Reaktor

Pénzügyi pályáról került a politikába – hasonlóan Salazarhoz, akit példaképének tekintett. Egész életét, politikáját meghatározta katolikussága, kinevezését is részben ennek köszönhette, majd lemondott, amikor zsidó gyökerei kiderültek. Később az „úri” szélsőjobb vezetője a Szálasi-féle lenézettekkel szemben. Összetett személyiség, aki szerint meg ellett volna maradni bankelnöknek – portrénk Imrédy Béláról.

Nagypolgári, katolikus hatás

Imrédy Béla (1891) apja, ómoraviczai Imrédy Kálmán udvari tanácsos, emellett a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének vezető személyisége volt – innen örökölte pénzügyi tehetségét. Anyai nagyapja, szeredi Vajkay Károly, korának egyik legelismertebb bírója, a budapesti királyi ítélőtábla elnöke volt. Ebben a

Katolikus gondolkodását a budapesti Piarista Gimnáziumban alakította ki – az iskolaválasztás kézenfekvő volt, hiszen a katolikus család gyermekének tehetsége igen korán nyilvánvalóvá vált, főleg zenei, szépirodalmi és gazdasági téren. 1909-es érettségije után jogot tanult, amelyet 1913-ban végzett el.

Pénzügyi pályán

Tanulmányainak befejezése után rögtön pénzügyi pályára lépett, 1918-ban szakvizsgázott (közben nyugat-európai utat tett, illetve szolgált a világháborúban is). Karrierje felfele ívelt: 1919-től tisztviselő a pénzügyminisztériumban, 1921-től a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének titkára, majd főtitkára lett. 1926-ban nevezték ki a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettesének, 1928-ban igazgatójának.

Először a politikában – egy gazdasági szakember konszolidált arca

Gömbös Gyula 1930-ban, a gazdasági válság kellős közepén kérte fel arra, hogy vegyen részt kormányprogramnak szánt Nemzeti Munkaterv kidolgozásában – ennek köszönhette 1932-es pénzügyminiszteri kinevezését. Ez a feladat bár szakpolitikainak tűnik, a Nemzeti Munkaterv nem volt mentes a demagóg, megvalósíthatatlan, olykor egymással ellentmondó elemektől – főleg gazdasági téren –, így Imrédy radikális útja már ekkor megindult.

Gömbös Gyula (forrás: Wikipedia)

1935-ben Gömbös leváltotta, így visszatért a Magyar Nemzeti Bank élére, annak elnökeként, gazdasági pályára. A politika azonban, mint tudjuk, nem rövid kitérő volt Imrédy életében. 1938-ban tért vissza mint Darányi Kálmán kormányának gazdaságért felelős (de tárca nélküli) csúcsminisztere,

Darányi Kálmán bejelenti a győri programot (forrás: Wikipedia)

A Darányi-kormány célja és bukása – mit várt Horthy Imrédytől?

Darányi Kálmán Gömbös Gyula utódjaként lett miniszterelnök, ennek megértéséhez ismerni kell Gömbös politikai életét.

melynek eredményeként a radikális, fajvédő nézeteket képviselő Gömbös Gyula szárnya megerősödött a kormánypártban. Ennek eredménye lett az, hogy 1932-től Magyarország miniszterelnökét Gömbös Gyulának hívták.

A magyar politika két súlyos problémája ekkoriban a revízió kérdése és a gazdasági válság okozta károk megoldása, különösen is amiatt, mert az ilyen időszakok egy amúgy is meggyötört ország politikai életét felforgatják és szélsőséges irányba terelik. Gömbös Nemzeti Munkaterve ellentmondásos, Mussolini hatását mutató program volt, nem is sikerült végrehajtani, a külpolitikában pedig kereste egyrészt a magyar termékek külföldi piacát, másrészt a revíziós igények esetleges támogatóit. Gömbös Gyula volt az egyik első európai vezető politikus, aki gratulált Hitlernek, illetve felvette a kapcsolatot a Szovjetunióval is (gazdasági indokok miatt). Gömbös vitte el a magyar politikát németbarát irányba, amit már akkor is veszélyesnek ítéltek.

1936-ban Horthy már Gömbös menesztését tervezte, főleg miután az 1935-ös választáson megerősítette pozícióit, saját embereit juttatta előnybe a kormányban és a parlamentben, sőt elérte a hadsereg egyes tábornokainak nyugdíjazását, befolyást szerezve ott is.

ugyanakkor Gömböst annak halálos betegsége miatt nem váltotta le – a miniszterelnök még 1936-ban meghalt, utódja Darányi Kálmán lett, akitől Horthy éppen a konszolidációt várta (ahogy Bethlen István és hívei is).

Darányi Kálmán (forrás: WIkipedia)

Darányi miniszterelnöki posztjának túlzottan nem örült, nem számított erős vezetőnek, emellett egyes lépései a jobbra tolódás jeleit mutatják (pl. az ekkor benyújtott, de Imrédyék által elfogadott első zsidótörvény). Karrierje végére el is számolta magát, ugyanis bár tőle a szélsőjobboldal visszaszorítását várták, ő mégis megegyezett a nemzetiszocialisták vezetőjével Hubay Lászlóval – vagy azért, mert a korábbi paktumokhoz hasonlóan így akarta őket gyengíteni (teljesen nyilvánvaló módon reménytelenül), vagy mert nagyobb veszélynek tartotta a baloldalt. Ennek köszönhető, hogy Horthy bizalma megingott benne és

Imrédy Béla (forrás: Wikipedia)

Imrédy Béla politikai elvei – egy mélyen vallásos politikus

Imrédy katolikus volta amiatt (is) játszott szerepet 1938. május 14-i kinevezésében, mert ekkor tartották a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten, továbbá Szent István-emlékév volt, és a református Horthy részéről célszerű volt katolikus vallású jelöltet választani. Gazdasági háttere és angol kapcsolatai (továbbá mély vallásossága) miatt

emellett a győri programban játszott szerepe széleskörű elismerést biztosított neki. Imrédy azonban meggyőződéses antiszemita volt: ekkor fogadták el az első zsidótörvényt, illetve ő volt a második zsidótörvény szellemi atyja (bár enyhének ítélte meg).

illetve valahol Salazart is követendőnek tartotta. XI. Piusz hivatásrendek alapján csoportosította volna a társadalmat, jókora vallási háttérrel. Ez az elképzelés hasonlít ugyan a Mussolini-féle korporációs rendszerre, de egyáltalán nem jelent fasizmust. Imrédy – ebben bölcsebben vélekedett, mint Salazar – megvalósított bizonyos szociális intézkedéseket, például bevezette a családi pótlékot és emelte a nyugdíjakat. Ennek részben az is oka volt, hogy ki akarta forgatni a szelet a nyilasok zászlajából, akik ellen olyan élesen lépett fel, mint a kommunisták ellen (Szálasit az ő miniszterelnöksége alatt is börtönbe zárták), de alapvetően a mély vallásosságából eredő szociális érzékenység vezérelte. Mindeközben tiltotta, hogy a közalkalmazottak bármilyen szélsőséges mozgalomban részt vegyenek, illetve erősen támogatta a katolikus társadalmi szervezeteket.

Egy német út hatása – politikai pálfordulás

A német út után mintha kicserélték volna (ebben az is szerepet játszhatott, hogy a kisantant a bledi egyezményben elismerte Magyarország fegyverkezési jogát): új politikai hitvallását 1938 szeptemberében mondta el Kaposváron. Talán egy korábbi „példakép”, Salazar hatását fedezhetjük fel akkor, amikor „csodás forradalmat” írt le (a portugál diktátor békés forradalomról beszélt), és itt is megjelenik a portugál minta mellett XI. Piusz elképzelése, vagyis hivatásrendeket, korporációs jellegű társadalmat képzelt el, ahol az emberek foglalkozási ágak szerint tömörülnek csoportokba. Valóban erőteljes elképzelés, de ezzel önmagában akkora baj még nem lett volna. A problémák a csodás forradalom antidemokratikus, antiparlamentáris elemeiben mutatkoztak meg. Imrédy célja ugyanis a kvázi korlátlan diktátori hatalom lett, először egy a kormányt a parlamenttől függetlenítő, lényegében felhatalmazási törvényjavaslatot nyújtott be, majd amikor ez a parlamentben elbukott, egy házszabály-módosítást. Ezeket a parlament kormánypárti és ellenzéki része egyöntetűen leszavazta, a konzervatív irányvonalnak teljes mértékben elfogadhatatlan volt az elképzelés.

A fordulat a külpolitikában

Imrédy külpolitikája a kezdetben a vártaknak megfelelően alakult: függetleníteni az országot a németektől úgy, hogy a revízió lehetőségét keresi. 1938 decemberében azonban Kánya Kálmán külügyminisztert leváltotta,

1939 februárjában az ország emiatt csatlakozott az antikomintern paktumhoz, a Szovjetunióval pedig megszakította kapcsolatait (miközben a Volksbund működését engedélyezte, német nyomásra).

Egy megváltozott politikus bukása

Bár a győri program és a Felvidék első bécsi döntés miatti visszatérése növelte Imrédy népszerűségét, éppen ekkoriban történt meg a pálfordulása, vagyis az antiparlamentáris javaslatok és a tengelyhatalmakhoz való húzás. Először 1938 decemberében adta be lemondását, amikor látta, hogy elképzelései nem fognak megvalósulni, de ezt a stabilitás miatt Horthy nem fogadta el (Imrédy ezen felbuzdulva 1939 januárjában megalakította saját, tervezett pártjának alapját, a Magyar Élet Mozgalmát). Mivel a kormánypárton kívüli szélsőjobb egyre inkább erősödött, valamint Imrédy (szintén szélsőjobboldali) köre, az „úri fasiszták”, ahogy rájuk ragadt, egyre több problémát okozott,

Csehszlovákia "gyászjelentése" - a Felvidék déli része Imrédy miniszterelnöksége alatt tért vissza, ami növelte a miniszterelnök népszerűségét (a kép forrása: Wikipedia)

Persze a második zsidótörvényt még benyújtotta mint annak szellemi atyja – az az Imrédy Béla, aki éppen a zsidótörvény enyhesége (!) miatt sopánkodott Horthynak, amikor az letette elé a zsidó dédapáról szóló dokumentumokat.

