég alakult új kormány sorban büntette meg és csapta be a társadalom összes csoportját, legyen az fiatal vagy idős, nyugdíjas vagy diák, egyetemi hallgató, orvos vagy épp rendőr.

Tömegek a felszínen metró hiányában (Fotó forrása: Vitalie Cojocari - FB)

Egy órával később egy nyílt levelet is megjelentett az USLM, melyet Klaus Iohannis köztársasági elnök, Florin Cîțu miniszterelnök, Cătălin Drulă közlekedési miniszter, illetve Stefan Paraschiv, a Metrorex igazgatója számára címeztek. Ezen levélben leírásra került, hogy már február 5-én keresték az illetékeseket a metrók körüli problémákkal, illetve kifejezték aggodalmukat a tervezett fizetéscsökkentések és elbocsátások ellen is, ám az illetékesek semmilyen párbeszédet nem kívántak folytatni. A kormány szerint fizetéscsökkentésről nincs szó, hanem sokkal inkább arról, hogy a szakszervezet a tavalyi év során a járványügyi nehézségek ellenére 18 százalékos fizetésemelést ért el, a költségvetés felső határának szabályozása miatt pedig ezen emelés csak elbocsátások esetén tartható fenn. A kormányzat azt is nehezményezte, hogy az alkalmazottak közül többen indokolatlan juttatásokban is részesültek, ugyanis rengetegen kaptak például veszélyességi pótlékot, többek között olyanok is, akik irodában dolgozva semmilyen veszélyes feladatot nem láttak el.

Az ügyben közleményt adott ki a rendszert működtető Metrorex vezetősége is, mely szerint a cég a tegnap esti óráktól kezdve folyamatosan civilizált párbeszédre hívta a szakszervezet képviselőit, ám azok nem kívántak tárgyalni, helyette illegális módon elfoglalták a síneket, megzavarták a köznyugalmat és ellehetetlenítették a bukarestiek közlekedését.

Hasonlóan vélekedett Alin Stoica, a főváros prefektusa is, aki elmondása alapján reggel 7 órától folyamatosan próbálja felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel, ám ez nem sikerül, így azt sem tudja pontosan, hogy milyen kéréseik vannak a sztrájkolóknak.

Stoica hozzátette, hogy jelen járványügyi helyzetben tilos 100 főnél nagyobb demonstrációt tartani, ezt, illetve a maszkviselési szabályokat be nem tartó sztrájkolók pedig mind büntetésben fognak részesülni.

Sztrájkoló dolgozók a síneken (Fotó forrása: USLM - FB)

A történések erős politikai szállal is bírnak, ugyanis a jelenlegi közlekedési minisztérium számos olyan döntést hozott, ami kellemetlenül érinti a szakszervezet érdekeit. Lényeges azonban ismerni annak vezetőjét, aki nem más mint Ion Rădoi, a választásokat követően ellenzékbe kerülő román Szociáldemokrata Párt (PSD) volt parlamenti képviselője. A szakszervezetet 20 éve vezető Rădoi már 2009-ben is vezetett hasonló megmozdulást – akkor épp az elnökválasztási kampány közepén –, a kormányon lévő liberálisok szerint pedig egyrészt a személyes érdekek vezérlik a gyakorlatilag maffia vezérként eljáró szakszervezet vezetőjét, másrészt egy politikai indíttatású lépésről is van szó, melyben az ellenzéknek is szerepe van. Erre reagálva a szociáldemokrata párt vezetője elmondta, hogy már 13 éve nem állnak kapcsolatban a szakszervezet vezetőjével, a kormánynak pedig a politikai játszmák helyett a bukarestiek problémájával kellene foglalkoznia.

Péntek kora délutánig semmilyen konkrét lépés nem történt az ügy megoldását illetően, a Metrorex pedig szabotázs és terrorizmus elkövetésének vádjával feljelentést tett a belügyminisztérium felé. Cikkünket a legújabb fejleményekkel frissítjük!

Frissítés: Péntek késő délutáni órákban a sztrájk befejeződött, ám a szerelvények csak szombaton indulnak újra. A felek megegyeztek a közös tárgyalás feltételeiről, melyre jövő héten kerülhet sor. A spontán demonstráció miatt körülbelül 250 ezer budapesti közlekedése nehezedett meg a nap folyamán, ami komoly kihívásokat okozott a város egésze számára. A felek közötti ellentétek továbbra is nagyon erőteljesnek tűnnek, nem kellemes hangulatú egyeztetésre lehet tehát számítani. Izgalmas bukaresti péntek volt!

Kiemelt fotó: Mediafa

(Kép forrása: news.sky.com) 

Douglas Murray véleménycikkben méltatta a Daily Telegraph hasábjain a brit konzervatív kormány belügyminiszterét, Priti Patelt, aki „csodálatra méltóan egyértelműsítette, hogy a célja nem más, mint véget vetni az Egyesült Királyságba irányuló illegális bevándorlásnak.” Az ugandai-indiai származású Tory politikus, aki 2010 óta parlamenti képviselő és 2019 óta Boris Johnson belügyminisztere, ezen a héten ugyanis nemzeti konzultációt indít, hogy a még a nyár előtt benyújtandó új bevándorlási törvényről kérje ki az emberek véleményét.  

Murray felidézi, hogy

a bevándorlás kérdése már több generáció óta „bugyog” ugyan a brit politika felszíne alatt, és néha felszínre is tör, de sokkal ritkábban, mint bármely más nyugati országban. 

Persze az Egyesült Királyságban is felmerült az a dilemma, hogyan lehet egy fejlett országnak egyszerre tanúsítania méltányos és emberséges magatartást a világ szegény országaiból érkezőkkel szemben, és közben megtartania a saját határai feletti ellenőrzés jogát. Murray szerint nem könnyítették meg a közös gondolkodást erről azok a „baloldali agitátorok,” akik minden, egyébként teljesen normális, a bevándorlással kapcsolatban aggályokat kifejező véleményt ostobának, vagy egyenesen rasszistának bélyegeznek. 

A szerző azt is megjegyzi, hogy míg a kontinentális Európában a migráció még mindig egy óriási indulatokat kiváltó téma, a Brexit nagymértékben megnyugtatta a brit közvéleményt, ahogyan azt a közvéleménykutatások is igazolják.

Úgy tűnik, a többség úgy gondolja, hogy a problémát részben orvosolta maga a tény, hogy a szigetország kilépett az EU-ból, és ezáltal visszaszerezte az ellenőrzést az ország határai felett. 

Ráadásul az elmúlt évben a Covid pandémia miatt gyakorlatilag semmilyen beáramlás nem történt Nagy-Britanniába. 

Csakhogy van egy kivétel ez alól:

a La Manche csatornán át csónakon érkezők, akik folyamatosan és jelentős számban jelennek meg az angol partoknál. Tavaly csaknem 10.000 ember érkezett az Egyesült Királyságba illegálisan ezen az útvonalon, ami a többszöröse az előző évben próbálkozóknak,

hangsúlyozza Douglas Murray. Azaz, miközben legálisan nem lehetett belépni Nagy-Britanniába, az illegális migrációs erősödött. Murray szerint nyilvánvaló, hogy egy konzervatív kormány nem teheti meg, hogy nem tesz valamit ez ügyben, most, hogy már nem lehet az EU-t hibáztatni mindenért.

