Reaktor

Darts és a személyiségek
Darts és a személyiségek

A darts egyszerű kocsmasportként volt ismert, azonban az elmúlt években Karácsony környékén a nappalikba és a hálószobákba is beköltözött. Magyarországon és a világban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a darts világbajnokság, melyet idén is követhetünk. Csak tavaly 4,8 millió ember követte világszerte a döntőt. A sport története és fejlődése szorosan összefonódik az angol munkásosztály szórakozási szokásaival, de az elmúlt évtizedekben nemzetközileg is hatalmas népszerűségre tett szert, már nemcsak angol topjátékosok, hanem hollandok, németek, sőt fülöp-szigeteki dartsosok is vannak. Mára a darts tele van játékosokkal, akik több milliós rajongótáborral büszkélkedhetnek.

A darts eredete egészen a középkori Angliába nyúlik vissza. A kezdetekben a katonák szabadidős tevékenységként dárdákat dobáltak fatörzsekbe vagy boroshordók oldalába, hogy fejlesszék célzókészségüket. Idővel a játék a civil környezetbe is átszivárgott, és a 19. században Franciaországban jelentek meg az első modern darts készletek. Az angliai pubokban a 20. század elején vált népszerűvé, ahol hamarosan versenyeket is kezdtek szervezni.

A sportág egyik fordulópontja az 1920-as években következett be, amikor megalakult a National Darts Association (NDA), amely formalizálta a játék szabályait. Ez a lépés hozzájárult ahhoz, hogy a darts több legyen egyszerű kocsmasportnál, elkezdett egy professzionális irány felé haladni. A darts a világháborúk alatt sem vesztett népszerűségéből: mind az első, mind a második világháború során a katonák között kedvelt időtöltés maradt. Sőt, a brit hadsereg sportcsomagok részeként darts készleteket is biztosított a katonáknak, akik így a frontvonalak közelében is játszhattak.

A darts igazi áttörését a 20. század második felében érte el, amikor a televízió népszerűvé tette a sportot. Az 1970-es években megalakult a British Darts Organisation (BDO), amely hivatalosan is szervezetté tette a versenyeket és szigorú szabályrendszert vezetett be. A BDO által szervezett világbajnokságok és egyéb rangos események hozzájárultak ahhoz, hogy a darts kilépjen az angliai pubok világából, és nemzetközileg is ismertté váljon.

A darts történetében azonban a következő nagy fordulópont az 1990-es évek elején következett be, amikor a sport egy része professzionalizálódott. A British Darts Organisation néhány legjobb játékosa és támogatói egy új szervezetet hoztak létre, a Professional Darts Corporation-t (PDC), amely modern környezetet teremtett a sport számára. A PDC gyorsan népszerűvé vált az általa szervezett magas színvonalú versenyek, mint a Premier League Darts és a World Darts Championship által. A PDC eseményei gyakran hatalmas arénákban zajlanak, ahol a látványos showelemek és a világ legjobb játékosai együttese garantálja a sikeres rendezvényeket.

Miközben a PDC a professzionális darts szinonimájává vált, a BDO inkább az félprofi darts és a sport alapjainak támogatására összpontosított. A két szervezet közötti versengés és a sport népszerűségének emelkedése új lendületet adott a darts fejlődésének.

A PDC világbajnokságot idén december 15. és január 3. között rendezik meg, és számos magyar élénken követi. Sajnos jelenleg magyar játékos nélkül zajlik a VB, ez eddig egyedül Bezzeg Nándornak sikerült 2008-ban.

A legprofibbak között többféle személyiséget találunk:

Peter Wright, a bohócos külsővel rendelkező skót, aki minden VB-re más szettel érkezik, melyet a feleségével közösen terveznek. Igazi legendává nőtte ki magát, 2004 óta PDC tag, és 2020-ban VB-t nyert. Wright egyik mániája, hogy cserélgeti a nyilait meccs közben, ezt még a VB-döntőn is megtette, ami kockázatos játéknak számít.

39998-list.jpg

A darts egyik leghírhedtebb figurájává nőtte ki magát Gerwyn Price, walesi világbajnok, aki az ellenfelét idegesítő ordításairól, kigyúrt alkatáról és a fejhallgatos kivonulásairól ismert. Price 2014-ben hagyta fel rögbis karrierjét a dartsért, ezért különleges pályát futott be, nem a szokásos pocakos dartozó képét sejteti, ez viselkedésében is igaz rá. 2021-ben világbajnok lett, Gary Andersont legyőzve.

9031cdfbb2e80ad116079a2a1a3202aey29udgvudhnlyxjjagfwaswxnjc1mzy2mzy1-2_70422414.jpg

A vérprofi holland, Michael van Gerwen, minden idők egyik legjobb játékosa, a darts „kopasza”. Bevonuló zenéjét mindenki ismeri, és a magas szintű tömegdobásáról is ismert.  Van Gerwen háromszoros világbajnok, 2014-ben, 2017-ben és 2019-ben is elhozta a kupát. Jelenleg nincs a legjobb formában, ez azonban csak annyit jelent, hogy nehezebben győz a meccseken, mindezt a szájsebészeti műtétei miatt, amiken keresztül kellett mennie.

2023wcf_vangerwen2.jpg

A darts fiatalja nevét érdemes még megemlíteni, Luke Littler még csak 16 éves volt első VB-jén mégis egészen a döntőig menetelt, ahol Luke Humphries győzte le 4-7-re.

Ezen kívül még számos nagy név van a dartsban, csak a jéghegy csúcsát említettük, például Bunting, Gary Anderson közönségkedvencként, vagy Michael Smith VB győztes neve is felmerülhetne. Mindenesetre érdemes az izgalmakért, a szerethető figurákért belenézni a darts VB-be, lehet örökre a sport kedvelői leszünk!

Leggyakoribb újévi fogadalmak
Leggyakoribb újévi fogadalmak

Az év utolsó és az első napján mindig nagy lelkesedéssel teszünk újévi fogadalmakat. Fogadalmaink előtt magunkba nézünk és kiválasztunk valamilyen gyengeségünket, vagy káros szenvedélyünket, amin a következő évben változtatni szeretnénk. A statisztikák alapján azonban azt mutatják, hogy ezeknek a fogadalmaknak kevesebb mint 20%-a valósul meg. Miért ilyen nehéz megtartani az újévi fogadalmakat? És hogyan lehetünk sikeresebbek? A cikkben javaslatokat írok, amik alapján könnyebben meg tudod tartani az újévi fogadalmadat.

 2025.jpg

A leggyakoribb újévi fogadalmak

Az emberek leggyakoribb fogadalmai az életmódjuk és életminőségük javítására irányulnak. Gyakran jelölnek ki célokat is, amivel a személyes fejlődésüket tudják biztosítani. Január elején megnő a különböző kurzusokra és workshopokra a jelentkezők száma. A jelentkezési díj miatt ezek a fogadalmak megtartása erősebb. Általában ezek a fogadalmak nagy változásokat céloznak meg, ilyen például nyelvtanulások és online kurzusok. Idővel csökken a lelkesedés, alább hagyhat nagy kezdeti lendület.

Sok ember elhatározza, hogy egészségesebben fog élni. Az ünnepek alatt felcsúszott plusz kilókat az év elején akarják leadni. Januárban jobban hajlanak az egészséges étkezésre vagy a rendszeres testmozgásra. Ha ilyen fogadalmat tesz valaki, akkor jól konkretizálja a céljait. Mivel ezek a fogadalmak sokszor túl általánosak, például "egészségesen fogok élni" helyett konkrétabb célokat kell kitűzni, mint "hetente háromszor elmegyek futni". Így könnyebben meg fogjátok tartani az újévi fogadalmaitokat. Nem siklik el a fogadalom a pontosítás hiányában. A pontosítással könnyebben számon tudjuk kérni magunkon, hogy mennyire tartajuk meg a fogadalmunkat.

A fogadalmak központjában az anyagi célok megvalósítása is szerepel.  A spórolás, vagy stabilabb pénzügyi életszínvonal tervezés népszerű fogadalmak. Azonban a pontos terv hiánya miatt ezek is kudarcot vallhatnak. Fontos, hogy minél pontosabban jelöljük ki a céljainkat, például a "kevesebbet fogok költeni" helyett konkrét költségvetési célokat kellene meghatározni. Fogadalom előtt fontos átgondolni, hogy mennyi, az az összeg, amit biztosan az anyagi célok megvalósítására tudunk félretenni. Fogadalom biztos betartása érdekében sokat tud segíteni, hogy ha lehetőségeinkhez mérten 5-10% kisebb célokat jelölünk ki. Ezáltal növelni tudjuk a célunk sikeres elérésének lehetőségét. Amennyiben idő előtt elérnénk a kijelölt célt, akkor tudunk új célt kijelölni, vagy a már meglévőt magasabb célra módosítani.

Sok fogadalom szól arról, hogy több időt töltsünk szeretteinkkel. Kapcsolataink javítása közérzetünk javulásával is járhat. Aki ezt a fogadalmat tűzi ki magának a következő évre az figyeljen oda, hogy a napirendjeibe építsen be időt a szerettei számára. A fogadalmak gyakran azért buknak el, mert a sűrű hétköznapokba nem építünk be konkrét időt az családunk, vagy barátaink számára. Az időbeosztásunk kialakításakor tervezzünk be kapcsolatok ápolására szánt időt.

Rossz szokások elhagyása talán a legnépszerűbb újévi fogadalom. A dohányzásról való leszokás vagy az alkoholfogyasztás csökkentése gyakori cél. Káros szokásainkról való leszokás, vagy csökkentés gyakran nagyon egyszerűnek tűnik, de a nehézsége év során kialakított rendszeresség miatt van. Azonban ezek a fogadalmak megtartása különösen nehezek, ha nem keresünk alternatívát a szokásunk helyettesítésére.

Miért és miben bukhatunk el a fogadalmaink megtartásában?

Az újévi fogadalmak kudarcának leggyakoribb okai a túl nagy elvárások. Az emberek gyakran túl nagy elvárásokat tűznek ki maguk számára. Túlságosan ambiciózus céloknál a motiváció csökkenésével a fogadalom fontossága is csökken. Az ilyen irreális célok gyorsan csalódáshoz vezetnek. Motiváció fenntartását egyik legfontosabb szempontnak tartom a fogadalom betartásához. Ahogy korábban említettem a motiváció alább hagyhat, vagy folyamatosan hullámozhat. A kezdeti lelkesedés előbb vagy utóbb alábbhagy. Különösen, ha az eredmények nem azonnalik. Ez gyakran a "mindent vagy semmit" hozzáállásból fakad. Ezért fontos a célokat a képességeinkhez és lehetőségeinkhez képest meghatározni.

Támogató közeg hiánya visszavethet a sikeres fogadalom megvalósításából. Ha a környezetünk nem támogatja az céljainkat az visszafoghat minket a megvalósításban. Fontos, hogy támogassuk egymást az új évben is.

Hogyan lehetünk sikeresebbek? 

Konkrét tervezést már említettem. Az új évi fogadalmad megvalósításához készíts részletes tervet, amely tartalmazza a napi vagy heti lépéseket. Ezáltal rész eredményeket tudsz elérni és ez plusz motivációt tud nyújtani. A céljainkat osszuk meg másokkal, akik motiválhatnak. Ha a rendszeres sport az újévi fogadalmad, akkor akár partnert is érdemes bevonni. Csapatban segíthetjük egymást a fogadalom betartásában.

Ne akarjunk egyszerre mindent megváltoztatni. Fókuszáljunk egy-egy területre és érjük el azt lépésről lépésre. Kis lépésekben haladva hosszabb utat meg tudunk tenni. Ne rögtön fél maratont akarjunk futni. Először kezdjünk rövidebb távokkal, tartsunk rendszeresen szüneteket. Sportoknál fontos kiválasztani a megfelelő helyszínt. A megfelelő pálya sokat segíthet a kitűzött célunk elérésében. Időnként gondoljuk át, hogy miért is fontos számunkra a fogadalmunk. Ez segít fenntartani a motivációt. Emlékeztet arra, hogy miért kezdtük el.

Az újévi fogadalmak betartása az év első kihívása mindenki számára. A tudatos tervezés és a fokozatos megvalósítás jelentősen növelheti a fogadalom megtartásának esélyét. A siker kulcsa a reális célok kitűzése. A támogató közeg bevonása mellett szakember segítségét, tanácsait is kérhetjük.

Sok sikert kívánok a fogadalom kitalálásához és megtervezéséhez!

Fico moszkvai útja
Fico moszkvai útja

Robert Fico moszkvai útja már egy hete téma a szlovák belpolitikában és a nemzetközi médiumoknál. Alexander Vučić szerb államfő értesülésére hivatkozva indult el a politikai diskurzus. Az eredeti információ szerint csak hétfőn, 23-án találkozott volna a Vlagyimir Putyin és Robert Fico. A két vezető utoljára 2016-ban találkozott személyesen. Robert Fico miniszterelnök tervezetten jövőre ment volna az orosz fővárosba a fasizmus feletti győzelem napi ünnepségre. A tervezett utat felülírta, hogy Ukrajna az orosz gáz szállítmányt leállítja január 1-től.

fico-putin-clanokw.jpg

A szlovák államfő moszkvai tárgyalását megelőzően a legnagyobb szlovákiai ellenzéki párt, a Progressziv Szlovákia elnöke Michal Šimečka Facebook oldalán számolt be követőinek a tárgyalással kapcsolatos gondolataival.

„Robert Fico utazása Vlagyimir Putyinhoz Szlovákia szégyene és a nemzeti érdekek elárulása. Ha a miniszterelnöknek valóban a gáztranzit érdekelte volna, akkor az ukrán féllel kellett volna tárgyalnia, nem pedig Szlovákiát Putyin propagandájának eszközévé tenni….”

Fico moszkvai megérkezését követően Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő számolt be, miszerint a szlovák kormányfő vasárnap, 22-én megérkezett és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kezdett négyszemközti megbeszélést. A megbeszélést kommentálva azt mondta, hogy nem tudja milyen témákat tervez megvitatni a két ország vezetője. Amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, azóta kevesebb Európai Uniós ország vezetője ment tárgyalni Moszkvába. Fico nézetei az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban eltérnek az európai mainstream politikával szemben. A szlovák miniszterelnök választási győzelmet követően, kampány ígéreteihez hűen megszüntette az Ukrajnának nyújtott szlovák katonai támogatást.

Fico a tárgyalást követően vasárnap este a Facebook oldalán számolt be az orosz elnökkel való találkozásáról.

„Ma Moszkvában munkamegbeszélésen vettem részt az Orosz Föderáció elnökével, V. Putyinnal.

Megismétlem, hogy szuverén politikát szorgalmazom mind a négy oldalon. Az EU vezetőit pénteken tájékoztattuk utazásomról és annak céljáról. A mai találkozóm válasz volt az ukrán elnöknek, V. Zelenszkijnek, aki csütörtöki személyes kérdésemre azt válaszolta, hogy ellenzi a gáz Ukrajnán keresztül történő bármilyen tranzitját a mi területünkre.”

