Reaktor

Az elhízás napjaink egyik legsúlyosabb globális egészségügyi problémája, de nem minden országot sújt ugyanolyan mértékben. Két fejlett ország, Japán és az Egyesült Államok, élesen eltérő példákat mutatnak: míg Japánban az elhízott felnőttek aránya alig 4%, addig az USA-ban ez az arány 40% körül mozog. A különbség nem genetikai, hanem életmódbeli, kulturális és strukturális tényezőkben gyökerezik.

De mi a japánok titka? Mitől marad vékony a társadalom jelentős része?

Kisebb adagok, tudatosabb étkezés Japánban

A japán étrend hagyományosan kiegyensúlyozott, alacsony kalóriatartalmú, és kevés feldolgozott élelmiszert tartalmaz. A tipikus japán étkezés alapja a rizs, friss zöldségek, hal, erjesztett ételek (mint a miso vagy a natto) és mérsékelt húsfogyasztás. Az adagok általában jóval kisebbek, mint az amerikai éttermekben megszokott porciók, így az emberek nem eszik feleslegesen túl magukat és nem is pazarolnak ételt. A japán kultúrában jelen van az „hara hachi bu” elv, amely arra tanít, hogy az ember csak 80%-os jóllakottságig egyen.

Ezzel szemben az amerikai étrendet gyakran uralják a nagy adagok, zsíros, cukros és ultrafeldolgozott ételek. Az étkezések sokszor útközben, sietve történnek, gyakran túlevéssel és nassolással kombinálva. A gyorséttermek kultúrája és az élelmiszerek túlreklámozása is hozzájárul az egészségtelen táplálkozási szokások elterjedéséhez.

Mozgás a mindennapokban

A japánok életmódjában természetesen beépült a gyaloglás és a kerékpározás, köszönhetően a sűrű városoknak és a jól kiépített tömegközlekedésnek. A napi rutin része lehet több kilométernyi séta is – például az iskolába, munkahelyre vagy boltokba. Emellett a japán társadalom nagy hangsúlyt fektet az egészségmegőrzésre és a rendszeres orvosi szűrésekre.

Ezzel szemben az amerikaiak többsége autófüggő életmódot él. A városi elrendezés gyakran nem kedvez a gyalogos közlekedésnek, és sokan napi több órát töltenek ülve munkahelyen, autóban vagy a tv előtt, a fizikai inaktivitás pedig köztudottan súlyosbítja az elhízás problémáját.

Közoktatás és étkezési szokások

Japánban már az iskolákban is szigorúan szabályozott, egészséges és tápanyagban gazdag ebédet kapnak a diákok, amelyet nem gépek, hanem szakácsok és dietetikusok állítanak össze. A tanulók részt vesznek az étkeztetés lebonyolításában is, ami felelősségérzetet alakít ki az ételek és az egészséges táplálkozás iránt.

Az amerikai iskolai étkezés ezzel szemben gyakran feldolgozott, zsíros vagy cukros ételeket tartalmaz, és kevés zöldséget, gyümölcsöt kínál. Az élelmiszeripar befolyása az iskolai menzákra is kiterjed.

Gazdasági és strukturális tényezők

Az egészséges életmód Japánban nem luxus, hanem társadalmi norma. Az egészségügyi rendszer hangsúlyt fektet a megelőzésre, rendszeres szűrésekre, és a vállalatokat is ösztönzik munkavállalóik egészségmegőrzésére. Amerikában viszont sokszor az egészséges étel drága, míg az olcsó, gyorsan elérhető opciók – például a gyorsételek – elhízást okozó étrendet támogatnak. A „food desert” jelenség (amikor egyes térségekben alig elérhető friss élelmiszer) tovább nehezíti a helyzetet. Például, ha valaki siet vagy nem volt ideje főzni Japánban és Amerikában is vehet előre csomagolt ételek, a különbség azonban abban rejlik, hogy míg ez az USA-ban például ultra-feldolg

Zöld tea kultúra

A zöld tea Japánban egy gyakori ital, amelyet egész nap fogyasztanak. Gazdag antioxidánsokban és anyagcserét serkentő vegyületekben, mint például a katechinok, a zöld tea elősegíti a zsírégetést és egészséges étrenddel kombinálva hozzájárulhat a fogyáshoz. A cukros italokkal vagy szénsavas üdítőkkel ellentétben a zöld tea felesleges kalóriák nélkül biztosít hidratálást, így egészségesebb választás a súlykontrollhoz.

Az eredmény: két világ, két testkép

A különbségek következménye egyértelmű: Japánban a felnőttek elhízási aránya kb. 4%, míg az USA-ban meghaladja a 40%-ot. Ez nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi kérdés is – hiszen az elhízás növeli a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint többféle daganatos betegség kockázatát.

Mit tanulhatunk mindebből?

A japán példa azt mutatja, hogy az elhízás nem elkerülhetetlen, még egy fejlett, urbanizált társadalomban sem. Kulturális nevelés, élelmiszerpolitika, várostervezés és közegészségügy – mind kulcsfontosságú tényezők. Az USA példája pedig arra figyelmeztet, hová vezethet, ha ezek a területek nem működnek összehangoltan.

Magyarországon úgy gondoljuk, hogy bírjuk a csípőset, az Erős Pistánkkal, csípős kolbászainkkal és a paprikáinkkal. Azonban vannak olyan országok, ahol egy falat étel is olyan cspíős, hogy utána azonnal vízért vagy tejért kell rohannunk. Cikkünkben bemutatjuk a legcsípősebb ételeket és a legcsípősebben főző országokat. Kezdjünk néhány fogással.

1. Phaal Curry

A világ lecsípősebb curry-je, leggyakrabban azzal a ghost pepper chilivel készül, melyet sokáig a legerősebbnek tartottak. A Phaal Curryt először Angliában, egy bangladesi tulajdonú étteremben készítették el, ahol beleegyezési nyilatkozatpt kellett kitölteni, aki ki szerette volna próbálni ezt a fokozatú csípőset. A curry paradicsomos alapon van, főleg csirkével készítik, és többféle fűszert is tartalmaz. Magyarországon nem tudunk olyan étteremről mely felszolgálná, de ha esetleg van írjátok meg commentben!

 Kép forrása: The Curry Guy

2. Doro Wat

Az Etióp konyha kevésbé ismert nemzetközileg, azonban csípősebbnél csípősebb ételeket szolgálnak fel. Egyik ezek közül Doro Wat, de említhetnénk a Sik Sik Watot is akár. A Doro Wat csípős csirke pörkölt, melyben főtt tojás is található. Egyesek annyira csípősnek tartják, hogy nem értik, hogy az etiópoknak, hogyan marad ízlelésük az étel elfogyasztása után. Van benne szárított chilipaprika, paprika, cayenne-i bors, görögszéna is.

Kép forrása: Ministry of Curry

3. Szecsuáni hot pot

Talán ha a világban megkérdezzük melyik a legcsípősebb konyha, sok embernek a szecsuáni fog az eszébe jutni, innen most a klasszikusnak számító szecsuáni hotpotot, a leghíresebb szecsuáni hotpot étel a Mala Huoguo. A hotpot levese tele van chili paprikákkal, ahogy a képen is látható. A hotpot lényege, hogy ebben a folyamatosan forrás alatt lévő lében megsütjük különböző hozzávalóinkat (pl. vékonyra szelt marhahúst, vagy rizstortákat, de szinte bármit meg tudunk az alaplevekben főzni). Az ételeket szecsuáni borssal készítik, melynek különleges hatása van, elzsibbasztja a szánkat. 