A probléma lényege, magyarázza a szerző, hogy amint a csónakok brit tengeri felségterületre érnek, a hatóságoknak kötelessége „kimenteni” az utasokat, és a szigetországba kísérni, ahol aztán hotelekben és más szállásokon helyezik el őket.  Annak ellenére, hogy törvénytelenül léptek be az országba, minden legális csatornát megkerülve, az ily módon az országba jutottak szinte mindegyike ott is marad. Ez a rendszer mélyen igazságtalan, és nyilvánvalóan azokat jutalmazza, akik megszegik a törvényt, hangsúlyozza Murray.

A balos civil szervezetek és más migrációpárti hangadók szerint az olyan államok, mint Dánia és Ausztrália, amelyek hatékonyan véget vetettek ennek a gyakorlatnak, „pária állammá” váltak. Murray szerint az igaz páriaállamok azok, amelyek nem veszik komolyan a határaik védelmét és állampolgáraik biztonságát, és amelyek ezáltal felelőtlenül bánnak az adófizetők pénzével, cseppet sem törődve azzal, hogy megengedő fellépésükkel valójában az „alantas embercsempész hálózatokat gazdagítják.”.

A brit belügyminiszter bátor lépéseket tervez a Csatornán át érkező illegális migráció megfékezésére. Murray felidézi, hogy

a Priti Patel által előterjesztett bevándorlással kapcsolatos új jogszabályok többek között börtönbüntetést és deportálást helyeznek kilátásba azoknak, akik illegálisan érkeznek az országba, és akár életfogytig tartó bebörtönzéssel sújtanák az embercsempész hálózatok tagjait. 

Ezen kívül megkönnyítenék azoknak a kitoloncolását, akik jogtalanul tartózkodnak Nagy-Britanniában, de ami a legfontosabb Murray szerint,

az illegális bevándorlókat a legális bevándorlókétől elkülönített rendszerben kezelnék. 

Ugyanis jelenleg az illegális és a legális bevándorlók ugyanabban az elbírálásban részesülnek, ami a jövőben megváltozna, fejti ki Murray.  A tervek szerint a törvénytelen módon az országba érkezőket speciális létesítményekben helyeznék el, sőt, akár egy harmadik helyszínre is el lehetne őket szállítani a brit szigetekről, annak érdekében, hogy könnyebben vissza lehessen őket küldeni a származási országukba. 

Ezt a módszert egyébként Ausztrália már jó ideje igen hatékonyan alkalmazza,

teszi hozzá a szerző.  

A sajtónak kiszivárogtatott részleteken felháborodott baloldali aktivisták és lobbicsoportok azonnal „embertelennek” és „méltánytalannak” bélyegezték az új menedékjogi jogszabály-tervezetet,  „pedig a tervezet egyáltalán nem az”, jelenti ki a szerző .  „Ami embertelen, az a status quo, és ami méltánytalan, az nem más, mint ami eddig zajlott ez ügyben,” zárja írását Douglas Murray.  

Nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, hogy a koronavírus önmagában nem hatott jól az ingatlanpiacra. Az egyetemek bezártak, így az egyetemisták hazakényszerültek, már otthoni környezetben hallgatják az órákat, otthon kényelmében vizsgáznak. Ráadásul nem rég újabb korlátozásokat vezettek be, melyeket egy héttel meghosszabbítottak. Mindez összefüggésben van az ingatlanpiac visszaesésével, azonban nem biztos, hogy annyira lehangoló a helyzet!

Átmeneti csökkenés

Na, de lássuk a számokat!

• a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások után közvetlenül 20-25 százalékkal visszaesett az eladó és kiadó ingatlanok iránt érdeklődők száma heti összevetésben, de vasárnapra visszakapaszkodott a megszokott szintre
• a lakásépítési kedv kimagasló volt az év elején: januárban 1011 lakóépület kapott építési engedélyt, ami éves szinten pedig 38 százalékos növekedésnek felel meg. Januárra vetítve pedig az elmúlt öt év legmagasabb értéke.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte:

“A szigorítások bejelentése után óráról-órára csökkent az érdeklődés az eladó és kiadó lakások iránt. Heti összevetésben 20-25 százalékos volt a visszaesés csütörtökön és pénteken. Vasárnap azonban már kezdett visszaállni a kereslet a március elején megszokott szintre.”

Mindebből az tűnik ki, hogy a visszaesés csak átmeneti jellegű, a hirtelen változások eredménye volt, azonban kis idővel kezd minden visszaállni az rendes kerékvágásba. Bár az eladó lakások iránt érdeklődők száma visszaesett a járványintézkedések szigorításáról szóló múlt csütörtöki és pénteki bejelentések után, de utána rövidesen javulás következett - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely szerint lendületben maradhat a lakáspiac a jó évkezdés után.

A számok azt mutatják, hogy hosszú távon nem kell negatív visszaesésre számítanunk, harmadik hullám nem befolyásolja érdemben a lakáspiacot idén.

“Ez elsősorban az állami lakásprogram idei évtől elérhető új elemeinek, például a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetésének, a lakásfelújítási program elindításának, a csokos lakások illetékmentességének köszönhető. A tavaly tavaszi korlátozások tapasztalatai alapján elmondható, hogy az extra támogatások nélkül a harmadik hullám jelentősebben is visszavethetné a lakáspiacot.” - fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy a szakértő szerint a márciusi ingatlan adásvételek száma csökkenést fog a hónap végén kimutatni februárhoz képest, de mindez a korlátozások bevezetésének köszönhető. Balogh László hozzátette:

“Mivel az előzetes adatok alapján a vevők is óvatosabbak lettek az ingatlanpiacon, ezért konkrétabb előrejelzést a harmadik hullám hatásairól a következő hetek tendenciái alapján lehet mondani.”

Csúcson a lakásépítési kedv

Az idei évet egyébként lendületesen kezdte a lakáspiac, ütemesen növekszik az adásvételek száma a használt lakások piacán. Emellett a lakásépítési kedv is megugrott.

Az ingatlan.com szakértője a hivatalos KSH-adatokat idézve azt mondta: januárban 1011 lakóépületre adtak ki építési engedélyt a hatóságok. Ez tavaly januárhoz képest erőteljes, 38 százalékos emelkedést. A növekedés elsősorban a családi házakra kiadott 805 darab engedélynek köszönhető, ami az elmúlt öt év legmagasabb januári értéke.

Az ingatlan.com-ról

Az ingatlan.com Magyarország piacvezető ingatlanhirdetési portálja. Küldetése a teljes körű, hatékony és etikus ingatlanpiac megteremtése. Évente több mint 100 ezer magánszemély és több mint 8500 ingatlanközvetítő hirdet az ingatlan.com-on. A weboldal havonta több mint 3 millió látogatóval rendelkezik, és itt található a legtöbb ingatlanhirdetés. Az ingatlan.com 1998-ban indult, és azóta a szektor független és hiteles szereplője: ingatlanhirdetésen kívül más tevékenységet nem végez, és egyéb ingatlanpiaci érdekeltséggel nem rendelkezik. A weboldalt üzemeltető ingatlan.com Zrt. 100%-os magyar tulajdonban áll. A cégcsoporthoz tartoznak a kereskedelmi ingatlanpiac vezető hirdetési portáljai: az iroda.hu, a retail.hu és a raktar.hu, valamint a money.hu is, ahol számos bank kínálatát lehet összehasonlítani egy helyen. További információ: info.ingatlan.com

„A magyar diákoknak fasiszta irodalmat kell olvasniuk” című cikk jelent meg a tagesanzeiger.ch svájci hírportálon. A Wilhelm Droste tollából származó cikk szerint az új tanterv antiszemita szerzők könyveit tartalmazza, és ez is csak az Orbán-kormány újabb próbálkozása arra, hogy teljes befolyása alá vegye a magyar oktatást és kultúrát.