Egy bukott politikus küzdelme

hanem eleinte a kormánypárton belül folytatott saját politikát, majd 1940-ben saját pártot alapított, a Magyar Megújulás Pártját. Végig tervezte visszatérését, illetve a német megszállás után a németek is őt akarták. 1940-től ő volt a magyar szélsőjobboldal igazi vezére, nem pedig Szálasi – volt terv az együttműködésre, de Imrédyt taszította a nyilasok alacsony származása és a ködös eszmevilág, amikor találkoztak, akkor pedig Szálasi börtönéveit is felemlegette, amelyben Imrédynek is jókora szerepe volt, vagyis a személyes viszonyuk sem volt éppen kedvező. Imrédy a Pálffy gróf vezette Magyar Nemzetiszocialista Párttal működött együtt, de ez kevésbé volt jelentős, mint Szálasi pártja (és bele is olvadtak Imrédy pártjába).

A német megszállás idején csak Horthy erélyes fellépésének köszönhetően nem lett miniszterelnök, de Sztójay kormányában megkapta a tárca nélküli közgazdasági miniszteri posztot. A németek továbbra is tervezték azt, hogy Imrédyt az ország élére állítják, de nem lett volna jó bábjuk, hiszen már miniszterként összeütköztek. A németek ugyanis a kisajátított zsidó vagyont a saját kezükre akarták adni, míg Imrédy a magyaroknak akarta – részben emiatt került elő újra az, hogy Imrédy zsidó gyökerekkel bírt. 1944 augusztusában emiatt lemondott, és menekülnie kellett.

1945-ben amerikai fogságba került, de kiadták Magyarországnak, ahol halálra ítélték. A kivégzés 1946. február 28-án történt meg – elterjedt, hogy esetleg kegyelmet kapott volna, ha kidolgoz egy részletes, gazdasági stabilizációs programot. Ezt meg is tette, ugyanakkor a kivégzés megtörtént, kegyelmi kérvényét is elutasították.

(A borítókép forrása: HVG - baloldalon Imrédy Béla, mellette Teleki Pál)

A pesti és a pozsonyi események után a legtöbbek reményteljesen tekintettek 1848 hátralevő hónapjaira, egészen addig, amíg meg nem érkeztek az első hírek a szerbek délvidéki szervezkedéseiről, majd a császári szóra ránk támadó horvátokról. Erdélyben ugyanakkor már a kezdetek kezdetén feszültségekkel teli volt az év, hiszen emlékeztek még a korábbi évszázad véres román parasztfelkelésére, amelyhez hasonló erők törtek fel a politikai események következtében - később e hangok be is váltották szavukat, rengeteg magyar áldozatot hozva Erdélybe. Kolozsvár azonban ünnepelt karácsonykor...

Parasztfelkelés Erdélyben

Az 1848-as áprilisi törvények kimondták Magyarország és Erdély (ide tartozott a mai Szilágyság is, vagyis Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék, amelyek egyébként nem a történelmi Erdély részei) unióját, melyet az utolsó erdélyi rendi országgyűlés is megerősített Kolozsváron, 1848. május 30-án. Mivel azonban a rendi országgyűlésen értelemszerűen a legszélesebb képviselettel rendelkező magyarság, akik a három rendi népből (magyar, székely és szász) egyet teljes mértékben (székely) lefedtek, egyet, a magyar nemességet pedig nagyrészt - jelentős volt ugyan a román etnikumú és az elrománosodott kisnemesség aránya, ők többnyire nem rendelkeztek befolyással -, így ezt a határozatot a románok nem fogadták el, sőt már április végén szervezkedni kezdtek az Alsó-Fehér vármegyei Balázsfalván. A románság vezetője fokozatosan egy volt filozófiatanár, Simion Barnutiu lett, de hatalmas szerep jutott a görögkatolikus és az ortodox egyházi vezetőknek is.

A balázsfalvi román gyűlés ábrázolása (forrás: WIkipedia)

A május közepén tartott első legális balázsfalvi gyűlés még csak a jobbágyság eltörlését és románok elismerését, ezáltal bizonyos nemzeti(ségi) jogokat és az unió (előbbi pontok teljesülését követő) újratárgyalását tűzte ki célul, emellett megalakult a Román Nemzeti Komité (felvették a kapcsolatot mind az udvarral, mind az erdélyi országgyűléssel), azonban a szeptemberi gyűlés már teljes mértékben elutasította az uniót, mivel a hó elején az országgyűlés parancsára Erdélyben is megkezdték a hadköteles korosztályt összeírni, miközben a jobbágyság teljes eltörlése is késett. Ezen

ugyanis Puchner Antal erdélyi főhadparancsnok vezetésével már elkezdték felfegyverezni a románokat - hasonlóan az észak-erdélyi Naszódhoz, ahol Karl von Urban, a határőrök parancsnoka fegyverkezett.

Simion Barnutiu (forrás: Wikipedia)

Ez a felfegyverzés azt eredményezte, hogy egy felszabadított jobbágycsaládból lett uradalmi intéző jogot végzett fia,

Avram Iancu (forrás: Wikipedia)

Előbbi zátonyra futott ugyan, utóbbi azonban a dél-erdélyi magyarság jelentős részének kipusztításához vezetett: először október 13-án két földbirtokost és egyikük lányait mészárolták le, majd 14-17. közt öltek meg mintegy 150-200 magyart Kisenyeden, akik a környékről menekültek egy helyi udvarházba. Még októberben következett a teljesség igénye nélkül Székelykocsárd, Zalatna, Balázsfalva, Mikeszásza stb. települések és környékük magyarságának megtizedelése. (A vérengzés nem állt le az összel, az egyik leghíresebb eset Nagyenyeden történt 1849 januárjában, májusban pedig újabb hullám következett.)

Bem apó, Osztrolenka véres csillaga

A románság persze nem önmagában tudta ezt megtenni. Szeptember 29. után ugyanis Magyarország az Országos Honvédelmi Bizottmány kormányzata alá került, amelynek a már ismert Puchner Antal erdélyi főhadparancsnok október közepén megtagadta az engedelmességet, ezzel

Puchner néhány területen a román nemzeti mozgalomra bízta Erdély vezetését, míg máshol az általa vezetett katonaságra. Mindeközben a magyar hadvezetés hibát hibára halmozott, november 17-én fel kellett adniuk magát Kolozsvárt is. A hónap végére majdnem egész Erdély (Háromszék kivételével, ahol Gábor Áron fellépésének köszönhetően "lett ágyú") császári kézre került, a megmaradt magyar seregek pedig Czetz János őrnagy vezetésével az északnyugat-erdélyi határhoz húzódtak vissza. Ekkor azonban Kossuth kinevezte a lengyel származású, öt évtizedet megélt Bem Józsefet az erdélyi csapatok parancsnokává.

Bem József (forrás: Wikipedia)

Bem nem habozott: nekilátott a hadsereg újjászervezéséhez. Előbb Szilágysomlyóra, Czetz János főhadiszállására ment, ahol értesült a hadsereg állapotáról. Itt dolgozták ki a haditervet, és Bem rögtön támadást rendelt el, amely alapján előbb Csucsánál (dec. 19.) verte meg a magyar sereg egy része Riczkó Károly ezredes vezetésével (dec. 19.) a császáriakat, majd Zsibónál Czetz hadereje (dec. 20.). Mindeközben Bem északról, Nagybánya felől vonult, és értesülve Czetz győzelmeiről azt a parancsot adta, hogy menjenek utána a Szamos völgyén át - a két sereg kvázi egyesült. December 20-án Csicsókápolnánál, 23-án pedig Désnél verte meg a császáriakat, így csakhamar jött Kolozsvár elfoglalásának lehetősége.

Czetz János (forrás: Wikipedia)

Égből jött szabadító

Kolozsvár előtt időzzünk el kicsit a hadsereg körében. Bem serege úgy tudott győzni, hogy korábban nem volt igazán vezetője, fegyelemhez nem volt szokva. Így tettek meg bő egy hét alatt mintegy 200 kilométert, mínusz 15-20 fokos hidegben.

Mindenütt ünnepi öltözetben, ellátmánnyal, fűtött szállással és meleg ruhával fogadták honvédeinket - Bem Józsefre pedig úgy tekintettek, mint a Gondviselés által küldött megmentőre. (Czetz János visszaemlékezése és Balás György későbbi leírása alapján)

Hát így tudott Bem mintegy 10-12 ezer főnyi sereggel előretörni, miközben korábban Czetz legalább 50 ezer fős haderőt tartott szükségesnek Erdély visszafoglalásához. A karácsony előtti napokban azonban már nyitva állt az út Kolozsvár felé.

Puchner Antal (forrás: Wikipedia)

Karácsonyi ajándék Kolozsvárnak

Bem nem várt sokáig: tovább folytatta menetelését, és Szenteste napján Válaszúthoz ért. Itt értesült arról, hogy a császáriak Kolozsvárnál összevonták erőiket, ugyanakkor mivel Bem és Czetz Apahidánál megtámadtak egy a dési vereség után hátramaradt sereget, elkezdték tervezni a visszavonulást, amely végül december 25-én történt meg annak hatására, hogy Bem "hirtelen" megjelent Kolozsvár alatt. A felszabadító sereg szinte ellenállás nélkül tudott bevonulni Kolozsvárra, és bár egy császári hadtest nyugat felől megpróbálta megközelíteni, amikor értesültek arról, hogy Kolozsvár már a magyaroké, miközben a császáriak nyomában Riczkó ezredes tartott, inkább északkelet felé menekültek.

