Reaktor

Lakást találtál. És most? – A lakásvásárlás menete a kiválasztástól a birtokbaadásig
Lakást találtál. És most? – A lakásvásárlás menete a kiválasztástól a birtokbaadásig

chatgpt_image_2026_apr_7_16_36_24.png

Az ember sokáig azt hiszi, hogy a lakásvásárlás ott kezdődik, amikor rákattint egy hirdetésre, és ott ér véget, amikor átveszi a kulcsot. A valóságban azonban a kettő között egy külön kis közigazgatási multiverzum húzódik: ügyvéd, bank, értékbecslő, közjegyző, földhivatal és természetesen néhány olyan kör, amelyről senki nem szólt előre.

A lakáskeresésről már sok szó esett. Arról is, hogy ma egy jó lakásra nem egyszerűen rá kell találni, hanem nagyjából rá kell sprintelni. De tegyük fel, hogy ez megtörtént: megvan a lakás.Itt jön a történetnek az a része, amely egy adminisztrációs rémálom.

Az első lépés rendszerint a szóbeli megállapodás. Ez az a bizonytalan állapot, amikor a vevő és az eladó nagyjából kezet fog arra, hogy igen, ebből üzlet lesz. A hangsúly itt a „nagyjából”-on van. A szóbeli megállapodás önmagában még nem véd meg senkitől és semmitől. Nem foglalja le a lakást, nem biztosítja az árat, és főleg nem pótolja a papírt. Éppen ezért ezen a ponton a legfontosabb dolog nem az, hogy ki mennyire szimpatikus, hanem az, hogy minél hamarabb kerüljön ügyvéd (és általa a szerződés) az ügy mellé.

Az ingatlan-adásvételi szerződést ugyanis ügyvédnek kell ellenjegyeznie vagy közjegyzői okiratba kell foglalni, a gyakorlatban pedig szinte mindig ügyvéd készíti elő az egészet. Itt kezdődik a valódi folyamat: tulajdoni lap lekérése, a terhek ellenőrzése, a vételár ütemezésének kitalálása, a foglaló és az önerő logikus és biztonságos elhelyezése a szerződésben.

Az ügyvédi díj jogszabályban nincs fixálva, piaci gyakorlat alapján alakul; jellemzően a vételár 0,5 százaléka körül indul, de kisebb értékű vagy bonyolultabb ügyleteknél inkább 1 százalék körül mozog.

A következő pont a foglaló. Ez az a momentum, ahol az egész folyamat hirtelen nagyon valóságossá válik: pénz mozdul, döntések véglegesednek, és innentől már nem csak „nézelődünk”. A foglaló azonban nem egyszerű előleg, hanem egy jogintézmény. Ha az ügylet a vevő hibájából hiúsul meg, a foglaló elvész; ha az eladó lép vissza, akkor annak kétszeresét köteles visszafizetni.

Éppen ezért a foglaló átadása nem egy „gyorsan adjunk valamit, hogy lefoglaljuk” típusú lépés kell legyen, hanem egy átgondolt, szerződésbe ágyazott mozzanat. Ideális esetben ez már az ügyvéd által készített adásvételi szerződés aláírásával egy időben történik, pontosan rögzített feltételekkel: mennyi a foglaló összege (általában a vételár 10%-a körül alakul), milyen határidőkkel fizetünk, és milyen esetek minősülnek szerződésszegésnek.

Ha hitelből vásárolunk, akkor valójában két párhuzamos ügylet fut egyszerre: az egyik az eladóval kötött adásvétel, a másik a bankkal folytatott eljárás.

kkv-hitel.jpg(Kép forrása)

És ez utóbbi meglepően korán elkezdődik. A tudatosabb vevők már a lakáskeresés előtt előbírálatot kérnek, hogy egyáltalán lássák, mekkora hitelösszegre számíthatnak. Ez nem kötelező, de erősen ajánlott, mert a bank így előre képet kap a jövedelmi helyzetről és a hitelképességről, a vevő pedig arról, hogy valóban a 48 milliós lakásokat nézegetheti-e, vagy inkább a 39 milliósakat kell megszeretnie. Az MNB adósságfék-szabályai alapján elsőlakás-vásárlóknál bizonyos feltételek mellett akár 10 százalék önerő is elég lehet, de általános esetben továbbra is sok ügyletben legalább 20 százalék önerővel számolnak a vevők.

Amikor megszületik az adásvételi szerződés, a banki folyamat élesbe fordul. Be kell nyújtani a hitelkérelmet, csatolni kell a személyes és jövedelmi dokumentumokat, az adásvételi szerződést, gyakran az energetikai tanúsítványt, alaprajzot, és minden egyebet, amit az adott bank kér. Ezután jön az értékbecslés, amelyet nem a vevő intéz saját szakértővel, hanem tipikusan a bank rendel meg. Az értékbecslő időpontot egyeztet, helyszíni szemlét tart, fotóz, felmér, majd megállapítja az ingatlan forgalmi és hitelbiztosítéki értékét. És itt jön az első hidegzuhany lehetősége: a bankot nem feltétlenül érdekli, hogy mennyiért szerettünk bele a lakásba, őt az érdekli, mennyit ér szerinte a fedezet. Ha ez alacsonyabb a vételárnál, több önerőre lehet szükség. Az értékbecslés díja banktól és konstrukciótól függ, sokszor külön tétel, bár egyes akciókban visszatéríthetik.

A hitelbírálat az a szakasz, amikor a bank a jövedelmet, a meglévő hiteleket, az ingatlanfedezetet és a benyújtott dokumentumokat vizsgálja, hetekig. Ha minden folyósítási feltétel teljesül, a folyósítás már gyorsan, néhány napon belül teljesül az Otthon Start Programos hiteleknél.

Pozitív hitelbírálat után következik a szerződéskötés a bankkal, majd a közjegyző. Ez az a pont, ahol sok első vásárló felteszi a kérdést: de hát miért kell még oda is menni? Azért, mert a lakáshitelnél a hitelszerződés vagy a kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása a folyamat kötelező eleme. A közjegyzői díj nem alku tárgya, jogszabályon alapuló díjszabás szerint számítják, ügyértékhez és költségelemekhez igazodva. Magyarul: ezt nem lehet lebeszélni, legfeljebb előre megkérdezni. A pontos összeg ügyenként eltér, de tipikusan egy érezhető, sokszor több tízezer forintos, nem ritkán akár százezres nagyságrendű tétel.

f95a963a0066444897c9e8e9cda4254a.jpg(Kép forrása)

A fenti folyamatok nem csak komplikáltak, hanem drágák is. Az ügyvédre, a közjegyzőre már elment több százezer forint, és még rengeteg rejtett költsége is van a folyamatnak. Egy e-hiteles tulajdoni lap 4800 forint, a hiteles papíralapú változat 10 000 forint, a térképmásolat 5000 forint. A tulajdonjog bejegyzésének igazgatási szolgáltatási díja 10 600 forint ingatlanonként, a jelzálogjog bejegyzéséé 20 000 forint. (A vagyonszerzési illetékről majd a következő cikkben...)

A birtokbaadás során történik meg az óraállások rögzítése, a kulcsok átadása, a birtokbaadási jegyzőkönyv aláírása, és végre valami kézzelfogható is történik a sok papírmunka után. 

Van azonban néhány tanulság, amelyet jobb más kárán megtanulni.

Ne fizessünk foglalót írásbeli megállapodás nélkül. Ne higgyük el bemondásra, hogy az ingatlan „teljesen tehermentes”, hanem nézzük meg a tulajdoni lapot. Ne az adásvételi szerződés aláírása után kezdjünk először azon gondolkodni, hogy vajon hitelképesek vagyunk-e. Ne hagyjuk az utolsó pillanatra a dokumentumok beszerzését.