Nézzük tehát, hogyan vélekedik Wilhelm a új tantervről: 

Amikor január végén új tantervet mutattak be Budapesten, a tanulási célokat szándékosan a múlthoz igazították. Olyan értékek kerültek előtérbe, mint a keresztény család megerősítése, a magyar nemzettel való azonosulás, és a haza védelme - nem csak fegyverrel. Ma már kötelező olvasmány lesz azoknak a szerzőknek a művei, akiket a (Wilhelm szerint) "fasizmushoz való közelségük és antiszemitizmusuk" miatt sok tanár eddig kizártnak tartott. Ilyen többek közt Herczeg Ferenc, Nyirő József, és Wass Albert. 

Mindhárman olyan területekről származnak, amelyeket Magyarország az első világháború után elveszített. Ezen szerzők művei használhatók a nagyobb magyar hazafiság ápolására, helyreállítására, de természetesen a múlt sebeinek kritikus kezelésére is. A végső felelősség persze mindig a tanár kezében van. 

A tanterv módosítására válaszul sok tanár olyan fotókat tölt fel a közösségi médiába, ahol a mellkasuk előtt tartott plakátokkal demonstrálják, hogy nem állnak készen a fasiszta írók tanítására. 

"A magyar irodalom írói szövetségei és elnökei, ismert iskolák és oktatók, tanári szövetségek, diákok és szülők nyilvános tiltakozásokat szerveznek, de mint minden, a magyar kultúrát érintő jelenlegi vitában, félni kell attól, hogy az államhatalom itt sem áll készen a párbeszédre és az önkorrekcióra"

- fogalmaz a Droste. 

A konzervatív tudósok is ellenálltak, amikor a Magyar Tudományos Akadémiát nemrégiben megfosztották fontos kutatóintézetektől. Nyilvánvalóvá tették, hogy az abszolút kormányhatalom mohósága se nem konzervatív, se nem keresztény, se nem hazafias. A kormány egyre több támogatót veszít azok közül is, akiket korábban szilárdan maga mögött tudhatott

- vélekedik Wilhelm. 

A kötelező olvasmánylista körüli vitában a magyar társadalomban mindenütt érezhető politikai feszültségek fokozódnak. A kortárs irodalmat kategorikusan kizárják az elmaradottnak tűnő új tantervből azzal az érvvel, hogy annak értéke még nem határozható meg megbízhatóan. Kertész Imre és Esterházy Péter két kortárs magyar klasszikus, akik világhírűvé tették a magyar irodalmat, érdekes módon nem szerepelnek a kötelező programban. Ezt azzal magyarázza Droste, hogy Esterházy "irodalmi szuverenitásának teljes súlyával" az utolsó leheletéig felforgatta és kigúnyolta az Orbán-rendszert.

Mielőtt viszonyt nagy kijelentéseket tennénk, meg kell említeni, hogy az új tanterv konkretizálásakor Kertész és Esterházy is bekerült az opcionális olvasmányokba. Persze ez sem lehet elég kielégítő Droste számára, hiszen csak olyan műveiket adták a listához, melyeket 1989 előtt írtak. Szörnyű! Arról nem is beszélve, hogy ha egy tanár komolyan veszi az irányelvet, amely szerint óráinak nyolcvan százalékát a kiterjedt kötelező olvasmányokra fordítja, akkor aligha jut el az opcionális olvasmányok húsz százalékáig.

Wilhelm kihangsúlyozza, hogy Demeter Szilárd befolyása, akit 2018 decemberében a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójává neveztek ki, folyamatosan növekszik, ma már egyfajta "mindenható magyar irodalmi miniszter", még akkor is, ha úgy tűnik, hogy közvetlenül nem vesz részt a tananyag létrehozásában. Wilhelm szerint Demeter Szilárd dühös, hogy a külföld megpróbál beavatkozni a magyar irodalom kánonjába. Továbbá a magyar írókat, akiket a német ajkú világban ünnepelnek, különös árulással gyanúsít, mert elsősorban német fordításaik révén ismerte meg őket a világ.

Esterházy és Kertész mellett ide tartoznak Nádas Péter és Krasznahorkai László Nobel-díjas szerzők, de a 2019 szeptemberében elhunyt Konrád György is, valamint Földényi László, Parti Nagy Lajos, Závada Pál és még sokan mások.

Dorste reményeit fejezi ki aziránt, hogy a diákok titokban azért még olvassák az igazán szeretett könyveiket az asztal alatt a csúnya, diktatórikus kormány által létrehozott tanterv ellenére is. Esterházy Péter ennek mindenképpen külön örülne - írja Welhelm -, hiszen "senki sem tudta olyan varázslatos módon használni a magyar nyelvet, mint ő". 

Nyitókép: http://blog.nuclearsecrecy.com/

Miért nehéz ma ismerkedni? Miért a családbarátság a legjobb PR egy nagyvállalat számára? Hogyan született a Biszku-film? Skrabski Fruzsinával, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom dokumentumfilmes elnökével beszélgettünk mindennapi dicséretekről, a vágyott gyerekek megszületéséről és a hétvégék szentségéről.

Megnyitás Spotify-ban

Megnyitás Apple Podcasts-ben

Megnyitás Youtube-on

Édesanyád Kopp Mária pszichiáter, édesapád Skrabski Árpád mérnök, szociológus. Külön-külön és együtt is nagy jelentőségű tudományos munkákkal szolgáltak a világnak az egészséges társadalom feltételeiről, aminek szerintük az alapja a család. Milyen neveltetésben részesültél?

Nagyon jó dolgom volt. Sokat gondolkozom azon, hogy igazságtalanul jó gyerekkorom volt másokhoz képest. Egy nagy, szerető családban nőttem fel. Ráadásul okosan szerető családban. Anyukám pszichológiai tudása is benne volt. Ha valami nem ment, például rossz tanuló voltam az iskolában, addig dicsértek, amíg sikerült. Mindig, mindenben a jót látták Minden este agyon dicsértük egymást. Bensőséges viszonyom volt anyukámmal és apukámmal is. Nem csak írtak erről, hanem meg is valósították a boldog házasságot és a jó családot.

Jó szándékkal kérdezem – alkalmaztak rajtad tudományos eredményeket?

Igen, pszichológiai kísérletgyerek voltam. Például, amit én a saját lányomnál nem csinálok, nem kaptam Barbie-t. Gondolom már olvasta anyukám, hogy a testképet befolyásolja. Például ez egy rossz ötlet volt részükről. Vagy Marinak és Árpinak hívtuk őket, nem anyának és apának. Tízéves korom körül fellázadtam és önhatalmúlag elkezdtem mamázni és papázni őket. Voltak ilyen speciális dolgaik. Azt találta ki anyukám, hogy a farmer divatozás és a zsemle luxus. Ezeket leszámítva inkább pozitív kísérletei voltak. Nagyon sokat dicsértek minket. Az volt anyukám elve, hogy rengeteget kell dicsérni a másikat. Nagyon sokat beszélgettek velünk. Sokat dolgozott, hiszen professzor volt, tanszékvezető a Semmelweisen. De az az élményem, hogy ha odamentem hozzá, lerakott mindent és velem foglalkozott. Jól megérezte, hogy mikor van tényleg szükségem arra, hogy rám figyeljen. A másik pszichológiai kísérlet a részükről, hogy hatalmas bizalommal voltak irántam. Elég rossz gyerek voltam, több iskolából kirúgtak, csináltam elég nagy hülyeségeket. Soha nem faggattak, nem turkáltak a zsebemben. Bíztak bennem, annak ellenére, hogy nem úgy viselkedtem, mint akiben lehet. Ez nagyon jót tett. Azóta bárkinek, ha problémája van a gyerekével, azt ajánlom, mint túlélő és sikeres ember, hogy a bizalom az, ami átsegít egy tinédzsert a nehéz kamaszkoron.