Kép forrása: CookwithKelly

4.  Ema Datshi

Ez a butáni étel gyakorlatilag erjesztett sajt és chili pörkölt, amely veszélyesen csípős egyveleget alkot. Közbezárva két "csípős nemzettel", az India és Kína között fekvő Bhután konyhájában nem meglepő a magas intenzitású csípősség. Bhutánban  a chili nem ízesítőként van használva, hanem csupán zöldségként, úgy mint nálunk az étkezési paprika, vagy a paradicsom. Az Ema Datshiban is a fő összetevő, az étel zöldsége a chilipaprika.

Kép forrása: Marc's Kitchen

5. Camarones a la Diabla

Mexikó szintén híres a chilipaprikájáról, így listánkból is kihagyhatatlan. Sokszor ördögi garnélaráknak nevezett étel háromféle chilipaprikából készül, chiles serranos, chile de árbol és a Mirasol chili alkotja. A garnélarákon kívül bármilyen tengeri gyümölccsel elkészíthető.

Kép forrása: Recetas gratis

Természetesen ezek mellett még rengeteg ételt felsorolhatunk, de most következzenek a legcsípősebben főző országok és régiók, melyeket nem említettünk fentebb.

Kína:

Már a Szecsuáni hotpot kapcsán említve volt, tehát a szecsuáni tartományt nyugodtan ide vehetjük, a bénító borsával, azonban még egy tartományt meg kell említenünk. Hunan régióban inkább a savanyú-erős ízek dominálnak, ezért néhányan még előrébbre is veszik a szecsuáninál. Néhány híres étele a Duo jiao zheng yu, mely hal chilivel beborítva, vagy a Tang cu pai gu, mely édes-savanyú (és nyilván csípős) bordát takar.

Thaiföld:

Bár thai étel nem szerepel a listánkon, azért a thai konyhát meg kell említenünk, a legcsípősebbek közé a Gaeng Tai Pla thai curry, Gaeng Kua Kling mix, és a Som Tam saláta tartozik. Thaiföldre is igaz az állítás, hogy minél délebbre utazunk, annál csípősebb ételeket kóstolhatunk.

Karib-térség:

Jamaika és a környező szigetek is bővelkednek a fűszerekben, azonban talán kevésbé a csípősségükről híresek. Ettől függetlenül persze megtalálhatják az erőset szeretők itt is a kedvenceiket, a Jerk Chicken nevű ételük az átlagos embereket gyorsan megizzasztják. Persze ha már képzettek vagyunk, lehet nem fog kifogni rajtunk.

Ezeket az ételeket leginkább a bátraknak ajánljuk, persze lehet magunkat képezni folyamatosan, hogy egyre csípősebb ételeket bírjunk enni, így egy idő után már a szecsuáni hotpot is gyerekjáték lesz. 

Magyarország népessége 1981 óta már 1,2 millió fővel csökkent, Japán lakossága évente 1 millióval apad, Ukrajna a függetlenné válása óta elvesztette népessége 40%-át, Olaszországban az emberek átlagéletkora már 48 év.  Ez csak pár aggasztó adat, amit a sajtóban az elmúlt hetekben lehetett olvasni. De mégis mekkora a baj?

Világszerte csökkennek a születési arányszámok

Az emberiség népessége több százezer éven keresztül alig növekedett a betegségek, éhínségek és a háborúk következtében. Az ipari forradalommal azonban minden megváltozott, mert az exponenciális gazdasági és társadalmi fejlődés gyors népességnövekedést eredményezett, ami 1999-ben 6 milliárdra, 2022-re pedig 8 milliárdra növelte a népességszámot. A Föld népessége az ENSZ előrejelzései szerint még legalább 60 évig egyre lassabban, de növekedni fog.

Forrás: The New York Times

A népességszám fenntartásához egy nőnek átlagosan 2 gyermeket kell vállalnia. Ha ez a szám magasabb, akkor emelkedik, ha alacsonyabb, akkor csökken a népesség. Dél-Koreában 2023-ban 0,72 gyermeket vállalt átlagosan egy nő, ami a legalacsonyabb érték az egész világon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 100 ma szülőképes korú dél-koreai nőnek mindösszesen 36 gyereke lesz. Ennek a 36 embernek ezt követően 13 gyermeke lesz, akik pedig már csak 5 gyereket fognak vállalni. Tehát ha a jelenlegi trendek folytatódnak az országban, akkor 100 év múlva 95%-kal kevesebb fiatal fog élni az országban.

Még nem tudjuk, hogy a folyamatosan csökkenő termékenységi arányszámok elérték-e már a mélypontjukat. Ha Dél-Koreában csak az abszolút számokat nézzük, a népességszám nem fog 95%-ot zuhanni - csak visszatér a korábbi szintre. 1950-ben 20 millióan éltek Dél-Koreában, ami 2023-ra 52 millióra emelkedett, 2100-ra pedig lecsökken 22 millióra. De a kérdés nem az, hogy kevesebb dél-koreai lesz-e, hanem a népességük összetétele.

Kép forrása: New Vision

Az országban az átlagéletkor 1950-ben 18 év volt, 2023-ra ez 45 évre emelkedett, 2100-ban 59 év lesz. Dél-Korea pedig korántsem az egyetlen elöregedő ország. Kínában a történelem leggyorsabb népesedési fordulatának lehetünk tanúi, ami jelenleg megállíthatatlannak tűnik. A gyors iparosodás, az urbanizáció és a növekvő jövedelmek azt jelentették, hogy a kínai fiatalok a kisebb családokat részesítik előnyben. Emellett az egygyermekes politika bevezetése, amelynek célja a népességnövekedés lassítása volt, Kínában óriási demográfiai válságot okozott. Az egy nőre jutó 1,16 termékenységi ráta mellett négy generáción belül 100 fiatal kínaiból csak 20 marad. Kína termékenységi rátája jelenleg az egyik legalacsonyabb Kelet-Ázsiában, még Japánénál is alacsonyabb.

Európa

Ehhez képest Európa elnéptelenedése az alacsony születési számok ellenére sokkal lassabban zajlik, mivel Ázsiával ellentétben a legtöbb államba folyamatosan érkeznek a bevándorlók. Összetett folyamatnak lehetünk szemtanúi, mivel az újonnan érkezők jó része más, alacsony termékenységi rátájú országokból érkezik, és a bevándorlók közül a szülőképes korú nők aránya nem elég magas ahhoz, hogy érdemben megoldást kínáljon Európa népesedési problémáira. A bevándorlók termékenységi rátája általában 2-3 generáción belül alkalmazkodik az őshonos népességéhez.

Kelet-Európában a népességcsökkenés mértéke a vasfüggöny leomlását követően drámaian felgyorsult (1990 óta 22 millióval csökkent a régió népessége), mivel sok fiatal költözött Nyugat-Európába, ahol annak ellenére, hogy nem csökken a népesség, az átlagéletkor a világon az egyik legmagasabb, 46 év. Latin-Amerikában 2015-ben, Indiában 2019-ben a termékenységi ráta 2 alá esett. Az Egyesült Államokban a bevándorlás az egyetlen dolog, ami miatt a népesség még növekszik.

Vannak még a Földnek olyan helyei, ahol a termékenységi ráta nem esett 2 alá: A Közel-Kelet, Észak- és Szaharától délre fekvő Afrika nagy részén még mindig magas a termékenység. Azonban az ENSZ nemrégiben csökkentette Afrika népességére vonatkozó előrejelzését. Nigéria esetében a 2100-ra vonatkozó becsléseket 733 millióról 546 millióra csökkentették. Hasonló tendenciák figyelhetők meg az egész kontinensen. Afrika fejlődésével párhuzamosan a termékenységi ráta a vártnál sokkal gyorsabban csökken. Az évszázad végére Afrika legtöbb helyén is túl kevés lesz a születés a népességszám fenntartásához. A csökkenő termékenységi ráta és a népesség elöregedése tehát általános trenddé válik az egész világon.