A lakásvásárlás ugyanis nem egyetlen döntés, hanem döntések láncolata. Egy része pénzügyi, egy része jogi, egy része logisztikai, és igen, néha az idegrendszert is próbára teszi. De amikor az ember végül ott áll a saját lakásában, a saját kulcsával, a saját káosza közepén, akkor az egész folyamat hirtelen értelmet nyer: mert, mégiscsak a saját lakása.

A Rajkó Művészegyüttesről - Beszélgetés Gerendási Istvánnal
A Rajkó Művészegyüttesről - Beszélgetés Gerendási Istvánnal

Elsőként bemutatná a fiatalabb generációnak, pontosan mi is a Rajkó együttes?

Gerendási István: 1952-ig kell visszamennünk, ekkor alakult meg a Rajkózenekar Szigeti Pál és Farkas Gyula vezetésével. A cél az volt, hogy a tehetséges roma gyerekek iskolai keretek között tanulhassák meg és adhassák tovább saját zenei kultúrájukat. Az alapítók vidékre jártak, cigánytelepeken keresték a jó hallású, ritmusérzékkel rendelkező 8-10 éves gyerekeket. Ez egyfajta kitörési lehetőség is volt a mélyszegénységből. Bár kezdetben csak pár évet jósoltak nekik, jövőre már 75 éves lesz az együttes, amely eddig 116 országban szerepelt 

 Megtalálható Spotify-on és Apple Podcast-en is.

Régen felkutatták a tehetségeket. Ez ma hogyan zajlik?

ig.jpg

1990-ben létrehoztuk Magyarország egyetlen olyan művészeti iskoláját, ahol cigányzenét lehet tanulni. Jelenleg az ország 14 pontján közel 800 gyermekkel foglalkozunk alapfokon, a legtehetségesebbek pedig a középiskolánkba kerülnek. Ma már nehezebb a helyzet, mint régen; minden gyerekért meg kell küzdeni, mert a cigányzene népszerűsége csökkent, de a mi feladatunk e hagyomány őrzése és átadása.

Mi az a „fűszer”, ami miatt a Rajkó világszerte elismert márkanév maradt?

Több tényező is van. Farkas Gyula olyan egyedi hangzásvilágot és átiratokat teremtett – például Bartók, Liszt vagy Kodály műveiből –, ami csak a Rajkóra jellemző. Emellett ott van az az érzelmi mélység: ha szomorúak, „sír a hegedű”, ha vidámak, felhőtlenül szórakoznak. Fontos a folyamatos megújulás is: dolgoztunk Markó Iván balettművésszel, szimfonikus zenekarokkal és a Budapest Klezmer Banddel is.

Hogyan lehet egyensúlyozni a tradíció és a megújulás között?

Vannak kötelező repertoárdarabok, mint a Liszt II. rapszódiája vagy a Monti-csárdás, amiket nem lehet elhagyni. De ezek mellett bemutatunk olyan új számokat is, amelyek a mai fiatalokat is megérinthetik.Van-e olyan műfaj, amivel szívesen kísérleteznének még?

Gerendási István: Mindenre fogékonyak vagyunk. Például felléptünk a Sziget Fesztiválon Beton.Hofival ami óriási siker volt a fiatalok körében. Volt közös produkciónk ír sztepptáncosokkal is, ahol a magyar néptánc, a cigányzene és az ír zene találkozott. Nincs lehetetlen, az átjárhatóság nagyon fontos.

Úgy tűnik, mintha az utóbbi években a cigányzene újra népszerűvé válna. Ön is így érzi?

Gerendási István: Igen, a művészetben is visszatérnek bizonyos korszakok. A kormányzati intézkedések, mint a „Zenélő Magyarország” program is segítik, hogy a zenészek éttermekben, szállodákban játszhassanak. A roma muzsikusok nemcsak a cigányzenében, hanem a klasszikus zenében, a jazzben és a táncban is rendkívül tehetségesek.

Tudna említeni konkrét példákat a Rajkóra, mint „kitörési pontra”?

Gerendási István: A legismertebb Mága Zoltán, akit Tiszabőről hoztunk fel, és 10 évig volt a növendékünk. De említhetném Puka Károlyt vagy a néhai Kállai Ernő klarinétművészt is. Több száz neves zenész indult tőlünk.

Milyen tapasztalatot adhat át a Rajkó a társadalomnak az integráció terén?

Nálunk sosem volt kérdés a származás; cigány és nem cigány fiatalok együtt tanulnak és lépnek fel. Az igazi integráció kulcsa a tanulás és a műveltség. Olyan helyekre is eljutottunk, mint a Vatikán, ahol XVI. Benedek pápa előtt játszottunk 70 ezer zarándok előtt . Ez Erdő Péter bíboros segítségével valósult meg, aki hallva minket azt mondta: „ez odavaló a Vatikánba” .

Ön hogyan került az intézményhez?

Véletlen szerencse volt. Szentendrén voltam sorkatona, ahol a Rajkó kísérte a helyi tánckart. 1976-ban, a leszerelésemkor kerestek nevelőtanárt, és én elvállaltam. Ennek már több évtizede. Nekem és a kollégáimnak életcélunk a hátrányos helyzetű gyerekek segítése. Nincs szebb dolog, mint amikor egy nálunk végzett, mélyszegénységből jött zenész gyereke már a Zeneakadémiát végzi vagy japánul beszél.

Mit szeretne látni 10 év múlva?

Gerendási István: Azt, hogy létezik a Rajkózenekar és a művészeti iskola, mert ezek szétválaszthatatlanok. Farkas Gyula a halálos ágyán azt kérte tőlem: „Pista, ne hagyja, hogy a Rajkózenekar megszűnjön”. Ez a mondat mindig a fülünkben cseng. Az a feladatunk, hogy továbbadjuk ezt az örökséget.

Alkotmányosság Magyarországon
Alkotmányosság Magyarországon

A 2026-os országgyűlési választások eredményeit találgatva a nyilvánosságban egyre többször merül fel az Alaptörvény lehetséges sorsa. A találgatások célja fényt deríteni arra, hogy egy esetleges kormányváltás esetén hatályban maradhat-e a lényegében alkotmányként funkcionáló törvénygyűjtemény, vagy pedig új alkotmányozási folyamat kezdődhet. Ebben a cikkben a magyar alkotmányosság történetének legfontosabb állomásait mutatom be a középkortól napjainkig.

Középkor, rendi jogrend

A magyar alkotmányjog gyökerei a középkorig nyúlnak vissza, amikor még nem létezett egységes, írott alkotmány, ehelyett különböző kiváltságlevelek és a szokásjog különféle normái szolgáltak az állam működését szavatoló jogalapnak. Az elsőként említendő ilyen dokumentum az Aranybulla volt, amelyet II. András 1222-ben, a rendek nyomására adott ki, Európában az elsők között biztosítva egyes társadalmi csoportokat kiváltságaikról. Az irat korlátozta a király hatalmát is és a nemesség jogait rögzítette, mint például az ellenállási záradék, ami lehetővé tette a királlyal szembeni fellépést, ha az uralkodó nem a törvények szerint gyakorolja hatalmát.

az_aranybulla_rekonstrukcio_ja.jpg

Az Aranybulla

Az Árpád-ház kihalása utáni évszázadokban a rendi jogrend tovább erősödött, a következő fontos mérföldkő A 16. század elejére tehető, amikor Werbőczy István összeállította a Tripartitum című művét. A Tripartitum-ot soha nem tekintették hivatalos törvénykönyvnek, de rendkívüli tekintéllyel bírt és lényegében a 19. századig szolgált jogi alapként az állami működésben.  A műben rendszerezetten jelentek meg a nemesi jogok és a szokásjog, de a további jogalkotásra nézve is kiinduló pontként funkcionált.

A középkorról és az újkor kezdeti időszakáról elmondható, hogy az alkotmányosság alapja a rendi kiváltságok rendszere volt, az állampolgári egyenlőség még nem jelent meg, mint jogi keret. Ennek kézenfekvő oka, hogy a politikai közösséget a nemesség alkotta, míg a jobbágyság és más társadalmi csoportok jogai erősen korlátozottak voltak.