Bem, Czetz és Riczkó útja Kolozsvárig (forrás: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme)

Korabeli visszaemlékezések alapján Kolozsváron "kétszeres ünnep" volt ekkor, és teljesen megváltozott a város hangulata. A korábban várt hős immáron megtestesült, és Kolozsvár népe a legnagyobb tisztelettel, örömmel fogadta a bevonuló felmentő sereget. Kővári László történész 1861-ben úgy fogalmazott:

Nyitva állt az út Erdély felszabadítása felé. Bem tábornok előbb átgondolta a haditervet, majd december 27-én három nyelvű - magyar, német, román - nyilatkozatot tett közzé, melyben mindenkitől a fegyverek beszolgáltatását várták el, miközben biztosították a magyar állam alkotmánya által nyújtott szabadságot. Nem sokáig maradt azonban Erdély szívében, ugyanis december 29-én már Bethlennél arat győzelmet.

Kolozsvár ábrázolása a XIX. század elejéről (forrás: WIkipedia)

Kolozsváron 1898-ban állítottak emléktáblát a főtéri Teleki-házra, ahol Bem megszállt. Ezt 1936-ban távolították el, majd a bécsi döntést követően visszakerült. Legutoljára 1994-ben falaztatta be a nem éppen magyarbarátságáról híres Gheroghe Funar polgármester, de a bukaresti lengyel nagykövetség tiltakozására végül eltakarították a vakolatot.

A Pataki-Teleki-ház Kolozsváron, ahol Bem 1848 karácsonyán megszállt (forrás: hereditatum.ro)

Borítókép: Kolozsvár karácsonykor (forrás: Magda Travel)

(Creator: franckreporter | Credit: Getty Images)

Minden évben, szinte menetrendszerű jelenség, hogy december 22-23 környékén a plázák szinte csurig telnek az utolsó pillanatos ajándékvásárlókkal. Mindig elhatározom, hogy ez évben máshogy lesz, és én nem fogok sorban állni 23-án este az utolsó adag fürdőbombáért, és már hetekkel az ünnepek előtt be lesz csomagolva minden ajándék. Persze ez idén sem történt meg, úgyhogy gondoltam csinálok egy összefoglalót a legjobb utolsó pillanatos, garantáltan sikert arató ajándékötletekből – hátha valaki még hasonló cipőben jár.

A kezdő mixológusoknak

Egy szép koktél készítő szett, különleges poharak, vagy esetleg koktél receptes könyv, mind-mind nagyon emlékezetes ajándék lehet – akár egy nappal karácsony előtt is. Bármelyik mellett is tegyük le a voksunk, nem kell sokat rohangálni utána, ugyanis beszerezhetőek a „bár” elemei a lakberendezős boltoktól kezdve akár bizonyos élelmiszerboltokig. Ha az illető kedvenc italát is hozzácsapjuk, akkor tényleg garantált a jókedv!

A gamereknek

Árkategóriától függően itt van az egyik legkönnyebb dolga az embernek. Nyilván kell egy minimális technikai információ a bevásárlás előtt, (például ne vegyünk Xbox kontrollert a PlayStation rajongó unokaöcsinek) de tapasztalatból mondom, hogy ha veszünk egy játékot amit egyszer említettek, vagy egy új ’gaming’ fülhallgatót, vagy a már említett kontrollert és társait akkor egészen biztosan sikerünk lesz. A nagyobb elektronikai üzletek még 24.-én is nyitva vannak, de akár egy hipermarketben is beszerezhetünk bizonyos dolgokat a listáról.

(Creator: gleitfrosch | Credit: Getty Images)

A gasztronómia szerelmeseinek

Ez az ajándékötlet nem csak praktikus – hiszen ki sem kell mozdulnunk otthonról, hogy beszerezzük – de egyben szuper programötlet is, ami az embernek nem feltétlenül jut eszébe beszerezni magának. Egy hétvégi olasz tésztakészítő tanfolyam vagy egy közös főzés a Budapest Makery-ben izgalmas és egyben egyedi meglepetés lehet – mindezt pedig akár online, a kanapé kényelméből is lefoglalhatjuk.

(Creator: Lyndon Stratford | Credit: Getty Images)

A leglelkesebb zene „fogyasztóknak”

Az első fülhallgató vagy hangszóró minden „kezdő zenehallgatónak” hatalmas öröm lehet. Én is emlékszem amikor 12 éves koromban a karácsonyfa alatt várt a kis doboz – és persze utána hetekig, hónapokig ki sem lehetett rángatni a fülemből. Nem csak a tizenéveseknek jó ajándék egy hangtechnikai kiegészítő, hiszen egy minőségi hangszóró vagy fülhallgató telitalálat lehet szinte bárkinek.

(Creator: shapecharge | Credit: Getty Images) 

A barátnőnek/barátoknak

Évekig hallgattam ahogy a fiú ismerőseim panaszkodnak, hogy mennyire nehéz néha ajándékot választani a barátnőjüknek. Végül nem hagyhattam ki a srácokat sem, hiszen sokszor lehet bajban az ember, ha nagyon szeretne valami különleges ajándékot választani. Nos, ezek a last minute ötletek nem igazán tartoznak az egyedi kategóriába, de kihúznak a csávából, ha még mindig nincs meg az ajándék: 

• színházjegy/program
• puha házi papucs
• pizsama szett
• kötött takaró
• fürdő kiegészítők
• társasjáték/játék szett
• ékszer
• lakás kiegészítő (növény pl.)
• polaroid fényképezőgép
• pulóver/ing
• sportcipő/sneaker
• tech kiegészítő
• bor tartó (pl. Ikea)
• sapka-sál-kesztyű szett
• pénztárca
• LEGO
• élményajándék (pl. gokart)
• parfüm
• konyhai kiegészítő (pl. egy jó minőségű kés, vagy különleges pohár szett)

Akire még vár egy utolsó nagy hajrá, annak áldott készülődést, aztán pedig sok-sok pihenéssel teli Boldog Karácsonyt kíván a szerkesztőségünk minden tagja! :)

Sokan nem gondolták volna, hogy éneklő, mozgalmi indulót gyártó politikusokról fog olvasni, őszintén szólva szerintem sokan azt se, hogy erről írni is fognak. Most azonban itt vagyunk: Jakab Péter bejelentette, hogy hamarosan meghallgatható lesz a Nép Pártján Mozgalom indulója, egyelőre bizonytalan, hogy mikor. Értelemszerűen lehet találgatni, hogy mi lesz majd benne, hogyan fogja Jakab Péter megzenésíteni mindazt, amit eddig is mondani kívánt. Azonban a szemfülesebbek már kis ízelítőben részesülhettek, noha ehhez nem kicsit kutatni kell, egész pontosan a képviselő Facebook oldalára kell menni.

(kép forrása: Jakab Péter facebook oldala)

Azon lehet vitatkozni, hogy egy politikai mozgalomnak ténylegesen elengedhetetlen, hogy legyen valamilyen indulója, azonban az vitathatatlan, hogy be kell kerülni a hírekbe, fel kell kerülni a média vagy a közvélemény vagy a politika napirendjére, vagy akár mindegyikre. A mai politikában, ahol információk és politikai üzenetek sokaságával valósággal "bombázzák" a választópolgárokat, nagyon nehéz a célszemélyek emlékezetében megmaradni, nélkülözhetetlen, hogy valami emlékezeteset mondjon vagy tegyen a politikus. Mi az első dolog, amire az átlagember gondol, amikor megemlítik neki Dúró Dóra nevét?

Jakab mozgalmának nagyjából hasonló körülményekkel kell szembesülnie, mint a Mi Hazánk Mozgalomnak a Jobbikból való kiválást követően: független képviselőként a frakcióknak járó támogatás mellett még a választási eredményért járó állami támogatásban sem részesülhettek, ezáltal jóval kevesebb erőforrásból gazdálkodhattak, mint bárki más, aki 2018-ban elindult és azt követően frakciót tudott alakítani. Az erőforrások hiányában nincs annyi pénz arra, hogy állandóan a választók szeme előtt legyen a politikus, ezért lehet szükség az olykor botrányos, meghökkentő cselekedetekre (az egy más kérdés, hogy Jakab ezt a Jobbikban is előszeretettel alkalmazta). Nincs ez másképp Jakab Péter indulója esetében sem, arra mindenképp jó volt és jó is lesz, hogy az emberek beszéljenek róla.

(kép forrása: origo.hu)

A populizmus körül élénk tudományos vita zajlik a politikatudományon belül, azonban szükségtelen, hogy mély, tudományos fejtegetésekbe belebonyolódjunk. A Nép Pártján Mozgalom vezetője számára a populizmus egyszerre egyfajta stílus és beszédmód, illetve ideológia is. A felszólalásaiban, a Facebookra felöltött videóiban többször beszél és használ "hivatásos politikustól" nem megszokott szavakat és frázisokat, mint például "a tökünk tele van ezzel az ellenzékkel", "piszkosul haragszom", a bődületes pofontól kifekvő ellenzékről beszél, a korábbiakról mindenkinek volt esélye tájékozódni. Jakab Péter olyannyira nem akar hivatásos politikusként viselkedni, hogy nem tömött könyvespolc előtt beszél a videójában, sőt, a csattanót sem akarta "professzionálisan" végrehajtani: a Nép Pártján Mozgalmas karkötőjét is fordítva mutatta be és végig is kommentálta ezt

Jól mutatom? Megfordítom, mindegy.

