Reaktor

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése új kihívások elé állítja a nemzetközi biztonságpolitikát, különösen a fegyverkezési versenyek és a nagyhatalmak közötti versengés kontextusában, amelyet a "Thuküdidész csapdája" elméletén keresztül is egyre inkább megérthetünk. Cikkünkben az AI biztonsági dilemmára való hatását és az AI lehetséges hadviselésre gyakorolt előnyeit szeretnénk bemutatni.

A mesterséges intelligencia (AI) rohamos fejlődése alapjaiban formálja át a nemzetközi biztonságpolitikát és a fegyverkezési versenyt, így közvetlen hatással van a nemzeti biztonságra is. A "Thuküdidész csapdája" elmélet egyre gyakrabban kerül elő, amikor a Kína és az Egyesült Államok közötti versengést elemzik, különösen az autonóm fegyverrendszerek kontextusában. A biztonsági dilemma, amelyben az egyik állam védelmi képességeinek erősítése a másik fél számára fenyegetésként jelenik meg, ezért J. Herz elmélete alapján fegyverkezési verseny alakul ki, mely végül újra kiegyenlítődést hoz. A mesterséges intelligencia korszakában mindez új dimenziót kap. Az AI-alapú rendszerek alkalmazása nemcsak technológiai előnyt, hanem komoly stratégiai bizonytalanságot is magában hordoz, hiszen mind a kutatási eredmények, mind az alkalmazások fejlődése körüli információk átláthatatlanok. Ez a bizonytalanság pedig tovább mélyíti a versengést és a félelmeket a nagyhatalmak között.

A "Thuküdidész csapdája" fogalmat Graham Allison amerikai politológushoz kötik, és az erőviszonyok változásából fakadó konfliktusok egyik gyakran idézett elmélete. A kifejezés eredetileg a peloponnészoszi háborúról szóló ókori történetíró, a realizmus elméletének egyik előfutára, Thuküdidész megfigyeléséből származik, aki szerint a háború legfőbb oka az volt, hogy Athén növekvő hatalma fenyegetést jelentett Spárta hatalmi státuszára, amely így a háború mellett döntött, hogy fenntartsa vezető szerepét.

A modern nemzetközi kapcsolatokban a "Thuküdidész csapdája" azt a helyzetet írja le, amikor egy felemelkedő hatalom, jelenleg Kína fenyegetést jelent a fennálló vezető hatalom számára, az Egyesült Államok számára. Itt jön a képbe az AI. „A mesterséges intelligencia fejlődése új szintre emeli a bizonytalanságot a nagyhatalmi versengésben. Kína és az Egyesült Államok fejlesztéseiről szóló információk átláthatatlansága, valamint az AI technológiák támadó jellege tovább mélyítik a versengést. A King’s College AI in National Security kurzusában két tényezőt fogalmaztak meg, amely kiélezheti a versenyt: „A mesterséges intelligencia minőségében jelentkező marginális előny aránytalannak fog bizonyulni, illetve a mesterséges intelligencia inkább támadó, mint védekező tulajdonságokkal fog rendelkezni, ha fegyverként használják”.  Úgy tűnik a mesterséges intelligencia alkalmazása a kezdeményezés esetében fog óriási előnyt jelenteni, amely tovább erősíti a fenyegetettség percepcióját, így a biztonsági dilemma megjelenik. Tehát ha Thuküdidész csapdája szerint elemezzük a kínai-amerikai versengést, és a fő elemzési pontunk az AI bizonytalanságot növelő ereje, akkor eszkalálódásra számíthatunk. Azonban fontos megjegyezni, amit a kurzus is hangoztatott, hogy az AI jelenleg önmagában leginkább egy nagyon erős számológéphez hasonlít, és az államok akkor tudják legjobban alkalmazni az előnyét, ha mindezt emberi kapacitásokkal együtt alkalmazzák.

Ezeket a kevert csapatokat jelenleg a szakirodalom Human Machine Team-nek (HMT), azaz ember-gép csapatnak nevezi, ennek a kevert csapatoknak a szimulálása rejti magában a legnagyobb lehetőségeket. A HMT hatékonyan képes ötvözni az AI taktikai éleslátását, annak könyörtelen pontosságával és gyorsaságával, valamint az emberi intuícióval, ami már Clausewitz szerint is a parancsnok egyik legfontosabb tulajdonsága volt. Például a Starcraft II nevű stratégiai játékban megpróbálták a HMT csapatokat és eredményesebbek voltak, mint a csak gépi és csak emberi csapatok, köszönhetően a képességek összeadódásának. Ezért a jövőben a HMT-k további tesztelése akár wargame-k segítségével, akár stratégiai videójátékokkal hasznos lehet. Amit még érdemes vizsgálni, az, hogy hogyan lehetne javítani az emberi-AI kommunikációt és együttműködést, mivel ez elengedhetetlen a HMT-k sikeréhez.

A kurzus szerint a jövő a Mozaik-hadviselés elmélete (angolul: Mosaic Warfare, az Egyesült Államokban meghatározott fogalom), melyben a kisebb, autonóm egységek, például drónok, robotizált földi járművek és szenzorhálózatok, együttműködnek, hogy közösen érjenek el stratégiai célokat. Ezek az egységek különálló képességekkel rendelkeznek, például felderítéssel, támadással vagy védelemmel, de az AI által vezérelt koordináció révén egyetlen összetett rendszerré állnak össze. Az AI képes lesz összekötni ezeket a hálózatokat és együttműködtetni őket.

Tehát ahogy láthattuk az AI megjelenése a nemzeti biztonságban tovább növeli a bizonytalanságot, mely a kínai-amerikai versengés esetleges eszkalálódásához vezethet. Fontos megjegyezni azonban, hogy a legerősebb aduász majd a nemzeti haderők kezében a HMT-k lesznek. A jelentős képességek együttes használata elvezetheti oda a haderőket, hogy képesek legyenek együtt működtetni rendszerben a képességeket, és kihasználni mind az ember, mind pedig a gép legfontosabb képességeit.

