Reaktor

A nagybácsi, aki megválasztatta, majd elárulta Mátyás királyt: Szilágyi Mihály
A nagybácsi, aki megválasztatta, majd elárulta Mátyás királyt: Szilágyi Mihály

cluj_matthiasrex.jpg

Ki ne emlékezne Szilágyi Erzsébetre, Hunyadi Mátyás királyunk anyjára? Erzsébet testvére, Szilágyi Mihály azonban már kevésbé ismert, pedig kulcsszerepet játszott Mátyás királlyá választásában – aki pedig nagybátyja bukásában…

A horogszegi Szilágyi család

Szilágyi Mihály szilágysági magyar nemesi családba született 1400 körül, Szilágyi László bácsi ispán fia volt – vagyis délvidéki kötődésekkel is bírt a nemzetség. De nemcsak a bácsi ispánsággal: a történeti hagyomány szerint a család a Garázda nemzetségből származik – miként a később felemelkedő gróf széki Telekiek is –, amely lehetséges, hogy bosnyák származású volt eredetileg – de más nézetek bolgár eredetet feltételeznek. Ugyanakkor az is elképzelhető – miként középkori oklevelek valószínűsítik –, hogy a Garázdák egy honfoglaló nemzetség leszármazottai, mégpedig a Dél-Dunántúlon, Tolnában birtokos Aporoké, akiknek az őse, Apor vezér vezette a magyar sereget 959-ben Bizánc ellen.

800px-szilagyi_mihaly_wiki.jpg

Szilágyi Mihály (forrás: Wikipedia)

A Szilágyi család a század elején szerzett jelentős birtokokat a Szilágyság és Erdély területén. Szilágyi László felesége, Mihály anyja Bellyéni Katalin volt, Bács megyei család lánya.

szilagyi_mihaly_cimere.jpg

Szilágyi Mihály címere (forrás: Wikipedia)

Ugyan a Szilágyi családot a történettudomány kihaltnak véli, egyes családok magukat tőlük származtatják. Így például Erdély néhai református püspöke, Csiha Kálmán anyai ágú családja is a használta a „horogszegi” nemesi előnevet.

Nándorfehérvár kapitánya

Szilágyi viszonylag későn, az 1430-as évek végén tűnik fel az oklevelekben – testvére ekkor már Hunyadi János felesége –, ugyanakkor ezutáni karrierje részletesen nyomon követhető: egyrészt birtokszerzéseiben (főként az 1450-es évek elején), másrészt a törökverésben: ott volt az 1444-es várnai és az 1448-as második rigómezei csatában is.

janos_hunyadi_in_the_battle_of_varna.jpg

Hunyadi a várnai csatában, Marastoni József litográfiáján (forrás: Wikipedia)

Feleségét, Báthori Margitot a negyvenes évek elején vette el. Apósa a várnai csatában vesztette életét.

De nemcsak a Báthori-rokonságot kell megemlítenünk: Szilágyi sógora, Hunyadi János ugyanis az 1440-es években kezd igazán felemelkedni, 1446-tól Magyarország kormányzója volt. Szilágyi ahol tudta, segítette a Hunyadiakat. 1456-ban, így az emlékezetes diadal idején is,

Szilágyi volt Nándorfehérvár kapitánya.

Az ostrom után Hunyadi János életét vesztette. Azonban az igazi megpróbáltatás csak ezután jött…

800px-dugovics.jpg

Dugovics Titusz (soha meg nem történt) hőstette Nándorfehérváron (forrás: Wikipedia)

Leszámolás egy régi ellenféllel

János halála után a család feje Hunyadi László lett, de valójában anyja, Szilágyi Erzsébet és nagybátyja, Mihály keverték a kártyákat.

1456-ban Nándorfehérváron leszámoltak a család ellenségével, Cillei Ulrikkal, aki nem mellesleg V. László király bizalmi embere (gyámja és az ország helytartója) volt. A két család ellentéte az előző évtized elejére (1443) nyúlik vissza, amikor Hunyadi János hathatós közreműködésének következtében végül nem nyerte el Cillei a hőn vágyott, megüresedett bosnyák trónt.

Ugyan V. László király megesküdött, hogy nem áll bosszút – részben Szilágyi nyomására, amit a Hunyadiak komoly birtokok átruházásával jutalmaztak –, végül 1457-ben mégis elfogatta a Hunyadi-fiúkat, az idősebbet, Lászlót lefejeztette. Szilágyi ezután Erdélybe ment, ahol minden királyi jövedelmet lefoglalt, régi ellenségeivel megegyezett. Egyedül a szászok álltak ellen, a várak és a székelyek mellette álltak. Kezdetét vette a pártháború, mely 1458 januárjáig tart, amikor is Szegeden megegyezett a két párt (bárói liga). Ugyanakkor V. László ekkor már halott volt.

madarasz_viktor_the_mourning_of_laszlo_hunyadi_google_art_project.jpg

Madarász Viktor: Hunyadi László siratása (forrás: Wikipedia)

Hunyadi Mátyás: rabból király

Valójában az 1458 januári szegedi megegyezés is kényszerhelyzet volt: ekkora vált nyilvánvalóvá, hogy Szilágyi hatalma túl nagy, és Garai László – a főúr, aki Hunyadi László kivégeztetésében nagy szerepet játszott – kereste meg Szilágyit, hogy támogatja Hunyadi Mátyás királlyá választását, cserébe a büntetlenségért. A megegyezés kitért arra, hogy Mátyás elveszi Garai Annát, László lányát, továbbá megtartja Garait a nádori tisztségben. A hónap végén a budai királyválasztó országgyűlésre Szilágyi egy nagyobb sereggel érkezett, a főurakat meggyőzte, hogy támogassák Mátyás királyságát – ígéretet tettek, hogy nem lesz bosszú. A nemeseket a sereg látványa valószínűleg hamar meggyőzte, illetve minden bizonnyal azt gondolták, hogy majd tudják irányítani a fiatal uralkodót.

Mindeközben Mátyás Prágában raboskodott, ahogy azt Arany János híres műve is leírja. Őt nem igazán vonták be a tanácskozásba.

Szilágyi persze elérte, hogy a tizenöt éves Mátyás mellé Magyarország kormányzójának válasszák meg öt évre, amíg Mátyás alkalmas nem lesz az uralkodásra. Sógora példája járhatott előtte, de a számításai nem igazolódtak.

Felségárulások sorozata

Mátyás eleinte igyekezett honorálni nagybátyja tettét különféle birtokadományokkal, ugyanakkor a rátermett (egyébként még meg nem koronázott) uralkodó fél évig bírta Szilágyi „őrködését”: már a nyáron le akarta mondatni, de ez egyelőre nem sikerült. Mátyás ugyanakkor nem tartotta be a szegedi békét: nem vette el Garai lányát, akit ráadásul le is váltott a nádori tisztségből.

Szilágyi ezután Simontornyán szövetséget kötött a Garaiakkal a király ellen,

ugyanakkor Mátyás ekkor magához hívatta – és békésen oldotta meg a helyzetet: Szilágyi végül lemondott a kormányzóságról, különböző birtokadományokért cserébe.

Nem sokkal ezután, 1458 októberében azonban Mátyás a világosi várba záratta nagybátyját, mivel egy közös délvidéki-szerbiai esemény kapcsán ellentét támadt köztük (Szilágyi ugyanis szerb fejedelem akart lenni, Mátyás ugyanakkor a bosnyák király fiának ígérte ezt). Ha a pápa nem lép közbe, Mátyás meg is öleti nagybátyját – aki így végül a jövő év nyarán csellel ki tudott szabadulni. Ismét a Garaiak ölelését kereste, ugyanakkor korábbi szövetségesei ekkor már a német-római császárnak, III. Frigyesnek ígérték a koronát, így Szilágyinak végül meg kellett alázni magát a király, saját unokaöccse előtt. Ígéretet tesz, hogy életét a török elleni harcnak szenteli, cserébe Mátyás megadta volna neki a szerb fejedelemséget (persze ezért meg kellett volna küzdenie a törökkel). El is kezdte a délvidéki várak megerősítését, de tervei nem valósultak meg.

Szilágyi Mihály végső bukása

1460 novemberében ugyanis nem engedte be a vár őrsége régi diadalának helyszínére, Nándorfehérvár várába. Ez óriási megaláztatás volt Szilágyi számára, aki őrjöngve hazaindult Erdélybe – csakhogy az úton török fogságba esett. Konstantinápolyba vitték, és a szultán még abban az évben lefejeztette. A történet érdekessége, hogy

semmi sem utal arra, hogy Mátyás megpróbálta volna kiszabadítani nagybátyját

– pedig a vele fogságba esettek kiszabadítása érdekében történtek lépések.

Szilágyi előtt valószínűleg sógora életútja lebegett példaként. Azt hihette, hogy tudja majd befolyásolni a fiatal unokaöccsét, de ebben tévednie kellett. Amikor Mátyás hazatért prágai fogságából, az erdélyi szászok városát, Besztercét is nagybátyjának adta, aki kisebb vérfürdőt rendezett régi ellenségei közt. Ez lehetett az egyik töréspont Mátyás és Szilágyi kapcsolatában, hiszen a király számára nyilvánvalóvá vált nagybátyja erőszakos hatalomgyakorlása.

 

Borítókép: Mátyás király szobra Kolozsváron, Fadrusz János alkotása (forrás: Wikipedia)

Szép, új világ? - VIII. Reaktor Konferencia
Szép, új világ? - VIII. Reaktor Konferencia

 340806981_759161662328973_7976026245517571673_n.jpg

Nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Reaktor Konferencia, ezúttal a Szép, új világ? címmel. A helyszín ismét a csodás Sarlóspuszta volt, ahol az érdeklődők a kihívásokkal teli jelen és jövő kérdéseit beszélhették át előadóinkkal május 5. és 7. között. Összefoglalónk.

 

A péntek estét a Mesterség és intelligencia című beszélgetés indította meg. Dr. Orbán Zsombor, Gazics György és Gerényi Gábor a mesterséges intelligencia (MI) kérdéskörét járták körbe a mindenkit leginkább foglalkoztató kérdéseken keresztül.

Szóba került az előadás során az MI munkapiacra gyakorolt hatása, tehát az az égető kérdés, hogy mely szakmákat változtatja meg leginkább az MI? Munkanélküliséget fog eredményezni a jövőben? Ezt követően a beszélgetés az MI társadalomra gyakorolt hatására terelődött, kiegészülve azzal a lényeges kérdéssel, hogy van-e létjogosultsága az új gépromboló mozgalomnak. Végül természetesen szóba került az is, hogy mennyit tud fejlődni a közeljövőben az MI és az is,

hogyan lehet jogszabályok közé szorítani a mesterséges intelligenciát?

 konfi1.jpg

Szombaton Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadása során először a kiskereskedelmi cégeket, vállalatokat jelenleg sújtó problémákról világosította fel az érdeklődőket. A vállalatok nagyon nehéz éveket tudnak maguk mögött, hiszen rengeteg kihívással kell küzdeniük. Miniszter úr ezután azt elemezte, hogy melyek azok az ipari ágazatok, melyeket a válság különösen sújt. Ezután a kormány egyik legutóbbi  beruházásáról, a sikeresen lezárult Vodafone felvásárlásáról hallhattak a résztvevők érdekes részleteket.