Polgári átalakulás

A 19. században jelentős fordulat következett be a magyar alkotmányosság történetében. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előtt közvetlenül elfogadott áprilisi törvények megszüntették a rendi kiváltságokat, és megteremtették a polgári állam alapjait. Bevezették a közteherviselést, eltörölték a jobbágyrendszert, és kialakították a felelős kormányzás rendszerét, de a szabadságharc leverését követően a fiatal Ferenc József császár az áprilisi törvényeket semmisnek tekintette.

a_prilisi.jpg

Az áprilisi törvények

Bár Bach-korszakra jellemző az abszolutizmus ideiglenesen visszavetette az alkotmányos fejlődést, az 1867-es kiegyezés újra lehetővé tette a folyamat kibontakozását. A dualizmus korában Magyarország saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezett, és csupán a közös ügyek – a külügy, a hadügy és a pénzügy feletti irányítás maradt közös Bécs és Budapest viszonyában.

A dualizmusban a magyar polgári átalakulás rohamtempóban zajlott, de ebben az időszakban sem született egységes, írott alkotmány, amit napjainkban sokan tartanak elszalasztott lehetőségnek, ami a dualizmust követő történelmi korszakokra is nagy hatást gyakorolhatott volna. A dualizmusban a parlament által elfogadott törvények és a már évszázadok óta bevett szokások együttese alkotta az alkotmány ‘alternatíváját’. A rendszer rugalmasnak volt tekinthető, de egyértelműen korlátozta a demokratikus részvételt, mivel a választójog számos cenzushoz kötve, szűk körre terjedt ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország felbomlásával új közjogi helyzet alakult ki, melynek stabilizációja Bethlen István és Horthy Miklóshoz köthető. A két világháború közötti időszakban a királyság formálisan fennmaradt, de király híján kormányzóval működött tovább. Az írott alkotmány hiányát a korszakban nem orvosolták, a jogi rendszer változatlanul a történeti hagyományokra épült, amelyet a rendszer előrehaladtával mindinkább autoriter elemek is kiegészítettek.

A közelmúlt

A magyar alkotmányjog történetében radikális változást hozott az 1949-ben elfogadott 1949. évi XX. törvény, amely a szovjet mintát követve egy írott, szocialista alkotmányt hozott létre. Ez, a gyakran ‘kommunista alkotmánynak’ hívott törvénygyűjtemény formálisan is rögzítette az államszervezetet, de lényegében a pártállami rendszer eszközeként szolgált és nem biztosított valódi hatalommegosztást vagy politikai szabadságjogokat. Az 1989-es rendszerváltás során ezt az alkotmányt alapjaiban módosították. A politikai átalakulások nyomán létrejött a demokratikus jogállam, a többpártrendszer és új intézményként megjelent az Alkotmánybíróság. Ez a hatalmi ágak szétválását jelezte és bár formailag az 1949-es alkotmány maradt érvényben, tartalma teljesen átalakult, egy modern, demokratikus alkotmányként működött tovább.

2011-ben ismét új korszak kezdődött Magyarország Alaptörvényének elfogadásával, amely 2012-ben lépett hatályba. Az alkotmányként funkcionáló Alaptörvény teljes egészében a rendszerváltás utáni politikai viszonyok között született és 21. századi gondolkodással fekteti le az ország működését megalapozó elveket.  Az Alaptörvény azonban nem tekinthető késznek, hiszen 2012. óta többször módosításokon esett át. Jellemző, hogy a módosítások folyamatos politikai és szakmai viták tárgyát képzik.

alapto_rve_ny.jpg

Az Alaptörvény

A magyar alkotmányosság történeti íve jól látható utat jár be. A középkori kiváltságoktól és szokásjogtól az évszázadok alatt egy modern, írott alkotmányig jutottunk el, amely a mai állam működésének alapját adja, de mint az jellemző volt a korábbi történeti korszakokra is, a belpolitikai viták folyamatosan ostromolják a jogalapot adó törvénygyűjtemény legitimiációját. Az Alaptörvény sorsa tehát minden bizonnyal a magyar választóktól bizalmat kapó kormány kezében van.

 

Kereskedelmi megállapodást kötött az EU Ausztráliával
Kereskedelmi megállapodást kötött az EU Ausztráliával

Az Európai Unió és Ausztrália a nyolc évig tartó tárgyalássorozat után márciusban sikeresen kompromisszumra jutott és megszületett a már régóta várt gazdasági megállapodás, amely mindkét fél számára rengeteg kölcsönös előnyt hoz.

A két fél közötti egyezmény legfontosabb eleme a vámok gyakorlatilag teljes lenullázása. Az európai export több mint 99 százaléka vámmentesen juthat be az ausztrál piacra, míg az ausztrál termékek döntő többsége szintén akadálytalanul érkezhet az uniós piacra, fokozatosan, egyes esetekben több éves átmeneti időszakkal. Ez olyan iparágak számára a legjelentősebb, mint a gépipar, a járműgyártás vagy a vegyipar, amelyek már a megállapodás életbe lépésének első napjától komoly versenyelőnyhöz juthatnak. Az európai exportőrök számára ez évente akár egymilliárd eurós vámmegtakarítást jelenthet, miközben a következő évtizedben az EU kivitele mintegy harmadával is növekedhet Ausztrália irányába.

9912ad3734ead1ca21e5aa6335b27029caead91e.jpg

A szolgáltatások területén a megállapodás legalább ilyen jelentős előrelépést hoz. Az európai vállalatok könnyebben férhetnek hozzá az ausztrál piachoz a pénzügyi szolgáltatások, a tengeri szállítás vagy a különböző üzleti szolgáltatások terén.

Az agrárszektor esetében a kompromisszumok sokkal érzékenyebbek, ahogy ezt már a Mercosurnál is lázhattuk. Az európai termelők új exportlehetőségekhez jutnak olyan termékek esetében, mint a sajt, a bor, a csokoládé vagy a feldolgozott élelmiszerek, mivel Ausztrália eltörli ezek vámjait. Ugyanakkor az Európai Unió igyekezett megvédeni saját érzékeny ágazatait, így például a marhahús, a juhhús vagy a cukor esetében csak korlátozott mennyiségben engedélyezi az alacsony vagy nulla vámmal történő importot. Ez a kvótarendszer komoly vitákat váltott ki mindkét oldalon, az ausztrál termelők nagyobb hozzáférést szerettek volna az európai piachoz, míg az uniós gazdák már a jelenlegi engedményeket is túlzónak tartják.

A megállapodás egyik kevésbé látványos, de stratégiai szempontból kulcsfontosságú eleme a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása. Ausztrália jelentős készletekkel rendelkezik olyan alapanyagokból, mint a lítium, az alumínium vagy a mangán, amelyek elengedhetetlenek az elektromos járművek, az akkumulátorgyártás és a megújuló energiaipar számára. Az EU számára, amely nagymértékben importra szorul ezekből az anyagokból, a diverzifikáció létfontosságú. Ezért ennyire kulcsfontosságúak most az ehhez hasonló  megállapodásoknak a megkötése, amikor egy tengerszoros bezárása világgazdasági felfordulást okoz. A diverzifikáció kulcsfontosságú minden színtéren, az EU pedig a Mercosurral, az ausztrál-egyezménnyel, Indiával és az USA-val is készülő megállapodások aláírásával erre törekszik.  

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzős termékek kérdése szintén központi szerepet kapott a tárgyalások során. Az EU számára ez egy kiemelten fontos terület, hsizen több tagállam számára jelentős exporttermékekről van szó, olyan elnevezésekről, mint a Champagne - pezsgő vagy a Parmigiano Reggiano - parmezán sajt. A tagállamok számára biztosítani kell, hogy ezeket a neveket csak az eredeti régiókban előállított termékek viselhessék. Ausztrália ugyanakkor kiharcolt néhány kivételt és több átmeneti időszakot is a bevezetéshez főleg olyan termékek esetében amelyek elnevezése már régóta beépült a helyi piacba.