Február 7-től immáron tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Jazz Showcase névre hallgató háromnapos eseményt, melyen idén hat kiemelkedő zenekar mutatkozik be.  

Az egyedülálló tehetségkutató lehetőséget biztosít kimagasló fiatal zenészek számára, hogy professzionális körülmények között zenélhessenek, valamint szakemberek támogatásával fejlesszék zenei karrierjüket. A produkciók előtt az érdeklődők betekintést nyerhetnek a zenei élet és a formációk történetének kulisszái mögé, a versenyzőkkel Jazzkovács László beszélget majd.

A döntőben a zenészeknek nem csupán a Fekete-Kovács Kornél trombitaművész által elnökölt nemzetközi zsűrit kell lenyűgözniük, versenybe szállnak a közönségdíjért is.  

A koncertről a Négyessy Barnabás Quartet vezetőjével beszélgettünk. 

Mit jelent számotokra a pénteki fellépés, mire számíthat a közönség? 

A Müpa Fesztivál Színház több szempontból is különleges helyszín, nagyon várjuk, hogy a koncert által egy új közönséggel találkozzunk és a zsűri véleményét is megismerjük. 

Ez az ötvenperces program egy olyan válogatás ami egy szélesebb spektrumon mutatja be az eddigi munkásságunkat.  

Lesznek olyan dallamok, melyek már ismerősen csenghetnek a közönségnek például a Smile Charlie Chaplintől, vagy Bartók Tizenöt Magyar Parasztdalából egy idézet. A feldolgozásokon túl három saját számmal is készülünk, az a célunk, hogy olyan emberekhez is eljussunk, akik még nem ismerik ezt a hangzásvilágot. 

Az együttes zenei világára nagy hatással van a modern jazz a kortárs könnyűzenei hangzás és a magyar népzene.   

Mi az a tér amiben a három, elsőre szerteágazónak tűnő irányzat találkozni tud? 

A közös alkotói folyamat az, ahol a zenekar tagjai által létrehozott kontextusba helyezve a közös inspirációk és az egyéni megközelítések életre kelnek. A quartet előadását a gitár (Négyessy Barnabás), a zongora (Lachegyi Máté), a bőgő (Barakonyi Brúnó) és a dob (Fábry Adonisz) fúziója alkotja. 

Minden szám olyan, mint egy kiállítás egymástól különállóan tematikus, mégis összefüggő termei, ezekbe az egyedi világokba invitáljuk meg a közönségünket. 

-

Ettől válik interaktívvá a zenétek? 

Igen, de nem csupán emiatt. Ezek a számok a mindennapjainkról szólnak, de egy olyan perspektíván keresztül, amely egy gyermek fantáziájának erejével képes értelmezni a belülről fakadó érzéseket. A darabokra jellemző a hosszabb klasszikus zenei építkezés, forma, ami megengedi nekünk, hogy egyes dallamokat, és ezen keresztül érzelmeket is mélyebben kifejtsünk. 

Program

Az élő közvetítés és a közönségszavazás a Müpa oldalán lesz elérhető.

További részletek: https://mupa.hu/programok/jazz-showcase-2025

(Borítókép forrása: mupa.hu)

A legújabb versenyző is berobbant az AI pacra, nem is akárhogyan. A DeepSeek kínai fejlesztésű mesterséges intelligencia modell, mely a DeepSeek-V3 nyílt forráskódú modellen alapul. A DeepSeek a ChatGPT legnagyobb vetélytársa lehet, hiszen sok szempontból már nála is jobb.

Mi is az a DeepSeek?

A kínai tech fővárosában, Hangcsou-ban működő startup egy ChatGPT-szerű nyelvi modellt mutatott be, amely lényegesen kevesebb pénzből, mindössze 5,6 millióból készült, ellentétben az OpenAI, Google és Meta AI-rendszereivel melyekre dollármilliárdokat költöttek.

A DeepSeek bejelentés hatására az amerikai technológiai részvények óriásit zuhantak: az Nvidia értéke közel 600 milliárd dollárral csökkent, ami történelmi rekordveszteség. A befektetők aggódnak, hogy az amerikai AI-ipar előnye csökkenhet, miközben az eddig alábecsült kínai cégek is versenybe szállnak. Az esemény különösen érdekes annak fényében, hogy az USA korlátozta a fejlett AI-chipek exportját Kínába, így a DeepSeek sikere azt is jelzi, hogy Kína alternatív megoldásokkal is képes haladást elérni.

Bár a DeepSeek-modell elsősorban fogyasztói célú nyelvi mesterséges intelligencia, még nem bizonyított, hogy képes-e ipari vagy nagyvállalati felhasználásra. A piac jelenlegi pánikreakciója részben spekuláció.

DeepSeek vs ChatGPT

A BBC tesztelte a ChatGPT-t és a DeepSeeket, és az eredmények alapján mindkettő más területen teljesít jobban. DeepSeek gyorsabb és olcsóbb, de hajlamos egyszerűsített vagy pontatlan válaszokat adni. ChatGPT ezzel szemben részletesebb, kreatívabb, és jobban strukturált válaszokat generál. Fontos azonban megjegyezni, ha egyéni tapasztalat alapján a ChatGPT is gyakran ad pontatlan választ…

Programozás szempontjából a DeepSeek győzött, képes volt összetettebb problémák megoldására is, míg ChatGPT általánosságban jobban magyarázta a megoldásokat. Szövegírásnál DeepSeek gyors, azonban pontatlan vázlatokat készített, a ChatGPT részletesebb szövegeket alkotott.