A Nép Pártján Mozgalom "másik lába" a populizmus ideológiai megfogalmazása, ahol Jakab Péter a hagyományos, bal-jobb politizálás fölé emelkedő, az emberek mindennapjaira választ adó, összefogáson alapuló formációként határozza meg mozgalmát. Nem tartja termékenynek azt a vitát sem, hogy ki az igazi baloldali vagy jobboldali, mivel az embereket ez semmi esetre sem érdekli, hanem inkább a mindennapi megélhetés problémaköre. A populista politikusok úgy képzelik el a demokráciát, hogy az mindig a szélesebb néprétegek akaratát érvényesíti, amelybe mindenki beletartozik, ezért a politikai szekértáborokat meghaladó formációknak kell sikerrel járniuk, ugyanis a baloldali és a jobboldali embernek is ugyanannyiba kerül a kenyér vagy a parizer.

A populizmus veleje, hogy két csoportra osztja a társadalmat: a homogén (differenciálatlan) népre és az ugyancsak homogén (szintén differenciálatlan) elitre. Az előbbi érdekét az utóbbi mindig sérti, nem hagyja, hogy érvényesüljön. Jakab Péter egészen odáig elmegy, hogy az ellenzék egy igen jelentős részét a "rezsimmel" kollaborálóként írja körül, ők átálltak az ellenség oldalára. Ez az ellenzék a Parlamentben vegetál, egyesek egy százaléknyi támogatottsággal beleszólnak az ország sorsának az alakulásába, míg az igazi ellenzék az Országgyűlésen kívül  (a Nép Pártján Mozgalom kocsmafórumán) van. Jakab megállapítja, hogy az összefogás nem "szeretem - nem szeretem kérdés", ha van társadalmi támogatottság, akkor össze kell azzal fogni, a világnézeti kérdéseket meg háttérbe kell szorítani.

(kép forrása: magyarnemzet.hu)

Bármennyire nem tűnik első ránézésre összetettnek Jakab Péter retorikája és mindaz, amit a Nép Pártján Mozgalom képvisel, nem szabad, hogy egy politikus zenés produkciója miatt érdektelenül szemléljük az előbb felsoroltak tevékenységét. Erőforrás hiányában úgy tűnik ez kell ahhoz, hogy Jakab Péter a közélet felszínén tudjon maradni, (parlamenti) párt hiányában kevesebb lehetősége van, mint a Jobbikban volt. A populista politikus mutat arra utaló jeleket, hogy a mozgalma nem csak ökölrázásból és traktorvezetésből áll, igyekszik a gondolatainak elméleti keretet is kölcsönözni és ezt kihangsúlyozni.

Jakab Péter szeretné meghaladni a jelenlegi politikai küzdelmek keretrendszerét, a bal és jobboldalt nem tartja fontosnak ahhoz, hogy a politika megtalálja a kérdésekre a választ, szerinte ettől nem lesz olcsóbb a kenyér. Egy pillanatig sem akarja egy jól megcsinált, hivatásos politikus képét festeni magáról, úgy érezheti, hogy csak így tudja hitelesen önmagát adnia. Legutóbbi videójában kihangsúlyozta, hogy számára a nép van és a nép problémáival nem törődő, fideszes és ellenzéki "összpolitikai osztály" van, amelyet az előbbinek le kell váltania. Hogy mindezt milyen módon öntötték induló formájába: kíváncsian várjuk, az biztos, hogy egyedi lesz.

Borítókép forrása: Jakab Péter Facebook oldala

Eredetileg villámháborúnak tervezték, de ez az álom Moszkva alatt végleg összeomlott. Mindeközben a német katonák soha nem tapasztalt hidegben harcoltak, gyakran nyári egyenruhában – amikor Szibériából újabb katonák érkeztek Moszkva alá. Mik voltak a bukás előjelei?

Két diktátor barátsága

Sztálin és Hitler, bár ideológiájuk ellenségnek tekintette a másikat, sok dologban hasonlítottak – személyiségben és gondolkodásban, sőt még politikai téren is.

Ez történt Európában is a negyvenes években: bár a két önjelölt messiás 1939-ben megnemtámadási szerződést kötött, majd felosztották Lengyelországot, de Hitler csakhamar megunta ezt a viszonyt, részben biztonsági, részben gazdasági, részben ideológiai szempontok alapján: olajat akart, terjeszkedni akart, emellett a nagynémet ambíciókat fenyegette (hosszabb távon) a szovjet rendszer közelsége, illetve általánosságban zavarta egy kommunista hatalom. 1940 nyarán emiatt úgy döntött, hogy elhalasztja a Nagy-Britannia elleni hadjáratot, és előtte úgy gondolta, megsemmisíti a Szovjetuniót – célja volt ezzel a kétfrontos háború elkerülése is.

A Barbarossa hadművelet céljait végül 1940 decemberében fogadták el: Hitler gyors villámháborút akart, amelyben elfoglalja Leningrádot, Moszkvát és a dél-oroszországi mezőgazdasági vidéket. 1941 május közepén tervezték megindítani a hadműveletet, amely végül öt héttel később, június 22-én történt meg, egyéb politikai és katonai okok (értsd: Balkán) miatt. Ez a késlekedés azt a feltételezést eredményezi, hogy a Moszkva alatti kegyetlen tél esetleg elkerülhető lehetett volna.

Óriási sikerek után megtorpanás

A sztálini tisztogatások során fejét vesztett Vörös Hadsereg, amely egyébként felszereltség tekintetében is a németek alatt maradt, kezdetben nem tudott ellenállni a németeknek, vagyis nyáron fejvesztve vonultak vissza. Augusztus végére – Zsukov szavaival élve – Moszkva felé minden út nyitva volt, viszont

a németek három oldalról vonultak, mégpedig északon Ritter von Leeb vezetésével Leningrád – mint ideológiai szülőváros – ellen, középen Fedor von Bock vezetésével Belorusszia, majd onnan Moszkva felé, délen pedig Gerd von Rundstedt vezetésével Ukrajna (Kijev-Fekete-tenget) felé. Egy ilyen, prioritás nélküli, túl sokat akaró hadművelet egyszerűen sok egy ekkora terület ellen, mint Szovjetunió (vagy Oroszország), és az elképesztő véráldozatok ellenére a Vörös Hadsereg kitartott, hiszen a németek arcvonala egyre szélesebb lett, támadásaik gyengültek. A Vörös Hadsereg a hátországból utánpótlást kapott, míg a németek ettől egyre messzebb kerültek, az orosz lakosság pedig bevethető volt, ha más nem, a védelem kiépítésére.

Végzetesnek bizonyult az is, hogy Hitler eleinte inkább Leningrád – mint ideológiai bölcső –, majd Ukrajna felé csoportosította a haderőt, és csak szeptemberben döntött úgy, hogy a központ Moszkvát kellene támadni. Közben a német eszközök egy része bevethetetlenné vált, egyre inkább megtorpanni látszott a hadművelet, de október elején megindultak Moszkva ellen – immár összevonva, Fedor von Bock vezetésével.

Pánik Moszkvában

három irányból (észak, dél és közép). Guderian vezérezredes, a modern páncélos hadviselés atyja indította el a támadást, és két nap alatt másfélszáz kilométert haladt előre Moszkva felé. Északon eközben elfoglalták Brjanszkot, aminek a hírére Moszkvában általános pánik tört ki, még

Hitler is inkább öngyilkos lett ’45-ben. Október közepére úgy tűnt, hogy egy utolsó rohammal be tudják venni Moszkvát, de az orosz vidéken ilyenkor szól közbe az időjárás.

Guderian vezérezredes (jobbra) - forrás: Origo

Az első hó és sártenger

Október elején leesett az első hó, de még nem vált tartóssá, viszont az esőzések miatt járhatatlanná váltak az utak, kvázi

ami egy hétre megakasztotta a támadást. Közben a szovjetek Georgij Zsukov vezetésével kiépítették Moszkva védelmét.

A sártenger után megszilárdultak az utak ugyan, de ennek ára volt: a kemény fagy. A villámháborúnak tervezett hadjáratra természetesen nem készültek téli felszereléssel, így a német katonák igen nehezen viselték az olykor mínusz 30 fokhoz közelítő hőmérsékletet. Viszont ez az állapot november közepére állandósult, és közben a szovjetek is léptek: a Távol-Keletről átvezényelt, kipihent egységeket a november 7-i hagyományos moszkvai katonai díszszemle után egyenesen a frontra vitték, ami jelentősen növelte a szovjetek erejét.

Az 1941. november 7-i katonai dísszemle Moszkvában - forrás: Origo

Mindennek hatására a németek hezitáltak, de végül Hitler politikai és Von Bock katonai ambíciói miatt folytatták a hadjáratot novemberben is.

az egyik lövészezred elérte a németek teljesítményének felső határát, amikor húsz kilométerre álltak a Kremltől, nappal a távcsövekben látva annak tornyait. December 4-én azonban elkezdtek átállni a védekezésre – két napra rá meg is indult a szovjet ellentámadás. Vagyis Moszkvánál a Barbarossa hadművelet megszűnt támadó hadjáratnak lenni, Hitler háborúja végleg elbukott.

Következtetések – mi volt a német vereség oka?

Nem klasszikus értelemben, de stratégiailag mindenképpen vereség volt a moszkvai „harc”, a németeket valójában a tél győzte le. Nagy probléma volt természetesen, hogy többhetes csúszással indult a hadművelet, de talán még így is teljesíthető lett volna. A probléma az volt, hogy három igen jelentős erőforrást igénylő célt fogalmazott meg Hitler, majd amikor jól láthatóan sok lett – mivel nem számolt például a földrajzi adottságokkal, illetve ennek következményeivel –, akkor folyamatosan váltogatta a prioritást. Ismerve az orosz időjárási és földrajzi viszonyokat, ekkorra már menthetetlen volt a hadjárat, a moszkvai ostrom megkezdése egy az egyben felesleges volt.