Nem csak gazdasági aspektust hordozott magával ez a megállapodás, olyan témákban is kifejezték a közös cselekvést, mint a kötelezettség vállalás a párizsi klímaegyezmény végrehajtására, az EU számára kiemelten fontos a munkavállalói jogok védelmére, valamint az illegális fakitermelés és halászat elleni fellépésre. Ezek a rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy a gazdasági nyitás ne járjon együtt a környezeti és társadalmi normák leépülésével, ami az EU kereskedelempolitikájának egyre fontosabb eleme.

A megállapodás gazdasági hatásai már rövid távon is érzékelhetők lehetnek, de a valódi jelentősége hosszabb távon rajzolódik ki. Az EU számára Ausztrália nem csak egy újabb exportpiac, hanem egy olyan megbízható partner az indiai-csendes-óceáni térségben, amely ideológiában nagyon közel áll az EU által viselt értékekhez is. Ausztrália számára az EU-val való szorosabb kapcsolat lehetőséget teremt arra, hogy csökkentse gazdasági függőségét más nagyhatalmaktól, különösen Kínától.

Az egyezmény azonban még nem lépett hatályba, hiszen mindkét félnek végig kell mennie a ratifikációs folyamaton, amely az Európai Unió esetében összetett. Az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyása nélkül a megállapodás nem válhat érvényessé, és a korábbi tapasztalatok alapján nem zárható ki, hogy politikai vagy gazdasági érdekcsoportok megpróbálják késleltetni vagy módosítani a folyamatot, mint ahogy ezt az EP tette a Mercosur esetén is.

Történelmi mélyponton a szociáldemokraták
Történelmi mélyponton a szociáldemokraták

2026. márciusában – alig több, mint két héttel a magyarországi választások előtt – parlamenti választásokat rendeztek Dániában. Az északi ország évtizedek óta híres kiegyensúlyozott politikai rendszeréről és a rendszerint több pártot magában foglaló kormánykoalíciókról. Idén a várakozásoknak megfelelően a szociáldemokrata párt szerezte a legtöbb szavazatot, de a párt 1903. óta a legrosszabb eredményét érte el. Ebben a cikkben a jelenség mögött rejlő társadalmi és politikai mintázatokat térképezem fel.

A dominancia megroppanása

Ahogy a bevezetőben is olvasható, a 2026-os dániai parlamenti választások győztese ugyan a szociáldemokrata párt, de mégis óriási meglepetés, hogy támogatottságuk történelmi mélypontra zuhant. A párt évtizedeken át a dán politika meghatározó erejének számított, most azonban szavazataik aránya és száma is jelentősen lecsökkent. Az elemzők véleményei nagyrészt egybecsengnek és a visszaesés hátterében több tényezőt látnak kirajzolódni.  Fontos faktor, hogy a választók jelentős része elégedetlen volt a kormány előző ciklusban folytatott kompromisszumos politikájával, mely számos területen borította fel a korábban évtizedekig változatlan erőviszonyokat. Jó példa erre a bevándorláspolitika vagy a jóléti rendszer terén hozott reformok sora melyek a szociáldemokraták szerint szükséges, a társadalom számos rétege szemében azonban rendkívül káros intézkedések.

A 2026-ban lezárult kormányzati ciklusban a szociáldemokraták centrista irányba mozdultak el, ami ugyan relatíve stabil kormányzást tett lehetővé, de elidegenítette a pártot hagyományosan támogató baloldali szavazóbázis egy részét. Közülük okan úgy érezték, hogy a párt túlzottan alkalmazkodott a jobboldali narratívákhoz – melyre a stabil kormányzati működés fenntartásához szükség is volt - különösen a migrációs kérdésekben. Mette Frederiksen kormányfő pártja megszokott hangvételénél számos esetben keményebben lépett fel az illegális bevándorlás ellen és a már Dániában letelepedett migránsok szociális juttatásaival kapcsolatban. Emellett a gazdasági bizonytalanság és a COVID-19, valamint az ukrajnai háború nyomán fellépő szokatlanul magas infláció is hozzájárult a kormány iránti bizalom megrengéséhez.

mette.jpg

Mette Frederiksen miniszterelnök a választások éjszakáján

Mindezek következtében talán mégsem számít akkora meglepetésnek a választási eredmény, mely a szociáldemokraták támogatottságának strukturális átalakulására is figyelmeztet. A fiatalabb választók különösen nagy mértékben fordultak el a kormányzó párttól, mely hosszú távon komoly kihívást jelenthet, hiszen a szociáldemokraták jövőbeli politikai bázisa kerülhet veszélybe.

Az erőviszonyok átrendeződése

A szociáldemokraták gyengülésével párhuzamosan más politikai erők látványos megerősödése is nyomon követhető. A zöld és progresszív pártok jelentős előretörést értek el – az európai trendeknek megfelelően különösen a városi és fiatal szavazók körében. A klímaváltozás,  fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság témakörei mindinkább a poltitikai diskurzus fősodrába kerültek Dániában, így az ezeket a témákat konzisztensen képviselő erők társadalmi bázisa is bővülésnek indult.

Mindeközben a jobboldali (különösen a bevándorláskritikus) pártok is stabilan tartották vagy akár még növelték is támogatottságukat, melyből azt a következtetést lehet levonni, hogy a dán politikai tér polarizálódása is felgyorsult. A jelenség más országokban két tömbbe szerveződést és kibékíthetetlen ellentétek mentén történő társadalmi törésvonalakat jelent, de Dániában inkább annyit tesz, hogy a hagyományos nagy pártok helyét egy sokszínűbb, de nehezebben kormányozható struktúra veszi át.

A választások után a kormányalakítás is bonyolultabbá vált, még a korábbi évekhez viszonyítva is. A sokáig megingathatatlan centrumpolitika már nem biztosít elég biztos kereteket, így új típusú koalíciók kialakítása vált szükségessé, ami a politikai alkuk mentén kulcsszerephez juttathat olyan a kisebb pártokat, amelyek eddig a periférián rekedtek, de napjainkban nemzetközi szinten is megfigyelhető módon a mérleg nyelvévé váltak. Az idei választások esetében például a ‘Moderaterne’ formáció 7% körüli eredményt elérve töltheti be a királycsináló szerepet.

pa_rtok.webp

A dániai pártok támogatottságának alakulása az utóbbi években – jól látható a szociáldemokraták lassú gyengülése

A következmények

A választások eredménye komoly kérdéseket vet fel a dán politika jövőjével kapcsolatban. A szociáldemokraták számára egyértelmű következmény, hogy elengedhetetlen a politikai témák rendezése, az adott ügyeket érintő álláspontok tisztázása és ennek nyomán a megingott hitelesség visszaszerzése, ami alapja lehet a választói bizalom újjáépítésének. Ehhez azonban valószínűleg egy teljesen új stratégiai irányra és világosabb, transzparensebben kommunikált ideológiai pozicióra van szükség.

blokkok.webp

Egy dán mandátumbecslés előre jelezte, hogy a márciusi választások során semelyik blokk nem tud többséget szerezni

 A politikai rendszer egészét tekintve a polarizáció növekedése minden bizonnyal gyakoribb koalíciós kényszerhez (és ebből fakadóan koalíciós válsághoz) vezethet. Egyúttal ez lehetőséget is teremthet arra, hogy többféle hang és még teljesebb körű társadalmi érdek jelenjen meg a koppenhágai parlamentben ami a választói inkluzivitást szolgálhatja,  A következő évek egyik kulcskérdése kétség kívül az lesz, hogy a különböző politikai szereplők képesek lesznek-e alkalmazkodni ehhez az új valósághoz és megtalálni az egyensúlyt a stabil kormányzás és a választói elvárások között. Azt pedig, hogy hogy hívják majd Dánia következő miniszterelnökét, minden bizonnyal egy hosszú koalíciós tárgyalássorozatot követően tudjuk majd meg.