A történelmi összefoglalóknál ChatGPT ismételten részletesebb és pontosabb volt, míg DeepSeek tömörebb, de lényegre törőbb válaszokat adott, ami tanulási segédletként hasznosabb lehet. Összességében DeepSeek komoly kihívója a ChatGPT-nek, de a DeepSeek egyelőre csak a kódolás terén tudta megverni azt.

Hogyan veszi fel a versenyt Európa?

Az AI-verseny két nagyhatalma az Egyesült Államok, és úgy tűnik Kína. Kérdés, hogy Európának ebben a játszmában milyen szerepe lehet. Főleg a jelenlegi Trump-adminisztráció Európa politikáját követve nőhetne meg az igény a saját, európai AI modellekre, hiszen a ráutaltság az USA-ra ebben a szektorban óriási. Azért van néhány említésre méltó cég, főleg ha az Egyesült Királyságot is belevesszük a vizsgálati halmazunkba. Azonban a leggyakrabban ezek valamilyen specifikus igény kielégítésére készültek, nem pedig olyan univerzálisak, mint a DeepSeek vagy a ChatGPT.

A német DeepL az egyik legkiemelkedőbb versenyző az AI fordítói piacon, sokszor pontosabb fordításokat adva, mint a tech óriásGoogle fordítója. Az angol DeepMind (melyet 2014-ben felvásárolt a Google) olyan MI-algoritmusokat fejlesztett, mint az AlphaGo, mely először legyőzte a világ legjobb go játékosát, az AlphaFold mely fehérjeszerkezet-előrejelzésben ért el áttörést és az AlphaZero mely önállóan megtanult sakkot, go-t és shogit játszani.

Érdemes még megemlíteni a HuggingFace, Mistral AI-t és Aleph Alphát is, azonban ezeknél is komoly amerikai kötődélst találhatunk. Az európai techpiac nem igazán tud versenyezni jelenleg a két óriással, ez az innováció támogatásának hiányából, az alacsony fizetésekből és  az amerikai „brain-drain”-ből is következtethető. Pedig az AI kutatása kiemelten fontos terület az Európai Unió szuverenitásának megőrzésében is, hiszen a Grönlandi invázióval fenyegető Egyesült Államok már alkalmazza ezeket a fegyvereket, de az igazán fenyegetést jelentő Oroszország ellen is áttörő lenne a siker érdekében.

Kevesebb, mint egy hónap múlva rendezik a választásokat Németországban. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg a Friedrich Merz vezette jobbközép CDU-CSU pártszövetség fog nagy valószínűséggel győzelmet aratni, így ők fognak a következő német kormány élére kerülni. De mit várhatunk Németország következő kancellárjától, Friedrich Merztől?

Ebben a cikkben a CDU-CSU 2025-ös választási programjának áttekintésével és a legfontosabb politikai irányvonalak ismertetésével magyarázzuk el, hogy pontosan mit is szeretne Merz kezdeni a 85 milliós Németországgal.

Kép forrása: bpb.de

Gazdaság

Az első téma a programban természetesen a gazdaság. A CDU-CSU elsődlegesen csökkenteni akarja az alacsony és közepes jövedelműek adóterheit, különösen a jövedelemadó-kulcsok csökkentésével, a túlórapénzek adóztatásának megszüntetésével és a németországi ingázási támogatások növelésével, ami lehetővé teszi, hogy az emberek visszaigényelhessék a napi ingázásuk után járó pénzt.

A munkaidő jogi fogalma terén is reformokra készülnek azáltal, hogy a maximális napi munkaidőt heti munkaidőre váltják a német munkajogban, így a munkáltatók több munkaórát tudnak a munkavállalóknak előírni. Emellett egy új „Munka és Tartózkodás Ügynökség” létrehozását is kezdeményezik, ami a külföldi munkavállalók munkavállalói vízumát, valamint a munkaközvetítéssel és letelepedéssel kapcsolatos kérdéseket kezelné.

Kép forrása: Wirtschaftswoche

A cégek, gazdasági társaságok, vállalatok működését a bürokrácia csökkentésével, valamint a társasági adó jelenlegi 29,9%-ról 25%-ra történő csökkentésével kívánják megkönnyíteni. Megszüntetnék az „ellátási láncról szóló törvényt” (Lieferkettengesetz), ami előírja, hogy a Németországban több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak azonosítaniuk és csökkenteniük kell az emberi jogokat és a környezetet érintő kockázatokat az ellátási láncukban. Emellett a program szerint „vissza kell fordítani Németország túlzott megfelelését az európai uniós jognak”.

Érdekesség, hogy a CDU-CSU a többi német párthoz hasonlóan nem rendelkezik hivatalos állásponttal Németország adósságfékszabályáról (Schuldenbremse). Aki követi a német politikát, az tudja, hogy az ország éves költségvetésének finanszírozása a jelenlegi balközép koalícióban óriási nézeteltéréseket okozott az Schuldenbremse néven ismert intézkedés miatt.

Ezt az alkotmánymódosítást még Angela Merkel kancellársága alatt 2009-ben, a pénzügyi világválság során hozták meg. Ez alapján a szövetségi kormány éves finanszírozási hiányát a GDP 0,35%-ában korlátozza. Emellett az alkotmány alapján a 16 tartomány (Bundesland) nem vehet fel hitelt, így fenntartva a teljes német államháztartás kiegyensúlyozottságát és fenntarthatóságát. Mivel azonban a német gazdaság stagnál, egyre többen követelik az Schuldenbremse reformját, hogy az állam hitelfelvétellel beruházásokat ösztönözzön és stimulálja a gazdaságot.

Kép forrása: BILD

Egy ebben a hónapban végzett új közvélemény-kutatás szerint a németek 55%-a támogatja az Schuldenbremse reformját vagy eltörlését. Ez az arány az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedik. Hogy ez megtörténik-e, az Merztől fog függeni, akinek a saját pártja is megosztott a kérdésben. Merz egyébként nemrégiben egy interjúban azt sugallta, hogy nyitott lehet a reformra, annak ellenére, hogy korábban még határozottan ellenezte azt.