Kép forrása: Council on Foreign Relations

Demográfia és szegénység

Egy fejlődő társadalomban a fiatalok és a középkorú emberek vannak többségben, hiszen a leginkább ők járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez. A nyugdíjasok már nem tesznek annyit hozzá a gazdasághoz, viszont az egészségügyi kiadások nagy részét ők viselik. Régen a rengeteg fiatal gondoskodott néhány idősebb emberről. Képzeljünk el egy olyan társadalmat, ahol az emberek többsége 60 év feletti. A fiatalokra nehezedő pénzügyi teher óriási lesz, még a leggazdagabb országok számára is fenntarthatatlan. Ez azt fogja jelenteni, hogy az embereknek sokkal tovább kell dolgozniuk, az egészségügyi kiadások emelkedni fognak. A technológiai fejlődés enyhíti majd a nyomást, de nem tudja teljes mértékben kompenzálni. Kína 31 tartományából 11-ben folyamatosan hiányt termel a nyugdíjalap. Kína azelőtt öregedett el, hogy egyáltalán gazdag országgá vált volna, és most már nem igazán tudnak felzárkózni. Az előrejelzések szerint az ország munkaképes korú lakossága 2050-re 20%-kal, azaz 200 millió fővel csökken - annyival, mint az USA teljes munkaképes korú népessége.

Az elöregedő társadalmakra nézve egy másik veszély, hogy a megválasztott kormányok úgy dönthetnek, hogy leginkább az idős lakosság érdekeit és félelmeit képviselik - ami rövid távú gondolkodáshoz és a megrögzött normák megőrzésének előnyben részesítéséhez vezethet az innovációval szemben.

Kép forrása: Statista

Sokan úgy gondolják, hogy ha kevesebb ember él majd a Földön, az pozitívan hat a környezetre, mert a túl sok ember fenntarthatatlan az erőforrást felhasználása szempontjából. A probléma az, hogy még ha kevesebb embert is akarunk, ez a folyamat nagy valószínűséggel túl lassú ahhoz, hogy pozitív hatással legyen a környezetre - a világ népessége még legalább 60 évig növekedni fog, mielőtt újra csökkenhet - addigra meg kell oldanunk a klímaváltozást. 

Bevándorlás

A legegyszerűbb megoldásnak a népesedési válságra a bevándorlás tűnik, de a bevándorlók termékenysége három generáción belül a helyi szinthez fog igazodni. Tehát folyamatosan új bevándorlók beáramlására van szükség - ami hosszú távon nem fenntartható, mivel a születési arányszámok mindenhol csökkennek. Az egyetlen megoldás az lenne, ha a szegény országokat szegényen tartanánk, hogy a fiatalok és motiváltak a fejlett országokba vándoroljanak, ahol lehetőséget és jobb életet keresnek. Az évszázad végére Afrikában lesz a legtöbb fiatal a világon, így az afrikai migránsok válhatnak a világ legkeresettebb bevándorlóivá, és az idős nemzetek keményen harcolnak majd minden egyes költözni vágyó emberért.

A bevándorlás társadalmi vagy kulturális feszültségeket fog okozni, ami minden kultúrában egyetemes jelenség (különösen, ha nagyon eltérő értékrendű kultúrák találkoznak).

Következtetés

Eddig egyetlen országnak sem sikerült jelentősen növelnie a születési rátáját, így egyelőre nem igazán tudjuk, mi az, ami működik. De van néhány lehetőség, ami minimális mértékben enyhítheti a demográfiai katasztrófát: ingyenes gyermekgondozási lehetőségek, anyagi juttatások a szülőknek, több és olcsóbb lakás. A szülői létnek nem szabad többé a karrier útjában állnia. A kultúránknak pedig pozitívabban kell viszonyulnia a gyerekvállaláshoz.

Végül is az emberiség nem fog kihalni azért, mert kevesebb gyermeket vállalunk. Társadalmaink kora és összetétele gyorsan változik, viszont ezzel inkább előbb, mint utóbb foglalkoznunk kell.

Talán kézenfekvő lesz a legelső kérdésem, hogyan találkoztál először a paintballal, és hogyan lett azután a találkozás után egyfajta örök szerelem, egy hivatás?

Hát én 2005-ben kezdtem a paintballozást. Előtte már ilyen kínai piacos, kis golyós pisztolyokkal lövöldöztük egymást, de ez valahogy kevés volt nekem, és akkor kerestem. Tudtam, hogy van ilyen, hogy paintball, és kerestem paintball csapatot, hogy akkor én így jönnék. Nagyon fiatal voltam ugye még, és ebből fakadóan voltak nehézségeim. Mindenki nézte, hogy most mit keres itt ez a gyerek, de aztán ezen sikerült túllendülni. Először én is a hagyományos irányba mentem el, tehát ez a katonai szimuláció, hívjuk így. Elhagyatott laktanyában játszottunk, amivel találkozik te is, vagy bárki a paintball kapcsán. Rá fél évre azt éreztem, hogy többet szeretnék, és elmentem egy versenycsapathoz, hogy helló, én vagyok a Viktor, és szeretnék paintballozni. Bevettek, és a többi már csak jött utána.

Szerintem mindenkinek van egyfajta fogalma, hogy mi is az a paintball, de talán te egy hitelesebb fogalmat tudsz adni. Mi a definíciója pontosan? Ez egy játéksport, hogyan kell erre tekintenünk?

Én arra, hogy sport-e, mindig azt szoktam mondani, hogy gyere le egy edzésre, és hogyha utána azt mondod, hogy ez nem sport, akkor ingyen volt az edzés. Én azt gondolom, hogy ez sport, de lehet játékként is rátekinteni. A legtöbben ezt egyszeri élménykeresésre használják. A elmennek csapatépítőre vagy osztálykirándulásra, és ott szétlövik egymást, jól érzik magukat, aztán lehet, hogy életükben soha többet nem paintballoznak. Nem azért, mert nem volt jó élmény, hanem mert legközelebb elmennek gokartozni, lézerharcra, vagy szabadulószobába. Így kipörgetik ezt a dolgot egy alkalommal.

De vannak olyan emberek, én is, akiknek más a fókuszuk, és beleszeretnek ebbe a dologba. Ők évtizedeken keresztül űzik. Ennek vannak finomságai, rejtelmei, van módszertana, hogy hogyan kell jól játszani. Van elméleti háttere, stratégia, tehát elég színes ez a világ. Nem feltétlen annyi, amennyit egy átlag játékos, aki egyszer eljön hozzánk, átlát.

Van Youtube csatornánk, és megpróbálunk a social médiában is jelen lenni. Ott vannak szórakoztató tartalmaink, és sok olyan tartalmunk is, ami erre próbál rávilágítani. Van kezdőknek szóló videósorozatunk, próbáljuk a nézőket edukálni paintball ügyben. Hogy nézd, ez nem csak az, hogy lemész csapatépítőre haverokkal, hanem ez egy sport. Például, ha mondok neked három trükköt, és azt gyakorolod fél órán keresztül, akkor azt a haverodat, aki ezt nem ismeri és nem gyakorolta, le fogod tízből hétszer lőni.
A fejlődés az elején exponenciálisan gyors, aztán – mint minden másban – a fejlődési görbe kilapul. Onnantól már csak finomságokat reszelgetünk edzésen. Összességében hosszú idő megtanulni és magas szinten űzni. Nekem is, húsz év után, mindig van valami újdonság, amin finomítanom kell, főleg edzőként. Én ugyanis edzem is a srácokat, és mindig tanulok valamit, hogy hogyan lehet még többet kihozni belőlük. Hiába jó a csapat, el kell érni, hogy jól is játszanak. Ez is egy kihívás, tehát sokrétű.