Az édesanyád egy életen át dolgozott a népesség életminőségének vizsgálatán és javításán. Ebbe te is beleálltál. Magától értetődő volt továbbvinni ezt az örökséget?

Egyrészt ők tényleg ketten csinálták ezt. Ugyan az apukám mérnök-szociológus, az anyukám orvos-pszichológus volt, de a kutatásokat együtt csinálták, hiszen abban nagyon sok statisztika van. De még a kérdésfeltevésnél is nagyon sok szerepe volt apukámnak. Például ő hozta be, hogy kérdezzenek rá, hogy látja-e értelmét az életének, és ezt vessék össze az egészségügyi mutatókkal. Kiderült, hogy azok az emberek, akiknek van életcéljuk, sokkal egészségesebbek, boldogabbak. Egy csomó nagyon kreatív dolgot apukám tett hozzá a kutatásokhoz. Ketten alapították a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat. A kutatásokból kiderült, hogy a magyar fiatalok sokkal több gyereket szeretnének, mint amennyi megszületik. Ez egy magyar sajátosság, Németországban körülbelül ugyanannyit szeretnének. Itt van egy csomó vágyott gyermek, aki nem születik meg. Ezért alapították a mozgalmat. Akkor és még nagyon sokáig nem volt gyerekem, végül egy született, lombikkal. De amikor elindították és amikor meghaltak, még nem volt gyerekem. Igazából csak akkor álltam bele, amikor édesanyám is meghalt 2012-ben. Akkor átvettem, mert úgy éreztem, hogy ez nagyon fontos dolog és rossz lenne, ha elhalna a szüleimmel együtt. Továbbvittem, szerencsére bele is tanultam a civil szervezeti vezetőségbe. Végül is gyermekem is lett.

Ahogyan említetted, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom célja, hogy megszülessenek a kívánt gyermekek. Miért nem születnek meg?

Először is nagyon nehezen találunk párt. Ez az egyik legnagyobb probléma. Ennek több oka van. Kevésbé vannak ismerkedési lehetőségek. Bár valaki azt mondja, hogy vannak, de pont, hogy túl sok van. Valamiért az ismerkedési kultúra megváltozott. Készítettek egy felmérést arról, hogy hol a leghatékonyabb ismerkedni. Kiderült, hogy például egy kocsmában nem, mert lemegy két csapat és nem kezdenek el egymással beszélgetni. Ebből a szempontból a tánciskola volt a leghatékonyabb, ott ismerkedtek össze a legtöbben. Tehát egyrészt nincs meg a párkeresésnek a formája. Vannak internetes társkeresők, de ott meg túl nagy a választék, túl nagyok az igények. Másrészt nincs az a társadalmi, közösségi nyomás, hogy illik hosszú távú kapcsolatokat szervezni, illik megházasodni. Valószínűleg ez az egyik fő oka annak, hogy nem találnak párt. Amikor találnak, nehéz elköteleződni. Nagyon nehezen hozzák meg a fiatalok azt a döntést, hogy összeházasodjanak, gyermeket vállaljanak. Ebben nagyon nagy szerepe van a mintáknak. Tudjuk, hogy Magyarországon nagyon magas a válások aránya. Nagyon sokan félnek, hogy a rossz szülői mintákat viszik tovább. Ehhez van egy jó hírünk, ez egyáltalán nem általános, abszolút meg lehet haladni a szülői mintákat.

Tehát azért nem köteleződnek el, mert úgyis elválnának?

Konkrétan az jött ki az egyik kutatásunkból, hogy félnek a szülői szereptől. Megkérdeztünk egyetemistákat, hogy hány gyereket szeretnének. Két és felet, ami nagyon magas. Kilencven százalékuk házasságban szeretne élni, ami szintén nagyon magas. Viszont amikor megkérdeztük, hogy valószínűleg miért nem történik ez, akkor elsőként mondták, hogy nem találnak stabil partnert, a második volt, hogy félnek a szülői szereptől, a harmadik volt az anyagi és karrier jellegű félelem. A szülői szereptől való félelem valószínűleg annak köszönhető, hogy nem akarnak olyan anyák és apák lenni, mint az ő szüleik. Attól félnek, hogy megismétlik a mintákat.

Kicsit túl van gondolva a gyermekvállalás.

Régebben összeházasodtak lakás nélkül is. Szültek gyermeket akár úgy is, hogy a cselédszobában laktak az anyukánál. Ma már ez nem elképzelhető. Utána pedig nagyon nehéz összeegyeztetni a családot és a karriert (ezért értékeljük a családbarát vállalatokat, hogy minél több olyan munkahely legyen, ahol ez megvalósítható). Aztán elválnak, nagyon nagy probléma a meddőség. A rossz szülési élmények is közrejátszanak.

Megmagyarázható, de érdekes jelenség, hogy a javuló életkörülmények ellenére érezzük egyre kevésbé biztonságosnak a gyermekvállalást.

Igen, nagyon érdekes, hogy a legszegényebbeknél van a legtöbb gyermek. Nyilván összefügg a fogamzásgátlással.

A haromkiralyfi.hu-t böngészve sokféle kiadványt, galériát, programajánlót találni. Szerinted melyik a leghatásosabb ezek közül vagy ezeken kívül?

Az egyik nagyon nagy sikerünk az Év Családbarát Vállalata Díj. Több mint öt éve osztjuk ki és tényleg a legnagyobb cégek versenyeznek érte. Nem csak, hogy versenyeznek, hanem akik már elnyerték, önként részt vesznek workshopokon, képzéseken, hogy segítsék a többi céget családbaráttá válni. Ezek olyan nagy cégek, mint a General Electric, a British Telecom, Magyar Telekom, Ingatlan.com. A legnagyobb multicégek is versenyeznek, hogy elnyerjék a díjunkat. Valaki már többször pályázott, nem nyerte el, de még mindig pályázik. Hatalmas igyekezet van mögötte. Ez nem csak azért van, mert jó fejek, hanem azért is, mert ma hiány van minőségi munkaerőből. Az egyik legjobb munkatárs-csalogató a családbarátság, emberbarátság. Ma már egy komolyabb embernek nagyon fontos feltétele a cég felé, hogy legyen magánélete, tudjon menni kirándulni, este legyen ideje megfürdetni a gyereket, el tudjon menni nyaralni, satöbbi. Ezek alapvető igényeink, de elindult egy olyan kultúra, amiben agyon dolgoztatják az embereket. 

Ezek a cégek rájöttek, hogy akkor tudnak jó munkaerőt szerezni, ha családbarátak, ezért pályáznak a díjunkra.