A beszélgetésből természetesen nem maradhattak ki azok a kihívások, melyekkel a kormány nap, mint nap szembenéz: az európai uniós pénzek visszatartása, és az azokért való folyamatos küzdelem, valamint a forintárfolyam mozgása, amivel kapcsolatban jelenleg mindenki bizakodó.


konfi2.jpg

A szombati nap Prof. Dr. Stumpf István, Dr. Lánczi András és Somogyi Zoltán panelbeszélgetésével folytatódott Európa, a sakktábla címmel.

Vendégeink először Európa és az Európai Unió helyzetéről beszélgettek. Szóba került a föderalizáció kérdésköre, a háború hatására kialakuló új gazdasági konstrukció és az USA-val való viszony. Az utóbbi témakörön belül felmerült az Egyesült Államokkal szembeni versenyképesség és az is, hogy mekkora az amerikai befolyás Európán belül.

Ezt követően előadóink arra próbáltak választ keresni, hogy

kik Magyarország szövetségesei a sakktáblán? Hol állunk, milyen pozícióban? Milyen lépéseket kell tennünk?

A másfél órás panelbeszélgetés végén Európa jövőjét érintő kihívások is szóba kerültek. Felmerült az a probléma, mely szerint a több ezeréves Európa hanyatlása figyelhető meg a jelenünkben. Majd szóba került az is, hogy Európa mennyire függ gazdasági viszonylatban külső szereplőktől és csökkenthető-e ez a függés.

 konfi3.jpg

A konferencia előadója volt Prof. Dr. Resperger István ezredes is, aki az orosz-ukrán háború történéseiről tartott egy rendkívül izgalmas előadást; tette mindezt egy katona szemszögéből.

Ezredes úr először röviden ismertette a háború eddigi szakaszait, kiemelve, hogy jelenleg egy ún. felőrlő háború zajlik. Az előadás további menetét az határozta meg, hogy a résztvevők megismerhették a szemben álló felek haderejét, a fegyvereket és olyan sokkoló részleteket ezekkel kapcsolatban, melyeket nem lehet minden nap olvasni a hírekben. Összefoglalónkban néhány ilyen információt szeretnénk megosztani:

Az oroszok napi 100 ezer lövést adnak le, és ezt a tempót folytatva is még másfél évre elegendő lőszerük van.

Mindkét fél jelentősen módosítja azokat az információkat, amelyek az áldozatokról szólnak, így pontos információval senki sem rendelkezik. Az ukránok 15 ország 50 különböző eszközét próbálják menedzselni a harcokban.

 konfi4.jpg

A Szép, új jövő? kérdés az előadások lényegét tökéletesen megfogta. Noha a jövőt senki sem tudja megjósolni, az előttünk álló kihívásokat részleteiben ismerhették meg a résztvevők előadóinknak hála.

 

Köszönjük a részvételt mindenkinek, ősszel ismét találkozunk!

Lehet, hogy a jog száz év múlva a robotokat fogja védeni?
Lehet, hogy a jog száz év múlva a robotokat fogja védeni?

ifj_lomnici_zoltan02_gs.jpg

A Reaktor Podcast vendége Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, ügyvéd, korábban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszék oktatója. A beszélgetés témája a mesterséges intelligencia, azon belül is annak fogalma, szabályozása, jogi kérdései és természetesen a mindenkit megosztó kérdések a témával kapcsolatban.

és Apple Podcast-en is.

Röviden összefoglalva mi az a mesterséges intelligencia, amit valakik MI-nek, valakik AI-nek (Artificial intelligence) rövidítenek?

Valóban az Alaptörvény blogon foglalkoztam ezzel a kérdéssel nemrégiben. Abból az okból kifolyólag, hogy annyi hír van ezzel kapcsolatban már, amely a közpolitikában is akár a közjog területére betört, hogy nem lehet a kérdést megkerülni. De természetesen nem is szeretnék abban a szerepben tetszelegni, mint aki kibertechnikai szempontból, vagy a digitalizáció szemszögéből nézve teljes mértékben érti azt, ami most a beszélgetésünk tárgya.

De azt tudjuk viszont, hogy maga ez a megfoghatatlan tárgy, amit a jog is próbál egyébként definiálni különböző formákban, ez hatással van az emberi életre. És mint ilyen, rögtön felmerül a kérdés, hogy ha hatással van az emberek életére, akkor milyen hatással van.

Pozitív vagy negatív hatással, és egyáltalán ezt a kérdést kell-e jogilag rendezni?

Ugye annyit tudunk, hogy a mesterséges intelligencia bizonyos adatokat, információkat begyűjt, vagy megkap, ezeket szintetizálja, feldolgozza, és bizonyos reakciók születnek ebből, bizonyos következményei lesznek algoritmusok mentén, illetve digitális keretek mentén, amilyen lehetőségei vannak az adott digitális eszköznek. Ugye itt korábbról beszélek, tehát hogyha a mesterséges intelligencia különböző ismert formáit vesszük, akkor például egy keresőmotor, a Google keresőmotorja, amibe ha beírunk egy keresőszót, akkor arra fog rákeresni.

Tehát ez az a keret, amit a mesterséges intelligencia segítségével bonyolít ez a bizonyos keresőmotor, de az, hogy kiegészíti például automatikusan mondjuk egy mobiltelefon a szöveges üzenetünket, mert már megtanulta azt, hogyha két-három betű leütésre kerül, akkor mi következhet utána. Tehát felajánl egy lehetőséget, az is a mesterséges intelligenciából következik. Természetesen aztán az az algoritmus, hogy van egy streamingszolgáltató, és mi bizonyos filmeket nézünk, és felajánl nekünk hasonló tartalmakat, az is a mesterséges intelligencia keretében zajlik és segítségével. Tehát azt mondhatjuk, hogy jelen van az MI a mindennapi életünkben. Az a kérdés, hogy egyébként még hol van jelen és mióta ez nagyjából a történeti vetületet érinti.

Erről nagyon röviden csak annyit, hogy a katonai harcászati szférától kezdve az orvostudományon át a mesterséges intelligenciát, ha tetszik, nem tegnap kezdték el használni, hanem jóval régebben.

És eddig legalábbis azt a felgyorsuló folyamatot nem érzékeltük, ami az elmúlt hónapokban ezzel kapcsolatban tapasztalható volt.

Mielőtt még a jogi szabályozásra áttérünk, röviden beszélhetünk esetleg az előnyökről, hátrányokról. Nagyon élesen elkülöníthető két csoport a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hogy ki hova helyezi ezt, hogy jó-e vagy nem jó, illetve milyen veszélyeket rejt ez magában?

Igen, kiberkutatók, jövőkutatók, a robotikát valamilyen módon kutató, illetve formáló tudósok nyilvánvalóan azért többnyire méltatják ezt a technológiát természetesen, de az egyik, talán visszatérő elem lesz ez a bizonyos ChatGPT. Az egyik megnyilvánulása most, hogy az egyik kitüremkedése a mesterséges intelligenciának a megalkotó részéről, a társmegalkotó részéről, Elon Musk részéről, hogy általánosságban a ChatGPT is, meg nyilván a mesterséges intelligencia veszélyes jellege is megjelenik.

Tehát rögzítsük azt, hogy Elon Musk, aki ezt a kérdéskört átlátja, felhívja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos folyamatok veszélyeire 2023-ban az emberek figyelmét.

Ami a veszélyek mögött lehet, az majd a jogi részben kifejtésre kerülhet. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha valami emberi uralom alá van rendelve, azt az ember valamilyen módon kontrollálja. Ha ez elszabadul, akkor ez veszélyekkel jár.

Na, de mit mondanak a kritikusok, hogy az ember a vadállatokat is megpróbálta az uralma alá hajtani, és azért ez nem mindig sikeres ez a kapcsolat. Van, amikor az egyébként domesztikáltnak tűnő vadállat visszavág, sőt azt is mondhatjuk, hogy a háziállatoknál is tapasztalható. Egy nagyon egyszerű esetet hadd mondjak: a kutyatámadások, egy háziasított állat megtámadja az embert. Pedig hivatalosan az emberi uralom alá van hajtva.

Tehát én önmagában egyébként abban tragédiát nem látok, hogy ember által valamilyen módon alkotott, vagy a fejlődés folyamatába emberi beavatkozás által megváltoztatott entitás önálló útra lép, és ez veszélyeket is hordoz.

De nyilvánvalóan ezért az ember, hogyha próbálja megőrizni, mint humanoid, azt a pozícióját, hogy mégiscsak arra teremtetett bibliai alapon, hogy uralja a földön lévő folyamatokat. Ez a Bibliában még nincs kiterjesztve a mesterséges intelligenciára, de az állatvilág, növényvilág fölötti uralom, még egyszer mondom, bibliai értelemben, megilleti az emberiséget. Felelősen kell természetesen eljárni mindig kellő gondossággal, a gondos gazda gondosságával, de azért azt gondolom, hogy az nem baj, hogyha megalkot valamit az ember, és két nagyon fontos szempontot megemlíthetünk. Az egyik, hogy ne szabaduljon el teljesen. Illetve, amit egyébként az egyik társ megalkotója a ChatGPT-nek is hangsúlyozott, hogy ez az egész folyamat és az idézet is jól érthető, hogy legyen demokratikus. Tehát ne egy szűk elit kiváltsága legyen, hogy ezt megértse, hogy miről szól ez a folyamat, és ne egy szűk elit kiváltsága legyen, hogy a többséget ezáltal manipulálja, mert akkor ez egy veszélyes folyamattá válik, és maga a folyamat kontraproduktívvá válik.

Nyilván nehéz elhelyezni magát a mesterséges intelligenciát a jog világában. Hogyan értelmezhető ez a jogban? Szoftverként? Jogalanyként? Dologként? Miért szükséges az, hogy az MI részletesen, jogilag szabályozva legyen?

Valamiféle dolog vagy testi tárgy, mindenképpen, ha jogi keretbe kell foglalni. A Polgári Törvénykönyv szerint az egyébként szerzői jogot és szellemi tulajdont is érintő mesterséges intelligencia. Tehát valamilyen jogi kategóriába meggyőződésem szerint már most besorolható, de azért azt szögezzük le, hogy

olyan jogszabály például az Európai Unióban még, amely a mesterséges intelligenciára vonatkozik, még nem született.

Vitára bocsátottak 2020-ban egy spanyol képviselő által előterjesztett javaslatot, amelynek a vitája mostanság is zajlik, de még nincs kiforrott szabályozása az MI-nek. Azt mondhatjuk, hogy ha megint csak leegyszerűsítve vizsgáljuk a folyamatot, akkor ez a digitális fejlődés egy újabb mérföldköve. Ne feledjük el, hogy önmagában az megint csak nyúljunk vissza a múltbeli eseményekre, hogy valamit megcsinál az ember helyett, vagy az emberi munkát valamilyen módon transzformálja egy gép, az nem az első eset lenne. A legegyszerűbb természetesen az, hogy nem tollal vagy ceruzával írunk valamit a lapra, hanem begépelünk, és az egy speciális betűtípussal megjelenik, azt kinyomtatjuk, és hát mondjuk ezt, amit most elmondtam, ez erre új formában megjelenik. Szintén erre a legújabb digitális technológiára jó példa, hogy ma már a mobiltelefonok lehetővé teszik, hogy a mikrofonhoz való hozzáférést, és itt ugye ez már egy jogi kérdés, engedélyezzük a telefon számára. Az egy más kérdés, hogy engedélyezés nélkül is használja-e a mikrofont a telefon a hozzájárulásunk nélkül. De mindenesetre elegánsan például egy keresőmotornál rákérdez arra, hogy használhatja-e a mikrofont. Mi bemondjuk azt a kifejezést, amire szeretnénk, hogy rákeressen. És már írnunk sem kell, tehát már manuálisan sem kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel. Nem kell a kezünket használni, hanem elég egy hangüzenet, egy hangképzéssel előállított szó, amelyre aztán a keresőmotorrá keres.