Az emberi test evolúciós bakijai
Az emberi test evolúciós bakijai

Az emberi test fantasztikus, de valljuk be, nem mindig a legpraktikusabb szerkezet. Az evolúció nem mérnök, inkább „csináld a legjobbat, ami épp kéznél van” alapon dolgozott, és ez néha kicsit vicces, néha pedig fájdalmas kompromisszumokhoz vezetett.

A szem: a tökéletes részletező, de nem vakításmentes

A szemünk csodálatos, hiszen látjuk a színeket, a részleteket, de van egy kis csavar a történetben. A retinánk „fordítva” van, van vakfoltunk, és hajlamosak vagyunk rövidlátásra vagy távollátásra. Evolúciós szempontból a szemproblémák igazi élet és halál kérdés voltak, ma pedig inkább csak a pénztárcánknak teher a többféle megoldás rá.

Nyelőcső és légcső: az étel és a levegő útja, mint akadálypálya

Miért fulladhatunk meg? Mert az étel és a levegő ugyanazon az „csomóponton” halad át. A kutyáknál és a többi állatfajnál az orrukon belélegzett levegő teljesen másik csatornán halad, mint az étel, ezért tudják például a madarak vagy a kígyók egybe lenyelni prédájukat, hiszen velünk ellentétben ők nem fulladnak bele. Nálunk a gégefedő próbálja megvédeni a légutakat, de néha elmarad a művelet. Jó hír viszont, hogy emiatt tudunk beszélni és énekelni – csak néha drámai pillanatokat okoz a vacsoránál.

kepernyokep_2025-09-30_185008.png

Arcüreg: a hangunk színes, de hajlamos a náthára

Az arcüregek könnyítik a koponyánkat és szép rezonanciát adnak a hangunknak. Cserébe hajlamosak a fertőzésekre és gyulladásokra. Szóval a nátha nem csak kellemetlen, hanem evolúciós „ár” is a jó hangért.

Achilles-ín: a rugalmasság ára a fájdalom

Az Achilles-ín lehetővé teszi, hogy fussunk, ugorjunk és járjunk, de néha úgy dönt, hogy inkább gyullad vagy részlegesen elszakad. Kényelmes, de drága – az evolúció itt kicsit spórolt a tartósságon.

Boka és térd: a két lábon járás bakija

A két lábon járás fantasztikus, de a térdünk és a bokánk néha elbizonytalanodik. A térd könnyen megsérül, a boka könnyen kificamodik. Más állatoknál ezek az ízületek robusztusabbak, mi pedig kompromisszumot kötöttünk a mobilitásért és a rugalmasságért, nem beszélve arról hogy annak idején még négy lábon oszlott el a súly, így kisebb terhelésnek lettek kitéve.

Vitamin-szintézis: bevásárlásra szorulunk

Sok állattal ellentétben az emberi test nem tud minden vitamint előállítani, így például C-vitamint. Ezért eszünk almát, citrusféléket, paprikát, vagy gyógyszereket különben a vitaminhiány skorbuthoz vezethet. Evolúciós logika: őseink étrendje gazdag volt, így mi már „lustábbak” lettünk. 

Itt azonban még nem állhatunk meg, ugyanis van az úgynevezett evolúciós mismatch (evolúciós eltérés) jelensége: az emberi agy és kognitív képességek gyors fejlődése sokkal gyorsabb volt, mint a testünk biológiai adaptációi, így ma sok helyzetben a környezetünk és életmódunk “összeütközik” azzal, amire a testünk eredetileg optimalizálva volt. Ez több szempontból is megmutatkozik, és számos hátrányt okoz.

kepernyokep_2025-09-30_185415.png

Táplálkozás és anyagcsere

Őseink étrendje alacsony kalóriatartalmú, rostban gazdag, sok mozgást igénylő életmódhoz alkalmazkodott. Ma gyorsan hozzáférünk magas kalóriatartalmú, cukros és zsíros ételekhez. Ennek következményei az elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, metabolikus szindróma.

Mozgás és ízületek

A két lábon járás, hosszú gyaloglások, futás adaptációja az ősi környezethez kapcsolódott, de a mai ülő életmód, hosszú számítógép- vagy irodai munka teljesen idegen a testünk számára. Ennek eredménye a hátfájás, nyak- és derékproblémák, ízületi kopások, izomgyengeség.

Mentális egészség

A kognitív képességek gyors fejlődése lehetővé tette a komplex társadalmakat és technológiát, de az agyunk alapvetően a kis csoportos, közeli kapcsolatokra volt optimalizálva. Modern stressz, társadalmi elszigeteltség, állandó információáradat hatására gyakori a szorongás, depresszió, kiégés.

Alvás és cirkadián ritmus

Az emberi test a természetes fény–sötétség ciklushoz alkalmazkodott. A mesterséges világítás és képernyők használata kibillentette a ritmust. Eredmény: alváshiány, alvászavarok, csökkent kognitív teljesítmény és anyagcsere-problémák.

kepernyokep_2025-09-30_185719.png

Immunrendszer és betegségek, hasi és fogászati problémák

Őseink környezetében a kórokozók és mikroorganizmusok más típusú kihívást jelentettek, míg a mai sterilizált, higiénikus környezetben a test immunrendszere túlreagálhat bizonyos ingereket (pl. allergia, autoimmun betegségek). Fogaink és állkapcsunk pedig nagyjából a durva, nyers táplálékra adaptálódtak. A puha, feldolgozott ételek miatt gyakoriak a fogszuvasodás, fogtorlódás és állkapocsproblémák. 

Összefoglalásként tehát az emberi test tehát sok szempontból „őskori hardverrel” futó modern szoftver: az agyunk és társadalmi környezetünk gyorsan fejlődött, a testünk viszont nem tudott ugyanilyen sebességgel alkalmazkodni. Ennek következményei az egészségügyi, mozgásszervi és pszichológiai problémák széles skálája, amelyeket az életmódváltással és tudatos adaptációval lehet csökkenteni, de teljesen kiküszöbölni nem.

Xiongan: A jövő városa vagy üres álom?
Xiongan: A jövő városa vagy üres álom?

20230520_cnp004.jpg

Kínában falvakat tettek a földdel egyenlővé, hogy helyet csináljanak egy mesterséges városnak, Xiongannak, Hepej tartományban. Ezt a várost a kínai hatóságok akkor is mindenáron megvédték az árvizektől, amikor környékbeli falvakban otthonok tízezrei pusztultak el. A város megépítése több tízmilliárd dollárba került. Ebben a cikkben Xionganról, arról a megaprojektről lesz szó, amely Kína vezetőjének, Hszi Csin-ping évtizedes álmának a megvalósulása.

 

Miért épül intelligens város?

A Jing-Jin-Ji klaszter egy óriási városi agglomeráció, amely Pekingből, Tiencsinből és Hepejből áll. Ez Észak-Kína legnagyobb városi agglomerációja, amely magában foglalja a Peking és Tiencsin városokat körülvevő gazdasági régiót, valamint a Pohaj-tenger partja mentén fekvő területeket, így mintegy 110 millió embert. A Pekingtől 85 kilométerre délnyugatra, és a Tiencsintől 90 kilométerre nyugatra fekvő Xiongan város létrehozásának fő célja, hogy enyhítse a 110 millió lakosú, túlzsúfolt kínai megapoliszra nehezedő nyomást.

iss026-e-10155.jpgA 110 milliós Jing-Jin-Ji megalopolis az űrből (Kép forrása: Earth from space)

2018-ban a város mai helyén még csak kukoricaföldek és mocsarak voltak.