Fontos szempont, hogy az év végén lejár az orosz gáz ukrán területen keresztül történő tranzitjára vonatkozó szerződés. A Kelet-Ukrajnai harcok miatt bármikor leállíthatják a szállítást. Ezért fokozottan sürgős Robert Fico számára a gáz szállítások tárgyalása.

A szlovák miniszterelnök posztjában, így folytatja: „Az ukrán elnök ugyanígy támogatja az Oroszország nukleáris programja elleni szankciókat. Ilyen hozzáállásával anyagilag károsítja Szlovákiát, és veszélyezteti a szlovákiai atomerőművek áramtermelését, ami elfogadhatatlan. Az orosz elnök V. Putyin megerősítette az Orosz Föderáció készségét, hogy továbbra is szállít gázt a Nyugatnak és Szlovákiának, ami az ukrán elnök hozzáállása miatt 2025. január 1. után gyakorlatilag lehetetlen.

Egy hosszú beszélgetés során V. Putyinnal folytatott beszélgetésünk során véleményt cseréltünk az ukrajnai katonai helyzetről, a háború mielőbbi békés befejezésének lehetőségéről, valamint a Szlovák Köztársaság és az Orosz Föderáció közötti kölcsönös kapcsolatokról, amelyeket szabványosítani kívánok.

Ehhez hozzájárulnak majd a II. világháború befejezésének és a fasizmus feletti győzelem 80. évfordulójával kapcsolatos tevékenységek is, amelyekben az oroszok, fehéroroszok, ukránok és a volt Szovjetunió más népei döntő szerepet játszottak.”

 A fasizmus feletti győzelem szlovákiai vonatkoztatásának fontosságát alátámasztja, hogy Szlovákiában a fasizmus feletti győzelem napja munkaszüneti nap.

Karácsony második napján, 26-án folytatódott a történet, amikor Putyin újságírói kérdésre válaszul azt mondta, hogy Robert Fico miniszterelnök felajánlotta Szlovákiát béketárgyalási helyszínként. Az orosz elnök ettől a lehetőségtől nem zárkózott el, hiszen azt mondta, hogy „Ha eljutunk odáig, miért is ne? Szlovákia ugyanis szemszögünkből semleges álláspontot képvisel.” Tárgyalások legfőbb témájának az ukrajnai konfliktus békés rendezését nevezte meg az orosz elnök.

Putyin elmondta azt is, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz tranzitjára vonatkozó megállapodást. Az év végével lejáró megállapodás, mind Szlovákiát, mind Magyarországot egyaránt érinti. Orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is kész gázt szállítani Európába a Lengyelországon áthaladó Jamal-Európa vezetéken keresztül.

Róbert Fico az állítást alátámasztotta 10 perces videójával, amit 27-én a közösségi oldalán közzétett. A videóban Fico is elmondja, hogy Szlovákia megfelelő helyszín a békekezdeményezés megrendezésére, hogy az ukrán-orosz konfliktust lezárják. A szlovák miniszterelnök bejelentette diplomáciai útjait, ahol a háború lezárásával akar foglalkozni. Januárban Törökországba, majd februárban Vatikánba készül elutazni. Ezáltal három helyszínen is tárgyal az ukrajnai katonai konfliktus lezárásának módjáról.

Fico videó üzenetben arról is beszélt, hogy felmérik annak lehetőségét, hogy viszonválaszt adjanak Ukrajna számára, ha nem jönne a gáz szállítmány. Felvetette annak a lehetőségét is, hogy Szlovákia leállítja az elektromos áram szállítását Ukrajnába. „De kit érdekel Szlovákia, ugye Zelenszkij úr? Amikor viszont önnek van szüksége valamire, például, hogy télen ne fagyjon meg, akkor hangosan kiabál” Fico így kritizálta Zelenszkij elnök döntését és videójában az ukrán elnököt tartja felelősnek a kialakult helyzetért.

Volodimir Zelenszkij erre válaszát az x közösségi oldalán fogalmazta meg, hogy „úgy fest, Putyin arra utasította Ficot, hogy nyisson egy második energiafrontot Ukrajna ellen a szlovák emberek kárára”. Szlovákia idén január és november között 2,4 millió megawattóra áramot szállított Ukrajna számára.

Az ukrán-orosz konfliktusban a gázszállítás és a béketárgyalás kérdései továbbra is napirenden vannak. Mind a béketárgyalás elindítása, mind a gázszállítás fontos a régió stabilitása érdekében. Fico jövőbeli diplomáciai lépései további érdeklődésre adhatnak okot. Érdemes lesz követni Szlovákia jelenlegi külpolitikai aktivitását.

Az Isztria legérdekesebb városa – Fiume története
Az Isztria legérdekesebb városa – Fiume története

 Az Isztria-félsziget keleti csücskében fekvő Fiume már a római korban lakott terület volt. Az adriai kikötőváros földrajzi elhelyezkedése miatt vált fontos kereskedelmi központtá, de kedvező fekvése önmagában kevés lenne ahhoz, hogy a térség legérdekesebb városa címet kiérdemelje. Fiumét fordulatos történelme és évszázadokon keresztül élvezett megkülönböztetett szerepe teszi ennyire izgalmassá.

A város az ókorban és a középkorban az Adria partján fekvő kikötővárosok többségéhez hasonlóan fejlődött. A dalmát kikötők mellett Fiume is jelentős áruforgalommal rendelkezett és már a 13-14. századtól a német területekre érkező és onnan exportált termékek fontos fuvarozási központja volt. A Velence és Genova közti rivalizálás Fiumét sem hagyta érintetlenül, a várost többször ostrom alá vették, lerombolták. A török hódítás előtti évszázadokban a Magyar Királyság laza függésében állt és viszonylag széles körű önrendelkezési jogokat élvezett, de a török kiűzése után a Magyar Királysággal együtt a Habsburg Birodalom része lett, ami erősebb központi felügyeletet hozott. III. Károly 1719-ben újra szabad kikötővé nyilvánította, ami a fejlődés újabb lendületét indította el Fiumében.

fiume_regen.jpg

Fiume 18. századi ábrázolása

Forrás: mek.oszk.hu

A város közigazgatása a 18. századtól vált igazán izgalmassá. 1776-ban a Habsburg adminisztráció a Szent Korona országaként nyilvántartott Horvátországhoz rendelte, de alig három évvel később, 1779-ben önálló státuszt kapott és közvetlenül Magyarország része lett. A döntés Mária Terézia rendelete alapján szavatolta az államalapítás idejétől Magyarország részeként jegyzett város identitását, egyúttal más isztriai városok Horvátországhoz tartozását is biztosította.

Mivel a Magyar Királyság legnagyobb és legjelentősebb kikötővárosa Fiume lett, a város infrastruktúrájának és kikötőjének fejlesztése a 19. századtól nemzeti ügy lett. Először a Károlyvárossal való közúti összeköttetés, majd a 19. század második felében a vasúti kapcsolat is létrejött. A 19. századra a dinamikus polgárosodás volt jellemző: színházakat, iskolákat, hoteleket és kávéházakat nyitottak szerte a városban. A napóleoni háborúk idején öt évre az Illír tartományok része lett, de a reformkor idején ismét magyar fennhatóság alá került. Az 1848-as forradalmat követő turbulens időszakban a császári udvar által felkért Jellasics bán magyarországi hadjárata előtt Fiumét is elfoglalta és Magyarországhoz csak a horvát-magyar kiegyezés keretében (az osztrák-magyar kiegyezést követő évben) tért vissza 1868-ban, mint Corpus separatorum, vagyis közvetlen szárazföldi kapcsolattal nem rendelkező országrész. A kiegyezésnek viszont ára volt: Szerém, Verőce és Pozsega vármegyék végleg Horvátországhoz keültek.

Fiume aranykora a kiegyezés utáni bő fél évszázadra esett. Az immár gőzhajókkal tömött teherkikötő hatalmas tömegekben szállította és fogadta a Monarchia – elsősorban a Magyar Királyság – áruit. A kereskedelem meglepő módon nem csupán a szomszédos államokkal volt intenzív, Olaszország és a Török Birodalom mellett nyugat-európai, afrikai és dél-amerikai partnerekkel is kereskedtek a magyar vállalatok. A 19. században fénykorát élő magyar mezőgazdaság termékei, így a malomipar által exportra termelt liszt Fiuméből kihajózva találta meg vevőit a tengeren túl. A szállítmányozást 1873-bana  Budapest-Fiume vasútvonal átadása is segítette, mely hiánypótló beruházás volt, hiszen Fiume nagy riválisa, az osztrák kézben lévő Trieszt már bő tizenöt évvel azelőtt elérhető volt vasúttal Bécsből.

bp-fiume.png

Fiume ma is átszállás nélkül elérhető Budapestről

Forrás: mavcsoport.hu

Fiume közigazgatási rendszere Budapest helyzetére hasonlított, de nem teljesen. Míg Budapest Pest-Solt-Pilis-Kiskun vármegyén belül helyezkedett el, de nem volt annak része, addig Fiumét Modrus-Fiume vármegye határolta, mely Horvátországhoz tartozott. A magyar állam a kiegyezés után iparfejlesztési és infrastrukturális beruházásokkal támogatta a várost, négy évtized leforgása alatt 55 millió koronát folyósítva. 1905-ben az egyre feszültebbé váló nemzetközi környezetben a Ganz hadihajó gyárat nyitott a városban, melyben az első világháború végéig több, mint 60 hadihajót, köztük a Szent Istvánt - gyártottak.

Az első világháborúban Fiume kereskedelme leállt. A háborút lezáró békeszerződés a létrejövő délszláv államnak ítélte, de egy D’Annunzio nevű olasz költő vezette olasz szabadcsapat 1919-ben független várossá nyilvánította. Az olasz hadsereg 1921-ben bevonult a városba és népszavazást rendeztek, melynek keretében a terület önállóságát biztosították. 1924. után Olaszországé lett a város, 1934-től magyar szabadkikötő is létesült. A második világháborút követően Jugoszláviának ítélték Fiumét, mely az ország felbomlása után Rijeka néven Horvátországé lett.

fiume_cimer_2.png

Fiume címere

Forrás: rijeka

A fiumei belváros monarchiabeli építészete és a falakon látható magyar nyelvű emléktáblák mellett azonban a 21. században is fontos kötődése van a városnak Magyarországhoz, hiszen magyar nyaralók ezrei érkeznek minden évben Fiumébe, vagy a város környékén található üdülőtelepülésekre.

Hogyan lett Szingapúr a világ legsikeresebb országa?
Hogyan lett Szingapúr a világ legsikeresebb országa?

Szingapúr területe kisebb, mint New York City-é, mégis jelenleg Ázsia leggazdagabb országa. A dél-kelet ázsiai ország a világ ötödik legmagasabb egy főre jutó GDP-jével rendelkezik, amely meghaladja az Egyesült Királyság, az USA, Franciaország és más fejlett országok GDP-jét.

Az elmúlt hatvan évben Szingapúr egy gyarmati kereskedelmi kikötőből világszerte irigyelt, nyüzsgő pénzügyi központtá vált, példaként állítva minden olyan ország elé, amely robusztus, csúcstechnológiát alkalmazó gazdaságot szeretne létrehozni. A lenyűgöző gazdagsági prosperitás a függetlenség elnyerése óta hatalmon lévő párt több évtizedes tervezésének eredménye.

20240511_asc136.png

Kép forrása: The Economist

Mi Szingapúr sikerének receptje? És mivel 20 év után új miniszterelnöke van az országnak, vajon képes lesz-e továbbra is fejlődni?

Li Kuang-jao stratégiája

Amikor Szingapúr 1965-ben függetlenné vált, az első miniszterelnök, Li Kuang-jao és más alapító vezetők felismerték, hogy Szingapúrnak fejlődésének van egy hatalmas gazdasági akadálya: nincsenek természeti erőforrásai. Tehát, ha exportvezérelt gazdaságot akarnak kialakítani és külföldi tőkét akarnak bevonzani, akkor a feldolgozóiparba érdemes fektetni.

Szingapúr elhelyezkedése ebben előnyt jelentett: hozzáféréssel rendelkezik a Malakkai-szoroshoz, az Indiai-óceánhoz és a Dél-kínai-tengerhez, ami kulcsfontosságú hajózási csomóponttá teszi az országot. Így Szingapúr dinamikus fejlődésnek indult, eleinte a munkaigényes iparra összpontosítva, hogy csökkentsék a magas munkanélküliséget.

1701238841486.png

Kép forrása: Linkedin

A miniszterelnök azonban a feldolgozóiparra mindig is csak ugródeszkaként tekintett. Ő fektette le az alapokat, ami egy szilárd pénzügyi és jogi rendszerhez, tartós és rugalmas kormányzathoz, hatékony tömegközlekedési rendszerhez és világszínvonalú egészségügyi infrastruktúrához vezetett.

Pénzügyi átalakulás

Az 1980-as években Li elkezdte lerakni az alapjait Szingapúr legnagyobb vagyonforrásának, a pénzügyi szektornak. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság példáját követve liberalizálták a pénzügyi szolgáltatási ágazatot, enyhébb szabályozást vezettek be. Ennek a megközelítésnek az öröksége ma is jól látható: 4200 multinacionális vállalatnak van az országban regionális központja. Ennek egyik fő oka az alacsony adók. Szingapúrban a társasági adó mértéke mindössze 17%, és bizonyos tevékenységek esetében 13,5% vagy még alacsonyabb is lehet.

in-memoriam-lee-kuan-yew-25.jpg

Kép forrása: Roots.og

Ez annak is köszönhető, hogy Li utódja, Goh Chok Tong továbbra is a globális nagyvállalatok Szingapúrba csábítására törekedett. Szingapúr a hangsúlyt a tudásalapú gazdaságra helyezte át, amely jobban támaszkodik a kreativitásra és a szingapúri vállalkozók növekedésére. 2004-ben Lee Hsien Loong, Li Kuang-jao legidősebb fia vette át a miniszterelnökséget. Felismerte, hogy a vállalkozások és a gazdagság áramlásának megtartása érdekében még vonzóbbá kell tenni az országot.

Szabadidő és szórakozás

Kiváló elhelyezkedésének köszönhetően Szingapúr önmagában is úticéllá vált. Ez volt Szingapúr sikerének kulcsa. Az 1970-es években ambiciózus területrendezési projektekbe vágtak bele, az évek során nem csak irodákkal és lakóházakkal, hanem szórakoztató központokat hozva létre, megváltoztatva ezzel a város látképét.

Az egyik példa erre az F1 éjszakai versenyek bevezetése volt. A kormány támogatta a kaszinók és integrált üdülőhelyek létrehozását, ahogyan Szingapúrban nevezik őket. Az időzítés pedig kifogástalan volt, mivel a kínai és az indiai gazdaság fellendülőben van, a két másfél milliárdos ország közötti kereskedelmi útvonal közepén. Szingapúr ideális helyen van ahhoz, hogy vonzza a régió ultragazdagjait, akik élvezhetik a kaszinókat és az éjszakai életet, és biztonságban tudhatják a pénzüket. Az eredmény: a Szingapúrban kezelt vagyon teljes értéke a Lee Hsien Loong 2004-es hivatali idejének kezdetén 420 milliárd dollárról 2022-re 3600 milliárd dollárra emelkedett.