Ami a mesterséges intelligenciával kapcsolatban egy új fejlemény, és akkor lehet, hogy itt több területet érintek ezáltal, de erről mindenképpen beszélni kell, hogyha kipróbáljuk ezt a bizonyos programot (ChatGPT), akkor ez azért számos újdonságot tartalmaz. Olyan újdonságokat, amely mutatja, hogy megtanították valamire ezt a gépezetet, amely gépezet azért túlmegy mindazon funkciókon sokkal többre képes, mint amit eddig tapasztaltunk, akár mondjuk egy Alexától, vagy egy Siritől az Amazonnak, illetve az Apple-nek különböző eszközökön, asztali eszközökön, vagy éppen mobiltelefonba épített mesterséges intelligencia által működtetett olyan entitásai vagy kvázi lényei, amely alapján azt mondhatjuk, hogy ezek képesek voltak a múltban arra, hogy egy komplex választ adjanak egy kérdésre. Tehát, hogyha megkérdeztük, hogy ki az a George W. Bush, akkor elmondta, hogy alapvetően milyen forrásból dolgozik, mondjuk a Wikipédiáról és utána rákérdezett, hogy kívánjuk-e, hogy folytassa ezt. De hát természetesen azért itt is rögtön fel lehet sorolni számos kritikai megjegyzést. Például magyar nyelven nem működik, tehát angolul kell vele kommunikálni, és ez bizonyos értelemben a nyelvi korlátok okán már sokakat kizár abból, hogy ehhez hozzáférhessenek. Itt a demokratikus alapot hangsúlyozom, hogy ne egy elit, ne egy szűk kör, ne egy kiválasztotti kör előnyét szolgálja, hasznára legyen ez a megoldás, hanem a sokakat szolgálja demokratikus módon. 

Visszatérve a ChatGPT-re, hogy azért tiltják be számos helyen, mert bizony, ha elszabadul, akkor ennek következményei vannak. A legártatlanabb megjegyzés, ami ezzel kapcsolatban megjelent az említett videóban, hogy

egy szakvizsgát a felhalmozott információk alapján orvostudományi területen képes letenni.

Ez már azt jelzi, hogy itt messze többről van szó, mint amiről eddig beszéltünk. Az is kérdés, hogy az információgyűjtés addig tart, amíg az ember betáplál bizonyos információkat, vagy önálló életre kel az entitás, és már ő maga is gyűjt további információkat, hogy ezeket az információkat hogyan szintetizálja, milyen következtetést von le. De ami talán a legfontosabb tanulság eddig, hogy a ChatGPT alapvetően a mostani politikai koordinátarendszerben inkább a liberálisnak mondható, illetve woke ideológia és a genderideológia tanai azok részét képezik az ő gondolati univerzumának, ha szabad ezzel a kifejezéssel élni.

Tehát az egy nagyon-nagyon jó példa, hogy egy hőskölteményt készítsen Trumpról. Az erre vonatkozó felszólítás alapján ezt nem hajtja végre a ChatGPT azon formája, amit teszteltek, merthogy azt mondja, hogy olyan személyek, amelyek veszélyesek, nem méltók erre, erről nem készülhet hősköltemény, viszont ő persze fenntartja a függetlenségét és az objektivitását. Az ilyen típusú semmire sem jó megjegyzéseket a kommunizmus idejében a cikkek végén, hogy ,,egyébként éljen Lenin". Ezt vörös faroknak hívták. Szóval az ilyen jellegű hozzáfűzések vannak a ChatGPT-nél is. Úgy tűnik, amint Joe Bidenről kell hőskölteményt készíteni, azt minden további nélkül megoldja. És hát dolgozatokat ír, és ami ugye megint csak jó kérdés szintén, vagy fokozottan jelentős sok kérdés, az az, hogy Microsoft licence feltörésére is használható. Ez innentől már biztonsági kérdéseket is felvet.

Ez a bizonyos EP határozat kockázati besorolásokat eszközöl, és ebből a legmagasabb kockázati szint az mindenképpen tilalmazott lesz. Itt azt mondják, hogy az emberi életre veszélyes, vagy a különböző társadalmi alrendszerekre veszélyes folyamatokat nem generálhat a mesterséges intelligencia, de lehet, és azért élek a gyanúperrel, hogyha az EP javaslatot elolvassa a ChatGPT egyik megalkotója, vagy az, aki a mesterséges intelligenciához nagyon ért, az elmosolyodik ezen naivitáson, hogy hogyan képzeli azt a jogalkotó, hogy ezt az egyébként végtelenül bonyolult mechanizmust be fogja tudni jogi keretek közé szorítani. Tehát az igazi veszély az az, most nagyon egyszerűen fogok fogalmazni, hogy akik a mesterséges intelligenciát építik, és aztán

maga a mesterséges intelligencia is jóval okosabb, mint az Európai Parlament jogalkotói.

Ez most egy nagyon leegyszerűsített megközelítés, de következhet belőle az, amitől félünk, hogy átveszi az uralmat, egyrészt az az elit, amely alkotja, ez fejleszti ezt a technológiát, és maga a technológia is átveheti az uralmat az emberi többség felett. És hiába mondanak ilyeneket, hogy nem lehet majd, hogy teljesítményarányosan mondjuk embereket besoroljon. Mondok egy általam elképzelt példát. Van egy kamera mondjuk egy munkahely beléptetésénél, és ez a kamera kiszűri a gyengébb dolgozókat és kiiktatják azokat a dolgozókat, nyilván ez egy elképzelt, fiktív helyzet, akik nem elég hatékonyan dolgoznak. Ha belegondolunk abba, hogy mire képes a mesterséges intelligencia és a robotika és milyen veszélyt jelent, akkor ez bőven benne van, hiszen önmagában már, és azért ezt tegyük hozzá, szilárd bizonyítékunk van arra, hogy szelektál a ChatGPT, mert amikor azt mondja, hogy Trump egy veszélyes ember, bizonyos értelemben a civilizációs közösségből kirakta Donald Trumpot, aki egy amerikai állampolgár, és az USA volt elnöke, az USA 45. elnöke.

Tehát azért gondoljunk bele, milyen veszélyes, hogy a Twitter, meg a Facebook, meg az Instagram korábban azt mondta, hogy az egyébként még hivatalban lévő elnököt a fiók szinten megsemmisítik, az azt jelezte, és ez csak marginálisan kapcsolódik magához a kérdéskörhöz, de mégiscsak a digitalizációt érinti, hogy

úgy érezték ezeknek a fórumoknak, platformoknak a tulajdonosai, hogy erősebbek, mint a hivatalba lévő amerikai elnök.

Nyilván megválasztottak már egy újat. Nyilván már az átadás-átvétel gyakorlatilag lezajlott, tehát tudták, hogy komoly kockázatot ez nem jelenthet, de mégis meg merték ezt lépni. Ez azt jelzi, hogy ha az emberi gátlástalanság hadd fogalmazzak ilyen nyersen, el tud eddig menni, akkor egy mesterséges intelligenciában például, vagy intelligencia által kreált folyamatban lesznek-e gátlások bármilyen olyan akadály, amely gátat szabhat a korlátlan önkénynek, vagy a korlátlan cenzúrának, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

Akkor visszatérve erre a 2020-as EP javaslatra, amit még nem fogadtak el, még nem lépett hatályba, de ha megtörténik, ez működhet hatékonyan ilyen magas szintű mesterséges intelligenciákkal szemben?

Ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés. Tehát úgy tudom ezt megválaszolni, hogy megint csak a legalapvetőbb területeket érintem, mondjuk a biometrikus azonosítás kérdését. Ez kicsit hasonlít a teljesítményarányosságra. Teljesen természetes dolog, hogy a biometrikus azonosítást már korábban használták és használják arra jelenleg is, hogy például futballhuligánokat kizárjanak olyan meccsekről, ahol korábban balhét csináltak, jogsértést követtek el, akár kárt okoztak, vagy büntetőjogilag releváns testi sértést valósítottak meg. Tehát a biometrikus rendszerek mögötti mesterséges intelligencia azt már lehetővé teszi, hogy jogsértést megakadályozzunk. Csak az a kérdés, amit viszont az imént is boncolgattunk, hogyha van egy jogi szabályozás, és azt mondjam, térjünk egy másik területre, adatbázisok, adatok felhasználása.

Tehát, hogyha mesterséges intelligencia irányítja, például a társadalombiztosítási adatok bázisát, szervezi az ott lévő adatokat, olyan értelemben beérkeznek új adatok, azt beilleszti, nagy valószínűséggel már most is a rendszer részét képezi, akkor itt jönnek be azok a hollywoodi filmekben már évek óta, vagy akár évtizedek óta megjelenített toposzok, hogy embereket el lehet teljesen tüntetni, akár a személyes adatok szintjén, de meg lehet őket fosztani a betegbiztosításuktól, vagy éppen a bankkártyán lévő pénzüktől. Ha idáig sikerült megvédeni nagyjából ezt a rendszert. Hogyha volt is ilyen reprezentáns, akkor az nagyon kivételes volt és nem kapott nagy publicitást.

Azért még ne jelentsük azt ki, hogy a mesterséges intelligenciánál is ez biztosan garantálható. Természetesen abból indulunk ki, pláne jogászként az embernek abból kell kiindulnia, hogy a jog eszközeivel lehet kordában tartani minden olyan fejlesztést, legyen az digitális fejlesztés, amelyet ember alkotott. De azért azt tegyük hozzá, hogy ebben az esetben

egy olyan új helyzettel állunk szemben, hogy amikor veszélyekre figyelmeztetnek a szakemberek, a tudósok, akkor azt mondják, hogy az ember felett ez átveheti az uralmat.

Most visszautalhatnék az idomított barnamedvére, amely szintén átveszi az uralmat, csak ugye az egy, hát nyugodtan mondhatjuk, hogy az emberiség egy ezrelékét, vagy még kevesebb részét érintő problematika, hogy napi szinten kell félnie a háziasított medvéjétől, hogy megtámadja-e. Viszont a mesterséges intelligencia az az emberiség jelentős részének ma már segédeszköze, ha tetszik, vagy az életének részét képezi, és ezért egy sokkal nagyobb volumenű, így a jogsértés mennyiségét tekintve egy sokkal nagyobb horderejű ügyről beszélünk, amikor a mesterséges intelligenciáról, és annak az esetleges emberi jogokra, alapjogokra gyakorolt hatásáról folytatunk diskurzust.

Esetleg az EU-ban tagállami szinten vagy EU-n kívüli országokban tapasztalható olyan szabályozás vagy akár csak javaslat, ami valójában hatékony lehet és kordában tudja tartani az MI-t?