Hogy jött a Paintball Akadémia ötlete, és egyáltalán mitől akadémia?

Az akadémia 2011-ben indult. Akkoriban még működött a Magyar Paintball Szövetség, és mivel én tartottam oktatásokat, felkértek, hogy indítsak egy utánpótlás-akadémiát. Így hoztuk létre, közösen kezdtük el. Később a szövetséggel szétváltak az útjaink, azóta pedig a szövetség meg is szűnt. Én Paintball Akadémia néven folytattam tovább a munkát. Azért hívjuk így, mert nálunk tényleg meg lehet tanulni paintballozni. Nem pusztán szórakoztatóipari egység vagyunk, hanem sportegyesület, ahol képzés is zajlik.

És akkor itt rendes edzések vannak. Például meccs előtt van mentális felkészülés? Hogyan kell elképzelni nálatok egy versenyre készülést vagy egy edzést?

Ez most nagyon aktuális kérdés, mert a legutóbbi Szlovák Ligán – ott játszunk, mivel sajnos nincs magyar bajnokság – az elődöntőben volt egy mentális megingása a csapatnak. Azóta gondolkodom rajta, hogyan tudnánk ezt kiküszöbölni. A paintballban nagyon gyorsan történnek az események. Ha fejben belekerülsz egy lefelé húzó spirálba, akkor pillanatok alatt vége a mérkőzésnek, és kiestél. Ez egyenes kieséses szakaszban nagyon kellemetlen tud lenni.
Nyilván megvannak az alapmozdulatok is: hogyan bújsz ki a fedezék mögül, hogyan lősz futva. Ott van a „breakout”, amikor dudaszóra felhúzod a fegyver csövét, és beérsz az első fedezékig. Ezt hívjuk így. Vannak a csúszások, hogy hogyan érsz be a fedezékbe, és ezeknek sokféle kombinációja. Ez is egy végtelen történet, hiszen mindig van mit csiszolni. A következő szint a pályán zajló kommunikáció. A paintballnak vannak alaptörvényszerűségei – erről egyébként van is videónk a csatornán. Ha ezeket betartod, az nagyon sokat segít. A legegyszerűbb példa: minden fedezéket el kell nevezni, tudnod kell, hány ellenfél van még játékban. Egyedül nem tudsz mindent követni, ezért fontos a csapattársak közötti információmegosztás. Ha ez működik, akkor nagyon sokat ad a játékhoz, ha viszont nem, abból káosz lesz. A stratégiánk mindig változik, mert minden versenyen más a pálya „layout”-ja, vagyis a fedezékek elrendezése. Összesen 45 fedezék van a szabvány pályán, de a helyzetük versenyről versenyre más. A taktikát ehhez kell igazítani: a pályához, az ellenfél gyengeségeihez és erősségeihez, valamint a saját csapatunk adottságaihoz. Természetesen azt is elemezzük, mit játszik az ellenfél. Ezek együtt határozzák meg a stratégiánkat. Egyéni szinten ott van a taktika, vagyis hogy az adott játékos mit csinál. De a paintballban nem lehet előre pontosan meghatározni, mi fog történni a pályán. Nagyon intuitívnak és gyors gondolkodásúnak kell lenned. Van egy irányelv a játék kezdete előtt, de attól az egész mehet teljesen más irányba, attól függően, mi történik.

És hogy áll a magyarországi versenyrendszer? Egyáltalán a magyarok hogyan szerepelnek a versenyeken, ti hogyan álltok? Vannak-e Magyarországon versenyek, és milyen nemzetközi versenyek vannak? Hogyan néz ki összességében a versenyek látképe?

Magyarországon nincs verseny. Sokszor kérdezik, miért nincs, és az az oka, hogy én nem szervezem meg. Azért nem, mert annyira kicsi a hazai szcéna, hogy egyszerűen nincs értelme. Nekünk sokkal egyszerűbb kimenni a Szlovák Ligára, és ott játszani. Most ott szerepelünk. Az első fordulót megnyertük, körülbelül tíz csapat indul a Szlovák Ligában. A második fordulón harmadikak lettünk, de összetettben vezetünk. Lesz még egy forduló, majd meglátjuk, mi lesz ott. Bízom a legjobbakban, odatesszük magunkat, és reménykedem, hogy jó eredményt tudunk elérni az utolsó fordulón is.

Térjünk rá a leggyakoribb kérdésre ami felmerül a paintball kapcsán: fáj, ha eltalálnak?

Igen, ez az egyik leggyakoribb kérdés. Én szoktam viccesen azt mondani, hogy csak annak fáj, akit eltalálnak. A cél az, hogy téged ne találjanak el, és akkor nem fáj semennyire. Komolyra fordítva a szót: nem olyan vészes, mint ahogy az emberek gondolják. Ha nem fájna egyáltalán, akkor nem lenne izgalmas. Valamennyire érezhető, de szerintem teljesen tolerálható. Három másodperc alatt elmúlik a fájdalom, a lila foltok pedig rosszabbul néznek ki, mint amennyire valójában fájnak.
Szerintem ez a „paintball fáj” dolog onnan ered, hogy aki már paintballozott, az mutogatja a foltokat magán. Megkérdezik tőle, fáj-e, és ő mondja, hogy igen, fájt, de kibírta. Biztos, hogy ez áll a háttérben. Valójában azonban nem annyira fájdalmas, teljesen kibírható. Persze előfordul, hogy valakit versenyhelyzetben nagyon „telerámolnak”. Ez tényleg kellemetlen tud lenni. Olyankor, amikor másodpercenként tíz golyót lő mindenki, és négyen rád fordulnak, egy másodperc alatt negyven találat is érhet. Na, az valóban fáj, de ez ritka, és inkább csak versenykörülmények között fordul elő.

Ez a teljes beszélgetés egy rövidített leirata. 

Mint a legtöbb év, 2024 sem telt el tudományos felfedezések nélkül, következzen tehát 7 érdekes felfedezés a tavalyi évből, amelyek jelentős hatással lehetnek az életünkre, a technológiára és a tudomány jövőjére:

1. Streamline a HIV megelőzésében – lenacapavir

A lenacapavir nevű hosszú hatású injekciós HIV-preventív szer 2024-ben kísérleti fázisban jelentős eredményeket hozott, akár 99%-os hatékonysággal is működhet bizonyos körülmények között. A lenacapavir felfedezése a Sundquist laboratórium kutatásaihoz köthető, és a Science magazin 2024-es év áttörésének választotta. A lenacapavir egy új, elsőként kifejlesztett HIV-ellenes gyógyszer, mely a vírus kapszid fehérjéjét célozza meg, és ezzel megakadályozza a vírus szaporodását. 2025. június 18-án az Egyesült Államokban engedélyezték a szexuális úton terjedő HIV megelőzésére, 6 hónapos védelemmel. 

(forrás: https://www.eatg.org/hiv-news/an-update-on-lenacapavir/ )

2. Nukleáris fúzió továbbvitele

2024-ben a fúziós energia kutatása új mérföldkőhöz érkezett: Franciaországban egy kísérleti reaktor stabilan fenntartott fúziós reakciót, amely több energiát termelt, mint amennyit felhasznált

3. Egy rovaragy teljes leképezése

Bár lehet, hogy nem sokat gondolkodunk a közönséges gyümölcslegyen, az idegtudósok számára ezek az apró teremtmények hatalmas potenciállal rendelkeznek. A Drosophila melanogaster agya ugyan kicsi, de szerkezete és folyamatai figyelemre méltó hasonlóságokat mutatnak az emberi aggyal. 2024-ben egy tudóscsoport monumentális bravúrt ért el: teljesen feltérképezte egy felnőtt gyümölcslégy agyát. 50 millió szinapszisával és mintegy 140 000 neuronjával ez a részletes térkép értékes betekintést nyújt abba, hogyan dolgozza fel az információkat és hogyan viselkedik az agy, beleértve a sajátunkat is. Ez az adat a neurobiológia számára kulcsfontosságú, mivel jobb megértést kínál az emberi agy működéséről, idegrendszeri betegségekről és memória mechanizmusairól.