Szingapúr kihívásai

Miközben Szingapúr gazdasági sikereket könyvelhetett el, egyre többen kritizálják az ország autoriter vezetését a polgári szabadságjogok és a média korlátozása miatt.

Sajtószabadság

Li Kuang-jao kormányzásának egyik legfőbb kritikája az volt, hogy Szingapúrban a félniük kellett a kormány kritikusainak. Tüntetni mind a mai napig tilos a kormány politikájával szemben az országban. A kormány viszont tudatában van annak, hogy Szingapúr lakossága változik. Sokkal sokszínűbbé vált. Ezáltal sokkal erősebb is lett a demokrácia iránti igény. Ugyanakkor Szingapúrnak versenyképesnek kell maradnia, mivel más országok tanulnak a növekedési modelljéből. Továbbá az országot az egyenlítőn való elhelyezkedéséből kifolyólag a klímaváltozás veszélyei egyre jobban fenyegetik.

thediplomat-2020-02-06.jpg

Kép forrása: The Diplomat

Vezetőváltás

Ez az a Szingapúr, amelyet Lawrence Wong az ország új miniszterelnökeként 2024-ben megörökölt. Wong, aki állami bérlakásokban nőtt fel, dicséretet érdemelt az ország COVID-19-re adott válaszlépéseivel kapcsolatos vezetői tevékenységéért. Úgy tekintik, mint aki inkább a közemberek embere és nem az elitből jött.

Bár továbbra is az ő általa vezetett Népi Akciópárt alkotja a kormányt, népszerűségük folyamatosan csökken. Az elkövetkező években sokkal intenzívebb lesz a politizálás, mint korábban bármikor.

A gazdagság felhalmozódása maga is problémákat hozott magával. A lakásárak megemelkedtek. A megélhetési költségek emelkedtek. Szingapúr növekedési modelljének része volt a külföldi munkaerő vonzása. A túl sok külföldi munkavállaló beáramlása azonban aggodalmat kelt a polgárokban, hogy a külföldiek túl sok munkahelyet vesznek el.

Ha csak a számokat nézzük, az egyenlőtlenség csökkent, de a lakosok egy része nem így érzi. Az ország gyorsan öregedő lakossága szintén nyomást gyakorol a munkaerő növekedésére és a kormányzati kiadásokra. Wong feladata tehát az elégedetlenség kezelése vagy Szingapúr technológiai központtá való további fejlődésének irányítása, hogy fenntartsa a városállam nehezen megszerzett sikerét.

Balkán eldugott gyöngyszemei
Balkán eldugott gyöngyszemei

A Balkán országait leggyakrabban a tengerpartok miatt keressük fel. Horvátország, Montenegró vagy Albánia partjai a magyarok legkedveltebb uticéljai között vannak. Azonban nem is gondolnánk, hogy mennyi kincset rejt még ez a régió, amelynek a felkeresése számunkra is egyszerű, hiszen közel van és nem mellesleg kedvező árakkal találkozhatunk. Cikkünkben balkáni országokból hoztunk látnivalókat, melyeket mindenképp érdemes felkeresni:

  1. Theth Nemzeti Park, Albánia

Az Albán-Alpokban található a Theth Nemzeti Park melyet Shkodrától 70 km-re érhetünk el autóval vagy terepjárós transzferrel. Ha autóval jönnénk még a montenegrói tengerpartról is érdemes ellátogatni, ide, hiszen Budvától és Dürresztől kb. ugyanannyi idő az út. A helyi vendégházak árai barátiak, kb. 30–50 euró éjszakánként, reggelivel. Érdemes meglátogatni a Grunas-vízesést, a kristálytiszta Blue Eye forrást és a Theth-i templomot. A vendetta torony és a lenyűgöző túraútvonalak pedig különleges betekintést nyújtanak Albánia történelmébe és természetébe.

theth_national_park.jpg

  1. Jajce, Bosznia-Hercegovina

A jajcei vízesés még Csontváry Kosztka Tivadar festményében is szerepel. Banja Lukától kb. 1 órányira található ez a festői kisváros, ahol a legfőbb látnivaló a vízesése. A város központjában található vízesés, ahol a Pliva és Vrbas folyók összefolynak, lenyűgöző látvány. A közelben található vízimalmok különleges hangulatot kölcsönöznek a környéknek, miközben a középkori várfalak között sétálva magával ragad a történelem.

jajce-bosnia-pliva-waterfall.jpeg

  1. Durmitor Nemzeti Park, Montenegró

A Durmitor Nemzeti Park Montenegró egyik legszebb természeti kincse, mely a túrázók kedvenc helyének számít az országban. A park könnyen megközelíthető Žabljak városából, amely a térség turisztikai központja. Az UNESCO Világörökség részeként számon tartott terület lenyűgöző tájakat kínál: a kristálytiszta gleccsertavak, mint például a Fekete-tó, a Tara-folyó kanyonja, valamint a Durmitor-hegység csúcsai felejthetetlen látványt nyújtanak. A Tara-folyón még rafting lehetőségek is várnak minket.

durmitor-np-black-lake-main-scaled.jpg

  1. Ohrid-tó, Észak-Macedónia

Az Ohrid-tó Észak-Macedónia egyik legismertebb látnivalója, amely a magyar utazók körében is egyre népszerűbb. A magyarok gyakran a Görögország felé vezető út egyik pihenőhelyeként tartják számon, ám a tó és környéke megér egy egész hétvégét is. Az UNESCO Világörökség részét képező tó kristálytiszta vize és a part mentén fekvő óváros felejthetetlen élményt kínál. A történelmi Szent Naum kolostor, a Kaneo-templom a tó fölé magasodó sziklán, valamint a bazársor mind kihagyhatatlan látnivalók. A tóparti sétányok és helyi éttermek pedig remek kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak, akár családdal, akár barátokkal érkezünk.

macedonia-utazas-2023-julius-759x500.jpg

  1. Kazán-szoros, Szerbia

A Kazán-szoros és a Vaskapu a Duna egyik legszebb szakasza, amely Szerbia és Románia határán található. Az impozáns szorosok között kanyargó folyó a történelem és a természet lenyűgöző találkozását kínálja. A magyar utazók számára is könnyen megközelíthető, és egy-egy hajókirándulás során felfedezhető a híres Decebalus-sziklaszobor, valamint a római korból fennmaradt Traianus-híd maradványai. A környék felfedezésére érdemes egy napot vagy akár egy hétvégét szánni, és meglátogatni a közeli Lepenski Vir régészeti lelőhelyet is.

kazan-szoros-w.jpg

  1. Prizren, Koszovó

Prizren gazdag történelmi örökséggel rendelkezik, amely az oszmán uralom idejére nyúlik vissza. A város a középkorban Koszovó egyik legfontosabb kulturális és vallási központja volt, és számos műemlék őrzi ennek emlékét. Az 1300-as években épült Szent Arkangyalok kolostor maradványai a szerb középkor jelentős emlékei közé tartoznak. Az oszmán korszakból származó Sinan Pasha-mecset Prizren ikonikus épülete, míg a város fölé magasodó prizreni erőd nemcsak lenyűgöző kilátást nyújt, hanem a település katonai múltját is megidézi. A város történelme mellett a mai Prizren életteli kulturális központ, ahol hagyomány és modernitás találkozik.

prizren.jpg

  1. Mljet-sziget, Horvátország

Mljet-sziget a horvát tengerpart egyik legkevésbé felfedezett, ám annál különlegesebb úti célja. Az ókorban görög és római kereskedők látogatták, és a legenda szerint Odüsszeusz hét évig raboskodott itt Kallipszó nimfa fogságában. A sziget legjelentősebb történelmi emléke a 12. századi bencés kolostor, amely a Nagy-tó közepén fekvő kis szigeten található. Mljet különleges természeti szépségei, mint a két sósvízű tó és az érintetlen erdők, a 20. században a sziget egy részének nemzeti parkká nyilvánítását eredményezték. A sziget csendes öblei, történelmi emlékei és lenyűgöző tájai tökéletes kikapcsolódást kínálnak a nyüzsgő turisztikai központoktól távol.

img_9204-scaled-e1581495782777.jpg

Regionális érdekek az Aszad-rezsim bukása után
Regionális érdekek az Aszad-rezsim bukása után

2024. december 8-án egy katonai akcióval ért véget Szíriában az Aszad dinasztia fél évszázados uralma. Bassár el-Aszad elnök Oroszországba menekült, az ország irányítását pedig a felkelőket vezető Hayat Tahrir al-Sham (HTS) nevű ellenzéki csoport vette át. Ezzel Oroszország, Irán és a Hezbollah regionális érdekei komoly veszteséget szenvedtek, míg Törökország számára lehetőség nyílt hatalma kiterjesztésére. Izrael szempontjából pedig kérdéses, mit hoz az új szomszédos rendszer.

A hatalomátvétel

Az Abu Mohamed al-Dzsolani által vezetett HTS a 2011 (Arab Tavasz) óta tartó szíriai polgárháború elején, az Al-Kaida terrorszervezettel együttműködésben jött létre. Bár az ultrakonzervatív szunnita csoport 2017-ben hivatalosan elhatárolódott az Al-Kaidától, 2018 óta az amerikai külügyminisztérium terrorszervezetként tartja számon. A polgárháború 13 éve alatt a HTS átvette az irányítást Idlib környékén, Szíria északnyugati részén, és ott alakította ki központját. 2024. november végén innen indították a gyors offenzívát, melynek eredményeként elfoglalták Aleppót, majd két héten belül Damaszkuszt is.

A villám offenzívában a HTS vezetése alatt más felkelő csoportok is részt vettek, a rezsim gyenge és korrumpálódott hadserege pedig alig tanúsított ellenállást. A gyors hatalomátvételt a demoralizált állami hadseregen kívül a rezsim szövetségeseinek — Irán és a Hezbollah — gyengülése, Oroszország figyelmének és érdekeinek Ukrajnára terelődése, illetve Erdogan deeszkalációs kísérleteinek kudarca tette lehetővé. A HTS tehát tökéletesen időzítette az akciót.

sziriai_erok.png

"A különböző erők által ellenőrzött területek színnel jelölve: piros: szíriai kormány; sárga: kurdok; világoszöld: a HTS eredeti területei; sötétzöld: a HTS által az offenzíva első napján, november 27-én elfoglalt terület; világos türkiz: Törökországgal szövetségben álló szír lázadó erők; sötét türkiz: további felkelő erők; fekete: ISIL, avagy ISIS; kék: Izrael által elfoglalt Golán-fennsík." Forrás: Al Jazeera

Regionális érdekek Szíriában

Oroszország, Irán, és az Irán által támogatott Hezbollah egyértelmű vesztesei a hatalomátvételnek — Törökország számára azonban komoly lehetőségeket tartogat a rezsimváltás.

A legnagyobb vesztes Oroszország. Az Aszad dinasztia Moszkva legrégibb és legfontosabb arab szövetségese volt és a jelentős orosz katonai jelenléten felül két kulcsfontosságú orosz katonai bázis is van az országban. A szíriai bázisok szerves részét képezik Oroszország globális katonai jelenlétének; a tartuszi kikötő Oroszország egyetlen földközi-tengeri haditengerészeti bázisa, míg a Hmeimim légibázis Moszkva afrikai katonai és zsoldos tevékenységének egyik fő állomáshelye.

russian_military_bases.png

A Hmeimim légibázis és a tartuszi kikötő. Forrás: BBC

A Reuters értesülései szerint már meg is kezdődtek a tárgyalások az új vezetéssel a bázisok jövőjéről, és a szíriai orosz katonai jelenlét fokozatos kivonását is megkezdték. Műholdfelvételek és anonim bennfentesek információi alapján a két katonai bázisról is szállítanak el katonai felszereléseket és járműveket, illetve Aszad magas rangú katonatisztjeit is Moszkvába viszik. De nem lehet biztosan tudni, hogy az új vezetés hogy áll majd Moszkvához — az Aszad dinasztia és Moszkva kapcsolata régóta tart, Putyin 2015-ben is segített Aszadnak, amikor a polgárháború a rezsim bukásával fenyegetett, így az orosz szövetség a megdöntött rezsimhez kötődik.

Bár 2024-re Moszkva és Aszad viszonya egyre inkább feszültté vált, mivel a volt elnök nem volt hajlandó eleget tenni Putyin idlibi deeszkalációs törekvéseinek, a decemberi támadások idején Oroszország mégis menedékjogot biztosított számára, és segített neki elmenekülni. Ennek következtében Moszkva és az új szíriai vezetés kapcsolata meglehetősen törékeny alapokra épül, pedig Szíria mint üzemanyag-utántöltő és logisztikai pont elvesztése súlyosan megnehezíti és jelentősen megdrágítja az összes orosz erőfeszítést Afrikában, és elzárja földközi-tengeri bázisától.

Oroszország mellett Irán is jelentős veszteségeket szenvedhet a helyzet következtében, különösen az izraeli háború tükrében. Az Aszad-rezsim fontos tagja volt Irán "ellenállás-tengely" néven ismert informális koalíciójának, és Szíria kulcsszerepet játszott Teherán számára, mivel szárazföldi hidat biztosított Libanon felé, ahol a Hezbollah képviselte Irán érdekeit. Ez a stratégiai rendszer omlott össze a Hezbollah novemberi veresége után, ami után Aszad bukása tovább gyengítette Irán regionális pozícióját. Ennek következtében nemcsak Irán és Izrael közötti erőegyensúly, hanem Törökország és más szereplők közötti hatalmi viszonyok is átalakulóban vannak.

axis_of_resistance.png

Az ellenállás-tengely koalícióban résztvevő erők. Forrás: Financial Times

Irán 2012-ben kezdte el támogatni az Aszad-rezsimet, attól tartva, hogy a 2011-ben kitört polgárháború megingathatja Aszad hatalmát, ami súlyos egzisztenciális fenyegetést jelentett volna Teherán és az "ellenállás-tengely" számára. Az elmúlt 13 évben Irán hozzávetőlegesen 30-50 milliárd dollárral, hírszerzési tevékenységgel, tanácsadói munkával illetve katonai erőkkel és kiképzéssel is támogatta Aszad rendszerét.

Az utóbbi évben azonban, elsősorban izraeli műveletek következtében, Irán szíriai jelenléte egyre inkább terhessé vált. Izrael damaszkuszi támadásai több kulcsfontosságú iráni személy halálához vezettek, míg a libanoni offenzíva teljesen összeroppantotta a Hezbollahot. Teherán ezt követően Aszaddal is elégedetlenné vált, mivel a volt elnök korlátozni kezdte az iráni katonai jelenlétet és a síita vallási tevékenységeket az országban.