(A boírtókép forrása: Origo)

Ebben az írásomban elsősorban az elsőévesekhez szólok. Nem úgy néz ki a vizsgaidőszak, mint ahogy azt a gimiben vagy a félév folyamán elképzelted? Rosszabb, mint amire számítottál? Vigasztaljon az, hogy sok felsőbb évesnek is egy trauma a vizsgaidőszak.

Legtöbbünknek ilyenkor teljesen felborul az életrendje. Kevesebbet törődik magával, kialvatlan, nem él közösségi életet. Én például már öt éve mindig lemondom a vizsgaidőszakra szervezett családi eseményeket. Vizsgaidőszakban megnő a kávé kereslete, a hallgatók felvásárolják a boltok kávékészleteit. 3 kávé alatt nem telik el nekem nap. De az is megesik, hogy felszedek pár kilót. Sőt, ez nem csak velem szokott megtörténni, már egy több ismerősöm is mesélte, hogy ez vele is mindig előfordul. Ennek oka, hogy nem tartom a megszokott diétámat, nincs időm vacakolni a főzéssel. Csak tanulni, tanulni és tanulni!

Pár tipp, hogy hogyan tanulj hatékonyabban!

Ezzel mindenki így van, a legnagyobb stréberek is szoronganak vizsga előtt! Illetve sokat segít, hogy tételhúzás után mindig kapsz néhány percet, hogy kidolgozd a tételed, hogy eszedbe jusson legalább annyi dolog, amivel már összefüggően tudsz beszélni a tételedről.

Itt van pár tipp, hogy jobban menjenek a vizsgák! Mert ugye hamarosan visszaáll a régi rend, amikor is be kell menni az egyetemre vizsgázni, nem minden online fog futni, ahol, hát hogy is mondjam? Néha besegít pár barát.

• Meglepő, de sokan nem szeretnek elektromos kijelzőről olvasni. Nem azért, mert elfárad a szemük a kijelző fényétől, hanem mert összefolyik a szöveg. Csak tekergeted az oldalakat, és nem fogod átlátni, hogy mi hova tartozik. Ezért inkább nyomtasd ki a jegyzeted vagy használd a könyvet (na persze, ha ér valamit a könyv és nem 500 oldalas).
• Gondolom nagyon alapvető dolognak találod, de sokat segít, ha használsz kiemelőt. De egy nagyon fontos tanács, csak a címszavakat, fontosabb fogalmakat emeld ki! Nagyon sok ismerősöm van, akik igazi szörnyet csinálnak a könyvükből, mert „csak a lényeget” akarják kiemelni és ennek eredményeként fehér oldalak helyett kék színű oldalakat csinálnak. Így konkrétan ugyanott vannak a kiemelés után, mint előtt. Viszont, ha tényleg csak a címszavakat emeled ki, akkor később sokkal könnyebb lesz átnézni az anyagot, mivel nem kell minden mondatot újra elolvasnod, könnyebben átfutható lesz az anyag.
• Saját tapasztalat, hogy nem kell mindent tudni a tételről, elég, ha mindegyik tételről tudsz beszélni legalább 5 percet. Sokan ott rontják el a tanulást, hogy még a példákat is megpróbálják bemagolni a tankönyvből. Inkább készíts minden tételhez elmetérképet vagy jegyzetet azért, hogy az tudj legalább 5-10 percig összefüggően beszélni. Ugyanis, ha nincs szivacsagyad, akkor a fölösleges mellékinfók magolása csak össze fog zavarni és majd kétségbe ejt, hogy nem emlékszel az adott tételre. Persze, ha az ötösre hajtasz, ez önmagában lehet, hogy nem lesz elég.

Oszd be rendesen az idődet

Ne hagyj egy vizsgára három napnál kevesebbet, kivéve, ha teljesen felesleges a tárgy és egyáltalán nem buktatnak belőle. Viszont ha komoly a vizsga, akkor megéri még év közben is folyamatosan készülni rá. Ez azért jó, mert az év közben megtanult tananyagrésszel kevesebbet kell bajlódni a vizsgaidőszakban. Nekem ez már bejött! ;)

Az ideális nekem például 5 tétel/nap, bár tudom, hogy amikor 100+ tételed van, akkor ez nem nagyon működik. AZ 5 tétel kevés, viszont az se jó, ha egy nap alatt akarsz megtanulni szigorlatra egy egész félévnyi anyagot! Nekem a maximum mindig 10 tétel egy napra.

Szánj időt a kikapcsolódásra!

Este bizonyos idő után már ne tanulj (akár este tíz, akár éjfél után), azt hagyd meg a pihenésre. Nézd meg a kedvenc sorozatodat, tolj egy fortnite-ot, csinálj meg egy küldit a Cyberpunkban, olvass könyvet, bármit ami kikapcsol és regenerál.

De a lényeg, hogy ne ,,alibi pihenés" legyen tanulás közben. Ilyen, amikor megnézel egy részt a kedvenc sorozatodból, aztán még egyet, aztán még egyet és így elmegy egy csomó idő. Miért rossz ez? Egyrészt elfog a bűntudat, amiért tanulás helyett sorozatozol, másrészt így az aznapi megtanulandó másnapra csúszik át. Amit én mondtam, az azért jó, mert az már teljesen a szabadidődben zajlik, fogd fel úgy, hogy az aznapi kemény tanulás jutalma, amit megérdemelsz.

Pihenés

Biztos hallottad, már, hogy valaki úgy ment át a vizsgán kevés nap tanulással, hogy azokon a napokon „konkrétan nem aludt”. Na, most elárulok egy titkot, ez egy hazugság! Senki sem tud tíz órát összefüggően egy tankönyv fölött ülve tölteni. Én szeretek félóránként-óránként pihenőket tartani. Gyakori, hogy kávészünetet tartok vagy keresek valami indokot, hogy egy 20 percre kimozdulhassak otthonról.

A napokban bukott meg az Heger-kormány, megvonta a Nemzeti Tanács a bizalmat, még a jövő kérdése, hogy a Zuzana Caputova kit fog kinevezni kormányfőnek, illetve, hogy meg is kapja-e az majd a bizalmat a szlovák parlamenttől. Úgy tűnik a napokban már az is rossz ómen, ha valaki Orbán Viktorral fotózkodik, nem elég, ha a magyar miniszterelnök neki szurkol a választásokon. A kassai V4-ek csúcson történt ugyanis, hogy Eduard Heger - válaszul Orbán Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sáljára - megtréfálta a magyar kormányfőt.

Nincs manapság könnyű dolga egyetlen kormánynak sem, gyakoriak a bukások és a választásokat követő kormányváltások. Sok tényezőn múlik, illetve múlhat, hogy egy kormány(koalíció) életképes lesz-e, hogy az ki tud-e tartani a miniszterelnök mögött. Azonban egyes politikai rendszerek hajlamosak arra, hogy koalíciós válságok következtében kormányválság kormányválságot kövessen, míg más országokban "szinte lehetetlen", hogy ne töltse ki a mandátumát a kormányfő.

Azokban a rendszerekben, ahol nem jellemző a koalíciós kormányzás, ott értelemszerűen nem kell megfelelni más, külső elvárásoknak. Erre példa az Egyesült Királyság, ott mivel kvázi kétpártrendszer van, így kormányra egyedül csak a Munkáspárt meg a Konzervatív Párt kerülhet. Az egyiknek valamekkora többsége biztos lesz a Képviselőházban, hiszen az egyszerű többségi rendszer ezt idézi elő. A brit miniszterelnök azonban szintén fogyóeszközzé válhat: most a toryk cserélgetik úgy a kormányfőjüket, mint más a cipőjét. Ha valaki érvényesülni akar az Egyesült Királyságban, akkor elsősorban a saját pártjában kell biztos többséget szereznie, továbbá a legfontosabb képviselőket hivatalhoz juttatni. Ha a miniszterelnök elveszti a pártja feletti kontrollt, akkor a napjai megvannak számlálva.

(kép forrása: magyarhirlap.hu)

Azonban vannak olyan országok, ahol nem mérsékelt többpártrendszer van, hanem akár 6-8-10 párt is bejuthat a törvényhozásba. Ilyenkor mindig borítékolva van, hogy koalíciós kormányzás lesz az elkövetkezendő időszakban, azonban ennek az összetétele gyakran csak a választás után derül ki. A kormányalakítást ilyenkor intenzív koalíciós tárgyalások előzik meg, mindenki elakar csípni egy miniszteri posztot, feltételeket szab ki, illetve a támogatásuk felől biztosítják a társakat, ha megszavazzák a fontosabb követeléseiket. Azonban túl idealisztikus lenne, ha ez olajozottan működne, sokszor van az, hogy egy minden hájjal megkent politikus a többiek kárára megerősödik és megbuktatja a kormányt, hogy egy esetleges választáson jobban jöjjön ki, mint az előzőn.

Egyes országokban az is egy elképzelhető forgatókönyv, hogy a koalíciós partner kiválásával kisebbségi kormányzásra kerül sor, a hatalmon lévő miniszterelnök mögött nincsen parlamenti többség, de ez az, ami nálunk elképzelhetetlen: mégis képes kormányozni! Ehhez természetesen kell a megfelelő politikai kultúra is, illetve egyéb pártok külső támogatása. Azonban az is alapvetően meghatározhatja a parlamentáris rendszerek végrehajtó hatalmainak a stabilitását, hogy az adott ország alkotmánya mennyire "bástyázza körül" azt.