Egyébként fel is mérte a British Telecom az egész éves PR-tevékenységét és azt mondták, hogy a mi díjunk hatott a legjobban, tömegek jelentkeztek hozzájuk dolgozni. De ami még érdekesebb, hogy ennek lett egy kistestvére, a családbarát kórházi osztály. A Magyar Kórházszövetség keresett meg minket, hogy az egészségügyi dolgozók iszonyatosan le vannak terhelve és nagyon sok a válás, nagyon sokan vannak egyedül. Ott is elindítottuk a Családbarát Kórházi Osztály és Családbarát Kórház díjat. Ők is azt mondják, hogy tömegesen jelentkeznek ahhoz dolgozni, aki elnyerte a díjunkat. Ez a munkaerő-hiányos egészségügyben egy fantasztikus dolog. Ez egy abszolút siker. Közösségekben születnek meg a gyerekek. Azt látjuk, hogy ha erős közösségek jönnek létre, ott elindul egy olyan szokás, hogy megszületnek a vágyott gyermekek. Például ezeken a munkahelyeken, ahol ezt kifejezetten támogatják, sokkal több gyerek születik, mint más munkahelyeken. Egyrészt azért, mert nem félnek elmenni a munkavállalók szülni, másrészt azért, mert 

a gyereknek a legjobb reklám a gyerek.

Általában egy nő akkor akar szülni, ha a testvére, egy barátnője vagy egy munkatársa szült. Ilyenkor neki is kedve támad. Látja, hogy a másiknak megy és milyen nagy élmény, ezért ő is szívesen vállal gyermeket. Nagyon fontos tehát, hogy egyre több családbarát cég van. Siker az is, hogy a karanténban készítettünk Veszekedés helyett összebújás, Veszekedés helyett hála című videókat a Facebookra. Híres emberek mondták el, hogy hogyan lehet átvészelni a karanténos időszakot a családban. Összesen egymilliós elérésünk volt vele. Ilyen sikereink vannak. 

Főleg a nőket kell megcéloznotok a tevékenységetekkel?

Apa is kell a gyerekhez. Az apákra kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk. Van két apafüzetünk, amit a védőnők adnak a kismamáknak. Az egyik füzetben elmondjuk, hogy a gyermekvárásnál és a születéskor milyen szerepe lehet egy apának. A másik füzet pedig abban segít, hogy egy- és kétéves korban mi az apa szerepe. Egyébként iszonyatosan fontos szerepük van a gyermek életében. Léder László, a füzetek szerzője írt egy könyvet Csendes Apa-forradalom címmel, amiben összeszedte a világ összes kutatását az apákkal kapcsolatban. Például a kamasz lányoknak a legfontosabb az apa kapcsolata. Akinek jó apa kapcsolata volt, sokkal kevesebbszer került bántalmazó kapcsolatba, nem kezdett korai szexuális életet. Nagyon fontos a gyermekek életében az apa, és ez nincs kellően kihangsúlyozva. Sok a válás, sokszor eltiltják az apákat az anyák a gyerekeiktől, pedig hihetetlen károkat tud okozni, ha egy gyereknek nincsen elég apaélménye.

A napi közbeszédben gyakran mondjuk parodisztikusan, hogy mindenkinek „szülnie kell még egy gyereket, még egy magyart”. Egyetértesz azzal, hogy ezt nem lehet erőltetni?

Abszolút nem lehet. Az a mottónk, hogy szülessen meg minden kívánt gyermek. Nem azt mondjuk, hogy mindenki szüljön, hanem aki szeretne gyereket, annak lehessen. Ha valaki szeretne egyet, annak legyen egy, ha valaki hármat, annak három, aki ötöt, annak legyen öt!

A mi mozgalmunk mögött 2013-ban az összes parlamenti párt felsorakozott. Az összes párt frakcióvezetője aláírta a nyilatkozatunkat.

 Teljes nemzeti konszenzus áll a programunk mögött. Vannak egyébként babazászlóink, amit akkor teszünk ki, amikor születik egy gyerek. Olyan, mint a fekete zászló, csak ez fehér zászló egy gólyával. Amikor volt a Pride és a szivárványos zászlók, akkor mondtuk, hogy akinek tetszik, az tűzze ki a babazászlónkat. Elloptuk tőlük ezt a marketingötletet. Karácsony Gergely és a miniszterelnökség is kitűzte. Ha nézem például a tagságot, vagy azokat, akik mögöttünk vannak, azt látom, hogy ez az a ritka dolog, ami mögött teljes társadalmi támogatottság áll.

Mikor érdemes gyermeket vállalni?

Ha azt nézi az ember, hogy mikor tud fizikailag, érdemes elkezdeni harminc éves kor alatt, de ez mindenkinél attól függ, hogy mikor érzi magát érettnek rá. Azért nagyon harcolunk, hogy lehessen egy olyan karrierút, amit a mi anyáink gyakran csináltak. Egyetem alatt megszülték a két-három gyereket, és utána kezdtek el dolgozni. Erre most nem nagyon van lehetősége egy fiatalnak. Általában dolgoznak és tanulnak, eléggé lehetetlen ebbe beiktatni a gyermekvállalást is. Nem azt mondom, hogy ez a jó, de ez egy lehetséges karrierút, családalapítási helyzet lenne. Erre jelenleg nem nagyon van lehetőség. Mindenesetre a feltételeket meg kell adni a fiataloknak, hogy ha akarnak, tudjanak minél előbb családot alapítani. Azt hiszem, hogy a kormánynak elég sok támogatása irányul erre és remélem, hogy akinek lesz kedve ezentúl, meg is találja hozzá a feltételeket. 

2010-ben készítetted el Novák Tamással az első dokumentumfilmedet, a Bűn és büntetlenséget, ami Biszku Béla belügyminiszterről szólt, nagy botrány és jogszabály is lett belőle. Később a szovjet katonák magyar nőkkel szembeni erőszakosságáról és az élet kezdetéről és végéről is készítettél egy-egy filmet. Böjte Csaba javaslatára a tavaly megjelent Traumáinkon innen és túl c. filmed inkább pozitív példákkal foglalkozik. Érdemes volt Csaba testvérre hallgatni?

Igen, nagyon örülök neki, hogy készítettem egy pozitív filmet. Ez nem azt jelenti, hogy nem készíteném el a utólag a Biszku-filmet és az Elhallgatott gyalázatot. Mindig nagyon nehéz a pozitív kommunikáció. A Három Királyfiban is próbálunk mindig csak pozitív példákat kommunikálni és nyilván nincsen akkora ereje. Itt, a traumás filmnél, ahol olyan embereket mutattam be, akiknek nagyon nehéz gyerekkora volt és mégis normális felnőttek lettek, sikerült egyszerre pozitívnak és érdekesnek lenni. De nehéz olyan témákat találni, amivel nem sokkolsz, nincsen benne botrány és mégis érdekes. 

Visszakanyarodva a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomhoz, ez a pozitív szemlélet mennyire érvényesül? A családmodellekről alkotott kép jelenleg változik, de ezzel viszonylag keveset foglalkoztok. 

Mi abszolút csak erre fókuszálunk, hogy szülessenek meg a kívánt gyerekek. Egy csomó témához nem szólunk hozzá. Például nem szólunk hozzá az abortuszhoz, az örökbefogadáshoz, olyan témákhoz, amik nem vonatkoznak konkrétan arra, hogy szülessenek meg a kívánt gyermekek. 

A filmben olyan embereket ismerünk meg beszélgetéseken keresztül, akik a gyermekkori traumáik ellenére váltak kiváló felnőtté. Fedeztél fel bennük közös motívumokat, amik megmagyarázzák a pozitív fordulatot?

Mindegyikőjük túltette magát a múlton. Nem azt mondom, hogy megbocsátottak a szüleiknek, vagy azoknak, akik ártottak nekik, de megértőek, nem ezzel foglalkoznak. Nagyon nagy önreflexióval rendelkeznek. Folyamatosan figyelik magukat és észreveszik, amikor olyat csinálnak vagy mondanak, amit a múltból hoznak, a rossz mintáik miatt. Van bennük egy nagy bátorság, nyitottság, életigenlés. Megfogják a lehetőségeket. Ha bármi esélyük volt az életre, azzal éltek. 