Bassár el-Aszad tehát végül mindkét szövetségesét elidegenítette, akik ugyan katonai segítséget nyújtottak, amikor a HTS Damaszkusz felé indult, de a rezsim hatalmának megőrzéséért nem tettek meg mindent.

Törökország már a polgárháború kezdete óta támogatta a szír ellenzéket. Elűzése előtt Aszad is panaszkodott az iráni vezetésnek, hogy Ankara segíti a HTS rezsimellenes tevékenységét. Törökország fő szíriai szövetségese azonban nem a HTS, hanem a Szíriai Nemzeti Hadsereg, amely teljes mértékben török irányítás alatt áll, és a török érdekeket képviseli Szíria északi részén, különösen a kurd erők visszaszorításában.

Putyinhoz hasonlóan Erdogannál is kihúzta a gyufát, hogy Aszad nem volt nyitott az idlibi helyzet deeszkalációjának megvalósítására. Ankara érdeke egy stabil Szíria, amely mind a menekült kérdést — az elmúlt években 3,5 millió menekült lépte át a szíriai-török határt — mind a kurd problémát kezelni tudja. A forradalmi erők erősödése Idlibben azonban az ellenkezőjét ígérte, így Erdogan végül stratégiát váltott, és a forradalmi erők kezdeti sikerei után egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, reméli, hogy a felkelők elérik Damaszkuszt. 

A puccs tervezésének körülményeit jól ismerő források arról számoltak be a Reutersnek, hogy Törökországot már fél évvel előre értesítették a hatalomátvételi tervekről. Bár egyelőre nem állítható, hogy Ankara nyíltan támogatta volna az akciót, a források szerint hallgatólagos beleegyezését adta. A rezsimváltás azonban nem garantálja a hosszú távú stabilitást Szíriában, így Törökország sem tekinthető egyértelmű nyertesnek Aszad bukásában.

Hogyan tovább?

Mindössze egy nappal Damaszkusz eleste után az új szíriai vezetés kinevezett egy ügyvezető miniszterelnököt, akinek feladata az ideiglenes kormány felállítása, majd összehívták az első közös kabinetülést az Aszad-korszak minisztereivel. Ezek ígéretes fejlemények az ország stabilitását és jövőjét, politikai átmenetét tekintve, de egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy nem fenyeget egy újabb polgárháború veszélye.

Regionális szinten is kérdéses a helyzet. Bár a HTS korábbi nyilatkozataiban megfogalmazta Jeruzsálem elfoglalásának célját — Izrael pedig válaszul nem sokkal a hatalomátvétel után bevonult a szíriai-izraeli határon lévő demilitarizált övezetbe — Abu Mohamed al-Dzsolani első külföldi sajtónak adott nyilatkozatában azt mondta, Szíria nem lesz többet az Izraelt célzó támadások indítóállomása. Oroszország valószínűleg elveszíti szíriai bázisait, amivel csökkenhet közel-keleti és afrikai befolyása, míg Irán elvesztette a szárazföldi összeköttetést a libanoni Hezbollahhal. Törökország és több európai ország számára lehetőség nyílhat a menekültválság enyhítésére, ha az új rezsim reményeitől vezérelve több millió szíriai menekült tér haza szülőföldjére. Ezek a fejlemények rendkívül előnyösek lennének a nyugat számára, de könnyen visszafordulhatnak, ha a HTS visszatér az Al-Kaidához kötődő gyökereihez.

 

A népességrobbanás paradoxona: miért születik egyre kevesebb gyermek?
A népességrobbanás paradoxona: miért születik egyre kevesebb gyermek?

human-population-scaled.jpg

Gondolhatnánk: a népességnövekedés arányos. Ugyanannyi a felnőtt, mint a gyerek, az idős, mint a fiatal, ám ez koránt sincs így: míg a népesség tényleg nő, mindenhonnan azt hallani, hogy a gyermekszületések száma csökken.

Globális világunkban összetett, komplex kihívás a demográfia.

A demográfiai változások globális társadalmi, gazdasági és politikai kihívásainak meghatározó tényezői közé tartoznak. A túlnépesedés számos országban komoly feszültségeket okoz, mivel a rendelkezésre álló természeti erőforrások, mint például a víz, az élelem és a nyersanyagok, szűkössé válnak. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség növekedése és a versengés a megélhetési lehetőségekért konfliktusokat robbanthat ki, amely migrációs hullámokhoz vezethet. Az elöregedő társadalmak további nehézségeket hoznak a fejlett országok számára: a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve, mivel a dolgozó lakosság aránya csökken, míg a nyugdíjasok száma növekszik, a születési ráta azonban zuhan.

Ez munkaerőhiányhoz vezet, és egyre több országban válik szükségessé a munkaerőimport, hogy fenntarthatóvá tegyék a gazdasági növekedést és az ellátórendszerek működését.

Míg a fejlődő országokban a gyermekszületési ráta meglehetősen magas, általában a modern nyugat az elöregedő társadalom problémakörével küzd.

Az előbbi országokban ugyanis a születésszabályozás nem rendelkezik azokkal az egészségügyi és az oktatásból fakadó visszaszorító eszközökkel, amelyekkel az egy nőre jutó gyermekek száma alacsonyabb lehetne. Ezzel párhuzamosan az- euro-atlanti térség, Ausztrália és Ázsia egyes országai, ld. Japán, fomentálják a gyermekszületést, és a legtöbb ilyen államban családbarát politikai közeggel találkozhat az átlagpolgár, azonban az eredmény mintha elmaradna: az öregek száma nő, de a gyermekvállalási hajlandóság egyre csökken.

 whats-world-population-jpg.jpg(forrás: https://parade.com/1370373/jessicasager/how-many-people-are-in-the-world-global-population/)

A klímaváltozás is befolyásolja a gyermekvállalási hajlandóságot.

Az egyik legfőbb tényező a növekvő aggodalom a jövőbeli életkörülmények miatt: sokakat aggaszt, hogy a klímaváltozás következtében a jövő generációinak nehezebb és bizonytalanabb életet kell majd élniük.

Emellett a gazdasági és társadalmi instabilitás, amelyet a szélsőséges időjárási események, élelmiszerhiány és a természeti katasztrófák okozhatnak, szintén hozzájárulhat a döntéshez, az ilyen kihívások ugyanis növelik a megélhetési költségeket, és csökkenthetik az emberek szubjektív biztonságpercepcióját. A környezettudatosság és a fenntarthatósági szempontok is közrejátszanak: sokan gondolják úgy, hogy a világ túlnépesedése és az emberi tevékenységek által okozott környezeti károk csökkentése érdekében optimálisabb, ha kevesebb gyermeket vállalnak, vagy egyáltalán nem alapítanak családot. Mindennek fényében pedig egyáltalán nem meglepő, hogy a Nyugat nem tervez nagycsaláddal.

 

Mi történik akkor az elöregedő társadalmakkal?

Az elöregedő társadalmak hosszú távú hatásai komoly kihívásokat jelentenek a modern államok számára: a korosodó népesség jelenléte lassítja a gazdasági növekedést, átalakítja a munkaerőpiacot és a nyugdíjrendszereket, illetve megterheli az egészségügyi és szociális ellátórendszereket. A negatív hatások csökkentéséhez szükség van integrált, preventív intézkedésekre: az egészséges életmód támogatása és a közösségi egészségügyi szolgáltatások fejlesztése késleltetheti az egészségromlást. A munkaerőpiac rugalmas alkalmazkodása – rugalmas munka- és nyugdíjprogramokkal – lehetővé teszi az idősek aktív szerepvállalását. Technológiai megoldások, mint az okosotthonok és a távoli monitorozás, segíthetik az idősek önállóságát. A társadalmi szemléletformálás és az aktív idősödés hangsúlyozása hozzájárulhat az idősebb generációk értékteremtő szerepéhez. Az elöregedési folyamat visszafordítása közvetlenül nehéz, de a családtámogatási rendszerek és a bevándorlási programok segíthetik a fiatalabb népességarány fenntartását. A nyugdíjrendszer reformja szükséges a fenntartható időskori ellátások biztosításához, hogy csökkentsék a fiatalabb generációk terheit, ezzel egy stabilabb társadalmi rendszer jön létre.

 the_history_of_human_population_growth_and_carrying_capacity_116921.jpg

A társadalmi változások nem kizárólag saját dimenziójukban relevánsak: biztonsági kihívást is generálhatnak.

A modern világ demográfiai és környezeti kihívásai egyre összetettebbé és szorosabbá válnak, így elengedhetetlenné válik a globális problémák komplex összefonódásának megértése. A biztonsági tanulmányok területe folyamatosan bővül, magába foglalva a túlnépesedést, az édesvízszűkösséget, az energiaválságot, a klímaváltozást és a környezetpusztítást. E tényezők közötti kapcsolatok megértése alapvető fontosságú: sok esetben nehezen azonosíthatók a konfliktusok valódi kiváltó okai. A fejlett országok demográfiai átalakulása, amely az ipari forradalom és a jóléti rendszerek kialakulásának következménye, jelentős hatással bír a társadalomra. A gyermekvállalási hajlandóság csökkenése és az élettartam növekedése a nyugdíjasok arányának emelkedését eredményezi, ami terheket ró az állami ellátórendszerekre. A fejlődő országok népességrobbanása a külső segítség, például az egészségügyi ellátás hatására következik be, miközben a gyenge oktatási és egészségügyi rendszerek belső konfliktusokat generálnak. A fejlett országok munkaerőhiányának pótlására irányuló bevándorlás egyre elterjedtebb, de társadalmi polarizációt és biztonsági kockázatokat is okozhat. E kihívások globális, átfogó és integrált megközelítést igényelnek, amely figyelembe veszi a regionális eltéréseket és a társadalmi-gazdasági tényezők kölcsönhatásait. Az ilyen összetett problémák kezelése érdekében elengedhetetlen a nemzetközi közösség együttműködése, hogy olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek figyelembe veszik a demográfiai és környezeti változások által generált kölcsönös függőségeket. (Gazdag Ferenc – Remek Éva. 2018. A biztonsági tanulmányok alapjai. Budapest: Dialóg Campus Kiadó. 96-101.)

 

A cím kérdésére a válasz tehát az, hogy valójában csak a jóléti társadalmakban születik kevesebb gyermek, a fejlődő országok pedig ennek ellentettjének, a népességrobbanásnak a negatív hatásaival küzdenek.

Összességében elmondható, hogy a népességrobbanás paradoxona: míg a fejlődő országokban a gyermekszületési ráta folyamatosan magas, a modern nyugati társadalmakban drasztikus csökkenést tapasztalunk. Ez a jelenség a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők összetett hálózatának következménye, ahol a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése és a népesség elöregedése egyaránt kihívások elé állítja a jóléti államokat. Mindezek mellett a klímaváltozás és a gazdasági instabilitás fokozza az emberek aggodalmát a jövőbeli életkörülmények miatt: sokan úgy érzik, hogy a gyermekvállalás kockázatos döntés. A demográfiai változások globális szinten összetett összefüggéseket alkotnak, ahol a fejlett és fejlődő országok eltérő helyzetben vannak, így a népességrobbanás hatásai, illetve a gyermekszületési hajlandóság csökkenése komoly társadalmi és politikai kihívásokhoz vezet.

 

(Borítókép forrása: https://greenfo.hu/hir/a-nepessegrobbanas-a-titokban-tartott-katasztrofa/)

Helyzetkép a vidéki oktatásról
Helyzetkép a vidéki oktatásról

pexels-pixabay-159844_1.jpg

Magyarország 20 éve, 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, mely azt jelenti, hogy 2022-ben érettségizett le az első olyan évfolyam melynek tagjai már teljes életüket az Unióban élték le. Ezzel szemben azonban, a magyar oktatás színvonala nemhogy az európait, vidéken a budapestit sem közelíti meg.

Méltatlanul kevés szó esik ma a közéletben a vidéki fiatalság sorsáról és a vidéki „kisiskolák” helyzetéről, holott a közeljövőben a magyar társadalom egy jelentős, választásra jogosult része ezekből a vidéki gimnáziumokból és szakiskolákból fog kikerülni. 

Ezért is kulcskérdés kell, hogy legyen, hogy mindazon diákok, akik ezekben az iskolákban fognak (remélhetőleg) érettségit vagy szakképesítést szerezni, milyen minőségű tudással fognak rendelkezni.  

Ezen tudás minőségét pedig legfőképpen két tényező határozza meg, melyek vidéken halmozott mértékben hiányoznak a közoktatásból: az innovációra való törekvés (ideértve az oktatási tananyag korszerűsítését) és a személyes tehetségek kibontakozására szolgáló lehetőségeket. Számos általános probléma áll fenn a teljes oktatási rendszer felépítésével kapcsolatban, melyek következtében ezen elemek megjelenése nem csupán hiányos, hanem a jelenlegi intézményesített kereteken belül közel lehetetlen. Ennek legfőbb oka a tananyag és az oktatási módszerek túlzott központosítása és elavultsága, valamint a személyes tényező nagy mértékű figyelmen kívül hagyása.

Guide To Teaching Large Classes Of Children | AllviA blog

A módszertani problémák mellett infrastrukturális problémák is fennállnak.

A Klebelsberg Központ 2020-as közzététele alapján a 37.5 ezer diák esetében volt lehetetlen az online oktatás, valamint a Magyar Falu Program sem volt képes mérsékelni az épületek elavultságát, melyek jelentős részben mai napig felújításra szorulnak.

Ahhoz pedig, hogy az ország, szellemi tőkéjét megfelelő módon tudja felhasználni, a közoktatásnak olyan eszközökkel kellene előállnia, melyek teljes mértékben felkészítik a tanulókat a XXI. század kihívásaira, és ehhez mérten fejlesztik a diákok egyéni képességeit. A skandináv típusú oktatási rendszer már-már közhely a magyar iskolaügyekben, működése azonban reális alternatívát és kontrasztot nyújt országunknak. Finnország oktatásában hatalmas szerep jut az egyén kibontakozásának: egy osztályban legfeljebb 32 fő lehet, azonban az órák kisebb csoportokban, projekt alapúan zajlanak, melyekben hatalmas hangsúlyt kap a diákok egyéni képességeinek és problémamegoldó készségeinek fejlesztése. Ez elősegíti az egyéni innovatív gondolkodást és az információk azonnali felhasználására való képességet, melyet a későbbiekben hasznosítani tudnak a munkaerőpiacon is. A finn alaptanterv pedig nagyrészt alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz, alternatív módon fejlesztve a diákok adottságait, a felsőoktatás pedig teljes mértékben ingyenes.

Ezzel szemben Magyarországon jelentős problémát jelentenek mind a 2004-es és a 2020-as NAT merev szabályozásai. Mindkét NAT célkitűzései közé tartozott egy olyan oktatási rendszer megvalósítása, mely egységesen, ugyanazon módszertannal közel azonos tudás anyagot nyújt át a diákoknak, közel azonos lehetőségeket biztosítva számukra.