Szlovákia esetében egyáltalán nem egyedi jelenség, hogy a miniszterelnök nem tudja kitölteni a ciklusát, ez történt Vladimír Meciar, Iveta Radicova, Robert Fico, Igor Matic és most Eduard Heger esetében is. Magyarországon viszont sokkal stabilabb lábakon áll a kormányfő, mindössze három esetben nem tudta kitölteni a mandátumát magyar miniszterelnök, ebből egy halálozás (Antall József révén), egy lemondás (Medgyessy Péter), illetve egy "megrendezett" konstruktív bizalmatlansági indítvány (Gyurcsány Ferenc) volt. Medgyessy esetében - bár nem volt párttag - az MSZP-n belül fogyott el a légkör. Küszöbön állt az elmozdítása, de hamarabb mondott le, Gyurcsány Ferenc esetében pedig nem a parlamenti padsorokból kiforrott forradalom következtében lett Bajnai Gordon a kormányfő, hanem egy felülről levezényelt őrségváltás történt meg.

(kép forrása: origo.hu)

Ami északi szomszédunk számára megszokott, az itt kivételes alkalom. 2010 óta az elképzelhetetlen, hogy Orbán Viktort megbuktassa az állandósult, kétharmados kormánytöbbsége. Mint már jeleztem, egyáltalán nem mindegy, hogy a kormányokat milyen könnyen lehet félreállítani, nézzük meg hát, hogy miben másabb a szlovák helyzet a magyartól! Ehhez át kell tekinteni a Szlovák Köztársaság Alkotmány és a magyar Alaptörvény releváns rendelkezéseit.

Abban meggyezik a két alkotmány, hogy a képviselők legalább ötödének kell kérnie a bizalmi szavazást. Az is hasonlóságként értékelhető, hogy egy kormány által benyújtott törvényjavaslat összeköthető bizalmi szavazással. Azonban itt már egészen eltérő a kormányok helyzete és azon belül is a miniszterelnöké, ugyanis a szlovák kormány korántsem annyira védett, mint a magyar. A rendszerváltás hajnalán az MDF és az SZDSZ két vezető politikusa (Antall József és Tölgyessy Péter) megállapodott többek közt abban, hogy csökkentsék a kormányozhatóság érdekében a kétharmados törvények számát csökkentették, továbbá bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítványt is német mintára, cserébe az SZDSZ politikusa, Göncz Árpád lehetett a köztársasági elnök.

(kép forrása: 24.hu)

A konstruktív bizalmatlansági indítvány keretében az összes képviselőnek több mint a fele kell, hogy megvonja a bizalmat a kormányfőtől, azonban helyette kötelező egy másik jelöltnek megszavazni a bizalmat. Ha ez nem teljesül, akkor az "eredeti" miniszterelnök marad a helyén. Az új jelölthöz szintén a képviselők több mint a felének a támogatása kell, könnyen lehet, hogy a kormánypártoknak és az ellenzéknek kell valamilyen közös nevezőre jutnia az új kormányfő személyében, ez a rendszerváltás óta eltelt 32 év tanulságai alapján lehetetlen küldetésnek bizonyulna. Természetesen a kormánypárt(ok) elmozdíthatják a saját miniszterelnöküket is, de itt is számolni kell az eltérő "klikkek" versengésével, párton belül sem feltétlen magától értetődik az összhang.

Szlovákia esetében szó sincs arról, hogy a leváltott miniszterelnök helyett a Nemzeti Tanácsnak azon nyomban egy új jelölttel kellene előállnia, északi szomszédunknál egyszerű bizalmatlansági indítvány van, illetve ameddig nincs új kormány, addig ügyvezető kormány látja el az ország irányítását. A másik éles különbség, hogy a magyar rendszerben csak a kormányfő buktatható meg, míg a többi miniszter nem, ezzel szemben Szlovákiában a kormány bármely tagjától meg lehet vonni a bizalmat. Magyarországon ezért a kormány valamelyest jobban kiemelkedik a rendszerből, míg Szlovákiában a népszuverenitás letéteményesének, a Nemzeti Tanácsnak nagyobb a kontrollja a végrehajtó hatalom felett.

Egyes ellenzéki politikusok - azon belül is főleg a DK - várják, hogy mikor bukik meg az ötödik Orbán-kormány. Természetesen ahogy tartja a mondás, hogy soha ne mondd, hogy soha, azonban nagy eséllyel itt nem történhet meg olyasmi, ami Szlovákiában megtörtént. A megújult centrális erőtérben olyan erős a kormánypártok fegyelme és Orbán Viktor személye, hogy az kijelenthető, hogy nem az Országgyűlés padsoraiból elinduló folyamat végén bukna meg Magyarország miniszterelnöke, ha egyáltalán megbukik 2026 előtt. Feltehetőleg a Fideszen belül is vannak irányzatok, azonban ezeket Orbán pártelnökként is tudja kezelni, a kritikus hangokat pedig letudja csitítani a megfelelő tisztségek kiosztásával.

Ha mobilokról van szó, akkor már kezdtünk hozzászokni az új generációs kinyitható és becsukható Fold eszközökhöz. De mi történik akkor, ha ezt az ötletet átültetik a laptopok világába?

Kép forrása: YouTube/Techfluencer

Az okostelefonok világban már évek óta megfigyelhető az összehajtható képernyős készülékek fejlődése. A terület élén a teljes mobilos szegmenst is vezető Samsung áll, de vannak hajlítható képernyős telefonjai például a Huaweinek, az Oppónak és a Xiaominak is.

Laptopok terén a Lenovo 2019 májusában jelentette be, hogy készül egy összehajtható számítógéppel: a ThinkPad X1 Fold-dal, amelyet 2020 januárjában, a CES technológiai szakkiállításon mutattak be. A koronavírus-járvány azonban lassította a fejlesztéseket 2022-ig.

Közben az Asus is megérkezett a 2022-es berlini IFA elektronikai kiállításra új gépével, a Zenbook 17 Fold OLED-del, amely hasonlóan becsukható és kinyitható, mint egy hagyományos notebook, csak éppen ennek felső és alsó részén is képernyő van.

Az IFA egyébként a világ vezető kiállítása a szórakoztató elektronika és elektromos háztartási eszközök területén, valamint itt kerülnek bemutatásra az innovációk is. Berlinben a legmeghatározóbb és legfontosabb kereskedők, forgalmazók és szakemberek találkoznak minden évben a kiállításon.

Mit lehet tudni a Lenovo ThinkPad X1 Foldról?

Videó forrása: YouTube/Lenovo

A következő generációs, könnyű ThinkPad X1 Fold 16,3 colos kijelzője fekvő vagy álló üzemmódban csatlakoztatható az opcionális teljes méretű, kitámasztós billentyűzethez, hogy bármilyen feladatot meg lehessen oldani. Össze is lehet hajtani, így két egymás melletti kijelzőt kapunk: laptop, táblagép vagy rajztábla.

Az X1 Fold könnyedén ráhelyezhető az opcionális ThinkPad Bluetooth TrackPoint billentyűzetre és állványra fekvő-, álló- vagy laptop üzemmódban. A teljes méretű billentyűzeten integrált ujjlenyomat-olvasó, haptikus érintőpad, TrackPoint található a kényelmes, állítható kitámasztó mellett. Ráadásul háttérvilágításos, Bluetooth-al kommunikál, és mágnesesen csatlakozik az alsó képernyőhöz, így 12 colos laptopélményt nyújt.

A 4K nyomásérzékeléses Lenovo Precision Pen toll ideális jegyzeteléshez és rajzoláshoz, a döntésérzékeléssel pedig a satírozás is gyerekjáték. Az akkumulátor készenléti ideje körülbelül 400 nap, és a tollon helyet kapott három konfigurálható gyorsgomb, ami fokozza a feladatvégzés hatékonyságát. Munka közben mágnessel helyezhető az X1 Fold gépre, hogy mindig kéznél legyen.

Az X1 Fold eszköznél a WiFi 6E technológia további sávszélességet és sebességet kínál. Az 5G WWAN technológiával (amely az LTE-t is támogatja) pedig munkahelyi szerverekhez való gyorsabb és biztonságosabb hozzáférést biztosít, valamint megszakítás nélküli videó-streaminget.

A ThinkPad X1 Fold a Windows 11 funkcióival – köztük a nagyméretű érintőelemekkel, az elhúzható menükkel,  widgetekkel, a digitális tollakhoz beépített új funkciókkal és az érintéses snap elrendezésekkel –  végezhet párhuzamosan feladatokat.

Az X1 Fold rendelkezik un. ThinkShield biztonsági megoldáscsomaggal - infravörös kamerával történő arcfelismeréssel és a billentyűzeten található ujjlenyomat-leolvasóval is. Az Intel Visual Sensing Controller vizuális érzékeléses vezérlőegység lehetővé teszi, hogy a képernyő elhalványodjon vagy kikapcsoljon, amikor a felhasználó nem figyeli, és még le is zárja a készüléket, amikor az illető elmegy mellőle. A további védelem érdekében a megbízható platform-modul készülékszoftver titkosítja a kiemelt adatokat.

Az X1 Fold innovatív zsanérja összehajtott állapotban harang formát alkot, így a készülék teljesen laposra hajtható. A ventilátor nélküli kialakítás eloszlatja a hőt, hogy a gép belsejében mindenhol ideális lehessen a hőmérséklet. A rugalmas HDR OLED-kijelző a kialakításából adódóan bírja az össze- és széthajtás viszontagságait.

Mi a helyzet az Asus Zenbook 17 Fold OLED-del?