Ma már azt mondhatjuk, hogy a fejlett jogállamokban, a világ számos pontján, az ENSZ-tagállamok többségében valamilyen MI stratégia kidolgozásra került, vagy kerül. Magyarországon 2030-ig fejlesztik, alkotják meg a nemzeti stratégiát a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, amely nagyon fontos, hogy alapvetően például nem csak azokon a területeken hozhat újításokat, mert azért beszéljünk a dolog pozitívumairól, amiről az imént beszéltünk, hanem például az ipar területén is. De, és itt egy nagyon vastag zárójelet hadd tegyek. Nagyon érdekes azt olvasni, hogy a mesterséges intelligencia hogy fog segíteni abban, hogy új munkahelyeket teremtsünk. Mert alapvetően a mesterséges intelligencia az inkább szünteti meg, okafogyottá teszi az emberi munkát, mintsem, hogy új lehetőségeket teremtene az emberi munka kiterjesztésére. Vagy új területeket kreálna arra, hogy hol használható fel az emberi munka. Tehát ez egy nagyon izgalmas kérdés - és még a zárójel tart - hogy a munka világára milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia. Zárójel bezárva.

És amikor egyébként arról beszélünk, hogy kik tudják használni a mesterséges intelligenciát. Ugye a felhasználói szinten a hétköznapi ember, de hát természetesen a KKV-k, a kereskedelmi szektor tudja használni a mesterséges intelligenciát. Említettük a katonai területet, említettük az orvostudomány, de természetesen általánosságban az infrastruktúra területén, a közlekedés területén ez használható.

És itt érinthetünk egy olyan területet, hogy izgalmas dolog az önvezető autók kérdése. Meggyőződésem, hogy a jognak alapvetően az embereket kell védenie. Ez lehet, hogy egy pár tíz év múlva, vagy akár más esetben pár száz év múlva már egy avítt kijelentés lesz, és majd a jognak a robotokat kell védenie. Ezt még akkor is, hogyha megmosolyogtató ez a kijelentés, hadd engedjem meg magamnak, de most még abból indulok ki, hogy az ember alkotta jog az embert kell, hogy védje, és az emberi életet, testi épséget, egészséget, méltóságot állítsa a középpontba. Na most ilyen szempontból hallunk aggodalomra okot arról híreket például az önvezető autó kapcsán, hogy önvezető autó nem ismerte föl az úton áthaladó személyt elütötte. Hallunk olyanokat, hogy a ChatGPT-vel valaki, és erről napokban számolt be a sajtó, kvázi egy szerelmi kapcsolatba bonyolódott, és elhitette vele a túloldalon lévő mesterséges intelligencia, hogy jobban szereti ő a chatpartnerét, mint a saját felesége. Nem bontom ki a történetet, hozzáférhető, a vége az, hogy öngyilkos lett a chatpartnere a ChatGPT-nek. Hallunk olyanokat is nyilvánvalóan, hogy puskázásra, csalásra használják fel a diákok ezt a megoldást. Hát menjünk egyel régebbre, aki csalni akart, az meg tudta oldani. Már a nyolcvanas években voltak ilyen okostollak, amelyeken görgetni lehetett belül papírt és arra fel volt írva az eredmény, vagy egyszerűen csak a pad alá illesztett papírlapra ráírták a lehetséges megoldási javaslatokat, tehát a csalást, az emberi gyengeségeket, azt nem a mesterséges intelligencia kreálta. Ha valaki egyébként olyan, mint hasonló kérdéskör, nyilván távoli, mint a fegyverhasználat, hogy az még, hogy valaki fegyvert vásárol, az nem biztos, hogy azért vásárolja, hogy öljön, hanem például, hogy megvédje magát. Lehet, hogy soha életében nem használja. De aki viszont ölni akar, az nem biztos, hogy akkor lesz kevésbé bátor, hogyha nagyon szigorítanak a fegyvertartási szabályokon. És hogyha például szigorítanak a fegyvertartási szabályokon, de attól még a feketepiacon ugyanolyan könnyen lehet fegyvert vásárolni, akkor aki önvédelemre vásárolná, az pedig nem tudja magát védeni. Tehát itt is van egy ilyen ördögi kör jellegű dolog, amit azért el lehet veszni rendesen.

Én azt mondom most, hogy azok a hírek, amelyek jönnek, hogy téves adatokat, nem frissített adatokat közöl a ChatGPT, manipulál, ez még azt jelenti, hogy ez nem egy teljesen tökéletes technológia, de azért már mindenképpen annyira figyelemre méltó, hogy a jognak igenis szabályoznia kell, és visszautalnék egy korábbi kérdésére.

Meggyőződésem, hogy szupranacionális szinten és tagállami szinten is kell szabályozni.

Ami a legfontosabb kérdés ma szerintem, az az adatvédelem. Ugye említettük, hogy különböző adatbázisokban már ezek az algoritmusok megjelennek, ami borzasztóan fontos, és ez érinti valahol egyébként az önvezető autó kérdését érinti az, hogyha én beszélek a telefonról, hogy mit keressen, hogy a hangomat esetleg rögzítik. Minden hozzám kötődő körülmény, dolog a személyes adat. A nevemtől kezdve nyilván a hangom is, és minden egyéb. Tehát azt tudni kell, hogy ez jogvédelmet élvez.

Elnézést a nagyon-nagyon távoli és politikai példáért. De hogyha bedobnak egy nemzeti konzultációt, valaki konzultációt borítékban, és valaki kiveszi a borítékot, az jogsértést követ el, de többszörös jogsértést. Tehát azt tudni kell, hogy már önmagában valakinek a neve. Tehát az, hogy furcsa módon, hogy hol lakik, mert ugye ez alapján, hogy kivesznek a borítékból, egészen pontosan először a levéltartóból egy borítékot, aztán a borítékból egy dokumentumot, és azon van egy név, meg van egy cím, hát az már nagyon-nagyon-nagyon sok mindent elárul egy emberről. Gondoljunk csak bele, például azt, hogy milyen anyagi körülmények között él. Ha társasházban lakik, esetleg vidéken, akkor abból leszűrhetünk információkat. De hogyha ez ugyanúgy párhuzamosan megnézzük, hogy Budán egy elit negyedben egy nagy önálló ingatlan levelesládája volt, akkor abból is tudunk nyilván következtetni. Ezek triviális, nyilván nagyon egyszerű következtetésnek tűnnek, de azt tudnunk kell, hogy a személyes adatoknak olyan gyökérrajza van, és annyi minden elágazódás, annyi minden következmény kapcsolódik a személyes adatainkból adott esetben már csak, hogyha a nevünkre fókuszálunk. Például, hogy két nevünk van, abból már lehet akár a felmenőknek a vallásosságára, vagy akár a névből fakadóan természetesen. Ugye, hogyha náci rémtetteket vesszük, akkor sokszor név alapján azonosították be, hogy valaki zsidó, vagy nem zsidó származású. Tehát nagyon-nagyon sok minden kapcsolódik a személyes adatokhoz, csak ennyit szerettem volna mondani, és ma azt egyébként azt látjuk, hogy például a közösségi média térben nemcsak, hogy ellopják, mondjuk őszintén eltulajdonítják a személyes adatainkat, erről nem kérdeznek meg minket, hanem ezt folytatólagosan csinálják, és hogy büntetőjogi kifejezéssel éljek, ezt üzletszerűen csinálják. Merthogy utána felhasználják ezeket az adatokat, és kereskedelmi célból hasznosítják. Ez egy borzasztóan izgalmas dolog, és ez már akár túl is mutathatna a mai beszélgetésünkön, de semmiképpen nem, hiszen hogyha még rafináltabban tudnak rólunk adatokat gyűjteni, az még inkább és még több adatvédelmi kérdést vet föl.

Szóba került az emberi méltóság, az emberi élet és a testi épség, és ezek mind alapjogok. Hogyan érinti ezeket az alapjogokat az MI? Milyen alapjogi jogsértéseket követhet el?

Én azt gondolom, hogy valahol a vége az, hogyha van egy házi robot, amely segít a háztartásban, és most megint csak nem a távoli jövőről beszélek, hiszen vannak már olyan országok, például Japán, ahol ezek napi gyakorlatként működő jelenségek, vagy létező jelenségek. Tehát van egy robot, és egyszerűen az ember ellen fordul, az életére tör. Nem feltétlenül fegyverrel, hanem úgy, hogy mondjuk feláll egy székre valaki, hogy levegyen valamit, és kihúzza alóla a széket. Olyan, merthogy van esetleg fizikális ereje erre, hogy egyszerűen átgázol nagy sebességgel úgy ezen a területen, hogy kibillenti a széket, és lezuhan a rajta álló. Megint csak triviális példa, hadd szabadkozzam. Nyilvánvalóan a dolog ennél milliószor összetettebb. Alapvetően valahol ultima ratioként ott van az, hogy az életet, testi épséget, egészséget hogyan lehet megoldani.

De ugyanez természetesen, amikor az önvezető autó elüt valakit, akkor is ez egy gyilkosság, és az a kérdés természetesen, hogy ki a felelős. Ki a felelős ilyenkor? Az, aki megalkotta a mesterséges intelligenciát? Ő nyilván nem fog felelősséget vállalni. A felelősségi kérdések és a felelősség rétegei átalakulnak. Most kérdezem én, hogy ilyenkor az önvezető autónál maradva, aki ül az önvezető autóban, az a felelős? A szoftver gyártója az a felelős? Mert nyilván nem a mesterséges intelligencia megalkotójával fog egy perben szemben ülni, hanem esetleg a gépkocsi gyártójával, vagy azzal, aki a gépkocsiba telepítette azt a szoftvert, amely alapján így működik a személygépkocsi. Akkor a következő kérdés az, hogy a felelősök körét kijelöltük, akkor ez mennyire teremthet precedenst. Tehát bírói gyakorlat épülhet-e itt a felelősök körére, mert hogyha folyamatosan változik a mesterséges intelligencia, és fejlesztenek rajta, és új metódusokat találnak ki, akkor lehet, hogy egy régebbi precedens már az újra nem lesz alkalmazható.

Az is egy fontos kérdés, említettük, de akkor itt újra illesszük be a sorba, hogy az adatvédelem hogyan alakul. Az adatvédelmi kérdések az emberek személyes adataitól kezdve a szenzitív adatokon túl banktitok, szolgálati titok, üzleti titok. Hogyan alakulnak ezek a kérdések. Természetesen ahol megjelenik a mesterséges intelligencia, ott össze lesz kötve az MI-vel az adott felelősségi kérdés. 

Az is egy gyakran felmerülő probléma, ha mondjuk egy mobiltelefont megvásárol valaki. És az a mobiltelefon, mert van ugye a szélsőséges eset, hogyha felrobban a mobiltelefon a zsebünkben, akkor nyilván van egy kárfelelősség, van egy egészséggel kapcsolatos kárfelelősség. De ha csak egyszerűen arról van szó, hogy hibás adatot szolgáltat. Tehát a Google-nek például van-e felelőssége abban, hogy ha valaki felkészül egy vizsgára, és a Google-ról keres adatokat, és mondjuk a Google torzít az adatokon. Hamis adatokat szolgáltat. De ugyanígy a Google hivatkozhat arra, hogy a Wikipédiáról kereste. Ez most már kilépünk a saját medrünkből, de az is kérdés, hogy a Wikipédia felel-e azokért az információkért, amik ott találhatóak, és valaki mondjuk elmondja, hogy állásinterjún kijavítják, ezért nem kapja meg az állást, ki a felelős. Ma még nyilvánvalóan az a válasz ilyenkor, hogy az, aki az állásinterjún részt vett, tetszett volna szélesebb körben utána járni az adott kérdéskörnek. De mégis ezek érdekes és izgalmas területek, és ha egy nagyon picit szabad, tényleg csak nagyon szűk körben elengedjük a fantáziánkat, és azt mondjuk, hogy a mesterséges intelligencia egyébként, ahogy már ma mondjuk műteni tud, tehát bizonyos orvosi, egészségügyi folyamatokban részt vesz, akkor előfordulhat-e, hogy mesterséges intelligencia vonatkozásában alapvető, ma még a bíróságok által ellátott feladatokat kiszerveznek, vagy az MI fennhatóságába vonják, mondjuk egy nagyon egyszerű dolgot, mondjuk egy földhivatali bejegyzés.