Novemberben például Merz utalt arra, hogy nyitott lehet a beruházások fellendítését célzó reformokra, bár továbbra is elég homályosan fogalmazott, mondván, hogy a reform kapcsán a kérdés az, hogy miért, milyen célból, milyen eredményt hozna egy ilyen átalakítás.

Ettől függetlenül azonban az alkotmányos reformokat csak 2/3-os parlamenti többséggel lehet elfogadni, ami azt jelenti, hogy ha az AfD-nek és az FDP-nek, az adósságtörvény reformját határozottan ellenző két pártnak sikerül a szavazatok 25%-át megszereznie, ami lehetségesnek tűnik, feltéve, hogy az FDP átlépi az 5%-os parlamenti küszöböt, akkor ez némileg megakadályozhatja a reformok megvalósítását.

Energia

A CDU-CSU Merz vezetésével ígéretet tett arra, hogy az előző baloldali koalíciós kormány éghajlatvédelmi politikáját elveti, és a programjában „ideológiailag vezéreltnek” nevezi azt. Ígéretet tettek arra, hogy véget vetnek az emberek fűtésszámláiba való bürokratikus állami beavatkozásoknak, eltörlik a Scholz-kormány fűtési törvényét, hivatalosan az épületenergetikai törvényt (Gebäudeenergiegesetz), amely 2023-ban heves politikai viták tárgyát képezte.

A törvény célja az épületekben - és végső soron az emberek otthonában is - az olaj- és gázfűtési rendszerek fokozatos megszüntetése, amihez szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelő új berendezések, például hőszivattyúk vásárlását írná elő. Ez a rendelkezés törést okozott a balközép koalíción belül is, és ellenérzéseket váltott ki, miközben azoknak a pártoknak a politikai hasznára vált, mint a CDU-CSU, amely kritikusan állt ehhez a szabályhoz.

A CDU-CSU emellett csökkenteni akarja az áramadót és a hálózati díjakat, és biztonságosabbá szeretné tenni Németország energiaellátását. Bár a programban nem mondják ki kifejezetten, hogyan fogják ezt megvalósítani, de utalás történik arra, hogy visszahozzák az atomenergiát, és prioritásként kezelik a negyedik és ötödik generációs nukleáris technológia, a kis moduláris reaktorok és a fúziós erőművek kutatását.

Ugyanakkor nem ellenzik a fenntartható energiát sem: ígéretet tettek a megújuló energiaforrások fejlesztésére, és elkötelezték magukat a kibocsátáskereskedelem mellett, ahol a kormányok a kibocsátott szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére ösztönzik a cégeket azáltal, hogy minden egyes kibocsátási egységért kibocsátási engedélyt vásárolnak és azzal kereskednek.

Kép forrása: Spiegel

Digitalizáció, bevándorlás

Egy másik érdekes szakpolitikai terület a digitalizáció. A CDU-CSU a tech-digitalizáció és a mesterséges intelligencia révén szeretné Németország újraiparosítását előmozdítani. Ennek érdekében pedig ígéretet tettek egy új szövetségi digitális minisztérium létrehozására, valamint arra, hogy 2030-ig a GDP 3,5%-át kutatásra és fejlesztésre fordítják. Emellett az űrkutatásba is be akarnak fektetni egy ambiciózus űrstratégián keresztül.

A bevándorlással kapcsolatban a CDU-CSU a migráció szigorú korlátozását szorgalmazza, amit több harmadik ország biztonságos származási országgá nyilvánításával, a kitoloncolás felgyorsításával, a családegyesítés felfüggesztésével, a kitoloncoltak számára korlátozott szolgáltatások biztosításával és a menedékkérők biztonságos harmadik országokba, például esetleg Ruandába történő áthelyezésével kívánnak elérni. A belföldi biztonságra is összpontosítani fognak egy „360 fokos stratégia” révén, ami kemény állami fellépést ígér a szélsőségesség, az erőszak és a terror minden formája ellen, különösen a kiutasításokkal. A tartózkodási engedélyek vagy a német állampolgárság megvonása, a jobb- és baloldali szélsőségesek elleni küzdelem, az antiszemita kijelentések és az alkotmányellenes jelképek büntetése, a gyűlöletet hirdető mecsetek bezárása és egy új vámrendőrség létrehozása.

Kép forrása: Germany visa

Külkapcsolatok

Európa és a külpolitika tekintetében a CDU-CSU az EU mellett áll, de azt is mondják, hogy Németország nemzeti érdekeit stratégiai szempontból kellene jobban képviselni, ahelyett, hogy „nemzetközi partnereinket gyámkodnánk”. Erősebb, versenyképesebb EU-t szeretnének, és azt, hogy Németországnak jobbak legyenek a kapcsolatai Franciaországgal és Lengyelországgal is. A CDU-CSU ellenzi az európai adósságmegosztást is, kijelentve, hogy „határozottan elutasítjuk a német felelősségvállalás minden formáját más uniós államok adósságaiért”. Ukrajnával kapcsolatban a CDU-CSU azt ígéri, hogy diplomáciai pénzügyi és humanitárius eszközökkel, valamint fegyverszállításokkal fogja támogatni Ukrajnát, és továbbra is kiáll Izrael mellett a terror elleni jogos harcában.

Kép forrása: CDU Deutschlands

Katonai kérdésekben a CDU-CSU szeretné megerősíteni a német védelmi ipart, hatékonyabban együttműködni más európai államokkal az anyagok és felszerelések beszerzése terén, elkötelezik magát a NATO 2%-os védelmi kiadási célkitűzése mellett, és vezető szerepet vállalni az európai rakétavédelmi pajzs kiépítésében.

Talán ellentmondásosabb terv azonban a sorkötelezettség újbóli bevezetése, ami a balti és skandináv államokban már megtörtént, de Nyugat-Európában még nem.