Videó forrása: YouTube/Asus

A ZenBook 17 Fold lényegében egy 17,3 hüvelykes OLED érintőképernyő félbehajtva (ami persze a hardvert is tartalmazza), a hajtásban elhelyezett különálló billentyűzettel. Kialakítása olyan, mint a ThinkPad X1 Foldnak, mely egyben a legközelebbi vetélytársának is tekinthető - legalábbis első ránézésre: a Zennbook 17 Fold ugyanis egészen más ligában játszik. Egyrészt jóval nagyobb, ami a felhasználási lehetőségeket alapvetően befolyásolja, másrészt jóval erősebb a benne található hardver is, mert a villámgyorsan kivégzett Lakefield helyett teljes értékű Alder Lake U platformra támaszkodik.

A gép alapállapotban, azaz összecsukva egy vaskos könyvre emlékeztet – pont ez a vaskosság az, amivel kitűnik a ma megszokott 14-15 mm vastag 13-14 hüvelykes ultrabookok közül. Az alapterülete 285 x 198 mm, ami elég apró, ehhez tartozik a lábakkal és a kijelző közé zárható külső billentyűzettel együtt 25-32 mm-es vastagság és 1,83 kg-os tömeg. Pusztán a táblagépet nézve 1,52 kg-ra számíthatunk, a kinyitva 17,3”-es kijelzővel rendelkező gép pedig 9 mm vastag – kivéve középen, ahol a zsanért is takaró, illetve a kihajtható támaszt magába foglaló műbőrrel borított rész van, melynél 16 mm.

A Foldot kivitelezése szempontjából fémház és fémburkolat védi szinte mindenhol, a zsanérokat pedig legalább 30 000 ciklusra tervezték. A kijelző kerete viszonylag vastag, a felső részén pedig kényelmesen elfért az a HD IR webkamera, mely a Windows Hellóval a biometrikus azonosítást végzi, továbbá az ASUS mellékelt szoftvereivel egy sor egyéb funkciót is kínál (például elsötétíti a kijelzőt, ha nem ül előtte senki, lezárja a gépet, ha felállunk stb.).

A mellékelt billentyűzet a cég ErgoSense megoldására épül, tehát teljes méretű gombokat kínál, 1,4 mm-es elmozdulással. Az adatátvitelhez Bluetooth-t használ, és egyszerre két eszközzel is összekapcsolhatjuk, tölteni pedig Type-C porton át lehet.

Az eszköz kombinált 3,5 mm-es jack aljzat mellett csak két Thunderbolt 4 (Type-C) kimenet található rajta. Töltésre használható mindkettő, de két port kevés a Foldhoz, ezért érdemes egy TB4 (vagy minimum USB 3.2 Gen2) interfésszel rendelkező dokkolót vásárolni.

Összegezve elmondható, hogy szépen haladnak a fejlesztések ezen a területen is, ezért mindenképp érdemes figyelni, hogy a többi gyártó milyen hasonló eszközökkel rukkol majd elő. Az is előfordulhat, hogy ebbe az irányba fog elkanyarodni az informatikai eszközök ipara...

Források: Asus és Lenovo online felületei

A huszadik század rengeteg katonai puccsal és diktatúrával járt – mindannyian ismerjük Hitler, Sztálin és Mussolini rezsimje mellett Franco tábornokot vagy a dél-amerikai katonai diktatúrákat. Portugáliában évtizedekig volt hatalmon António de Oliveira Salazar, az egyetemi életből érkező közgazdász, ugyanakkor halála után nem sokkal az általa felépített rezsim megszűnt. Ki volt Salazar, és milyen társadalmi bázissal bírt?

Portugália a XX. század elején

Az egykor mesés kincsekkel bíró Portugália – Spanyolországhoz hasonlóan – a XX. század elejére meglehetősen lehanyatlott.

óriási írástudatlansággal és visszamaradottságával. A múltjára oly büszke ország, amely egyébként még mindig bírt gyarmatokkal, 1910-re elűzte az uralkodócsaládot, és a köztársaságtól várta az anyagi fellendülést – Európában harmadikként, Svájc és Franciaország után.

Egy karikatúra a portugál köztársaság idejéből (forrás: Napi történelmi forrás blog) 

A valóságban azonban még nagyobb politikai bizonytalanság következett, több puccskísérlettel és rövid idejű diktatúrákkal, amelynek következtében az ország soha nem látott mértékben eladósodott, óriási volt az államháztartási hiány. A helyzet a húszas évek végén odáig vezetett, hogy a katonaság vezetői megdöntötték a liberális-antiklerikális, így a portugál társadalom széles tömegei számára elfogadhatatlan köztársasági rendszert. Az 1926-32 közti korszakot Ditatura Militarnak vagy Ditatura Nacionalnak nevezi a történetírás (Katonai Diktatúra vagy Nemzeti Diktatúra), ekkor a katonaság irányította a portugál államot, de 1928-ban színre lépett a coimbrai egyetem közgazdaság-tanára, aki fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert: António de Oliveira Salazar.

Vidéki fiúból diktátor: Salazar

Salazar vidéki földművesek fiaként született 1889-ben, bár felmenői közt híres nemesi családokat is találunk. Eredetileg papnak készült, azonban a viseu-i szemináriumot végül elhagyva a coimbrai egyetemen végzett közgazdászként. Itt tanított később, ugyanakkor

aszkéta életet élt és soha nem házasodott meg, valamint politikáját is mély vallásossága határozta meg. Nem tudta elfogadni az antiklerikális rendszert, 1921-től a Katolikus Néppártban politizált (bár már korábban is meghívták pénzügyminiszternek, azt nem fogadta el).

(Forrás: Wikipedia)

A katonai diktatúra vezetői természetesen nem értettek a pénzhez, így már 1926-ban ismét meghívták pénzügyminiszternek a coimbrai közgazdászt, aki végül 1928-ban sajátos feltételrendszerrel fogadta el a tisztséget: minden minisztérium pénzügye fölött kontrollt gyakorolhatott, így érvényesíteni tudta megszorításait, amelynek következtében 1932-re Portugália kilábalt a pénzügyi válságból. Ugyanebben az évben nevezte ki az elnök miniszterelnöknek - és

Portugália világgazdasági válság idején fordított gazdasági helyzetén: soha nem látott államháztartási hiánnyal kezdte, hatalmas pénzfelesleggel végezte. Ez megteremtette Salazar népszerűségét, bel- és külföldön egyaránt – Magyarországon egy ideig maga Teleki Pál is tisztelte, de legnagyobb követője Imrédy Béla volt. De milyen elvekre épített Salazar?

Salazar – az ideológus

Bár szokták mondani, hogy a gyakorlati politikus és az ideológus szerepe összeegyeztethetetlen, Salazar mindkét területet művelte.

Salazar ennek alapján gyakorló diktátorként is írt – írásait és beszédeit Teleki Pál előszavával 1940-ben adták ki magyarul.

Salazar mint a haza megmentője (forrás: Wikipedia)

Salazar jobboldali értékrendje a portugál történelmi múlt, a hazaszeretet és legfőképpen a keresztény hit, valamint az ezen alapuló hivatásrendek harmóniáján alapult. Rokonságot mutatott Dollfuss ausztriai keresztényszociális államával, valamint Mussolini korporációs berendezkedésével is, de vallási alapja miatt szembehelyezkedett az utóbbival, az előbbi pedig jóval kevésbé épített XI. Piusz elveire. Mussolini rendszerét elutasította, a hozzá közel álló portugál csoportokat betiltotta. Öt értéket határozott meg: Isten, Haza, Tekintély, Család, Munka. Rendszerét Estado Novonak, vagyis Új Államnak nevezte.

Salazar diktatúrája – a szegénység elfogadása

Érdekes kettősség alakult ki ugyanis Portugáliában, melynek oka a gazdasági fejlődés – a professzor Salazar előéletének megfelelően – és a salazari elvekből következő mértéktelen szegénység egyszerre jelenléte. A gazdasági válságot Salazar is úgy próbálta meg kezelni, mint más országok: a megszorítások mellett jelentősek voltak az építkezések, melyek természetesen építettek a portugál tudatra, vagyis óriási kikötőket építettek – az egykori gyarmatbirodalomra emlékezve –, fejlesztették a hadsereget, felújítottak régi várakat. Portugália fejlődésnek indult ugyan, de szegénysége megmaradt, hiszen a szakszervezeteket felváltották a korporációk, amelyekben az állam, a tőkések és a munkások is jelen voltak, és elvileg a munkások érvényesíthették ugyan érdekeiket, valójában a tőkések akarata valósult meg. Ez tette lehetővé a rég várt gazdasági fejlődést, ugyanakkor az átlag ember szegény maradt.

A salazari társadalomkép (forrás: Arch Daily)

A parasztságot sem emelték fel, hiszen az elvárás az volt, hogy a „hagyományos” portugál értékeket képviseljék, ne pedig a modernizációra várjanak. A munkások alacsony bérei mellett az oktatást és a szociális rendszert is elhanyagolták, vagyis jelentős profitra tett szert az állam (és a tőkések), de

Salazar nem vett részt a második világháborúban, ugyanakkor mindkét oldallal üzletelt. A háború után a Szovjetuniót tekintette ellenfelének, amely 1955-ig vétózta Portugália ENSZ-tagságát, viszont az ország a NATO egyik alapítója volt. A profitorientált gazdasági fejlődés mellett a gyarmatbirodalom fenntartása volt Salazar célja, emiatt azonban szembekerült a nyugati államokkal, hiszen minden függetlenedési kísérletet elutasított, a legismertebb példa India, amelynek le is váltotta a véres parancsot végre nem hajtó főkormányzóját. Természetesen a gyarmati rendszer fenntartását is ideológiailag magyarázták, miszerint Portugália többkontinensű ország, nem pedig gyarmatbirodalom. A gyarmatok megtartására rengeteg pénzt költöttek.