Ma ez a terület egy semmiből létrejött, épülő metropolisz. A 93 milliárd dolláros költséggel épült város Kína technológiai fejlődésének és az urbanizáció mintaberuházása. Hét év alatt több ezer épületet építettek fel: lakótelepek, irodakomplexumok, luxusszállodák nőttek ki a földből, valamint egy, Kína vasúti infrastruktúrájának fejlesztése szempontjából kiemelkedően fontos vasútállomás épült meg. Ez a legnagyobb vasútállomás egész Kínában és naponta 100 000 utast képes fogadni.

unnamed_1_3.jpgXiongan vasútállomás (Kép forrása: People's daily)

Azonban a projektnek van egy szépséghibája. Az egész város jelenleg teljesen üres, nincsenek itt emberek.

Annak ellenére, hogy a projekt hivatalosan 2035-ben fejeződik be, a város egyes részei már elkészültek. Az építkezések nagyságrendje és gyorsasága elképesztő. Minden erővel igyekszik a Kínai Kommunista Párt, hogy felépítsék ezt a szocialista, modern metropoliszt.

8c0160ca-9076-40ac-87d5-4d49de8c8222_2c456a17.jpgXiongan (kép forrása: South China Morning Post)

Hszi elnök álma

Városszerte táblák és óriásplakátok hirdetik Kína évtizedek óta legbefolyásosabb vezetőjének idézeteit. Ezek üzenete alapvetően az, hogy mindenki tartson ki és használja Hszi Csin-ping gondolatait a kínai szocializmusban arra, hogy egyesítsék az emberek szívét és megerősítsék a közösség szellemét.

Az egész beruházás, a több milliárd dolláros vállalkozás sikere pedig közvetlenül Hszi személyes terveivel áll összefüggésben. Olyannyira, hogy amikor a 2023-as árvíz sújtotta a közeli területeket, a tisztviselők Xiongan védelmét részesítették előnyben. Ahogy az árvizet az alig lakott Xionganból a kormány által kijelölt árvízzónákba terelték, a szomszédos városok és falvak víz alá kerültek.

Az emberek ezt követően az utcára vonultak, és a közfelháborodás ritka megnyilvánulásaként azt állítják, hogy a területükön az árvizeket nem a heves esőzések, hanem a kínai hatóságok által elterelt vizek okozták.

Xiongan lakossága

A kommunista párt azt reméli, hogy Xiongan olyan sikereket fog majd felmutatni, mint az ország déli részén található Sencsen városa, ami Kína technológiai központja lett. A város akkor Kínában 1980-as években Deng Hsziao-ping egykori vezető által megkezdett reformok jelképévé vált.

gettyimages-1269074849-1600x900.jpgSencsen napjainkban (kép forrása: Rest of World)

Sencsen azonban rendezetlenül és össze-vissza növekedésével ellentétben azonban Xiongan új városa aprólékosan megtervezett, és a kormány korlátozza, hogy mely vállalatokat látnak itt szívesen. Prioritást élveznek a technológiai és űrkutatási ágazatot, amelyet aktívan ösztönöznek arra, hogy Xionganba költözzenek.

A városban szigorúan ellenőrzik a lakásárakat, hogy visszaszorítsák az ingatlanbefektetőket. Az állami vállalatok és intézmények befektetései ellenére azonban egyelőre úgy tűnik, hogy az emberek kevésbé érdeklődnek az ide történő letelepedés iránt. Az állami média azzal büszkélkedik, hogy már 1,2 millió ember él Xionganban. Ezt a számot azonban csak a környező megyéknek a város területéhez való csatolásával sikerült elérni.

Pekinggel ellentétben itt alacsonyabb az épületek sűrűsége, és az épületek magasságának felső határa van. Emiatt nincsenek nagy felhőkarcolók. A helyi hatóságok szerint az elmúlt évben 120 000 ember költözött be az új lakónegyedekbe, de sokan közülük nem újonnan érkezettek, hanem a város építése érdekében lerombolt falvakból származó helyiek.

20230520_cnp004.jpg(Kép forrása: The Economist)

Sok helyi lakos volt, akiknek a faluját lényegében lerombolták és kártalanításban részesültek a kisajátításért cserébe, amiből a városban vásároltak új ingatlant. Vannak újonnan érkezett lakosok is, viszont sokan közülük a várost építő vállalatoknak dolgoznak, tehát az építőipar marad a fő foglalkoztatási forrás a térségben, és nem a technológiai és az űripar, ahogyan azt a Kínai Kommunista Párt szeretné.

Anno Sencsen városa számára is több mint egy évtizedre volt szükség, amíg jövedelmezővé váltak a beruházások. De amíg Sencsen szédületes fejlődése akkor történt, amikor Kína megnyitotta kapuit a nyugati befektetések áradata előtt, addig Xiongant akkor építik fel, amikor Kína a nyugatról való leválás, a gazdasági lassulás és a csökkenő népességnövekedés tendenciájával szembesül.

Ezen aggodalmak ellenére a hatóságok előrejelzései szerint Xiongan lakossága az elkövetkező évtizedekben akár 5 millióra is nőhet.

Kína-szakértők szerint Hszi Csin-ping olyan sokat fektetett Xionganba, hogy nincs más választása, mint folytatni a megaprojektet. De hogy ez a még mindig nagyrészt üres építkezés a szocialista jövő ragyogó metropoliszává vagy egy kudarcba fulladt hiúsági projektté válik-e majd, az továbbra is a jövő kérdése.

 

(Borítókép forrása: CNN)

 

Olajárrobbanások -újra bekövetkezik?
Olajárrobbanások -újra bekövetkezik?

Az iráni háború – és a Hormuzi-szoros részleges lezárásának – hatására meredeken emelkedni kezdett globálisan a kőolaj ára. Az áremelkedés kétségkívül a világ minden pontján és a gazdaság minden szektorában érezhető következményekkel fenyeget, de nem ez az első eset, amikor hasonló problémával nézünk szembe. A történelem során több alkalommal előfordult már olyan olajár-sokk, amely alapjaiban rengette meg a gazdasági rendszerek működését, ezzel geopolitikai és társadalmi problémákat szülve. Ebben a cikkben három olyan példát mutatok be, melyek bizonyos szinten összecsenghetnek a Közel-Kelet mostani eseményeivel.

1973

Az 1973-as olajválság volt az első olyan globális sokk, amely világossá tette, hogy az energia nem kizárólag mint gazdasági erőforrás, hanem mint geopolitikai fegyver értelmezendő. Az események közvetlen kiváltó oka a yom kippur-i háború volt, amely során az arab országok összefogva indítottak Izrael ellen támadást. Az Egyesült Államok és több nyugati állam Izrael oldalán szállt be a harcokba, amire válaszul az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szövetsége) arab tagállamai embargó alá vonták Izraelt és szövetségeseit. Az embargó egyébként az OPEC államoknak sem tett jót, hiszen a megnőtt olajár gazdaságossá tette olyan olajmezők kiaknázását, mely a korábbi, alacsonyabb árak mellett nem érte volna meg. Az embargó melletti döntés minden bizonnyal komoly dilemma eredménye, melyet ma is a játékelmélet egyik alapvető problémájának tartanak.