Kultúra

Végül a kulturális kérdésekben a CDU-CSU azt mondja, hogy kötelező integrációs programokat vezetnének be, és jobb lehetőségeket teremtenének a német nyelvtanuláshoz. A pártszövetség meg akarja akadályozni azt is, amit irányított iszlámnak neveznek, vagyis azt, hogy külföldi kormányok befolyásolják a német muszlimokat.

A fiatalokkal kapcsolatban a párt kötelező szünidei évet akar bevezetni, ami szerintük lehetőségeket nyit és az összetartozás érzését teremti meg. Ugyanakkor hatályon kívül akarják helyezni az előző kormány önrendelkezési törvényét is, amely lehetővé teszi, hogy 14 éves kor alatt bárki legálisan megváltoztathassa nemét és nevét a hivatalos dokumentumokban.

Végül pedig a családi kérdésekben a CDU-CSU javítani szeretne a szülői szabadságon és növelni a juttatásokat, növelni akarják a gyermekgondozási segélyt, és javítani akarják a gyermekgondozás megfizethetőségét azáltal, hogy több gyermekgondozást adólevonhatóvá tesz.

Összességében a választások közeledtével a német politikában csak a feszültségek növekedésére számíthatunk.

A Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves története a magyar szellemi élet dicsőséges fejezetét jelenti. Az évforduló nemcsak a múlt örökségének megőrzésére és ünneplésére ad lehetőséget, hanem a jövő kihívásainak való megfelelésre is. Az MTA 2025-ben ismét bebizonyíthatja, hogy a tudomány nemcsak a múltról, hanem a jelen és a jövő alakításáról is szól.

2025 különleges év a magyar tudományos élet számára, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának kétszázadik évfordulóját ünnepeljük. Az Akadémia hosszú története a magyar tudományos, kulturális és társadalmi élet megkerülhetetlen része. Az évforduló nemcsak a múlt dicsőségéről, hanem a jövő kihívásairól és lehetőségeiről is szól.

Történeti áttekintés

A magyar tudományos társaság alapításának gondolata már az 1700-as évek második felében felmerült. Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor fogalmazta meg először az igényt egy ilyen intézmény létrehozására, majd Bessenyei György írásban is rögzítette elképzelését 1781-ben. Az 1791-es országgyűlés tudományi bizottsága a katonai és képzőművészeti akadémia mellett egy magyar tudományos akadémia alapítását is célul tűzte ki. Azonban ezek a tervek I. Ferenc uralkodása alatt nem valósultak meg.

Az áttörés 1825-ben történt, amikor Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyéves jövedelmét – 60 ezer forintot – ajánlotta fel egy magyar tudós társaság megalapítására. Az országgyűlés ezt követően törvénybe iktatta az alapítást az 1827. XI. törvénycikkben:

„A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” címet viseli. Rendeltetését a „hazai nyelvnek ... a tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésében” határozta meg. 

Az intézmény 1830-ban kezdte meg tényleges működését, miután elfogadták az alapszabályokat, és a király jóváhagyta azokat. Első elnöke Teleki József gróf lett, alelnöke pedig Széchenyi István. A kezdetekben a Károlyi-Trattner-házban működtek, majd közgyűléseiket a pesti vármegyeházán tartották.

Az Akadémia címere és jelképe

Az MTA első címer-allegóriáját Johann Nepomuk Endre készítette 1831-ben. A festményen Hébé, az ifjúság és a tudás istennője szimbolizálja az Akadémiát, ezzel utalva az intézmény küldetésére: a tudományos ismeretek ápolására és terjesztésére.Borúra derü! vagy a Magyar Tudományos Akadémia allegóriája (forrás: mta.hu)

Az MTA Székháza

A Magyar Tudományos Akadémia székháza Budapest történelmi belvárosában, a Duna partján található. Az impozáns neoreneszánsz stílusú épületet 1865 decemberében adták át. Ez volt az első ilyen stílusú középület Magyarországon, és építészeti hatása a magyar építészet egészére kiterjedt.

Friedrich August Stüler eredeti terve (forrás: mta.hu)

A bicentenáriumi évfordulóra készülve az épület rekonstrukciója már megkezdődött. A jubileumi eseményekhez szükséges technikai fejlesztések 2025 elejére fejeződnek be. Az ünnepségek után folytatódnak a felújítások, így az épület a jövő generációi számára is méltó helyszíne marad a magyar tudományos életnek.

Az MTA köztestülete

A Magyar Tudományos Akadémia köztestületét akadémikusok és olyan személyek alkotják, akik Magyarországon szereztek vagy honosított tudományos fokozattal rendelkeznek. A köztestület körülbelül 17.000 hazai tagot foglal magában, akik aktívan részt vesznek a magyar tudomány fejlődésében és feladatainak megoldásában.

Akadémikusok

Az akadémikusok az MTA hivatalos tagjai, akik négy kategóriába sorolhatók: levelező, rendes, külső és tiszteleti tagok. A tagokat a hazai akadémikusok választják meg.

Tudományos osztályok

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos tevékenységének alapját az egyes tudományterületekhez kapcsolódó osztályok adják. Ezek az osztályok a magyar tudomány fejlődését, a kutatások koordinálását és az eredmények széleskörű bemutatását szolgálják. Az alábbi felsorolás az Akadémia tudományos osztályait tartalmazza, amelyek a tudományágak teljes spektrumát lefedik.

1. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
2. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
3. III. Matematikai Tudományok Osztálya
4. Agrártudományok Osztálya
5. Orvosi Tudományok Osztálya
6. Műszaki Tudományok Osztálya
7. VII. Kémiai Tudományok Osztálya
8. VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
9. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
10. Földtudományok Osztálya
11. Fizikai Tudományok Osztálya

2025 – A magyar tudomány éve

A rendezvények között nemzetközi konferenciák, kiállítások és közösségi programok is szerepelnek. Az MTA és annak könyvtára alapításának évfordulója alkalmából különleges díjátadókra és ismeretterjesztő előadásokra is sor kerül.