Ebből fakadóan azonban, a NAT, a vidéki viszonylatokhoz számos módon nem alkalmazkodik, központosított rendszere és a könyvválasztás szabadságának megvonása pedig az alapvető készségek és egyéni autonómia elhanyagolását eredményezik.

A fővárosi és néhány neves vidéki középiskola kivételével az intézmények nem rendelkeznek a megfelelő eszközökkel arra, hogy megfelelő kompetenciákat adjanak át, melyekkel a fiatalok vidékről magasabb társadalmi státuszt tudnának elérni.

A tanórák menete kifejezetten az instrukciók követésére alapul, teljesen mellőzve az egyéni gondolkodást, és a problémák többrétegű megoldását és a kritikus világszemléletet. A finn modellel ellentétben Magyarországon nagyrészt lexikális tudás átadása zajlik, egyedül műveltséget ad át, nem pedig kompetenciákat fejleszt. Követelményrendszere miatt pedig teljességgel mellőzi az egyéni preferenciákat és az eltérő képességeket. Az értékelést teljesen egységesen kezeli, ezzel kiirtva minden személyes motivációt a tanulás folyamata iránt.  Ilyen körülmények között a vidéki intézmények a növekvő tanárhiánnyal (a Nemzeti Pedagógus Kar becslése szerint 15 ezer tanár hiányzik a közoktatásból) és elmaradottságukkal a budapesti iskolákkal szemben nem képesek felvenni a versenyt, így nem képesek megalapozni a társadalmi mobilitás alapját, mely egy fontos célja kellene, hogy legyen a vidéki közoktatásnak.

Jelentős problémát jelent a pedagógustársadalom aggasztó elöregedése. A tény pedig, hogy a tanárhiányt a már nyugdíjba vonult pedagógusok visszahívásával szeretnék mérsékelni, még jobban kifogja élezni a generációk közötti különbséget.

Old Teacher Vector Art, Icons, and Graphics for Free Download

A generációs különbségek áthidalása sosem volt annyira nehéz, mint az ezredforduló után, így a tanárok módszertani szemszögből is lemaradásban vannak. Ezen lemaradás az online oktatás és az utána következő időszakban mutatkozott meg leginkább, mely során az online eszközök megfelelő integrációja és a tanórák interaktívabbá tétele nem valósult meg vidéken vagy nem megfelelő mértékben történt ez meg.

Az előbb említett problémák mellett fennáll egy következő komponens is: a demotiváltság, mely egyik következménye a társadalmi megbecsültségük hiányának. Ennek következtében a felsőoktatásba való felvételizésre történő felkészítés is alacsonyabb színvonalon megy végbe sokszor vidéken, melyet jól tükröz, hogy bizonyos régiókból sokkal kevesebb diák jelentkezik a felsőoktatásba, mint a fővárosból.

Méltatlanul elfeledett kérdés a vidéki tanulók pszichológiai állapota is: a tanárhiány mellett sok iskolának szembe kell néznie az iskolapszichológusok alacsony létszámával is.

A már említett tanárhiány vidéken halmozottan nagy problémákat is jelenthet, Apagyon van olyan iskola, ahol délutáni felügyeletet azért nem biztosítanak az alsó tagozatban, mert nincs rá elég tanár.

Elmondható tehát, hogy a vidéki fiatalok nagy része még a magyar viszonylatban is alacsonyabb színvonalú, kevésbé konstruktív oktatásban részesül. Helyzetüket tovább nehezíti a tehetséggondozó lehetőségek korlátozottsága. A tehetséges tanulók számára ugyanis ebből a környezetből kitörést jelenthetnének a tanulmányi versenyek, a szakkollégiumok, szellemi műhelyek és tehetséggondozó szervezetek, azonban ebben a közegben is jelentős Budapest-központúság figyelhető meg, még ezen intézményeken belül is prioritást élveznek a fővárosi iskolák tanulói. Bár Magyarország szakkollégiumi rendszerének tagjai az elmúlt években több vidéki nagyvárosban is alapítottak képzési centrumot, azonban számos projekt esetén szem előtt tartják a földrajzi távolságot, ami a vidéki fiatalok hátrányba helyezését eredményezi.

Azonban, ha egy nem fővárosi iskola vagy diák képes is lenne megfelelni ezen események színvonalának, nem kap elég információt a létezésükről. Míg a tehetséggondozó szervezetek, pályázati és versenylehetőségei mindennapi beszédtémák a budapesti gimnáziumokban, az ország más szegletein elvétve hallanak a tanulók ezekről a lehetőségekről. Ebből fakadóan

az információhiány, a vidéki oktatás minősége, a távolság és a lehetőségek hiánya is nagyban hozzájárul a Budapest és a vidék közötti szakadék mélyüléséhez.

A vidéki közoktatás egyik feladatának kellene lennie, hogy lehetőséget teremtsen a diákok számára a társadalmi mobilitásra, alternatívát mutasson számukra és populárisan is mondva kinyissa számukra a lehetőségek tárházát. Ezzel szemben azonban Magyarország társadalmában inkább megmerevedő osztályszerkezet vagy süllyedő társadalmi mobilitási tendencia figyelhető meg, melyben egyértelműen szerepet játszik az oktatás is. Ennek a későbbiekben akár súlyos társadalmi következményei is lehetnek a közügyek terét illetően, hiszen a tudás, mint tőketípus, nem csak az anyagi juttatásokkal áll pozitív korrelációs kapcsolatban, hanem a demokratikus működéssel is.

Incorporating Principles in Cognitive Psychology to Improve Student Learning

A közügyek nyitottsága, azaz annak a lehetősége, hogy valaki beleszóljon a politikába vagy annak alakítója legyen, ma már nem ütközik akadályba. Azonban ahhoz, hogy valaki ezt valóban tudatosan és felelősségteljesen meg tudja tenni, kétfajta tőketípussal kell rendelkeznie: anyagi- és tudástőkével, melyek szorosan összekapcsolódnak. Anyagival, hiszen nem várható el, hogy valaki, miközben a megélhetése a kérdés, aktívan foglalkozzon a politikai folyamatokkal, és tudástőkével annak érdekében, hogy valóban belelásson a politikai folyamatokba és arra ne csak felszínesen tekintsen. A poroszos oktatás átka a „tankönyvszagúság”, míg a cél az lenne, hogy a fiatalok (legyen az vidéki vagy budapesti) életszagúan, érthetően és példákon keresztül, kritikus szemmel tekintsenek a demokráciára és benne a közéletre. Budapesten és a nevesebb gimnáziumokban, ahogyan az már látható volt, akár a lehetőségek terén, de a nyitottság az ebben a szemléletmódban való oktatásra megvan, míg a vidéki iskolákban erre egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés pozitív példa van.

Magyarországon 34 éve tartották az első szabad választásokat, a nyugat-európai országokhoz képest mi még éppen tanuljuk a saját demokráciánkat. Ahhoz viszont, hogy a mi demokráciánk is hosszútávon fenntartható és működőképes legyen, elengedhetetlen, hogy minél több, tudatos, nyitott és kritikus gondolkodású fiatal állampolgára legyen hazánknak, melyben az oktatásnak kulcsfontosságú szerepe van. Ezért is, az oktatási rendszerben nem csak a pedagógusok bérezését illetően kellene előre lépni, hanem az oktatási tananyag megreformálásában, módszertanában, a vidéki fiatalok számára a lehetőségek kiszélesítésében és nem utolsó sorban az állami fenntartású közoktatási intézményének infrastrukturális fejlesztésében is.  

Teleki Pál, az értelmiségi miniszterelnök
Teleki Pál, az értelmiségi miniszterelnök

ablonczybalazs.jpg

Megtalálható Spotify-on és Apple Podcast-en is.

Politikusi pályája mellett Teleki Pált földrajztudósként, MTA tagként, számos szervezet tagjaként, például a Turáni Társaság - tartjuk számon. Hogyan lesz Teleki Pálból a XX. század magyar történelemkönyveinek állandó szereplője, és az a politikus, akiről egyébként Ablonczy Balázs is könyvet ír?

Alapvetően azt gondolom, hogy a vége felől érdemes megközelíteni a dolgot. Nyilván van egy halál, ami nagyon sokak képzetét izgatja, hogy 1941. április 3-ára virradó éjjel öngyilkos lesz. Ugye vannak erről viták is, hogy öngyilkosság-e vagy éppen meggyilkolták. Én azt gondolom, hogy számos jel mutat abba az irányba, hogy öngyilkos lett. Van egy tragikus életpályánk, azért nem szokványos, hogy a hivatalban lévő magyar miniszterelnök öngyilkos lesz.

Van egy második fele a történetnek, hogy ő politikus volt. Azt hiszem, hogy politikus egyébként nem volt, a szó hagyományos értelmében. A szó "bethlenistváni" értelmében sem egy nagyon furmányos politikus, viszont egy elképesztő értelmiségi hálózatépítő volt. Gondoljunk csak a cserkészetre, ahol tiszteletbeli főcserkész volt hosszú évtizedeken keresztül, nagyon sokan gyakorlatilag vele azonosítják a cserkészetet, és ebben részben van igazság, ennek van alapja. Kurátora az Eötvös Kollégiumnak, ami a magyar tanárképzésnek, humán elitképzésnek, egyáltalán az elitképzésnek egy kiemelt helye, mely a Budapesti Tudományegyetem melletti efféle kollégium tulajdonképpen. Vagy ott van például a Budapesti Tudományegyetem Közgazdasági Kara, ami gyakorlatilag a létrejöttét is Telekinek köszönheti. Az első Teleki-kormány idején jött létre. Iszonyatos ellenzés van az egyetemi tanárok részéről. Az egyetem rektora azzal fenyegeti, hogy beperli a kormányt, amit el lehet képzelni, mindent megtesznek ellene. Mégis létrejön, tehát a mai Corvinus Egyetem elődje tulajdonképpen, és Teleki itt lesz egyetemi tanár, ahol szintén tanítványok, hódolók, rokonok, de alapvetően tanítványoknak egy elég széles köre van körülötte, akik közül nagyon sokan elég magasra emelkednek. Akár az intellektuális téren, akár politikai téren, akár csak ilyen megmondó emberként. Hogy egy széles spektrumot mondjunk, mondjuk Kovács Imre későbbi parasztpárti politikustól kezdve Cs. Szabó László esszéistán át olyan földrajzosokig, mint például Markos György vagy mások.

Ezek az emberek bizonyos értelemben rendszereken átmentették Telekinek a respektusát, itt egy különleges értelmiségi személyiségről van szó. A haláleset és a politikusi szereplése mellett azt gondolom, hogy ez a fajta értelmiségi aura, vagy dicsfény, vagy nevezzük akárhogy, biztosította az ő helyét a magyar értelmiségi panteonban, vagy a magyar politikai panteonban.

Nézzük meg, gyakorlatilag a '60-as évek végétől egy kortárs történész nagyon találó megállapítása, Mink András találó megállapítása szerint Telekinek helye lett még a Kádár-rendszer antifasiszta panteonjában is, jóllehet az alagsorban. Ha emlékszünk rá, míg Bethlen István életrajzára a '90-es évek elejéig kellett várni, Telekiről már születtek a '60-as években is feldolgozások, egy jó 20-25 évvel korábban megindult az ő beemelése. Persze mondtak róla sok rosszat, hogy reakciós volt, meg arisztokrata, meg a numerus clausus, stb., aminek egy része igaz volt, egy része nyilván irreleváns. Megindult egyfajta visszaemelése a közbeszédbe, megjelentek róla irodalmi művek, vagy gondoljunk - már a '80-as években járunk - Bereményi Géza Tanítványok című filmjére, aminek ugyan mellékszereplője, de annál fontosabb szereplője Teleki. Tehát ezek a tényezők szerintem nagyon élesen bevésték őt a szélesebb, mondjuk így, értelmiségi közvéleménynek a tudatába.

A Horthy-korszak hajnalán, Trianon idején érkezik meg a "nagyszínpadra", mint miniszterelnök. Ő személyesen, akár mint politikus, akár mint magánember - erdélyi család, széki gyökerek - hogyan éli meg a békediktátumot?

Nyilván nagyon rosszul. Ráadásul tényleg ebbe nem szoktunk belegondolni, meg őt azt hiszem, lehet, hogy annyira nem is érdekelte, de számára Trianon egy egzisztenciális zuhanás is, hiszenaz erdélyi arisztokraták általában szegényebbek, mint a magyarországiak, tehát nem egy ilyen Esterházy 110 ezer holdas uradalommal állunk szemben. Neki néhány ezer holdja volt, ha jól emlékszem, egy 2-3 ezer holdja volt az édesapjától, ráadásul nem is a nevével ellentétben, az csak egy előnév a széki gróf Teleki. Ez fönn, a mai Máramaros megyében, az akkori Szatmár vármegyének az északkeleti szegletében, Nagybánya környékén voltak birtokai, amiket a román földreform elvesz. A kastélyt nem veszi el, tehát nyaranta például ellentétben Bethlen Istvánnal, a két világháború között is nagyon sokszor hazajár. De ez mondjuk egy elég komoly egzisztenciális zuhanás, tehát el is mondja, vannak ilyen levelei, például a világgazdasági válság idején, hogy el kellett adnom az autómat, nem tudok autóval járni.

Hozzáteszem úgy, hogy az édesanyai ágról az édesanyja egy nagyon gazdag pesti görög kereskedőcsaládnak a sarja volt. Ott azért, nem azt mondom, hogy volt mit tejbe aprítani, de ott bérházak és részvények voltak. Tehát mondjuk koldulnia nem kellett azért, de azért ennek a családi vagyonnak a megroppanása egzisztenciálisan érintette. Ezt mondjuk félretenné, mert ő tényleg nem az a típusú ember volt, sok minden rosszat mondtak róla, de egyáltalán nem az a típusú ember volt, aki ezekre az anyagi dolgokra nagyon odafigyelt volna.

Odafigyelt, de ha nem volt, akkor ebből sem csinált különösebb káros. A másik része az, hogy korábban is elkezdett már politizálni, parlamenti képviselő volt, és a háború alatt pedig az úgynevezett hadigondozó hivatalnak az államtitkári rangban lévő elnöke, tehát az azt jelenti, azt mondanánk, hogy a rokkant katonák társadalmi reintegrációjával, gondozásával volt megbízva, és aztán ugye a Károlyi-féle, ő egyébként Károlyi Mihály elég jó kapcsolatban volt, ezt aztán ügyesen igyekezett később elkamillázni, ahogy mondani szokás. De Svájcba megy még a Károlyi-kormány idején, és aztán Bécsbe, aztán Szegedre az ellenforradalmi kormány külügyminisztere lesz. Tehát folyamatosan emelkedik a politikai elitbe, de tulajdonképpen azt gondolom, persze ez egy mi lett volna, ha kategória, de tulajdonképpen, ha nincs Trianon, és van hozzá akarat, valószínűleg akkor is belekerül a politikai elitbe, tehát miniszter lesz belőle. Bár hozzátenném, ha megnézzük a politikai szerepvállalásainak az időpontjait, 1905-6, az úgynevezett koalíciós válság időszaka, 1916-18-20, a történelmi Magyarország összeomlásának időszaka. És akkor visszavonul megint, és '38-cal először kultuszminiszter, majd pedig miniszterelnök lesz megint. Tehát mindig akkor lép be a porondra, amikor Magyarországon válsághelyzet van benne.