(forrás: https://www.tutor2u.net/psychology/blog/psychology-in-the-news-mapping-insect-brains)

4. A bél mikrobiomok hatással vannak a viselkedésünkre

2024-ben fedezték fel, hogy a bélmikrobióma, az emésztőrendszerben található mikroorganizmusok komplex ökoszisztémája, a bél-agy tengelyen keresztül jelentősen befolyásolja az emberi viselkedést. Ez a hatás kiterjed olyan területekre, mint a stressz, a szorongás, a szociális viselkedés, sőt a kognitív funkciók is. A bélmikrobióma neurotranszmittereket, hormonokat és metabolitokat termel, amelyek közvetlenül hatnak az agyra és az idegrendszerre, befolyásolva a hangulatot, az érzelmeket, a viselkedést és a gondolkodási folyamatokat is. A probiotikumokban (például fermentált ételekben) és prebiotikumokban (például magas rosttartalmú ételekben) gazdag ételek fogyasztása javíthatja a bélmikrobiomot ezáltal pedig a mentális egészséget. 

5. Innováció a rák elleni küzdelemben

A Tel-Avivi Egyetem orvoskutatóinak technológiai áttörése lehetővé tette egy olyan rákkeltő mechanizmus felfedezését, amely megakadályozza az immunrendszert a daganatok megtámadásában. A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy ennek a mechanizmusnak a visszafordítása serkenti az immunrendszert a rákos sejtek elleni küzdelemben, még azokban a ráktípusokban is, amelyeket az immunterápia jelenlegi formáival szemben rezisztensnek tartanak.

 (forrás: https://hms.harvard.edu/news/diet-gut-microbes-immunity )

6. AlphaFold 3 előrejelzéseinek úttörő bővítése

2024-ben a Google DeepMind bemutatta az AlphaFold 3 nevű mesterséges intelligencián alapuló rendszerét, amely jelentős előrelépést jelent a biológiában és az orvoslásban. Az új modell az AlphaFold 2 sikereire épít, de annál jóval pontosabban képes megjósolni nemcsak fehérjék, hanem komplex biológiai molekulák – például DNS, RNS, ligandumok, sőt teljes molekulakomplexumok – háromdimenziós szerkezetét is.

7. Google Willow kvantumprocesszor: kvantumszámítás új korszakban

A Google Quantum AI által fejlesztett Willow nevű kvantumchip 105 qubittel működik, és képes exponenciálisan csökkenteni a hibaarányt qubit-szám növelésekor. Egy benchmark feladatot elvégezve a Willow kevesebb mint 5 perc alatt megoldott egy problémát, amelyhez a mai leggyorsabb szuperszámítógépnek 10^25 évre lenne szüksége.

Az, hogy ezek az innovációk milyen hatással lesznek az éltünkre, jelenleg még nem tudhatjuk. Azonban a tavalyi év tudományos eredményei mindenképpen előremutatók és reménykedésre adnak okot több probléma leküzdésében is.

Budapest programkínálata nem mondható szegényesnek, de a filmőrültek sokáig csalódottan hajthatták álomra a fejüket. Az elmúlt években szerencsére több kiemelkedő kezdeményezés is született, a sokak által ismert Budapest International Film Festival (BIFF), illetve egy pop-up vetítés-sorozat, a Gerilla Mozi. A Gerilla Mozi sikerét pedig a főváros is felismerte, hiszen a nyári időszakban programokkal megtöltött belvárosi pesti rakparton kialakított DUNYIba is meghívást kapott, Öreg Kontinens Filmklub néven. 

A Gerilla Mozi és az Öreg Kontinens Filmklub megálmodójával a Pável Bencével készítettem egy rövid interjút, amelynek célja, hogy felhívja ezen remek kezdeményezésekre a figyelmet.

Mutatkozz be röviden, kérlek

Pável Bence vagyok, 25 éves, egyetemista. Emellett a Kamarave nevű elektronikus rendezvényszervező csapat tagja vagyok, amit a barátaimmal 2021-ben indítottunk. Az elején rengeteget grafikáztam, de ahogy a projekt nőtt, egyre inkább a dekorációra, színpadtervezésre és a köztes terek (az események közterei) világítására álltam át.

Hogyan indult a filmklub, kik csinálják, és hogyan működik?

A Gerilla Mozi ötlete 2021-ben jött, amikor egy barátommal ráflesseltünk, hogy levetítenénk a Kids című filmet egy tetőn. Ez akkor nem valósult meg, mert nem volt felszerelésünk, és a barátom is kiszállt. Két évvel később, 2023 nyarán Csengery Berci barátom győzött meg, hogy vágjunk bele, így vetítettük le a Kidset a Martinovics-hegyen. Nem volt aggregátorunk, se hangunk, de egy barátunk segített hangot intézni, az aggregátort béreltük. Azóta lett saját aggregátor, a hangot pedig egy barátunktól béreljük azóta. 

A Gerilla eseményei jellemzően vasárnap este vannak, a kiválasztott filmhez szervezünk egy előbeszélgetést, mert sokszor kevésbé ismert, kontextus nélkül nehezen befogadható filmekről van szó. Itt egy meghívott szakmabeli (pl. filmes újságíró, bölcsész, filmes hallgató) segít a film sarokpontjait tisztázni, hogy a film befogadhatóvá váljon a nem a filmőrültek számára is. 

Az idei szezon második Gerilla Mozi eseménye. Mátyáshegyi-kőfejtő, 2025.06.15

Mostanra öten csináljuk: Riba Gergő intézi a logisztikát, Berci a technikát, én a grafikát és a vendégszervezést, Szűcs Bogi a social mediat, kommunikációt és a büfét, Mimi (Nacsa Szonja) pedig logisztikát és a büfét. Minden szezon előtt (júniustól szeptember végéig tart egy szezon) leülünk, mindenki hoz 1–2 filmet, és mindegyikhez kell helyszínt és vendéget ajánlani. A legtöbb vetítés szabadtéren van, de voltunk bent is, például a Gólyában vagy a Kesztyűgyár Közösségi Házban.

A filmklub teljesen adományalapon működik. Vetítés után körbeviszünk egy perselyt, van egy mini büfénk is, ahol popcornt és sört lehet venni. A helyszínek jellemzően szabadtéri popup terek, sokszor engedély nélkül. Ennek ellenére, amikor közteresekkel vagy rendőrökkel találkoztunk, mindig pozitívan álltak hozzánk. Volt például, hogy a Hajógyári-szigetcsúcson (ahova nem lehet autóval bemenni) a vetítés közben jöttek oda, és annyira tetszett nekik az esemény, hogy kifele már kaptunk behajtási engedélyt, így nem kellett 1,5 kilométert a cuccokkal sétálni.  

Hogyan jött a Dunyhás lehetőség, és miben más ez, mint a Gerilla?

A Dunyis filmklub lehetőségét Böröczfy Peti, a hely programszervezője ajánlotta fel, kaptam egy hétfői sávot állandó vetítésekre. Eredetileg minden kontinensről akartam filmet hozni, de végül maradtam az európai filmeknél, mert ezekhez van valódi kötődésem. Európa viszonylag kis területű, rengeteg országgal, rengeteg kultúrával. Ez mindig is nagyon tetszett nekem, ezért végül a filmek esetében maradtam Európánál és a filmklub így kapta az Öreg Kontinens nevet. 