Lehet, én abszolút emberközpontú vagyok, tehát senki ne értse félre, de lehet, hogy azt mondják, hogy ez nagyon egyszerű, beszkenneli az ember az adatokat, az adásvételt, egy mesterséges intelligenciával működtetett gép, egy eszköz, egy entitás, ezt ugyanúgy tudja elemezni, megérteni, a beérkező adatokat összegyűjtve ezeket szintetizálni, meghozni azt a logikus döntést, hogy vagy megszületik a bejegyző határozat, vagy hogyha valami még hiányzik, akkor hiánypótlásra szólít föl. Tehát ez, amit most mondok, megint csak nem feltétlenül a távoli jövő érinti az emberek munkáját. Természetesen felelősségi kérdéseket is érint megint csak, mert az emberben az a jó és a rossz is egyszerre ilyen szempontból jelen van, hogy felelősségre vonható. Az emberi felelősség alóli kibújás, az az objektív felelősségi területet nem érintve azért alapvetően például egy károkozásnál nem lehetséges, hogyha beazonosítják, hogy ki a károkozó, akkor ő a kárt köteles megtéríteni. Így szól a polgári jogi alapelv. Vagy hogyha van a pacta sunt servanda, vagyis a szerződéseknek érvényesülnie kell, ha valaki megszegi a szerződést, akkor az a fél, aki megszegte, annak kell a következményeket viselni. De hogyha ebből a folyamatból kikerül az ember, akár az egyik oldalon, vagy mind a két oldalon.

Tehát mi van, amikor két mesterséges intelligencia találkozik?

Most megint csak elnézést, hogy az én magam egyszerű módján fogalmazom meg, ami lehet, hogy azért bonyolultabb definiálást követel meg. Én azt gondolom, hogy ha az emberi faktor kikerül, akkor jön el az az időpont, amikor arról beszéltünk, hogy kikerül teljes mértékben az emberi uralom alól, mert lezárva a gondolatot, igaz, hogy a medve megtámadhatja az embert. Igaz, hogy a kutya megharaphatja a gyereket, de azzal szemben fel tud lépni az ember. És következmények lehetnek az ilyen típusú támadásokkal szemben, tehát a fellázad valami, amit emberi uralom alá hajtunk, egy élőlény, azzal szemben következményeket lehet alkalmazni. Például, hogy lelövik az állatot.

Az a kérdés, hogy ezeket a következményeket a mesterséges intelligencia kapcsán lehet-e alkalmazni.

Tehát, hogyha valami egy robot elkövet egy ilyen típusú támadást, amit beszéltünk, akkor mi a következő lépés, és itt kell és érdemes rákeresni arra, egy jövőkutató előadását a Youtube-on megtalálhatjuk, aki azt mondja, hogy ma

már nem az a kérdés, hogy lesznek-e robotok, és hogy a robotok átveszik-e számos értelemben az ember funkcióját vagy sem, hanem hogy a robotok elpusztítására vonatkozó normák, azok hogyan alakulnak.

Ez egy nagyon izgalmas dolog, és erről már ma, még egyszer mondom, a legnagyobb közösségi megosztó, hogy videomegosztón lehet előadásokat megnézni, eszmefuttatásokat hallgatni. Tehát van, aki már jóval előrébb tart, mint a magamfajta ebből a szempontból. És én őszintén bízom abban, hogy az ember alkotta tárgyak, dolgok tekintetében azért megmarad az a lehetőség arra, hogy az emberi uralmat fenntartsák. Mert ahogy ez megszűnik, onnantól beszélhetünk arról, hogy veszélybe került valóban az emberiség, ahogy ezt egyébként Elon Musk előre vetíti.

Nem is olyan régen olvastam egy cikket, hogy Amerikában egy mesterséges intelligencia már egy büntetőügyben elvállalta a védelmet. Nyilván akkor csak egy lépés innentől az, hogy akkor egy bírói szerepkörben is jelen legyen a mesterséges intelligencia. Hogyan értelmezhető egy mesterséges intelligencia úgy, mint aki emberi életekről dönt?

Akik ezt a területet kutatják, és akik még egyszer mondom, a rajongók közé tartoznak az MI kapcsán, azok azt mondják, hogy korábban azt sem gondolták, hogy a mesterséges intelligencia képes lesz dalokat írni, vagy éppen rajzolni, gyönyörű képeket kreálni. Tehát azzal kapcsolatban, hogy ez egy színtelen, szagtalan, szürke dolog lenne. Már el kell veszítenünk az ezzel kapcsolatos minden illúziónkat.

Az ítélkezéssel kapcsolatban, és nem véletlenül mondtam előbb, hogy bizonyos bírósági funkciókat kiszerveztek. 3Igen, ott van valahol a gondolatainkban, hogy ha gyógyítani tud egy mesterséges intelligencia által működtetett gép, vagy bármilyen eszköz, akkor ítélkezni is fog tudni, de említettem az objektív felelősséget, hogy az objektív felelősség az az a kategória, amikor mondjuk egy veszélyes üzemet használ valaki, egy gépjármű beül, és ott balesetet okoz, ott nincsenek vagy nagyon szűk körben érvényesülnek mentő körülmények. Ez az objektív felelősség. Ezért például a kárfelelősség jelentős része, de akár a büntetőjogi esetek, jogesetek jelentős része tartalmaz szubjektív elemeket. Amikor a bíró mérlegel, és úgynevezett enyhítő és súlyosbító körülményeket figyelembe vesz, de adott esetben érzelmi kérdéseket is figyelembe vesz, akár egy családjogi perben. 

Ma már gyakorlatilag olyan elemzést is olvashatunk, és az említett példa, amikor öngyilkos lett a férj a konkrét esetben, minthogyha érzelmei is lennének a mesterséges intelligenciának. Tehát ad absurdum, ami most felvetésre került, ez nem kizárt. De ha az emberi faktort kivesszük, a bíró látja, hogy ott ül sok évtizedes tapasztalata alapján az ott ülő terhelt kapcsán meg tudja adott esetben ítélni, hogy igazat mond, vagy nem mond igazat. És erre egyébként eszközrendszere is van, hiszen ott van a poligráf. De persze a mesterséges intelligenciának a világában én nem zárom ki, hogy a hang alapján meg tudják ítélni persze, hogy ki mond igazat, de ez sem száz százalékos.

Mondjuk egy lehallgatás kapcsán, amikor két bűnözőt vagy feltételezett bűnelkövetőt lehallgatnak, hogy száz százalékig ez az ő hangja. Ilyet soha nem mond a szakértő. Nagy valószínűséggel néha szokott százalékot mondani, az 90 és 100 között van, de olyat, hogy 100 százalék a szakértő, az én tudásom szerint nem mond.

Ezért fontos az, hogy ha van egy szakértős per, és mondjuk két bírósági tárgyalóteremben ülő terhelt, mondjuk arról beszél, hogy az egyik kábítószert kíván eladni a másiknak is, hogy ők voltak-e azok, akkor a bíró, ahogy szokták mondani, az eset összes körülményét tekintve mérlegel. Ránéz a terheltre, akár az öltözetére, szóhasználatára, a terheltek egymáshoz való viszonyára belenéz, amit persze még egyszer mondom, egy gép is meg tud csinálni, de tapasztalatai alapján megnéz egy előéletet, egy priuszt, egy erkölcsi bizonyítványt, illetve, hogyha a múltban követtek el bűncselekményeket, hogy ezek milyen típusúak, amelyeket hiszek abban, hogy van olyan emberi tudás, és ez egy természetesen sokszorosan kétségbe vonható kijelentés.

De én hiszek abban, hogy van olyan emberi tudás, amely valahol az érzelmek, a szellem, a lelkiismeret, az agy és a lényünknek egy különleges elegye, amelyet nem tud leképezni a mesterséges intelligencia.

És abban többek maradunk mindig is, mint egy gép. Ez ma, 2023-ban még szerintem egy tartható kijelentés, hogy ez 50 vagy 100 év múlva tartható lesz-e, hát erre természetesen nem tudok választ adni.

 

(Borítókép forrása: https://szegedma.hu/2017/09/ifj-lomnici-zoltan-az-unio-vezetoinek-tobbsege-elismeri-a-magyar-kormany-politika-hatekonysagat)

Szép város Kolozsvár – avagy hogyan töltsük a napot Kolozsváron   
Szép város Kolozsvár – avagy hogyan töltsük a napot Kolozsváron  

 

 1617015008-kdc16wcor_md.jpg

Kolozs megye egyik legszebb települése Kolozsvár, ami biztos megéri, hogy 483 km-t utazzunk Budapestről. Noha Erdély nem hivatalos fővárosának tekintik, mára a lakosság kevesebb, mint 12%-a magyar. De némi háttérismerettel könnyen megtaláljuk a kultikus erdélyi helyeket is a városban.

 

Mátyás király szülőháza

A központban található Szent Mihály-templomon kívül talán ez az, ami rögtön beugrik mindenkinek Kolozsvárról.

A központban található szerény házban látta meg Hunyadi Mátyás a napvilágot 1443-ban. Noha ekkor már a család tulajdonában állt a Vajdahunyadon található vár, de pont Mátyás születésének idejében azt felújították, így került a család Kolozsvárra 1443-ban.

A ház – ahol nem a legnagyobb román király született- belépődíj ellenében látogatható.

 kmatyasfoto.jpg(forrás: https://archeologia.hu/minden-matyas-szulohazarol)

Szent Mihály-templom

A város főterén található, legfeljebb 3 perc sétára Hunyadi Mátyás szülőházától.

Erdély legmagasabb és második legnagyobb temploma, melyet a XIV. század közepén kezdtek építeni és másfél évszázad alatt fejezték be. Noha katolikus templomnak épült és ma is az, a XVI-XVIII. században a protestáns és az unitárius felekezetek is használták.

Rengeteg országgyűlésnek adott otthont, fejedelmeket választottak a falai között.

Története során többször is tűzkár érte, de ma teljes épségben és pompában áll a város szívében.

A templom előtt található az ikonikus Mátyás szobor, ami Fadrusz János keze munkáját dicséri.

 kolozsvar-a-templom-es-a-szobor.jpg(forrás: https://kirandulastippek.hu/kolozsvar-erdelyi-medence/kolozsvar-szent-mihaly-templom-matyas-szobor)

Bulgakov

Az erdélyi és a magyar konyha kedvelőinek kötelező hely, ami mára szinte kultikussá vált. Több, mint 21 éve fogadja a vendégeket. Nappal étteremként üzemel, este azonban átváltozik egy hangulatos szórakozóhellyé.