Volt egy nagyon-nagyon erős küldetéstudat, azt hiszem, egyfajta misszionáriusi hevület, hogy ő egyébként nem szereti a politikát, ez volt a saját krédója, de ha a hazának szüksége van rá, vagy olyan a helyzet, akkor jönnie kell. 18-19 nyilvánvalóan ilyen helyzet volt.

Ráadásul az szerencsésen egybecsengett a korszakban, hogy a párizsi békekonferenciába nem szoktunk belegondolni, mert tulajdonképpen az első világháborút lezáró békék a földrajz apoteózisát hozzák. Nagyon sokan úgy gondolták, hogy a földrajz az a tudományág, amivel birodalmakat lehet létrehozni, és egzakt módon meg lehet tervezni, hogy akkor az a határ az hegyre támaszkodjon, meg folyóra támaszkodjon, meg minden másra támaszkodjon, és akkor az egy élhető ország lesz.

Teleki, akinek egyébként van egy földrajzos énje is, bár sose végzett földrajzi tanulmányokat, ebben a pozícióban abszolút a helyén találja magát, és elemében van, szervezi a magyar békedelegáció szakértői csapatát, memorandumokat szerkeszt, ez élete végéig elkísérte. Második miniszterelnöksége alatt is ő kikéretett könyveket a Fővárosi Könyvtárból, lakására szállítatta őket, hogy memorandumot szerkesszen Erdély visszacsatolásáról, és a memorandumot eljuttassa a brit, a francia, az olasz, valamint a német állam- és kormányfőknek. Az elhivatottság, a történelmi pillanat, és nyilván az, hogy olyanokra volt szükség a berendezkedő két világháború közti Magyarországon, amit Horthy-korszaknak is szoktunk hívni, bár én különösebben nem szeretem ezt a kifejezést, hogy az ő világnézetéhez ez passzol. Tehát ezek a dolgok megtalálták őt, és aztán valóban a két háború között ő pedig a revízió gondolatának gyakorlatilag egyes számú teoretikusa volt Magyarországon, részben földrajzi, de részben propaganda alapon is, meg mindenhogy máshogyan.

Trianon után lesz először miniszterelnök. Miért éppen rá gondolt Horthy Miklós? Miniszter volt, onnan emelkedik majd kormányra, 20' július második felében, hogyhogy rá esett a választás?

'20 júliusában vagyunk, van egy kormányválság, a Simonyi-Semadam-kormány, amelyik aláírja a trianoni békeszerződést. A koalíciós partnerek itt két nagy párt alkot egy koalíciót, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, ami egy inkább legitimista, erősen keresztény, sok tekintetben katolikus karakterű tömegpárt, ami viszonylag frissen jött létre, a másik oldalon pedig ott van a Kisgazdapárt, Nagyatádi Szabó István pártja, egy szabad királyválasztó, inkább Habsburg-ellenes, legitim történelmi jogfolytonosság-ellenes, kicsit reformált vagy protestáns karakterű párt, de vannak mindenféle csoportok ezen belül, nem akarnám mondani, hogy teljesen egynemű. Ennek a két csoportnak az együttműködése nem problémamentes.

Az államfő, Horthy Miklós először Bethlen Istvánnak kínálja fel a kormányfőséget. Bethlen ezt visszautasítja és ő maga ajánlja Telekit, aki egyébként neki szegről-végről rokona, mert Bethlen édesanyja, Teleki lány. Nem közvetlen rokon, de az erdélyi arisztokráciában gyakorlatilag lévén egy kis közeg, mindenki ismer mindenkit, és elég sok rokoni szál van köztük, ő ajánlja Teleki Pált, aki azt gondolom, hogy nem volt nagyon elkötelezett abban, az alkatától idegen lett volna az, hogy például ő vigye végig a bethleni konszolidációt, tehát hogy tíz évig vezessen egy országot, és megtegye azokat a lépéseket, amiket később Bethlen megtett, de elég komoly neki szánást mutatott.

Nem szoktuk összerakni, de egy csomó olyan törvényt vagy lépést, ami mondjuk a két világháború közti Magyarországot tulajdonképpen megalapozza, azt ő hozza meg.

Az egyik a Nagyatádi-féle földreformtörvény, amit ugye Nagyatádi Szabó Istvánhoz, kisgazda miniszterhez kötnek, de valójában az egész kormány kellett hozzá, ami arra volt jó tulajdonképpen, hogy a vidék szociális lázongását, meg földéhségét részben lecsendesítse. Ez nem volt egy nagymértékű földosztás, jóval elmaradt a szomszédos országokban végbe vitt földreformtól, de azért mégiscsak körülbelül 400 ezer igényjogosultnak nyújtott földet, ezek általában pici parcellák voltak, egy-másfél-két hold, tehát önfenntartásra alkalmasak, egy csomó mindenkinek a saját tulajdonérzetét adták meg. Miközben nyilván egy csomó adminisztratív nehézség ezt hátráltatta, meg a telekkimérések lassan haladtak, a kártalanítások is elhúzódtak, de alapvetően lett 400 ezer családfő, hozzátartozókkal együtt másfél millió ember, aki azt gondolta, hogy végre van egy saját földje, vagy egy darab háza. Ez egy nem elhanyagolható szempont, az úgynevezett konszolidációban.

A másik a numerus clausus törvény, amit Teleki mindig is szorgalmazott, és még később is, amikor módosították, kiállt mellette. Ez ugye a zsidó hallgatók, zsidó egyetemi hallgatók beiratkozásának a limitálásáról szóló törvény, amit aztán '28-ban egyébként Bethlenék enyhítenek, nem törölnek el teljesen, aztán '38-ban tulajdonképpen visszajön, ami a radikális jobboldalnak egy nagyon intenzív követelése volt. Ezt is Teleki hozza meg. Ő szavaztatja meg a rendtörvényt, az úgynevezett rendtörvényt, az 1921. évi III. törvényt, ami gyakorlatilag a jobb és baloldali szélsőségek elleni radikális vagy erőteljes állami fellépést támasztja alá.

Az a fajta rendszer, ami létrejön utána, az az autoriter, konzervatív elemekből építkező rendszer, ami a két világháború közti Magyarországon van, részben ezekből a törvényekből sarjad ki, és van egy csomó más, minden gazdasági konszolidációt indít el, ez kudarcba fullad, de néhány hétig, néhány hónapig úgy néz ki, hogy ez menni fog. Ugye itt a királykérdésnek az első éles exponálása is az ő miniszterelnökségéhez fűződik. Sok minden történik, ami fontos dolog, és azt gondolom, hogy meghatározó a két háború közti Magyarországról, de ez csúnyán hangzik, de tulajdonképpen ebből a szempontból nem volt egy hosszútávfutó.

Ő biztos, hogy alkatilag nem volt alkalmas arra, hogy tíz évet lehúzzon úgy, mint Bethlen István, mert egy eléggé töprengő, gyötrődő, a saját képességeit csomószor kétségbe vonó értelmiségi volt tulajdonképpen. Sokkal kevésbé volt az a fajta, ma úgy mondanánk, rafkós kamarilla politikus, mint Bethlen István.

A numerus clausus kapcsán, ami lánykori nevén az 1920. évi 'XXV. törvény, feltenném az örökös kérdést, hogy mennyiben tekinthető ez nulladik zsidótörvénynek, zsidótörvénynek?

Ez szerintem játék a szavakkal, nagyon őszintén. Én azt gondolom, hogy ahogy nagyon helyesen mondta, a 20. évi XXV. törvény, az a numerus clausus törvény, a korszakban nem hívták zsidótörvénynek, amiket zsidótörvénynek hívtunk. Kétségtelenül, félreértés ne essék, zsidókra vonatkozik, tehát az a fajta kamillázgatás, köntörfalazás nem is szerepel a törvény szövegében az izraelita vagy a zsidó szó, persze, hogy nem szerepel. Egyébként ugye nemcsak a zsidó hallgatókra vonatkozott, hanem nőkre is. A nők arányszámát is radikálisan megpróbálta leszorítani az egyetemen, mert a háború alatt nagyon sok női hallgató lehet.

Nyilvánvalóan róluk szólt, és ha valaki megnézi a végrehajtási utasítását a törvénynek az nyilvánvalóan benne van. Természetesen itt a magyar jogegyenlőség, vagy a reformkorból származtatható politikai elvek szenvedtek egy nagyon súlyos csorbát, de nem így hívtuk, én nem hiszem, hogy egy ilyen nulladik, vagy más hasonló elnevezéssel élni lehetne. Van egy első zsidótörvény '38-'39-ben, amelyek egyébként nagy részben Teleki nevéhez fűződnek. Tehát itt ezt elég nehéz elkendőzni, hogy Telekinek volt egy nagyon mélyről jövő antiszemita politikai krédója, aminek érdekes módon '18 előtt nem nagyon vannak nyomai.

Avagy nagyon-nagyon elszórtan, és most nemrégiben Keményfi Róbert, egyébként a Debreceni Egyetem kitűnő földrajzosa írt ezekről. Ő kibontott a teleki földrajzi elképzeléseiből, hogy bizony-bizony ott van terepe a biologizálásnak, és hogy ez egyenesen vezet, egyenesen vezet az antiszemitizmushoz, ami egy inspiráló álláspont, nem biztos, hogy így van, ezt végig kell gondolni szerintem, de ez egy elfogadható gondolatmenet. Ugyanakkor azt látni, hogy 18-19 lesz az, és főleg 19, ahol végbemegy a saját politikai beszédeiben is egy nagyon éles váltás, ahol határozottan leteszi a garast, nagyon sokféle beszédben, hogy itt a zsidóság egyfajta, van egy ilyen víziója, hogy itt a politikai hatalomra tör, mert nemcsak a gazdaságit, meg a kulturális szférát akarja elfoglalni, hanem a politikát is, és ennek gátat kell vetni, és akkor ennek a numerus clausus. Tehát ebből a szempontból én, amikor megírtam a könyvemet, most úristen, most már majdnem húsz évvel ezelőtt Telekiről az elsőt, akkor emiatt kaptam elég sok, egyébként nagyon érdekes, először inkább jobbról, aztán később balról emiatt beszólásokat, hogy én azt mondtam, hogy ezt egyrészt nem lehet elkenni, másrészt azt gondolom, hogy a magyar konzervativizmus zsákutcája.

Hogyha föladjuk a polgári jogegyenlőséget, ott azt nagyon nehéz folytatandó hagyományként erre tekinteni. Ez ettől még létezik, tehát nem letagadni akarom. Igen, Teleki Pál egy konzervatív politikus volt, akinek egyébként voltak ilyen típusú vele írásai is. Tehát rövidre fogva én nem tekintem ezt nulladik típusú zsidótörvénynek, jóllehet zsidókról szólt, csak történelmi terminológiában ezt egy ugyanúgy jogfosztó törvénynek számítjuk, mint az első, második, harmadik zsidótörvény, csak nem ez a neve. És azt most én nem tartom feltétlen nagyon előremutatónak, pláne amilyen állapotban vannak a tankönyveink, hogy most olyan új fogalmakat vezessünk be, amire a tanárok, meg a diákok egy része sem fogja tudni, hogy ez micsoda. Tehát azokat a fogalmaikat kell tartalommal megtölteni, amik vannak, és nem vagyok benne biztos, hogy újakat kell kitalálni.

Borzasztó nagy kettősség egyszerre kereszténynek, katolikusnak és mellette az antiszemitizmus vagy az eugenika elmélet terjesztőjének lenni. Ez benne, akár a leveleiben, akár a személyes kapcsolataiban sosem merült fel, mint disszonancia?

Érdekes, hogy a személyes viszonyaiban neki végig, gyakorlatilag a haláláig voltak zsidó vagy zsidó származású pártfogoltjai, üzletfelei, kollégái, ügyvédje, tanítványai.

Egy nagyon érdekes paradoxon 1940-ben az egyik tanársegédét, aki egyébként később '44-ben majd deportálásban, ha munkaszolgálatosként hal meg. Ír Hóman Bálint kultuszminiszternek, már most Teleki Pálról, miniszterelnökről beszélünk, hogy kedves Bálint, itt van nagyon jó tanítványom, és ott tanít a tanszékemen, Glázer Róbertnek hívják egyébként. Kérlek, juttass neki, az egyetemről kikerült, kérlek, juttass neki egy tanári állást, középiskolai tanári állást. És erre Hóman válaszolja azt, hogy de hát kegyelmes uram, de hát van egy törvényünk, nem lehet az állami közoktatásban zsidó származásúakat kinevezni.

Miközben ezt Telekinek valahol hátul tudnia kellett, hogy ez így van, de azt gondolta, hogy bizonyos értelemben vagy azt gondolta, hogy nem vonatkoznak rá a szabályok, vagy azt gondolta, hogy ő ismeri az összes rendes kivételt a szabályok alól. Tehát, hogy volt benne egy ilyen kettősség, ezeket így nem feltétlen választotta szét.

Ugye a korszakban ez, hogy valaki egyszer antiszemita, és mondjuk úgymond keresztény politikát is űz, az azért nem volt olyan rettenetesen ritka. Sőt azt gondolnám, hogy ez volt inkább a mainstream. Bizonyos értelemben kisebbségben vannak azok, akik katolikus vagy keresztény alapon elutasítják.

Vannak ilyenek, Giesswein Sándortól Barankovics Istvánig azért lehet említeni bőven olyan figurákat is, ahogy megyünk előre az időben azért, akik nem szálltak bele ebbe a ringlispílbe, de azért ez a párosítás nem volt gyakori, de abban totálisan igaza van, hogy az eugenika és a katolicizmus már akkor egy nehezen összeegyeztethető dolog volt, tehát hogy a fajhigiénia, vagy az, hogy a hallgatók is értsék, vagy nézők is értsék, hogy úgy nyúlunk bele a társadalom tervezésébe biológiai eszközökkel, hogy mit tudom én, akinek alkoholista a két szülője, azokat ivartalanítjuk.

Most ez a radikális verziója az eugenikának, és ugyanakkor Telekinek már nagyon kevesen tudják, hogy Teleki az első ilyen tudományos típusú cikkeit részben földrajzi közleményekben írta, ezek voltak a földrajziak, de Jászi Oszkárék Huszadik századába írt a század elején, ahol pontosan a német fajhigiéniai gyakorlatot ismertette, de nagyon érdekes, hogy már akkor a szerkesztők odatették lábjegyzetként, mert Telekinek volt valami olyan kitétele, hogy most nem tudom pontosan idézni, de az volt, hogy egyébként az eugenika nem megy ellene a katolikus társadalmi tanításnak. És erre a szerkesztők azért odatették csillaggal, hogy ezt a kérdést a folyóirat szerkesztői nem mind így látják. Ők azért kicsit lehatárolták magukat Telekinek ettől az értelmezésétől, és kétségtelen, hogy ez a katolikus társadalmi tanítás, ami a korszakban is nehezen volt összeegyeztethető. Szerintem ő ezt bizonyos értelemben - nem tudom, hogy belátta-e -, a szövegszerű bizonyítékom erre nincs, de '18-'19 után nagyon érdekes módon ő erről az egész fajhigiénés dologról lefarolt.