Műfaji megkötés nincs: múlt héten Thomas Vinterberg-filmet (Festen/Születésnap), ezen a héten pedig spanyol horrort (REC). A Gerillához haosnlóan, a vetítések előtt mindig van egy előbeszélgetés. 

Honnan jön a szenvedélyed a filmekhez?

Gyerekkorunkban tesvéreimmel egy nagyon pici lakásban nőttünk fel ,és a filmnézés mint állandó program egy közös kiszakadás élmény volt az akkori környezetünkből. Igy már nagyon kicsin láttam nagyon sok klasszikus nyugati filmet,amikből mai szemmel nézve még alig értettem valamit.Hatodikban azzal menőztem hogy mennyi Scorsese filmet láttam már. Ezeket újranézve mindig új rétegek tárulnak fel, ezért sok olyan filmet is hozok ezekre az eseményekre, amiket már többször is láttam. A film számomra a kedvenc művészeti forma: összművészeti, minden érzékre hat, és időben is ideális — szemben a sorozatokkal vagy a hosszú videojátékokkal.

Miért tartod fontosnak, hogy filmklubot szervezz?

Budapesten kevés filmklub van, a gerillavetítések pedig nemcsak kulturális élményt adnak, hanem lehetőséget is, hogy új helyszíneket fedezzünk fel. Szeretek olyan zöldterületeket bemutatni, amiket érdemes megismerni. A bulikon sokszor az volt az elményem, hogy nincs lehetőség kapcsolódni az emberekhez, a filmklub hangulata vsizont nyugodtabb és intimebb, közösséget teremt.

Van hosszabb távú célod ezekkel az esemény-sorozatokkal?

Hosszabb távon egy állandó, alternatív mozit létrehozni, ami a művészmoziknál is kötetlenebb, és a mi generációnkhoz szól. Régóta vonz egy egynapos, ottalvós mini filmfesztivál ötlete is, ahol két-három film mellett beszélgetések és workshopok lennének. 

Remélhetőleg a rövid beszélgetés meghozta az olvasó kedvét, hogy részt vegyen a következő vetítések valamelyikén, a jövő hétfői esemény már megtalálható Facebookon: https://www.facebook.com/events/1814671499434180. 

 A 4-es 6-os villamos pályájának felújítása miatt idén nyáron a fővárosi közlekedés nem a megszokottak szerint zajlik, rendszerint megnövekedett menetidővel és túltömött pótlóbuszokkal kell számolnunk. A villamosok sokak szerint kiszámíthatóbbak, kényelmesebbek a buszoknál, így ilyen esetekben felértékelődik a kötött pályás közlekedési eszközök budapesti jelenléte. Ebben a cikkben öt olyan jelentős villamosvonalat – köztük a kihagyhatatlan 4-es 6-ost – mutatok be a világ különböző tájairól, melyek utasforgalmuk, helyi jelentőségük és izgalmas háttértörténetük miatt a világ legkülönlegesebbjei közé tartoznak.

4-es 6-os villamos – Budapest

A magyar főváros emblematikus vonalai a szinte azonos nyomvonalon közlekedő 4-es és 6-os villamosok. A két vonal csupán a város budai oldalán található déli végállomások tekintetében tér el, azokat leszámítva mintegy 8 km-es hosszon azonos pályán közlekednek. A Nagykörúton haladó szerelvények körjáratként funkcionálnak Budapesten, de fontos megjegyezni, hogy nem írnak le tökéletes kört, hiszen a Móricz Zsigmond körtér és a Széll Kálmán tér között nincs kiépített villamospálya.

A 4-es 6-os villamosok minden nap 0-24 közlekednek, ezzel a fővárosi közlekedés gerincét képezik az év minden napján. Összekötik a négy metróvonal és a számos villamosvonal pályáját és a város legforgalmasabb csomópontjain is keresztülhaladnak. Napi szinten átlagosan 200-250 ezer ember veszi igénybe a két vonalat, amellyel utasforgalom szempontjából is kiemelkedőek nemzetközi összehasonlításban, sőt számos európai metróvonalnál is nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Érdekesség, hogy az 54 méter hosszúságú, alacsonypadlós CAF villamosok Európa leghosszabb villamosszerelvényei.

A budapesti 4-es 6-os

96-os villamos – Melbourne

Az ausztráliai Melbourne – Budapesthez hasonlóan – a világ egyik legnagyobb villamoshálózatával rendelkezik. A város St Kilda és East Brunswick városrészét összekötő, több, mint 15 km hosszúságú 96-os vonal több szempontból is különleges. Egyrészt, a vonalvezetés különlegessége miatt (a belvároson és a melbourne-i tengerparti területeken is keresztülhalad) sokan a világ egyik leglátványosabb villamosvonalának tartják. Másrészt, a Z3 és E típusú villamosok, melyek a város ikonjaiként is szolgálnak gyakran megfordulnak a 96-os nyomvonalán, ezzel turisztikai látványossággá is emelve azt. A 96-os hosszú és panorámás vonala utasforgalom szempontjából azonban jelentősen elmarad a budapesti 4-es 6-ostól, hiszen a napi 50-60 ezer utas meg sem közelíti a nagykörúti villamos kihasználtságát.

A melbourne-i 96-os villamos

M4-es villamos – Berlin

Berlin második világháborús pusztulása és a háborút követő kettészakadás a városfejlődés szempontjából különleges helyzetet teremtett. A korábban egységes szerkezetű város az 1950-es évektől a berlini fal leomlásáig két eltérő fejlődési pályán mozgott, Kelet-és Nyugat-Berlin infrastrukturális, így közlekedésfejlesztési szempontból is külön utakon jártak.

A Kelet-Berlin főtereként is emlegetett Alexanderplatz ahogyan ma is, úgy a hidegháború évtizedeiben is közlekedési centrumként funkcionált. Az M4-es villamosvonal innen indulva, kelet felé haladva szelte végig a szovjet blokkhoz tartozó NDK fővárosának legfőbb városrészeit. Ma már alacsonypadlós villamosokat találunk a vonalon, mely a keleti városrész hatalmas lakótelepeit köti össze Berlin belvárosával, mintegy 13 km hosszan. A melbourni 96-os hasonlóan a berlini M4 utasforgalma is elmarad a budapesti 4-es 6-os számaitól, de ennek ellenére a német főváros és egész Németország legforgalmasabb villamosvonalának tekinthető.

A berlini M4-es villamos

T3a – Párizs

A budapesti 2-es villamossal, vagy éppen a melbourni 96-os villamossal ellentétben a párizsi T3a nem a lenyűgöző panorámájáról híres. A T3a közlekedési szempontból kiemelkedő, mivel Párizs peremén képez kétirányú körjáratot, összekötve rengeteg metróvonalat és a HÉV-ekhez hasonlítható RER-vonalakat. A T3a-n modern, Citadis járművek közlekednek és a 13,5 km hosszúságú pályahosszon naponta akár 150 ezer utas is megfordul. A villamosvonal elhelyezkedése miatt – mivel összeköti a város külső peremeit a nyüzsgőbb és előkelőbb belső kerületekkel – a párizsi köznyelvben (és a művészetben is) egyfajta találkozási pontként azonosítják, mely a társadalmi kohézió, a régi és új találkozása, valamint a kultúrák találkozási pontjaként is értelmezhető.