Akkor nem a külső körülményeket okolják a sorsukért.

Nem, egyikőjük sem. Nekem az a nagyon furcsa, hogy szépen beszélnek még a szüleikről is, akik elhagyták vagy bántották őket.

Külső segítség is jellemző a történetekben?

Igen, mindenhol voltak segítők. Az például érdekes, hogy egyikőjük sem ment pszichológushoz. Illetve az egyikőjük igen, de nem segített neki. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell pszichológushoz menni, de érdekes, hogy nem a szakszerű segítség segített neki. Van közöttük három, aki megházasodott és olyan partnerük van, aki szereti őket. Megélhetik azt, hogy valaki őket saját magukért szereti. Ez nagyon nagy segítség és lehetőség ahhoz, hogy továbblépjenek. Egy Ferenc nevű szereplőnek a barátok segítettek. Bekerült egy olyan baráti társaságba, akik átlagos életet éltek. Tudatosan megpróbált hozzájuk hasonulni. Állami gondozott volt, előtte nem látott ilyet. Megpróbált úgy viselkedni, úgy élni, mint ők. Végülis most ott tart, hogy a harmadik diplomáját végzi, gyógypedagógiai asszisztens. Van, akinek a szomszédjába odaköltözött egy lelkészcsalád. A lelkész feleségét megszólította a játszótéren, ő pedig áthívta magukhoz. Rábízta a gyerekeit, velük vacsorázhatott és ez volt, ami nagyon nagy segítséget jelentett neki.

Mennyi idő egy ilyen dokumentumfilmet elkészíteni?

Évek, egy-két év. Ezek pályázatok. Amikor megnyered, egy-két évet kapsz, hogy elkészítsed. Az interjúalanyok kiválasztása, megkeresése mindig nagyon bonyolult és nehéz. Utána le kell forgatni és meg kell vágni. 

Hol tanultad a filmezést?

Nem tanultam sehol. Kommunikáció szakot végeztem a Szegedi Egyetemen, de ott nem tanultam filmezést. Úgy alakult, hogy blogoltam a Reakció blogon, ami a Mandiner elődje volt. Ott kitaláltuk, hogy vlogokat készítünk, csak akkor, 2006-ban még nem így nevezték. Zajlott egy csomó tüntetés, ahová elmentünk, kis videókat készítettünk és ezeket raktuk fel a blogra. Igazából a Biszku-film is egy ilyen vlognak készült. Azt találtuk ki, hogy megkeresünk ma élő nagy kommunistákat, becsengetünk és megkérdezzük, hogy nem akarnak-e bocsánatot kérni. Amikor eljutottunk Biszku Béláig, rájöttünk, hogy ebből több is lehet. Jó sokat forgattunk vele és elkészült a Biszku-film. Ennek olyan sikere volt, hogy a Válasz Online-ra készítettünk egy Becsengetünk és elfutunk sorozatot, havi egy kisfilmet. Aztán az M1-re készítettük ezt Novák Tamással. Azóta közös műhelyünk és közös stábunk van, ő is készít filmeket és én is. Együtt dolgozunk, külön filmeken. 

Nálad hogyan valósul meg a munka és magánélet egyensúlya?

Erre nagyon tudatosan figyelek, mert erről prédikálunk. Hétvégén nem dolgozom. Se nem forgatok, se nem három királyfizom, akármi van. Ha az atyaúristen akar találkozót, vagy van egy konferencia, akkor sem. Ez az egyik elvem. A másik, hogy négykor befejeződik az óvoda, iskola, ilyenkor elhozom a kislányomat. Ha nem, akkor van egy bébiszitter, aki segít, de általában én szoktam és onnantól vele vagyok. Szerintem jó az egyensúly nálunk.

A Balatonfüred-Csopaki borvidéken található a Skrabski Pincészet. Mennyi időt tudsz tölteni a birtokon?

Most is itt vagyok. Igazából a Skrabski Pincében én csak tulajdonos vagyok. A nevemet viseli a pince, de a borkészítéshez nem értek. Sümegi Gábor és Tóth Tibor vezeti a pincét. Én időnként megkóstolom a bort és büszke vagyok rá, hogy a nevemet viseli. Ezen kívül nagyon jó érzés, hogy szépen rendbe raktunk egy hegyoldalt és működik. Az ember úgy érzi, hogy ennek van értelme. Ez egy nagyon gazos valami volt, teljesen tönkrement. Most egymás után telepítjük a szőlőket.

Visszatérve a szüleid munkásságára, szerinted mi az életszínvonal emelésének végső forrása?

Az apukámról aránylag keveset beszéltem. Egy filozofikus alkat volt, nagyon sokat beszélgetett és filozofált velünk. Az volt az elve, hogy mindenre szabad gondolni és mindenről szabad beszélgetni. Szerinte mindenre nyitottnak kell lenni, mert ha az embernek van egy létszemlélete, akkor mindennek megtalálja a helyét. A bizalom és nyitottság rettentően fontos lenne a mai világunkban, ahol nagyon nagy elmagányosodás van. Lelki vírusa a mai világnak, hogy nagyon sokan vagyunk egyedül, nagyon ellenséges világban élünk. Szerintem nagyon fontos lenne azt az alapvető bizalmat és nyitottságot érezni a másik ember felé, hogy alapvetően jót akar és nem egy tőről metszett gonosz. Ugyanígy nagyon fontos lenne, hogy beszélgessünk és ütköztessük a különböző nézeteket. Szerintem ez alapvető az életben. Ezen túl fontos, hogy tényleg bízhassunk egymásban. Jöhessenek létre olyan házasságok, amiben a felek tényleg meg tudnak bízni egymásban. Tudjanak egy életen keresztül társak lenni és ebben nőhessenek fel a gyermekek.

Az interjút készítette: Papp Ferenc

A Reaktor Alapítvány 2020-as kutatásait megfigyelve arra kerestük a választ, mit jelentenek a XXI. század legfajsúlyosabb szavai annak a generációnak, ami a fogalmak mögött meghúzódó igazságot megörökli.

A Reaktor Alapítvány és az SDG (Soli Deo Gloria) Alapítvány együttműködésében megvalósult kutatás kvalitatív és kvantitatív modulból állt: a kvalitatív kutatási fázis rétegzett interjúi (6 fókuszcsoportos és 12 páros, illetve triád) lehetővé tették az értékekről alkotott vélekedések, attitűdök személyesebb megismerését; a kvantitatív modul eredményei alapján megismerhetővé vált az átlagos valóság a szélsőértékekkel, a vizsgált témakör tágabb kontextusa.

A kutatás górcső alá vette mit jelentenek a 16-29 éves korosztálynak az igazságosság, a szabadság, a család, az egyenlőség, az egyenjogúság, a környezetvédelem, a globalizáció, a haza, a hagyomány és az Európai Unió fogalmai.

Lehet bár hangos a média a politikailag megosztott, elkeserítő és reménytelen fiatalokról szóló sopánkodástól, a kutatás egészen mást mutat.

Fókuszban a stabilitás

A kutatásból kiderült, hogy a pontozott fogalmak közül kiemelkedő értékelést kaptak azok, amelyek a stabil szociális térhez társulnak. 