Mivel a pártokat betiltotta, a szakszervezetek helyett korporációs rendszert vezetett be, emellett titkosrendőrséget tartott fenn, így hatalmát évtizedeken keresztül fenn tudta tartani, majd agykárosodása miatt leváltották a miniszterelnökségről (1968). 1970-ben halt meg, utódja folytatta művét – egészen 1974-ig, amikor katonai puccsal megdöntötték az Estado Novot. Nem tartott ki sokáig, de ez a társadalmi bázis hiányát ismerve nem is csoda...

Az Estado Novo társadalmi bázisa

Ennek okai egyértelműek: a középkori vallásossághoz hasonló „fogadd el a helyzetet, ne változtasd”-szemlélet találkozása a korporációkban érvényesülő tőkés érdekekkel, és az erre épülő profitorientált gazdasági fejlődés, amely alacsony béreket és elmaradott szociális rendszert jelent, végül pedig a pénz elköltése a gyarmatokra, mint már láthattuk, azt eredményezte, hogy a társadalom széles rétege élt szegénységben, valamint Portugália elszigetelődött – részben tudatosan, részben külpolitikája miatt. Igaz, a hatvanas években a szegénység és az írástudatlanok aránya is folyamatosan csökkent, de a pénz a gyarmatokra ment, nem a szociális helyzet javítására. Persze Salazarnak sikerült jó imázst kialakítania (1938-ban plakátokat készítettek, melyek a diktátort dicsérték, és kötelező volt kitenni őket az iskolákban), valamint mindenki elismerte azt, hogy kihúzta Portugáliát a gazdasági válságból, stabilizálta és fejlődő pályára állította – de ez a fejlődés a nép széles tömegeinek szegénységben tartására épült, vagyis tömegbázisa nem volt a diktátornak, hiába irányította az állam a közéletet. Emiatt pedig nem alakult ki széles középosztály sem.

1974-ben a hadsereg olyan zavartalanul váltotta le a rendszert, ahogy kiépítette, ez volt a szegfűk forradalma. Ezután éppen azt kellett feladnia Portugáliának, amiért cserébe Salazar szegénységben tartotta a népet: a gyarmatokat. Ezekért áldozta fel a jobboldal társadalmi bázisát, ami miatt Portugália mindmáig baloldali ország, ugyanakkor nem sokáig maradtak meg az Estado Novo bukása után.

(A borítókép forrása: Mandiner)

A DK TV volt a Demokratikus Koalíció legújabb politikai innovációja, az első adásukat több mint 77 ezren tekintették meg, a csatornának magának pedig már 10 ezernél is több feliratkozója van. Bár nem számít klasszikus értelemben vett televíziós csatornának, attól függetlenül elmondható, hogy egy érdekes próbálkozás az alternatív nyilvánosság létrehozására. Nehéz megállapítani egy párt vagy a szóban forgó pártnak bármely más, hozzá köthető YouTube csatornája kapcsán, hogy az jó vagy rossz, illetve sikeres vagy sikertelen.

A rövid válaszom az lenne a kérdésre, hogy semmit, azonban ennél jóval összetettebb a képlet. Először tekintsük át, hogy milyen képet kapunk, ha megnézzük a parlamenti pártoknak a feliratkozóinak a számát!

A számokból egyértelműen kiderül, hogy azok messze állnak a valós erőviszonyokról. A DK az ellenzék legerősebb pártjaként hátul kullog, a 2010-es évek óta domináns Fidesznek épphogy csak több feliratkozója van, mint a Momentumnak. Érdekesség, hogy a gyengélkedő Jobbiknak önmagában pár ezerrel kevesebb feliratkozója van, mint a volt koalíciós társainak együttvéve, feltehetőleg ez a 2010-es évek maradéka. Toroczkai pártja mindeközben magasan kilóg a mezőnyből, magasan a legtöbb feliratkozóval.

De mi a helyzet a előbb felsorolt pártok főbb politikusaival? Nekik vajon jobbak a mutatóik? A politikusnak van pártja vagy a pártnak politikusa? Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc régóta meghatározó szereplői a magyar politikai életnek, pártelnökként várható volt, hogy viszonylag sok feliratkozójuk van. Budapest főpolgármesterének, Karácsony Gergelynek 571 fős tábora van a YouTube-on, vele szemben Toroczkai Lászlónak újfent kiugróan magas: 182 ezren iratkoztak fel a radikális politikus csatornájára. Ez igencsak meglepő, hiszen Karácsony Gergely a 2019-es önkormányzati választáson a baloldal jelöltjeként tudott győzedelmeskedni Tarlós István felett, azonban ennek nincs lenyomata a YouTube-on. Márki-Zay esetében az előkelő helyet mindenképpen a közös miniszterelnök-jelöltségnek kell beszámolni.

(kép forrása: digitalhungary.hu)

Olyan prominens politikusoknak nincs YouTube csatornája, mint például Dobrev Klára, Szijjártó Péter, Fekete-Győr András, Gelencsér Ferenc. Kifejezetten furcsa, hogy a fontosabb jobbikos politikusok közül senkit sem lehet megtalálni, maximum Z. Kárpát Dánielt, ahogy dobol egy Jobbik által szervezett majálison. Érezhetően nagy a szórás itt is, Toroczkai László feltehetőleg nem népszerűbb hétszer Orbán Viktornál, de Gyurcsány Ferenc esetében sem reális a hatszoros eltérés.

Az is elmondható általánosságban, hogy a pártcsatornák nem generálnak túl nagy nézettséget, egyes esetekben ez a szám pár száz is lehet, egyedül a kampány idején tudnak kiugrónak számító értékeket elérni. Az egyes politikusok, például Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely és Toroczkai László képesek akár több tízezres, sőt, több százezres megtekintést elérni a YouTube-on. Azonban az nyilvánvaló, hogy a magyar politikai és közéleti nyilvánosság igen ki szeletét teszi ki a YouTube. 

Ha már Facebook, nézzük meg ott mi a helyzet! Orbán Viktort 1,2 millióan követik a Facebookon, nagyjából 48-szor többen, mint a már említett Youtube csatornáján. Gyurcsány Ferencnek ezzel szemben csak majdnem 11-szeres az eltérés, neki 324 ezer követője van. Donáth Anna 92 ezer embert ér el nap mint nap a posztjaival, míg Karácsony Gergely 307 ezret, neki egy YouTube feliratkozóra kerekítve 538 Facebook követő jut. A pártok is jobban festenek a közösségi hálón: a Fideszt 362 ezren, az MSZP-t 219 ezren, a Momentumot 117 ezren, az LMP-t 77 ezren, a Párbeszédet 137 ezren, a Jobbikot 539 ezren, míg a Mi Hazánk Mozgalmat 15 ezeren kísérik figyelemmel.

(kép forrása: magyarnemzet.hu)

A számokból érezhető, hogy nagyon nagy a szórás, azonban több tanulságot is le lehet vonni belőlük. Úgy tűnik igazolódik az online platformokon is az, ami általánosságban is igaz a 21. századi politikával kapcsolatban: a politikus maga sokkal jobban eladható, mint maga a párt, a politika személyközpontú (perszonalizált). A párt az egy elvont, megfoghatatlan valami, míg egy emberközeliként ábrázolt politikus jobb viszonyítási pontként szolgálhat a választók számára. Ez lehet arra a magyarázat, hogy egyes politikusok ismertsége/követettsége/nézettsége miért vetekszik pártokéval.

A Mi Hazánk egy érdekes jelenség, ugyanis a YouTube-on kiemelkednek a mezőnyből. Ez mindenképpen összefügg a radikális jobboldal "áldozati státuszával", hogy nem hívták meg őket semmilyen tévébe, hogy nem kaptak a többi párthoz mérhető nyilvánosságot. Facebook pedig úgy tűnik sokkal szigorúbb cenzorokkal rendelkezik, mint a YouTube. Egy Toroczkai feliratkozóra közel két tényleges Mi Hazánk szavazó jut, ez viszonylag magas a többi politikai szereplőhöz képest. Ugyanakkor ebből következik egy másik tanulság: a YouTube-on való megjelenés minősége nem igazán befolyásolja az országos népszerűséget, a Facebook ebből a szempontból közelebb áll a valós erőviszonyokhoz.

Továbbá az is meglepő, hogy a Jobbik viszonylag nagy számokkal rendelkezik mindkét platformon, úgy tűnik sokan megfeledkeztek 2018 óta arról, hogy feliratkoztak és bekövették az egykoron szebb napokat látott pártot. Mindezek után felmerül a kérdés, hogy mennyire éri meg a YouTube-ra összpontosítani, ott versenyezni? Egyáltalán érdemes-e párttévét működtetni ott? A legújabb közvélemény-kutatások szerint a Demokratikus Koalíciónak több százezer, akár közel egymilliónyi szavazója lenne egy mostanában megrendezett országgyűlési választáson, ehhez képest a párttévéje 10,6 ezer emberből váltotta ki azt, hogy feliratkozzon, az első adást 77 ezren nézték meg, míg a másodikat pedig 17 ezren. A DK Szubjektív maga inkább a szórakoztató műfajba tartozik, azonban semmi olyat nem nyújt, amit a Facebookon nem lehetne megtalálni.

Úgy tűnik a YouTube a politika számára még egy "meghódítandó" területnek számít, egyenlőre csak lájkbajnokságról hallhatunk a közösségi média kapcsán és nem feliratkozó háborúról. A pártok esetében ingoványos talajra lép az, aki puszta feliratkozói/követői számokból akar csípési sorrendet kialakítani. Az idő rövidségének köszönhetően még nem érdemes ítéletet mondani a DK TV kapcsán sem, érdemes lesz majd az önkormányzati meg az EP választások idején visszatérni a nézettségi adatokra.