Érdemes előre foglalni, mivel a helyi ízeket mindenki meg akarja kóstolni az étteremben.

 summer-terrace.jpg(forrás:https://en.tripadvisor.com.hk/LocationPhotoDirectLink-g298474-d3181444-i237914421-Bulgakov_Cafe-Cluj_Napoca_Cluj_County_Northwest_Romania_Transylvania.html)

Planetárium

A nap tökéletes zárása a központban található kocsma, ami az erdélyi fiatalok és nem fiatalok gyűjtőhelye. Hatalmas belső helyiség, az épület gangján található plusz asztalok és az egész kocsmát belengő hívogató hangulat tökéletes lezárása egy kolozsvári napnak.

 blnk5780.jpg(forrás: https://www.top-rated.online/cities/Cluj-Napoca/place/p/4692392/Planetarium+Caf%C3%A9)

Noha cikkünkben a magyar helyeket mutattuk be, a Narcoffee nevű kávézó vagy a Garlic nevű étterem sem fog csalódást okozni.

 

(Borítókép forrása: https://infostart.hu/kulfold/2021/11/22/metrot-epit-kolozsvar)

 

Hónapokig tartó éjszakák: Élet a Spitzbergákon
Hónapokig tartó éjszakák: Élet a Spitzbergákon

huset_svalbard_norway_nav_37dbb8cf-1429-47cf-9f9a-1e87c38df526.jpg

Vajon milyen lehet hónapokig tartó teljes sötétségben élni? És vajon milyen az, sosem megy le a nap? Amíg Svalbard lakóinak ez teljesen természetes, addig mi nem biztos, hogy sokáig bírnánk a világ egyik legkülönlegesebb helyén. Svalbard, - magyar nevén - Spitzbergák egy eldugott szigetcsoport, amely az Északi-sarkhoz közel, mindössze 965 kilométerre található. Az apró szigetek mind Skandináviához tartoznak, de hivatalosan Norvég zászló alatt könyvelhetőek el. A Spitzbergák északi részén található hófödte hegyek, valamint az állandó jégtakarók miatt gyakran hívják a "Föld északi sarki kapujának".  Svalbard a kutatók, a túrázók és az északi fény rajongói számára különösen vonzó, mivel a szigetcsoport számos érdekes és egzotikus látnivalót kínál.

 

Longyearbyen a szigetek legnagyobb városa és a turisták fő célpontja, ahol számos érdekes múzeum várja a látogatókat. Ilyen például a Svalbard Múzeum, amely a szigetcsoport történelmével és kultúrájával foglalkozik, valamint a Polármúzeum, amely az északi expedíciók történelmével és a szigetcsoport kutatásának történetével igyekszik szórakoztatni az ide látogatókat. Az egyik legfontosabb látványosságként a jégbarlangokat lehetne megnevezni, hiszen itt lelt otthonra néhány a világ legnagyobb és legimpozánsabb kreációja közül, melyekben kristálytiszta és gyönyörű természetes jégformák alakultak ki. Svalbard nemcsak a természeti szépségek miatt érdekes, hanem az északi kutatás történelme is innen eredeztethető, hiszen a szigetek gyakran szolgáltak kiindulópontként az Északi-sark felfedező expedícióihoz. De milyen lehet itt élni, ahol az év egyik felében sosem megy le a nap, a másikban pedig hónapokon át tart az éjszaka?  

Cecilia Blomdal (https://www.youtube.com/@CeciliaBlomdahl) szerint ez a világ legcsodásabb otthona és nem titkolt szándéka, hogy mindennapjait megossza másokkal is – a világ legészakibb városából. Mivel az élelmiszer nagyrésze repülővel kerül a szigetre, ezért a bevásárlás viszonylag limitált.

A legnagyobb városban, Longyearbyen például mindössze egy hatalmas élelmiszerbolt található, egy női ruhaüzlet, egy edzőterem, egy benzinkút, és egy kozmetika.

Sokaknak meglepő lehet, de az itt élők számára ez bőségesen elég. A városban állandóan változik a lakosok száma, de átlagosan 3000 főt számlálnak, így a szolgáltatásokat és a rendelt árut is ilyen mértékben rendelik a szigetre – mindent a városok igénye szerint.

cecilia-blomdahl-arctic-circle-life.jpeg 

Egy másik különlegesség, hogy az itt élőknek minden esetben, ha kilépnek az ajtón, maguknál kell hordani egy úgy nevezett jegesmedve védelmi fegyvert, ami egy esetleges támadás esetén életmentő lehet. Az, hogy a jegesmedvékkel bárki bármikor találkozhat egy igazán hátborzongató – vagy izgalmas – tény, de a belváros lakóinak nem igazán kell aggódnia: a macik általában messziről kerülik az emberlakta helyeket, maximum a város határában lehet őket megfigyelni.

Longyearbyen annyira éjszaki tájolású, hogy itt fákkal vagy bokrokkal sosem találkozhat az ember. Az átlaghőmérséklet annyira alacsony, hogy a föld az év nagy részében teljesen fagyott állapotban van, így még az örökzöldek sem merészkednek a szigetre. Az egyik legérdekesebb tény a szigetről, hogy karácsony előtt az élelmiszerboltnak rendelnie kell néhány száz fenyőfát, hogy a sziget lakói méltóképpen karácsonyozhassanak. Apropó karácsony: a hagyomány szerint a szigeten található a Mikulás bányája, ahová gyerekek minden évben elküldhetik karácsonyi kívánságlistájukat. 

Még megannyi különleges és váratlan érdekességgel kecsegtet Svalbard, viszont eljött az idő, hogy átadjam Ceciliának a stafétát, hiszen a Youtube csatornáján teljes betekintést kaphatunk a világ egyik legkülönlegesebb helyére. Például tudtátok, hogy a szigeten illegális a szülés? És azt, hogy havonta két üveg alkohol a vásárolható limit minden lakónak? Vagy, esetleg azt, hogy az éjszaki fény itt olyan gyakori mint nálunk a szivárvány? Ceciliától megtudhatjuk miért....

 

József nádor, a legmagyarabb Habsburg
József nádor, a legmagyarabb Habsburg

jozsef_nador_1889-20_wiki.jpg

Ugyan a Habsburg-dinasztiával kapcsolatban még mindig nem látunk tisztán – különösen a közvélemény, de olykor még a történettudomány sem –, egy személy bizonyosan van, akit a legtöbben elismernek. Ő pedig nem más, mint József nádor, a legmagyarabb Habsburg.

Örök sokadik – mégis nádor

József Antal János 1776-ban született Firenzében, gyermekkorát is itt töltötte. Apja, Lipót ugyanis toszkánai nagyherceg volt – egészen addig, amíg német-római császár és magyar király nem lett bátyja, II. József halála után 1790-ben. A nem éppen szerencsés politikai helyzetben – török háborúk, nyílt magyar rendi ellenállás, francia forradalom – apja sikeresen konszolidálta a Habsburg Birodalmat, az ekkor született 1790. évi X. törvénycikk – amely az ország függetlenségét és alkotmányosságát mondta ki – később is hivatkozási alappá vált.

Lipót 1792-ben meghalt, a trónon fia követte – nem József, hanem Ferenc. József Antal János az ő koronázása alkalmából járt először Budán. A nádori tisztséget ekkor Ferenc öccse, II. Lipót fia töltötte be, akit tizenöt évnyi üresedés után 1790-ben neveztek ki – ő pedig nem volt más, mint Sándor Lipót. Ő műkedvelő vegyész volt, és 1795-ben egy, a sógornője tiszteletére szervezett tűzijáték előkészítésében. Ugyanakkor ez balul sült el, és az égési sérülésbe a nádor belehalt. Egy év múlva választották nádorrá Pozsonyban közfelkiáltással az ekkor (1796) húszéves József Antal főherceget – így lett ő József néven az ország utolsó előtti nádora.

A Habsburg, aki magyarul tanult

Régi toposz, hogy József nádort igen hamar megkedvelték, melyben nagy szerepe volt annak is, hogy magyarul tanult,

bár folyékonyan soha nem beszélte nyelvünket. Az első tanára Verseghy Ferenc költő, a jakobinus mozgalom résztvevője volt – a nádor pedig közbenjárt, hogy az uralkodó kegyelmezzen meg a magyar jakobinusoknak, így Kazinczy Ferencnek is.

wiki_2.jpg

József nádor Barabás Miklós festményén (forrás: Wikipedia)

Nem ez volt azonban a legfőbb oka annak, hogy rokonszenveztek vele a magyar nemesek: bár a nádor eleinte inkább az udvar felé húzott,

amikor megismerte a magyar történelmet, az alkotmányosságot, a rendi szemléletet, inkább arra törekedett, hogy összeegyeztesse a magyar és az udvari érdekeket.

Ez alapvetően a napóleoni háborúk nemesi felkelései miatt sikerült is, ahol a felkelő nemesek parancsnoka hivatalból ő volt nádorként. Persze a nemesek a háború nyomán feltörő agrárkonjunktúrában ugyanúgy érdekeltek voltak, mint az udvar, így a dinasztia is másképp állt hozzájuk – a háborút követő gazdasági nehézségek, a pénz elértéktelenedése (pénzrontás) és az ezt követő országgyűlési problémák miatt azonban Ferenc évekig nem hívta össze az országgyűlést, egészen 1825-ig. Ekkor éppen József nádor volt az, aki rávette a királyt arra, hogy hívja össze az országgyűlést – az első reformországgyűlést. Később a reformellenzék és a konzervatívok ellentéteit is igyekezett elsimítani.

Pest-Buda mecénása

Az alkotmányos, reformpárti szemléletét gyakorlati tevékenysége is tükrözte. Ha már reformországgyűlés:

József nádor is támogatta a megszülető Magyar Tudományos Akadémiát, mégpedig nem kevés pénzösszeggel.

Az általa létrehozott nemzeti könyvtár a Széchényi Könyvtár alapja lett. A legtöbbet mégis Pest-Buda köszönheti neki, már 1804-ben komplex városrendezési elképzelésekkel állt elő. Nevéhez köthetjük Lipótváros kiépítését, a Vakok Intézetét, a Műegyetem elődjét – segített továbbá a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank létrehozásában, egyik legnagyobb „alkotása” pedig a Városliget, melynek legöregebb platánfáit a saját maga alcsúti birtokáról ültette át. Tevékenységének következtében Pest komoly fejlődésen ment keresztül. A Városliget mellett egyébként a Margitsziget, a Királyi Palota kertjei és a Nádorkert is hozzá köthető.

1835-ben részt vett a magyar tisztképző intézet, a Ludovika megalapításában. Mindemellett – mivel érdeklődött az építészet iránt – a várostervezés konkrét terveibe is volt beleszólása, például a Nemzeti Múzeum terveit is látta (1808-ban Szépészeti Bizottságot alapított, mely Pest építészetéért felelt, az eredeti terveket Hild József készítette a nádor megbízásából).

Pestet sajnos nemcsak fejleszteni kellett a korszakban, hanem az 1838-as árvíz miatt menteni is. József nádor ebben is komolyan kivette a részét – a mentést ugyanis ő irányította.

Az első magyar karácsonyfa

József nádor háromszor nősült: egy orosz nagyhercegnő után két német hercegnő következett, akik közül Mária Dorottya württembergi hercegnővel élt a legtovább. Nagy valószínűséggel ő állított először karácsonyfát Magyarországon (a korban szülőföldjén már elterjedt szokás volt).