A kutatás keretében elért fiatalok döntő többsége olyan értékeket tart központi jelentőségűnek, amelyeket nem feltétlenül kapcsolnak hagyományos politikai ideológiai kérdésekhez, ugyanis a fiatalokra egyre kevésbé hatnak a különféle eszmeáramlatok.

Kiemelkedően alátámasztja az eredményt az a részadat is, mely szerint a 15-25 évesek körében élesen elkülönülnek és előbbre sorolódnak az apolitikus fogalmak a többiekhez képest. Ez részben tulajdonítható a fent említett stabilitás utáni vágynak, de részben annak is, hogy

az apolitikus fogalmakról sokkal pontosabb meghatározása van ennek a korosztálynak, így az értéke is megnő számukra azokkal szemben, melyekhez nem - vagy csak kevés - pontos információval kötődnek.

Hittük volna? Dívik a család!

52%-a a válaszadóknak első helyre sorolta fontosságban, 48%-a pedig egyenesen házasságpárti. A kutatás rámutat arra a lehetséges okra, miszerint a hagyományos családban élők továbbvinnék ezt az életformát, a csonka (vagy nem hagyományos) családban felnőtt fiatalok pedig vágyódnak az előbbiek családi körülményeire.

Szabadság és igazságosság

Érdekes tény, hogy a két fogalom nagyon együtt mozog, a válaszadóktól igen hasonló értékelést kap szinte minden esetben. Előbbi fogalom értékét némiképp árnyalja, hogy egy rendhagyó, "bezárt" helyzetben, a koronavírus járvány alatt készült a felmérés. Mégis általánosságban elmondható, hogy

az igazságosság, mint érték elsősorban a materiális dimenzióban szorosan kapcsolódik az egyenjogúság és az egyenlőség fogalmához.

Igazságos az, ha valakinek lehetősége van arra, hogy magas színvonalú oktatási intézménybe járjon, majd erre alapozva jó munkahelyet találjon, jó fizetéssel. Szintén a bérekkel, anyagi helyzettel összefüggő a jelentősége az igazságosságnak: a kutatásban résztvevők szerint azonos munka elvégzése esetén csak minimális különbség lenne megengedhető az egyes személyek anyagi juttatásában.

Egyenlőség és egyenjogúság

A kutatás során az egyenlőség és az egyenjogúság fogalmai szintén együtt jártak, e két témakör igencsak átjárhatónak bizonyult.

Kiderült, hogy a fiatalok gyakorlatilag nem tudnak különbséget tenni e két fogalom között, csak a legtájékozottabbak, szinte csak az erre vonatkozó tanulmányokat folytatók tudták megkülönböztetni ezeket, ezért is lehet együtt tárgyalni e fogalmakat. Az egyenlőség és az egyenjogúság átjárhatósága a szinte azonos átlagértékekkel is igazolható.

Beszédes adat, hogy a fogalmat elsősorban nők és tanulók sorolták előkelő helyre.

A haza, a maga valóságában

A haza önmagában nem feltétlenül a stabilitáshoz sorolható fogalom, hiszen rengeteg politikai áthatású megnyilvánulás használja. Mégis az interjúkból kiderül,

a hazát nem ideologizálják az alanyok, a családjuk, rokonaik és barátaik révén kötődnek hozzá.

Ennek mentén egyértelmű lehet, miért sorolódik ennyire előre a fiatalok számára, pláne, ha megfigyeljük, hogy mennyire szorosan kötődik a fiatalok értelmezésében a családhoz, amit, mint fent láttunk, a fogalmak közül a legfontosabbnak ítélnek.

Két vég közé esve: a környezetvédelem

A fogalom valahol a hátrébb sorolt, kevéssé fontos értékek és a fent már taglalt preferált értékek közé esik. Már láttuk, hogy a kevésbé fontosnak ítélt fogalmak, mint a globalizáció vagy az Európai Unió azért is vesztettek pontot, mert a fiatalok nem érzik azt, hogy ráhatásuk lenne a témára, vagy pedig nem tudnak eleget róla. A környezetvédelem ebből a szempontból nehezen besorolható, mert

a fiatalok ezen a téren kiemelkedően tájékozottak, de globálisan nem érzik, hogy komolyabb ráhatásuk lenne a vele kapcsolatos problémák kezelésében.

Ezen a héten óriásit előztek a keleti vakcinák, bár a Pfizer még tartja magát! Választ a nép, rá lett bízva, ahogy az szokás. Ha engem kérdeznek meg óvodásként, amikor a szúrós szagú, késő-kádári rendelőben vártam reszketve a szurit, nézve a Dr. Bubó plakátokat, amelyek hamis optimizmusa idejekorán beoltott a propaganda ellen, biztosan nemet mondok. Engem akkor nem kérdeztek meg.

Igaz, utána sem. Soha! Sokat jöttünk azóta, valamerre. Itt állunk most:

- Világgazdaság.hu

Remek hír, azoknak, akik X vakcinára fogadtak, vagy Y bukására, de a divat bármikor megfordíthatja az eredményt, senki ne bízza el magát!

Műtétre várva

Piréz Sándor, gépészmérnök megfelelő testrészét már leborotválta a műtősfiú, a hordágyon feküdt (vagy hogy hívják, a szerző egészségügyben nem jártas).

- Üdvözlöm, bocsánat, a nevét...
- Sándor
- Sándor! Nos, minden készen áll, hamarosan toljuk a műtőbe - felelte a fölé tornyosuló maszkos alak -, már csak egy kérdésünk van: magyar vagy lengyel infúzió?
- Őőő. Svájci nincs?

A maszkos alak és egy nővér összenéztek. Nehéz volt kivenni a szemükből, hogy milyen reakciót váltott ki a páciens viszontkérdése.

- Vagy hát, szóval, magyar? Gondolom. Nem tudom. Lengyel is jó?

A Sándor köré gyűlő egészségügyi dolgozók szótlanul egymás tekintetét keresték.

- Sándor - szólt a domináns, maszkos ember - mi jut eszébe Lengyelországról?
- Őőő. Kispolski. Nagypolski. Lengyelpiac... - Sándor segítséget várva nézett körbe, de senki nem akarta befolyásolni - ilyesmik.
- Ez nem hangzik túl bíztatónak, ugye, Sándor?
- Nem, nem. Szóval a másik a magyar?
- Igen, magyar infúzió. Erről valami beugrik Önnek?
- Korrupció. Magyar ugar. Inkább lennénk osztrák gyarmat. Szar, minden szar.

Megint egymásra néztek a magyar egészségügyi dolgozók. Sándor próbálta kivenni, hogy sértőnek érzik ezt magukra nézve, vagy helyeselnek, de képtelen volt eldönteni.

- Nézze, Sándor, ez csak egy vakbélgyulladás. Ha gondolja, elhalaszthatjuk!

Sándor megkönnyebbülve sóhajtott:

- Rendben, akkor inkább hagyjuk ezt az egészet. Inkább mennék haza. Mármint, járni nem tudok a fájdalomtól...
- Megoldjuk - nyugtatta meg az orvos.
- Jól döntöttem? - Kérdezte Sándor, ahogy visszatolta a kórterembe a műtősfiú. 

Oldalszél

100 valahány lélek ült a fapados gép gyomrában a ferihegyi aszfalton. A gép elejében megjelent egy öltönyös figura, a zakója ujján négy csík, légitársaság brandelt nyakkendő.

- Szia uraim és hölgyeim, én az önök kapitánya vagyok! 

100 valahány néma szempár meredt vissza rá.

- Na szóval az úticélunk London, vagy na, Stansted, ha pontosak akarunk lenni...