Az embargó hatásásra az olaj ára néhány hónap alatt a négyszeresére nőtt, példátlan gazdasági károkat okozva. A nyugati világban üzemanyaghiány lépett fel, hosszú sorok kígyóztak a benzinkutaknál, ami miatt számos országban fogyasztási korlátozást is be kellett vezetni. Az ipari termelés visszaesett, a szállítási költségek megugrottak, és az infláció elszabadult, így a válság egyik legfontosabb következménye a „stagfláció” megjelenése volt, ami egyszerre jelentkezett gazdasági stagnálást és magas inflációt. Ekkoriban kezdték felhalmozni az első komoly stratégiai olajtartalékokat, és megindítani a nagyobb szabású nukleáris és alternatív energiaforrásokkal működő erőműveket.

no_gas.jpg

Életkép az 1973-as olajválság idejéből

1979

Alig hat évvel az 1973-as események után újabb olajárrobbanás rázta meg a világot, ezúttal az Iráni iszlám forradalom következtében. Az ország az 1970-es évekre a világ egyik legnagyobb olajexportőrévé vált, így a sah uralmának összeomlása azonnali hatással volt a globális kínálatra. A forradalom alatt sztrájkok bénították meg az olajipart, ami a termelés drasztikus visszaeséséhez vezetett. A megrendelések teljesítése csúszott, komoly kínálatbeli hiány alakult ki. Ugyan a kínálat kiesése nem volt akkora, mint az 1973-as embargó idején, de a piacok reakciója így is rendkívül heves volt – jó eséllyel a 6 ével korábbi következményektől tartva. A bizonytalanság és a további zavaroktól való félelem széles körű spekulációhoz vezetett, ami legalább annyira hajtotta fel az árakat, mintha a várt kínálatkiesés ment volna végbe.

sor2.jpg

Káosz egy amerikai benzinkúton 1979-ben

A következmények ismét globálisak voltak, újabb inflációs hullám indult el, amely a fejlettebb országokban éreztette leginkább hatását Az energiahordozók drágulása a termelési költségeken csapódott le ami természetesen végső soron a fogyasztói árakban jelent meg, Európa több országában gazdasági visszaesést, és drasztikus munkanélküliséget előidézve. Az 1979-es válság felgyorsította az energiaforrások diverzifikációját is. A már korábban elindított Északi-tengeri olajkitermelés ekkor újabb lendületet kapott, hiszen a nyugati országok végleg megelégelték függőségüket a közel-keleti importtól.

2022

Az iráni háborút megelőző legutóbbi jelentős olajár emelkedés Ukrajna orosz megszállása nyomán következett be, ami rávilágított a globális energiaszektor 21. században is fennálló strukturális problémáira. Oroszország a világ egyik legnagyobb olaj-és gázexportőreként kezdett bele a háborúba, de az arra adott nyugati szankciók komolyan aláásták az orosz energiapiac pozícióit. A szankciók célja az orosz háborús gépezet megtörése, a háború finanszírozásának nehezítése volt, de több, mint négy évvel a háború kirobbanását követően már jól látható, hogy míg Oroszország gazdasága a vártnál könnyebben kezeli a nyugati

2022.webp

Az orosz energiaimport ellen tüntetők a berlini Reichstag előtt 2022-ben

A szankciók életbe lépését követően az olajár gyorsan emelkedni kezdett és 2022-ben rövid időre 100 dollár fölé is került hordónként. A piacok – az 1979-ben már megtapasztaltak szerint – nem csak a tényleges kínálati kiesésekre reagáltak, hanem arra is, hogy az orosz energiahordozók elérhetősége hosszabb távon bizonytalanná vált. 2022. februárját követően a kereskedelmi útvonalak átrendeződtek, új beszállítók jelentek meg, az erőforrásokért zajló verseny pedig felerősödött. Az üzemanyagárak világszerte megemelkedtek, ami közvetlenül hozzájárult az infláció növekedéséhez, Európában pedig különösen súlyos energiaválság alakult ki, mivel sok ország – köztük hazánk és északi szomszédunk is - erősen függött az orosz importtól.

A 2022-es válság fordulópontként is értelmezhető, mivel a megújuló energiaforrásokba történő beruházás exponenciálisan felgyorsult, több országban pedig a kormányzati stratégia kiemelt pillérévé lépett elő a megújuló energiaforrások részarányának növelése az energiamixben. Azt, hogy az Iránban zajló események hatása eléri-e a ’73-as, ’79-es vagy éppen négy évvel ezelőtti szintet még nem tudhatjuk biztosan, az azonban leszögezhető, hogy a világgazdaság a konfliktus mielőbbi rendezésében és a Hormuzi-szoros zavartalan forgalmában érdekelt.

 

Légtérzár a Közel-Keleten
Légtérzár a Közel-Keleten

Az Egyesült Államok, Izrael és Irán között kibontakozott fegyveres konfliktus sok egyéb mellett a térség légiközlekedésére is nagy hatással van. A Perzsa-öböl államai is a Forradalmi Gárda potenciális célpontjai, így a civil repülőgépek nem csupán Iránt, de akár az egész régiót el kell, hogy kerüljék, ha a háború tovább eszkalálódik.  Az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Kuvait már hosszabb-rövidebb időre légterük lezárására kényszerültek, ez pedig a jövőre nézve is reális forgatókönyv. Ebben a cikkben a konfliktus légiközlekedésre vonatkozó potenciális következményeiről írok, kitérve arra, mi történt a múltban, amikor a Közel-Keleten a mostanihoz hasonló geopolitikai események zajlottak.

Azonnali hatás

Az Iránt ért amerikai és izraeli támadás azonnali és látványos következményekkel járt a régiós és globális légiközlekedésben. A térség stratégiai elhelyezkedése miatt kulcsfontosságú átrepülési zóna Európa, Afrika és Ázsia között, így a bombázások miatti általános és bizonytalan idejű légtérzár tömeges járatátirányításokat eredményezett Dubaiban, Abu Dhabiban, Dohában és Kuvaitban. Az öbölbeli légitársaságok a légtérzár ideiglenes feloldásakor hosszabb, költségesebb útvonalakat kellett, hogy válasszanak, mivel a térség jelentős része továbbra sem volt biztonságosnak tekinthető.  

flightradar.jpg

A Flightradar térképén jól látható, hogy Irán teljes légterét elkerülik az utasszállítók

A üzemanyagköltségek növekedése mellett természetesen a megnövekedett kereslet is problémát okozott, hiszen a napokon keresztül feltorlódott tömeg egyszerre szerette volna megkezdeni útját hazafelé. Ugyan március közepére a helyzet nagyjából helyreállt, a biztosítási díjak jelentősen megemelkedtek, valamint a személyzet és az utasok biztonságával kapcsolatos aggályok is egyre hangosabbá váltak ami az iparágra nehezedő nyomást tovább növelte. Az idén februárban elkezdődött közel-keleti eszkaláció kitűnő példája annak, hogy a modern légiközlekedés rendkívül érzékeny a geopolitikai instabilitásra, főleg ha olyan térségben történik rendkívüli esemény, amely interkontinentális légiközlekedési csomópontnak minősül. Az Ukrajna és Oroszország légterét érintő korlátozások is nagy terhet jelentenek az Európa és Ázsia közötti forgalomra nézve, de mivel a két ország semelyik városa nem számít globálisan kiemelkedő légicsomópontnak, a közel-keleti légtérzár repülési szempontból az ukrajnai háborúnál sokkal súlyosabb.

Visszatérő mintázatok a Közel-Keleten

A Közel-Kelet nem először okoz fejtörést a globális légiközlekedésben. Számos korábbi konfliktus váltott már ki hasonló hatásokat, bár eltérő léptékben és technológiai környezetben. Az egyik legkézenfekvőbb példa az 1991-es Öböl-háború, mely során Irak kuvaiti inváziója után a térség légtere gyakorlatilag teljesen lezárult a polgári repülés előtt. A járatok hosszú kerülőutakra kényszerültek, a légitársaságok jelentős veszteségeket szenvedtek el.

A 2003-as iraki háború idején is hasonló események játszótak le, hiszen a hosszú és bizonytalan biztonsági helyzetre tekintettel számos légitársaság ideiglenesen felfüggesztette közel-keleti járatait. 2014-ben a szíriai polgárháború okozott újra fennakadásokat. A térség légtere a folyamatos rakétatámadások és a légvédelmi rendszerek aktivitása miatt kiemelten veszélyessé vált és ez sajnálatos módon a korábbi konfliktusokkal ellentétben emberi életekbe is került. A Malaysia Airlines MH17-es járatát 2014-ben lőtték le és ugyan az eset Ukrajnában történt, a tragédia egyik közvetett előzményének a közel-keleti helyzet tekinthető. A több száz halálos áldozattal járó szerencsétlenség globális figyelmet irányított arra, milyen kockázatokat jelent a konfliktuszónák feletti repülés és ennek hatására a légitársaságok még az korábbiaknál is óvatosabbá váltak a közel-keleti légtér használatával kapcsolatban. Jó eséllyel ennek is köszönhető, hogy az első olyan csapás, mely a Perzsa-Öböl túlsó partját érte egyből régiós légtérzárat eredményezett.

malaysia.webp

A lelőtt maláj gép roncsai

Mitől egyedi a mostani helyzet?