(borítókép forrás: mta.hu)

2025 január 20-án elérkezett az a pillanat, amitől az emberi civilizáció egy jelentős része rettegett, egy része pedig megváltásként üdvözölte: Donald J. Trump újra az Egyesült Államok elnökévé vált. Hírnevét, mint a bolygó egyik legmegosztóbb embere mind a mai napig fenntartotta, azonban Grönland megvásárlásán, Kanada 51. államként való beolvasztásán és a Panama-csatorna visszavételén túl Trump előrukkolt egy új lépéssel is: a techmilliárdosok már belső körét alkotják.

Egyáltalán hogy következett ez be?

Elon Musk, Mark Zuckerberg és Jeff Bezos triumvirátusa már Trump beiktatásán, közösen ünnepelte politikai szövetségesük trónra lépését. Együtt látni őket felsorakozni egy politikai szereplő mögé gazdasági és hatalomtechnikai szempontból nem túl szokatlan, a három milliárdosnak pedig kifejezetten nyomós oka van a Republikánus pártra fogadni.

Az első közös pont: adót fizetni senki sem szeret

Ha az Egyesült Államok politikai palettájának elmúlt évtizedeit nézzük, egyáltalán nem meglepetés, hogy a megakorporációk fejei pénzügyi támogatások sorát és lobbitevékenységüket nyújtják annak a jelöltnek, aki képes lesz a bevételeiket negatívan érintő adóterhek semlegesítésére.

A Reagan-időszak alatt nagypolitikába emelt „Tricke-down economics” alapján a nagyvállalatok állami profitnövelése a szegényebb polgárok jólétéhez is hozzájárult volna, azonban az ezt követő évtizedekben ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk.

A radikális szinteket elérő piaci szabályozatlanság olyan spirálba sodorta bele az amerikai gazdaságot, ami alapján a magukat kinövő megavállalatok folyamatosan újabb előjogokat képesek maguknak követleni, ehhez pedig hatalmi eszközrendszerük is adott.

Számos milliárdos a közvetlen befolyás útját választva nyílt politikai pozíciót is vállalt már a Musk-Zuckerberg-Rockefeller Triumvirátus előtt. Például az olajmágnás családból származó Nelson Rockefeller 1974 és 1977 között az alelnöki pozíciót töltötte be Gerald Ford elnöksége alatt.

A fentiekből kifolyólag nem meglepő, hogy az a párt válik a feltörekvő milliárdosok számára vonzóvá, ami a mindenkori gazdasági érdekeiknek megfelelő döntéseket hoz, ráadásul következetesen a ’80-as évek óta. Ahogy Zuckerberg tervei sem érhetnek senkit meglepetésként.

Az örökös harc 2025-ben: Zuckerberg vs. EU

A Meta-vezér a fenti mintához hasonlóan a külföldi harcaiban is igénybe kívánja venni az új amerikai elnök segítségét.

Trump kormányzatától határozottabb intézkedéseket vár, amik véleménye szerint alkalmasak lesznek az amerikai gazdasági érdekek (az ő érdekei) külföldön való védelmére más gazdasági blokkokkal szemben.

Így kicsi áldozat volt a Republikánusoknak tett belpolitikai gesztus, amit a Facebookon keresztül valósított meg: Az Egyesült Államokban leállította a Facebook tényellenőrző mechanizmusát és a cenzori tevékenység egy jelentős részét. Elmondása szerint a cég intézkedései a sajtószabadság helyreállítását célozzák, „igazolást” adva Trump szavaiank, aki a Demokrata elitet a valóság manipulálásával vádolta.

Elon Musk: A politikai és üzleti pozíció szerelme

Elon Musk és Donald Trump közeli viszonya mindkét személy természetes stratégiai érdekéből következik. Az elnöknek szüksége volt Musk szinte kimeríthetetlen forrásaira, és Musk erős társadalmi és Social media-jelenlétére, a Tesla-cégvezér pedig végre a gazdasági élet uralása után a visszatérő elnökben látta a politikai hatalma kiterjesztését, amit most egy szövetségi ügynökség élén meg is valósíthat.

(Forrás: ncbnews.com)

Harmadik szempontként pedig az űrprogram támogatása sem elhanyagolható. Trump beiktatási beszédében -összhangban Musk egyéni terveivel- technikailag bejelentette az űrverseny folytatását: a Mars emberi elérése már a szövetségi politikai részévé vált, amit a cégvezér folyamatos nyomása is megerősít. Ezekből kifolyólag „természetesen” következett, hogy az addig általa elutasított Trump hirtelen 2024-re támogatott jelöltjévé vált.

Jeff Bezos: A hódoló tartományúr

Jeff Bezos és Trump viszonya nem volt olyan simulékony mint más szereplőké: Bezos többször is a „woke” ideológiának megfelelő módon irányította és szervezete meg vállalatait, (ez egyértelműen megmutatkozott az Amazon Prime nevű streamingplatform felhozatalán is),

2016-ban pedig Trumpot a demokráciára leselkedő veszélynek nevezte, ezt követően pedig a Vanity Fairnek nyilatkozva elítélte a Trump által alkalmazott demagóg kommunikációt és populista taktikákat, amiket a véleménynyilvánítási szabadság megcsúfolásának nevezett, emellett azon a véleményen volt, hogy Hillary Clintont börtön fenyegeti egy esetleges Republikánus-győzelem esetén. Donald Trump ezzel szemben Bezost ideologizáltsága miatt támadta.

Egy ilyen nyílt politikai jellegű kiállás azonban az üzleti értékek oltárán bármikor feláldozható, ezt Bezos pedig meg is tette 2025-re, csatlakozva a fent már említett milliárdosokhoz, akik saját érdekeik és ambícióik szárnyalását várják a következő 4 évtől. 