Nem foglalkozik vele, nem jelenik meg a beszédeiben, nem beszél a társadalom biológiai jobbításáról. Az más kérdés, hogy esetleg hátul valahol a nyúlt agyban, vagy másutt jelen volt ez a fajta gondolkodás, hogy hogyan nyúljunk a társadalomhoz, de alapvetően nyilvános szövegeiben ennek viszonylag kevés nyoma van, hogy ő azt mondta volna, hogy akkor ilyen vagy olyan radikális biológiai eszközökkel nyúljunk bele a társadalom tervezésébe. És ott viszont azt lehet mondani, hogy egy elég mélyen átélt katolikus hit jellemezte, tehát gyónt, áldozott és egy elég mélyen hívő valaki volt, de mondom, ebben a korszakban az antiszemita hangütésű politika nem volt ettől feltétlenül független. És tényleg egy utolsó mondat, azért azt gondolom, hogy nyilván van egy Teleki-féle antiszemitizmus, ugyanakkor azt sem akarnám, hogy ezen az egy prizmán keresztül ítéljünk meg egy politikust, mert ez egy tényezője a gondolkodásának, egy elég hangsúlyos tényezője, tehát ezt kár lenne tagadni, de itt előttünk áll egy nagyon izgalmas, vibráló személyiség, egy történeti személyiség, akinek a munkásságát történeti szempontból érdemes feldolgozni, amiben benne van a magyarországi közgazdasági oktatás felfuttatása érdekében végzett tevékenységétől kezdve a politikai földrajz magyarországi meghonosításáig egészen az osztályfőnöki órák bevezetéséig kultuszminiszterként ő vezeti be az osztályfőnöki órákat Magyarországon. Most ez nem tudom, hogy érdem-e vagy sem, de mindenesetre van fogékonyság benne egy csomó innovációra. Az, hogy skanzen jöjjön létre, vagy a néphagyományt emeljük be az oktatásba, tehát hogy néprajzot oktassunk középiskolában.

Győrffy István professzor hatására szintén beemeli a kultuszminiszteri programjába. Ő említi azt meg, hogy jöjjön létre Magyarországon egy skanzen 1938-ban, amikor a szentendrei Skanzen majd 1973, vagy 25 évvel, vagy 35 évvel később jön létre. Van egy csomó innovatív gondolat, és van egy csomó olyan gondolat, amivel ma nem tudunk mit kezdeni, vagy nyilván megöregedtek, és nyilván van egy csomó olyan, vagy jó néhány olyan gondolat, amivel ma azért nem tudunk mit kezdeni, mert folytathatatlanok, mint például az állampolgári jogegyenlőség felrúgása.

Első és második miniszterelnöksége között szűk húsz év telik el. 1920-21 és 38-39 között milyen tevékenységeket folytat?

Mindent is csinál egyúttal. Az az alapállás, hogy a közgazdaságtudományi karon tanít, annak dékánja is lesz, sőt, amikor a kart átcsatolják a Műszaki Egyetemhez '34-ben, a Műszaki Egyetemnek is lesz rektora majd. Tehát, hogy egy felsőházi tag lesz 1926-ig nemzetgyűlési képviselő, és utána pedig részben a frankhamisítási botrány hatására, amiben az ő neve is fölbukkan, és egyébként az azóta fölbukkan, vagy előkerült dokumentumok azért azt bizonyítják, hogy az ügyben azért politikai felelőssége, sőt, ha büntetőjogi nem is, de politikai felelőssége mindenképpen volt, tehát tudott magáról a kezdeményezésről, és akkor itt tenném hozzá zárójelben, hogy az ő megfontolásában, vagy az ő eszmerendszerében egyáltalán nem volt ritkaság a bevett úttól való eltérés. Ő nem szerette a hivatali utat, nem tudott mit kezdeni az állami adminisztráció, állandóan különmegbízottakat nevezett ki mindenre.

Egyszer teljesen kibuktak a középiskolai tanárok, meg tanfelügyelők, mert Karl Maynak az egyik könyvét vitte be az Országos Közoktatási Tanácsnak az ülésére, hogy ebből kéne tanítani a földrajzot, mert Amerika földrajzát ebből csodálatosan meg lehet érteni az Ezüst-tó kincséből, amire nyilvánvalóan mindenki elkezdett sikoltozni, vagy hörögni abban a társaságban.

Nem szerette az adminisztrációt, mindig kilépett belőle, tehát tulajdonképpen ő a bevett utat, nem különösebben az adminisztráció által bejáratott utat sosem szerette el különösképpen. Emellett az Eötvös Kollégiumnak a kurátora, gyakorlatilag a közvetítő személyiség az államhatalom felé, vagy aki egyfajta politikai védőernyőt nyújt. Az Eötvös Collegium Szabó Dezsőtől Szegfű Gyulán át Eckhardt Sándorig a XX. századi magyar értelmiség történet kiemelkedő figuráit bocsátotta ki, tehát ő Keresztury Dezső, vagy számtalan más embert lehetne mondani. Ő ott van ezen a helyen. Ugye a cserkészetet már említettük, számtalan társadalmi egyesületben szerepel.

Felsőházi tag, ahogy említettem 1927-től, és közben ápolgatja nagyon élénken a nemzetközi kapcsolatrendszerét, és mindenféle nemzetközi szervezetekben is részt vesz, például a Népszövetségnek, tehát a korabeli ENSZ-nek van egy értelmiségi háttérszervezete, ez a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Szervezete vagy Szövetsége, aminek szintén ő szervezi meg - ennek a kicsit olyan, mint az UNESCO ma - egy magyarországi találkozóját, '37-ben részt vesz benne.

Egy nagyon sokrétű értelmiségi háttérszervező figuráról van szó, aki azért elég sok helyen ott van.

Mindeközben ő egy beteg ember. Ezt nem nagyon szoktuk tudni. Most nem csak a pszichikai betegségére gondolok. Úgy tűnik, hogy egy erős depresszióval küzdött egész életében. Pont a miniszterelnöksége után, 1922 elején megműtik, az egyik veséjét kiveszik, és a másik vese sem működhetett nagyon jól. Erről van egy levele, talán a '20-as évek végén, a '30-as években, ahol az egyik unokaöccsének, aki Párizsban él, leírja, hogy milyen típusú katétert vegyen neki Párizsban abban a meghatározott boltban, mert ő mindig ott szokta vásárolni. Most képzeljük el ezt a 10-15 évig tartó katéterezést, ami hát egy szörnyű megalázó, most nem részletezném itt, meg hát ezt mindenki el tudja képzelni, hogy egy ilyen eleve egy nagyon beteges lelki alkatú, nagyon alacsony, törékeny emberről van szó, egy elég beteges alkatú embernek a mindennapjaira rárakódik ez a fajta súlyos betegség, ez egy fronton szerzett vesét érintő TBC-nek a következménye volt ez az egész, és hát ez biztos, hogy szerepet játszik, én azt gondolom a halálában is, vagy a halálát megelőző súlyos depressziójában is. Miközben ott van mindenütt, és a kormányzó vadász, meg bridzspartnerek, közben egy betegséggel küzdő ember, közben egy mindenütt ott levő értelmiségi, tehát hogy itt nagyon-nagyon sok szerep váltakozik az ő életében.

Mennyire akart miniszterelnök lenni másodjára? Ismét megszólalt azemlített csengő a fejében, hogy a hazának szüksége van rám, és Horthy hívásának eleget teszek, vagy hogy kell elképzelni, hogyan lesz ő másodjára miniszterelnök?

Szerintem nagyjából így. Ő '38-ban először az Imrédy-kormány kultuszminisztere lesz. Például kulcsszerepe van egyébként érdekes módon a '80-as években, hogy visszajön a kétnyelvű gimnáziumoknak a divatja, ugye akkor van egy hullám, ahol a Kölcseytől kezdve Balatonalmádiig egy csomó kétnyelvűt hoznak létre. Részben a klebelsbergi kultúrpolitika, létrejön már Sárospatakon az angol internátus, és aztán ő hozza létre Gödöllőn lesz a premontrei gimnáziumban egy francia gimnáziumi tagozat. Meg aztán ő hozza majd létre az olasz tagozatot a pannonhalmi bencés gimnáziumban, sőt a pannonhalmi olasz gimnáziumot. Vannak efféle lépései, egyetemi munkatáborokat szervez, amit később építőtábornak hívnánk, vagy hasonlókat, tehát hogy abban a néhány hónapban is nagyon intenzíven ténykedik, és ugye bejön a revízió első lépése, az első bécsi döntés, amikor a Felvidék déli részét visszacsatolják Magyarországhoz, annak a szakértői munkálataiban már intenzíven részt vesz, és egyébként úgy tűnik, hogy például az első zsidótörvénynek az előkészítésében is ott található a neve. Tehát nagyon intenzíven benne van a kormányzásban.

Imrédy Béla elveszti a kormányzó bizalmát, és több botrány is, illetve főleg az, hogy előszednek neki egy zsidó származású, azt hiszem dédnagymamát, és ezzel az ürüggyel őt leszedi a kormányzó, és akkor van egy ilyen kérdés, hogy ki legyen az utód, és ezt Teleki mások is, tehát a kormányzó környezet, Esterházy Móric, tehát az ilyen nagy öreg tanácsosai, még Bethlen is Telekit javasolják. Így ő lesz a miniszterelnök, nem ugrik el, de nem is keresi nagyon ezt a feladatot. És akkor így lesz a második miniszterelnökség.

A két miniszterelnöki ciklust egymás mellé téve milyen hasonlóságok, különbségek figyelhetőek meg a viszonylag fiatal politikus Telekin és a már-már érett húsz évvel későbbi Telekin?

Inkább a hasonlóságokra helyezném a hangsúlyt. Ugye a másodikban is van egy zsidóellenes törvénykezés, most erről már viszonylag hosszabban beszéltünk, tehát erre most nem térnék ki. Itt egyrészt szigorodó zsidótörvény, második zsidótörvény, harmadik, ami Teleki készít elő, és ami gyakorlatilag a házasságot is megtiltja a zsidó és nem zsidó között. Sőt bizonyos esetekben a szexuális kapcsolatot is büntethetővé teszi.

De közben van egy nagyon erős szociális gondolkodás, és létrejön az oncsa, az Országos Nép és Családvédelmi Alap, előkészítenek egy olyan földbirtoktörvényt, ami hogyha megszavaznak, a két háború közti Magyarország legnagyobb méretű földtulajdon mozgását eredményezte volna. Tehát egy 15 évre elnyújtott földreformot készített elő. Van egy, ugye ekkor vezetik be, kevesen tudják, de Hóman Bálint kultuszminisztersége alatt, tehát a Teleki-kormányzat hozza meg a 8 osztályos általános vagy elemi iskoláról szóló törvényt, amit a háború miatt nem tudnak teljesen bevezetni, de alapvetően azt gondolom, hogy ez is a modernizáció irányába mutat, és akkor a másik oldalon viszont ott van az, hogy van egy növekvő külpolitikai nyomás az országon, hiszen kitör '39 szeptemberében az első világháború, amitől Magyarország távol tartja magát.

Most akkor megragadom az alkalmat, hogy elmondjam, hogy összeromboljam mindazon történelemtanár kollégák munkáját, akik ezzel foglalkoztak. Hiába van a tankönyvben főcímként az, hogy fegyveres semlegesség, illetve hogy ez Teleki nagy érdeme. Teleki maga soha nem mondott ilyet, és nem is használta ezt a kifejezést. Ő maximum annyit mondott, hogy Magyarország nem hadviselő fél ebben a dologban. Nem is mondhatott mást, hiszen Magyarország szövetségi viszonyban van Olaszországgal, Németországgal, Japánnal, az hülyén néz ki egy szövetségi rendszerben azt mondani, hogy bocsi, bocsi, nem ér a nevem, én inkább semleges vagyok.

Tehát azt mondta, hogy nem hadviselő fél, és '41 áprilisáig, sőt bizonyos értelemben júniusáig, mert az a halála után történt. Magyarország sikeresen távol maradt a világháborútól, amire maga Bethlen István is, aki nem szerette a nagy szavakat, és egyébként Teleki belpolitikai teljesítményéről rossz véleménye volt, azt mondta, hogy külpolitikája nem nélkülözte a zsenialitás vonásait. Tehát még ő maga is, aki egy elég sok hájjal megkent külpolitikus volt, azt mondta, hogy ebben Teleki jól teljesített. Belpolitikáról már nem volt olyan jó véleménye egyébként.

De hogy milyen tragikus mértékben szűkül Magyarország külpolitikai mozgástere ebben a néhány, tulajdonképpen két év alatt egy egyszerű példával szeretném megvilágosítani. Ez a saját területhez, területi szuverenitáshoz való jog. '39-ben - ugye mindnyájan tudjuk, vagy most már tankönyvekben is szerepel, hogy '39 szeptemberében a magyar kormány kerek perec megtagadja, hogy német sebesültszállító vonatok áthaladjanak, használják a magyar vasútvonalakat. Néhány kilométeres szakaszon, hogy a galíciai frontról evakuált német sebesültek használhassák a Kassa - Nagyszalonca - Velejte vasútvonalat, emiatt hajnali fél kettőkor hívja fel azt hiszem Csáky István külügyminisztert, másnap összegyűlik a Minisztertanács, és nagyon egyértelműen nemet mondanak erre. Azt mondják, hogy nem.

Ribbentrop halálosan megsértődik, jelzi egyébként, hogy az a terület, amin ez a vasútvonal van, az a német kormány jóvoltából került vissza Magyarország az első bécsi döntés során, és amikor azt hiszem, egy vagy két nappal később a szlovák fél jön egy hasonló kéréssel, mert kevesen tudják, Szlovákia megtámadja Lengyelországot 1939 szeptemberében, hogy visszaszerezzen tőle területeket. Tehát mondjuk a szlovák tesz hasonló kérdést, a magyar kormány azt mondja, hogy ha odateszitek a lábatokat, akkor lövünk rátok. A németekkel nem mernek ennyire keményen játszani, de van egy nagyon erős ragaszkodás a területi szuverenitáshoz. Egy évvel később, '40 szeptemberében vagyunk, visszatért Észak-erdély. Romániában gyakorlatilag összeomlik az állam, vasgárdisták kerülnek hatalomra, politikai káosz van, és a német hadvezetés már készülve a Barbarossa-tervre, és biztosítandó a román olajkutakat, ugye Románia ekkoriban a Föld a világ hatodik legnagyobb kőolajtermelő országa, és az egyetlen, amely Németország hatókörében van, relatíve közel.