A jelenleg is zajló iráni konfliktus több szempontból illeszkedik a korábbi mintázatokba. A légtérzár, útvonal-átterelések és megnövekedett biztonsági előírások már-már tipikus és protokollszerű intézkedéseknek minősülhetnek, ugyanakkor vannak a korábbiakban nem tapasztalt elemek is.

Egyrészt, Irán földrajzi elhelyezkedése még központibb szerepet tölt be a globális légiforgalomban, mint például Irak vagy Szíria, amely nem csak Irán lokációjához, de az ország hatalmas területéhez is kapcsolódik.  Az ország légtere kulcsfontosságú összeköttetés Európa, Dél-és Kelet-Ázsia között, így a légtér kiesése szélesebb körben érezteti hatását, drasztikusan megnövelve az utazási időt és költségeket.

Másrészt napjaink légiközlekedése jóval nagyobb volumenű és szorosabb menetrendi struktúrákra épül, mint a korábbi évtizedekben. Több utas, több repülő és összetettebb logisztika adja az alapját annak a légiközlekedési rendszernek, melynek teljes átszervezését írja elő az iráni háború. Ilyen adottságok között egy kisebb zavar is láncreakciót indítana el, egy nagyobb geopolitikai konfliktus pedig – mint ahogy tapasztaljuk is – világszerte felbolygatja a polgári repülést. Fontos különbségként említhető még az is, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet bonyolultabb a korábbiaknál, mivel több regionális és globális szereplő érintett benne, mint az elmúlt évtizedek más régiós összetűzéseikor, ez pedig a konfliktus eszkalációjának kockázatát növeli.

dubai.jpg

Dubai repülőterét is dróntámadás érte

Összegzésként megállapítható, hogy az újdonságnak érződő légiközlekedési káosz egyszerre újdonság, de ismerős helyzet is. A múlt tapasztalatai segítenek értelmezni a helyzetet, de emlékeztetnek arra is, hogy a jelenlegi körülmények az eddigieknél hosszabb távú és súlyosabb következményekkel is járhatnak. A légiközlekedésben érintettek csak egy dologban bízhatnak: a harcban álló felek nem tévesztik össze a turistákkal teli Airbust a légierő gépeivel.

Lengyelország a világ 20 legnagyobb gazdasága között
Lengyelország a világ 20 legnagyobb gazdasága között

Lengyelország márciusban a világ 20 legnagyobb gazdasága közé került, Svájcot megelőzve, gazdasági felemelkedése az elmúlt évek egyik legnagyobb és legfontosabbnak mondható gazdasági sikertörténete Európában. A hidegháború idején még a keleti blokk részeként működött, és a kommunista blokk többi országára is jellemző alacsony hatékonyság, technológiai lemaradás és korlátozott nemzetközi integráció jellemezte.

Összehasonlításképp akkoriban a lengyel munkavállalók átlagosan a nyugat-német bérek tizedét keresték, amely jól vizualizálja, honnan indult Lengyelország és hová jutott. Ehhez képest alig több mint három és fél évtized alatt Lengyelország eljutott oda, hogy 2026-ra már nemcsak Európa vezető gazdaságai közé tartozik, hanem a világ húsz legnagyobb gazdasága között tartják számon, és éves gazdasági teljesítménye meghaladja az 1000 milliárd dollárt, amivel Svájcot is megelőzte.

A lengyel gazdasági csoda még inkább értékelendő, ha a hosszabb távú gazdasági adatokat vizsgáljuk. 1990-ben az egy főre jutó GDP 6730 dollár volt, ami az akkori uniós átlag 38 százalékát jelentette, míg 2025-re ez az érték 55 340 dollárra emelkedett, ami vásárlóerő-paritáson számolva az EU-átlag mintegy 85 százaléka, és nagyjából megegyezik Japán 52 039 dolláros szintjével. A növekedés motorját jelentős részben az Európai Unióhoz való csatlakozás adta, amely 2004-ben új korszakot nyitott. Azóta a lengyel gazdaság éves átlagban 3,8 százalékkal bővült, miközben az eurózóna átlaga mindössze 1,8 százalék volt.

polishgdp.png

Lengyel GDP százalékos növekedése stabil, a Covid-világjárványtól eltekintve. Kép forrása: DW

A jelenlegi gazdasági szerkezet egyik legfontosabb sajátossága, hogy a növekedés nem az exportra épül, mint sok más közép-európai ország esetében, hanem erősen támaszkodik a belső fogyasztásra. A háztartási kiadások a GDP mintegy 60 százalékát adják, amit az alacsony munkanélküliség, a folyamatos bérnövekedés és a stabil fogyasztói bizalom támaszt alá. Ez a modell teszi ellenállóbbá a gazdaságot a külső sokkokkal szemben, hiszen egy globális visszaesés esetén nem kizárólag a külső kereslet határozza meg a teljesítményt. A 37 milliós lakosság szintén kulcsfontosságú tényező, hiszen egy ilyen méretű belső piac már önmagában is jelentős gazdasági súlyt képvisel, és lehetővé teszi a kereslet stabil fenntartását. A lakosság mérete is magyarázza, miért Lengyelország volt a keleti blokk tagjai közül az, amely végre tudta hajtani a felzárkózást.

A lengyel gazdasági siker mögött több másik tényező is meghúzódik, amelyek megkülönböztetik az országot a többi posztszocialista államtól. Az egyik legfontosabb ezek közül az intézményi háttér viszonylag gyors és hatékony kiépítése volt. A független bíróságok, a versenyhatóságok és a bankrendszer szigorú szabályozása hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság ne váljon a korrupció és az oligarchikus struktúrák áldozatává. Ezzel párhuzamosan Lengyelország jelentős mértékben profitált az Európai Unió által biztosított forrásokból, amelyeket infrastruktúra-fejlesztésre, közlekedési hálózatok modernizálására és gazdasági beruházásokra fordított.

A humán faktor is szerepet játszott: a kommunista rendszer egyik kevésbé nyilvánvaló öröksége az volt, hogy széles társadalmi rétegek számára tette elérhetővé az oktatást, ami a rendszerváltás után tovább erősödött. Ma a fiatal lengyelek mintegy fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Ez a jól képzett, de a nyugat-európainál alacsonyabb bérköveteléssel rendelkező munkaerő rendkívül vonzóvá tette az országot a külföldi befektetők számára.

tusk_2.jpg

A látványos eredmények ellenére azonban számos kihívás is kirajzolódik. A költségvetési hiány az utóbbi években jelentősen megemelkedett, részben a növekvő védelmi kiadások és a szociális programok miatt. A beruházási ráta tartósan az uniós átlag alatt marad, és bár az infláció a korábbi csúcsokhoz képest mérséklődött, továbbra is a jegybanki cél felett alakul, miközben az energiaárak jelentős növekedése rontja az ipari versenyképességet. Emellett a demográfiai trendek sem kedvezőek: az alacsony születési ráta és az öregedő társadalom hosszabb távon munkaerőhiányhoz vezethet, ami a növekedési potenciált is korlátozhatja.

Mindezek ellenére Lengyelország gazdasági pályája továbbra is alapvetően pozitív képet mutat. Az ország már nem tekinthető klasszikus értelemben vett felzárkózó gazdaságnak, hanem egyre inkább az európai növekedés egyik motorjává válik. Az egymilliárd dolláros GDP-határ átlépése egy olyan mérföldkő, amely azt bizonyítja, hogy a megfelelő intézményi háttérrel, következetes gazdaságpolitikával és kedvező társadalmi adottságokkal egy korábbi kommunista ország is képes a világ 20 legnagyobb gazdasága közé tartozni.

süti beállítások módosítása