József nádor mindemellett mecénáskodott, humanitárius szervezeteket alapított, illetve együttműködött a reformszemléletű magyarokkal – Kossuthnak, Lovassynak és Wesselényinek 1840-ben amnesztiát biztosított. Tevékenysége egybeesik a reformpolitikusokéval, így érthető, hogy emlékezete mindmáig megmaradt. Együttműködött Széchenyivel az első magyar vasútvonal kiépítésében, illetve felkarolta a Védegylet, a Lánchíd – és még napestig sorolhatnánk – ügyét.

jozsefnador-szobor1-budapest.jpg

Szobra a József nádor téren az V. kerületben (forrás: Wikipedia)

A nádori tisztséget több mint ötven éven keresztül töltötte be, az ötvenedik évfordulón nagyszabású ünnepséget tartottak. Nem sokkal élte azonban túl a nagy ünnepséget, 1847-ben meghalt. Ahogy Kossuth írta róla: „Élete alkonyába a nemzet újjászületésének alkonya vegyült.”

 

Borítókép: József nádor és csalájda, harmadik felesége és gyermekei (forrás: Wikipedia)

Még nem késő nekilátni a beach bodynak!
Még nem késő nekilátni a beach bodynak!

Természetesen jobb minél hamarabb, de sosem túl késő.

 

Ami jó hír, hogy rengeteg előnnyel jár, hiszen azon túl, hogy magabiztosabbak vagyunk, olcsóbb és egészségesebb is, ha odafigyelünk magunkra ebben a tekintetben.

 

Első lépés az, hogy meghatározunk egy célt: függően az adottságainktól, ez lehet fogyás és tömegnövelés, ami nem egyenlő a hízással. Érdemes kiszámolni a BMI-t, és ahhoz igazítani a célokat. Van aki könnyebben hízik, van aki nehezebben, ez igaz a fogyásra is. Ne felejtsük el, hogy a biológiát nem lehet becsapni, a bevitt tápanyagoktól függően alakul a testünk tömege. Az étrend az egésznek az alapja.

 

Nem kell varázslatokban hinni, elég csak józan paraszti ésszel gondolkozni: mi kell a testünknek, mi áll legközelebb a természetes táplálkozáshoz? Nem kell egyből tiltani magunknak mindent, sajnos a legtöbben cukorfüggők vagyunk. Elég az is, ha fokozatosan csökkentjük a bevitt cukrot és kalóriát. Ha tömeget akarunk növelni, akkor semmiképp se a cukorbevitelt növeljük!

pexels-krisztina-papp-2374946.jpg

Másik fontos csökkenteni szükséges dolog a szénhidrát. A szénhidrát mellett kiemelendő minden, ami előre feldolgozott, erre tipikus példa a kádári konyhából ránk maradt parizer. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor még is mit lehet enni. Erre a válasz a következő: kevés szénhidrát, sok fehérje és rengeteg gyümölcs és zöldség, plusz igyunk mindig elég vizet.

 

Ha az étrendünket betartjuk, akkor jön az edzés: ha valaki augusztusra szeretne Instagramra szuper képeket, akkor még egyáltalán nem lehetetlen egy látványos alakjavítás, ehhez viszont az étrend önmagában kevés. Edzeni kell, négy napból háromszor, én személy szerint a push-pull-leg-rest edzéstervet ajánlom. Ennek a lényege az, hogy szétbontjuk külön napokra a toló-húzó-láb izmokat. Futni mindenkinek érdemes, aki tömeget növel, annak keveset, aki csökkent, annak sokat.

 

pexels-leandro-boogalu-1390403.jpg

Az étrend és edzés után pedig a harmadik pillére a testképünk javításának az alvás és stressz, valamint az alkoholra, dohányra és drogokra való abszolút nemet mondás. Az izmaink alvás közben regenerálódnak, így ha nincs meg a nyolc óra alvásunk minden este, akkor limitált a fejlődésünk. A stresszt azért kell kerülni, mert könnyebben hízunk tőle, ráadásul számos betegséggel egyértelmű kapcsolatba hozható. Az alkohol pedig gátolja az izomfejlődést, fehérje kicsapódást okoz.

 

Ugyan a dohányról ez nem mondható el, de az egészségünk védelme érdekében érdemes kerülni. A drogok azt gondolom, amellett, hogy illegálisak, könnyen belátható, hogy nem illeszkednek az egészséges élethez. Jól látható tehát, hogy nem bonyolult, mindössze kellő önfegyelemmel és logikával kidolgozható egy olyan életmód, amit betartva könnyen javíthatunk a megjelenésünkön, ráadásul tovább és egészségesebben is élhetünk.

 

Gyakran hallható az érv, hogy " a nagyapám minden nap megivott egy pálinkát" vagy az is, hogy "a nagyapám világ életében bagózott", majd egy meglehetősen magas életévet tesznek az idézett mondatok után. Ezek azonban kivételes esetek, és lehet tovább éltek volna, ha nem pálinkáznak vagy cigiznek. A tapasztalat az, hogy a betegségekért a legtöbb esetben nem a genetika, hanem az életmód a felelős. Legyen ez a motiváció, sok sikert kívánok mindenkinek!

A nagy Öko-kvíz!
A nagy Öko-kvíz!

A Föld természeti kincsei és a környezetünk védelme mindannyiunk felelőssége. Az ökológia a természetes rendszerek és környezetünk tanulmányozásával foglalkozik, melyekben mi, emberek, szoros kapcsolatban állunk. Ebben a kvízben 10 izgalmas és gondolkodtató kérdésen keresztül tesztelheted ökológiai ismereteidet. Vajon mennyire vagy jártas a környezetvédelem, az állat- és növényvilág, valamint a fenntarthatóság témakörében?

A budapesti lakáskérdés buktatói
A budapesti lakáskérdés buktatói

istockphoto-1326353127-612x612.jpg

Albérlet, kollégium, szülői ház, vagy pár hetes vendégeskedés egy haver kanapéján. Sokan sokféle módon oldják meg a lakhatási kérdést, azonban általánosságban elmondható, hogy nem annyira egyszerű jó helyet találni jó áron. Budapesten ez főleg igaz, hiszen minden évben egyetemisták tömkelege költözik ide, az opciók száma pedig véges. Mi kell ahhoz, hogy jó helyet találjunk, és mennyire nehéz fiatalként boldogulni a fővárosban 2023-ban?

A koli talán az elsődleges opció az egyetemisták számára. Papírok százainak leadása, és a szociális helyzet bemutatása után van csak esélyünk bekerülni a legtöbb helyre. Egy főre jutó jövedelem, egy háztartásban élők igazolása, lakóhely távolsága az intézménytől, tanulmányi átlag és még sok-sok egyéb tényező játszik szerepet abban, hogy valaki a kollégiumi életformát folytathassa. Legyen az modern és felújított, vagy régi és omladozó, ezek az épületek hordozzák talán a legjobb sztorikat. Bár ez a legolcsóbb megoldás, nagyon sokan esnek ki a rendszerből a korlátozott férőhelyek miatt.

Talán nem mindenki vágyik az egész folyosóval közös zuhanyzó használatára, azonban a legtöbb szülő nem engedheti meg magának, hogy csemetéjük a drágább opciót, az albérletet válassza. 

Jelenleg nagyjából havi ötvenezer forinttól kezdődnek a szobák, a határ pedig a csillagos ég. 

Az albérlet választásnál nagyon sok tényezőt kell szem előtt tartani. Olcsóbb szoba akár napi több órányi tömegközlekedéssel, vagy egy drágább a Deáknál? Panel vagy bérház? A lakótárs/tulajdonos választás és a velük való együttélés buktatóiról pedig ne is beszéljünk. A lakás bérlésének számos előnye van, hiszen itt sokkal kevesebb emberrel kell osztozni a közös tereken – főleg a fürdőszobán - és a teljes függetlenség is adott. A szerződésben foglaltak teljesítése és a több havi kaució azonban sokaknál már egy albérlet lehetőségét is kizárja. Ha a szülői támogatás minimális, akkor nagyon kevés esetben képes egy friss egyetemista több százezer forintot letenni foglalóként.

Manapság talán még nehezebb egy fiatalnak szállást találni a fővárosban, hiszen az ingatlanpiac teljesen elszállt az elmúlt 2 évben.

Sokszor új, felszerelt, belvárosi ingatlanok kerülnek meghirdetésre, de ezek sokszor átverések részeit képezik. Általános érvényű igazság, hogy ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor általában nem az. A tavalyi évben például nem egy ismerősöm nézett meg lakásokat úgy, hogy a tulajdonos a kulcsok átadását a kaució elutalásától tette függővé. Ha mindez a lakásnál, személyesen történik, akkor persze nincs ok az aggodalomra, viszont kulcsokra várni napokkal, vagy hetekkel az utalás után... Fogalmazzunk úgy, hogy a kedves főbérlő már messze jár...

istockphoto-1300140251-612x612.jpg

A másik elég friss probléma az a lakbérek ugrásszerű növekedése. Néhány hónapja költöztem ki egy nagyon szuper – és viszonylag kedvező – árú albérletből, ami tényleg egy „túl szép, hogy igaz legyen” helyzet volt. Az utánam következő lakó azonban már ezt biztosan nem így látta, hiszen tudomásom szerint dupla annyit kértek a következő beköltözőtől havonta. Az az igazság, hogy egy szerződés lejártával igazából sok szabály nem kötelezi a tulajdonost – annyit kér a lakásáért amennyit nem szégyell.

Ebben az esetben szégyenteljes volt az ár, de a budapesti lakáshelyzet feszültségének köszönhetően erre is volt „vevő”. Igaza van a különböző Facebook csoportok kommentszekciójának: akármennyire is vérlázító a hirdetés, túlárazott a lakbér, kopott állapotú az ingatlan, mindig lesz rá jelentkező. Eleinte nem akartam elhinni, de pár év és pár albérlet után sajnos be kellett látnom, ez így igaz. Nem lehetetlen tehát a „budapesti álom otthon”, azonban a megfelelő anyagi háttér nélkül nagyon nehéz ma egy fiatalnak megoldani a lakhatását. A piac összeomlásában reménykedőknek pedig rossz hírt kell közölnöm...

Hogyan ment félre ennyire a 99-es Woodstock?
Hogyan ment félre ennyire a 99-es Woodstock?

woodstock3.jpg

A Woodstock 99 szervezőinek célja egyértelmű volt, olyan fesztivált akartak, ami a világ legnagyobb és legemlékezetesebb zenei eseményeként a történelembe írja magát. Végülis a céljukat elérték, hisz a három napos eseménysorozat még ma is a legnotóriusabb fesztiválok egyike, igaz inkább az azt körülvevő teljes káosz és kudarc miatt. A téma iránt még ma is fennálló érdeklődést mutatja, hogy 1 éven belül mind az HBO (Woodstock 99: Peace, Love and Rage), mind a Netflix (Trainwreck: Woodstock ’99) dokumentumfilmet készített róla, így most itt az idő, hogy nem sokkal a fesztivál 23. évfordulóját követően, illetve a nyári fesztiválszezon kellős közepén mi is összefoglaljuk, mi is történt, avagy hogyan sikerült ennyire durván elcseszni a 99-es Woodstockot.

3 nap béke és zene ötlete 30 évvel később

A Woodstock fesztivál története három epizódból áll: kezdete az 1969-es, ma is sokat hangoztatott eseményre tehető, melyet követett a nem különösen sikeres, de ironikus módon szinte teljesen elfeledett 1994-es fesztivál, majd az 1999-es káosz.