Valaki krákogott a 12. sorban.

- ...a lényeg: célállomáson van egy kis szél. Oldalszél. A kérdésem: menjünk, vagy maradjunk?

100 valahány riadtabb, de néma szempár meredt vissza rá. Egy bátortalan kar emelkedett a magasba a 8. sorban. A kapitány bólintva szót adott az illetőnek.

- Bocsánat. Jó reggelt! Piréz Sándor gépészmérnük volnék...
- Csak bátran, Sándor! - bátorította a kapitány, az utaskísérők helyeslően bólogattak.
- Az jó vagy rossz? Az oldalszél. Mi az ideális?
- Kitűnő kérdés, Sándor! Az ideális a nulla.
- Értem... - értette Sándor - ...és most mennyi?
- Hogy most, ebben a pillanatban mennyi, azt nem tudom, de nem is fontos, az fontos, hogy mekkora lesz, mire odaérünk.

Sándor elpirulva, szégyenkezve nevetett.

- Nyilván, kapitány úr, de mire számítunk?

A kapitány és a személyzet egymásra néztek. Egyikük talán még a fejét is csóválta, Sándornak úgy tűnt.

- ...tehát, méter per secundumban. Várható intervallum. Na meg irány, ugye, a sebesség vektor... ...tudom, az időjárás előrejelzés nem egzakt tudomány...

Maradt egyedül Sándor, akire az összes szempár meredt a kínos csöndben.

- Sándor - felelt a kapitány - van előrejelzésünk, a megfelelő mértékegységekben.
- Igen? - könnyebbült meg Sándor, érezve, hogy nem maradt magára. Fejben elkezdett a gyarmati mértékegységek átváltására felkészülni. Láb, hüvelyk.
- Sándor. Ha elmondom önnek, meg tudja ítélni, hogy mehetünk-e, vagy sem?

Sándort kizökkentette a kérdés.

- Nos, őőő - kezdte magát egy szóbeli vizsgán érzeni az egyetemi évei alatt a 80-as évek végén - attól függ, gondolom?
- Ismeri ezt a géptípust?
- Nem. De azt értem, az alapjait, az aerodinamikának... Dimitrov.. Zsukovszkij-profil...
- Sándor, ha elmondanék mindent, amit tudok, akkor se tudná megítélni. Csak döntsenek - fordult a többi utas felé - menjünk, vagy maradjunk?

Olajcsere 

Piréz Sándor gépészmérnök 4 órán keresztül böngészte az autós fórumot, hogy kitalálja, hogy milyen motorolajat vegyen a 130 ezer kilométer futásteljesítményű autójába (első tulajdonos, nem dohányzó, garázsban tartott). Főleg a viszkozitás érdekelte.

A végére többet tudott a viszkozitásról. Végül azt rendelte meg, amit mindig: amit a gépkönyv javasol.

A szerző rendelkezik Pfizer részvényekkel.

Már egy éve, hogy a koronavírus a mindennapjaink részévé vált. Ahhoz, hogy ez megváltozhasson, és újra "szabad levegőt szívhassunk", egyértelműen vakcinára van szükség. Bár Magyarország, európai viszonylatban, az egyik "legjobban oltott ország" lakosság arányában, még messze a cél. 

Olyan vakcinák sorakoznak a probléma megoldására, mint a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Szputnyik, és kínai vakcina. Nem kétséges, hogy az oltóanyag gyártás jelenleg a világ egyik legnagyobb biznisze. Ennek köszönhetően egy rakás oltóanyagot fejlesztettek ki, elvégre nem várhatjuk el, hogy a gyógyszergyártó óriáscégek összefogva, egyetlen vakcina kifejlesztésén dolgozzanak. Ha pedig így alakult, mi magyarok sem maradhatunk ki a versenyből. 

Az eddigi vakcináknak is van magyar vonatkozása Karikó Katalin révén, azonban a Pécsi Tudományegyetem virológusai is egy új vakcina fejlesztésébe kezdtek!

Az osztrák-magyar projekt

A projektre persze nem egyetemi keretek között kerül sor, hanem egy nemzetközi programban, a Cebina osztrák biotechnológiai céggel közösen. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoportja már tavaly megkezdte a közös munkát az osztrák biotechnológiai céggel.

Mit kell tudni a vakcináról?

A magyar vakcina, amint elkészül, a második generációs oltóanyagok csoportját erősíti majd. Mit is takar az, hogy második generációs vakcina? Jelenleg, ahogy értesülhettek már erről, a vakcináknak három generációja van. Az elsők a hagyományos vírusvakcinák, melyek a legyengített vírust tartalmazzák. A második generációs vakcináknál a vírusnak csak kis mennyiségű antigénjét termelik le a virológusok, ezt utána tisztítják, és végül ez, a tisztított antigén kerül a vakcinába. És végül vannak a harmadik generációs vakcinák. Ezek az RNS vagy DNS vakcinák, ilyenek a Pfizer, Moderna, vagy a Biontech. A harmadik generációs vakcinák gyártása igen hasonló a második generációsokéhoz.

A különbség csak abban rejlik, hogy ezeknél már nem laboratóriumban termelik a fehérjét, hanem azt maga az emberi szervezet állítja elő.

Az RNS-t teszik bele a vakcinában, melyben az RNS „elkészíti” a fehérjét, majd maga az RNS 72 órán belül elbomlik. Utána a szervezet megtanul védekezni a vírus ellen, így alakul ki a védettség.

A tervek szerint már az idei év elején vizsgálják a magyar vakcina hatékonyságát állatokon. A magyar (és osztrák) vakcinához, második generációs vakcina lévén, nem RNS-t, hanem rekombináns fehérjét használnak. 

Miért van szükség vakcinációra?

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint az ilyen vírusok ellen az emberi szervezet két féle módon tud védettséget szerezni. Az egyik, hogy elkapja magát a vírust. Ugye ilyenkor ellenanyagot termel a szervezet, így védetté válik az a személy, aki átesett a víruson. Azonban ez igen veszélyes, mivel az idősek, krónikus betegek akár bele is halhatnak a fertőzésbe, valamint a covid esetén a védettség sajnos nem tart örökké. 

A másik mód pedig, amikor valamilyen oltáson keresztül válik a szervezet képessé megfelelő immunválasz generálására.

Ez utóbbi sokkal biztonságosabb, hatékonyabb, tartósabb, valamint az oltások lehetséges mellékhatásai továbbra is eltörpülnek a koronavírus lehetséges szövődményeihez képest.

Egy újabb magyar siker kibontakozóban

Ha sikeres lesz a vakcina, akkor ezt, hosszú idő óta először, közös osztrák-magyar sikernek könyvelhetnénk el. Ferenc József biztosan boldog lenne a hírtől! A viccet félretéve, bennem felvetődik a kérdés, hogy vajon a magyarok többsége majd a (félig) hazai vakcinával fogja-e oltatni magát, vagy marad a már kipróbáltak mellett?

Én személy szerint inkább választanám a magyar vakcinát. Ezzel nem szándékozok senkit sem buzdítani, ez az én véleményem. Mindenkinek megvannak a saját szempontjai, amelyek alapján kiválasztja vagy kiválasztja majd, hogy melyik vakcinával oltakozzon. A lényeg viszont továbbra is ugyanaz: nem számít melyik oltás mellett dönt az ember (amennyiben döntésképes ezen a téren), ami számít, hogy a vírus megoldására gondolatban levezetett képlet része legyen a vakcina. 

(egyéb forrás: PTE.hu)