A párizsi T3a villamos

22-es villamos – Prága

Ha a prágai villamosra gondolunk, jó eséllyel a 22-es vonal jut eszünkbe, mely nem meglepő, tekintve, hogy a 22-es villamos vonala 17 km hosszúságú és áthalad a város szinte minden ikonikus helyszínén. Összeköti a Vencel teret, a Károly-hidat és a Várat, de a külvárosok közlekedési csomópontjait is bekapcsolja a cseh főváros közlekedési vérkeringésébe. Pár évvel ezelőttig a vonal hangulatához sokat hozzátettek az előző évszázadban gyártott cseh Tatra villamoskocsik, melyeket azonban napjainkra nyugdíjba küldtek, helyettük a Skoda szerelvényei közlekednek. A 22-es vonal igazi turisztikai gyöngyszem, elmondható, hogy az év minden időszakában szép számmal csatlakoznak turisták a munkába, iskolába vagy éppen hazafelé igyekvő helyiekhez. A már bemutatott külföldi villamosvonalakhoz hasonlóan a prágai 22-es utasforgalma is jóval elmarad a viszonyítása pontként használt 4-es 6-os villamosokétól, mivel nagyjából napi ötvenezres forgalmat bonyolít.

A prágai 22-es villamos

A világ legforgalmasabb villamosvonalai nemcsak utasszámukban kiemelkedők, hanem urbanisztikai, társadalmi és kulturális szempontból is meghatározóak városaik életében. A budapesti 4-es 6-os nem véletlenül vált nemzetközi összehasonlításban is etalonná – a többi bemutatott vonalhoz hasonlóan a mindennapi mobilitás szimbóluma és a városi lét szerves része.

Görögország a világ egyik legkedveltebb úti célja – lenyűgöző tájak, gazdag történelem, mediterrán életérzés. Ám a turisták által irigyelt idill mögött a helyi lakosság mindennapi valósága egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül.

Egyensúlytalan gazdaság: alacsony bérek, magas árak

A görög gazdaság ugyan kilábalt a 2008 utáni pénzügyi válság legsötétebb éveiből, de a fellendülés hatásai a lakosság széles rétegeihez alig jutottak el, valamint a válságra adott válaszlépések még ma is kifejtik hatásukat. Az ország - tartozásainak megtérítésére az állami vállalatok egy részét tőkeszerzés céljából magánkézbe árusította el, a közszolgáltatások ára ezért gyakran megnőtt, és a lakosság egy része úgy érezte, hogy a nemzeti vagyon „kiárusítása” történt külföldi érdekek javára.

Megjelentek a külföldi ingatlan befektetők, akik habár profitot termelnek, azt nem forgatják vissza a görög gazdaságba, hanem külföldre viszik ki.  Az infláció 2021 óta folyamatosan rontja a vásárlóerőt, így sok család számára már az alapvető szükségletek biztosítása is komoly nehézséget okoz.

A turizmus ára: kiszolgáltatottság és túlterhelés

Görögország gazdasága nagyban függ a turizmustól, amely szezonális és kiszámíthatatlan jövedelmet jelent. A nyári hónapokban a túlzott turistaforgalom túlterheli az infrastruktúrát, emeli az árakat és ellehetetleníti a helyiek mindennapjait. Az év többi részében viszont sok térség gazdasági értelemben szinte leáll.

Lakhatási válság: kiszorított helyiek, elszálló bérleti díjak

Az utóbbi években a lakáspiac is felfordult. A turizmus robbanásszerű növekedése, valamint a külföldi befektetők és az Airbnb típusú kiadások térnyerése következtében rengeteg helyi lakost szorítottak ki a városközpontokból, Athénban, különösen Koukaki negyedében, egyre több család kénytelen elköltözni a megfizethetetlen lakbérek miatt, ami például az iskolákban a tanulók számának csökkenését okozza. A lakáskiadók szemszögéből nézve azonban sokkal jövedelmezőbb a turisták számára rövidebb időre kiadni lakásukat, hiszen a helyiek havi bérléséből befolyt összeget meg tudják keresni csupán egy hét alatt. A bérleti díjak sok helyen megduplázódtak, és a fiatalok nagy része még a harmincas éveiben is kénytelen a szüleivel élni, mert saját otthont nem engedhet meg magának.

Az overtourism avagy a 'túlturizmus' problémája különösen Athént sújtja, ugyanis 2025 nyarán várhatóan legalább 10 millió turista látogatja majd meg a fővárost, amely embertömeg a bevétel mellett rengeteg terhet is jelent, például a csatornahálózatra vagy a szűk utcákban való közlekedésre.

Nehézkes államigazgatás, rossz egészségügy

A görög állami rendszer régóta küzd a hatékonyság hiányával. A bürokrácia lassúsága, az átláthatatlanság, valamint az időnként tapasztalható korrupció tovább nehezíti a polgárok életét – legyen szó egészségügyi ellátásról, oktatásról, vagy vállalkozásindításról. A rendszer gyakran inkább akadály, mint segítség a mindennapi boldogulásban. Bár Görögországban elérhető az állami egészségügy, a rendszer súlyosan alulfinanszírozott. A válságévek alatt rengeteg orvos és ápoló hagyta el az országot, így a túlterhelt egészségügyi intézményekben gyakran hosszú várólisták és szakemberhiány nehezítik az ellátást. A lakosság jelentős része kénytelen magánszolgáltatásokra támaszkodni – ha egyáltalán megengedheti magának.

Klímaválság a mindennapokban

Görögország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. Az elmúlt évek nyarait pusztító erdőtüzek és extrém hőhullámok jellemezték, melyek nemcsak a környezetet, de az emberek biztonságát is veszélyeztették. Az ország egyes területein már most vízhiány van, különösen a szigeteken.

A fiatalok elvándorlása 

A 2010-es évek alatt több mint félmillió görög – főként fiatal, magasan képzett szakember – hagyta el az országot a jobb megélhetés reményében. Bár az elmúlt években a gazdaság javulni kezdett, a kivándorlás nem állt meg. A jövő generációinak távozása nemcsak a munkaerőpiacot sújtja, hanem komoly demográfiai válságot is előidéz, amely a társadalom elöregedéséhez és a nyugdíjrendszer túlterheléséhez vezet.

Az utóbbi években a görög társadalom számos fronton szenved: gazdasági instabilitás, lakhatási válság, fiatalok kivándorlása, környezeti krízisek és túlterhelt közszolgáltatások alakítják a mindennapokat, gyakran ellehetetlenítve a tisztes megélhetést. A krízisek egyértelműek, de az ezekre adott válaszok még váratnak magukra.

A ,,hot girl summer” és a ,,girlstrip” keresésekre elég gyorsan feljön a találatok között Zakynthos. De tényleg megéri odautazni? 

Bulik

 Elsőre Zakynthosról a hírek a hatalmas bulikról, a rengeteg klubról és bárról szólnak.

Rengeteg bulizó fiatal van ugyan, de még több az üresen tátongó szórakozóhely, még szombat este is – egyszerűen túl sok klub van egymás hegyén-hátán.

A piák bőven túlárazottak, a minőség roppant gyenge és a helyiek szerint nagyon vigyázni kell a poharakra is, miután kiadták az italt.

(Forrás) 

Tengerpart 

Zakynthoson vannak lassan mélyülő homokos és meredek sziklás partszakaszok is. A közös bennük az, hogy mindegyik gyönyörű, mindenki megtalálhatja a saját maga kedvencét. Ráadásul minden utcában legalább 2 helyen lehet kvadokat és motorokat bérelni, ez a különböző partok felfedezését is megkönnyíti.

 (Forrás)

Kék barlangok 

A Csempész-öblön kívül a Kék-barlangok a másik nagy látványossága a szigetnek. Rengeteg hajótúra indul a barlangok felfedezésére, viszont jó tanács: motorcsónakos túra. A kisebb motorcsónakok bemennek minden barlangba, ezáltal ad a hajótúra teljes élményt.