(Borítókép forrása: NPR)

Donald Trumpot, az Egyesült Államok 47. elnökét január 20-án iktatták be. Az elnök első, 2017-től 2020-ig tartó ciklusa előtt, közben és után is a közbeszéd tárgyává vált az amerikai jogállamiság és a demokratikus hagyományokra leselkedő veszély, amelyet Trump külön utas politikai elképzelései és kommunikációja jelent. A 2024-es kampány során az elnökjelölt egyre szorosabbra fűzte viszonyát Elon Musk üzletemberrel, aki a világ jelenleg leggazdagabb embere. Ez az összefonódás sokakban már tavaly ellenszenvet váltott ki, de akkor még senki nem gondolta, hogy a hagyományosan demokrata érzelmű tech világ vezetői beállnak a republikánus elnök mögé. 

A tech óriások befolyása

Az USA-ban tucatnyi olyan tech cég működik, melyek egyenként nagyobb éves forgalommal rendelkeznek, mint egy-egy közepes európai ország. Ezek a cégek hatalmas vagyonkoncentrációjuk mellett kiemelt fontosságúak, hiszen a termékek és szolgáltatások melyeket kínálnak stratégiai fontosságúak. A különböző elektronikai eszközök, telekommunikációs és szoftver szolgáltatások minden háztartásban szükségesek, ezáltal ezen cégek komoly szerepet játszanak a közösségi média és az internetes hirdetések befolyásolásában is. Az USA tech oligarchává alakulásának elmélete újabb lendületet vett Trump második beiktatási ceremóniát, ahol a Szilícium-völgy legtöbb jelentős tech mogulja tiszteletét tette. Ott volt Mark Zuckerberg, a Meta, Jeff Bezos, az Amazon, Elon Musk, az X, Tim Cook, az Apple, valamint Sundar Pichai a Google vezére is. Mi több, nem csak hogy részt vettek az eseményen, fontosságukat jelzi, hogy Trump-tól mindössze az elnök legközelebbi családtagjai választották el, Elon Musk Trump Barron nevű fia foglalt helyet.

Elon Musk és Barron Trump, Donald Trump beiktatásán

A ceremónián felsorakozó tech vezérek a nyilvánosság szemében az elnök köreihez dörgölőző mogulként jelentek meg, akik Trump kegyeit keresve szeretnék elérni, hogy első ciklusához hasonlóan a második ciklusában se vezessen be olyan adórendszert, mely a leggazdagabbakat sújtja. A beiktatás utáni napokban az amerikai sajtó – különösen a demokraták felé húzó lapok – egy ún. Szilícium-völgy oligarchia, vagy röviden siligarchia kialakulásáról írtak. A leköszönő elnök is hisz az oligarchikus átrendeződésben, melyet jól bizonyít, hogy egyik utolsó nyilvános beszédében az Amerikai Egyesült Államok oligarchiák általi elpusztításáról beszélt. A tech vezérek jelenléte és Elon Musk személyes karrierjének alakulása az amerikai kormányzatban valóban aggodalomra adhatna okot, ennek ellenére az USA tech oligarchiává válása koránt sem ennyire reális veszély. 

A Szilícium völgy szerepe a gazdaságban

Igaz, hogy a Szilícium-völgy néhány óriásvállalata, mint például az Apple vagy a Google egyes országok GDP-jével összemérhető éves bevétellel rendelkezik, ez az összes szinte eltűnik az USA éves össztermékében. A világleggazdagabb embereinek cégei, az Amazon, a Meta és a Tesla együttesen nagyjából az Amerikában jegyzett összes részvény értékének csupán 10%-át teszik ki. A felsorolt cégek gazdasági ereje még ennél is csekélyebb: az Apple-lel és az Alphabet-tel kiegészülve is mindössze 3.1%-át adják az éves GDP-nek. A nominálisan hatalmasnak tűnő számok tehát, melyek ezeket a tech óriásokat jellemzik, megfelelő kontextusba helyezve eloszlatják a kételyeket, miszerint pár tech vezér véleménye formálhatja  a jövőben az amerikai törvényhozás és gazdasági élet működését.

A Meta, Amazon, Google és X vezetői pár lépésre egymástól

Milyen egy igazi oligarchia?

 2004-ben – amikor az orosz statisztikai hivatal utoljára közölt megbízható adatokat – az orosz vezető üzleti kör (~oligarchák) nagyjából a teljes munkaerőpiac 20%-át foglalkoztatták és az ipari termelés közel 80%-a az éredekeltségeikbe tartozó vállalatokhoz volt köthető. Fontos megjegyezni, hogy a 2010-es évekig Oroszországban nyugati szemmel vizsgálva sem volt jellemző a túlzott mértékű autokrácia, így ezek a számok orosz viszonylatban akkoriban normálisnak voltak mondhatóak. Természetesen nagy valószínűséggel az orosz politikai és gazdasági elit befolyása tovább növekedett, így nagy magabiztossággal állítható, hogy a 2004-es statisztikai adatok már nem helytállóak. Magyarország példája is említhető, hiszen itthon a kormányzati és gazdasági elithez köthető jogi entitások a gazdaság éves termelésének nagyjából negyedét adják.

Orosz oligarchák és vagyonuk

Az amerikai belpolitika következő pár éve lehet, hogy nagyobb mértékben fonódik majd össze a Szilícium-völgy tech vezéreinek lobbitevékenységével, de az aligha valószínű, hogy az USA vezető politikusai a tech óriáscégek érdekei mentén hoznának politikai vagy gazdasági döntéseket. Joe Biden és a demokrata oldal siligarchiával kapcsolatos félelmei szinte biztosan alaptalanok.