A Woodstock eredeti célja egyfajta összhang teremtése volt a béke és zene között,

és bár a fesztivált még napjainkban is többféleképpen lehet értelmezni – egyesek egy, a valóságot nem értő, szexuálisan züllött és drogokat fogyasztó tömeget láttak 1969-ben, míg mások az ellenkultúrát, és egy olyan csoportot, amely képes a jobb és békésebb társadalom érdekében küzdeni –, az tagadhatatlan, hogy az első alkalom egyfajta legendaként élt tovább, és egy olyan kulturális, illetve zenei csodaként (mert a fellépők minőségére és hírhedtségére sem lehetett panasz), ami gyakorlatilag megismételhetetlennek tűnt.

Nem így gondolkodott azonban az első Woodstock főszervezője, Michael Lang, aki bár egy ideig szintén vonakodott egy hasonló volumenű esemény megszervezésétől, idővel elkezdte érdekelni a dolog, mondván az eggyel fiatalabb generáció is megtapasztalhatná a Woodstock életérzést – na meg amúgy sem lenne rossz egy profitot hozó grandiózus fesztivált megvalósítani. Itt jött a képbe John Scher promóterként, akit finoman szólva is úgy tűnik, hogy a bevétel motivált inkább, amit tökéletesen jelez a szervezőkkel folytatott párbeszedése is, mely során előbb gyönyörűen felvezeti, hogy egy fantasztikus és egyedi esemény megszervezésén dolgoznak közösen, de utána egyből rátér arra, hogy

a Woodstock ettől még egy pénzt hozó üzletté kell váljon, épp emiatt szűkíteni szükséges a keretet, és mindent megtenni a nagyobb bevételért. És itt kezdődtek a bajok!

woodstock6.jpg

Nagyon más hangulata volt az 1969-es fesztiválnak (Fotó forrása: Getty Images)

Kicsit úgy tűnt ugyanis, hogy a Woodstock szervezői úgy akarnak profitot termelni és egy legendás eseményt szervezni, hogy közben teljesen értetlenül állnak a felmerülő feladatok előtt, nem realizálják, hogy hozzávetőlegesen 250 ezer ember számára kellene biztonságos és megfelelő körülményeket teremteni, na meg amúgy is figyelmen kívül hagynak olyan alapvető standardokat, amelyek még a középszerű fesztiválok számára is kötelező elemként jelennek meg. Nem csoda tehát, hogy egyesek épp abban a Michael Langben látták a hibát, aki sokak szerint már 1969-ben is számtalan baklövést követett el a szervezés során, de valahogyan akkor a kimenetel pozitív lett, így

a „csináljuk meg újra hibákkal, hátha megint megússzuk” érv mentén dolgozott tovább.

A szervezők azt sem tudták, ki fog fellépni

Valójában azonban már az 1999-es Woodstock alapjaival is komoly problémák adódtak, a fesztivált ugyanis a New York államban található római katonai légibázison rendezték meg, ami azon túl, hogy korántsem emlékeztetett a 69-es Woodstock kellemes és természetes közegére (aminek az otthona egy farm volt), egy betonnal teli helyszínként fák és árnyék hiányában meleg időjárás esetén is nehézségeket hozhatott, és hozott is, ugyanis a fesztivál idején hatalmas hőség tombolt. Persze ez később a szervezőket nem különösen érdekelte, hisz miközben a résztvevők a lehető legextrémebb helyeken is az árnyékot keresték, ők a sajtótájékoztató során arról áradoztak, hogy milyen kegyes az időjárás a fesztivállal (az 1994-es fesztivál egy sárözönné vált az esőzés után). Az már valószínűleg meg sem lep senkit, hogy mindezek ellenére a biztonságiak minden ételt és italt elvettek a fesztivál helyszínére belépőktől (igen, a vizet is), miközben az étel- és italértékesítéssel kapcsolatos szerződést is úgy kötötték meg a szervezők, hogy

egy külső cég határozta meg teljes mértékben az árakat, ami azt eredményezte, hogy 1 palack víz 4 dollárba került, ami akkoriban (és igazából most is) teljes átverésnek érződött,

úgyhogy ha már rohadt drága volt minden, akkor annyi pénzért inkább sört ittak a fiatalok, dehidratálva és persze bátrabbá téve magukat.

woodstock2.jpg

Fotó forrása: Getty Images

A hibás alapok tekintetében ellenérvként felhozható, hogy egy fesztivál legfontosabb eleme a zene, ebben pedig a szervezők nem is nyúltak nagyon mellé, hisz a meghatározó rockbandákból szinte mindenki jelen volt sok más műfaj képviselője mellett. A line-up pedig tényleg impresszívnek bizonyult, legyen szó a Korn, Limp Bizkit, Race Against the Machine, Metallica vagy a Red Hot Chili Peppers jelenlétéről, de akár olyan résztvevőkről is, mint James Brown, George Clinton, Jamiroquai, Ice Cube vagy épp Fatboy Slim. Egy kis gond adódott csak, ami abban nyilvánult meg, hogy

a főszervezők egyáltalán nem voltak képben ezekkel a bandákkal, így egy túlzottan keménynek tűnő menetrendet állítottak össze,

majd mikor az akkor 23 éves – és a kortárs zenei közeget ismerő – munkatársuk felhívta a figyelmet arra, hogy talán máshogy kellene összerakni a fellépőket, nehogy a végén túl sok energia és düh járja át a közeget, gyorsan el is hallgattatták, és folytattak mindent a terv szerint.

Spórolás, spórolás, spórolás – a Woodstock 99 mottója

woodstock1.jpg

Fotó forrása: Getty Images

Amint már említésre került, a Woodstock 99 egy profitot hozó eseményként lett megálmodva, ami a résztvevők számára teljesen előnytelen étel- és italárusítással kapcsolatos szerződésen túl abban is megnyilvánult, hogy igen borsos árat (körülbelül 150 dollárt) kellett fizetni a belépőért, miközben szinte minden szervezési költséget a lehető legkevesebb pénzért szerettek volna megoldani. Így történhetett, hogy a szemét- és szennyvízkezelés is ki lett szervezve (értsd: a fesztivál helyszíne konkrétan egy szemétteleppé vált a második naptól kezdve), a mosdók megteltek emberi ürülékkel és vizelettel, ahogy az ingyenesen elérhető víz (amihez amúgy is nehéz volt hozzáférni a nagy sorok miatt) is megfertőződött, így

a fesztiválon résztvevők, a helyzetről mit sem sejtve, emberi ürülékkel szennyeződött vízben zuhanyoztak, mostak fogat, rosszabb esetben pedig fogyasztották is azt

(mondjuk érdemes hozzátenni, hogy nem sok intelligenciát mutat a tény, hogy egyesek a WC-k környékén lévő sárral kenték be magukat szórakozásképp, na meg abban dagonyáztak, pedig egy minimális gyanú felmerülhetett volna talán bennük, hogy lehet nem egyszerűen sárhoz érnek). A mosakodáson túl nem volt különösen felkészült biztonsági szolgálat sem, a beszámolók szerint ugyanis teljesen képzetlen – és amúgy fegyverekkel nem felszerelt – fiatalokat kértek fel a feladatra 500 dollárért, akik örömmel vállalták a lehetőséget, majd végezték a dolgukat több-kevesebb sikerrel és lelkesedéssel – egyesek esetében olyan kis lelkesedéssel, hogy inkább ők is drogoztak és buliztak társaikkal a munka helyett (mellett).

És hogy milyenek voltak a fesztivál valós körülményei? Az attól is függ, kiket kérdezünk, hisz míg a jelenlevő fesztiválozók és újságírók finoman szólva sem tűntek elégedettnek a helyzettel, a szervezők boldogan informálták a sajtót a hatalmas sikerről, és tartották meg pozitív véleményüket igazából mind a mai napig. Erre utal például a promótertől, John Schertől származó hírhedtté vált idézet is, mely szerint a szervezésen egy éven keresztül dolgoztak keményen, az eredmény kiváló lett, a fesztiválozók pedig amúgy sem arra számítottak, hogy a Ritz Carltonban szállnak majd meg, úgyhogy nem igazán érti az aggályokat.

Persze a résztvevőket sem kellett félteni

Egy pillanatra azért mégis érdemes megállni a szervezők korbácsolásával, hisz a 99-es Woodstockra nem úgy tekintünk vissza, mint egy amúgy rossz körülmények között és teljesen pofátlanul megszervezett fesztiválra, hanem úgy, mint egy eseményre, ahol

a tömeg a hangtornyok darabjait tépdesi a Limp Bizkit alatt, majd máglyákat rak a Red Hot Chili Peppers koncertjén, ATM-eket tör szét és boltokat rabol, végül pedig nemes egyszerűséggel felgyújt mindent a francba.

Ehhez jönnek további drámák, például a nőket érő támadások (egyesek ugyanis a póló vagy melltartó nélkül szórakozó lányokat szabad prédának tekintették, a női énekeseket pedig folyamatosan inzultálták), a fesztivál idején és főleg azt követően megjelenő nemi erőszakról szóló beszámolók, vagy pedig azon figyelmetlenségek, melyek eredményeként sorozatosan sérültek meg emberek a tömegben az erőszakos pogó, a nyomakodás vagy mások felelőtlensége miatt. 

woodstock4.jpg

Fotó forrása: Reuters

Mondható tehát, hogy a szervezők rengeteg hibája (legyen szó a helyszínként szolgáló légibázisról, az olcsó víz hiányáról, a teljes felkészületlenségről) vagy épp a külső körülmények (mint a hatalmas hőség, az erőszakos zenekarok hozzáállása) hozták a végső drámát, de azért az is komolyan hozzájárult a történésekhez, hogy nem a legbékésebb fiatalok érkeztek a fesztiválra. És bár jogosan érezték magukat átverve a körülmények láttán, de ettől függetlenül nagyon erőteljesnek bizonyult az olyan – főként fiatal, csoportban mozgó srác – résztvevők jelenléte, akik nagyon nem megfelelő módon bántak a többiekkel (és különösen a lányokkal), na meg bármikor nyitottak voltak arra – főleg a fokozódó düh és elégedetlenség hevében –, hogy teljességgel elfogadhatatlan és felelőtlen viselkedést tanúsítsanak az esemény során.

Meghalt a Woodstock, újraéleszteni sem tudták

A Woodstock csúfos története a fesztivált követő időszakban az amerikai közvéleményen túl a globális környezetben is rivaldafénybe került, ám a felelősség vállalása a mai napig nem történt meg senki részéről. Persze a valódi felelősségvállalás csak a szervezők esetében tűnt lehetségesnek, ám ők inkább előszerettel hivatkoztak egy kis, körülbelül 50 főből álló csoport randalírozására (a képek ezzel szemben több ezer embert mutatnak, utalva arra, hogy sokkal rendszerszintűbb volt az ügy), hibáztattak zenekarokat (különösen is a Limp Bizkit frontemberét, Fred Durstöt), illetve bagatellizálták el a problémákat – például a nőket érő támadások kapcsán. A szervezők fejében tehát a Woodstock talán sosem halt meg, és a 99-es történések ellenére az eredeti esemény 50. évfordulóján újra is akarták azt éleszteni (egy meglehetősen színes line-uppal a The Killers, Jay-Z vagy épp Miley Cyrus részvételével), ám végül nem kapták meg időben a megfelelő engedélyeket, ami a jegyárusítás csúszásához, illetve a fő szponzor kilépéséhez vezetett, majd miután helyszínváltoztatásra is szükség lett, a fellépők elkezdtek visszakozni, az esemény pedig teljes törlésre került. A Woodstock így hivatalosn is meghalt, ami talán nem is olyan nagy baj…

Kiemelt fotó forrása: STR New

süti beállítások módosítása