A német hadvezetés úgynevezett tancsapatokat küld Romániába. Ezek valójában rendrakó csapatok,a Vasgárda a kormányra kerül, Antonescu később kicsinálja a vasgárdistákat, ez egy másik történet, és itt a Magyarországon áthaladó német csapatokra iszonyú részletes szabályozás történik. Tehát már Magyarországon keresztül mennek ezek a német tancsapatok, de meg van mondva, hogy hol állhatnak meg, hol vehetnek föl vizet, ki lehet-e nyitni a vagonok ajtaját, milyen sebességgel haladhatnak, stb. stb. Tehát ott már Magyarország a területi szuverenitáshoz való jogának egy részét föl kell, hogy adja. Ez neki nem olyan rettenetes dolog, a korszakban Svájc is átengedte az Olaszország és Németország között közlekedő vasúti kocsikat.

'41 áprilisában, ami Teleki tragikus döntését hozza majd, hogy a Jugoszlávia elleni támadás esetén a németek már magyar területről indítanak támadást Jugoszlávia ellen. Tehát nem csak arról van szó, hogy átengedjük a vonatokat, meg mit tudom én, hanem arról van szó, hogy német csapatok átmennek a barcsi Dráva-hídon, és akkor onnan indítanak támadást a német páncélos alakulatok. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy másfél év alatt drámaian beszűkült a magyar kormánynak a mozgástere. Nyilván itt van egy csomó körülmény, hogyan nézett ki a skandináv hadjárat, hogyan nézett ki Franciaország megszállása és a többi, tehát gyakorlatilag drámaian csökken a magyar kormány akcióképessége, és a saját területi szuverenitása is nagyon komolyan megkérdőjeleződik. Bocsánat, hogy ilyen hosszan mondtam el, de talán ebből az egy példából érzékelhetővé válik, hogy mennyire beszűkül ez a külpolitikai mozgástér.

Valóban akkor ez lehetett az utolsó csepp a pohárban, hogy egy betegeskedő, egyébként is önmarcangoló, igazi értelmiségiként viselkedő emberre még rázúdul a német támadás magyar területről?

Igen, hát ugye szokták mondani, hogy magyar-jugoszláv viszonylatban ráadásul nem is néhány hónappal korábban kötik meg a magyar-jugoszláv úgynevezett örökbarátsági szerződést, ami formailag az örökbarátság, ezek ilyen nagy szavak, de valójában ez egy szerződés a két ország között, amit még gyakorlatilag meg sem száradt a tinta, tehát ezt a magyar parlament '41 februárjában fogadja el, és akkor gyakorlatilag az ország, vagy az ország vezetése ezt megszegi. És ezt Teleki maga is leírta a búcsúlevelében, hogy itt szembemegyünk az örök barátság szerződéssel. Az ő elképzelése az az volt, hogy minden körülmények között hagyjunk egy nyitott kaput a magyar külpolitika számára. Ezt sokkal többször használta, mint a fegyveres semlegességet. Számára az volt a fontos, hogy Jugoszlávia, ami egy egyébként inkább addigra már a tengelyhatalmak felé hajló ország volt, valamiféle módon egyfajta mozgásteret jelentsen a magyar külpolitika számára, hiszen Romániától vagy Szlovákiától ilyesmire nem lehetett volna számítani, és Ausztria, az Anschluss révén Magyarország akkor már Németország közvetlen szomszédja volt, és itt azt érzékelte, hogy ezt az ajtót is becsapják, vagy ezt a nyitott ablakot is becsapják előtte. Ráadásul ebben az időszakban több családi tragédia is érte, akkoriban tudta meg, hogy a felesége elég súlyos beteg, hogy az édesanyja elég súlyos beteg. Egyébként néhány, az egyikük néhány hónappal később halt meg, a másik 42 tavaszán, mindenesetre a következő évben.

Az már lehet, hogy belemagyarázás, mind a két gyerekének ekkor bomlik fel a házassága, nagyon úgy érzi, hogy egyedül van, és van egy fontos szempont, amit nem nagyon szoktunk hangsúlyozni, hogy igazából Horthy ugyanúgy, mint az első miniszterelnöksége végén, ahol a királyi visszatérési kísérlet első visszatérési kísérletével kapcsolatban tulajdonképpen kiadott egy elég meggondolatlan nyilatkozatot, ami úgy exponálta a politikai különbségeket az országban, hogy Telekinek le kellett mondania, tehát itt az első miniszterelnökségnél vagyunk 1921 tavaszán. Húsz évvel később ugyanezt megcsinálja, gyakorlatilag Teleki az utolsó úgynevezett koronatanácson amellett van, hogy jó, engedjünk a németeknek bevonulni, szerezzünk vissza bizonyos magyar területeket, de van három kikötés.

Az egyik az az, hogy a magyar csapatok csak akkor lépnek harcba, hogyha Jugoszlávia fölbomlott. Egyébként ez majd teljesül is, mert először Zágrábban, amikor az usztasák kikiáltják a horvát államot, a magyar hadsereg csak ekkor lép harcba. A másik az az, hogy magyar csapatok ne lépjék túl az ezeréves határokat. Egyébként ez nem teljesült, mert a gyorshadtest az német alárendeltségben behatolt Szerbiába. Ezen döntéseknek a teljesülésével azt mondta, hogy oké, menjen, mehet, csináljuk, és ezt majd megpróbálom valahogy az angolok felé lekommunikálni, ahogy ma szoktuk mondani.

Ugyanakkor Horthy megint csak egyfajta külön diplomáciát folytat, és megüzeni gyakorlatilag Berlinben, hogy ő nagyon lelkes ettől az egésztől, és tulajdonképpen Magyarország minden támogatást megad, akár ezeknek a fékeknek a kiiktatásával is. És ez az a pillanat, ami azt gondolom, hogy kicsit borítja Teleki elképzelését. Ezt, ahogy ön is említette, ezt az elég bonyolult lelket átbillenti, és ott egy több napon keresztül húzódó depressziós hullámnak az lesz a vége, hogy eldobja magától az életét, és öngyilkos lesz. Ez egyébként nem újdonság.

Tudunk legalább egy öngyilkossági kísérletéről pont a Király-puccs napjaiban, 1921-ben, és van saját maga leírja egy angol cserkész levelező partnerének például a 30-as évek elején, hogy volt egy idegösszeomlásom. Tehát, hogy I head a never's break down. Na most az egy kérdés, hogy ő mit nevezett Never's break downnak, vagy idegösszeomlásnak, és a mai pszichiátria fogalma szerint ez mit jelent tulajdonképpen, de azért ez elég szépen mutatja sok más idézettel együtt, amit ide tudnék hozni, hogy neki magának is elég komoly betegségtudata volt, tehát saját maga is bizonyos értelemben tisztában volt ezzel.

2004-ben majdnem kapott egy szobrot halálának 63. évfordulóján, még Demszky Gábor alatt, ami aztán ott leállításra került, illetve különböző közéleti vitáknak volt az epicentrumában. Kaphat-e például Bethlen Istvánhoz mondjuk a korszak másik markáns politikusához hasonlóan Teleki Pál szobrot, vagy az említett aggályok, azok felmerülnek, és mindig lesz valaki, aki azt mondja, hogy nem.

Ugye a korszakban, most a 20 évvel ezelőtti időszakról beszélünk azt a Teleki-szobrot, amit egyébként a Sándor-palota mellett akartak fölállítani, azt végül is egy ilyen értelmiségi, meg egyéb tiltakozás hatására végül nem ott állították föl, de fölállították, mégpedig Balatonbogláron, azon a helyen, ahol, és azt nem beszéltünk róla, úgyhogy nagyon köszönöm, hogy előszedte. A Teleki külpolitikájának, különutas külpolitikájának egy fontos része volt a lengyelek befogadása 1939 szeptember-októberében, és az egyik legnagyobb lengyel tábor Balatonbogláron működött, sőt, és oda francia katonákat is befogadtak, olyan franciákat, akik német hadifogolytáborokból szöktek meg, és '44 márciusáig viszonylag szabadon élhettek itt. Tehát, hogy a kontextus tök más, azt gondolom, hogy a Sándor-palota, mint a magyar államiság egyik központja, nyilván egy szimbolikus tér, abba olyan politikust érdemes belehelyezni, politikus emlékét érdemes belehelyezni, aki, ha nem is konszenzuális, de mondjuk egy olyan figura, akit többé-kevésbé passzítani lehet bizonyos demokratikus alapértékekhez. Ugye Bethlen Istvánnak van ott szobra, tehát most már ott áll, van egy Bethlen István szobor, a Karmelita, vagy a Népszínház, vagy a Várszínház volt épülete is a Sándor-palotával szemben. Úgyhogy ott szerintem jó helyen van a szobor, és nyilván Bethlen István meg is érdemli.

Telekinél hezitálóbb lennék, hogy ott van-e feltétlenül a helye. Tehát nem azt mondom, hogy az a húsz évvel ezelőtti tiltakozás az nagyon helyénvaló volt, és annak idején én is megszólaltam ott még ifjú történészként, és különböző dolgokat mondtam. Én akkor eléggé, volt egy ilyen elég heves vitapillanat, aminek nyomán én azt mondtam, hogy igenis álljon a szobor, mert olyan ostobaságokat hallgattam ott a tévében, meg a rádióban ezzel kapcsolatban, hogy ez kicsit fölhúzott. Némileg hátrébb lépve azt gondolnám, hogy lehet szobor, nem biztos, hogy ott van a helye.

Az a kontextus, ami Balatonbogláron megteremtődik, hogy ő tényleg menedéket nyújtott az ő kormánya olyan embereknek, akiket üldöztek a saját hazájukban, az szerintem egy tök más kontextus, mint a Sándor-palota melletti.

És bizonyos értelemben a közgazdasági egyetemen is volt egy tábla, emléktábla, ami körül már a '90-es évek elején nagyon komoly viták voltak helyben, mert egyik oldalon valóban ott állt az, hogy ő mit tett a közgazdasági egyetem létrehozásáért, a másik oldalon ott állt, hogy ugyanerről az egyetemről viszont kizárták a zsidó hallgatókat.

Nyilván egy nehéz és nagyon fájdalmas vita, amit azt gondolom, hogy ezeknek az egyetemi közösségeknek kell lefolytatniuk, vagy azt gondolnám, hogy ez a méltányos, és ezt ők részben le is folytatták, de hogy úgy látom, hogy ez részben kontextusfüggő is. Egyébként azóta áll már több szobra is. Az egyik Krakkóban például, a lengyel partner is állított neki, áll egy szobra Szegeden, ahol országgyűlési képviselője volt, áll szobra Gödöllőn, amihez más szempontból cserkészet révén, mert kevesen tudják, hogy először őt Máriabesnyőn Gödöllő mellett temették el, tehát elég sok köze van. Azt gondolom, hogy az nem véletlen, hogy azok a szobrok jóval kevesebb vitát váltottak ki, mert ott a kontextus a közmegegyezéssel találkozott, míg mondjuk a Sándor-palota esetében ez nem feltétlenül van így.

Mi a legrelevánsabb politikai intézkedése Teleki Pálnak, illetve hogyan érdemes rá emlékezni, hol foglal ő helyet miniszterelnökeink sorában?

A végéről kezdem. Szerintem ő nem feltétlen politikusként érdekes, bár nyilván úgy is érdekes. Én inkább ezt a kicsit vibráló egyéniséget, meg ezt az értelmiségi hálózatépítőt, és egy innovációkra vagy újításokra fogékony konzervativizmust emelném ki, és most az újításokat, aki akarja, persze nyilván mindig félreérti, nyilvánvalóan nem az antiszemita politizálást értem, amiről elég bőségesen elmondtam talán, hogy mit gondolok róla, de hogy itt van egy figura, aki igen, földreformban gondolkodik, abban gondolkodik, hogy miért ne lehetne nemzetiségi autonómiát adni Kárpátaljának, ami azon a politikai oldalon egy teljesen addig be nem vett dolog volt, tehát hogy van egy politikai innovációra szociálisan érzékeny konzervativizmus, aminek vannak korporatív elemekkel van telítve, tehát ő nem nagyon szerette a parlamentet, és gondolkodott egy korporatív alkotmányreformon, ahova nem megválasztunk embereket, illetve nem az emberek választják meg, hanem a különböző hivatásrendek választanak be képviselőket. Ez mindenfelé nyitott volt, és bizonyos értelemben a totális koreszmék irányába is nyitott volt, de sok minden másra is.

Van egy vibráló értelmiségi életpálya, egy viszonylag nyitott konzervativizmus a kétségtelen árnyoldalaival, az autoriter vonásokkal, a kirekesztéssel és a többivel együtt.

Azt gondolom, hogy így érdemes gondolni rá. Ami érvényes, az az, hogy tulajdonképpen, ha most a közgazdasági karra gondolunk, vagy más lépéseire gondolunk, attól, hogy hiszünk egy hagyományos világképben, az nem feltétlen jelenti azt, hogy mindig azt kell mondanunk, hogy jó úgy az, ahogy volt. Tehát, hogy igenis az újrateremtésnek vagy az újragondolásnak, az új létrehozásának igenis van szerepe egy konzervatív gondolkodásban, akár elég merésznek tűnő gondolatnak is. Tehát gyakorlatilag az említett kárpátaljai autonómia tervével, amit 1908-ban végül megbukott már a helyi magyar közigazgatás ellenállása miatt, tehát gyakorlatilag a hagyományos magyar politikai elitből a legmesszebb ment abban, hogy Szent István koronájával vagy Szent István országával mit csináljunk.

Az, hogy a ruszinoknak legyen egy önigazgatásuk, parlamenttel meg használhassák a saját nyelvüket, meg legyen egy szojm, egy törvényhozó hatóság, és legyen, csináljuk meg nekik a saját ábécéjüket. Hát ki az a magyar konzervatív vagy liberális politikus, aki ilyet mondott? Még Jászi Oszkár sem mondott ilyet, vagy egy kicsit mondott ilyet, de hát a konzervatív elitből senki nem mondott ilyet. Maximum annyit mondtak, hogy Szent István birodalma, meg senkit nem bántunk, mindenki használhatja a nyelvét, meg használja a saját nyelvét istentiszteleten és a közigazgatásban.

Olyat nem mondtak, hogy területi különállás ezen belül, tehát bizonyos értelemben a legmesszebb ment ebből a körből. Bethlen István soha nem mondott volna ilyet. Gömbös Gyula sem. Tehát, hogy ebből a gárdából ő ment ebbe a legmesszebb, ettől függetlenül még azt hiszem, nehezen kétségbe vonható, hogy egy konzervatív, szociálisan érzékeny, rendies elemekkel telített, erősen keresztény, viszont jogkiterjesztés, jogfosztás irányába is nyitott politikussal van dolgunk. Ez az, ami szerintem inspirálólag hathat bizonyos értelemben mind a mai napig.

süti beállítások módosítása