2025. januárjában közel 300 magyar iskolát Kellett kiüríteni egy egységes szövegezésű fenyegető email miatt, mely a különböző félelmetes ígéretek mellett azt is állította, hogy robbanószerkezeteket helyeztek el az érintett intézményekben. Ugyan a bombariadók kihirdetése után kivonuló rendőrség egyik helyszínen sem talált bombát, sokakban felmerülhet a kérdés, vajon hová vezetnek az ilyen agresszív akciók és van-e félni valónk Magyarországon. Erre a kérdésre választ kaphatunk, ha visszagondolunk a 21. század első két évtizedére, ekkor ugyanis számos nyugat-európai országban váltak mindennapossá a bombafenyegetések, melyeket sajnálatos módon rövidesen valódi terrorcselekmények is követtek. Ebben a cikkben négy olyan terroreseményről olvashatnak, melyek az elmúlt években történtek Európában.

A madridi vonatrobbantások

2004- március 11-én, Spanyolország fővárosában történt a 21. század első komolyabb, európai országot érintő terrorcselekménye. Ekkor Madrid elővárosi vasúthálózatának négy különböző pontján hajtottak végre pokolgépes merényletet, melyben 192 ember meghalt és közel 2000-en sérültek meg. Az akció különlegessége, hogy pontosan kettő és fél évvel a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után, valamint három nappal a spanyolországi választások után történt. Az elkövetők az al-Kaidához köthető szervezet tagjai voltak, motivációjuk pedig a spanyol hadsereg iraki háborúban való szerepvállalása elleni tiltakozás volt. Az iszlamista szélsőségesek célja – a félelemkeltés mellett - nagy valószínűséggel a parlamenti választások eredményének befolyása volt.

A madridi vonatrobbantások egyik helyszíne

A 2015. januári terrortámadás Párizsban

2015. január 7-én a párizsi székhelyű szatirikus lap, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen hajtottak végre merényletet muszlim terroristák, akik a lap újságírói által megjelentetett, muszlim személyeket ábrázoló karikatúrák általuk feltételezett kegyeletsértése miatt akartak bosszút állni. A támadás során két fegyveres férfi erőszakosan betört a szerkesztőség épületébe, majd 12, a lapnál dolgozó személlyel végzett. A terrortámadást végrehajtó Kouachi testvérek ezt követően elmenekültek a helyszínről. A rendőrség nagy erőkkel kereste az elkövetőket, akik azonban két teljes napig szökésben voltak. Egy, a testvérpárral kapcsolatban álló harmadik iszlamista eközben egy rendőrrel is végzett, a testvérpár egyik tagja pedig egy rövid ideig tartó túszdrámáért is felelőssé tehető. A három férfi végül egy Párizs környéki nyomdaépületben rejtőzött el, ahol a rendőrség és a katasztrófavédelem tűzharcban végzett velük. A Charlie Hebdo elleni merénylet a 2010-es évek Franciaországot sújtó terrorcselekményeinek sorában sajnos csak az első, de nem az utolsó helyen szerepel.

A Charlie Hebdo szerkesztőségében dolgozó áldozatok

A párizsi Bataclan terrortámadás

2015. november 13-án Párizs három különböző pontján követtek el merényletsorozatot iszlamista támadók. A támadások összehangoltan, közel egy időben történtek, pisztolyok, gépfegyverek, valamint különféle robbanószerek használatával. A támadók több helyszínen több, mint 130 emberrel végeztek és több százan megsérültek. A legnagyobb áldozatokat a belvárosi Bataclan színház elleni támadás követelte, itt 89-en vesztették életüket. Az összes támadó valamilyen formában az Iszlám Állam terrorszervezethez tartozott és a támadás hátterében valószínűleg a nyugati életmód és kultúra iránt érzett ellenszenvük kifejezése volt. A Bataclan színház látogatóit támadó férfiak este 9 után lendültek akcióba és több tucat ember kivégzése után a színház területén barikádozták el magukat, ahol túszokat is ejtettek. A kiérkező rendőrség és katasztrófavédelem hosszú órákig küzdött a támadókkal, akiket végül hajnali egy órakor sikerült lelőni. A 2015. novemberi merényletsorozat kiemelt fontosságú a francia történelemben, hiszen a második világháború óta ekkor fordult elő először, hogy Franciaországban szükségállapotot vezettek be és elrendelték az ideiglenes határellenőrzést.

A Bataclan előtt elhelyezett virágok és képek a támadást követő napokban

A 2016-os nizzai támadás

Szintén Franciaországban, Nizza városában hajtottak végre terrortámadást 2016. július 14-én, mely 86 ember életét követelte és több, mint 400 ember sérült meg. A támadás napja francia nemzeti ünnep volt, így a Földközi-tenger partján fekvő Nizza tengerparti sétányán nagyjából 30.000 ember gyűlt össze az ünnepi programsorozatot lezáró tűzijáték megtekintésére. A támadást egy 31 éves, tunéziai származású férfi hajtotta végre, aki egy 19 tonnás kamiont vezetve hajtott az ünneplő tömegbe azzal a céllal, hogy minél több embert halálra gázoljon. Az iszlám szélsőséges elkövető ugyan nem tudott elmenekülni, de nem veszítette életét a támadás következtében. A szomorú eseményt büntetőeljárás követte, melynek eredményeként egy sokak számára elfogadhatatlan ítélet született: a 86 ember haláláért felelős támadót ’csupán’ 18 év szabadságvesztésre ítélték.

A helyszínelő rendőrök a támadó által használt 19 tonnás kamion környezetében

Ugyan a magyarországi bombariadók és a bemutatott halálos áldozatokkal járó terrortámadások között nem érdemes közvetlen párhuzamot vonni, a fenyegetések egyre gyakoribbá válása mind Spanyolországban, mind pedig Franciaországban idővel emberi élteket követelő terrorcselekményekké fajultak. Reméljük ez hazánk esetében másként alakul!