(Forrás) 

Navagio-öböl

Más néven Csempész-öböl, Zakynthos leghíresebb látványossága. Rövid története szerint 1980-ban a parti őrség egy csempészhajót üldözött, ami a rossz időjárási körülmények miatt zátonyra futott. Ez a zátonyra futott hajó (annak maradéka) tekinthető meg a tengerről, a Navagio-öbölbe szervezett hajókirándulások alatt.

Noha ez a hajókázás már önmagában is nagy élmény, érdemes olyan túrára jegyet venni, ahol biztosítanak külön fürdőzéseket is. A csendes öblökben lebegni óriási pluszt ad. A kevésbé jól úszóknak sem kell félniük, a tenger annyira sós, hogy képtelenség elmerülni.

 (Forrás)

Kefalónia

Kefalónia egy másfél órás komptúrára lévő sziget Zakynthostól. Ha már egyszer a környéken járunk, mindenképpen érdemes megtekinteni. Ha mást nem is, a Melissani-barlangot mindenképpen. A miértet magyarázzák meg a képek.

 (Forrás)

(Forrás)

Zakynthos mindneképpen megér egy utat annak is, aki nem csak a bulik vagy a teljes kikapcsolódás és semmittevés miatt utazik valahova. Ugyan ez a helyszín sem tökéletes – elég sok a szemét és alapvetően hangosak, bulizósak az éjszakák – de rengeteg a látni- és felfedeznivaló, amik miatt bőven megéri elviselni az apróbb kellemetlenségeket.

(Borítókép forrása)

A 2025-ös nyári felsőházi választások is jobboldali, populista előretörést mutattak. A „Japanese First” jelszót zászlajára tűző radikális párt, a Sanseito az eddigi egyetlen mandátumuk mellé további tizennégyet szereztek meg a 248 fős felsőházban. Bár továbbra sem számítanak meghatározó erőnek a japán törvényhozásban, áttörésük egyértelműen jelzi, hogy a japán közélet új irányt vehet, és a populista jobboldali hangok előtérbe kerülhetnek.

A Sanseito meglepő térnyerése nem önmagában érdekes, hanem azért, mert Japán politikai kultúrája évtizedeken át ellenállt annak a populista jobboldali hullámnak, amely korábban Európában és az Egyesült Államokban már komoly befolyást szerzett. A párt vezetője, Kamiya Sohei, aki korábban az LDP tagja volt, valamint angoltanárként és üzletvezetőként dolgozott, nem titkolja, hogy politikai stílusát Donald Trump inspirálta. Ahogy Trump tette Amerikában, úgy próbálta ő is tematizálni a közbeszédet: idegenellenesség, a nemzeti szuverenitás védelme, globalizáció-ellenesség és a „nép hangja” a politikai elit ellen.

Kamiya a kampány során gyakran beszélt arról, hogy Japánt „csendes invázió” fenyegeti a bevándorlók részéről, és ha nem lépnek fel határozottan, az ország „gyarmatként végzi”. Bár a Sanseito politikai súlya még marginális, a retorika, amit képvisel, egyre nagyobb visszhangra talál a társadalom egyes rétegeiben, különösen a fiatalabb konzervatív férfiak körében. Több szakértő szerint burkoltan a kínai turisták és bevándorlók ellen szólnak a kampányok.

Japán gazdasága az utóbbi években stagnál, az inflációs nyomás erősödik, a fizetések nem tartanak lépést az árakkal, és mindezt tetézi a gyenge jen. A külföldiek, legyenek munkavállalók vagy turisták, jelenléte soha nem volt ilyen erős: 2024 végére a külföldi lakosok száma 3,8 millióra nőtt, ami rekord. Ehhez jön még a turizmus újjáéledése: 2025 első negyedévében több mint 20 millió látogatót fogadott az ország.

A Sanseito főleg alsó- és középosztálybeli férfiakat tudott megszólítani. Kép forrása: Japan Times

A társadalom egy része, főként az alsó-középosztály és a fiatal férfi szavazók úgy érzik, elveszítették kontrolljukat saját életük felett. Az emelkedő árak, különösen az alapélelmiszerek, mint például a rizs árának duplázódása, tovább növelte az elégedetlenséget. A szociális juttatások kérdése pedig szintén központi téma lett, mivel hamis vagy túlzó hírek kezdtek terjedni arról, hogy a külföldiek aránytalanul részesülnek a japán jóléti rendszer előnyeiből.

Ezt a hangulatot lovagolta meg a Sanseito, amely egyszerre ígért gyermektámogatást, adócsökkentést és „rendet” a külföldiek körében. Retorikájuk szerint nem a bevándorlás a megoldás a munkaerőhiányra, hanem az automatizáció és a robotizáció.

Populizmus japán módra

A Sanseito felemelkedésének érdekes sajátossága, hogy noha szélsőjobboldali, nacionalista jegyeket mutat, ugyanakkor olyan gazdasági ígéretekkel operál, amelyek a baloldali pártok programjában is megtalálhatók. Ilyen például az univerzális gyermektámogatás vagy a fogyasztási adó csökkentése. A párt az online térben is rendkívül aktív: YouTube-csatornájuk több mint 400 ezer követővel rendelkezik, háromszor annyival, mint a kormányzó LDP-é.

Ezzel a stratégiával a Sanseito nem csupán a hagyományos jobboldali szavazókra céloz, hanem azokra is, akik a rendszer egészével elégedetlenek. Egyre többen érzik úgy, hogy a politikai elit elfordult tőlük, és csak egy radikális új párt tud valódi változást hozni. Tehát a problémák és a helyzet hasonló a 2024-es amerikai választásokhoz.

Sohei Kamiyát sokan már most a „japán Trumpként” emlegetik, és nem véletlenül. Populista, provokatív, közvetlen stílusa, globalizáció-ellenes retorikája, valamint a „mélyállam” (deep state) elleni harc hangoztatása mind-mind emlékeztetnek az amerikai elnökre. További hasonlóság, hogy mindketten vállalkozói múlttal érkeztek a politikába, és kampányaik során a „nép nevében” támadták a politikai és gazdasági elitet.

Kamiyát szintén számos botrány kísérte: korábban a császár konkubinatúrájának visszaállítását javasolta, és élesen bírálta a nemek közötti egyenlőséget, mondván, az „megakadályozza a nőket a gyermekvállalásban”. Bár az utóbbi időben igyekszik mérsékelni a radikális kijelentéseit, a közvélemény egy része továbbra is fenntartásokkal kezeli.

A japán "Trumpnak" nevezett Sohei. Kép forrása: Japan Times

A Sanseito előretörése nem csupán a saját erejének, hanem a kormányzó koalíció gyengülésének is köszönhető. Az LDP és partnere, a Komeito elvesztette többségét a felsőházban, miután már korábban is kisebbségbe kerültek az alsóházban. Ishiba miniszterelnök helyzete is gyengült: noha nem jelentette be lemondását, pártján belül egyre többen sürgetik a távozását.

A politikai térképen új játékosok jelentek meg. A Demokratikus Néppárt például 5-ről 16-ra növelte felsőházi helyeinek számát, és a Sanseito mellett szintén profitált a szavazók kiábrándultságából. Az LDP konzervatív bázisa pedig részben átpártolt a radikális jobboldalhoz, amely szerint Ishiba túlságosan mérsékelt, és nem képviseli kellő eréllyel Japán érdekeit, különösen Kínával szemben.

Merre tovább?

A japán választás egyértelműen jelezte, hogy az eddig stabilnak hitt politikai rendszer már nem olyan megingathatatlan, mint korábban. A kérdés most az, hogy a Sanseito képes lesz-e tartósan megragadni a politikai térben, vagy csak egy gyors fellángolás volt, amit a társadalmi és gazdasági frusztrációk szültek. Akárhogy is alakul, a „japán Trump” színre lépése új korszakot nyithat Japán politikájában.